36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Barlangfürdő - Révay Lili Athalie hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2019. június 16. 14:22 | Link

Zsombor
Minden, ami rajtam van

Nem, nem tanultam meg hirtelen úszni, és nem, azt sem hiszem, hogy ezt most fogom elkezdeni, de szörnyen unatkozom. Se pálcám, se tanórák, kitiltottak az iskolából is, úgy, hogy én vagyok az iskolaelső. Szerintem ilyen karriert se futott be még senki, mint amilyet én, nem mintha bármelyik másik elért "eredményemre" olyan büszkének kellene lennem jelenleg. Kicsit ez az a pont, amikor úgy érzem, hogy minden összeesküdött ellenem, és el kell vonulnom a világ elől.
Így hát ide jöttem, leginkább azért, mert még sosem voltam itt, és mert mindenki azt mondja, hogy ezt a helyet egyszer ki kell próbálni akkor is, ha nem tudsz úszni. Mert a helynek megvan a maga varázsa, a maga romantikája. És valóban. Olyan romantikus hangulat száll meg, ami esetemben nem feltétlenül kedvező, de mégis jóleső. Jól érzem magam. Mosolygok, és kedves érzések járnak át. Nem foglalkozom azzal, hogy sorban nyerem az ezüstöket, hogy Thunderstorm nem akar felengedni a hátára, hogy állandóan valamim megsérül, mert dekoncentrált vagyok. Egyszerűen csak minden jó.
Az egyik mélyedés szélén ülök, a lábamat a meleg forrásvízbe lógatom, és bár nem olyan erőteljesek a fények, mint kint, olvasok, méghozzá egy bűnügyi nyomozós könyvet, ami igencsak leköti a figyelmemet, mert eddig azt hittem, hogy a szerelemféltésből a főszereplő nővérének a férje volt a gyilkos, de most bebizonyosodott, hogy ártatlan, sőt, meg is halt. Ez az, amire azt tudom mondani, hogy roppant kellemetlen szituáció.
Szál megtekintése


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2019. június 16. 22:13 | Link

Zsombor

Az az érdekes ebben a könyvben, hogy minél többet olvasom, annál inkább elhiszem, hogy jól tippeltem a gyilkost, ami lehetetlenség, hiszen meghalt nyolc oldallal ezelőtt, és utána történt még agy gyilkosság. Igazán érdekes, de ez nem jelenti azt, hogy nem hallom, amit beszélnek a környezetemben. Már nem súgnak össze a hátam mögött, ami kifejezetten előnyös, és már nem néznek rám úgy, mint a szerencsétlenre, aki ugyanúgy bedőlt Vajda Richárdnak, mint mindenki más. Tévednek, mert én más vagyok, mint a többiek, hozzám hasonlót Ricsi sosem tapasztalt és sosem fog, ahogy én sem tapasztaltam és nem is akarok. Ez nemrég nyomatékosítva is lett, így igazán nincs miért aggódnom, azok pedig, akik még mindig ezen lovagolnak, sosem fogják elfogadni a tényt, hogy ez így alakult.
- Egy Georgia Macelley könyvet, ez a legújabb publikálása, Halált hozó nyári szellő. Nagyon jó stílusa van, és nagyon jó viszont ápol apukámmal, így mindig küld neki egy dedikált példányt. Szerintem régen kavartak.
Az elejére lapozok, és széles mosollyal az arcomon felolvasom az első oldalra írt üzenetet. Mindegyikben van egy, és mindig olyan bájos, hogy kizártnak tartom, hogy ez csupán baráti üdvözlés lenne.
- Nincs az a távolság, mely elszakíthatna két lázban égő, forró szívet. Sokszor csókol, Georgie.
A mosolyom továbbra is széles marad, de becsukom a könyvem, és helyette a szélében megkapaszkodva nézek le a fiúra. Nem félek a víztől magától, de félek attól, hogy nem tudok úszni, hogy elragad a mély. Rossz emlék, friss és rossz, még ha jól is sült el, akkor is rossz.
- Persze apukám házas és kisgyerekei vannak, és ezt tudja is, de aranyos szerintem, hogy ennek ellenére is jóban vannak. Ha valahova elmegy, mindig apa kíséri el.
Pletykák szerint ez az utolsó könyve, hogy nincs igazán jó bőrben, először szerelmi csalódásról beszéltek, aztán arról, hogy beteg. De a képeken, amiket láttam, jól volt, szóval nem tudom, hogy mire gondoltak.
- Neked ki a kedvenc íród?
Szál megtekintése


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2019. július 9. 08:17 | Link

Zsombi

- Vágom.
Mosolyodom el őszintén. Apa valószínűleg kiakadna, és apu is kiakadna hogy egy olyan gondosan a szép beszédre tanított gyerek, mint én, azt mondja: Vágom. De hát azért mégsem mehetek el amellett, hogy tini vagyok, szóval muszáj azért az ízes beszéden túl a kortársaim nyelvjárását is elsajátítanom.
- Úristen, ebben mi az uncsi?
Kérdezem őszinte csodálkozással, talán kicsit hangosabban is, mint kellene, de nem azért, mert kiabálni akarok vele, csak hangosabban sikerült. Hirtelen kapom a szám elé a kezem, és nevetem el magam azon, hogy tényleg hangos volt. Megesik.
- Bocsi. Szóval szerintem mind a kettő nagyon menő. A lakberendezés rengeteg kreativitást igényel, a pálcakészítés meg ritka. Aki tehetséges benne, az nagyon tehetséges benne. Nálunk apukám tanár, de már csak egyetemi előadó, évi pár órával, apa pedig színész. A nővérem meg a suli könyvtárosa, a szőke hajú, kék szemű, világos bőrű.
Mondom én a barna hajú, zöld szemű, leheletnyit sötétebb bőrű. Nem Zsombi lenne az egyetlen, aki nézne ránk furcsán, amikor Francival azt mondjuk, hogy testvérek vagyunk. Tényleg ez a nagy helyzet. Jó, nem vér szerint, de az most mellékes, totálisan. A másik tesóm, Ash is szőke, kék szemű, szóval ez így tényleg mókás, főleg, amikor egy helyen vagyunk.
- Olvastam tőle pár verset. Különleges a kapcsolat közöttetek. Anyudtól nagyon kedves, hogy ilyen szépen megszeretette veled a magyar irodalom egyik kultikus alakját.
Apára emlékeztet, ő is mindig inkább ilyen meséket mondott, és nem a sárkányosakat. A kérdésére kicsit megrázom a fejem.
- Nem tudok úszni, szóval én csak ilyen láblógatós lány vagyok.
Arra, hogy bemutatkozik, elmosolyodom, mert tényleg, ez elmaradt közöttünk.
- Lili vagyok.  
Szál megtekintése


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2020. július 8. 06:18 | Link

Henrikem Love
Ruha

Szóval nincs több kviddics. Oké, jogos, hogy egy iskolai bajnokságon talán ne tanárok és egyéb iskolai alkalmazottak vetekedjenek egymással, csúnyán kiütve testvérpárokat a mérkőzés alatt, de ez akkor sem fair. Főleg azért, mert jelenleg a tény, hogy Henrikkel kviddicsezhetek volt az egyetlen olyan dolog, ami igazán fel tudott spannolni. Erre készültem már hetek óta, és lebeszéltem mindenkivel, hogy ha extrán odafigyelek, akkor rendben van. Szóval készültem az extra odafigyelésre, meg persze Henrikre és az ő felsőtestére, aztán egyszer csak derült égből jött a villámcsapás, hogy itt nem lesz semmi felsőtest vizit az öltözőben, mert nincs helyünk a kviddicsesek között. Szóval jogos, de mégis nagyon rosszkor jövő tény volt ez.
Mondhatjuk, hogy ha annyira akarom a dolgot, akkor miért nem megyek vissza mestertanoncnak, de valljuk be, Henrik akkor sem lenne ott, és a gurkóparámat még mindig csak ő tudja leküzdeni, még akkor is, ha csak a kispadon van. Másrészt pedig, láttam én Olívián az elszántságot, szóval saját magam vittem el a felszerelésemet és adtam át a lánynak, ami egyfajta békeajándék is volt. Nem mintha neki haragudnia kellene rám, de jobb a tiszta karma, ugyebár. Szóval vége.
- Furcsa lesz azért, nem együtt edzeni.
Pillantok át a másikra, ahogy a meleg vízbe csúsztatom a lábaimat. Maga a barlang hűvös, a benne található víz viszont kellemesen meleg, így télen is, nyáron is jó választás. Hogy nekünk milyen, az majd elválik, de nem akartam uncsi helyre menni vele, ha már egyszer rá tudtam venni, hogy tartsunk egy kétszemélyes búcsúbulit. Jó, hát nem mondhatjuk, hogy nem alaptalanul kétszemélyes, mert azért amióta rájöttem, hogy férfiból van, és láttam azokat az izmokat, elég sokszor felrémlik előttem a jelenet. Ketten az öltözőben. Óóó, ha én akkor szingli lettem volna! De most az vagyok, szóval kellőképp odatettem magam, hogy teljesen hétköznapinak tűnjek, de azért a kis női praktikákat bevetve vonzónak. És mivel jó kislány módjára a saját házibulimat józanul vészeltem át, így most úgy vélem, ha kicsit becsiccsentek, abban sincsen semmi.
- Talán el kellene kezdenünk köpkövezni. Nem nagyon hiszem, hogy lenne ellenfelünk. Vagy robbanó snapszli bajnokokká válni. A helyi nyuggerklub lealázása után pedig vár minket az országos döntő.
A hangomban enyhe lelkesedéssel beszélek, mert látom magam előtt, ahogy még Joli néninek is a nyála folyik attól a ténytől, hogy Henrik ott ül az asztalnál. Tuti sikerünk lenne.  
Utoljára módosította:Révay Lili Athalie, 2020. július 8. 07:47 Szál megtekintése


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2020. július 8. 16:16 | Link

Henrikem Love

Próbálok, esküszöm, hogy én tényleg nagyon próbálok a vízre koncentrálni, és nem nyáladzva nézni Henriket, aki úgy nekivetkőzött, hogy mellette szinte szűzlánynak érzem magam, pedig aztán én se mondhatom, hogy hú de nagyon fel lennék öltözve. Viszont, ha hirtelen itt most nekiállnék nagyon vetkőzni, akkor lehet, hogy nagyon rosszul alakulna a dolog. De valljuk be, egy privát buli, ahol lekerül a ruházatod jó része egy pasival, akinek a felsőtestét látva kérted a segítségét egy kamujárásban, eléggé árulkodó. Nem, nem fogom leteperni - még, ugye Lili -, hanem csak élvezem a látványt, mert azért el-elelmélkedek azokon a kockákon és izmokon, miközben valahogy, teljesen véletlenül elkezdem kibontogatni a felsőmet.
~ Részeg voltam, hogy ennyire szorosra kötöttem? Basszus, de elszoktam a pasizástól! ~
Mióta is? Öt hónapja, de lassan hat vagyok egyedül, és valljuk be az utolsó hetekben tehettem bármit, fel se tűnt, szóval na, béna vagyok, és valljuk be, akaratlanul is feltör belőlem egy hálás sóhaj, amikor végre enged az anyag a szorításon. Na, akkor legyünk megint szexik. Szóval koncentrálva az arcára, mert hát szerencsére ott is van mit nézni, kuncogok egyet a gondolatra, hogy pont belefutott Jolikába.
- Őszinte részvétem. Emlékszem, Ricsit is próbálta felszedni, meg az apáimat. Azért képzelheted, hogy mennyire kellemetlen volt, amikor ott sétálok a két apámmal, akik nem melegek, de csak, hogy Jolika leszálljon róluk, egymás farzsebébe dugott kézzel álldogálnak.
Azt már nem teszem hozzá, amikor még egy gyors szájrapuszit is láttam, mert abba én se szeretnék belegondolni. Szeretem az apukáimat, és édesek voltak együtt, de valahogy sosem tudtam elképzelni, hogy baráton kívül ők ketten mások is lehetnek.
- Szóval Ambrózy Henrik, szívesen dolgoznál velem a jövőben?
Még egy kacér kis kacsintást is megengedek, mielőtt kuncogva döntöm hátra a fejem. Jó, hát picit azért már hat ebben a melegben az a kis pezsgő, amit elkortyoltam, amíg Henrik vetkőzött. Pedig egy jó kis sztriptíz! Ne igyatok, nem éri meg. Lemaradtok életetek legszebb pillanatairól.
- Tetszene a gondolat, de ha ez nem is, akkor legalább a meccsekre kimehetnénk. Van bejárásom a kastélyba a színjátszók miatt. Bár vicces lenne, ha a tanárom lennél, és magáznom kellene téged.
Elképzelhetetlennek tartom, viszont jó átkötés arra, hogy kiemelve a lábaimat, felkeljek, és kigombolva a nadrágom lecsússzon a lábamon.
- Mit gondol, professzor úr, bár nem vagyok a diákja, de vegyülne velem a vízben?
Szál megtekintése


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2020. július 24. 17:41 | Link

Henrikem Love

Amíg vázolja a hátterét annak, hogy milyen ember is ő, végre sikerül kioldanom a csomót, vagyis ezzel együtt jár az is, hogy nem nézek ki úgy, mint egy idióta, hanem szépen lassan visszatérhetek szexibe, kiváló. Azt hiszem a pezsgő és a magány kettőse kezd egy kicsit a fejembe szállni.
- A rossz fiúk izgalmasabbak, mit kezdene veled az ember, ha uncsi aktakukac lennél?
És nem, nincsenek szexi aktakukacok, nekem ne mondja senki. Az aktakukacok, aktakukacok és pont. Henrik azonban, oh anyám, ez a felsőtest azóta kísért, hogy először láttam, és akkor még egy hónapig kapcsolatban voltam, szóval, Henrik felsőtestéhez pont egy ilyen hírnév illeszkedik.
- Képzeld csak el, Joli néni felpattanna mögéd a motorra cuppanós bőrszerkóban, karján egy Henrik csaja tetkóval, és együtt száguldoznátok el a naplementébe, míg egy magányos szénaboglya átgördül az úton.
Mondjuk nem tudom, hogy egy ilyen férfinek miért nincs barátnője. Ki az a hülye, aki szabad és nem mozdul rá, hát könyörgöm! Túl azon, hogy a teste egy félistené, Henrik jártas a művészetekben, kultúrában, tanult, intellektuális partner, emellett sportos, és olyan tanok tudója, amit kevesen tudhatnak magukénak. Emellett kedves, előzékeny, nyílt és jó meglátásokkal rendelkező, jó korban lévő férfi. Gyakorlatilag egy genetikai főnyeremény, leszámítva ugyebár a szülőgyilkosságot, de hát én is ütöttem már el embert jogosítvány nélkül Vajda Ricsi kocsijával idegbetegen, amikor azt hittem, hogy terhes vagyok, ő meg éppen megcsal, szóval senki sem tökéletes. De ott is csak egy kar tört, itt sem menthetetlen a helyzet.
- MUNKAERŐNEK!
Hamisan felháborodva nevetem el magam a szóra. Még hogy munkaerőnek, hát felháborító. Hát mindjárt faképnél hagyom! Jó, azt nem, nyilván nem azért állok fel, de hát most komolyan.
- Én egyenlő partnerséget gondoltam felajánlani, erre... erre szavak sincsenek Ambrózy Henrik!
Még durcásan fel is húzom az orrom, de csak azért, hogy egy pillanattal később már mosolyogva csusszanjon le rólam a nadrág, felfedve ezzel Henrik előtt mindent, amit össze bírtam kaparni az évek során. Elégedetten nézve, ahogy megnyalja az ajkait, pillantok le rá.
- Na de tanár úr, a végén csak megköveteli azt, hogy csókoljak! Mit fog ehhez szólni Jolika!
Még ciccegek is egy kicsit, mintha elégedetlenkednék, de eszem ágában sincs, mert akarom. Nem, nem szeretném, akarom, hosszú volt ez a fél év, és tagadhatnánk, hogy nincs közöttünk semmi kémia, de a helyzet az, hogy nem, hogy semmi, hanem, hogy igazán erős, vibráló. Egyikünk se csinált hülyeséget, de most szabadok vagyunk, és így már megváltoztak a játékszabályok.
- Nos...
Egy kis hezitálásnyi idő alatt finoman beleereszkedem a vízbe, egész közel hozzá, háttal a medencének, megkapaszkodva, nem félek, csakhogy van itt egy apróság, amit eddig nem mondtam.
- ... tudom, hogy szörnyen klisés és nagyon vicces lesz egyszerre, de azt hiszem először megtanulok úszni, és csak utána veszek rá férfiakat arra, hogy medencézzenek velem.
Felpillantva rá láthatja rajtam, hogy komolyan mondtam, mert tényleg, valahogy sosem jutottam el odáig, hogy megtanuljak, de nem ártana, nem? Most már azért ennyi idősen. Lábaimat a falhoz támasztom, és amikor úgy érzem, hogy nem aggódom, finoman felfekszem a vízre. Túl azon, hogy nem tudok úszni, szeretem a veszélyt, így ha beljebb sodródom, talán valakinek meg kell mentenie.
- Kezdhetnénk kettőnkkel valamit.
Vetem fel az ötletet, mintha éppen csak arról esne szó, hogy szeretem az epres teát, de a folytatás jogát meghagyom Henriknek. Nem akarom ráerőszakolni magam, ha ő nem így látja.
Utoljára módosította:Révay Lili Athalie, 2020. július 24. 17:42 Szál megtekintése


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Barlangfürdő - Révay Lili Athalie hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa