36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mikecz Emese
INAKTÍV


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 106
Írta: 2018. július 29. 18:28 | Link

Ilián | fürdőruci

Meleg. Kegyetlenül meleg van. Hát persze, nekem semmi bajom a nyárral, meg a jó idővel, ide nekem az összes napsütést, de azért ami sok az sok. Szóval hiába nincsen társaságom éppen a mókához, azért összedobok egy fürdőruha-törölköző-papucs kombót a táskámba, és elindulok a falu felé. Igazából az egyetlen amit sajnálok, hogy nincsen egy rendes szabadtéri strand, ahol a hasamat süttethetem a napon, de hát ilyen az élet, mégis mit várhat az ember egy falutól, itt csak barlangfürdő van.
Szerencsémre nem először látogatom a helyet, szóval mindenféle keresgélés nélkül megtalálom a bejáratot, és közben csak reménykedni merek, hogy nincsenek sokan. Persze miért is ne lennének, valószínűleg másnak is csak a vízhez van kedve ilyen melegben. Egy fintorral tolom fel a napszemüvegem az arcomra amikor belépek a barlangba. Már itt hűvösebb van, szóval végül is megérte. Gyorsan kifizetem a belépőt, hogy aztán a szép kis pecséttel a karomon siessek az öltözők felé. Egyetlen jelentőségteljes pillantás elég ahhoz, hogy a szerencsétlen kiscsaj odébb húzza a cuccait a padról. Szemforgatva dobom le a táskám, tényleg annyira nehéz felfogni, hogy mások is vannak itt és nem árt, ha valaki nem terpeszkedik szét?
Nem kell hozzá sok idő, hogy a medencéhez érve máris belevessem magam.
- Na végre… már azt hittem sosem érek ide - kisimítom az arcomból a vizes hajtincseket, amint elégedetten fekszem fel a víz tetejére. Egy pillanatra lehunyom a szemem és azt képzelem, hogy egyedül vagyok. Csak egy kicsit, legalább egy kicsit kizárhatom az idegesítő tömeget.
Hozzászólásai ebben a témában

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  
Machay Ilián
INAKTÍV


cillian crouch
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 114
Írta: 2018. augusztus 18. 09:58 | Link

Emese
képzelj rá egy fürdőgatyát

Ha azt hitted, hogy jó móka lesz fánkokkal ellátni a terhes unokanővérem, hát akkor barátom, nagyon tévedtél. Pedig tényleg jó ötletnek bizonyult, még Maris, a nő, akin látszik, hogy jó fánkokat árul, szóval még Maris is azt mondta, hogy ez egy csodálatos ötlet, csak éppen arra nem számított, hogy az unokanővérem éppen egy midlife crisis kellős közepén lesz amikor betoppanok a fánkokkal, mert kihízta a kedvenc fehér ruháját (amúgy tényleg, mármint érted, ott van egy gyerek a hasadban, mire gondoltál, majd nem fogod kinőni az xs-es ruháid, vagy mi?), szóval miután fél órán át kiabált velem (amitől rendesen ideges lettem ember, még a rúnám is égni kezdett) úgy döntöttem, inkább ott hagyom a francba, mielőtt úgy rendesen visszakiabálnék neki. Szóval ez vezetett ide.
Itt pedig úgy érzem, helye van a másik személyes élettapasztalatomnak, miszerint ha egyszer olyan erőd van, ami bármelyik másik félvélát gond nélkül vágná a falhoz, és feszült vagy, amitől egyértelműen kevésbé van kontroll alatt az erőd, mert ember, még mindig csak egy féllény (vagy háromnegyed lény, ez most teljesen irreleváns) vagyok, nem isten, hogy ezer dologra tudjak figyelni amikor épp nem dolgozom, szóval ha már ilyen erőd van, akkor egyszerűen csak jobb napszemüvegben lenned nulla-huszonnégy, és akkor majd az emberek nyolcvan százaléka fog tartani tőled annyira, hogy ne akarjon a közeledben lenni azért, mert egy férfi vélaszármazék vagy.
Úgyhogy lényegében attól a ponttól kezdve, hogy ki tudom zárni, hogy idegesítő hétköznapi emberek fröcskölik a képembe meggondolatlanul és teljesen tudatlanul a vizet, egészen nyugodtan el tudok lenni.
A családom hangjai után a családom barátainak a hangjai azok, amik mindig, mindenkor képesek beszűrődni a tudatomba, vagy azért, mert annyira idegesítőek, vagy azért, mert megéri jóban lennem velük - Emese speciel egyik kategóriába sem esik bele, mert semmi hasznom nincs belőle, és általában ugyanannyira utálja a világot, amennyire én lenézek rá, szóval csak fogadjuk el a tényt, hogy amikor kinyitom a szemeim, akkor könnyen össze tudom kapcsolni a képet a zajjal (mert mégis honnan érteném én, hogy mit mormog a bajsza alatt? Csak viccelek, remélem, hogy nincs tényleg bajsza.) Egy kiszélesedő mosoly kíséretében tolom fel a fejemre a napszemüvegem, majd lököm el magam a széltől, aminek eddig neki voltam dőlve, hogy amikor odaérek mellé, egy egyszerű mozdulattal a mutató- és hüvelykujjam közé csípjem a napszemüvegét, és leemeljem azt a csodás kis arcocskájáról. Nem különösebben félek attól, hogy ő majd visszakézből felpofoz, azért elég jók a reflexeim ahhoz, hogy az ilyeneket kivédjem.
- Kiengednek gyerekeket ilyenkor a kastélyból, hm?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikecz Emese
INAKTÍV


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 106
Írta: 2018. szeptember 3. 13:50 | Link

Ilián | fürdőruci

Szóval ha nem számítjuk a sipítozó kölyköket, akik össze-vissza fröcskölnek, és kivonjuk a számításból a vén hasukat meresztő korosabb varázslókat, akkor végül is azt mondhatom, hogy egészen jó ez a fürdő. Vagy legalábbis a célnak megfelel, meg ilyenek. Igyekszem a medencének az egyik néptelenebb részébe lavírozni, minél kevesebb emberrel kerülve érintkezésbe. Tulajdonképpen csak időnként vagyok mizantrópnak mondható, amúgy egészen kedvelem az embereket (jó, mondjuk addig, amíg nem szólnak hozzám).
Egészen belemerülök ezekbe a nagy filozofálgatásokba, már csak egy szál cigi, meg egy kávé hiányzik. Vagy valami könnyű nyári koktél, azzal most egészen boldoggá lehetne tenni. Na a lényeg, hogy miközben ilyeneken merengek teljesen feleslegesen, arra eszmélek, hogy eltűnt a napszemüvegem. Nyilvánvalóan csak valami idióta gondolja, hogy ez vicces, szóval úgy kapom fel a fejem, hogy már készüljek lehordani a sárga földig, amikor felismerem a szavak mögött rejtőző személyt is. Egy gyors fintort igazán megengedhetek magamnak a láttán.
- Csak a kiváltságosakat - felelem egy vigyor kíséretében, amint végigmérem a Machay úrfit. Hát szerintem Merlin kékszakállú unokatestvére sem tudná megmondani, hogy hol találkoztunk, de gondolom valami családi, aranyvérű-összetartós cuccon. De hát amúgy tök mindegy is, az számít, hogy egészen jól megérjük egymást. Vagy legalábbis őt nem riasztja el az időnként uralmába kerítő unott nihilizmusom, ami már jó pont.
- És mondd csak, te nem találtál ennél zsúfoltabb fürdőt sehol? - körbemutatok a díszes társaságon járatva a szemem, és egy kicsit arrébb is húzódok két nő útjából, akik nagyon belemélyedtek az aktuális pletykákba. - Vagy esetleg tömegfétised van? - kérdezem vigyorogva.
Nekidőlök a medence szélének, miután sikerült találni egy kis szabad helyet. Azt kell mondjam, hogy máris sokkal elviselhetőbbnek tűnik ez a nap.
- Akkor lennék csak igazán boldog, ha lenne egy olyan medence is ahol rágyújthatok - sóhajtok fel, mert hát az már tényleg a mennyország lenne, de sajnos úgy nézem, hogy a morcos medencefelügyelő tekintete mellett ez az álmom nem igazán kivitelezhető. Ha valaha lesz annyi pénzem, hogy vegyek egy saját házat, akkor biztos, hogy lesz medencém.
Hozzászólásai ebben a témában

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa