36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. szeptember 11. 00:27 | Link

Lala

Két napja volt a zárómeccsük. Ott jól leharcolódott, a végén ki is lett ütve. A szerény fiú most próbál visszafogottan büszkének lenni arra, hogy úgy tartják, azért mentek rá a levitás terelők a végén, mert annyi gólt dobott. Azután amint magához tért a gyengélkedőn, a kupát ünneplő buliba invitálták. Mit invitálták? Parancsolták! Persze ki nem hagyta volna amúgy sem. Még ha mankóval kell is felbicegnie! Az eszméletvesztés és a parti között csak annyi ideje volt, hogy lezuhanyozzon. A bulin takaréklángon égett, pedig nagyon boldog volt. Egyszerűen úgy érezte, a tagjai ólomsúlyúak, és képtelen megmozdítani őket.
A buli miatt nem sikerült kialudnia magát, és az eridonos általános kviddicsőrületi hangzavar miatt most sem tud pihenni. Hát úgy döntött ezen a szép vasárnapon elmegy egy olyan helyre, ahol biztosan nem találják meg a gratulálók, és végre relaxálhat egy kicsit. Nemigen költi el amúgy sem a bérét, így nem fog problémát okozni a belépőjegy kifizetése.
A meccs után megkapta a győztes kvaffot. (Hogy engedéllyel vagy anélkül, azzal sem az ajándékozók, sem Erik nem törődtek.) Ezt most, indulás előtt a hóna alá csapta. Bár kockázatos volt - egy elsős azt hitte, edzeni megy, és magánórát kért tőle, amit Erik nagyon kacifántosan tudott csak hárítani, hogy ne törje le a gólya lelkesedését. Valahogy csak sikerült kisurrannia az eridonból, és csatlósokat nem, csak jópár vállon veregetést és ölelést kapott út közben, aminek nagyon örült. Bágyadt-vidáman sétált hát el a birtok határáig, és hoppanálva tette meg a maradék utat a barlangfürdőhöz.
Most itt van, komótosan fürdőnadrágra vetkőzik, és egy kupacba pakolja ruháit egy padon. Azután megfogja a kvaffját, majd bemászik a kellemesen csöndes és finom meleg vízzel teli medencébe. Megkönnyebbülten sóhajt egyet, miközben elhagyja a lába a talajt, és a fiú csukott szemmel, a labdát átölelve kezd lebegni a vízben.
Hozzászólásai ebben a témában
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. szeptember 11. 16:26 | Link

Erik


  Amikor reggel fehér hajcsimbókjait félre seperte arca közeléből és kinézett az ablakon, már akkor elhatározta, hogy ma nem marad az akadémia kapuin belül. Az iskola könyvei és tollai már kezdték untatni őt, a sötéten magasodó falak pedig kezdtek összeszűkülni feje felett, és lassacskán bekebelezték ezüst palást kísérte testét. Túl szépen csillogott a nap odakinn ahhoz, hogy ismét egy teremben várja meg az estét, és semmiségekről fecsegjen azzal, akinek van néhány pillanata a leányra.
  Így visszadőlt ágya meleg karjába és csak gondolkodott és gondolkodott a plafont tanulmányozva, hogy mégis merre mehetne. Fejében emlékfoszlányok után kutatott, keresett egy szót, egy utalást, egy nemrég említett dolgot ami tetszene neki. És hirtelen beugrott. Egy plakát rajzolódott ki szemei előtt, melyet még a faluban látott. Akkor nem nézte meg igazán, csak gyors pillantásra méltatta, mielőtt tovasétált volna, ám most örült annak, hogy annó felfedezte.
  Fél óra, és máris tettre készen rohant kifelé elhagyva az akadémia területét. Hátán félvállra feldobott táskája dübörgött, teste körül vékony, térdig érő ruhácska táncolt. Hajába belekapott a szellő apró keze, kefeként húzva ki belőle a makacs gubancokat, és a friss levegő telt illata belekúszott a leány orrába. Fogalma sem volt merre lehet a fürdő ahová tartott. Pontatlan bemérései még akadtak, azokat követte, mint vakmerő róka egy idegen pillangó szárnycsapásait. Egyszer csak odatalál majd, ideje mint a tenger, egész napját rászentelte a kiruccanásra.
   Lihegve fékezett le, haja mind arcába zuhant, és lábai sajogtak. Nem gondolta volna, hogy ilyen messze van. A bejáratra meredt, és elégedetten vigyorgott, ahogy még vett egy utolsó mély levegőt, hogy normálisra kompenzálja lélegzetét, majd kifizetve a jegyet az öltözőbe sietett. Már rajta volt a két külön szettből összeállított fürdőruhája, mely csupa feketeségével még inkább fehérré varázsolta a leány bőrét. Hamar kontyba rendezte rakoncátlan fürtjeit és belebújva papucsába elindult a fürdő felé. Még utolsó tettként felmarkolt egy törölközőt, ha netalántán hideg lenne, amikor kimászik a medencéből, de már többre tényleg nem futotta, türelme itt véget ért, és minduntalan csak az uszoda felé lökdöste a leányt.
Odaérve egy padra ledobta törölközőjét és úgy határozta, hogy nekifutásból egy hatalmas "bombával " kezd. Onnan nem úgy tűnt, hogy bárki használná a  medencét, így még biztonságosnak is titulálta a maga nevetséges skáláján.
Beállt. Nekiindult. És a párkánynál ledermedt. Egy fejet fett észre a vízben, azonban ennél többet nem is látott az illetőből, mert a lendülete nem engedett, és előre dőlt a vízbe pottyanva. Alig volt ideje nagy levegőt venni, és befognia az orrát, hogy mégse szaladjon fel orrán a kéken csillogó meleg víz.
Utoljára módosította:Vér Lanetta, 2015. szeptember 11. 16:27
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. szeptember 11. 23:52 | Link

Lalalala

Az izmai kellemesen elernyednek. Már nem is sajog ott, ahol belé ment a gurkó. A víz hangjai hatolnak csak fülébe, minden nyugodt, kellemes lágy boldogság. Úgy érzi, mindjárt elalszik, de emlékezteti magát, hogy ez nem tartozik a top 100 jó ötlet közé egy medencében. De még a top 1000-be sem.
Kinyitja a szemét, és azon tűnődik, eleget ázott-e már. Megérné visszamenni a kastélyba? Most legszívesebben bevetné magát az ágyába, és hétfő reggelig fel sem kelne. Ha nem legendás lények gondozása lenne az első két órája, - pedig a lógás igazán nem jellemző rá - talán még azt is kihagyná, hogy feltöltődhessen egy jó kiadós alvással.
Nyugalmát egy oldalról besuhanó arc zavarja meg. Összerándul, amikor felfogja, mi történik: hogy az archoz tartozó test éppen nekifutásból akart beugrani a medencébe. És hogy már késő változtatni az útirányon: a rémült lány - az idén felfedezett kis hajtója - rá fog esni. Erik kap egy gyomrost Lalától, és ezzel le is zuhan a vízfelszín alá. Hamar megtalálja a medence alját, visszarúgja magát, és legelőször egy nagy levegővétellel kényezteti tüdejét. Azután megrázza a fejét, hogy valamelyest kiverje belőle a vizet. Fél kézzel megütött hasát fogja, és beméri csapattársát.
- Öhm... jól vagy? - kérdezi aggódva, hiszen ő is jól megüthette magát. Ha lenne humora, talán azt kérdezte volna, "a következő meccsen gurkó leszel?" De sajnos Erik társaságának nem lehet ilyen sziporkákban része.
A kvaff magányosan úszik nem messze tőlük balra a vízen.






VB karácsonyi ajándékkereső
2018. december 23.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. december 23. 22:15
Hozzászólásai ebben a témában
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. szeptember 15. 18:02 | Link

Erik


  Lanetta mindig is felelőtlen volt. Akárhány kósza ötlet fogalmazódott meg csöpp fejében, mindig előbb lépett, mintsem alaposabban megfontolta volna a gondolat tartalmát. Ha mégis megtette volna, félő lett volna számára, hogy ötleteinek feléről le kellett volna mondania, mert biza veszélyesnek titulálta volna azokat, ha csak egy kicsit rágódik rajtuk.
Most sem volt másképp. Amint meglátta a medence kéken hullámzó vizét, szinte érezte, sőt, tudta mit fognak tenni lábai. Ha szerencséje lett volna, a medencében senkit sem talált volna. Az apró mutatványt pedig könnyűszerrel megúszta volna. Csakhogy a volna túl sokszor szerepelt hiába, mert a szerencse a leány pártját, még ha kergetnék se fogná soha.
 Amikor észrevette az arcot, már késő volt, a lendület átlökte a medence szélén,egyenesen a fiúra. Talán a másik gyomrát találhatta el lábaival, vagy esetleg bordáinak alját,  mindenesetre valamit igazán nagy erővel sikerült megrúgnia, azt maga is érezte. Azután, csak a kedvessége miatt, még magával is rángatta a mélybe, nehogy egy egyszerű alhasi rúgással le legyen tisztázva a dolog.
  Csak néhány másodpercig volt a víz alatt. Érezte ahogy tüdejére ráül a víz súlya, szemeibe azonnal belemartak a cseppek karmai. Nem értette hová tűnt a merülés pillanatában beszívott levegő, és hirtelen ki ment fejéből merre van a fenn és merre a lenn.
Lábujjai végre talajt érintettek, síkos, nyálkától ragadó aljat, amit hamar kihasználva Lanetta elrugaszkodott és hamarost áttörve a víz tükrének felszínét végre ismét kidugta orrát a kék habok alól.
- Sajnálom - suttogta elvörösödve a fiú felé sietve. Nem mozgott gyorsan, a körötte ringó hullámok nem engedték számára a sebes előrehaladást. Ha pedig mégis megpróbálta  megsürgetni lépteit, csak nevetséges botladozásba kezdett. - Tényleg nagyon sajnálom, nem láttalak, ne haragudj - heves kézmozdulatokkal állt meg csapattársa előtt, és szemeivel aggodalmasan nézegette Erik letakart gyomrát, amin a kárt okozta.
Igazán nagy lelkifurdalása volt, tudta, hogy az előző meccsből is csak most lábadozik a hajtó, és ő még egy lapáttal rá is rakott, hátha csak később lesz ismét jól a szerencsétlen fiú.
Amikor a másik a leány épségéről kérdezett, Lanetta csak megrázta a fejét izzó orcával,  jelezve, hogy neki semmi komolyabb baja nem esett a lelki sokkon kívül, hogy valakinek fájdalmat sikerült okoznia...megint.
Már épp ismét bele akart volna kezdeni újabb monológjába, hogy mennyire sajnálja amit tett, és hogy máskor tényleg vigyázni fog, mikor elúszott előtte a kvaff. Meglepetten nyúlt érte és emelte ki a vízből, alaposan áttanulmányozva azt.
- Kvaffot hoztál a fürdőbe? - pislantott fel Erikre Lala, miközben halványan elmosolyodott.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. szeptember 17. 23:10 | Link

Erik szórakozottan masszírozza a rúgás helyét, de nem haragszik. Ezt rögtön Lanetta tudtára is adja, aki bűntudatosan jön közelebb hozzá, hogy többször is bocsánatot kérjen.
- Semmi baj - mondja. Hogy az olvasó ne unatkozzon, ezt a mondatot gondolatban folytatom, ha már Lanettának nem lehet része hosszasabb kommentárban Erik részéről. Tehát. Erik mondhatta volna ezen a ponton azt, hogy "teljesen megértem, milyen csábító lehetett a víz". De ilyet persze nem mondott a szófukar csapatkapitány, viszont a továbbra is aggodalmas Lanettát egy mosollyal ajándékozta meg szavait igazolandó.
- Történt már velem rosszabb is a héten - még szélesebb mosoly.
Erik, csak nem?! Viccelni próbáltál? Adj magadnak egy vállon veregetést! Jajj, mégse! Még hülyének néz a lány.
Hajtótársa nyitja a száját, de végül nem szól semmit. Erik csak áll, fürdőnadrágját a hullámok ringatják a vízfelszín alatt, hajából ütemesen csöpög a víz. Lalát nézi, aki a kvaffot nézi, ami nem messze tőlük úszik a vízen. A kérdés meglepi Eriket, és kicsit szégyenkezik is a dolog miatt. Miért is hozott kvaffot a fürdőbe?
- Öhm...igen... - mondja összeráncolt szemöldökkel. - De nem tudom, miért. Egyszerűen csak felkaptam...
Tényleg fogalma sincs, minek hozta magával a kvaffot. Talán csak megszokásból. Ki tudja, talán menőzni akart vele? Az nem vallana a srácra. Lehet, fejébe szállt a dicsőség.
A fiú csak ácsorog, és nem tudja, mit kezdjen magával. Valószínűleg szegény lány sem tudja, mit kezdjen vele.
Hozzászólásai ebben a témában
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. szeptember 24. 23:46 | Link

Erik



  Erik tréfáján Lala halkan felkuncogott, és helyeslően bólogatott. Nem gondolta volna, hogy valaha csapatkapitánya szájából viccre emlékeztető szavakat fog kihallani.
De kifejezetten tetszett neki, hogy képes a másik viccelődni, miközben ki tudja milyen sérüléseket kapott néhány perccel ezelőtt az ezüst hajú lánykától. Csakhogy még egyszer el akarta mondani, mennyire sajnálja a dolgot. Mintha Erik nem hallotta volna elsőre, vagy másodjára, vagy ötödjére. Még egyszer el akarta mondani, mélyen a szemébe nézve, hogy a fiú lássa a bűntudatot Lala szemében.
   A víz lágyan ringott körötte, és a labda is felvéve ezt a víz alatti ritmust szambázott el előtte, a leányba fojtva a szót. Felhúzott szemöldökkel a vörös bőrért nyúlt, és félkézzel kiemelte a vízből. Gyémántként csillogtak a vízcseppek a labdán, ahogy életre kelve elkezdtek lekígyózni Lala karján, visszatérve a medencébe.
Egy pillanatra belebambult a látványra, és csak utána emelte fejét Erikre. Erik őt nézte, és a labdát.
Képtelen volt elrejteni vigyorát, amikor felmutatta a talált tárgyat, és megkérdezte a fiútól, hogy kinek a tulajdonában áll.
- Ez aranyos - hangjában gyengéd mosolyhoz párosuló szelíd él csengett. Nem akarta kinevetni a fiút, miért is tette volna. Elvégre pontosan tudta Lanetta, hogy Erik élete a kviddics. Legalábbis ő mindig is így gondolta. A kvaff pedig a kviddicshez tartozik. Ezen okból akárhová elvihetné a vörös labdát, normálisnak számítana, legalábbis a leány szemében.
- Ez a győztes labda igaz? - tovább forgatta, majd egy pillanatban a fiú szemébe nézett és elmosolyodott. - még nem is gratuláltam azt hiszem, legalábbis így személyesen nem. Igazán ügyes voltál.
A kvaffal játszott. Hol egyik, hol másik kezébe dobta, mintha csak gyors passzokat intézett volna saját magának. Néha a levegőbe dobta ilyenkor pillanatokon át azon izgult, vajon ha leesik elkapja-e, vagy lefröcskölve mindkettőjüket a vízben fog kikötni?
- kedvem támadt a játékhoz - hangja hangosabb volt egy picit mint az a hangszín amit eddig megütött. Ennek oka leginkább az izgatottságnak és a vidámságnak volt betudható. - kár, hogy se seprűnk, se semmink nincs hozzá. Ráadásul mindketten egész szegényesen vagyunk felöltözve - szabad kezével fürdőruhájára mutatott, mintegy illusztrálásképpen az elhangzott mondat mellé  - így meg is fázhatunk odafenn. - felsóhajtott megrázta fejét, mikor még egy indokot talált a saját maga ötletének leszavazására.
- És természetesen nem is várhatom el tőled, hogy fájó gyomorral legyen még kedved játszani is velem. No meg ott van a meccs, ott se bántak kesztyűs kézzel veled - felkuncogott, mintha csak saját magát nevette volna ki a bugyuta ötletért.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. szeptember 26. 23:53 | Link

Lanetta a "mély szembenézés" trükköt választotta Erik lefegyverzéséhez, vagy ki tudja, mihez, mindenesetre elérte vele, hogy a fiú rémesen zavarban érezze magát. És ez egyre csak rosszabb lesz, mikor "rajtakapják", hogy kvaffot hurcibál magával egy fürdőbe. Nem ismeri a muglik szokásait, de fogadni merne, hogy ők sem hordanak labdát, amikor medencébe készülnek.
- Igen, az - a győztes labda. Erik a tarkóján birizgálja a hajat, és nem néz Lalára. De a lány nem neveti ki.
- Köszi - most már el is pirul a dicséretre, pedig a) megszokhatta volna már b) húsz évesen nem kéne úgy viselkednie, mint egy tinilánynak.
- Nem azért hoztam. Hogy mindenki lássa... - mondja, és ezzel valószínűleg még cikisebb helyzetbe keveri magát, mint amilyenben amúgy van. Vagy csak képzeli, hogy benne van. Az ismerős hangra azért mégis felemeli tekintetét. A kvaff kéznek csapódása még a visszhangos barlangban is kellemes és megszokott.
Lalának is ismerősen csenghet, vagy a labda tapintása, vagy ki tudja mi miatt jön meg a kedve ahhoz, hogy játsszanak. Erik pedig semmi jónak elrontója, bár a hiányos öltözetet felemlítve nagy kedve támadna, hogy magára húzzon egy pólót. Izmos vállai igazán imponálóak, de a pocakja már kevésbé az. Igazából nem szokta zavarni - amíg rajta van a felsője. Inkább leguggol, hogy nyakig ellepje a víz. Így is jó lesz.
- Már nem is fáj - mondja a lánynak a gyomrát illető megjegyzésre. - Mindig benne vagyok egy kis edzésben.
Merthogy ő már edzést csinált a játékból. Ki is találta: a vízben nehezebben fognak mozogni, gyakorolhatják azt, hogy minél jobb reflexekkel, gyorsan vetődjenek a labdáért.
Nyaka körül fodrozódik a víz, ahogy elhátrál Lanettától, kikerülve egy oszlopot, ami a plafontól a medence aljáig ér.
- Jöhet! - feltartja karjait.
Hozzászólásai ebben a témában
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. október 4. 00:14 | Link

Erik

  Lanetta nem vette észre Erik zavarát. Talán csak nem figyelt oda eléggé a társára, vagy az is lehet, hogy számára egyszerűen nem bizonyult szeszélyezettnek a hangulat.
Helyette folytatja az örökös csacsogást. Azonnal kiszúrta, hogy a győztes labda található markai között, és a fiú játékát hamar meg is dicséri, hogy nehogy később elfelejtse és csak idő múltán jöjjön rá, mennyire illetlenül hagyta elúszni a dicséretnek szánt időt.
Elmosolyodott a fiú elvörösödő arcán, és magyarázkodásának mondatfoszlányain.
- Tudom. - jelentette ki, még csak Erikre sem nézve. Minden figyelmét a labda foglalta le, ahogy vízcseppeket szórva repült egyik tenyeréből a másikba. A hang régi ismerősként köszöntötte fülét, és a labda érintése is kedves emlékeket ébresztett benne. Akaratlanul is bamba mosoly terült el arcán. És az ötletet is amint megfogalmazódott fejében rögtön ajkaira vette, csak utána gondolt bele, igazából mit is mondott. Azonnal a saját ötlete ellen fordult,  kitért az eszközök hiányára, a fiú új és régi sérüléseire, no meg a ruhák igazán kevés jelenlétére is, ami után Erik gyanúsan gyorsan a víz alá süllyedt egészen nyakig.
A fiú válasza meglepi Lanetttát, a leány szemöldöke fölszalad, és érdeklődve mered a másikra, várva, az mivel drukkol elő. Nem tudta, hogyan képzeli a fiú, hisz rendelkezésükre az égadta egy világon nincsen semmi sem, mely lehetővé tenné az edzést.
Amaz csak egyre hátrál, a medence széle felé úszik, kikerülve egy díszesen kanyargó oszlopot. A lány is hasonlóképp cselekszik; nyakig elmerül a lágyan simogató vízben, és picit hátrál, hogy Eriknek ne kelljen olyan messzire elúsznia.
  Amikor társa elkiáltja magát, és még kezét is az égbe lendíti, Lala meglendíti karját, és a lehető legpontosabb dobással indítja meg a kvaffot a fiú felé, remélve, hogy az majd nagyjából a fiú kezei körül köt majd ki.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. október 6. 08:34 | Link

A labda tényleg a kezei között köt ki, részéről különösebb igyekezetre nincs szükség, csak hogy akkor markoljon a labdára, amikor az a tenyeréhez csattan.
- Jól célzol! - mondja a lánynak. Maga viszont nem a célzást akarja gyakorolni, inkább Lanetta reakcióidején csiszolni. No meg akár a sajátján, ha úgy adódik.
Talán nem volt Eriknek gyerekszobája, hogy ebből is gyakorlást csinál? Vagy nem tudja, mikor invitálják kellemes együtt töltött időre edzés helyett? Valószínűleg ez lesz az. Na sebaj.
Oldalra lendíti a karját, és egy vállból indított erőteljes mozdulattal vízszintesen indítja el a labdát, az félúton nekicsapódik a vízfelszínnek, és pattan is tovább egy újabb ütközésre. Kettőt ugrik a vízen, de még így is gyors tempóban megy el Lanetta mellett, hacsak az el nem kapja.
Erik elégedett a dobással.
Hozzászólásai ebben a témában
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. október 10. 13:38 | Link

Erik


  A lány vigyorog a dicséret hallatán, és elégedetten húzza ki magát. Talán ma csak gyerekes dobálózás lesz a kettejük közti program, olyasfajta játék, melyet a kölykök szoktak játszani. Látja ahogy Erik felemeli kezét és oldalasan elhajítja a labdát, sokkal hatalmasabb erővel, mint ahogy a fiú kapta.
A kvaff kétszer is pattan a víztükrön mielőtt igazán Lanetta felé venné az irányt, az ezüst hajú hölgynek még sincs ideje reagálni úgy, ahogy igazán akar. Lábaival elrugaszkodik és megpróbálja rávetni magát a labdára, mely az oldala mellett suhan el. Csak néhány hajszálon múlik, hogy nem kapja el a repülő tárgyat. Ujjbegyeit súrolja a bőr, és arcát megcsapja a labdát kísérő levegőkavalkád hideg csókja.
Azonban néhány másodperc múlva üres kézzel csapódik bele a vízbe. Elkésett, túl későn nyúlt a kvaff után, és ennek meg is lett az ára. Lehunyt szemmel húzza el ajakit még a lágyan körülringó víz alatt, hogy a másik ne lássa csalódottságát.
Mikor előbukik a habok alól már semmi sem maradt az előző érzelmekből arcán. Hamar hátrasimítja a cseppektől elnehezedő hajzuhatagot és közben fejét kapkodva a kvaffot keresi. A labda ott lebeg tőle nem is olyan messze, éppen kartávolságon belül.
Ha a fiú így játszik, ő is így fog. Ravasz vigyor suhan át a leány ajkain és Eriket méregeti. Azt latolgatja hova kéne hajítani a labdát, hogy megnehezítse a másik dolgát, de azért mégse lehetetlenítse el.
Végül dönt, és egy gyors, egyenes vonalban a fiú válla fölé küldi a labdát, mely nem csapódik a vízbe, így a lány gyengébb dobását kompenzálja majd a gyorsaság, mely alatt a fiúnak reagálnia kell, ha nem akarja, hogy a füle mellett süvítsen el a labda.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. október 17. 22:55 | Link

Talán egy kicsit kegyetlen dobás volt így elsőre, Erik nem gondolkodik ezen. Nem is veszi észre Lala reakcióját, de ha látná is rajta, talán akkor sem tudná értelmezni, milyen gondolatok ülnek ki az arcára a víz alatt. Csak egy kicsit maradt le a kvaff elkapásáról, ami így is jó teljesítmény, hiszen váratlanul érte. No meg a levegőben ilyenek elkapására nem lesz szüksége. Hacsak nem egy gurkót akar ölelő karjaiba zárni, de minden újonc első edzésének része, hogy elmondják neki, a gurkóktól félünk és menekülünk. Biztosan Lanetta sem hiányzott erről az óráról.
Erik a víz hullámzásának tart ellent, guggoló állásban várja, hogy Letta összeszedje a nyertes kvaffot, és kigondolja, milyen lesz a következő dobása. A fiú most észreveszi arckifejezésének változását, és tudja is, mi következik: Lanetta vette a lapot, készen áll a játékra. Erik hasonlóan érdekes dobásra készül.
A lány ahogy csak tudja, meglöki a labdát, ami így épp Erik felé lendül. Tud ám a kvaff csípni, ha akar! De a mestertanonc nem áll félre a labda útjából, kezeit mozdítja, beéri az érkező vöröst, és mindkét tenyerével útját állja a válla fölött elsuhanni igyekvő bőrnek.
- Gyors volt! - kiált át Lalának, nyugtázva dobását. Maga most egy íveset dob - már amennyire a barlangfürdő plafonja engedi, de nem pottyantja hajtótársa kezébe a golyót, mögé céloz, hogy a lánynak helyezkednie, ugrania vagy hátra vetődnie kelljen függően attól, mikor és hova saccolja az érkezést, illetve hogy dönt az elkapásról.
- Egy magasat! - kéri Erik, mikor Lala kezében van újra a labda; vagy így, vagy úgy.
Hozzászólásai ebben a témában
A Vak Justitia
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. október 24. 22:17 | Link

Erik

Figyelte ahogy a fiú elkaptaa a labdáját, úgy tűnt, nem volt megterhelő számára, azonban Lanetta ezt betudta a sok évnyi tapasztalatnak, amit kviddics terén szerzett Erik. A dicséretnek pedig külön örült. Elégedett vigyor ült ki arcára, olyan gyermeteg, mikor egy tanára dicséri meg matekórán, hogy habár az eredmény nem túl megfelelő az egyik részösszeg azért stimmelt.
Azonban nem vigyoroghatott örökké, hisz a labda vissza is fog kerül hozzá hamarost, ha pedig nem figyel, megint nem fogja tudni sikeresen elkapni. Berogyasztotta lábait és kezeit a víz felszínén pihentette, hogy ha a labda jő, akkor minél gyorsabban el tudja kapni.
A kvaff ívesen sietett fel a levegőbe, és a lány elsőre úgy saccolta oda fog esni a tárgy, ahol ő van. Így nyakát nyújtogatva figyelte a repülő labadát, még kezeit is kinyújtotta és várta a sült galambot, csakhogy mikor már zuhanni kezdett rájött, hogy eltájolta  a dolgot, és a kvaff a lány mögé fog zuhanni, ha nem reagál elég gyorsan.
Hamar helyezkedni kezdett, megfordult és még fel is ugrott a levegőbe, hogy minél előbb el tudja kapni a kvaffot, mely valóban Lala kezei között landolt.
Visszafordult Erikhez, és izgatottan mutatta fel a labdát, bár tisztában volt vele, hogy a másik tökéletesen látta az elkapás pillanatát is.
Ezután ő jött, és a fiú kérésének eleget is tett. Lendítette kezét, és próbált a tőle telhető legmagasabb passzot lebonyolítani.
Úgy ítélte meg, szépet dobott, elég magasat ahhoz, hogy a fiú feje fölött vagy egy alkarnyival repüljön el, ha az nem vigyáz, én nem kapja el.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Végardó Erik
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 180
Összes hsz: 598
Írta: 2015. október 28. 12:49 | Link

Jó ez a dobálgatás. És szerencsére senki nincs körülöttük, akit zavarnának ezzel. Talán gyakrabban kéne idejönni, akár csapatostul is. A levegőnél sűrűbb közegben fejleszthetnék reflexeiket, gyorsíthatnának mozgásukon. Amikor újra az égben lennének, könnyebbnek éreznék, hogy elkapjanak egy-egy labdát, mint a vízben.
Lala rosszul ítél egy kicsit, de még idejében kapcsol, és végül a kezében landol a labda, és el sem esik a vízben, ahogy utánaugrik. Erik mosolyog.
Kérésére egy nagy passz érkezik. Bárcsak nagyobb lenne ez a hely, és esetleg fedetlen. Talán a falubeli tónál kéne gyakorolniuk, ott igazán nagyokat lehetne dobni. De amennyit a hely enged, akkorát dob Lanetta, Erik pedig örömmel nyújtózik a kvaffért.
Nem kapja el a labdát, mert belsejében mintha megszakadna valami, ahogy felemelt karjával kinyújtja oldalát. A hirtelen és váratlan fájdalomtól visszagörnyed a vízbe, a piros labda pedig árván hullik mögé.
- Asszem, baj van - nyögi a fogai között Erik a távol álló Lalának, aki nyilván maga is észrevette ezt.
Hozzászólásai ebben a témában
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. november 13. 23:24 | Link

Erik
|zárás|


A labda majdnem súrolta kettejük között a plafont, majd zuhanni kezdett Erik felé. A fiú felkészült a fogadására, a lány pedig biztos volt benne, hogy csapatkapitánya könnyedén fogja elkapni a levegőben a kvaffot.
A víz felszínén hangosan csattant a tárgy, belesüllyedt és csak pillanatokkal később tűnt fel ismét odafenn. De az már senkit sem érdekelt. Lala elkerekedett szemekkel meredt Erikre, aki görnyedten szorongatta karját, a lány meg sem tudott moccanni. Minden mintha lefagyott volna odabenn egy pillanatra.
A fiú hangja rángatta ki ebből a dermedt állapotból, mikor az megerősítette a már látszó fájdalmát.
Amilyen gyorsan csak tudott odasietett társához, és egyértelművé vált számára, hogy a játék itt befejeződött. Talán tényleg nem kellett volna erőltetnie azt, hogy a fiút mozgásra bírja, de olyan kecsegtető volt a labdázás, hogy képtelen volt akármelyik fél ellenállni neki.
- Elkísérlek a gyengélkedőre - ajánlotta fel Lala, és már terelgette is Eriket a lépcsők felé. Egészen az öltözőkig mellette maradt, ha a fiú engedte, belekarolva segítette őt, ha nem, akkor csak sétált mellette.
Ott aztán kénytelen volt másfelé kanyarodni míg maga is átöltözött, illetve Erik is. Azonban társa lelkére kötötte, hogy ha amaz lesz kész előbb, feltétlen várja meg őt. Végül mégis csak neki kellett várnia egy keveset, de nem bánta. Magát is felelősnek érezte a baleset kapcsán, ennyivel tartozott csapattársának, hogy legalább ne kelljen egyedül bandukolnia egészen vissza az iskoláig. Meg már amúgy sem tudott volna Lala tovább maradni, ezek után képtelen lett volna békésen úszkálni. Elvégre egy háztársáról volt szó, aki egyben a csapattársa is.
Kiléptek az ajtón, és megindultak vissza a kastély felé, és a lány titokban csak remélni tudta, hogy van egy rövidebb út is, melyet idejövet nem fedezett fel.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa