36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 20:08 | Link

Lian

A mai napom, mondhatni, hogy kissé feldúlt volt. Nem igazán akartam senkivel találkozni, egy személy kivételével, de vele sem éppen baráti csevejre készültem volna. Egy szó, mint száz,  nem szoktam Tony cuccaiban kutakodni, de bent felejtette a pulcsija zsebében a cetlit, amin annyi állt, hogy "Gwen, szürke ötven árnyalata(?), szombat 18:00" ebben az húzott fel igazából, hogy ma bizony vasárnap volt, ő pedig valahogy erről engem elfelejtett tájékoztatni. Mély levegőt vettem, majd eldöntöttem, hogy oké, akkor nem gyújtom fel a parfüm szagú ruhadarabot. Inkább a földre dobtam, nem igazán volt már bennem annyi önkontroll, hogy ki is mossam, ergo csak átléptem rajta, majd azon voltam, hogy oké, akkor lenyugszunk. De egész egyszerűen nem ment, túlzottan sértett voltam és dühös, szóval a végeredmény, ami a szöszkét hazavárta: Az emlékeztető-cetli késsel az ajtajára szegezve, egy törött bögre, meg az elsősegély cuccom a konyhában, illetve egy rövid üzenet a táblán "Ajánlom, hogy nagyon jó alibid legyen tegnap este hatra". Én minél előbb magam mögött akartam hagyni a helyzetet, meg a házat, egész egyszerűen nagyon elegem volt, szóval elmentem sétálni. Mivel nem nagyon akart kimenni a fejemből a gondolat, hogy a vőlegényem, meg az a szőke kis... együtt megnéztek egy ilyen filmet, anélkül, hogy szólt volna nekem, rövidesen elég bizsergő érzés támadt a frissen gyógyított tenyeremben. Nem nagyon volt végül semmi, ami megakadályozott volna, szóval indultam is, hogy akkor most személyesen kérdezem meg a kisasszonyt, mégis kinek képzeli magát, lehetőleg úgy, hogy a hajánál fogva legalább háromszor a falnak vágtam. Erre a gondolatra muszáj volt elmosolyodnom, de a sors végül egy másik eridonossal fújt össze hamarabb. A fiúra pillantottam, felvonva a szemöldökömet. Azt hiszem, kissé szórakoztatta, hogy ennyire dühösen lát, mert azért még én is éreztem magamon, hogy nagyon feltűnő a kedélyállapotom.
- Hát te? Nincs jobb hely, ahol a levegőt ronthatnád, Lian?- kérdeztem felvont szemöldökkel, persze nem őt akartam piszkálni, ismerhetett annyira, hogy tudja. Elég frappáns szövege volt, de végül beleegyeztem, hogy oké, rajtam ne múljon, én vele megyek, ha előbb összeszedhetem a cuccom. Szóval a szekrényem teljes tartalmát kiszórtam a  földre, meg az ágyamra, a fürdőruhámat bepakoltam a táskámba, mellé papucsot, meg törölközőt, majd visszavonultam a sráchoz, akit addig voltam szíves beinvitálni, a rumli ellenére. Összetört virágcserép itt, levert képkeret ott... Muszáj volt kicsit lazítanom. Nem sok idő kellett, hogy elkészüljek.
- Bocs, kicsit kupi van, nem vártam vendéget - forgattam a szemem, majd indultam az ajtó felé, de rajta tartottam a szemem. - Akkor mehetünk?
Ezer éve nem láttam Kiliánt, igazából nem ismertem olyan rég óta, de mondhatni, hogy bírtam, mert hasonlított kicsit jellemben az öcsémre, mikor mérges. Szóval így keveredtem a barlangfürdőbe egy Eridonos fiúval, röviden.
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 21:30 | Link

Grace
A vad lány...

A legviccesebb dolog összefutni egy agresszív Levitással ezt biztosan állíthatom. Ahogy közeledett felém a feldúlt, gyilkos tekintetű leányz,ó máris tudta, hogy el kell kapjam, mert még a végén meghal valaki. Olyan volt ő is, akár egy kisebb fajta bomba, ami ugyebár emlékeztetett a leányzóra aki az én drága mostohatestvérem. Olyan könnyedén vetődtem be a gyilkos tekintetű lány útjába, hogy annak meg kellett torpannia. Ahogy láttam nem is örült neki, sőt meg is kérdezte, hogy nincs más hely ahol ronthatnám a levegőt. Megajándékoztam egy igazán rosszfiúsnak mondható mosollyal és válaszoltam neki.
- Jobbnak láttam elállni az utad, még mielőtt ma elásnád valaki hulláját. - mondom a Liánt elengedve a fülem mellett. Utálom ha beceneveket adnak nekem.... Tudtam hogy nem piszkálódik, összefutottunk már párszor a mestertanonccal és a testvérével, így volt róla elképzelésem, hogyan is álljak hozzá. Most éppen annyit tettem, hogy elálltam az útját és vártam mit lép erre, mivel a nők szeretnek verekedni, ám ő nem tette. Furcsa...
- Úgy érzem le kellene hűteni téged... szinte lángolsz pedig nem vagy egy főnixmadár. - mondom és visszafelé terelem a lányt. Beleegyezik az ötletembe miszerint menjünk le a Barlangfürdőbe, azzal a feltétellel hogy összekapja a cuccait, így hamarosan ketten rójuk az utat hozzá. Nem zavartatom magam a meghívás miatt, a kupi sem tud eltántorítani semmitől mivel az én lakrészem sem szebb. Ezer alkalmam lenne megkérdezni mégis mire fel volt olyan akár egy mindjárt robbanó dinamit, de nem teszem. Nem vagyok én pszichiáter, ha akarja majd csak kiböki ő maga...  Mivel én amúgy is a barlangfürdő felé tartottam nem kellett befutnom a cuccaimért a szobámba, egyenesen mehettünk lefelé. Éreztem magamon Grace tekintetét, de csak hűvös pillantással viszonoztam azt, amitől sokan zavartan néznének másfelé. Akárki hihette volna, hogy érdekel a lány, de nem azért hívtam el magammal mert fel akartam szedni, hanem mert rá is ráfért hogy egy kicsit kiszellőztesse a fejét, még mielőtt széttör mindent maga körül.
- Nem zavar... - mondom a kupira és lazán vállat vonok, majd figyelem ahogy felém, vagyis az ajtó felé indul, hiszen ott ácsorogtam egy ideje. - Persze. - mondom a kérdésre és a Barlangfürdő felé vesszük az irányt. Nem volt nehéz idetalálni, nem ez az első alkalom hogy felkeresem ezt a helyet. Ugyan mehettem volna az alagsorban megtalálható medencébe is a suliban, de úgy gondoltam jobb neki is, ha messze van a tanodától... Ezzel talán megmentettem egy életet. Mondjuk fogalmam sem volt róla kiét, de nem igazán érdekelt, hős tettet vittem véghez érje be ezzel az a valaki akinek megmentettem az irháját. A recepciós bonyodalmakon hamar átverekedjük magunkat, habár lehet egy kicsit megijesztettem a nőt amikor jó napot kívánt és úgy néztem rá, mintha azt mondta volna legalábbis, hogy haljak meg. Nem tehettem róla, kihozta belőlem a vidám mosolygásával... naiv emberek. A pecsétre pillantok a karomon, majd beljebb indulok és az öltözőbe veszem az irányt. Hamar megvagyok vele mivel nem vagyok nő, hogy órákat kelljen rám várakozni. Mikor végzek kisétálok és várom a nőszemélyt, remélve nem kell fél órán keresztül a falnak dőlve állnom. Mondjuk az sem zavarna... Ráérek.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 22:01 | Link

Kilián Rolleyes

Már azon voltam, hogy oké, akkor most tényleg megyek és először a nőt ölöm meg, aztán a drága vőlegényemet, de hipp-hopp, Álmosvölgyi uraság csak úgy beugrott elém, mint akinek nem akad jobb dolga. Erre persze a szemem forgattam és piszkálódtam egy sort, sőt, próbáltam kikerülni is, de egyszerűen képtelenség volt. Jellemző, a férfiak akkor jelennek meg, mikor az ember lánya valamiféle céllal tart valahová... Próbálta elviccelni a helyzetet, hogy jobbnak látta, ha bevetődik elém, mielőtt elhantolok valakit, mire cseppet sem vigyorogva, vagy vidámon ránéztem.
- Tudod, nem jártál messze az igazságtól... - közöltem hűvösen, majd mélyet sóhajtva ropogtattam az ujjaim. Nagyon erős volt a késztetés még arra is, hogy neki behúzzak egyet, majd tovább vonuljak a kis szöszihez, de jobbnak láttam, ha nem teszem, mert még a végén tömegverekedés lesz, az öcsikémhez meg még annyi kedvem se volt. Ahol a baj, ott Dorian...Közölte, hogy szinte lángolok, erre felvont szemöldökkel néztem rá.
- Nem, nem vagyok főnix, ez az infó helytálló... Nem vagyok ma jó társaság, Kilián, állj félre, légy oly kedves... - mondtam a végét már a földet bámulva, mert tényleg közel álltam hozzá, hogy ott helyben felrobbanjak. Valahogy rosszul tűrtem az ilyesféle infókat. Erre elkezdett visszafelé terelgetni, én pedig jobb ötlet híján hagytam, hogy  a józan eszem meggyőzzön, jobban járok, ha elmegyek vele fürdeni, mintha megölöm a kisasszonyt, meg a Szőke hercegét. Amilyen gyorsan csak tudtam, összeszedtem a cuccaimat, mert valahogy nem éreztem rá ingert, hogy Tony itthon találjon, majd indultam is lefelé. A jeges pillantás miatt nem zavartattam magamat, tökéletesen tudtam reprodukálni az általam használt verzióját, de azért halványan elvigyorodtam a dolgon. Közölte, hogy mehetünk, úgyhogy én már indultam is és tulajdonképpen szinte szó nélkül bandukoltam el vele a Barlangfürdőbe, mert belül azért még mindig éreztem, hogy ketyeg az az időzítő. Én az ajkamba harapva elfojtottam egy vigyort, látván a recepciós nő meghökkent arcát, de nem igazán akartam kommentálni a helyzetet, mert még a végén tényleg elmosolyodtam volna, ami jelen helyzetben igenis ijesztő lett volna. Én is megkaptam a pecsétemet, majd rápillantottam és már el is vonultam az öltözők felé. Nem voltam az a tipikus nőies nő, dühösen meg pláne nem, szóval igazából olyan öt perc alatt kész is voltam, úgy hogy össze is pakoltam magam után, meg minden. Végignéztem magamon nagy sóhajjal, megigazítottam a fekete kivágásos fürdőrucit, majd kibontottam a hajamat és a törölközőmet a vállamra dobva kislasszéztam a fiúhoz. Ránéztem érdeklődve, oldalra billentve kicsit a fejemet.
- Sokat vártál? - kérdeztem végül, bár tudtam, hogy nem, hiszen tényleg nem sokat totojáztam odabent. Kellemes volt az idő, szóval nem tekertem magam köré a törölközőt, csak befelé pillantottam, nagyon remélve, hogy nincsen tömeg.
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 22:23 | Link

Grace
A vad lány...

A lány olyan volt egész végig, mint egy időzített bomba, így hát próbáltam lehiggasztani viszonylag sikeresen, tekintve hogy nem ugrott nekem, nem kezdett el tömegmészárlásba kezdeni. Mondjuk nem mintha vissza akart volna menni, de nála nem lehet tudni. Annyira nem ismertem, hogy olyan pökhendin kijelentsem, mintha tudnám az ötöslottó számait. Azzal hogy kijelentette nem jártam messze az igazságtól nem lettem okosabb, tekintettel arra, hogy minden az arcára volt írva, még csak matekoznom sem kellett. A főnixmadaras válaszra egy lezser félmosollyal nézek felé, ám nem teszek rá újabb megjegyzést, illetve félre sem megyek, inkább elkezdem terelni kifelé ég mielőtt bajba keveri magát. Elég hamar végzünk nála ahhoz, hogy ne kelljen sokat várakoznom, de az öltözködéssel azért hamarabb megvoltam mint ő, ám szerencsémre nem kellett sokat várnom rá. Végigpillantottam rajta... ez afféle férfias szokás, de nem álltam le bókolni, nem jegyeztem meg semmit, csak vállat vontam.
- Nemigazán. - mondom egyszerűen a kérdésére, majd intek a fejemmel hogy menjünk beljebb. Az első adandó alkalommal a nagyobb medence felé veszem az irányt, nem igazán vágyom másra, mint egy kis kikapcsolódásra, kiűzve Szira szavait a fejemből. Gyűlöllek... Ezt mondta nekem mielőtt otthagytam volna. Valahogy nem hagyott nyugtot nekem a dolog, habár ezt a külvilág felé nem mutattam, csak belül éreztem az egész hatását. Visszafordulok a lány felé és innen szemlélem, majd intek a fejemmel, hogy jöjjön beljebb.
- Nem öl meg, ez csak víz. - mondom neki, majd a hajamba túrok, így egy kicsit vizes lesz. Nem zavar, igazából ha minden úgy lesz ahogy tervezem, akkor minden testrészem egy merő víz lesz... Mikor a lány végül be is sétál, akkor ráemelem a barna szemeimet és rákérdezek.
- Ki volt a célszemély? - érdeklődöm semlegesen, mégis csevegő hangnemmel. Így talán kettőnk közül az egyik letudja vezetni a feszültséget.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 22:43 | Link


Kilián Rolleyes

Azt hiszem, hogy a srác jelenléte, meg az, hogy általánosságban elég hűvös jellem, jó hatással volt rám, mert sikerült megállítania abban, hogy felmenjek és sorban kiüssek mindenkit, aki csúnyán néz rám, vagy az utamba mer állni. Igen, még mindig dühös vagyok. Lassan mély levegőt vettem, majd kifújtam, a hajamba túrva kissé, próbálva nem megtépni magamat, ami nem volt túl könnyű, mivel lófarokba kötöttem a hajam még ezen gyönyörű nap kezdetén. Persze leforgattunk egy rövid eszmecserét, mindenféle különösebb tartalom nélkül, amit én nem bántam, legalább addig is egy kicsit csökkent az agyamban a vörös köd. Mindezek után elterelgetett a katasztrófa sújtotta övezet felé, ahonnét minél előbb le akartam lépni, tehát nem kellett rám valami sokat várnia, csak el akartam tűnni itthonról. A biztonság kedvéért még rápillantottam az ajtóra, hogy a kis cetlim biztosan áll-e, de elég jónak bizonyult a szögelési technikám, szóval már vágtattam is le a lépcsőn, majd bocsánatot kértem a kupi miatt. Igazából nem nagyon zavartatta magát, szóval arra asszociáltam, hogy valószínűleg nála is szoktak hasonló állapotok uralkodni. Miután megérkeztünk a célállomásra, a recepcióról egyenesen az öltöző felé vettem az irányt, ahol viszonylag gyorsan túl is estem az egész öltözéses mizérián, nagyjából rendbe szedve a zilált és elég agresszív kinézetemet. A hajam kibontás után még így is úgy nézett ki, mintha most léptem volna be egy hurrikán elől. Nem érdekelt annyira, mert úgyis vizes leszek, szóval szépen kisétáltam, Kiliánt pedig a falnak dőlve találtam, szóval elvigyorodtam kicsit.
- Nem gondoltam volna, hogy míg öltözök, itt fogsz ácsorogni - jegyeztem meg, de persze követtem a srácot befelé, útközben lerakva a törcsimet egy ideális helyre. Igazából nem nagyon akartam most semmit, egy jó verekedésen, vagy lazuláson kívül és most a lazulásnál maradtam, mert a verekedésre nem igazán láttam megfelelő alanyt. Arra kaptam csak észbe a tűnődésből, hogy engem néz, majd noszogat, hogy menjek már be, mert csak víz és nem fog megölni. Erre gúnyos vigyorral bemásztam és lefröcsköltem kicsit, de tényleg csak kicsit.
- Oh tényleg? Én azt hittem, hogy mérgező sav! - nevettem fel, majd hátradőlve bevizeztem a hajam és hátrasimítottam. Sokkal jobb. A kérdésére zavartan másfelé néztem, majd ismét vissza rá.
- Háttt... Ö... Gwen Jones és Tony - mondtam végül és inkább a vizet tanulmányoztam pár pillanatig, majd vissza néztem rá. - De miért érdekes ez?
Próbáltam könnyed maradni, de hogy így eszembe jutottak, megint csak mély levegőt kellett vegyek, hogy a fejem tiszta maradjon és ne híresztelődjek el úgy, mint a "fürdőruhás gyilkos".
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 23:01 | Link

Grace
A vad lány...

A lány hamar túljutott a vörös ködön ami egészen jó hír volt a majdnem gyilkossága után. Mondjuk nem zavart volna akármit is tesz, de legalább elterelte az én gondolataim is valamennyire a jó irányba. Az idáig való eljutásunk alatt egészen kezdett lehiggadni, de mivel nem mondta ki mi bántja, tudtam hogy nekem kell rákérdeznem amit utálok. A lányok általában olyan pletykásak, hogy kimondják ami a fejükben jár, de ő nem... Ijesztő és egyben Furcsa. A rá való várakozásom közben ezen morfondíroztam, talán fél perc lehetett, így mikor kilépett visszatértem a valóéletbe, vagyis a fürdőbe, mivel ott voltunk.
- Sok mindent nem gondolnak rólam elsőre.. - mondom csak úgy, majd a víz felé veszem az irányt. Ő eltöpreng, tehát próbálom felhívni a figyelmét a vízre, mivel igazán kellemes. Na persze erre lefröcsköl. Egy pillanatra akár valami sötét árny, úgy suhan át a tekintetemben a düh, de felváltja a semlegesség, majd a jókedv apró szikrája. Legyen hát... Ugyan még nem fröcsköltem le, de még ma bármikor megkaphatja a viszonzását ennek a kedves gesztusnak.
- Nem hinném hogy sav, ha az lenne akkor nem állnék ilyen higgadtan és te sem. - engedem meg egy újabb félmosolyt és rákérdezek miért volt ennyire dühös. A válasz majdnemhogy arcon csap, annyira egyértelmű. Férfival való gondok... A hajamba túrva pillantok felé és felsóhajtok. Az efféle dolgok annyira de annyira nem az én világom, hogy pont nem kellene beleszólnom a helyzetbe. Mindenesetre fogom magam és arcon fröcskölöm.
- Hűtsd le magad.. az előbbi pillantásodtól a fél fürdő kiürülne. - mondom, de játékos jókedv vegyül a hangomba, habár éppen csak hallatszik. - Ami meg Gwent és... a fiót illeti. - őszintén szólva nem jegyeztem meg a nevet. - Kérdezz rá náluk, de ne akard rögtön letépni a fejét mind a kettőnek inkább gondolt át. - mondom neki, majd egy újabb támadást indítok meg a számára. Nem azért teszem mert szeretek játszani, szimpla terelése a beszélgetésnek egy másik irányba. Valószínűleg most minimum a vízbe próbál majd fojtani, de azért keményebb fából faragtak annál, hogy emiatt aggódni kezdjek.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 23:28 | Link

Kilián Rolleyes

Egészen lehiggadtam, ami nem volt egy rossz előjel a mai napra tekintve. Talán ha hazaérek, nem kezdek megint törés-zúzásba, ez pedig egy jó hír lenne. Valahogy nagyon nincs kedvem ma takarítani magam után... Persze majd úgyis kell, ha Paloma nem rak rendet, ennek pedig elég kicsi az esélye... Meg kéne tanítanom rá. Közölte, hogy sok mindent gondolnak róla elsőre, én ezt csak egy biccentéssel nyugtáztam, nem igazán terveztem, hogy majd itt kiselőadást tartok arról, hogy én mit gondolok róla. Az elég lányos dolog lenne, én pedig utálok lányos lenni. Legfőképpen ilyen helyzetekben. Kellemes idő volt a fürdőben, tehát már nem volt szükségem a törcsimre, az első alkalmas helyre le is passzoltam, majd a gondolataimba merülve indultam a medence felé, amiben ő már lubickolt. Próbálta felvonni a figyelmemet, hogy menjek már be, mire én kis gúnyos vigyorral, egy megjegyzés kíséretében bemásztam és lefröcsköltem őt. Először úgy nézett rám, mint aki menten nekem esik, hogy meggyilkoljon, de aztán azt hiszem, valamelyest lehiggadt, sőt, még mintha jobb kedve is lett volna, de nem fröcskölt le, ezt pedig gyanakvó pillantással konstatáltam. Éber kell legyek ezzel kapcsolatban. A hajamat bevizeztem, ő pedig feltett egy kérdést az irányban, hogy kit is akarok megölni, mire persze totál zavarba jöttem. Nem terveztem, hogy pont vele tárgyaljam meg az idegbajom okát, de aztán nagy nehezen kiböktem. Te is aztán jó embert tudsz választani, hogy megdumáld vele a problémáidat, Grace. Azon voltam, hogy fejbe vágom magam, mert nem igazán kedveltem az agyam efféle beszólásait, de aztán nem kezdtem vele különösebben semmit, inkább Kiliánra pillantottam. Ő a hajába túrt, majd felsóhajtott, ez afféle "minek is kérdeztem"-reakció volt, már éppen készültem is, hogy beszólok rá, mire arcon fröcskölt. Meghökkenve, majdnem leesett állal néztem rá, majd gonoszan elvigyorodtam. A megjegyzésére persze halkan felnevettem, majd ismét lefröcsköltem, és csúnyán néztem.
- Nem is néztem olyan dühösen, megy ez jobban is - nyújtottam rá nyelvet, majd figyeltem a mondanivalóját. Nem igazán kívántam lereagálni a Gwenes történetet, nem akartam rájuk gondolni, megbeszélni velük a dolgot meg még annyira sem. Gyorsan elfordultam a fröcskölés elől, majd visszasandítottam rá a vállam fölött. Szélesen vigyorogva, persze. Most jobb dolgom is van egy ideig, mint a két szőkén törni a fejemet. Halál aranyosan közelebb libbentem hozzá, majd összeborzoltam a haját grimaszolva.
- Így jár az, aki egy láthatóan bosszús leányzót a barlangfürdőbe hív - mondtam, majd mindezek után menekülőre fogtam a dolgot.
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 23:53 | Link

Grace
A vad lány...

A lányt sikerült lenyugtatnom, sőt kiprovokáltam belőle némi vidámságot. Megy ez nekem, jól teremtettek vagy csináltak meg, bánom is én. Látom rajta hogy lebuktam, tudja hogy még ma le fogom locsolni, így az éber tekintetével találom szemben maga, Szórakoztató, majdnem mosolyra görbül a szám, ám megakadályozom magam az efféle megnyilvánulásban, nincs itt az ideje. Megkérdeztem kit akar megölni, erre kaptam választ és még tanácsot is adtam, habár az már nem az én stílusom, sőt ne is szokásom efféle unalmas dolgokat csinálni, de most megpróbáltam együtt érző lenni, kevesebb sikerrel mint ami elegendő lenne ahhoz, hogy mondjuk meg is fogadja, így lefröcsköltem. Aljas lépés volt, mivel lefoglalta a kérdésem, így nem lepett meg a meghökkent, leesett állú lány. Azonban a gonosz mosoly, ami ezt követte ingerlő volt, kedvem támadt a lányt a víz alá nyomni tőle, ám nem mozdultam meg, csak megjegyeztem valamit, amin halkan nevetett és viszonozta a fröcskölődést.
- Pedig igazán a vízbe kellene ájuljak tőle, csak sajnos... - mondom újra a tipikus félmosolyommal – Nem szokásom ennyitől kidőlni főleg mert én magam is képes vagyok efféle megnyilvánulásra. - mondom őt nézve. Nem érdekel túlzottan a Gwenes incidens, így nem feszegetem, bőven elegendő infót tudtam meg hogy egy évig ne akarjak újra megértő lenni. Valahogy nem az én stílusom a jó pofizás és a hátpaskolás. Még a végén elkezdenék normálisan viselkedni, brrr.... A lány elfordult a fröcskölődés elől, ám ezután felém libbent. Egy kisebbfajta érdeklődés suhant át az arcomon, de hamar felváltotta a meglepettség, majd a semleges tekintet, ám a szám sarka felfelé görbült, hiába is próbáltam a helyére illeszteni a maszkot amelyet a világ ellen hordok.
- Akkor még nem tudod hogy jár az, aki velem packázik. - mondom és utána iramodom. Ha sikerül elkapnom akkor a vízbe rántom, ezzel elérve hogy elmerüljön. Nem nyomom le, nem csinálok semmit vele, csak segítettem neki egy kicsit búvárkodni. Mikor felbukik a víz felszínén én szórakozott tekintettel méregetem.
- Akár egy ázott ürge, csak sokkal aranyosabb. - jegyeztem meg inkább magamnak mint neki, majd egy gyors vigyort követően várom mit lép. Valószínűleg most aljas módon lenyom a víz alá, vagy valami ilyesmi így már készülve rá várok. Ha nem teszi meg, akkor sem gond, de érdekel mennyire harcias a kiscsaj. Egészen normális, pedig nem sok itteniről tartom ezt az álláspontot.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 26. 00:22 | Link

Kilián  Grin

Igen, totálisan lebukott azzal, hogy még vissza akar vágni, szóval igencsak figyeltem rá, amiben általában jó vagyok. Általában... Most is konstatáltam, hogy az éber pillantásom láttán igencsak megrándul a szája széle, de aztán sikeresen elfojtotta azt a vigyort, legnagyobb bánatomra. Minden esetre megkérdezte kit akarok megölni, én pedig nem éppen a legvidámabban és lelkesebben, de közöltem vele. Nem akartam belebonyolódni a témába, azt hiszem ő sem, de mindezek ellenére adott nekem tanácsot, amire kicsit felszaladt a szemöldököm. Mi a szösz? Mi van ezekkel a fiúkkal újabban? Mindenesetre nem firtattam a dolgot, legalábbis nem annyira, hogy rá is kérdezzek, mi van vele, mert volt szíves lelocsolni, legnagyobb döbbenetemre. Legközelebb megfogadom a tanácsát, akkor talán nem itat velem vizet... Mindenesetre gonoszkás vigyor terült szét az arcomon, sőt, a megjegyzésén még nevettem is, amivel még saját magamat is megleptem. Valahogy nem számítottam rá, hogy a mai nap még tényleg elkezdek valamin nevetgélni... Ez nagyon furi, de tényleg... Grace jóóól vagy? Persze hamarosan visszatért a szokásos félmosolyhoz, meg egy kissé öntelt megjegyzéshez, mire a szememet forgattam, majd ismét lefröcsköltem.
- Igen, Kilián, ezt már tudjuk, én is tudom, a recepciós is tudja, sőt szerintem még a sarokban ülő néni is - nevettem fel végül, a nyanya felé mutatva, aki éppen elmélyedt egy könyvben. Mármint szó szerint... belerakta a fejét és elaludt. Sosem akarok megöregedni... Persze, mikor ismét le akart fröcskölni, gyorsan elfordultam, majd miután elhárult a vész felé úszkáltam és cukin mosolyogtam, már-már ártatlanul... Aztán gonosz módon összekócoltam a haját és menekülőre fogtam a dolgot. Persze sejtettem, hogy utánam ered, de azt azért nem, hogy ennyire gyorsan utol is ér. Persze amint elkapott, már le is merültem a víz alá, de elég hamar fel is bukkantam. Az arcom előtt volt a hajam, szóval sikerült viszonylag feltűnésmentesen eltüntetnem a számból, illetve a szememből a vizet, majd hátragyűrtem a hajzuhatagot és felnéztem rá gonosz vigyorral, kissé hunyorítva.
- Ázott ürge, mi? - kérdeztem elfojtva a vigyort, majd közelebb mentem hozzá, egy icipicivel, majd átkaroltam a nyakát és lerántottam magammal a víz alá. Én persze szinte azonnal feljöttem, majd odébb is úsztam, mielőtt még rájönne, hogy én bizony fizikai kontaktusba léptem vele. Ha egyszer így tudtam a  legkönnyebben víz alá juttatni, akkor egy ölelésbe nem halok bele... meg talán ő sem. Én mindenesetre kicsücsültem a medence szélére és onnét néztem már a felbukkanó fiút, széles vigyorral.
Hozzászólásai ebben a témában
Cupido
INAKTÍV


Szerelem vesz körül minket (se)
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 164
Írta: 2015. március 4. 09:31 | Link

A tavasz beköszöntött, ő pedig egyre nagyobb késztetést érzett arra, hogy szerelemmel borítsa el a kastély lakóit. Hiába, na, ez az ő évszaka, ilyenkor mindenkinek szerelemben kell úsznia, akit csak meglát.
Ezekkel a gondolatokkal indul felfedezőútra, azonban ez alkalommal elhagyja az iskolát, hogy a kastély falain kívül keresse meg a mai szerencsés párt. Tűnődve bolyong a faluban, amikor eszébe jut, hogy még meg sem látogatta a nem is régen nyílt Barlangfürdőt.
Amikor berepül a medencék fölé, már tudja, hogy jó helyen jár, élvezettel figyeli az összebújó párokat, a boldogan kacarászókat, amikor...
Amikor észrevesz két embert, akik messze nem úgy viselkednek, mint ahogy egy ilyen szép tavaszi napon elvárná tőlük az ember. A lány morcos, nem, nem is, sokkal inkább dühös valamiért, a fiúban pedig hiába van meg a szándék, hogy felvidítsa, valahogy nem úgy alakul a dolog, ahogy azt szárnyas kis barátunk szeretné. Birkóznak egymással, amitől aztán végleg elhatározásra jut: közbe kell lépnie!
Megvárja a tökéletes pillanatot, miután a lány felbukkan a víz alól és kiül a medence szélére, ő a már bekészített nyílvesszővel célba veszi. Gondosan céloz, még a szemöldökét is összeráncolja nagy koncentrációjában, majd amikor már kicsi kezei sem remegnek, kilövi nyilacskáját.
A vessző hibátlan pontossággal találja el a levitás mellkasának közepét, hogy amikor a fiú felbukkan a víz alól, már szerelmes érzések dübörögjenek a lányka szívében.
Elégedetten lebeg tova, a fiúra nem is pazarol nyilat, most már minden rendben lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. március 4. 20:41 | Link

Kilián-drága  Kiss

Miután a srácot lerántottam magammal a víz alá, menekülőre vettem a dolgot és másodpercek alatt kint is teremtem a medence szélén. Nem különösebben terveztem, hogy kint fogok csücsülni a parton, de aztán változott a tervem. A hajamba túrva nézelődtem egy kicsit, pásztázva a helyiséget, hogy kik is vannak itt, de nem nagyon volt sok ember, szóval oda néztem, ahol az eridonos vélhetőleg nem sokára fel fog bukkanni. Minden a legnagyobb rendben volt, aztán váratlanul megéreztem egy apró, szúró fájdalmat a mellkasom közepén, mindössze egy pillanat volt, nem több. Odakaptam a kezem, elsőre azt hittem, hogy talán darázs, vagy ilyesmi, de nem láttam semmit, így a legnagyobb lelki nyugalommal pillantottam vissza a fiúra, felvont szemöldökkel. Ahogy ránéztem, teljesen más érzés fogott el, mint eddig, valahogy nem volt minden okés teljesen, de nem tudtam eldönteni, mi is változott. Halványan elmosolyodva néztem az arcára, majd halkan felnevettem.
- Eddig fel sem tűnt, hogy milyen szép szemed van... - vigyorogtam, majd az ajkamba haraptam és visszacsobbantam a vízbe, hogy ússzak egy sort. Igen, azt is tettem, de attól még, hogy nem láttam a társaságom, egyszerűen nem akart kimenni a fejemből. Megdobbant a pici szívem, ha csak eszembe jutott, milyen aranyos volt tőle, hogy elhívott magával, elvégre nem az a társasági lény, szóval ez kifejezetten nagy lépés tőle. Pár kör úszkálás után a medence széléhez úsztam, ahol amúgy az előbb ücsörögtem és vízcseppeket alakítottam apró mintákká a parton. Eddig miért nem tűnt fel, hogy ilyen aranyos? És hogy milyen jó a haja, főleg így vizesen?
- Amúgy mik a további terveid? - kérdeztem érdeklődve, aztán abbahagytam a rajzolgatást is és felé fordultam érdeklődő pillantással, közben megigazítva a fürdőruhám, majd a hajamba túrtam. Atyám, de hülyén nézhetek ki!
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. március 10. 00:56 | Link

Grace
A szerelmes vad lány...

Amint felbukkantam a víz alól a csaj akit ismertem pár éve, egy 180 fokos fordulatot vett. A szememről tartott élódást, én meg néztem rá úgy, mintha minimum azt mondta volna, hogy menjek a tudjuk hova.
- Ha ez egy poén, akkor sürgősen fejezd be... Ha meg komolyan gondoltad, akkor szedd össze magad mert te ilyeneket mióta ismerlek nem nyögtél ki soha. - sóhajtottam és figyeltem ahogy visszacsobban a vízbe és felém úszott, de nagy szerencsémre nem hozzám jött oda. Figyelemmel kísértem, de még mindig nem tudtam hova tenni azt a megszólalást, ám úgy néz ki, hogy most már minden szuper vele és az csak egy véletlen baleset volt. Nekem aztán ne bókoljon egy jegyes csaj, pláne ne az, aki tudja hogy érzek az ilyenekkel kapcsolatban.  Míg ő  szelte a habokat, addig én próbáltam kategorizálni ezt a helyzetet. A kérdése tűnt csak fel, így felé pillantva magasba szaladt a szemöldököm. Most meg a vízzel játszik... Valami nincs rendben vele, az tuti...
- A pasid van a dologban? Ha ennyire fel*asz akkor hagyd ott a búsba. Jobbat is találsz bárhol. - mondom neki és kivetődöm a vízből és odanyújtom a törölközőjét.
- Arra gondoltam, hogy egy kicsit elterelem a figyelmed a nagy ő okozta stresszről. Mit szólsz egy piához... még egy forrócsokit is állok, ha az jobban csúszik neked. - Még mindig felé nyújtom az egyik kezemmel a törölközőjét, ám a másikkal a hajamat igazítom hátra, mert így előre lógva irritál.
- Na mit szólsz? Kirúgsz a hámból és végre egyszer jól is érzed magad a pasidat nagy ívben le*arva? - kérdezem. Nem fogok neki könyörögni, de talán jót tenni neki. Nekem mindig jól jön egy potya ital... Hátha neki is. Sőt még az édes löttyöt is felajánlottam, pedig ki nem állhatom. Mondjuk még az is jobb, mint a víz... Abból mára elég volt.
Utoljára módosította:Álmosvölgyi Kilián, 2015. március 10. 00:57
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. március 10. 01:21 | Link

Kilián-drága  Kiss

Persze a drága kifejezetten kiakadt a megszólalásomon, miszerint szép szeme van, de hát van ilyen, az emberek változnak, mint én is. Csak vállat vontam, majd elpiszkáltam egy tincset a szememből és a homlokom ráncoltam. Ez fura...
- Igen, totál igazad van, asszem velem ma valami nagyon nem oké... - közöltem, aztán inkább, hogy eltereljem a gondolataimat másfelé, úgy döntöttem, úszok pár kört. Hát, a gondolatelterelés csak részben sikerült, de legalább a napi testmozgással megvoltam, nem mondhatom, hogy most felszedtem hat kilót, mert mondjuk pocsék kedvemben fagyit kezdtem zabálni. Még... Volt egy olyan megérzésem, hogy ami késik, nem múlik, az a doboz vanília fagylalt még elő fog kerülni, nem ok nélkül ácsorog ott a hidegben. Végül feladtam az úszás gondolatát, visszaúsztam az iménti csücsülő-helyemhez és elkezdtem rajzolgatni a vízcseppekbe, ami megint nem volt túl természetes tőlem, ez komolyan még nekem is feltűnt! Lehet, hogy a nagy dühöngésben a fejemre esett valami és ezt most hallucinálom? Igazából csak akkor pillantottam fel az elrévedt alkotásomból, mikor megkérdezte, hogy Tony-e az oka annak, hogy ennyire fura vagyok. Igazából elgondolkozásra késztetett, miközben kimásztam a vízből és elvettem tőle a törölközőt.
- Hogy őszinte legyek, nem tudom... Amúgy meg kac-kac jó vicc... Nehéz ám kibírni velem, Kilián - mondtam, miközben kifacsartam a hajamból valamennyi vizet, de az ajánlatára felkaptam a fejemet. A szívem ismét hevesen dobogni kezdett, mire majdnem mellbe vágtam saját magamat, de inkább csak igyekeztem a tényt ignorálni, kizárni a tudatomból azt a tényt, hogy egy tök jó haveromat helyesnek találom. Végül mosolyt erőltettem az arcomra, ami 99%-ban valódinak tűnt, majd bólintottam.
- Asszem egy pia jó lenne... forrócsoki? Hülye vagy? Nem akarok tehén lenni - vágtam vállba finoman, de ez csak afféle Grace-es megmozdulás volt. Miért tiltakozik ellene az egyik felem? Fogd be, hülye lány... A derekam köré csavartam a törölközőt, majd kis vigyorral indultam az öltöző felé. Persze visszanéztem rá kétkedőn, mikor közölte, hogy szarjam le Tonyt.
- Hát... ha te mondod, lehet jót tenne... Ebből a szempontból hasonlítasz az kisöcsémre, szerintem jól kijönnétek - nevettem fel, majd bevonultam az öltözőbe és seperc alatt vissza is vedlettem, majd a hajam megszárítottam egy pálcasuhintással és kivonultam a portához, immár a fürdős-cuccom szorongatva.  
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. március 10. 23:30 | Link

Grace
A szerelmes vad lány...

Csak feltűnt neki is, hogy nincs rendben ami jó. Akkor nem csak én érzem úgy. Átlagban ha valami efféle nyálas hülyeséggel élnénk egymás felé, akkor valamelyikünk válla bánná a dolgot. Most nem terveztem ezt tenni, mert még a végén elrontom a kedvét, vagyis annak maradványait. Ennél azért vidámabb szokott lenni a kiscsaj.
- Örülök hogy beismerted. Kezdtem parázni, hogy még a végén rózsaszín maszlagokkal fogsz dobálózni. Tudod mennyire nem bírom. - mondom és figyelem ahogy rója a köröket. Ezután jött az ötlet, hogy hagyja a fenébe a srácot, ha ennyire kiakasztja. Jó a csajszi szerelmes, szóval nem nagyon tudok mit kezdeni vele, de azért próbálkozom. Erre benyög valami ostobaságot, amin csak a homlokomat ráncolom.
- Hát ***** Grace, ekkora hülyeséget is rég hallottam a szádból mint ez. Nem vagy kibírhatatlan csak egyedi és nem sipítozol ha meglátsz pár cipőt és ez király. - mondom halál komolyan és a cuccaimhoz sétálok. Elég volt mára ebből, így felajánlom hogy igyunk meg valamit. Belement végül, sőt elég szórakoztató választ adott rá ahhoz, hogy vigyorogni kezdjek, pláne a vállba vágásom miatt.
- Mintha pár kilót híztál volna azóta, mióta utoljára elém toltad a képed... - piszkálódom, de azért nem gondolom komolyan. Mondjuk megeshet hogy hízott, a fene se tudja. Nem szoktam figyelemmel kísérni az ilyesmit. Miután az öltöző felé indultunk egy újabb szellemes megjegyzését hallhattam.
- Nem tudom, nem ismerem. De ha olyan mint te, akkor lehet. Mondjuk nem vagyok egy társaságigényes srác, de ezt tudod. - Mivel belement, így miután megtörölköztünk és átvedlettünk a csárda felé vettük az irányt, újra kettesben. Mind a kettőnknek jót fog tenni egy kis piálás... Abban nincs semmi rossz ha az ember fia kirúg a hámból. A csajnak sem fog megártani elengednie magát. Én meg már kezdtem hiányolni a helyet, szóval pont kapóra jött, hogy belement. Vele vagy nélküle, de itt kötöttem volna ki előbb-utóbb.
Utoljára módosította:Álmosvölgyi Kilián, 2015. március 20. 19:41
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa