29. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! 🖋️
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 18. 18:41 | Link

Leila



Lehet,hogy félre értettem valamit a Koreai helyről , de inkább nem is akartam jobban belebonyolódni. Azt hiszem maradok a közelebbi helyek terén, ami ismertebbek számomra.
- Jó persze majd utána nézek – válaszoltam Leilának.
Azt hiszem sokan izgulnak a vizsgák miatt, mivel nem lesznek könnyűek a  kérdések. Bár a csalást biztosan nem tűrik el. Kicsit én is tartok tőle, de igyekszem tanulni ami az időmből kitelik. Kíváncsi lennék mit szólnának az én szüleim is, ha nem mennék  át a vizsgákon. Nem büntető típusúak, de nem lennének büszkék arra, hogy az egyetlen egy szem  lányuk nem teljesít megfelelően. A legjobbat akarják nekem, és meg kell mutatnom többre is képes vagyok , de egyenlőre most ezzel rá érek akkor töprengni, ha nem sikerülnek a vizsgák.
- Remélem mindenki át megy a vizsgákon, habár aki tanult és odafigyelt az órán, annak nincs mitől tartania-észre sem vettem ,de ahogy az órára pillantottam arra lettem figyelmes,hogy nagyon hamar elrepült az idő, főképp ha az ember jó társaságban van. Itt lenne az ideje visszatérni a  suliba hogy a vizsgákra készülődjek.
- Hűha, hogy elrepült az idő! Tudod most, hogy  a tanulás így szoba jött, nem gondolod, hogy ideje lenne  vissza mennünk az iskolába ?
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 18. 18:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2018. augusztus 20. 14:11 | Link


#her | 11th August



- Axel. Mármint, a neve - szusszantam fel egy egészen aprót, mielőtt megráztam volna  a fejemet. Mert, leginkább erre jutottam, olyan nagyon semmire, azóta se, pedig nem kevés időt töltöttünk együtt, csak... ő nem mondta ki, én meg csak én vagyok.
Az incidensről senkivel nem beszélgettem komolyan, egyrészt, mert nem olyan jellegű infó volt, amit csak úgy bedobsz egy csevegésbe, mint témaindítót, másrészt voltak dolgok, amiket a mai napig nem láttam tisztán ezzel kapcsolatban és kulcsfontosságúak lettek volna.
- A meki tényleg jó lenne, bár így is van rajtam egy kis plusz, lehet, hogy annyira mégsem lenne jó ötlet - pillantottam le magamra elgondolkozva, aztán inkább vontam egyet a vállamon, nem akartam én ebbe belefolyni, úgysem miattam döntik majd el a bohócos bácsik, hogy szeretnének ide nyitni egy új éttermet.
- Ja összeköltöztetek Pesten is? - kérdeztem kicsit oldalra billentve a fejemet, mert jó lehetett, ha ennyire jóban vagy a tesóddal. Én is nagyon szerettem Noaht, de azért nem voltunk ennyire egymásba bújva soha, ő szerette, ha megvan a saját tere.
Kicsit odébb emelte a karját és így láthattam a  bogárkát, aki teljesen meg volt már gyógyulva. De tutira nagyon fájhatott, meg sokáig is tartott, a helyet és a kidolgozottságot tekintve.
- Nem csodálom - nevettem fel, megingatva a fejemet egy egészen kicsit. Én először sírtam is, meg minden, aztán a másodiknál már annyira nem volt rossz, harmadszor a szemem sem rebbent. Csak belül éreztem magam rosszul.
- Nem tudom, nagyis-e vagy nem... - nevettem el magamat kicsit, majd ledobtam a törölközőt és a melegvíz felé indultam Stellával együtt. - És hogy alakul a kerítős projekted?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. augusztus 20. 23:46 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


Nem tűnt valami egyszerűnek a szitu, pedig igazából azon túl, hogy ez valami helyzet, fogalmam nem sok volt róla. Egy értemmel egyenlő bólintással jegyeztem meg a nevet magamban, de így elsőre tökre nem mondott semmit. Vagyis, nem gondoltam, hogy kellene. Aztán ahogy ficeregtem a tükör előtt néztem magamra vissza felvont szemöldökkel.
- Mármint... a művészetek tanár? - billentettem kicsit oldalra a fejem, ahogy a szöszke felé fordultam. Engem még nem tanított, de nem titkolt célom volt belógni az órára, mondjuk Dávid az ötletet se igen díjazta, sőt. Pedig meg kell hagyni, hozzá nem csodálom, hogy annyi lány jár szívesen órára. És így már Cel savanyúcska arcát sem.
- Hogy mi van rajtad? - néztem végig látványosan a lányon és igazából egy szót sem értettem ebből. Szerintem amennyivel magasabb vagyok nála - asszem csak pár centi - annak a kétszeresével nehezebb is, és akkor itt pluszozik. Még meg is ingattam a fejem, hogy ez nagyon rossz gondolatnak is. És a mekivel ne is hozzuk egy fedél alá, hogy amúgy a diéta rám is rám férne, de túl rövid az élet a koplaláshoz!
- Inkább mondjuk úgy beköltöztem hozzá. Nemet ugyan nem mondott, de néha kételkedem, hogy utólag jónak látja. Vagy csak a haverjai cseszik fel. Ez részletkérdés - vontam vállat végül és el is engedtem Dávid mérges-e vagy sem témát. Én szerettem vele lakni, praktikus is vagyok, mert még ha lány is, cuccostól se foglalok sok helyet amúgy, bár rengeteg van, elélek a csomagjaimból, nem kell nekem szekrények hada, meg amúgy varázslók vagyunk! Az egyik első bűbáj, amit megtanultam különórákon a vasalás volt. Sose csinálnám olyan hagyományosan.
- Jó, így magunk között... hát én ezt nem gondoltam át! Mármint, jó ég, mondd, hogy te is sírtál...legalább az elején - meredtem rá összepréselt ajkakkal, ahogy a kezére néztem. Amúgy nekem személy szerint nagyon tetszett a minták összessége, volt benne valami, amitől az egész egy nagyot adott ki. Nem tudtam ez direkt van-e, sosem kérdeztem. - Próba-cseresznye.
Igazából nem sokat tudtam a helyről, de ideje volt kipróbálni, szóval némi próbálgatás után leültem a szélére és a lábaim belelógatva befogtam az orrom, majd bele is csúsztam, el is merülve teljesen. Még szerencse, hogy összekötöttem a hajam, bár így is tekergett az mindenhova, mire felértem a víz tetejére. - Pont jó. Hogy mivel? - pislogtam ki a vizet a szememből, mintha nem érteném miről beszél. Ennyire nyilvánvaló?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
Diák Navine (H), Színjátszós, Világalkotó, Negyedikes diák


Do small things with great love
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 363
Írta: 2018. augusztus 22. 18:08 | Link

Lora

-Köszönöm szépen! - mosolyogtam rá. - Imádom a fürdőruhád színét!
Mikor kisebb volt imádtam úszni, mindig engem parancsoltak ki utoljára a medencéből. Amikor pedig a Balatonra vagy tengerhez mentünk, alig bírtam kijönni. Egyszer Görögorszgban előbb felkeltem, mint a többiek, így lementem fürdeni. Persze, baj lett belőle meg minden, de nem bántam meg. Aztán az évek múlásával, ez a fajta vízimádat lassan összement. Mármint most is szeretek úszni, ám ahogy idősebb lettem, elkezdtem más tevékenységek iránt is érdeklődni (meg balettozni is elkezdtem, ami majdnem mindentől elvette az időt). Úgyhogy ez a kalandnak olyan gyerekkor fílingje volt, hogy nem csak a vízben, de a nosztalgiában is úszkáltam. El sem tudtam volna képzelni, hogy ennél jobban töltsek el egy nyári napot. Áldottam Lora ötletét, egyszerűen minden olyan jó volt. Muszáj lesz felhívnom ezek után Oliékat és kikényszeríteni belőlük, hogy menjenek el pancsolni egyet gondoltam, hiszen az otthoni családomnak tudtommal nem volt túl sok programja. Hiába, mindig én szerveztem mindent, így nélkülem kicsit bezárkóztak. Úsztam pár kört, majd Lorához fordultam:
- Mondd, hogy nem csak én élvezem ezt az egészet ennyire. Remélem, te nem unod halálra magad velem. Nem vagy éhes? - kérdeztem, mert bármennyire is jó volt ez a hely, reggeli hiányában kissé megéheztem. Na, meg nem akartam, hogy szegény lánynak miattam kelljen óráknak tűnő perceket tölteni egy olyan helyen, amit nem is élvez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lora Fontaine
INAKTÍV


bóbita
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 2063
Írta: 2018. augusztus 24. 12:33 | Link

Nérel Danka

- Tényleg tetszik? - kérdő pillantásaimmal most nem Aladárt jutalmaztam, aki valóban elindult annak a kutyalánynak az irányába, akiről már az előbb is sejtettem, hogy nem kispályás alak, és már pont elég közel volt az a veszedelem, amibe pont nem akartam beleártani magam, ezért csak finoman a szemem sarkából figyeltem, mintha nem is hozzám tartozna ez a szőrös négylábú mancsos, hogy mit csinál. Reménykedtem benne, hogy semmi rosszat, mert nem szeretném ám Aladár ivadékait a kastélyban nevelgetni. Egyszerűen nem állok készen rá és nincs is akkora felelősségérzetem, mint amit ez a feladat megkívánna.
- Az a legjobb benne,  hogy ápol és eltakar, bár ez sem teljesen igaz... nem véletlenül kötöttem magamra azt a kendőt, ott - mutattam a lehajított háromszögletű testfedőre. Hogy ez a zöld bikini mennyire volt jó választás, majd kiderül. Egyelőre a vízben úgysem lát senki -  szépen eltakar ez a folyékony kék réteg, amiben úgy sunnyoghatok hála Merlinnek, ahogy csak akarok. A strand meg amúgyis a nagy fagyik, hamburgerek és koktélok kánaánja, amik egyébként hízlalnak, szóval itt ez a sok többi alak is, hamarosan magára szed némi pluszt, nincs ok az aggodalomra. Azzal már nem kifejezetten értettem egyet, amit Danka csak úgy szelíden a fülembe duruzsolt, miszerint milyen jó itt és mennyire élvezem az embertömegben való fürdőzést, de nem volt kedvem elrontani a kis navis örömét meg szimpatikus is volt számomra, szóval egy leheletnyi mosolyt az arcomra erőltetve és némi keserédes csillogást szemeimbe, szólaltam meg:
- Egyáltalán nem unom halálra magam, csak egy kicsit félek. Nem tudom, hogy Aladár mikor fog rámászni arra a kutyalányra... - nyújtottam el kissé a mondat végét és megálltam egy pillanatra. Na nem mintha ez olyan jelentőségteljes lenne, csak egyszerűen kimondtam azt, amitől tartottam és ez manapság elég ritka számba ment nálam. Az emberek nem nagyon szoktak olyan dolgokról beszélni, amiktől félnek.
- De, én is eléggé éhes vagyok - nyúltam a pocakom irányába, ami vészjóslóan meg is kordult, jelezve, hogy üres a tartály.
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2018. augusztus 24. 12:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Nérel Danka
Diák Navine (H), Színjátszós, Világalkotó, Negyedikes diák


Do small things with great love
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 363
Írta: 2018. augusztus 24. 17:58 | Link

Lora Love
- Igen, tényleg – válaszoltam, hiszen igaz is volt. Közben megláttam Lora kissé aggódó tekintetét, amivel Aladárt kémlelte. Már a nyelvemen volt a kérdés, de aztán eszembe jutott a sok ember, aki ki nem állhatta a kíváncsiságom, így inkább csak becsuktam a szám és nem mondtam semmit. Viselkedj jól, Danka! Kinga szavai elérték a hatását, minden élethelyzetben eszembe jutottak, de nem volt vele bajom, hiszen így legalább „anyukám” mindig velem volt. Aztán hirtelen Lora kibökte. Elmondta, hogy mitől fél. Jó, nem volt túl nagy vallomás és nem is olyan hétpecsétes titkot mondott ki, amiért az FBI most vadászna ránk vagy valami ilyesmi. Én pedig nem voltam hozzászokva félelmekhez. A titok egyfajta hatalom. Már nem emlékszem, ki nyilatkozta ezt, de kétségtelenül igaza volt. Akkor van egyfajta hatalmam?
- Ha valami rosszul sülne el, én segítek neked a kiskutya nevelésben – vágtam rá. Persze egyikünk sem szeretett volna apró ebeket terelgetni a kastély falain belül, akármennyire is édes feladat lett volna.
- Szerintem előzzük meg a bajt! – mondtam és kimásztam a medencéből. A vízből kilépve kellemes borzongás futott át a testemen, amit a fürdő hidegebb levegője váratlanul ért.
- Mit kívánsz? – kérdeztem a lánytól, miközben a kutyája után indultam. Talán neki könnyebb feladat lesz ételt választania, mint nekem. A magyar street food még nem igazán vette fel a vegetáriánus ételeket is az étlapra, de sebaj. Gyümölcs elvileg van a táskámban és az is lehet, hogy én is találok errefelé valamit.

Utoljára módosította:Nérel Danka, 2018. október 26. 16:13 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2018. augusztus 25. 23:59 | Link


#her | 11th August



- Ööööm, iiigen, Ő - még bólogattam is párat a mondanivalóm mellé, mert hát, ezek szerint tudta, hogy kiről van szó. Bár illett is, asszem, mert ha jól emlékszem, Stella bátyja volt Axel tanársegédje. De eléggé nagyon bonyolultak nekem itt a szálak a környéken, nem is akartam belebonyolódni.
- Plusz, felesleg, olyan úszógumi - csúsztattam a kezemet a derekamra, mert volt olyan idő, mikor Apácska simán körbeérte a derekamat a két tenyerével és ez már nem volt így. Nem mondom, hogy baj, csak azt, hogy nem feltétlenül vagyok a legjobb formámban és erről részben azok a mennyei csokiseprek tehetnek.
- Vigyázz a haverokkal, azok nem mindig jók, van, hogy csak vágják alattad a fát. Noah haverjai is tök köcsögök tudnak lenni - ráztam meg a fejemet rosszallóan, mert bár a tesóm haja majdnem hollófehér lett, a lelke továbbra is nagyon kis sötét.
A tetoválás ügyre muszáj volt egy kicsit felkuncognom, mert amikor szóba kerül, szinte senki nem azzal dicsekszik el először, hogy ő amúgy hogyan könnyezte végig a készítését. Most azonban asszem, tehetek egy kivételt. Szóval összepréseltem az ajkaim.
- Szinte végig pityeregtem, mint egy nem normális - nevettem el magamat, a kezembe temetve az arcomat. Dávid nagyon kinevetett és ezt nem is éreztem túlságosan fairnek. De még azt sem, hogy a telefonjában még mindig ott volt a videó róla. - És milyen?
Érdeklődtem, mielőtt még kipróbáltam volna én is, de aztán csak ledobtam a törcsit és belelógattam a lábacskáimat a vízbe először. Elég néni víz állagú volt, de nekem nagyon tetszett. Nem sokkal később én is belehuppantam és evickéltem egy sort, mire olyan helyre értem, ahol leért a lábam.
- Öm, eléggé, legalábbis, a múltkor is ki voltál akadva, hogy nem randizik soha, senkivel - nevettem fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. augusztus 27. 21:47 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


- Reggel is nála voltál? - Nem mintha közöm lenne hozzá, de mikor beslisszoltam a kávékkal és a neki szánt csomaggal, ő nem volt ott. Más kérdés, hogy nem is teljesen hozzá indultam. A megerősítésre csak elgondolkodva néztem magam elé pár pillanatra, majd érzékelve, hogy kissé talán nehéz ez az egész, inkább próbáltam megértő lenni. Nem, máskor már bombáztam volna huszonöt kérdéssel, mert bizony arról a pasasról lett volna, ebben tuti biztos vagyok! Ettől még nem akartam egyedül maradni, jobban szeretem a társasági dolgokat, nem nekem találták ki, mikor magamra kell maradni.
- Tudom mit jelent - néztem rá, hogy most komolyan? Még el is magyarázza. Ha ilyeneket akar látni, én tudok neki mutogatni, elég csak lehajolnom kicsit, de nem ez volt a lényeg, szerintem butaság. Általában, akik ilyen alakkal durván többnek látják, előbb vagy utóbb beteges fogyizósok lesznek. Volt egy lány általánosban, egyszer hallottam hányni a mosdóban ebéd után. Undi volt, én is szívesen adnék le, de nem így! Inkább koplaltam néha, de aztán jött a csalós nap és a Meki a végzetem. Maradjunk ennyiben.
- Áh, egy idő után ártalmatlanok - legyintettem le. Mondjuk vannak furák, meg olyanok, akikről nem illik Dávidnak beszélni, jobb az  kapcsolatuknak biztosan, ha nem vagyok a képben. Vannak furák, de már nem szoktam felvenni elég régen a megjegyzéseket arra mit csinálnának vagy hogyan becéznek. Meg mit hisznek, az egy külön kis ablak.
- Dávid azt mondta ez normális - vagy nyugtatni akart, de én hiszek neki. Szerintem ő több nőt bőgetett már meg, mint az normális lenne, csak neki ez karrier meg presztízs kérdése. Ha van nő még, aki nem sírt a kezei alatt, asszem azt majd elveszi. Remélem. Nem maradhatok sógornő nélkül. - Szerintem pont tökéletes nekünk, levesnek talán kicsit hideg - jegyeztem meg a végét nagyon halkan, szinte el is felejtve, hogy ezt nem terveztem kimondani. De még mielőtt reagálhatott volna én már a víz alatt is jártam.
- Azon konstans ki lennél te is hidd el! Együtt lakunk, és már tök rég volt bárki nálunk... ez nem normális! - Teljesen kiakadva meséltem persze mindezt, mintha ettől jogom lenne cselekedni, ami persze nincs, én csak segítek. - De! Én megkönnyítem a dolgát. Van listám a sulis csajokról. Már aki szóba jöhet tudod, kiszedtem a barnákat, azok annyira nem. Maradtak a szőkék, feketék, vörösek, más színűek. Meg úgy korban nem is tudom, felfelé nem szabtam korhatárt, lefelé nem mertem negyedik alá menni. Azért tuti megnyúzna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikecz Emese
Mestertanonc Rellon (H), Harmadikos mestertanonc


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 105
Írta: 2018. szeptember 3. 13:50 | Link

Ilián | fürdőruci

Szóval ha nem számítjuk a sipítozó kölyköket, akik össze-vissza fröcskölnek, és kivonjuk a számításból a vén hasukat meresztő korosabb varázslókat, akkor végül is azt mondhatom, hogy egészen jó ez a fürdő. Vagy legalábbis a célnak megfelel, meg ilyenek. Igyekszem a medencének az egyik néptelenebb részébe lavírozni, minél kevesebb emberrel kerülve érintkezésbe. Tulajdonképpen csak időnként vagyok mizantrópnak mondható, amúgy egészen kedvelem az embereket (jó, mondjuk addig, amíg nem szólnak hozzám).
Egészen belemerülök ezekbe a nagy filozofálgatásokba, már csak egy szál cigi, meg egy kávé hiányzik. Vagy valami könnyű nyári koktél, azzal most egészen boldoggá lehetne tenni. Na a lényeg, hogy miközben ilyeneken merengek teljesen feleslegesen, arra eszmélek, hogy eltűnt a napszemüvegem. Nyilvánvalóan csak valami idióta gondolja, hogy ez vicces, szóval úgy kapom fel a fejem, hogy már készüljek lehordani a sárga földig, amikor felismerem a szavak mögött rejtőző személyt is. Egy gyors fintort igazán megengedhetek magamnak a láttán.
- Csak a kiváltságosakat - felelem egy vigyor kíséretében, amint végigmérem a Machay úrfit. Hát szerintem Merlin kékszakállú unokatestvére sem tudná megmondani, hogy hol találkoztunk, de gondolom valami családi, aranyvérű-összetartós cuccon. De hát amúgy tök mindegy is, az számít, hogy egészen jól megérjük egymást. Vagy legalábbis őt nem riasztja el az időnként uralmába kerítő unott nihilizmusom, ami már jó pont.
- És mondd csak, te nem találtál ennél zsúfoltabb fürdőt sehol? - körbemutatok a díszes társaságon járatva a szemem, és egy kicsit arrébb is húzódok két nő útjából, akik nagyon belemélyedtek az aktuális pletykákba. - Vagy esetleg tömegfétised van? - kérdezem vigyorogva.
Nekidőlök a medence szélének, miután sikerült találni egy kis szabad helyet. Azt kell mondjam, hogy máris sokkal elviselhetőbbnek tűnik ez a nap.
- Akkor lennék csak igazán boldog, ha lenne egy olyan medence is ahol rágyújthatok - sóhajtok fel, mert hát az már tényleg a mennyország lenne, de sajnos úgy nézem, hogy a morcos medencefelügyelő tekintete mellett ez az álmom nem igazán kivitelezhető. Ha valaha lesz annyi pénzem, hogy vegyek egy saját házat, akkor biztos, hogy lesz medencém.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  
Lora Fontaine
INAKTÍV


bóbita
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 2063
Írta: 2018. október 1. 18:00 | Link

Nérel Danka

- Ennek örülök, mert nekem nem kifejezetten, de mindegy -  magamba fojtottam a mondanivalómatt, hisz mégis ki kíváncsi arra, hogy mielőtt elindultam, még nagyban azon morfondíroztam, hogy melyik bikinit öltsem magamra? Ez olyan általános betegsége a strandra vágyóknak hogy lassan könyvet lehetne írni róla.
Tulajdonképpen mindenki lubickolni akar és nagy fagyikat enni, de közben megőrizné még jó pár évig a fürdőruha méretét is, szóval nem sokban külöböztem tőlük. Sőt. Igazából semmiben.
És ki tudja, hogy Dankának nincsenek-e hasonlóan ilyen gyötrelmes gondolatai? Elviekben nem látok a fejébe... és milyen jó, hogy nem látok a fejébe. Na meg pláne Alcsinak a fejébe, aki ki tudja, hogy azt a kutyalányt kémlelve, miken töri a szürkeállományát, te jó ég....
- Kiskutya-nevelés? - futott össze másodpercek töredéke alatt a szemöldökeim között lévő bőrterület. Nekem az túl korai. Elég ez az egy is itt, hát tegnap is, mit össze nem művelt. Megette a Bájitaltan füzetemet, utána meg szétcincálta a taláromat. Igazi kis művész, csak a rosszabbik fajtából. Szóval neeeem, nagyon nem.
- Danka, ez nagyon rossz ötlet, én elvetném - szólaltam meg, hogy ezt verje ki a fejéből de gyorsan, mert én biztos, hogy nem asszisztálok hozzá. A szobatársaim ígyis éjjel-nappal Alcsit szapulják, hátha még gyerekei lennének. Szerintem előbb változtatnák varangyos békává. Aztán kilépett a medencéből, én meg követtem, mint egy kiscsibe a tyúkanyókát, vagy nem tudom. Mindenesetre mentem utána és közben nézelődtem. Mindenhol vidám emberek és törölközők szerte a strandon, de élelmet? Azt nem láttam sehol. Pedig már az előbb megbeszéltük, hogy enni fogunk valamit és a hasam is egyre inkább csak korgott meg korgott, mint egy feneketlen bendő, ami megtöltésre vár.
Ösztönösen nyúltam a törölközőm után és magamra terítettem. Igazából nagyon fáztam és napok óta bújkált bennem valami betegség is, szóval a legjobb ötlet volt eljönni erre a strandra.
- Te mit szeretnél enni? - érdeklődtem volna, mire felhangzott onnan is, hogy mit kívánok. Erre halványan elmosolyodtam. Sok mindent kívántam.
- Pizza, gyros, fagyi, minden jöhet - vigyorodtam el, de aztán eszembe jutott, hogy lehet Danka vegetáriánus, de ez csak egy ilyen sanda gyanú volt és éreztem, hogy nem kellene megkérdeznem, de azért mégiscsak kikívánkozott belőlem:
- Te amúgy vegetáriánus vagy? Mert akkor Alcsinak nem leszel a barátja... - és Alcsi rám nézett, én meg rá, és nem értette, de én tudtam, hogy mivel a sonkás zsömlék a kedvencei, nem fog túl meghitt viszonyt kialakítani Dankával.
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2018. október 1. 18:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2018. október 7. 22:37 | Link


#her | 11th August



- Iiigen, ami azt illeti, ott - köszörültem meg a torkomat, mert hát, lényegében ott voltam, igaz nem csak reggel, hanem éjszaka is, mert miután elcibáltam a tópartra sétálni, már csak hozzá keveredtünk vissza, én meg készséges lány vagyok és segítettem a fűszálakat lemosni a hátáról.
Nem igazán értette meg, hogy nem vagyok elégedett a bikini-bodymmal, a múltkor nem kellett volna az a két és fél süti, most mind a popómra rakódott és nézegethetek. Olyan kissé frusztráltnak is tűnt, pedig semmi olyat nem mondtam, nem mindig vagyok képes megérteni Stellát. De amúgy édes egy csaj.
- Csak egy idő után? - kérdeztem vissza.. Nem igazán voltak haverjaim, ismerősökkel és barátokkal gazdálkodhattam csak, előbbiből többel, mint szeretném, utóbbiból kevesebbel, mint kellene. De elvoltam így, voltak időszakaim, mikor nem is lett volna egyszerű mellettem maradni, én megértem őket.
- Dávid rendes fiú - jegyeztem meg, vonva egyet a vállamon. Levendula meggyanúsított, hogy biztos felszedtem, mire Apácska hangos nevetéssel prüszkölte az asztalra a sört, még mutogatott is. Nem értettem, mi volt annyira nagyon vicces. - Nem is hiszem, hogy finom lenne. Túl sok volt benne a néni.
Meg a leves amúgy is akkor volt a jó, ha bő betéttel volt főzve, mint ahogyan babcia csinálta. Egy csomag tészta nagyon is kevés ahhoz, hogy egy ekkora medencéből fincsi ebédet csináljon. De Stella ezt úgysem hallotta, mert lemerült a víz alá.
- Listád? Milyen listád? - kérdeztem hatalmasra nyílt szemekkel, lefuttatva, milyen listát is lehetne írni. Hamar meg is magyarázta, miközben én is megmártóztam a medencében, lassan vállig merülve, majd a hajamat is egy kicsit beáztattam, hátrasimítva a nedves tincseket.  - Mert, szerinted magáért az ötletért nem nyúzna meg? Olyan jóhiszemű vagy, Stella.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. október 9. 17:39 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


- Tökre úgy hangzol, mintha az anyukádnak vagy az apukádnak tennél vallomást - közöltem még látványos, drámai meghökölést is bemutatva, majd elnevettem magam. Nem hittem, hogy előttem hű de nagyon kéne titkolóznia se neki, se másnak. Nagy a szám, de ha megkérnek, bizonyos dolgokban tudok rá lakatot tenni. Elég nagyot, ha megkívánja a méret. A titoké.
Nem kívántam többet arra se reagálni, hogy fogyókúrára szorulna. Az nem ő, de van az a lány, valamilyen Viki vagy Zsuzsi? Nem tudom, de rellonos. Akkora, mint Dávid kétszer széltében. Na, neki lehet gondja a bikinialkattal, nem ennek a lánynak itt mellettem. Cel elég szép lány, sőt, nem is értem néha, hogy van mégis ilyen semmilyen kapcsolatban. Furcsa.
- Ahha, van az az esemény vagy időtáv, ami után már nem szórakoznak. Vagy mert nem szólnak hozzád, vagy mert... más köti le őket - néztem rá, majd magamra. Szerintem tudta mi az, amiben nagyon erősek vagyunk a szép mosolyon kívül. És ez a fiúkat sokkal jobban szokta érdekelni, mint egy mozi, amit sose értettem. De nem is fontos. - Tudom, szeretem a tesóm, de ő is tud nagyon pasi lenni, hidd el.
Nem volt jogom ítélkezni gondolom, mégis sokszor megtettem, de magam felett is, szóval igyekeztem nagyon korrekt lenni. Ma amúgy is volt mit helyretennem a karmámmal, mert a reggeli szobás emberre törés nem biztos, hogy a jók listájára tesz majd a Télapónál. Aztán loccs voltam a víz alatt, és hallottam valami nénit, de mire felbukkantam, már kérdése volt. Nem is nekünk kell megenni, ha arról beszélt, hogy a néniknek nem jutna. Mi csak kifőzzük - közölném, és fel sem tűnne a mondat végéig, hogy nem feltételes mód. Hopsz? De csendben maradtam.
- Lányokról, akik a sógornőim lehetnének. Megnézed? Mindig nálam van. Hátha ismersz valakit. Ki van húzva, aki nem jöhet szóba, meg fel se írtam, ami nem hiszem hogy érinti - ecseteltem úszkálva kicsit, aztán csak a hátamra fordulva dobtam fel magam a víz tetejére, igen kellemes volt. Akaratlanul is lesegettem a lepkém. Hallottam rémsztorikat hogy majd hólyagos lesz meg lekopik. DE brr, tuti nem. Ezt Dávid csinálta, ez egy nagyon minőségi szitakötő.
- De. Sőt, elég biztos vagyok benne, hogy sokat kell majd dolgozzak utána a bocsánatáért. De ha lesz egy menő sógornőm, megérte - vigyorodtam el a szőkeség felé fordulva. - Te nem tennéd meg a tesódért?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
Diák Navine (H), Színjátszós, Világalkotó, Negyedikes diák


Do small things with great love
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 363
Írta: 2018. október 26. 19:34 | Link

Lora

- Hidd el, remekül nézel ki – bólogattam hevesen. A lányt az első pillanattól kezdve szépnek tartottam, a fürdőruhájának színe pedig egyszerűen nagyszerű volt. Feltételezem, sokaknak akad problémája a testalkatukkal, de szerintem mindenki akkor a legszebb, amikor jól érzi magát a saját bőrében, így törekszem erre én is. Úgy tűnik, Aladár szerint a kutyahölgy is csodás teremtés, de mikor felvetettem a kiskutyák ötletét, Lora furcsán nézett rám.
- Te tudod – feleltem, ugyan én még nem neveltem sem kis, sem nagy ebet, így nincs is tapasztalatom benne, de azt mondják, könnyen bele lehet tanulni és szívesen csinálnám, de nem akarok a lányra olyat erőltetni, amit nem akar. Nem lenne udvarias, de még csak humánus sem, így csak elraktároztam az agyam egyik fiókjában, hogy magamnak kéne szereznem egy állatot, meg előtte beszélnem kéne az otthoniakkal meg a szobatársaimmal és meg kéne vennem rengeteg dolgot, de biztos vagyok benne, hogy mindezt örömmel csinálnám, ha a végén egy szőrös társat tudhatnék magam mellett. Nagyon sok előnye lenne egy kisállatnak, például sosem lennék magányos, feltétel nélkül szeretne és akár Alcsihoz hasonlóan, elkísérhetne a programjaimra is. Amint kiléptem a medencéből, felkaptam a törölközőm és gyorsan áttöröltem a testem, majd lehelyeztem az eredeti helyére, hiszen én nem éreztem szükségét a tárgynak. A helységben meleg pára szállt fel, mégis a víz után hideg érzettel kellett szembenéznünk. Ha jól emlékeztem, egy lépcső volt arra hivatott, hogy felvigyen minket a büféhez.
- Sós és édes is jöhet. Amikor kisebb voltam, mindig főtt kukoricát ettünk a Balatonon a családommal, az most olyan nosztalgikus lenne, de nincs semmi, amire kifejezetten fenném a fogam – mondtam a lánynak. Persze, az édesből majdnem mindent ehetek, a sós már kérdésesebb.
– Igen, vegetáriánus vagyok és velem csak jól jár. Ha valaki elfelejtkezik arról, hogy nem eszem húst, megkaphatja az összeset – mosolyodtam el. Tényleg kell egy kutya.
Utoljára módosította:Nérel Danka, 2018. október 26. 19:35 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2018. november 20. 14:28 | Link


#her | 11th August


- Nem reklámozzuk egymást apuval - vontam meg a vállamat lazán, mert hát, ez leginkább így volt. Akinek kellett, tudott róla, de nem csináltattam belőle neonfeliratot. Pedig lett volna kedvem hozzá az esetek nagy többségében, főleg, mikor más lányok nagyon nézegették. Ő az enyém.
Nekem nem kellett bemutassa, milyen az, mikor a barátok egyszer csak eltűnnek. Anno azért is hagytak már ott, mert szerintük nem volt helyes, hogy Amerikába költöztem, majd azért, mert egy ennyivel idősebb pasival kezdtem valamibe, aztán azért, mert nem akarták nézni, hogy csúszok le a lejtőn.
- Van, aki nem kitartó - vontam meg a vállamat. És van, aki nem tűnik annak, de megvár, ha kell, akár éveken át. Az ilyet kell a legjobban értékelni. - Nem egyszerű vele együtt lakni?
Nem mintha Noah olyan lenne, mint az 1x1. De most egy ideje nem olyan nehéz vele, a nője jót tesz neki, még ha Piros ezt sem támogatja. Ő mit támogat egyáltalán?
Kicsit be is csobbantunk a vízbe, amitől jobban éreztem magamat, elégedetten szusszantam fel, mert jó forró volt. Nem annyira, mint amiben zuhanyozni szoktam, de már közelített hozzá, egészen hasonló volt.
- Aha, persze, megmutathatod. Bár nem sok embert ismerek a környéken, ismersz, nem vagyok egy nagy partiállat - grimaszoltam. Én voltam a buzzkiller öregebb, aki nem akart már több partiba menni, mert a legutóbbiban is ott volt a fura tapis pasi, meg Ilya, köszi, ennyi elég volt.
Tiszteltem Stellát, mert mert ennyire szervezgetni, engem tuti, hogy Noah elásott volna, ha ennyire belenyúlok a dolgaiba. Persze, nyúlkáltam bele, de nem ennyire brutálisan.
- Neki van barátnője, nem fanyalodik ilyesmire.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. november 24. 01:57 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


- És mióta vagytok így? Tök érdekesen hangzik - közöltem lelkesen, meg őszintén. Tényleg olyan volt a mosolyom is, bármennyire bátortalannak tűnt tancsinéni lányka. Sose árt, ha az ember lánya figyel másokra én meg azt vallom, hogy ez még kifizetődő is, szóval hegyeztem a füleim, mint a mondás is tartja.
Nem hangzott túl mesébe passzolónak az, amiket mesélt a lány és boldognak sem tűnt ezektől. Nem annyira csíptem az ilyeneket, akkor se, ha nem én voltam a megtestesült és újjászületett Mária Terézia. A nőcibe szorult nagylelkűségből max egy olyan nanogramnyit örökölhettem, de azzal próbálok jól gazdálkodni.
- Igen, ez nekem is feltűnt. De hát ezt dobta a gép - vontam meg a vállam, mintha mi sem lenne természetesebb, minthogy a rossz jön csőstül a jó meg, hát nem igazán. Nem volt okom keseregni, mert én inkább voltam a saját sorsom irányítgatója, mint sem, de azért sokszor nem volt kellemes. Nagyon meg tudtak páran bántani és erre nem igazán vágytam újra. - Szeretek vele lakni, de néha azért érzem, hogy valami nem klappol.
Én se lehetek egyszerű, szóval kettőn áll a vásár. De van az a pont, mikor csak nem értem, mi lehet vele. Nem beszél, fura és ilyenek. Például olyan régen nem láttam barátnőt mellette, hogy egy kezemen nem tudom kiszámolni hetekben nézve! Ennyire nem jó titkolózó, ha van valaki, szóval vagy nincs vagy valamit nagyon benéztem! Ezért van szüksége neki is rám!
- Nem kell annak lenni. Ezekkel amúgy én se - húztam is el a számat. - Engem sem ez érdekel ám mindig, de néha nincs más választás. Mármint... ha barátokat akarsz, társaságot, mert utálsz egyedül lenni, mint én, akkor - hát nincs más választásod. Partik, bátorsági tesztek, tettek, amikkel beéred a barátaid. Én mindent megtettem, hogy ne kelljen szinte sosem egyedül lennem, akkor sem, ha Dávidnak másokhoz lenne kedve. Mostanra meg nem biztos, hogy büszke vagyok mindenre, de már megtörtént.
- Áh, és kedveled? Jófej lány? Én azért félek tőle, mi van ha utálni fog Dávid barátnője és ezért ő is majd undi lesz velem...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2019. január 14. 20:50 | Link


#her | 11th August


Majdnem 10 éve. De ugye ezt nem mondhattam ki, mert furcsán vette volna ki magát, így csak szolidan megvontam a vállamat, mielőtt még az ajkamba haraptam volna. Mégis mit mondhatnék?
- Mióta visszajöttem Amerikából, azóta most megint. - Stella tudta, mert hoztam neki akkor kintről ilyen színes-tevés pattintósat, szóval szerintem sejtette, hogy ez annyira nem friss dolog már. Azt nem is akartam megemlíteni, hogy mikor volt ez először. Nagyonrégen is.
- Persze, hogy érzed. Ez a tesók dolga, én is látom Noahn, mikor minden szar, pedig én együtt sem élek vele. - Egy ideje. A balesetem után egy ideig nálam dekkolt, képes volt bevonszolni egy matracot és az első másfél hétben azon aludni. Durva, nem? Pedig igazából nem voltam egy nagyon önveszélyes darab, szerintem.
Nem akartam nagyon belemászni ebbe az egész Dávid dologba, mert nem az én bátyám volt, hanem az övé. Nem tartozott rám, hogy kinek a kijével van vagy éppen nincsen.
- Kicsit hasonlít rám, elég sok az ilyen... nemnagyonnagylányos dolga - vontam meg a vállamat, miközben elgondolkoztam. Karácsonyra tavaly egy Rainbow Dasht kapott Noahtól, olyat, ami meg volt bűvölve és repkedett az ágy körül. Tök cuki volt. .
- Miért volt fontos, mennyire meleg a víz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. január 14. 21:43 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


Nem tudtam, hogy én vagyok tolakodó, vagy tényleg nem olyan nagyon beszédes lány-e Cel, de azért örültem, hogy végül csak kibökte, mi újság. El kellett kicsit gondolkodnom, de hamar összetettem, legalábbis a mini csempészüzemünkből sikerült, mikorra is gondolhat. Kedvelem és egy ideje már minden nélkül is szívesen hagytam neki az epres csomagot, vagy a gumicukrosat, esetleg azokat a pici, csokis m&m's szerű dolgokat. Ma is így terveztem délelőtt, de nem jött össze annyira. Már az ő megajándékozása, amúgy talán nem lehet panaszom?
- Akkor ti is jó tesók vagytok. Csak ő van vagy van másik is? - kérdeztem meg, de ezúttal visszafogtam magam. Legutóbb egy lány majdnem elsírta magát, mikor lelkesen megkérdeztem, hogy neki a szülei együtt élnek-e vagy sem. Nem tudhattam, hogy éppen válnak meg az anyukája most mást szeret, ráadásul egy másik anyukát. Elég furák manapság az emberek. Nem mintha olyan öreg lennék, de ahogy a fiúk kinéznek, meg ez a példa, kicsit úgy érzem macskás néni a végcélom.
- Nemnagylányos? - hadartam utána kérdés formájában, de értetlenül meredtem. Nem értettem mire mondják ezt és mi számít akkor nagylányosnak. Persze ha ékszerek vagy ruha lenne a téma, azt úgy el tudnám képzelni, igazából lehet csak ennyit kéne tennem.
- Ó! Hát... Ó. - Érdekes dolog ez. Ahogy próbáltam belekezdeni, mindig csak összepréseltem az ajkaim, majd eltátottam, mint egy halacska. Végül némi lendülettel kitoltam magam a part széléhez, a nagy popsimra csüccsentem és mint egy partra vetett hal elnyújtóztam a lelógó tasiszáramért és közelebb rángattam. Szerencsére vízálló.
- Szereted a... levest? - kérdeztem már szinte nevetve, ahogy lecipzáraztam a tasim körülnézve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2019. január 15. 10:55 | Link


#her | 11th August


Nem sokat beszéltem mostanság Noahról. Nagyon szerettem és a testvérem, de ugyanakkor nem hiszem, hogy a nagy világra tartozna, hogy mi hogyan állunk egymással és hogy milyen ő a kviddicsen túl. Ha annyira nagyon akarná, hogy tudják, milyen mikor éppen nem sztárőrző, akkor biztosan elmagyarázná nekik ő maga. Én csak örülök, hogy nem vagyok híres és reménykedem benne, hogy soha nem is leszek az.
- Nem, csak mi ketten vagyunk - ráztam meg kicsit a fejemet, miközben apró hullámokat keltettem a mancsikómmal a víz felszínén. Szerettem játszani vele, olyan megnyugtató volt.
- Öööö, igen, kapott Noahtól pónit karácsonyra, meg minden. Szóval olyan nem nagylányos, igen. Csomószor néztünk együtt mesét ünnepekkor. De csak olyat, ami nem vizes, egy időben nagyon lehúztak az olyan mesék - ráztam meg a fejemet. A H2O egy életre szóló trauma volt nekem is és apácskának is, azt hiszem, hogy azóta sem meri meghallgatni a főcímdalt, sőt, ha meghallja, egyből átvetődik a kanapén, hogy elnyomja, mielőtt még a képernyőre pillanthatnék. Ilyenkor látom benne a nyugdíjazott kviddicsest.
Stella nem válaszolt, csak kimászott a vízből és elkezdett a táskája után kaparni.
- Ne hagyj itt! - toltam magam ki mellé, csak a tappancsaimat tartva a meleg vízben, figyelve, hogy mit is csinál. - Persze, hogy szeretem. Ki nem szereti a levest?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. január 15. 12:25 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


- Én azt hiszem rossz tesó vagyok - sóhajtottam egy nagyot kicsit elfröcskölve a vizet magam előtt. Nem gondoltam teljesen szó szerint, valahol mégis ilyen néha ahogy nyilatkozom vagy gondolkodom. Érzem, látom és azt hiszem tudom is. - Márhogy, én néha szeretném, ha csak ketten lennénk - vonogattam a vállam, mert nyilván nem szép ezt mondani, ha van kettő testvérem is, de Gergő... hát ő elég rég kikerült ebből, meg igazából a szülők is. Csak mi voltunk, valahogy megszerettem, hogy vagyunk ketten és nem akartam, hogy ezen bármi rontson, nem is voltam soha kedves, mikor bármi kötelező dolgon Gergő kettő percnél tovább próbált Dáviddal beszélgetni, akkor én már ott tipegtem köztük és így toltam arrébb a mutatóujjammal böködve a hasát hogy, most szeretnék Dávidnak valamit mutatni. Akkor is, mikor nem volt mit. Hm.
- Szeretem a pónikat, mondjuk nekem nincs, de nagyon szépeket láttam a vidámparkban is régebben, de én béna vagyok az ilyen játékokban. Egyszer megdobtam a bácsi szemét, aki állt a céllövöldében - ennyit a sikereimről röviden. Kicsit össze is szorítottam a szám ki ne röhögjem magam robban, de be kell látnom eléggé vicceske volt akkor is, és most is elmesélve.
Közben átmentem bálnába és partra vetettem magam, hogy megszerezzem a zacsikat, amik nem véletlen utaztak velem idáig.
- Ne legyél buta, nem hagylak, hát közös pancsi van! - ingattam is a fejem meg, igaz kicsit előbb terveztem jönni, de a délelőtt... máshogy alakult, el is mosolyodtam, de aztán csak meglett a leves és leszálltam a lábikóimmal a földre. Vízre. Majd dobtam egyet  a kezébe.
- Én megnéznék egy olyan naagy tál levest. Mondjuk olyan... medence méretűt. Mennyire tudsz gyorsan futni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2019. január 15. 16:44 | Link


#her | 11th August


- Biztos nem vagy az - vágtam rá. Én szerettem volna egy olyan tesót, mint amilyen Stella volt. Mert Noah rendes meg aranyos, de nem színez velem és sokszor nem érti meg a bajaimat, arról nem is beszélve, hogy már volt saját littleje és ezért elég kevés ideje is jutott rám. Ami normális, én is azt akarnám, hogy a saját apum velem foglalkozzon, ne mással. De azért mégis. - Ja, már, hogy... ne lenne a izéke. MI a neve?! Ajj. Az a G betűs. Gedeon.
Azt hiszem, én megértettem. Bár én nagyon szerettem a testvéremet és asszem így el is voltam, de Stella kicsit olyan volt, mintha a sosemvolt húgom lenne. Ez pedig boldoggá tett, hogy ilyen jól kijöttünk egymással.
- NINCS?! Majd veszek neked, biztosan tetszene, nekem van egy pár, kaptam ünnepekre, meg anno egy ilyen nagy plüssöt aputól a vásárban. Azt gondolnád, amilyen Zen, nem tud lőni. - Aztán meg... én is csak pillogtam nagyokat és nem is tudtam, hogy most szerelmes lettem hirtelen, vagy összeféltem magam. Kicsit talán mindkettő, annyi biztos, hogy nagyon rendesen megköszöntem neki a pónit még ott, helyben.
Stella közben a partra vetette magát, én meg követtem a példáját, miközben a lábikóim még kicsit a vízbe lógattam. Nem volt idekint olyan nagyon jó idő, sőt, egészen fúj.
Kicsit szerencsétlenül, a fejemet is kis híján leütve és csapkodva, de sikerült elkapnom a tésztát, majd egy halk ó-val világosodtam meg.
- Elég gyorsan ahhoz, hogy meg tudjam enni a snickerst vacsi előtt, mielőtt apu utolérne. Szóval szerintem nem vagyok rossz - bólintottam apróbbakat, mielőtt tudálékosan elvigyorodtam volna. - De pontosan hova is futunk? Az öltözőbe?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. január 16. 12:23 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


Jól esett, hogy úgy látja, ez nem valami ördögtől való nézet, ettől még talán kicsit tényleg sántítanak az elképzeléseim. Vagy nem kicsit. Nem vagyok olyan átlagos tesó, aki csak elél, mint egy tuja a tesó mellett, én fontosnak tartom őt, szeretek vele lógni, és más ne akarjon a helyemen meg időmben lenni. Az más, ha barátnőzne, meg ilyenek. Minden más, amitől boldog. De ez mondjuk szerintem nem a Gergővel való beszélgetései szinonimája.
- Gergely. Majdnem, de tetszik a Gedeon - közöltem nagyon nevetve, még kicsit fel is sípolva, ahogy kapkodtam a levegő után. Imádom Celt, meg ez az elnevezés is nagyon tetszett. Ő nem volt az, aki megpróbált rábeszélni, hogy szeressek valakit, akit nem tudok úgy, mint másokat. Nem kérte, hogy hazudgáljak és azt sem várta el, hogy bármit titkoljak előle, mert nem érdeklődne. Ő mindig szokott, néha jobban is, mint hinné az ember.
- Van egy nagy, fehér pacim. Az az egyetlen patás plüssöm, az velem is van mindenhol - bólintottam is nagyokat megerősítésként. Ma úgy terveztem a suliban maradok, így a Maximus utánzat is velem. Közben kikászálódtam, meglett a tasim és belőle a zacskók, amiből egy repült is a vöröses lánynak. Ahogy nagy nehezen elkapta el is kuncogtam magamban, hogy aztán megnyitva a levest kivegyem a mini, ízesítő tasakot.
- Ízzel vagy íz nélkül? - kérdeztem rá, hogy aztán visszacsússzak a medence szélére. - Öltöző a holmiért, aztán a társasházig nincs megállj!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2019. február 8. 02:27 | Link


#her | 11th August


Nem voltam biztos a névben, mint kiderült, nem is ok nélkül. Ja, tényleg, Gedeon bácsi a nők bálványa. Gergő meg csak egy karót nyelt alak, akit Stella nem szeret, de összeköti őket  a dns, ezért jópofát vágnak egymáshoz. Ezt ismerem. De a lánynak tetszett a megnevezés, így én is nevettem vele, mert olyan aranyosan sípolt, mint egy olyan kis játék, amit ha megnyomsz, akkor nyekereg. Nem lehetett nem vele nevetni.
- És ilyen névvel hogy lesz a nők bálványa? - kérdeztem kissé kétkedve. Nekem a Gergely olyan fura név volt, nem az a szimpatikusos, akármennyire is próbálkoztam vele. Ez egy kicsit fura, de ez van.  
Nem tudtam megemészteni, hogy Stellának nincsen pónija, ha most nem vízben lettünk volna, tuti, hogy leülök és fel se kelek percekig, de a nénis vízben nem szeretek leülni, mert furi kicsit a szaga is, meg amúgy olyan meleg, hogy tuti elaludnék, aztán csak ki kéne menteni, meg újra kéne éleszteni.
- Ki a kedvenc pónid? - kérdeztem, csak hogy véletlenül se hibázzam el, ah veszek neki. Aztán kicsit el is terelődött erről a téma, arra, hogy hozzám vágta a levest, amit nagy nehezen, de elkaptam. Aztán utánoztam őt és szépen bontottam is.
- Mit ér az egész, ha se íze, se színe? - kérdezem zavartan, majd elmosolyodom és bontom a kis tasakot, hogy beleöntsem vele együtt a nénis vízbe. - Ha Axel kérdezi, mi erről nem tudunk semmit. Felöltözünk, vagy így lesz spuri? 1...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. február 8. 11:50 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


Nem haragudtam Celre, sőt, nagyon tetszett, ahogy behelyettesítette a Gergő elfelejtett nevét. Nem mintha nekem is ne kéne néha elgondolkodnom ezen az egészen. Mármint múltkor is csak úgy ültem anyánál otthon, néztem magam elé, nagy mesében voltam és meg kellett állnom, mert elfelejtettem a nevet. Ritkán használom, bezzeg Bubu így meg Bubu úgy, meg Sudden, meg Dávid. Szóval ő meg több formában is megvolt, mint normális mások szerint.
- Fúj, undi vagy. Nem érdekelnek az ilyenek nála - ingattam is meg a fejem. Oké, volt elég a rovásomon kerítés terén, ha valaki, akkor ő tudja, mert a sikertelenségeim drámáit mind-mind hallja, de csak jót akarok, mert Bubu fontos és szeretném ha boldog élete lenne, olyan, amiben van egy ding, aki bátran az, és csak vele, csak neki. Egy, aki tényleg tarthat a sírig. Vagy tovább. Drakula is elég kitartó volt ugyebár. Ez az új ding dolog meg engem kicsit megvisel, de ezt már nem fejtettem ki inkább senkinek. Még ha a lány itt előttem tuti meg is értené.
- Pepperdance vagy Minty, nehéz kérdés, de őket szeretem - bólogattam is nagyokat. Igazából mindet is, de előbbinek a színei meg a paprikái, csak ahw, a másikuk meg gyönyörű, mint a legtöbb. De koncentráljunk a levesre!
Kibontottam a zacsit és a tésztát már úsztattam is a vízre z ízfokozót szorongatva. A pozitív válaszra vigyorogva bontotta a fűszeres, meg a fura szószos zacsit is és belenyomkodtam.
- Ha bárki kérdez, mi a játszótéren hintáztunk - tettem hozzá gyorsan, aztán persze már két lábon is álltam még két leves bontása után és a táskám szorítottam. - 3, csak kapd fel és szaladás. Majd a társasházban öltözünk!
Azzal már rohantam is, miközben az a levesillat el is kezdett terjengeni. Ha itt sokat öltözgélünk, annak tuti nem lesz jó vége! Igyekezni kell!
Utoljára módosította:Wittner Stella, 2019. február 8. 11:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Celestyna M. Czerny
KARANTÉN


Babydoll || Property of Daddy Westwood
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 290
Írta: 2019. március 21. 18:15 | Link


#her | 11th August



Persze, hogy nem érdekelte, hogy Gedeon kivel és miért jár. Engem sem érdekelt volna Noah, ha annyira rossz testvér, mint ez az izé. De Noah aranyos és kedves volt, mikor nem kellett kviddics közelében lennie, néha még vett is nekem dolgokat, mint póni, meg ilyenek. Ő volt az egyik első, aki a családban tudott a furcsa kapcsolati dolgaimról és soha egy rossz szava se volt.
- Ígérem, többször nem csinálom - grimaszoltam kicsit Stellára. Én sem szerettem undikról beszélni. Ez majdnem olyan volt, mint a glittertakarítás. Annak sincs semmi értelme.
- Most felírnám valahova, de vizes a kezem és se tollam se papírom de itt van bent - mutogattam a buksimra nagy lelkesen. Sok volt benne a víz, de néha tudás is zsúfolódott bele.
- Enyém volt a bal oldali hinta - szögeztem le, mert ugye ez sem mindegy,egy rossz válasz és már le is buktunk. Vele egy időben dobtam a tésztát a vízbe és a tasakok tartalma is benne landolt, ahogy a törölközőm szorongatva futottam utána. El egészen az öltözőig. Ott elmartam a cuccaim, majd a cipőmbe beleugorva futottam is tovább, mielőtt a nénik rájönnek bármire is. Ezt nevezem én kalandnak!
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2019. március 25. 15:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Stella
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 25. 16:06 | Link


augusztus 11. ¤ pancsidress


Azt hiszem abban egyetértettünk, hogy nem minden tesóval lesz felhőtlen az ember kapcsolat, és ezzel nincs is baj szerintem, mert ennyi sok embert megjegyezni és szeretni az nehéz. Nézd meg a családom, itt mindenki mindig ment amerre látott, ők már az előtt feladták, hogy belekezdtek volna. Lehet mindig mindenkinek így kéne. Kicsit keserűen hangzik, nem úgy, ahogy én elképzeltem ezt a ding és család dolgot. De már párszor téptem ki lapot a kis naplómból, nem ez lenne az első és biztos nem is az utolsó lesz.
- Nincs baj, csak... inkább beszéljünk szebb dolgokról - tettem hozzá egy szerintem mindkettőnknek sokkal szebb képet festve fel. Mármint a nénivíz és a levesek viszonylatában szebbet. Nyilván festhetnénk, ragaszthatnánk csillámokat, vagy írhatnánk együtt terveket, mit fogunk csináltatni a pindurokkal a következő munkanapon, de ez most így sokkal jobb azt hiszem.
- Szerintem nem felejted el, mindig megjegyzed ami fontos. Apropó fontos, majd mesélek valamit hazafelé, ha végeztünk - emeltem fel a mutatóujjam, hogy aztán a tészta és az ízesítés is fura, sárgán, olyan bizarr citromosan felpezsegjen én meg kapva magam meg a holmim szaladjak, mint akit kergetnek. Majdnem úgy csúsztam be arccal az öltözőbe, de miután beledobbantottam a cipőcskémbe, mindjárt stabilabb lettem.
- Nem szeretem a baloldalit, az egyik lánca nyikorog - szögeztem le, hogy ha már itt tartunk, tényként tudom közölni, ez miért nagyon is biztos. Mindig azt hiszem több volt kettővel a sajtburger és le fog szakadni a nagy fenekem alatt. Közben csak furi.
- Most, hogy se nénik, senki, azt hiszem tartozom egy mesével - billentettem oldalra a buksim, aztán belekaroltam a lányba és elkalauzoltam őt a társasház felé és amíg nem csukódott be a szobája ajtaja, rá se kezdtem. Csak utána. De akkor nagyon.


/Köszönöm*-*/
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 456
Írta: 2019. március 31. 19:55 | Link

Nóri

~Egy szombat délelőtt~


Szombat volt, és jobb ötlet híján addig rimánkodtam Nórinak, hogy jöjjön le velem a faluba a Barlangfürdőbe, amíg bele nem ment. Nem, tényleg nem zsaroltam meg semmivel, esküszöm. Addig járattam a szám, amíg kénytelen nem volt beleegyezni, és egy kis szórakozás neki is elkél, szünidő van, nem ártana, ha lazulna.
Néha a prefiknek is kijár az ilyesmi.
- Nem fogod megbánni – biztattam. – Azt mondják, klassz hely.
És nekem azt feltétlenül le kell tesztelnem, amire itt azt mondják, hogy a legjobb hely erre, vagy arra az időtöltésre. Na, jó, a sikátorokat messzire elkerülöm, azért elmeháborodott még nem vagyok, csak szeretem a jó tréfákat. Más kérdés, hogy kinek jó. Úgyhogy képzelem, milyen készültség lehet, hogy vajon mivel rukkolok most elő a sátor, a páncélok és a hóember után. Na, most jön a true buli, mert egész kis tervsorozattal álltam elő, de pszt, úgyse fogom senkinek se elárulni, mire készülök. Kár is kutakodni a koponyámban.  Ez valódi meglepetés lesz, az garantált.
- Ja, és gratulálok a felvételidhez, mestertanonc-képzésre – tettem hozzá, miközben elmerültem nyakig a jóféle vízben. Tényleg jó ez. Érdemes volt addig nyaggatni kedvenc prefimet, amíg bele nem ment. Bár sanszos, hogy nem leszünk túl jóban. A sátoros zicceremmel eléggé kihúztam nála a gyufát, nem csoda, hogy nem bízik bennem annyira. Pedig eskü nem vagyok priuszos gyilkos. De tényleg. Én maximum csak a környezetem idegszálait szoktam gyilkolászni az akut hülyeségeimmel, különösen akkor, ha az unalom nevű szörny átveszi felettem az uralmat. Na, akkor van aztán világvége-hangulat! Vagyis, csak volt, mostanra úgy érzem, lehiggadtam annyira, hogy ne akarjam kicsapatni magam, ha már eljutottam, kisebb botlással ugyan, de a harmadik évemig. Nem most kéne elrontanom.
- Ha éhes vagy, szólj, és akkor átnézhetünk az éttermi részbe is, de a táskámban vannak rántott sajtos szendvicsek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 468
Összes hsz: 1004
Írta: 2019. június 16. 14:22 | Link

Zsombor
Minden, ami rajtam van

Nem, nem tanultam meg hirtelen úszni, és nem, azt sem hiszem, hogy ezt most fogom elkezdeni, de szörnyen unatkozom. Se pálcám, se tanórák, kitiltottak az iskolából is, úgy, hogy én vagyok az iskolaelső. Szerintem ilyen karriert se futott be még senki, mint amilyet én, nem mintha bármelyik másik elért "eredményemre" olyan büszkének kellene lennem jelenleg. Kicsit ez az a pont, amikor úgy érzem, hogy minden összeesküdött ellenem, és el kell vonulnom a világ elől.
Így hát ide jöttem, leginkább azért, mert még sosem voltam itt, és mert mindenki azt mondja, hogy ezt a helyet egyszer ki kell próbálni akkor is, ha nem tudsz úszni. Mert a helynek megvan a maga varázsa, a maga romantikája. És valóban. Olyan romantikus hangulat száll meg, ami esetemben nem feltétlenül kedvező, de mégis jóleső. Jól érzem magam. Mosolygok, és kedves érzések járnak át. Nem foglalkozom azzal, hogy sorban nyerem az ezüstöket, hogy Thunderstorm nem akar felengedni a hátára, hogy állandóan valamim megsérül, mert dekoncentrált vagyok. Egyszerűen csak minden jó.
Az egyik mélyedés szélén ülök, a lábamat a meleg forrásvízbe lógatom, és bár nem olyan erőteljesek a fények, mint kint, olvasok, méghozzá egy bűnügyi nyomozós könyvet, ami igencsak leköti a figyelmemet, mert eddig azt hittem, hogy a szerelemféltésből a főszereplő nővérének a férje volt a gyilkos, de most bebizonyosodott, hogy ártatlan, sőt, meg is halt. Ez az, amire azt tudom mondani, hogy roppant kellemetlen szituáció.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 125
Írta: 2019. június 16. 15:28 | Link

Lili

Egy forró, szabad hétvégén

A víz felszínén egy lebegő Zsombi található, aki kifeszített testtel próbál nem elsüllyedni. Még bordái is látszódnak, ami alapján simán arra következtethetne egy ember, hogy ennek a srácnak tuti van valami betegsége, pedig csak szimplán vékony. Hiába edz, zabál, semmi nem használ.
Apropó, miért is lubickol a kis elsős ezen a vasárnap délutánon, mikor tonnányi házi feladat vár az asztalán megírásra? A válasz roppant egyszerű: Zsombi még mindig rettenetesen lusta - ezt sosem fogja kinőni. Pedig jobb lenne, ha minél előbb nekilátna a körmölésnek, különben kevésbé kedvező dolgok fognak rá várni. Ja, és ezen kívül forróság van, no meg szabad vasárnap. Szüleivel elintéztette, hogy a szabad hétvégéken meglátogathassa a falut, így hát mióta itt él, minden egyes alkalommal él a lehetőséggel, és csatangol egyet. Felsőbb évesektől hallotta, hogy van egy remek tavacska a falu határában, a hűsítő vize pedig én ilyen rekkenő hőségben a legjobb. Viszont ahogy járkált a tavacska körül látta, hogy senki nem úszásra használja azt. Falulakók, illetve diákok kígyózó sora tartott valamerre. Zsombi meg követte őket, ugyanis egy-két tag nyakában törölközőt vélt felfedezni. Rossz helyre nem siethetnek. Nos, így akadt rá a Barlangfürdőre.
Sikeres átöltözés után már a vízben találta magát, itt lubickol percek óta. Persze néhányan furcsán néztek rá amiatt, mert társaság nélkül ilyen jól elvan, ő azonban már rég megszokta azt, hogy a közelben mindig összefut valaki ismerőssel. Ha meg nem, hát akkor barátkozik. Pár karlendítés után megállt, lábával taposta a vizet, haját megrázta, szemét megdörzsölte, s szemei ismerős arcok után cikáztak. Nos, senki olyat nem látott, akivel lebratyizhatott volna, ellentétben egy lánnyal, akik magányában - totálisan szárazon - a parton könyvet olvasgatott. Pimasz mosolyra húzódott a szája, majd pillanatokon belül már a "lány lábai előtt hevert".
 - Mit olvasol? - érdeklődött a fiú. Ugyan átfutott a fejében, hogy hopp, megragadja a lány lábát, és azonnal belehúzza a vízbe, azonban azt is tudja, hogy kétféleképpen végződhet a történet: nevetnek egyet, és másnap már barátság karkötőt vásárolnak egymásnak, vagy a lány sikítozni kezd, csapkodni (kevésbé szerencsés esetben Zsombit is jól megcsapkodja) és duzzogva faképnél hagyni  Zsombit. És ami azt illeti, Zsombi egy kis társaságra vágyik - ahogy mindig -, nem lenne szabad elijeszteni  a másikat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 468
Összes hsz: 1004
Írta: 2019. június 16. 22:13 | Link

Zsombor

Az az érdekes ebben a könyvben, hogy minél többet olvasom, annál inkább elhiszem, hogy jól tippeltem a gyilkost, ami lehetetlenség, hiszen meghalt nyolc oldallal ezelőtt, és utána történt még agy gyilkosság. Igazán érdekes, de ez nem jelenti azt, hogy nem hallom, amit beszélnek a környezetemben. Már nem súgnak össze a hátam mögött, ami kifejezetten előnyös, és már nem néznek rám úgy, mint a szerencsétlenre, aki ugyanúgy bedőlt Vajda Richárdnak, mint mindenki más. Tévednek, mert én más vagyok, mint a többiek, hozzám hasonlót Ricsi sosem tapasztalt és sosem fog, ahogy én sem tapasztaltam és nem is akarok. Ez nemrég nyomatékosítva is lett, így igazán nincs miért aggódnom, azok pedig, akik még mindig ezen lovagolnak, sosem fogják elfogadni a tényt, hogy ez így alakult.
- Egy Georgia Macelley könyvet, ez a legújabb publikálása, Halált hozó nyári szellő. Nagyon jó stílusa van, és nagyon jó viszont ápol apukámmal, így mindig küld neki egy dedikált példányt. Szerintem régen kavartak.
Az elejére lapozok, és széles mosollyal az arcomon felolvasom az első oldalra írt üzenetet. Mindegyikben van egy, és mindig olyan bájos, hogy kizártnak tartom, hogy ez csupán baráti üdvözlés lenne.
- Nincs az a távolság, mely elszakíthatna két lázban égő, forró szívet. Sokszor csókol, Georgie.
A mosolyom továbbra is széles marad, de becsukom a könyvem, és helyette a szélében megkapaszkodva nézek le a fiúra. Nem félek a víztől magától, de félek attól, hogy nem tudok úszni, hogy elragad a mély. Rossz emlék, friss és rossz, még ha jól is sült el, akkor is rossz.
- Persze apukám házas és kisgyerekei vannak, és ezt tudja is, de aranyos szerintem, hogy ennek ellenére is jóban vannak. Ha valahova elmegy, mindig apa kíséri el.
Pletykák szerint ez az utolsó könyve, hogy nincs igazán jó bőrben, először szerelmi csalódásról beszéltek, aztán arról, hogy beteg. De a képeken, amiket láttam, jól volt, szóval nem tudom, hogy mire gondoltak.
- Neked ki a kedvenc íród?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 125
Írta: 2019. június 19. 13:01 | Link

Lili

Azt ugyan nem tudta megállapítani Zsombor, hogy mennyivel lehet idősebb nála a lány, akihez épp most evickélt oda, de az mér bizonyos, hogy különösen csinos. Azon nevetett magában, hogy még egy egy csúnya lánnyal sem futott össze a kastélyban. Jó, ez így erős volt: kevésbé szép lányokkal. Természetesen a tanárikarban azért van egy-kettő, akit nem azért bámul órán, mert roppant bájos, hanem inkább a szigor miatt.
Zsombi kérdésére igen kielégítő választ kap, hevesen bólogat.
 - Én vagyok a műveletlen, de sajnos még sosem hallottam róla, de ahogy beszéltél róla, eléggé bejövős, meg vágod, a címe is olyan... Hát felkelti az érdeklődést - próbál értelmes mondatokat összerakni. Mindig ez van, ha idősebb lányokkal beszél, sőt nem is kell lánynak lennie. A lányoktól azért tart, mert fél, hogy idiótának fogják tartani, amiért olykor sután beszél, a fiúktól meg azért, mert fél, hogy kicikizik esetlenségéért. Mondjuk meglepőmódon a tanároktól kicsit sem tart: tudja, hogy ők tudják, hogy idióta, és sületlenségeket mond. Megszokhatták már. Nincs is értelme megjátszani magát.
Az üzenet hallatán Zsombi is mosolyogni kezd. Milyen kedves... Jó lenne egyszer összejönni valami írónővel, és akkor hátha neki, Zsombinak ajánlaná a könyvet.
 - Ez valóban... kedves. Az én szüleim unalmasak, az egyik lakberendező, a másik meg pálcakészítő - veti oda Zsombi bénán. Próbált valahogy a témához közel maradni, de úgy látta, mintha a lány nem ezen a Földön lenne, olyan elvarázsoltnak tűnt. Összességében már az is furcsa volt Zsombinak, hogy csak így, ilyen nyíltan kezdett beszélni a szüleiről, mármint jobbára az édesapjáról, amivel természetesen semmi baja nem volt, csupán úgy érezte, mintha a lány hangosan gondolkodna, Zsombi pedig hallgatná, mint a rádiót. Persze ez ezerszer jobb, egy elhajtás helyett.
 - Íróm nem igazán van, inkább költő. József Attila. Balatonszárszón születtem, ugye ő meg ott halt meg, és esténként anyu mindig róla mesélt, úgy, mintha az élete tényleg egy mese volna. Meg verseket olvasott, és mivel közelinek éreztem az egészet, azt hiszem őt mondanám kedvenc költőmnek - Zsombi maga is meglepődött, hogy ilyen szépen, összeszedetten tudott nyilatkozni gondolatairól. Az is igaz, hogy JA-ról bármikor szívesen beszél - bár ő az egyetlen költő, akinek valamelyest is ismeri munkásságát, és ez is csupán a szüleinek meg szülőfalujának köszönhető.
 - Nincs kedved csobbanni egyet? Tehetnénk pár kört, vagy valami - invitálta a lányt Zsombi. - Ó, bocsi, bunkó vagyok. Zsombinak hívnak, hát téged?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa