A Keleti szárny első emeletén, jól elrejtve az idegenek szeme elől, a folyosó jobb oldalán hatalmas festmény található, amely egy szfinxet ábrázol. Fölötte a felirat: Veritas, Scientia, Sapientia. Csak a beavatottak tudják: a festmény takarja a Levitába vezető bejáratot. A szfinx pedig csak akkor enged be a kék ház klubhelyiségébe, ha rejtvényét helyesen megfejted.
Mindenki mással is hajlandó elbeszélgetni a varázslatos lény a maga tűnődő, éteri módján, de ha információkat akarsz kicsikarni belőle, jobb, ha még néhány legendás lények gondozása órát meglátogatsz, különben nem vetemednél erre.

Vajon feltűnt már bárkinek is, miért alszanak olykor éjjelente ezen a folyosón meggyötört levitás gólyák...?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=738566#post738566][b]Eleonore Santos - 2018.10.28. 19:11[/b][/url]

Vannak napok, amikor minden pont úgy alakul, ahogy annak lennie kell. Időben ébred fel, palacsintát készít reggelire, összehoz valamilyen szép frizurát magának, a szekrénye előtt is elidőzhet az aznapi ruháján gondolkozva.
Na a mai pont nem ilyennek indult. Reggel óta nem csinál mást, csak rohan, egyelőre enni sem volt ideje. Zavarja a szemüveg, mert természetesen a kontaktlencsére nem volt ideje, a hideg is, mert természetesen nem az évszaknak megfelelően öltözött fel. Hazaugrani nem tudott, mivel aznap három előadást is kellett tartania, a szünetekben pedig az egyetemisták kérdéseire válaszolt a közelgő ZH kapcsán. Miután végzett, a Pubba kellett beugrania, mert elfogyott a citrom. Azt gondolta, hogy az nem lesz nagy probléma, de kijelentették a dolgozók, hogy azonnal kell. És kinek kellett elmennie a piacra? Persze, hogy Ellenek.
Már javában benne volt a délutánban, amikor hazamehetett volna, de előtte inkább benézett a Levitába.
- Csak nyugalom, Angelica - fordult a lány felé mosolyogva, ahogy meghallotta. Ezek szerint nem csak neki volt ilyen rohanós napja.
Kicsit elmerült a gondolataiban, bólintott egyet, ahogy Ange befejezte a mondandóját. Már kész volt bemenni, de akkor végre felfogta, mit is kért a diákja.
- Hogy tessék? - kérdezett vissza, talán egy kicsit hangosabban, mint kellene. - Vagyis most őt szeretnéd magad mellé itt a kastélyban?
Ha jól értelmezte, akkor igazából a manó választotta Angelicát, de ez csak részletkérdés volt abban a pillanatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=738663#post738663][b]Eleonore Santos - 2018.10.28. 20:23[/b][/url]

Enyhén oldalra billentette a fejét, ahogy hallgatta a lányt. Ilyen esetről még nem hallott korábban, de elsőre nem talált kivetnivalót. De azért jobb lesz tisztázni a részleteket, mert mint tudjuk, az ördög mindig ott bújik meg.
- Szóval saját akaratából szeretne veled lenni a manó, értem - jelentette ki. Lényegében csak ismételte a szavakat, de a kimerültség kicsit levette a lábáról, ilyenkor még neki is nehezebben jár az esze.
Kriszpinre gondolt, akiről azonnal a legjobb barátnője jutott eszébe. Kedves embernek ismerte meg, nem hinné, hogy ő nemet mondana a lánynak, de ha mégis, valahogy majd megpróbálja megpuhítani.
- És ezt hogy képzelted el pontosan? Még ha maradhat is a kastélyban, akkor sem mehet veled órákra, nem segíthet a házid elkészítésében, ugye tudod?
Nem akarta elkeseríteni a lányt, de azért arról tudnia kell, hogy komolyan veszik itt a szabályokat. Persze ez nem egy komoly szabályszegés - nem úgy a főbenjáró átkokkal való viccelődés -, ezért is lenne hajlandó segíteni neki.
Végül felhagy a szigorú tartással, kicsit ellazulva mosolyodik el.
- Honnan ismerted meg őt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=739090#post739090][b]Eleonore Santos - 2018.10.30. 16:10[/b][/url]

Nem akarta felrobbantani az iskolát? Ez a mondat szöget ütött a fejében, élesen szívta be a levegőt, hogy aztán lassan kiengedje. Semmi baj, nyugtatta magát, Angelica okos lány. Tudja kezelni az ilyen helyzeteket, neki nincs más dolga, mint megbízni benne.
Türelmesen hallgatta végig, nem akarta megzavarni a közbeszólással. Most már értette a helyzetet nagyjából, még ha nem is teljesen. Mosolyogva bólintott, de amikor meglátta a könnyeket, azonnal elgyengült. Kicsit sem volt már indokolt, hogy szigorú legyen, mivel Ange láthatóan felkészült.
Még magát is meglepte, ahogy közelebb lépett, és magához ölelte a diákját.
- Biztosan találunk neki elfoglaltságot, amikor nem lehet melletted - mondta vidáman. - Majd az igazgató úrral is beszélned kellene ennek kapcsán szerintem, de ha bármit mond, szólj nekem nyugodtan. Elintézzük, hogy Lily is jól érezze magát nálunk.
Arra gondolt, hogy esetleg beszélnie kellene a másodikosokkal, de aztán elvetette. Angelica nem egy állatkát fog odavinni, hanem egy teljesen tudatos lényt. Ráadásul úgy érezte, hogy nagyon összetartó kis közösségük van, biztosan könnyedén megtalálják a közös nevezőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=739148#post739148][b]Eleonore Santos - 2018.10.30. 19:39[/b][/url]

Kicsit megnyugszik, ahogy látja Angelica mosolyát. Enyhe bár, de legalább mosoly. Nem akart így ráijeszteni a lányra, csak tisztázni szerette volna a helyzetet. Így már nem érzi magát bajban, viszont valamit ki kell találnia, mert így nem akarja elengedni.
- Ugyan, én köszönöm, hogy hozzám jöttél először. Komolyan gondolom, köszönöm - Kevés ideje van még itt, de majd úgyis meg fogják tanulni a diákjai, hogy mindig betartja a szavát és ha valamit egyszer kimond, azt általában nem csak azért teszi, mert olyan kedve volt. Igen, elég határozottan hangulatember, de a szavakkal igyekszik csínján bánni.
Vidáman nevet Ange kérdése hallatán. Először neki is problémája volt a kastélybeli kiigazodásban, de ez kicsit sem meglepő, ha egy ekkora komplexumról van szó. Annak meg különösen örül, hogy olyannyira nem rendszeres látogatója az irodának, hogy az sem tudja, merre van.
- A déli szárnyban lesz, az átriumban - feleli könnyedén, aztán megsimogatja a kis levitásának a fejét.
- Még sosem kóstoltam meg a teákat itt - mutat a portré felé. - Nincs kedved csatlakozni hozzám?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=758378#post758378][b]Eleonore Santos - 2019.05.13. 19:51[/b][/url]

Mosolyogva hallgatta végig Masa áradozását Jang Geum órájáról. Szívesen közbeszólt volna, hogy nem véletlenül a koreai nő a tanár és a kis prefektusa pedig csak egy diák, de ha egyszer a lány belekezd, nincs megállás. Nem mintha zavarná, szereti végighallgatni bárki meséjét az aznapi kalandjairól.
Összeráncolt szemöldökkel nézi végig a szfinx és Masa kis vitáját. Elég egyoldalú vita, ami azt illeti. A Kandalló mellett a helyes megfejtés, ebben nem kételkedik, épp ezért nem érti, miért nem engedik be őket. Az elsős diákja láttán pedig teljesen felborul a lelki békéje; nem történhet semmi, ami sírásra készteti a nebulóit.
- Ne aggódj, nem lesz semmi baj - kezdett bele azonnal a kisfiú megnyugtatásába, de mire a lényegi részhez érne, már el is tűnik, csak a papír marad ott, amit a kezébe nyomott.
- Ez nagyon nem jó - jelenti ki zavartan, ahogy gyorsan átfutja a sorokat. Minél gyorsabban kell megtalálni a darabokat, mert lázadás lesz, ha nem jutnak be a kékek a körletükbe. Valaki szerencsére már elkezdte a kincses térkép felkutatását, bár arról sincs említés, hogy hány darabka rejtőzhet el a kastélyban bárhol. Nem túl biztató.
- Extrém gyorsan keressük meg azt a valamit, még vacsora előtt meg kell találnom Bercit - tekint oda, ahol a fiú eltűnt. - Irány a kandalló mellé, itt már többet nem tehetünk.
Egy kicsit osztozik Masa örömében, egyébként is imádja a nyomozós történeteket, belecsöppenni egybe pedig nagyon jó móka lehet. Csak ne egy síró levitás lett volna a futár.