36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2018. december 28. 22:21 | Link

Kensimensi<3

Kíra elmaradhatatlan, ütött-kopott, tértágított hátizsákja, mely volt idő, hogy a lány minden ingóságát tartalmazta, most fáradt nyögéssel landol az előszoba padlóján. Kíra apró sóhaj kíséretében zárja be maga mögött az ajtót,és kapcsolja fel az előszobai villanyt. Elgondolkodó pillantást vet a nem túl nőiesen ledobott hátizsákra. Egyrészt reméli, hogy semmi nem tört össze benne, másrészt egyelőre semmi kedve sincs elkezdeni kipakolni, vagy ne adj isten rendszert csinálni a zsák tartalmában.
Sietős mozdulatokkal kezdi el kihámozni magát az overallból, ami alatt még négy réteg meleg ruha lapul, a lekerülő ruhadarabokat azért többé-kevésbé rendezetten próbálja letenni, de a végeredmény mégiscsak egy alaktalan kupac lesz.
Kissé még mindig dideregve indul a konyha felé, hogy készítsem magának egy forró teát, és energiát gyűjtsön a holmijai rendbe rakásához.
Az utóbbi időben leszokott róla, hogy beleköszönjön az éterbe, amikor megérkezik Adamhez. Ezt a változás pedig annak köszönhető, hogy elégé gyakran elkerülték egymást Adammel, illetve még ha a férfi otthon is tartózkodott éppen, általában akkor is csend követte Kíra szavait, az a csend, amit a lány egy idő után már nem akart többé hallani, még akkor sem, ha csak egy pillanatig tartott, amíg a férfi megjelent mellette.
Hozzászólásai ebben a témában
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2018. december 28. 22:56 | Link

Kírakedves
késő este | a nappaliban | x

Tél. Hosszú ébrenlétek. Legalábbis a lehetőség rá, amit én bizony teljesen ki is használok. Ez ugyan nem feltétlen látszik, hiszen olybá tűnik, mintha csak lődörögnék a házamban egy szál köntösben. A látszat azonban csal. Nem csak hogy ébren vagyok, ám nagyon hasznos dolgokat művelek, most például rendszerezek. A polc előtt állok a nappaliban, amikor Kíra betoppan. Nem támadom le azonban rögtön, hagyom még kivetkőzni abból a sok rétegből. Közben viszont annyira elmerülök a pakolásban, hogy lekésem a pillanatot, amikor átsuhan a folyosón a konyha felé. Ő meg nem láthat, mert takarásban vagyok. Éppen azon morfondírozom, hova lehet a kezemben tartott könyvsorozat harmadik része. Aztán felocsúdom, hogy a kedves meg tovalibbent.
- Szia - köszönök utána egyenletes baritonomon, de követni még nem követem. Csak tudatni akartam vele, hogy itt vagyok. Viszont még keresem azt a hiányzó könyvet, amit csakhamar meglelek. Egyetlen polccal volt lejjebb. Na ezért kell most ez a kis rendrakás.
Különben a karácsonyfa természetesen ott tündököl az ablak előtt és ez így lesz bőven Vízkeresztig. A kibontott ajándékok is ott hevernek még alatta. A kandallóban barátságosan pattog a tűz, egy részt a hangulat kedvéért, más részt a betoppanó, didergő halandók kedvéért. Meg hát azért jobb a ház, ha nincs minden befagyva.
Elég az hozzá, lepakolom a könyveket a kezemből és mezítlábasan a folyosóra lépdelek.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2018. december 29. 23:26 | Link

Adamdrága<3

A konyhába lépve Kíra kiválasztja a kedvenc öblös bögréjét, és az íz választással sem tölt sok időt, már jó előre kigondolta, hogy a narancsosra vágyik. A teafőzés művelete ott szakad meg egy pillanatra, hogy Kíra hiába matat a farzsebe körül - mert még mindig nem szokott le róla, hogy ott tartsa a pálcáját -, az eszköz nincs nála. Egy halk morgással ötvözött sóhajjal konstatálja a helyzetet és fordul sarkon, hogy visszalépjen az előszobába a pálcájáért.
- Szia, nem vettelek észre... - köszön vissza a férfinak, miközben az előbb lehajigált ruhái között matat. Mire kezébe akad a pálcája és felegyenesedik Adam már ott áll mellette a folyosón. Kíra szája szegletében megjelenik az a bizonyos bujkáló mosoly, amit a férfi jelenléte rendszerint előcsalogat. Pipiskedve nyom egy gyors puszit Adam ajkaira .
- Mindig olyan rossz rád nézni - jegyzi meg, ahogy a férfi mesztelen lábára esik a pillantása. Rajta rózsaszínes-lilás extra meleg téli zokni virít, aminek két szeme is van. Meg sem várva, hogy Adam reagál-e egyáltalán, immár a pálcájával felszerelve beszökdécsel vissza a konyhába. Egy pálcaintéssel melegíti a vizet olyan forróságúra, amilyen már éppen iható. A teafiltert mártogatva az asztalhoz telepszik és felkuporodik a székre.
Hozzászólásai ebben a témában
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2018. december 31. 12:18 | Link

Kírakedves
késő este | a konyhában | x

Persze, hogy nem vett észre. Még egy fajtársam is alig vett volna észre. Nem hogy nem voltam látható, de szerintem annyira koncentráltam a kötetekre, hogy éppen levegőt sem vettem. Nem csoda, ha fogalma sem volt róla, hogy itt vagyok. Amikor lélekben ennyire nem vagyok jelen valahol, akkor megérezni is nehezebb a puszta létezésem is. Viszont mostmár megvagyok, a kedves pedig egy finom puszival tudatja ezt velem. Az én szám nem görbül ugyan mosolyra, régi tekintetem viszont sokkal nyíltabban és barátságosabban fénylik, márványszín vonásaim pedig egészen kisimulnak, ha vele vagyok. Habár ezen dolgok összessége egészen úgy tetszik, mintha mosolygnék.
A lány megjegyzése után egyik pillanatról a másikra már egy fekete pulóverben és farmerban állok a folyosón. Így fordulok utána, lépdelve a konyhába. Változatlanul mezítláb. Ebből nem engedek. De így azért már talán kellemesebb látvány lehetek egy didergőnek. Leülök a székre a kedvessel szemben, a sakktáblás asztal túloldalán. A bábuk most éppen kezdőpozícióban állnak.
- Nagyon átfagytál, vagy azért később sétálhatunk egyet az erdőben? - kérdezem, fejem finoman oldalra biccentve. Nagyon szép, holdfényes, tiszta az éjszaka, a táj pedig fehér takaróban pihen. Mi kell még egy kellemes kiránduláshoz?
- Jöhetne Kutya is - javaslom a négylábú társaságot. Ő aztán biztosan élvezné.
- Itt van a hátsó kertben - tájékoztatom a lányt, mielőtt még azt mondaná, hogy azt se tudja hol van, mert napok óta nem látta. Ez ugyanis általában így szokott lenni. Néha tiszteletét teszi nálunk és akkor örülünk neki. Tiszta gazdája. Aki persze nem ismeri el, hogy az.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2019. január 2. 18:48 | Link

Adamdrága<3

- Nem azért mondtam, hogy felöltözz - motyogja a teája fölött kissé megilletődve, hisz az ő részéről, ez tényleg csak egy jelentéktelen megjegyzés volt. Adam meg már megszokhatta, hogy Kíra szeszélyeinek egyébként is lehetetlen megfelelni. Az meg sem fordul a fejében, hogy a férfi esetleg arra készül, hogy lassan elhagyja a házat, és nem csak az ő kedvéért cserélte le a köntöst.
Nagyot kortyol a forró italból, kellemesen szusszan egyet, ahogy a melegség átjárja a mellkasát.
- Persze, sétálhatunk! De vigyázzunk, hogy nehogy ellopja a mókár a lábnyomainkat. - felel végül - Csak azért előbb hagy melegedjem át. De megérte a fázás, a sarki fény még mindig gyönyörű! - tekintete kissé elréved, ahogy olyan könnyedséggel ejti ki a szavakat, mintha csak a boglyas térről jött volna haza az imént.
Tekintete megcsillan, amikor Adam megemlíti a vadóc crup keveréket. Kíra szívesen tölt időt az állattal, ha éppen eszébe jut, de kissé fájó pont is neki a téma. Hiszen tudja, hogy az állat már megbízott benne, amikor hónapokra eltűnt a környékről, és egyáltalán nem volt könnyű elérnie, hogy egyáltalán ismét újra közel engedje magához.
- Oké, majd megkérdezhetjük, hogy szeretne-e jönni - bólint végül a felvetésre. - De az már egy pozitív jel, hogy itt van, ugye?
Utoljára módosította:Saragob Kíra, 2019. január 2. 18:57
Hozzászólásai ebben a témában
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2019. január 4. 21:12 | Link

Kírakedves
késő este | a konyhában | x

Tudom, hogy nem azért mondta. Tudom, hogy általában semmi nincs a dolgok mögött, amiket mond. Vagy legalábbis koránt sem annyi, mint azt bárki gondolna. Gyakran meg éppen az ellenkezője van mögötte. A lényeg, hogy tényleg nem érdemes alapozni rá, viszont én puszta kedvtelésből néha szoktam. Számítani nem számítok semmire, csak megteszem, amit épp bedob. Bajom nem lehet belőle, hiszen számára pont annyi a jelentősége, mint az ellenkezőjének.
- Vigyázunk - biztosítom erről a lányt, bólogatva. A világ minden kincséért sem szeretném, ha a mókár ellopná a lábnyomunkat. Az rémes lenne.
- Honnan nézted? - érdeklődöm tőle, végigpillantva rajta, miközben finoman elmosolyodom, ahogy magam elé képzelem őt a Sarki fényben fürdőzve.
- Mindenképpen - értek egyet a Kutyával elért eredményeket illetően. Ezután csak nézem, ahogy a kedves melegszik, illetve lépek az egyik bábuval a sakktáblán.
- Talán csinálhatnék neki egy házat odakintre - vetem fel az ötletet, ismét Kírára tekintve. Egyre hidegebbek járnak és elég okos állat bár, hogy találjon helyet, ahol meghúzhatja magát, azért az mégsem ugyanaz, mintha egy saját, biztos vacka lenne.
- Vagy be is engedhetjük néha. Már nem fél tőlem - vonok vállat, számolva a kockázattal, hogy a lány kiborul a felvetésen. Vagy éppen odalesz érte. Lássuk be, a Kírával való együttlét mindig egy kész szerencsejáték. Csak sodródsz az árral.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2019. január 5. 00:57 | Link

Kensi<3

- Izlandról - válaszol a férfi kérdésére. - Jól esett távol lenni mindentől - csak úgy mellékesen teszi még ezt hozzá az egyébként tömör válaszához. Tudja, hogy nincs szüksége magyarázkodásra, Adam mindig is emberfelettien megértő volt minden szeszélyével és eltünedezésével és nem mindennapi ötleteivel kapcsolatban. Arra igazán nem kell magyarázatot adnia, miért imád keresztül-kasul hoppanálgatni a világban.
Jól esik Kírának, hogy Adam is apró sikerként könyveli el, hogy a kutyus most épp a hátsó udvarban dekkol. A sokszor váratlan, makacs, határozott fellépése mögött, azért rengeteg bizonytalanság bújik meg Kírában, minden "komoly" dologgal kapcsolatban. Márpedig a négylábú esete Kíra szemében is egy komoly témának minősül.
Hosszan figyeli az Adamáltal előretolt bábut. Nem szeret veszíteni, épp ezért nem is szeret elkezdeni játszani, és egyáltalán nincs is most kedve ehhez, de mégis... Az a figura olyan hívogató, hogy nem tudja megállni, hogy ne csúsztassa előre az ő oldalán lévő fekete gyalogok egyikét. Már magán a mozdulaton is látszik, hogy csak olyasféle inger vezette, amellyel az ember elkezdi levakarni magáról a varat.
Összeráncolja a homlokát a férfi szavai hallatán és kortyol egy nagyot. Az utóbbi időben már egészen jól visszafogja a hirtelen kirohanásait, ami persze nem azt jelenti, hogy egyes kérdésekben nem ugyanazt a meglepő reakciót produkálja, ami először megfordul a fejében. A különbség csak annyi, hogy kevésbe indulatosan fejezi ki magát. Hagy magának minimális időt arra, hogy végiggondolja, mit is érez tulajdonképpen.
- Ha téged tényleg nem zavar, én örülnék neki, ha néha beengednénk - válaszol kissé bizonytalanul. Zavarja, hogy Adam az, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Miért foglalkozik ezzel? Nem akarja, hogy a férfi elvegye tőle a crup-keverékkel való viszonyát, de egyszerűen arra is képtelen, hogy felvállalja, hogy mindig minden körülmények között gondoskodik az állatról. A felelősségvállalás és az elköteleződés elég súlyos fogalmak Kíránál.
Utoljára módosította:Saragob Kíra, 2019. január 5. 11:38
Hozzászólásai ebben a témában
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2019. január 7. 21:58 | Link

Kírakedves
késő este | a konyhában | x

Az egyszer biztos, hogy eszem ágában sincs magamra venni, hogy távol akart lenni mindentől. Mások biztosan megsértődnének kicsit vagy rosszul esne nekik, hogy ezek szerint tőlük is. De az nem én vagyok. Más kérdés, hogy ezzel is jól fel tudom bosszantani a kedvest. Néha nagyon felhúznom azzal, hogy semmi nem zavar. Legalábbis, hogy nem csinálok semmiből nagy ügyet.
Szeretem, hogy soha nem tudom, kivel játszok ezen a sakktáblán. Rendben, most éppen igen, azonban koránt sem biztos, hogy ezt a meccset Kírával viszem végig. Ott van Kinsey, Dwayne, Anna meg még páran, akik sokszor jönnek be olyankor is, amikor alszom, hogy mondjuk itt hagyjanak nekem valamit. Vagy csak úgy beugranak. Akármelyikük léphet. Persze, kikövetkeztetni ki tudnám, éppen melyikük a sakkpartnerem, de érdekesebb úgy, hogy nem teszem. Minden esetre most lépek ismét.
- Engem nem zavar - rázom meg a fejem, megerősítve ezzel javaslatomat. Azt nem is sejtem, hogy a lány attól tart, elcsábítom tőle Kutyát. Ha tudnám, megnyugtatnám, hogy ettől nem kell tartania. Hiszen beengedni is Kíra miatt szeretném. Az ő állatkájára akarok vigyázni ezzel. Mert én az Ő állatkájaként tartom számon az ebet.
Pontosan tudom, hogy a kedves nem szereti a felelősséget és elkötelezettséget. Távol áll tőle, talán még meg is rémíti. Más okokból bár, nekem sem kenyerem egyik sem, hiába foghatjuk rá sok mindenre, hogy felelősen bánok vele. Beszéljünk akár a boltról, a gyógyítósegédségről, a házamról, a körülöttem lévőkről. Azonban ezek több száz év tapasztalattal korán sem olyan nehéz ügyek, mint egy halandónak. Viszont azt szeretem mindig tisztázni, hogy nekem nem számítanak annyira dolgok, mint mások hiszik. Jó, ha ezzel tisztában vannak. Lényeg a lényeg, mindketten nagyon szeretjük a függetlenségünket. Nagyjából ez az egyetlen ok, amiért még nem kértem meg Kíra kezét. Mert tartok tőle, többé nem látnám viszont. Pedig Isten a tanúm, néha komolyan gondolok rá, hogy megkérjem...
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa