A mágusok által létrehozott ispotály 1930-ban nyitotta meg kapuit a Budai vár alatt. Az ország legnagyobb hasonló létesítményeként kifejezetten a nem fertőző jellegű mágikus nyavalyák, balesetek és rontások kezelésére szakosodott.

Megnyitását követően alig egy évtizeddel azonban a Magyar Mágiaügyi Minisztérium a mugli kormánnyal való együttműködés jegyében, a háború idejére az intézmény kisebb, 2000 m2-es területét átengedte a varázstalan betegek és orvosaik számára. A két intézmény, a muglik által üzemeltetett Szükségkórház és a mágusok által látogatott Ispotály összesen két alkalommal, évekig működött békében egymás mellett, a rejtettséget bűbájokkal biztosítva.

A béke rég beköszöntött már, ám a mugliknak adományozott területet az Ispotály máig nem vette vissza. Az egykori szükségkórházban jelenleg Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása várja a varázstalan érdeklődőket, egyáltalán nem zavarva a mellette továbbra is működő Ispotályt.

A látogatók a Budai várban található Vörös Sün fogadó előterében álló kandallón keresztül juthatnak az intézménybe.

A hely jelentősége ma:
Magyarország legnagyobb Ispotálya, a súlyosabb betegek az ország minden pontáról idekerülnek. Leginkább ambuláns ellátásra szakosodott, a hosszasabb kezelést igénylő, elfekvő betegeket az Északi- Középhegységben található intézmények egyikébe küldik tovább.

Érdekességek:
Az aurorok, sárkánykutatók és egyéb veszélyes munkát végzők számára külön kórtermek állnak rendelkezésre, leginkább azért, mert az említett betegek a sebeikkel való hencegés miatt túlságosan zavarják más sérültek nyugalmát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=406396#post406396][b]Dr. Mácsai Zója - 2014.10.19. 15:13[/b][/url]

Az az időszak, ami a szinte síró gyermeke felbukkanása és aközött telt el, amíg rendesen ideértek, ijesztő volt. Most is frászban van, nem csoda, hiszen Mina halálra vált arca és a saját gondolatai kiegészítik egymást és nem tereli egyik se jó irányba a másikat. Beérkezve elirányítják őket, hogy merre menjenek, és amíg Mina rohan, majdnem fellökve egy idős varázslót, addig ő a szobából kilépő gyógyítóhoz siet, hogy érdeklődjön tőle a férfi állapota és kilátásai felől, így van a kettejük megérkezése között jó tíz perc. Mina valószínűleg rávetette magát az apjára első körben, ami nem a legbölcsebb tett, ám most már egész szépen, és riadtan bár, de nem sírva ül az ágya mellett, fogva az apja kezét.
Ő maga belépve zavarban van, a fekete kabátot már kigombolta, biccentve köszönt a bent tartózkodó ápolószemélyzetnek, majd az ágyhoz lépve, biztató mosolyt enged meg a férfi felé, pedig a legszívesebben kiborulna, és maga se tudja, hogy hány doboz cigarettát szívna most el, itt állva. Azonban a lányának megígérte, hogy nem teszi, így ehhez ragaszkodva lép közelebb az ágy szabad feléhez, és simítja meg finoman a férfi tenyerét.
- Ne bontsd a rendet, inkább tartalékold az energiáidat.
Hallotta, hogy le kellett kötözni, illetve most már látja is, de, hogy meglepődött-e ezen? Nem egyáltalán nem, akkor lenne igazán ijedt, ha Dwayne nyugodtan feküdne, és várná, hogy jöjjön a vacsora, nem pedig úgy, mint, akit éppen egy verekedés közepétől tartanának távol, amiben a haverjai is benne vannak. Egy másik széket húz oda, a kabátját levéve ül le a férfi másik oldalára. Igyekszik erős maradni. Dwayne állapota súlyos, Mina kiborult, ha ő is enged az érzelmeinek, akkor bizony komoly baj lehet belőle.
- Anton írt egy üzenetet, hogy mi a helyzet veled. Mina vette át, és jöttünk, amint megtalált.
Fogalma sincs, hogy mit mondhatna. Itt fekszik a férfi, aki egyszerre a mindene, a gyereke apja, és aki iránt érzelmileg nem lenne joga bármit is érezni, aki visszautasította, akivel összeakadt, kerülte, majd furcsa és hideg ismeretségre szűkülő kapcsolata lett. Egyszerűen ennél jobban, mint amennyire ő össze van zavarodva, ember nem tud összébb zavarodni. Nem akarja, hogy meghaljon, azt sem, hogy fájjon neki. Bármennyire is szenvedett attól, hogy a férfi kerüli őt, nem kívánt soha rosszat neki, és most mégis.
- Pihenned kellene. Még a végén legyengülsz és nem tudok kivel ordítozni.
Nem mintha az lenne az élete fénypontja, hogy veszekednek, de tényleg, mi történne, ha ez megszűnne? Ha esélye se lenne a veszekedésre? Abba a gondolatba valószínűleg teljesen összetörne.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=406502#post406502][b]Dr. Mácsai Zója - 2014.10.19. 18:04[/b][/url]

Nagy vonalakban tudja csak ugyan, hogy mi a helyzet, de az bőven elég ahhoz, hogy kétségbeessen, és mégis, maradnia kell annál a látszatnál, hogy minden rendbe jön. Van némi babona alapja, nem akarja bevonzani a rosszat, de nem tud nem arra gondolni, hogy Dwayne nem éli túl. Hiába erős, hiába tart ki hosszan, mindent a férfi se tud legyőzni.
Valahol mélyen még él benne, hogy régen felkészült arra, mi lesz, ha egy nap a férfi meghal,. Gyerekként is tudta, hogy benne van a pakliban ez az eset, ám az több, mint tíz éve volt, lassan teljesen elfelejtette, hogy akkor is aggódott miatta. Most viszont, itt az éles helyzet, amiért akkor aggódott. Most már nem csak tarthat tőle, de szabályosan retteghet miatta. Tudja, ha Dwayne elveszti ezt a játszmát, akkor Mina összeomlik, és tudja, ha elmegy, nem tudja majd a lányát támogatni. Erre az ember nem tud felkészülni, főleg, ha ennyire szeret valakit.
Próbál könnyedén beszélni hozzá, mintha figyelne is rá, azonban hiába mégis minden igyekezete, a férfi egyetlen szavával csapja arcon és téríti vissza a valóságba. Ostobán ül itt, és kedveskedik, miközben Dwayne lázában is Lénát hívja. Ahogy kimondja a nő nevét, ösztönösen húzza el a kezét, amelyikkel eddig Dwaynet tenyerét és kézfejét simogatta, remélve, hogy a kedves érintés is hat valamennyire. Tudja, hogy nem lehet, tudja, hogy el kellene fogadnia, hogy nincs egy szemernyi esélye sem, hogy elszúrta, és mégis, érzi, hogy fáj a mellkasa attól, hogy ő mint lehetőség eszébe se jutott. Tényleg önző, igaza volt Dwayne-nek, amikor ezt a jelzőt használta rá. A kezét zavartan az ölébe ejti, majd hirtelen, mintha bolha csípta volna meg felpattan és a vállára teszi a kezét.
- Keresek valami büfét, hozok neked teát, maradj apáddal.
Választ meg se várva lép az ajtóhoz és siet el, mielőtt még bárki feltartóztathatná. Könnyes szemekkel indul meg a folyosón, hogy találjon egy olyan zugot, ahol nincs senki és nem is láthatják, erre pedig a legalkalmasabb a női mosdó, ahol bezárkózva egy fülkébe nyugodtan kiadhatja a felgyülemlett érzelmeit. Idegesség, féltékenység, fájdalom és félelem, minden van itt, és most minden ki is jön, miközben a hideg falnak támaszkodik. Senki se mondta, hogy zavaró harmadiknak lenni ennyire kegyetlen dolog, és eddig nem is igazán érdekelte, most azonban realizálta, hogy nem lesz ez az egész olyan könnyű, mint hitte. A dolgokat az elején elszúrta és ostoba, ha azt hiszi, hogy rendbe hozhatja őket, és úgy tűnik, most az ispotály mosdójában gubbasztva ez realizálódik is benne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=639483#post639483][b]Dr. Mácsai Zója - 2016.11.15. 22:12[/b][/url]

- Fogalmam sincs, hogy mi történik.
Ennyit ismételget csak újra és újra. Hol kevés, hol sok időt hagyva arra, hogy a dolog tudatosodjon a másik félben, már ha van egyáltalán minek tudatosulnia, hiszen valószínűleg pont annyira tehetetlen, mint ő.
A mai nap egész kellemes volt, sokat volt Seannal játszottak és nevettek, majd Mina lelkét ápolgatta, végül megvacsoráztak, pancsoltak egy nagyot, jött az esti mese, a jó éjt puszi, aztán a kérlelés, hogy "maradj, amíg elalszom". Végül kiosont a kisfiú szobájából, csak az éjszakai fényt hagyva, hiszen nem tudott aludni a sötétben. Egy ideig nem volt semmi furcsa, ő is lefeküdni készült, ám egy furcsa érzés nem hagyta, hogy ágyat érjen. Az anyai ösztön, ami azt mondatta vele, hogy meg kell néznie a gyerekeit, mert valami nincs rendben. Valami nagy baj van.
Mivel Mina mostanában labilis az Amerika mánia miatt, ezért hozzá nézett be először. A lány még ébren volt, egy képregényt olvasott, amit az apjától hozott el még a múltkor, és csodálkozva nézett anyjára, aki besétált, felmérte a helyzetet, majd kisétált. Az érzés nem csillapodott, így egy szó nélkül sétált be a másik szobába, a következő pillanatban pedig már Dwayne mellett rohan be az ispotályba, hagyva, hogy mindent a férfi intézzen. Fogalma sincs, hogy mi történik, vagy egyáltalán, hogy hogyan jutottak el ide. Szorítja a gyerekét, egészen addig, amíg el nem veszik tőle.  A torkában érzi a gombócot, a világ homályosabb előtte, mint normál esetben. Hányingere van, és úgy érzi, sírnia kell, de nem jön ki a suttogásnál hangosabb hang a torkán. Senki sem mond semmmit, és fogalma sincs, hogy mi tart ennyi ideig, hogy miért volt olyan élettelen és nehezen lélegző a kisfiú.
~ Így jár az, aki becsapja a másikat.~
Ez a gondolat az első, amire képes behunyni szárazságtól égő szemeit. Egy kósza könnycseppszerűség elindul, de nincs folytatása. Ez az egész az ő hibája. Onnantól, hogy találkoztak a minisztérium folyosóján, valahogy nem volt megállás. Könnyed kis kalandként fogta fel azt, hogy mágiát vetett be, de minden kis kalandnak ára van, és úgy tűnik az elmúlt két hét önfeledt és titkos boldogságát, az együtt töltött lopott órákat most így fizeti meg. A fejét egy kicsit feljebb emeli, behunyja a szemét, magában fohászkodik, hogy ne itt, a folyosó közepén hányja el magát. Szédül, és remeg a félelemtől, hogy mi lesz, ha kinyílik az ajtó, és ugyanakkor tudni is akarja, hogy mi történik odabent, mégsem képes megmozdulni, mintha betonba öntötték volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669296#post669296][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.21. 22:33[/b][/url]

Megkapta a levelét, hogy itt van a férfi, majd nem sokkal később ő is itt kötött ki. Mina és Sean tünetmentesek, így ők át lettek paterolva a Révay házba, míg szüleik a himlővel küzdenek. Pont most. Nem jött jókor ez az egész, mert bár minden vizsgát kijavított, mindent elrendezett a kastélyban, de éppen csak a szünetét nem tudja kiélvezni. Egy hónap. Te jó ég. Ez nem fair a sorstól. És ha azt hiszi, hogy csak ennyi, hát közel sem.
Amikor bekerült, alapos vizsgálatoknak vetették alá, és bizony az egyik eredmény olyan volt, aminek nem örült. Nagyon nem. Nem jó az időzítés, a körülmények, az esélylatolgatás. Nem jó semmi most ennek az állapotnak. Két napja fekszik a plafont bámulva, időnként némán zokogva, míg úgy nem érzi, hogy elfogyott minden könnye. Akkor csak bámulja a plafont, majd újabb zápor következik. A bőre fakó, nem annyira erősek a zöldes pikkelyek, mint másoknál, talán a véla mivolta okán, de a láz rohamokban rátör, a szája kicserepesedett, világosfakó rózsaszínt öltött. Hiába keni, nem segít. A bőre viszket és ég, de tudja, hogy ha elkaparja a sebeket, akkor megmarad a nyomuk. Azt pedig nem akarja. A kenőcs, amit rá kennek jó, egészen addig, amíg fel nem szívódik, utána pár pillanat múlva a hűs érzet megszűnik és újra jön a viszketés. Kibírhatatlan.
- Beszélnem kell a férjemmel.
Az éjszakás nővérke gonosz volt, azt mondta, hogy az nem számít, hogy két és fél gyereke van valakitől, csak mert párszor összekeveredtek, még nem a rokona. Így nem is látogathatja. Viszont annak meg nem látta esélyét, hogy csak úgy összefutnak a folyosón, így hát a kedvesebb nappalos nővérkének azt mondta, hogy a férje. Ő nem kérdezősködött, csak megmérte a lázát, és amikor épp csak hőemelkedése volt, engedélyezte, hogy meglátogassa. Elvégre komoly időszak ez. Végigszenvedi magát a folyosón, a feje kótyagos, de kitartóan megy Dwayne szobája felé, elhaladva egy nagy, füstölgő növény mellett, szép komótosan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669313#post669313][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.21. 23:23[/b][/url]

Ahogy halad a folyosó olyan, mintha egyre csak messzebb lenne. Van benne egy adag lázcsillapító ugyan, de attól még olyan nagyon nincsen jól. Elég rossz, hogy ingadozik az állapota, viszont a helyzete az új információk fényében még aggasztó is lett. Elkülönítették, de nem akadályozta meg ez abban, hogy kiharcolja az átvánszorgást a férfi részlegre. Ahogy elhalad a füstölgő növény mellett a nevén szólítja valaki. A folyosón nincs senki, de határozottan a nevét mondták. Hátra pillant, ráncolt szemöldökkel, mintha valami gyanús dolgot, tréfát sejtene a nevének kimondása mögött. Ám nincs tréfa, csak egy szerencsétlen, dohányzó, poroltóba kapaszkodó Dwayne.
- Dwayne.
Visszacsoszog, és valahogy leverekedi magát a férfi mellé, a fájdalmas művelet végén szusszanva dől neki a falnak, mely most jóleső hidegséggel borzongatja meg.
- A gyerekek egészségesek, vigyáznak rájuk.
Nem mintha Mina ne tudná ellátni az öccsét, de amíg nincsenek otthon Sean úgy fogja fel az egész átköltözést, mintha egy nagy kalandban vennének részt. A levél alapján, amit otthonról kapott, csak azt sajnálja, hogy apa nincs vele.
- Elég rosszul nézel ki.
Egy kicsit még inkább kerüli a forró kását, mielőtt belevágna, egy kicsit még beszélgessenek másról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669319#post669319][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.21. 23:48[/b][/url]

- Én szép vagyok.
Ez a kijelentés persze nevetséges, hiszen nem az, nem is áll jól neki túlzottan a zöld, csak nagyon ritkán hord ilyen színű ruhát is. Viszont tény, hogy a vélavére némiképp javít a helyzeten. Fakóbb, de ugyanolyan ocsmány az egész jelenség. Ő nem gennyezik, de csak mert túl hiú ahhoz, hogy a rohadtul viszkető sebeit kapargassa.
- Tudom, azt hazudtam a kedves nővérnek, hogy a feleséged vagyok.
Csak, hogy tudja, ha esetleg valaki megkérdezi, hogy tudott -e beszélni a feleségével, hogy ez az ember most éppen ő lenne, aki simán a kedves nővérnek, Mártának, azt mondta, hogy házasok. Ő pedig elhitte. Megértette, hogy muszáj beszélniük.
- Emlékszel, hogy megígértem, hogy nem hazudok többet és nem hagylak ki semmiből.
Tudja, hogy ez a döntése helyes volt, hogy így kell normálisan működnie egy kapcsolatnak, és ha tényleg akarja, akkor most sem hazudhat vagy ferdíthet neki egy kicsit sem.
- Amikor behoztak, megvizsgáltak, és kiderült, hogy terhes vagyok.
A mondat végére kicsit elhal a hangja, de még így is jól kivehető az amit mond.
- Lehet, hogy a megfázásra ivott gyógyfőzet kiütötte a fekete gólyahírt.
Tekintetét nem veszi le a férfiről, egyrészt látni akarja a reakcióját, másrészt pedig menekülni akar, ha a reakciója esetleg dühös, mert kettejük közül még mindig ő van jobb formában, ami elég szomorú statisztika.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669323#post669323][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.22. 00:12[/b][/url]

Nézi, ahogy elfordítja a fejét, koppan a falon, szisszenve koccannak össze a fogai, mert neki fájt, ahogy a fal és a férfi feje találkoztak. Nem igazán viseli most jól a becsapódásokat, és bár Dwayne fel sem veszi, ahogy az alsó ajkából kiszökkenő vért sem, azért őt magát megviseli mind a kettő. A gyomra bukfencezik egyet, be kell hunynia a szemét, hogy egy kicsit rendezze a vonásait, és egy kicsit megnyugodjon.
- Nem, nem direkt.
Bár jelen pillanatban nagyjából bármit is mond, úgysem számít, mert a férfi morogni fog csak. Pedig direkt elmondta neki azt, amit a gyógyító is mondott neki. Azért mert ivott pár csészével a teából a főzet nem használt rendesen.
- A sárkányhimlő nagy eséllyel hatással van rá is. Ha életben is marad, lehet, hogy nem lesz teljes értékű ember.
Igyekszik szépen megmagyarázni, úgy, hogy azok a rémképek, amik két napja kísértik, ne jöjjenek elő, mert akkor egészen biztos, hogy elsírja magát, így is bőven elég Dwayne-nek, amit kapott tőle, nem kell még tetéznie a dolgot.
- Mivel te vagy az apja, és igen Dwayne, te vagy, tudnom kell, hogy kockáztatnál-e vagy sem.
Neki magának fogalma sincs, hogy mit gondoljon. Olykor az a gondolat jut eszébe, ami Seannál is. Mi van, ha ez az utolsó esélye. Nagy családot szeretett volna, Mina elmegy, csak Sean marad ott. Imádja a fiát, de látja, hogy milyen jó hatással van rá Eszti, igényli, hogy gyerekek vegyék körbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669328#post669328][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.22. 00:48[/b][/url]

- Talán.
Az orvosok sem tudnak mit mondani, még vagy hat hét, mire az első hivatalosabb sejtelem napvilágot láthat ezzel kapcsolatban. Viszont az már egy nagyon necces időszak, de merhet-e ilyenkor kockáztatni? Egyszerre dúl benne a tettvágy arra, hogy védelmezze a magzatot és arra, hogy racionálisan amellett döntsön, hogy ne szenvedjék tovább ezt a másfél hónapot együtt. Épp a kettősség miatt döntött úgy, hogy Dwayne döntőbíró lehet az ügyben.
- Én sem.
Kezét finoman Dwayne alkaljára teszi, mivel eddig a padlón volt, ezért az érintése hűvös. Próbálja kioktatás nélkül rávenni arra, hogy ne vakarja magát, mert az bizony nem tesz jót, bár Dwayne esetében még elmehet háborús sebeknek is. Végül is férfi, aki lázzal küzd. Ő egy hős.
- Nem biztos, hogy végig akarom ezt csinálni.
Miközben beszél, lehunyja a szemét, egy újabb hányingert igyekszik leküzdeni, mintha a magzat büntetné őt ezért a gondolatért.
- Borzalmas embernek érzem magam emiatt.
Soha, egyetlen pillanatig sem jutott eszébe az abortusz gondolata. Egy gyereket szinte apa nélkül nevelt fel, de a két terhességét is Dwayne nélkül csinálta szinte végig. Sean esetében a végénél minimálisan ott volt. De most, most mégis úgy érzi, hogy ez nem fog menni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669390#post669390][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.22. 14:32[/b][/url]

Amikor a tekintetük találkozik és a férfi szeme szinte tüskeként döf az övébe. Könnyek gyűlnek a szemébe, és mielőtt bármit tehetne, el is indulnak lefelé. Az ajkait összeszorítja, hogy hangtalan maradjon a cselekvése, és azzal a kezével, amelyikkel nem ér Dwaynehez, letörli az arcáról őket.
- Dwayne...
Tudja, hogy ez lenne a helyes, pont ettől fél, hogy beismerje teljesen magának is, hogy ennek így kell történnie. A férfi nevét halkan, szinte suttogva ejti ki, és egy kicsit a fejét is megrázza. Nem akar ilyet tenni, pedig ha kockáztat, akár a gyereke életét is tönkreteheti.
- Beszélek Adammel.
Jobbat nem tud most, és igazából a férfi az, aki már Seannál is a segítségére volt. Most, ahogy itt ülnek, hirtelen eszébe jut a férfi, aki segíthet a kérdés eldöntésében. Mind a két eshetőségnél tudja, hogy mit kell tennie, viszont az az elsődleges, hogy megtudja, egyáltalán van-e értelme gondolkozni.
- Azt hiszem jobb, ha visszamegyek.
Lassú mozdulatokkal felkel, vigyáz rá, hogy még most is takarja őt a növény, hiszen nem akarja lebuktatni a férfit. Érti ő, hogy valamiben meg kell halni, de azért reméli, hogy nem most szeretné megejteni.
- Ne haragudj rám ezért.
Kéri még csendesen, mielőtt megfontoltan komótos léptekkel elindul vissza a saját részlege felé. Talán mégsem kellett volna még most ilyen nagy útra vállalkoznia. Érzi, ahogy szinte kong a feje a fájdalomtól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669415#post669415][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.22. 17:38[/b][/url]

Lelassít, amikor a férfi utánaszól, meg azonban nem áll, most úgy lendületben van, de mivel mind a ketten elég szerencsétlenek, pár lépés múlva már Dwayne mellette "robog".
- Így fogunk kinézni nyolcvan évesen. Vagyis te nyolcvan én meg százhúsz évesen. Én nyolcvan évesen pasizni, tetkót varratni és káefcés kaján élni fogok.
Nem, ez nem valószínű, de ha mégis jönne egy ilyen elkattanása negyvenpár év múlva legalább felkészítette a férfit. Ő szólt, innentől pedig köszöni szépen, mossa a kacsóit.
- Miért ne? Mármint Adam a lehető legmegbízhatóbb forrás jelen pillanatban. Senki más nem tudná úgy megmondani, hogy a babánk jól van-e vagy sem.
Az, hogy talán, meg várjon, meg pár hét, vagy inkább másfél hónap, mire kiderül, de ha beteg, lehet ő is tovább marad itt. Na azt nem. Azért feküdjön itt heteket, hogy utána azt mondják, el kell venni a babát, akihez már úgy hozzászokott. A válasznak most kell meglennie és kész.
- Féltékeny vagy Adamre?
A gondolat egy pillanat alatt fut végig rajta és annyira képtelen, hogy egészen valósnak hat, ami ijesztő. Mármint Adam, ő Adam. Kedves barátja, de, hogy féltékenység legyen a barátságukból, az eléggé abszurd és mégis, furcsán nem meglepő. Úgy néz ki a világ lassan tényleg a feje tetejére áll.
- Szeretnél bejönni? Hatan vagyunk, négyen még erősen füstölögnek, egy visszaeső, meg én, aki hullámzó vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669424#post669424][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.22. 19:28[/b][/url]

- Nem tartozik rá.
Ismétli meg a férfi érvét, és talán el is fogadná, ha nem arról lenne szó, hogy szenved-e a gyermek a hasában vagy sem. Ez egy kicsivel fontosabb, mint a másik fél büszkesége, akár a gyerek apja, akár nem.
- Majd max azt mondom neki, hogy Kelemen Farkas a gyerek apja, mert úgy tűnik, te szégyelled ezt.
Másra nem nagyon tud gondolni. Ha nem féltékeny akkor az a baja, hogy a félhivatalos, fél vállrántogatós - morgós kapcsolatuknak esetleg következménye van, amit más is megtudna. Ezen ne múljon, örömmel ad meg majd mást az apaság kérdésénél, azon ne múljon. Na nem mintha Adam előtt mondani kellene, hogy ki a gyerek apja, de ha Mr. Warrent ez nyugtatja meg, hát akkor ne kelljen tovább aggódnia.
- Az ügy végére így tehetünk pontot. Gyorsan.
A gyorsan szót még meg is nyomja, érzékeltetve a férfivel, hogy ez a leghatékonyabb mellett a legjobb időmegtakarítással járó megoldás is. Különben is, ő maga százszor, sőt ezerszer inkább megbízik abban, amit Adam Kensington mond, mint amit bárki más. Így hát egészen biztosan így jár majd el.
- Jó gondolat. Bent amúgy se jó a hangulat. Hát akkor...
A kezét nyújtja a férfi felé, mint elköszönési forma.
- Viszlát, Dwayne, és jobbulást.
Ha elfogadja, ha nem, ő hátat fordít neki, és becsoszog a szobába. Pihenni szeretne, túl sok erőt fejtett már ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669705#post669705][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.23. 20:58[/b][/url]

Azóta, hogy Dwayne és ő kezet fogtak a folyosón, mint valami szerencsétlen, esetlen emberkezdemények, eltelt három nap. A háromból kettőt leginkább alvással töltött, az állandó hőemelkedés, olykor gyenge láz nem könnyíti meg a dolgát abban, hogy megerősödjön. Pedig azt mondták, hogy erősödnie kell, mind a kettejük érdekében. Esetében nem is a pikkelyes elváltozások okozzák a problémát, elég gyorsan gyógyul, most már csak pár darab zavarja, főként a karján és a combja belső részén, a bőre inkább csak zöldes árnyalatú, de állítólag már nem fertőz. Tele van ez a hét pozitívumokkal. Viszont még nem engedik ki, amíg újra emberi nem lesz.
A "hétköznapibb" betegek közé még nem viszik, ugyanúgy hatan fekszenek a szobában. Ketten már gyengült füstölgéssel, lázzal, sok alvással, ketten erős füstölgéssel, állandó lázzal és hallucinációkkal, egy súlyos, visszaeső, akiről már azt hitték, hogy gyógyult, és ő, akinél a füstölgés minimálisra szelídült a bőre szépen javul, ám a láza és a gyenge szervezete nem teszi lehetővé, hogy kilépjen innen. Valószínűleg, ha hármukat, a két gyenge füstölgővel külön szobába tennék, a hét utolsó napjaiban már otthon lehetnének.
Amikor nem alszanak, beszélgetnek. Mindenkinek van gyereke, az egyik gyengébbnek, Móninak, akinek szőke haja és vakítóan világos fehéresszőke haja van négy is van, és a férjével legalább még kettőt akarnak, egy erdő közepén élnek, a férje vadőrszerű, mert a falu melletti erdő turistalátványosság. Ő az adminisztrációval foglalkozik. Érdekes tippeket kap a gyereknevelésről, amiket jól bevés a koponyájába, és mindenképpen kipróbál otthon. A másik kevésbé vészes eset pedig Sára. Ő egy gyereket nevel csak, egy fiút. Elvált. Korán esett teherbe, a férje lelépett, de neki is számos nagyon hasznos tanácsa van. A Modern Boszorkánynál dolgozik, lakberendezési tippeket ír. Egész jó kis csapatot alkotnak ők hárman, jól el is vannak, és szerencsére egymást motiválják arra, hogy ne veszítsék el a hitüket. Most is épp mind a hárman aktívan csacsognak, a fiúk dackorszakairól. Mivel az ő ágyaik közelebb vannak a kijárathoz, így nem zavarják a hátrébb fekvő, alvó társaikat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=669735#post669735][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.23. 22:12[/b][/url]

- Ha tudnátok, hogy mennyit lehet spórolni a fellógatott kosarakkal. Mindenhol azt használom, de tényleg, fürdőbe, nappaliba, konyhába. Mesterien dobnak a pakolós helyeken.
Meséli éppen Móni, miközben Sára bólogat, és épp megjegyezi, hogy ő is használ pár helyen, csak a fia folyton lehúzza őket, és nem segít a bűbáj sem. Ez persze kupit és veszekedést szül, amikor betoppan Adam. Zójánk széles mosolyt küld felé, és ahogy köszön, az ébren lévők is integetnek neki bőszen. Jó kis csapat, de tényleg.
- Hát terhesen, minden téren.
Miközben a férfi elsétál megnézni az alvókat, az ébren lévők letátogják, hogy vajon a Adam-e a gyerek apja. Bár mondta, hogy a másik fél is itt van, azt nem tette hozzá, hogy a nagy növény mögött a folyosón dohányzik és küldi a lángcsóvákat, így persze hihetik, hogy a férfi az apa, elvégre nem lepődött meg a tényen.
- Adam, aggódom. Az alvók nincsenek jó állapotban, mégis egy szobában vagyunk velük. Nem lesz ebből baj? Ők még fertőzőek, mi pedig visszaeshetünk.
Elég rosszul érzi magát ettől, mert aggódik, olyan sok minden van kérdőjelesen most. Nem kellene, hogy kockáztassanak, ráadásul mind a hárman szeretnének már hazamenni, gyerekek várják vissza az anyjukat. Az ő gyerekei jelenleg Őfelsége, a Halál házában vannak, és noha jól érzik magukat, mégis elég rossz a gondolat, hogy régen nem látta már őket.
- Szeretnék kérni tőled valamit. Örülök, hogy erre jártál, mert ha nem jöttél volna, hát én küldök baglyot. Szeretném, ha megnéznéd a babámat. A gyerekem drága apja nem akarja, hogy veled vizsgáltassam meg, ő elkönyvelte annak, hogy beteg és el kell vetetni, anélkül, hogy olyan mondana róla véleményt, aki igazán érzi őt.
A mondandója Dwayne-re eső részénél elhúzza a száját. Mivel napok óta nem került elő, így feltételezi, hogy meg van sértődve, amiért nem vetette le magát azonnal a lépcsőn, hogy a vágyainak megfelelően cselekedjen.
- Csak szeretném tudni, hogy dönthessek. Nem gondoltam volna, hogy a crupfarok, mint összetevő, sárkányfoggal összefőzve semlegesíti a fekete gólyahír hatását, és láss csodát, hát mégis. A francos Sheng-hui energiafőzetben pedig mindkettő van. Az élet szívás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=670065#post670065][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.25. 13:23[/b][/url]

- Mi erősek vagyunk, uram.
Mondja magabiztosan Sári, szélesen mosolyogva. Nagyon rendesek, így jól járt velük, de mind a hárman jogosan tartanak attól, hogy a súlyosabb esetek miatt nem kerülnek ki innen olyan hamar. Bárcsak ne lenne ilyen nehéz ez, de úgy, hogy az ember a gyerekeit sem látja, nem könnyű.
Adam leül. egy kicsit arrébb húzzódik, hogy kényelmesen odaférjen, és engedelmesen hagyja, hogy a férfi hűvös érintésével megvizsgálja. Elsőre megborzong, már el is felejtette, hogy ő hidegebb, mint mások. Most csak a babát akarja tudni, bármit elviselne ezért.
-Az a szemét rohadék...
Mordul egyet, de nem fejezi be, és ahogy elharapja a mondatot, lendületből csak a szájára. Mit nem mond itt. Nem szeret káromkodni, de Dwayne újra és újra kiváltja belőle.
- Köszönöm.
Mielőtt messzire kerülne a keze elkapja, magabiztosan és hálásan megszorítja. Nem tudja, hogy mivel viszonozhatná a mai nap legjobb hírét. A háláját nem tudja kifejezni.
- Kisfiú vagy kislány?
Nála ugye ez is nagyon befolyásoló, mert míg lány gyermekkel való terhessége viszonylag sima, addig egy fiúval való sok fájdalmat és aggodalmat okoz. Fel kell rá készülnie, és már most, a kezdet kezdetén szeretné, ha új készülhetne az érkezésére, mint ahogy azt kell. Nem akarja bizonytalanul tölteni az elkövetkezendő heteket. Mert hát meg fogja tartani, ez nem is kérdéses. Minden rendben van.
- Dwayne miért tilt tőled?
Sokáig úgy volt vele, hogy nem kérdezi meg ezt, de egyszerűen nem tud túllendülni azon a beszélgetésen. Azóta nem is látta, úgyhogy egyszerűen bosszantja, hogy miért mondta azt, amit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=670742#post670742][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.27. 21:54[/b][/url]

- Lány.
Ismétli csendesen és hangjában érződik a boldogság és a megnyugvás. Igen, ő fél a terhességétől és bármennyire örül is Seannak, a mai napig ébreszt a terhessége számos kellemetlen emléket. A kislány pedig egyszerre jó és rossz, már amennyiben Mina vetélytársként tekint rá, hiszen ő egy olyan kislány lesz, akivel a szülei mindvégig ott voltak, nem pedig olyan, aki csak tíz évesen ismeri meg az apját.
- Minimum egy keresztapaság, csak szólok.
Pillant rá csillogó szemekkel és leplezni se tudja boldogságát. Szinte ragyog, ahogy elengedi a férfi kezét és a pocakjára helyezi. Kislány. Jól jött, és sok mindent megmagyaráz, például a túrós palacsinta iránti olthatatlan vágyát. Hát ott volt, már akkor is, csak még várta a megfelelő pillanatot, hogy létével előrukkoljon a szüleinek. Nem is sejtette. De így kellett lennie. A bájitalt pont akkor kellett bevennie és pont úgy kellett semlegesítenie. És ami a legcsodálatosabb, hogy Dwayne szereti őt, őszintén. Éppen csak azt a szándékát rombolta le, hogy feleségül akarja venni. De majd ha megtudja, hogy minden rendben van, és hogy a kislányukkal várandós, akkor majd megenyhül, és akkor, ha már megenyhült, akkor bizony ő fogja megkérni a kezét. Nem lenne fura eset. Jó, max egy kicsit.
- Azt kérte, hogy hagyjalak ki. De hát a gyerekünkről van, szó, arról, hogy nem szenved-e. Olyan makacs. Megkérdeztem, hogy féltékeny-e, és azt hiszem erre besértődött. Olyan nehéz eset. Pedig én mindig csak őt szerettem, és úgy érzem, hogy nem hisz ebben.
Bánatosan húzza el a száját, miközben a férfira pillant, ám végül csak megvonja a vállát.
- Ez van. Hálás vagyok neked, Adam, mert ez egy csodálatos hír. Te jól vagy? Nem is kérdeztem. Sajnálom, hogy nem kérdeztem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=670769#post670769][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.27. 23:33[/b][/url]

- Milyen szerencse, ugye? Két ápoló is fekszik itt, akik még talpon voltak, amikor én kerültem be. Szegények.
Egy kicsit le is biggyeszti az ajkait, mert hát nem egyszerű az ember élete, de nagyon szép, hogy annak ellenére, mekkora kockázat volt itt, kitartottak a végsőkig. Persze jól bánnak velük, és ők képesek betegen is segíteni másoknak, látta a folyosón, ahogy - bár, ők maguk is be voltak öltözve pizsamába - segítettek többeknek is eligazodni.
- Én örülök most annak is, hogy a gyerekeim egészségesek.
Kihajolva az ágyból az éjjeli szekrénybe kopog hármat alulról. Nem szeretné, ha ezen múlna a dolog. Nem kéne arra hazaérni, hogy most a kölykök estek ágynak.
- A húgom vigyáz rájuk, meg átköltöztek Valentinékhez átmenetileg, hogy azért mindig legyen velük valaki. Nem mertem teljesen egyedül hagyni őket.
Pedig semmi vész nem lenne. Mina jól gondját viseli az öccsének, és ha ő nincs otthon, akkor a húga biztosan segít. Emellett ott van Ráhel is, aki szintén nagy segítség, úgyhogy egy szava sem lehet ilyen téren.
- Nagyon sok súlyos eset van?
Kérdezi elnyomva egy apró ásítást. Az a baj ezzel a fekvéssel, hogy szinte folyamatosan képes lenne aludni. Persze néha felkel, ám a legtöbbször abba is belefárad, hogy belegondol abban, hogy máris fel kell emelkednie az ágyból. Ilyenkor gyűjti az energiát, és nem kevésszer be is alszik. Ő, aki imád tevékenykedni. Most lehet, hogy éppen az elmúlt húsz év álmatlan időszakát pótolja be a szervezete, mielőtt jön a következő húsz.
- Azt beszélik, hogy ez még csak a felvezetés, az igazi hullám még csak ez után jön. Remélem, hogy nem.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=671218#post671218][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.30. 10:07[/b][/url]

- Nem lesz baj.
Ez a mondat nagyjából negyedszerre hagyja el Móni száját, mire Sára hozzávágja az eddig a kezében tartott stressz labdát. Kint ülnek a folyosón, nem messze a szobájuk ajtajától. Másik szobába nem tudtak menni, nincs még mindig hely.
Az egész hajnali fél négy körül kezdődött, a hátsó ágyak felől. A legsúlyosabb beteg felült és gyakorlatilag nekiállt tüzet okádni, amire felgyulladt a takarója. Még szerencse, hogy Zója pocaklakója nem hagyta őt aludni, csak forgolódott és folyton a mosdóba járkált már előtte délutántól fogva. Ahogy belépett a szobába, úgy csaptak fel a lángok és hanyatlott vissza a nő az ágyra. Gondolkodás nélkül rohant oda hozzá, hogy segítsen, Sára és Móni a zajra keltek fel, előbbi Zójához, míg utóbbi a nővérpulthoz rohant, hogy segítséget hívjon. Négy előtt már az összes eddigi gyógyítójuk ott volt, vizsgálták őket, és végül úgy döntöttek, hogy Sára és Móni kijöhetnek. Viszont a tűzgyújtót, a kómásat, a hallucinálót és Zóját, bent tartották, és azóta se jött ki senki, mindenki csak befelé rohangált.
Móni morcosan dobja vissza a Sára felé a labdát, azonban a puha tárgy ahelyett, hogy a lány kezében landolna egy szép ív után, fél úton Dwayne arcának csapódik.
- Hupsz, bocs, nem volt szándékos.
Szegény lány egyből rákvörössé válik és már pattan is fel, hogy felvegye a labdát, amikor újabb fehér köpenyes, maszkos alak szalad be a szobába. A két lány riadtan pillant egymásra, ami nem csoda, most már olyan gyógyítók mennek be, akiket nem ismernek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=671220#post671220][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.30. 10:10[/b][/url]

- Honnan van a twixed?
Kérdezi azonnal Sára, olyan szinten megbűvölve az édességtől, mintha legalábbis egy amortenciás fiolát lebegtetne felé a férfi. Vannak itt automaták, ám a gyógyítók azt mondták, hogy ne nagyon hagyják el ezt a részt a gyors gyógyulás érdekében, és hát így is tettek. Ezért ide olyan, hogy twix, nem jutott el.
- Az egyik szobatársunk éjjel hányt... tüzet. Elég durva volt. Felgyújtotta a takaróját és ő is elég csúnyán megégett. A másik szobatársunk vette észre, Sára és ő segítettek rajta.
Móni tudálékos hangon közli az éjszaka történéseit és amikor a másik lány nevét mondja, akkor bök felé egyet a fejével.
- Megvizsgáltak minket, mi kijöhettünk, de a többiek nem. Az egyik lány terhes, ő vette észre a tüzet. Ő is megégett egy kicsit, de azt mondták a terhessége miatt kell bent maradnia. Pedig ő szólt az egyik ápolónak, hogy nem szerencsés, hogy együtt vagyunk fertőzőkkel.
A helyére visszaülve pillant az ajtó felé, ami csakugyan nem akar kinyílni. Órák óta kint vannak már, és egyszerűen nem értik, hogy mi tart eddig. Épp csak visszahelyezkedik kényelmesen, amikor nyílik az ajtó, és szürke melegítőben Zója oson ki rajta. Nyúzottan, felfogott hajjal, lassan és megfontolva haladva. És ahogy szembe találja magát Dwayne-nel felsikkant egy aprót.
- Nem számítottam rád.
Ez kellemetlen, így állni vele szemben, de igazából nagyon szerette volna, ha ott van és láss csodát, valóban megjelent ott. Mintha megérezte volna, hogy az a lényeg, hogy ott legyen. Nem is gondolkozik sokat, a poroltós - gumipapucsos alak nyakába veti magát.
- Annyira borzalmas volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=671222#post671222][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.30. 10:15[/b][/url]

- Höh?
Úgy néz rá, mintha szellemet látna a férfi helyén, még a szája is nyitva marad egy pillanatra, majd az ajtó felé néz, aztán megint vissza a férfire.
- Egy nő égett odabent. Érted, égett. És nekem nincs ilyen menő készülékem.
Ha arról lenne szó, akkor képes lenne egy kismacskát is kimenteni az égő tűzből, csak mert ő egy kicsi cica. Eléggé túlteng benne az az ösztön, hogy másokon segítsen, és ilyenkor nem szokta azt nézni, hogy ő esetleg megsérülhet. Viszont a jelenet, ahogy fogja magát és egy poroltóval telibe fúj egy lángot hányó nőt, elég morbid, és elég, hogy mosolyt csaljon az arcára. Nem, ez egy olyan furcsán beteg gondolat, amit nem szeretne megosztani az emberekkel.
- Nem vészes.
Felemeli a két karját, amit egy kissé ügyetlenül, de bekötöttek. Egy gyakornok lány volt, aki leginkább attól kapott frászt, amit a többi beteg művelt, mondjuk nem is csoda, hiszen elég rosszul fest bent a helyzet.
- Nem tudom, hogy mi lesz még. Szerintem mostanában nem mehetünk vissza.
Ezt a két lánynak feleli már, akik "alig feltűnően" bámulják őket. Valószínűleg meglepődtek, amikor a nyakába vetette magát, de hát jogos, sosem mondta, hogy ki a gyerek apja.
- Beszélnünk kellene.
Nem itt, nem fültanúk hallatára, de kellene, ehhez viszont szeretné, ha a férfi eljönne vele, kényszeríteni azonban nem fogja, ahogy azzal sem fog eldicsekedni még, hogy a combját is sikerült egy kicsit megégetnie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=671224#post671224][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.30. 10:17[/b][/url]

A beleegyezést könnyen megadja a férfi, látszik, hogy jobban van, mintha már neki is csak napjai lennének vissza. Ki tudja, talán a héten ki is engedik őket. Jó lenne, mert már nagyon nem akar itt lenni.
- Csoki!
Csillogó szemekkel néz az arany csomagolásra, miközben átveszi, egy gyors csókot nyom a férfi ajkaira. Láthatóan jól van. A bőre ugyan még szürkészöld, olykor szikrákat köhög még, a szervezete nem erős, de láthatóan nincs nagyobb baja. Mivel a férfi két keze tele van, így csak belekarol és elviszi a folyosó egy csendesebb részére, nem messze a kórtermüktől, de messze a hallótávolságon belül lévő emberektől. Leül, és megvárja, amíg a férfi is csatlakozik hozzá.
- Volt nálam Adam. Megnézte a babát.
Szerencsétlenül, mert az ujja kissé csúszik kezdi el kibontogatni a csokit. Végül természetesen nem ott, ahol a legkönnyebb lenne, sikerül feltépnie, és a férfi felé nyújtja a harctéren elesett csomagolóból kikandikáló csokit. Kettő van benne, így mind a kettejüknek juthat egy.
- Egészséges kislány volt.
Ha elfogadj a csokit, ha nem, ő elveszi a másikat, majd a kimondott mondat után nekiáll a karamellával csatát vívni úgy, hogy ne legyen olyan az álla, és ne képezzen veszteséget se. Nem mer a férfire nézni, így most inkább keres bármit, amivel elfoglalhatja magát. Nagyon érdekes például, hogy néhány járólapot kicseréltek. Próbáltak ugyanolyat szerezni, de nagy valószínűség szerint az itt lévők addigra már látványosan elkoptak. Milyen kár értük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=671226#post671226][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.30. 10:19[/b][/url]

Sejti, hogy nem fog örülni neki, de amikor ledobja a palackot, ijedten áll fel, mintha egy tűt nyomtak volna a popójába vagy inkább, mint akibe áramot vezettek.
- Tudni akartam, hogy egészséges-e a gyerekünk, ehhez jogom van!
Arra, hogy mind a kettejüké, nyom egy nyomatékot, hogy a férfi is érzékelje, köze van hozzá. Kiabálni nem akar, de erélyesebben szól hozzá, a felcsattanása még magát is meglepi. Egy pillanatig gonosz farkasszemet néz a férfivel, hogy aztán megadóan visszahulljon mellé a székre.
- Csak volt.
Ismétli el a kérdését kijelentésként. A szájpadlására felragadt a csokiból egy kis darab, feltűnés nélkül próbálja a nyelvével leoperálni. Elég kellemetlen és nagyon szórakoztató. Nem, ez a nő még nem fogta fel teljesen, hogy miről is beszélnek és, hogy miért nem? Mert szépen stimulálva van, amint elmúlik a bájital hatása, amit belé diktáltak, megmutatkozik majd, hogy mi is van benne igazából.
- Valószínűleg elkaptam egy másik fertőzést, itt bent, az egyik nőtől, aki most bent fekszik. Azok, akik kint ülnek a folyosón már nem voltak annyira legyengülve, mint én, amikor idekerült. A vissza-visszatérő láz is ezért volt, illetve a stressz, ami mostanában folyton jelen volt. Túlságosan gyenge voltam Dwayne, nem tudtam vigyázni a babánkra. Az én hibám.
Most még inkább csak tényként közli, mintha csak egy elrontott dolgozatról beszélne. Nem tanult eleget, meghúzták. De nem, ez komolyabb dolog, viszont ha Dwayne alaposan megnézi, láthatja is, hogy be van kábítva kicsit. Valószínűleg elsőre túl hevesen reagált a tényekre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=671228#post671228][b]Dr. Mácsai Zója - 2017.03.30. 10:20[/b][/url]

- Ez rendes tőled. Azt hiszem.
Nem nagyon tud erre mit mondani, maximum annyit, hogy Dwayne tök fura, mert egyszer veszekszik meg palackokat dob el, máskor meg csak nézik azt a nem létező piszkot, amit ő is nézett az előbb. Most már nem nézi, most már Dwayne-t nézi és nagyon nem érez semmit. De úgy tényleg semmit. Ami valószínűleg ijesztő, hiszen Zója is azon nők táborát erősíti, akik képesek egyetlen perc alatt ezer érzelmet megélni, és lám, most csak a tények vannak. Ki tudja, hogy ez most jobb -e vagy sem. Az biztos, hogy ha ő egyszer visszatér önmagához, akkor szégyenkezni, összeomlani mindenképpen fog.
- Szerinted túléli? A nő, aki felgyulladt. Fáradt vagyok, aludnék, meg persze szeretnék már hazamenni.
Nem akar itt lenni, valószínűleg azért nem, mert ő is érzi, hogy ez itt nagyon nem okés, ez a helyzet, ez a nyugodtság, ám most a saját fejének börtönében van, mert bár ő érzi valahol nagyon mélyen, hogy valami nem oké, mégis csak legyint rá és inkább tovább eszi a csokiját. Ez már nagyon kellett.
- Valami történik.
Jegyzi meg váratlanul, kicsit kihajolva, hogy jobban lássa Dwayne takarásából az eseményeket. Móni végül int neki félszegen, hogy menjen, így engedelmesen feláll, és elindul arra, majd megfordulva visszalép a férfihoz, és nyom egy puszit a fejére.
- Köszönöm a csokit. Szia!
Még integet is egy aprót, csak utána indul el ismét és már hátra se nézve sétál vissza a lányokhoz, akikkel épp akkor közli az gyógyító, hogy átmenetileg egy új helyen fogják tölteni az elkövetkezendő órákat, amit meg is mutat nekik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1585&post=714419#post714419][b]Dr. Mácsai Zója - 2018.02.15. 17:10[/b][/url]

Őszintén szólva, nem éppen így tervezte a mai napot, főleg a tegnap esti szívhez szóló üzenet után. Mert ő bizony készült, elpakolta a gyereket a húgához, főzött vacsorát, és még egészen véletlenül – három órás intenzív Ikea túra után – gyertyákat is elhelyezett a lakás különböző pontjain. Megvolt a romantikus félhomály, meg a gyertyafény, ami sokat lendít egy nő megjelenésén, még így az ötödik hónap vége felé is.
Aztán persze jött az üzenet, aminek hatására fogta magát, besérült – hormonok, jobb családban is megesik – és a gyertyák egyik felét átpakolta a fürdőszobába, ott illóolajastól mindenestől behelyezkedett egy kényelmes órára a kellemesen meleg, nagy kád vízbe, magazinokat böngészett, és élvezte a csendet, áztatta pocakot is, amíg meg nem unták a nyugalmat. Ezek után a romantikusnak szánt vacsorát és a gyertyák másik felét átpakolta a nappaliba, vitte a párnáját és a kedvenc takaróját, majd kényelmesen elhelyezkedve, a vacsora és a desszert nagy részét is elfogyasztva, olykor belealudva a képernyő eseményeibe, végignézte a P.S. I love you-t, a Szerelmünk lapjait, a Mielőtt megismerteleket és amikor a bagoly megérkezett hozzá az üzenettel, épp belekezdett a Mielőtt elmegyekbe. Egy hosszú percig nézte a papírt, majd az órát, majd megint a papírt. Végül is, éppenséggel be is mehet hozzá.
Nem kapkodta el persze a dolgot, nem is hoppanált, mert alapból is felkavarodik a gyomra tőle, vezetni pedig bár tanult, de… maradjunk annyiban, hogy inkább szül még egy gyereket, mint azt az ördögi masinát újra irányítania kelljen. Szóval szépen felült a tömegközlekedésre, és kényelmesen, egy gyermeknevelési könyvet olvasva, elutazott az Ispotályhoz, ott még egy teát is vásárolt magának a büfében, és csak utána érdeklődött, hogy merre található az a drága ember, akinek jelenleg az ágyánál ül.