26. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: A DÖK-ös Valentin-napi vidámpark témát a futó játékok miatt meghosszabbítottuk, így arra kérünk mindenkit, hogy április 1-ig zárják le játékaikat!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 10 11 [12] 13 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2018. október 8. 15:26 | Link

Myra

Szerette a fehér köpenyt. Ettől olyan professzionálisnak tűnt az ispotályban. A nyaralás utáni hétvégét otthon töltötte. Szülei így sem nézték jó szemmel, hogy megint Myrával töltötte az ideje nagy részét. Főleg most nyáron.
Kapóra is jött igazából a hétvégi családozás, hétfőn úgyis gyakorlatra kellett mennie. Már egy pár órája bent van, nincs is sok hátra a napból. Aztán tervei szerint még Pécs előtt benéz majd Bogolyfalvára Tányához, és már megy is vissza az egyetemre. Ez az év egyre keményebb lesz. Mindkét szakon. Nem is igazán értette magát, mi a fenéért vállalta el mindkettőt. A gyógyítói volt a legrosszabb. Túl sok szerv meg latin elnevezése a csontoknak, varázslatok és kezelések. Mi a fenének kellett megtanulniuk, hogy a mugli gyógyítók hogyan csinálják ezt varázslat nélkül? Pálcával a kezében két perc alatt helyrehozott már egy csonttörést, ezek meg azt várták el tőle, hogy gipszelje be a szaktársa karját gyakorlás néven. Kész röhej volt ez az iskola!
Most is, mikor visszaért a leletekkel, a szakorvos már ebédszünetre is ment, neki meg mennie kellett a páciensét megvizsgálni. Hihetetlen, hogy kihasználják a hallgatókat!
A papírokat nézve lépett be a vizsgálóba, mintha nagyon fontos pozícióban lenne, össze is ráncolta a szemöldökét,meg hümmögött párat a hatás kedvéért. Közben csak a jegyzeteit figyelte, melyik vizsgálat mi után jött.
- Jó napot! Kovács professzor úrnak sajnos el kellett.. - kezdett bele a mondandójába, mikor felnézett a papírok közül és meglátta azt az ismerős arcot. - Myra! Te jó ég, minden oké, ugye? Mit keresel itt?
Utoljára módosította:Ardai Kolos, 2018. október 8. 15:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Antoinette Myra Blackburn
Egyetemi hallgató


Magyar Mennydörgő | Ardai királynő
offline
RPG hsz: 349
Összes hsz: 5183
Írta: 2018. október 8. 15:38 | Link

Tuninghercegem
Kinézet

Ücsörög az ágyon és közben a falra függesztett képeket figyeli. Az óra másodperc mutatója kattog, de nem zavarja, hogy telik az idő, elvégre semmi dolga nincs már mára. Valahogy messze jár a kötelességektől, szabadabbnak érzi magát és a fáradtság ellenére kipihentnek.
A fal mellé lerakott táskáira siklik tekintete. Kissé elkalandoznak a gondolatai, elképzeli az estét, amikor majd megmutatja Kolosnak is, mivel lepte meg magát. Meg persze őt. Hisz vannak a saját ruhadarabjai között is olyasmik, amik nem csak számára vonzóak. Arról nem is beszélve, hogy bármikor, ha férfi holmik közelébe kerül, gondolkodás nélkül választ párjának is apró meglepetést.
Felkapja a fejét a hangra és elmosolyodik amint meglátja az orvosát. Vagy hát, valami olyasmijét. Egyre csak kiszélesedik a mosolya, lábait lóbálni kezdi és tettetett köhögéssel elterül az ágyon.
- A halálomon vagyok, doktor úr. Mentsen meg - jobbját a homlokához emeli és eljátssza a hattyú halálát. Tekintetét egy pillanatra sem veszi le Kolosról.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2018. október 8. 15:47 | Link

Myra

Elnevette magát a reakcióra, és lábával belökte az ajtót. Megköszörülte torkát és a szekrény szélének támaszkodott.
- Ne aggódjon hölgyem, a lehető legjobb kezekbe került. - Elmélyítette a hangját, mint ahogyan azokban a színdarabokban szokták, amiket ők is próbáltak a színjátszóban. Lassan közelített hozzá, miközben hümmögve vette szemügyre páciensét.
- Igen, igen, látom már, komoly problémák vannak. A legjobb, ha egy nagyon különleges terápiát írok fel önnek. - Odaért az ágyhoz, és a végigterülő Myrát figyelte még egy jó percig, mintha átgondolta volna, tényleg megfelelő-e neki ez a kezelés. - Ühüm, csókterápia. - Egy pillanat alatt hajolt le hozzá, és csak egy gyors puszit nyomott az ajkaira. Szája sarkában mosoly bujkált, de próbálta megőrizni a gyógyító komoly szerepét.
- Sajnos az ön esete igen ritka, és súlyos. Naponta több alkalommal kell eljárnia a terápiára. Természeten a legjobb kezekbe kerül majd... - Hosszan nézett Myrára, miközben egy nagyon széles vigyor jelent meg az arcán. - Hozzám.
Egy századmásodperc sem telt el, úgy vedlette le a szerepét, és adott egy igazi üdvözlő csókot Myrának, majd ült le mellé az ágyra.
- De tényleg, mit keresel itt ilyenkor? Nem is mondtam, hogy gyakorlaton leszek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Antoinette Myra Blackburn
Egyetemi hallgató


Magyar Mennydörgő | Ardai királynő
offline
RPG hsz: 349
Összes hsz: 5183
Írta: 2018. október 8. 15:57 | Link

Tuninghercegem
Kinézet

Még jobban alakul a napja, mint ahogy azt elsőre elképzelte. Nem gondolta, hogy be fogják küldeni Kolost, bár nem egy bonyolult feladat,ezért nagy valószínűséggel szeretik lepasszolni a gyakorlókra.
Ahogy ott fekszik tovább mosolyog, a fiú szavaira pedig kuncogni kezd. Szemeivel követi, majd lehunyja a szemét. Halk hümmögésbe kezd. Mintha kezdene élni, kezdene javulni és a betegség távozásra készülne.
- Már most hatásos, de... - szünetet tart, köhög egy párat és megfogja a homlokát - ez már tényleg súlyos, komolyabb terápiát szeretnék.
Vigyorogva ül fel, törökülésbe helyezkedik Kolos felé fordulva. Nyom egy puszit az arcára és megfogja a kezét, majd az ölébe húzza.
- Nem miattad jöttem - ingatja meg a fejét. - Tudod, minden idényre kell alkalmassági vizsgálat. Mára adtak időpontot, vagyis ezt intézte Ármin - úgy beszél róla, mintha Kolos tisztában lenne minden kviddicses dologgal. Nem igazán hozták szóba azóta, hogy együtt vannak újra, Myra pedig természetesnek vette, hogy erről a fiú is tud.
- Tegnap volt az első edzés - cseveg tovább jókedvűen. Az elmúlt két különtöltött évben nem felejtette el, mennyire nem szereti a másik ezt a sportot, de úgy gondolta, már megbékélt vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2018. október 8. 16:06 | Link

Myra

Vágott egy durcás képet, mikor Myra közölte, Kolos nem is ér meg annyit, hogy hozzá jöjjön be, de összekulcsolta ujjaikat. Már éppen mondani akart rá valami jó kis kontrát, mikor a másik folytatta a mondatot. A gyerekes, durcás kifejezés eltűnt, és inkább komor és gondterhelté vált az arca. Kihúzta kezét Myráéból és elfordult, hogy a szekrényből kivegye a szükséges eszközöket.
- Aha. Ármin intézte. Kviddics. Persze. - Motyogott, és kifejezetten lassan pakolgatta a holmikat, rakta át egyik polcról a másikra az üvegcséket. Lehet lesz még egy-két szava Árminhoz, ha végre találkozik nagybátyjával.
- Aha, tényleg? Már tegnap? - Próbált nyugodt maradni. Érdeklődni, mint ahogyan azt elvárták volna tőle.
Még eg ki ideig pakolászott. Összeszorította a száját, bólogatott, az üvegcsék feliratait olvasgatta. Aztán egyik pillanatról a másikra egy heves mozdulattal fordult vissza, és fakadt ki kellően megemelt hanggal.
- Nem hiszem el, hogy komolyan visszamész! Nem volt elég a VB? Minek csinálod még mindig?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Antoinette Myra Blackburn
Egyetemi hallgató


Magyar Mennydörgő | Ardai királynő
offline
RPG hsz: 349
Összes hsz: 5183
Írta: 2018. október 8. 16:15 | Link

Tuninghercegem
Kinézet

Mosolyog, mert azt reméli, Kolos már megbarátkozott a gondolattal és ezt a vizsgálatot is gyorsan letudják. Aztán még ad neki egy csomó csókot mielőtt hazamenne. Nem valami gyakori, hogy egymás gyakorlati helyén találkoznának, este biztos tenne aranyos megjegyzéseket a gyógyítóskodására.
- Kolos - sóhajt fel amikor kihúzza kezét a kezéből és eltűnik mellőle. Mellkasát hirtelen nyomni kezdi a helyzet súlya. Sosem ígérte meg neki, hogy nem fog többet játszani, azt viszont igen, hogy vigyázni fog magára. Ezt pedig tartja is. Nem szeretné újra átélni azt a pár évvel korábbi esetet...
Csendben, párszor felsóhajtva nézi a fiút és a tevékenységét. Ismeri annyira, hogy tudja, most kezd idegesség válni úgy igazán. Egyelőre azonban hagyja, hadd fortyogjon magában. Estére talán le is nyugszik.
Szemei elkerekednek a hirtelen reakcióra. Lepattan az ágyról, közelebb sétál hozzá. Csak a szemébe akar nézni. Megbeszélni, mint érett felnőttek.
- A csapat tagja vagyok, tudod jól. Tudtad, hogy nem léptem ki. Mit vártál? Hogy majd szurkoló leszek? - normál hangon kérdez a veszekedés elkerülése érdekében. - Ez nem a válogatott, csak országos meccsek vannak. Semmi bajom nem lesz. Ígérem. Oké?
Utoljára módosította:Antoinette Myra Blackburn, 2018. október 8. 16:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2018. október 8. 16:24 | Link

Myra

Nem lehet őt ilyen könnyen levenni a lábáról. Myra is tisztában volt vele, hogy hogyan áll ehhez a sporthoz Kolos. Sosem volt a kedvenc játéka, de amíg csak messziről figyelte, minden rendben volt. Azóta azonban, hogy egy számára nagyon fontos személy élete függ tőle, kifejezetten gyűlölte, és bármennyire is próbálkozott, nem tudta megszeretni. Nem mintha nagyon próbálkozott volna vele.
- Persze, a csapat tagja, meg amúgy is Ármin, meg számítanak rád. Jaja, tudom, persze... - bólogatott és elfordult ismét. Igen, jobban örült volna, ha a pálya szélén virít Myra azokban a rövid szoknyákban, minden veszélytől mentesen.
Csendben vette elő a holmikat, majd pakolta vissza az előbb lerakott üvegcséket a helyére. Felesleges mozdulatok voltak ezek, csak azért, hogy húzza még egy kicsit az időt. Nem tetszett neki, és nem is akart ehhez asszisztálni.
- A kivizsgálásra jöttél, nem? - Nem mondhatta meg, nem tilthatta el Myrát. Szíve szerint persze azt tette volna, de tudta, hogy azzal úgy sem ért volna el semmit. Hát akkor nem szól. Hanem majd teszi a dolgát, mint gyógyító. Elvégre, mégiscsak ez lesz a munkája.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Antoinette Myra Blackburn
Egyetemi hallgató


Magyar Mennydörgő | Ardai királynő
offline
RPG hsz: 349
Összes hsz: 5183
Írta: 2018. október 8. 16:34 | Link

Tuninghercegem
Kinézet

Húzza a száját Kolos reakciójára. Számíthatott volna erre, de Kolos is arra, hogy a világbajnoksággal nem fogja beérni. Hogy is érné? Az életének meghatározó része a kviddics. Egy időben úgy gondolta, soha többet nem fog seprűre ülni, de meggyógyult majdnem teljesen, azóta pedig megállíthatatlan.
Semmi kedve veszekedni ezen, főleg nem vele. Az viszont még mindig jobb, hogy így derült ki a dolog és nem egy meccs előtt.
- Arra - bólint, mert mást nem tud tenni. Fejét ingatja, de visszasétál az ágyhoz, ahol helyet foglal. Majd Kolos megmondja, mit csináljon és ő csendben fogja tűrni, mintha csak egy vadidegen gyógyító végezné a munkát.
- Este azért átjössz? - csendesen teszi fel a kérdést, bár sejti, hogy ezek után negatív választ fog kapni. Valószínűleg kelleni fog egy-két nap a fiúnak, hogy megbékéljen a helyzettel. Ha nem több. Myra nem fogja otthagyni a Mennydörgőket, túl jónak érzi magát hozzá, hogy kiálljon a pálya szélére, vagy cserejátékos legyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2018. október 8. 16:44 | Link

Myra

Bólintott, és a fejével biccentett az ágy felé, hogy foglaljon csak helyet, mindjárt jön és megvizsgálja, pont úgy, ahogyan az egyetemen tanulták.
Felesleges lett volna ismét kiabálnia, vagy ellenkeznie, Myra éppen elég makacs volt ahhoz, hogy elengedje a füle mellett Kolos észérveit. Mert persze az ő érvei teljesen logikusak. Ellentétben a lányéval, aki csak szenvedélyből csinálja. Ki tudja, talán direkt Kolost akarja bosszantani ezzel!
Nem nézett a szemébe, csak végezte a dolgát. Instruálta is egy kicsit. Csak halkan, megpróbálva egy nyugodtabb és semlegesebb hangot megütni.
- Hajtsd egy kicsit hátra a fejed. - Megfogta a homlokát, másik kezével a pálcájával végzett pár mozdulatot.
Megrázta a fejét és megköszörülte a torkát.
- Sokat kell tanulnom. A héten ZH-t írunk. - Lehet az inkább a következő héten volt esedékes, de ebből a szempontból éppen mindegy volt. Szerette Myrát, és nem akarta, hogy bármi baja essen. És igen, a kviddics veszélyes sport, de Kolos hitte, hogy a pálya szélén állóknak sokkal nehezebb nézni a gurkóbaleseteket, mint azoknak, akik fent repkednek a levegőben. És biztos volt benne, hogy Myra ezt nem fogja tudni megérteni.
- Kiállítom a papírt, de meg kell várni a Professzor urat. Én nem írhatok alá. - Bólintott, egy gyors búcsúpuszi után már indult is a kijárat felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 533
Írta: 2019. január 2. 21:00 | Link

Életképek I.

Minden szereplő, aki az átkötő történetekben szerepel, ismeri a leírt eseményeket, hozzájárult, illetve megalkotásában szervesen részt vett, ám maga az esemény önálló játékot nem igényelt, később visszautalásként megjelenhet.


William

Tovább a hszhez!
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2019. január 10. 22:39
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 533
Írta: 2019. január 4. 12:55 | Link

Kedves professzor
Három nappal az eset után

A fejem még mindig tompán zúg, a hányinger is állandó kísérőm. Fáradt vagyok, folyton csak aludni szeretnék. Nem beszélek, csak tőmondatokban, és fogalmam sincs, hogy az emberek mit tudnak, vagy mit hisznek. Nem érdekel. Egy valamit bánok csak jelenleg, az pedig az, hogy érzékelem a fényt. Úgy élem meg, mint mindenki, aki kórházban van. A kötést cserélik a fejemen, az arcomat melegíti a lámpa egy része. Aztán, ahogy kikapcsolják, úgy jön a kellemes, hideg, sötétség. Orvosi szaknyelven beszélnek, ha figyelnék, talán értenék is belőle valamit, de nem akarok figyelni sem. Will sokat mesél, sokat mutat. Nem iszonyodom a vértől, a nyílt sebektől. Azt mondta, ha nem lennék mániákusan megszállott divat őrült, lehetne belőlem orvos is. Nos, azt hiszem, erről mostanra letett, hiszen a bal vállam éles fájdalma, ujjaim állandó remegése arra engednek következtetni, hogy nem csak, hogy a bátyámat nem követem a pályán, de a tervezésnek, sőt, a hárfának is búcsút mondhatok. Mindennek, ami egykor az életem volt.
- Fáj.
Mondom a nőnek csendesen, aki mellettem áll, azt mondták, ha úgy érzem, rosszabbodik a fájdalom, szóljak neki, segít. Segített. A fájdalom egy pillanattal később csillapodni kezd, érzem, hogy a fejem kábul, a szemeim lassan lecsukódnak. Nem akarok gondolkodni, nem akarok érezni, nem akarok emlékezni. Nem akarok semmit, csak aludni, pihenni, nem létezni. Álmomban egy sötét teremben vagyok, a teremhez lassan szokik hozzá a szemem, hallom Denis hangját, amiket mondott. Gyűlöl engem. Nem látom őt, hiába forgolódok, csak a gyűlöletet érzem, mint megannyit ostort a testemen csattanni.
Hirtelen pattannak ki a szemeim, érzem, hogy nem vagyok egyedül. Férfi illat, de nem Denis, nem a bátyám, nem az öcsém. A szemeim fókuszálnak, és végre bemérem, a házvezető-helyettesem. Sárközi nem jött el. Nem is jöhetett. Ahhoz túlságosan szereti Denist.
- Helló.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kedves Antal Nimród
Házvezető-helyettes Eridon, Tanár, Mestertanonc Tanár


K. A. N.
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 163
Írta: 2019. január 5. 15:20 | Link

Catherine


Micsoda remek munkamegosztás már ez is, hogy ő mehet az ispotályba megtudakolni, mi is történt a Payne lánnyal, miközben Dorián papírokat töltöget, mert azok az átkozott papírok hihetetlenül fontosak éppen és nem érne rá két órával később beírni a pár, még üresen álló rubrikába, hogy melyik tárgyból hány vizsgázó eridonos van. Gebedjen meg. Pedig neki, mint legilimentornak, még csak nem is telne nagy erőfeszítésbe, hogy megtudja, mi a fészkes fene is történt pontosan, aztán utána még kitöltheti a papírjait is, mintha bezzeg az nem számítana ugyanúgy, ha mondjuk az ő aláírásával megy tovább a nyamvadt tanulmányi osztályra az egész. Vagy akár még meg is várhatná, amíg Dorián visszaér, hogy ő írja alá az egészet, ha már egyszer annyira fontos ez a vizsgaidőszak előtti áttekintés és összegzés. Dohog ezen már azóta, hogy beszéltek, pedig annak legalább már egy órája, mégsem apadt a rossz kedve, amin valljuk be, az sem segített, hogy a csodálatos fővárosi ispotály egyik kényelmetlen székén ücsörögve lesheti, mikor ébred már fel a lány. Még csak macskaként sem létezhet, bármennyivel kényelmesebb is lenne az, mert az itt nem megengedett. Minden levegővételnél felmordul kicsit, habár igyekszik visszafogni magát, mégse a lány a hibás, hanem az a hülye sógora, rá haragszik, és különben is eszébe jutott már, milyen érzés volt a gyengélkedőre berohanni, amikor Maja még frissen érkezett levitásként a toronyban volt, amikor az félig bedőlt, mert valamelyik magát okosnak vélő diák úgy gondolta, egyedül fog varázsolgatni, mert az milyen jó móka már. Nagyot sóhajt, miközben felidézi azt az aggodalmat, amit akkor érzett, miközben azt sem tudta, mire gondoljon, mire számítson, egyben van-e még a lánya, akit alig ismer ráadásul. Abba már nem is akar belegondolni, hogy ez amúgy akár Maja is lehetne, még szerencse, hogy felébred a lány és ráköszön.
- Hello - köszön vissza, majd felkel a székről, hogy kicsit közelebb emelje. Ha húzza ezen a padlón, annak éktelen hangja lenne, ennyi jóérzés pedig igazán szorult belé is. Több is, mint gondolná az ember amúgy, csak hát ritkán mutatja meg, pedig mondogatja az anyja egyre többet, hogy ne legyen már olyan morcos, mosolyogjon inkább, legyen kedves.
- Hogy érzi magát? - kérdezi hát, hallgatva az anyai jó tanácsra, még ha most az a jóságos asszony nem is áll ott mögötte, hogy tényleg elmondja. Érdeklődik, mielőtt feltenné a nagy kérdést, amiért tulajdonképpen itt van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 533
Írta: 2019. január 5. 15:45 | Link

Kedves prof

A kérdésére, hogy hogy vagyok, halványan elmosolyodom, nem könnyű még huzamosabb ideig ébren lennem, nem tudom, hogy most mennyire fog sikerülni, de mindent, amit el akarok neki mondani, azt igyekszem megtenni.
- Mint, akinek a fejét egy gyökér beleverte a falba.
Ő a házvezető helyettesem. Mind a ketten úgy ismernek, mint aki szépen elcicázik az emberekkel, ujjai köré csavarja az embereket nagy pilláit rebegtetve, mázolt száját édes mosolyra húzva. Most nincsenek pillák, nincsen rúzs, nincs cicás hang, csak a tények.
- Gondolom azért jött, hogy megkérdezze, mi történt, hogy ki tette?
~ Gondolom azért van itt, mert Sárközi nem akarja tudni az igazat. ~
Kiszáradt ajkaimat megnyalva, lapos pislogások közepette pillantok rá. Gondolom, Will intézte így, hogy sokat aludjak, hogy ne gondolkodjak, hogy ne fájjon. Bár inkább fájdalmaim lennének, bár ébren szenvednék, mint álmomban. Amikor alszom, mindig újrajátszom az eseményeket, ahogy Denis kiabál felem, ahogy a fejem koppan, majd a sötétség, amiben a hang marad csak velem, az ő hangja, ahogy azt kiabálja, gyűlöl, megvet engem.
- Denisszel régen nem láttuk egymást, szerettünk volna egy kicsit kettesben lenni, beszélgetni a szünetről. Tetszik tudni, az édesapám egy kicsit belebolondult az életébe, és mindenféle őrültségeket talál ki. Denis hozott nekem ajándékot, de a szobájában hagyta, így lement érte. Én nem akartam kint várakozni, ezért bementem a kandalló melletti helyiségbe.
A fejemet kicsit megigazítom, a szememet elemelem a professzorról, és próbálok úgy tenni, mint aki igyekszik visszaemlékezni az eseményekre. A saját hazugságomat már jól begyakoroltam, hitelesen ejtek ki minden szót, még azt is, ami nem igaz, Denis bejött velem a helyiségbe.
- Volt bent valaki, nem tudom, hogy ki, de eléggé ideges volt. Magas alak, erős. Nagyon erős volt a marka, olyan könnyen lökött a falhoz, mintha csak egy rongybaba lennék. Nagyon megijedtem, a reflexeim lelassultak.
Elpillantok a másik ágyra, Kedves prof mögött ott van egy másik ágy is. Denis tekintetét felém fordítja, mélyen az enyémbe néz, a tekintete kíváncsi. Tegnap láttam őt először, akkor ott ült, ahol ma Kedves professzor.
- Denis nem volt velem. Bárcsak ott lett volna, akkor megvédett volna attól, aki ezt tette.
A mondat végére már visszapillantok a helyettesemre, hiszen addigra a másik ágy újra üressé válik. Talán csak hallani akarta, hogy milyen történetet adok elő.
- Professzor, szerintem mindenkit megviselnek ezek az ünnepek, nem hiszem, hogy szándékos lett volna, csak rossz helyen voltam. Denis gyorsan visszaért, és tudta, hogy mit kell csinálni, hiszen levitt a bátyámhoz, és most élek.
A végét már csak halkan teszem hozzá, lesütve a szemeimet egy pillanatra, majd újra felnézve a férfira.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kedves Antal Nimród
Házvezető-helyettes Eridon, Tanár, Mestertanonc Tanár


K. A. N.
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 163
Írta: 2019. január 5. 19:14 | Link

Catherine


Csodás. Nem mondja ki, csak magában gondolja, szépen el is raktározva aztán magának. Ugyan a gondolatban már elkezdett jelentéshez ilyen szubjektív véleménynyilvánításokat nem fűzhet hozzá, mert az meglehetősen szakszerűtlen lenne, mégis úgy véli, hogy ez legalább megadhatja a felhangot meg a remek alapot ahhoz, hogy ténylegesen is megírja a jelentést. Nem szereti a Bagolykövet. Ez nem csak Doriánról szól, még ha a sógora még rátesz egy lapáttal erre a tömény megvetésre, amit alapjáraton érezni bír. Az már csak szerencsétlen összjátéka a körülményeknek, amely során ismét neki sikerült vesztesként kikerülnie a játékból. Nem, ez arról szól, hogy ez az iskola tele van problémásabbnál problémásabb diákokkal, akiket már máshová jó eséllyel fel sem vennének. Kezdi azt hinni, hogy erre épül a Bagolykő teljes léte, hogy befogad olyanokat is, akikről tudni lehet, hogy csakis bajt fog okozni és a balatoni nevelőintézetben lenne a legjobb helye. Ezért is került oda, hogy minden ilyet igyekezzen észrevenni és jelenteni, mielőtt megint történik valami nagyobb katasztrófa. Ugyan kisebb kudarcot vallott, amikor a Levita tornyának remekbe szabott tragédiájáról már csak utólag tudott jelentést írni, de nem szidták le, nem rúgták ki, csak ő szidta magát érte utána még egy ideig, főleg, mert Maja is levitás. Na mindegy. Túlélték, többnyire, azóta pedig még inkább árgus szemekkel figyel minden furcsaságra. Még néhány portrét is sikerült beszerveznie, miután az eridonosokat önkényes alapon lecserélte. Azt hitte volna valaki, hogy csak úgy, mert a szecesszió nagy rajongója. Ugyanmár...
- Olyasmi - dünnyögi válaszul a kérdésre. Ő mégsem az a nagyon barátkozós fajta, és különben is, mit akarna a furcsábbnál furcsább, problémásnál problémásabb diákoktól? Ezt meghagyja Doriánnak, úgyis ő mindenki kedvence. Ezt is igazán megcsinálhatta volna, hogy eljön ide, de most már mindegy. Legalább első kézből értesül a részletekről, amiket majd papírra vet és még ma be is visz a minisztériumba, mielőtt hazamenne.
- És csak úgy, minden ok nélkül magára támadt? - kérdezi hangjában kételkedéssel, szemeit kissé összeszűkítve, ahogy a lány reakcióit figyeli. Ez kicsit hazugságízű neki, mit ne mondjon. - Esetleg le tudná írni pontosabban? Ez ráillik három kviddicscsapat összes tagjára és még vagy ötven mestertanoncra, további lehetőségekről nem is beszélve. Habár azt ellenőrizhetjük, ki nem volt itt és máris szűkebb a kör. Illetve még az érdekelne, hogy maga szerint mi oka lehetett bárkinek is arra, hogy bántsa? Van bármi gyanúja? Mondott esetleg valamit? Tett valamit?
Utoljára módosította:Kedves Antal Nimród, 2019. január 13. 03:35 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 533
Írta: 2019. január 5. 20:05 | Link

Kedves professzor

- Elég széles a kör.
Szuper, az iskola negyede gyanúsított lett egy olyan ügyben, amiben én meg tudom pontosan fogalmazni, hogy ki és miért bántott, és azt is, hogy mennyire volt rá jó oka, de bármit is mondok, abból csak az fog kijönni: Denis Brightmore kis híján gyilkos. Na és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az áldozattal igencsak jó és intim viszonyt ápoltak, olyan szinten, hogy nem egyszer egymás házában is felbukkantak. Ez aztán a szenzáció.
- Nem vagyok benne biztos, hogy én voltam a célpont. Amikor beléptem a helyiségbe, emlékszem, hogy az egyik fotel fel volt borulva. Nem az a nagy fotel, hanem az a kicsi, gömbölyű. Lepillantottam rá, és akkor...
Nyelek egy nagyot, ez az a pillanat, amikor el kell csuklania a hangomnak, az események ekkor történtek ugyebár. A tekintetem lehunyom, majd szusszanva nyitom ki újra, barna szemeimet Kedves professzorra emelve.
- ... ahogy ránéztem a fotelre, emlékszem, hogy azon gondolkoztam, mennyire neveletlen valaki, hogy csak így tönkreteszi az iskola berendezési tárgyait, lehajoltam, hogy visszaállítsam, és akkor jött a fal, onnantól minden olyan zavaros.
A kezem a fejemhez emelem. A biztonság kedvéért még kötés van rajta, hogy védje, megint kezd fájni, zsibbadni. Az agyam egyszerűen túl sokat van erőltetve.
- Tételezzük fel, hogy én csináltam hülyeséget, hogy kifejezetten nekem szólt a támadás. Lehet, olyan nyolcvan lány, akit megbántottam, mert javasoltam, hogy hordjon színes ruhákat, vagy ne hordjon annyit, ne fesse magát ribisre, ne utánozzon, ne szóljon be Stella fenékkörfogatára, tudja nem mindig tudom befogni a lepcsest.
Egy pillanatra megállok, a szemei kipattannak, úgy nézek rá, mint aki szellemet lát, és valóban, Mr. Brightmore ismét az ágyon ül. Nem veszek róla tudomást, csak Kedvest nézem.
- Ki akarnak csapni?! A záróvizsgáim előtt?! Ne haragudjon, de ez nem fair! Egy csomó közösségi munkát csinálok, ott a dök meg az edictum, mentorálom az újakat, azért mert beszóltam valakinek, még engem akar felelősségre vonni? Az apám az iskola támogatója, ezt nem tehetik meg velem.
Bármit képes vagyok tenni, bármit, csak tereljük el a témát arról, hogy ki hol volt és mikor. Értem, hogy Sárközi azért nem jött el, mert szereti Denist, és tudja, hogy érte hazudnék neki, de látná az igazságot, viszont Kedves kukacoskodó és csak bajt fog hozni ránk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kedves Antal Nimród
Házvezető-helyettes Eridon, Tanár, Mestertanonc Tanár


K. A. N.
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 163
Írta: 2019. január 13. 03:34 | Link

Catherine


- Túlságosan is - dünnyögi elgondolkodva, számba véve máris minden lehetséges tettest, aki csak eszébe jut ez alapján a meglehetősen általános leírás alapján. Hülye Dorián. Ha ő jött volna, akkor most még csak ezen sem kellene kérődzeni, hogy nem látott-e a lány valami különösebb ismertetőjegyet, amely szűkítené a kört például. Akármit. Különben is, ő még csak nem is auror, aki ezt az egész nyomorult nyomozást szakszerűen lefolytathatná. Még csak nem is foglalkozik igazán emberekkel (kivéve, ha van valami transzfigurációra tett kísérletből származó megfigyelhető és elemezhető elváltozásuk, amelyet elemezhet), de még csak nem is szereti őket, ez a nem éppen pozitív előjelű, többségében mindenkire általánosan kiterjedő viszonyulási séma pedig kölcsönösnek tűnik. Ujjai hegyét egymásnak támasztva pislog maga elé, bele a semmibe, miközben az újabb ködös részleteket hallgatja. Mindez nem sokat segít, habár akad pár furcsa egyén az iskolában, az tény, aki bármikor bárkit képes lenne bántani, csak mert az a szerencsétlen rosszkor volt rossz helyen.
- Hm... zavaros... - ismétli meg az utolsó szót. Pontosan ez a baj. Zavaros, neki aztán különösen, merthogy semmi olyat nem mondott még a lány, ami bármerre is továbbvinné ezt az egészet. Most különben is mihez kezdjen? Kerítsen valakit, aki megpróbálhat összehozni egy fantomképet az alapján, amit a lány állít? Vagy a francba is már, mágusok, Merlin áporodott szakállára, vannak képzett gondolatolvasói a minisztériumnak és ha ezt az egész ügyet jelenti - meg is van már a szövegezés félig a fejében, a másik fele pedig meglesz, ha papír lesz a kezében -, csak kölcsönadnak egy jól képzett legilimentort egy fél órára. Mégiscsak olcsóbb dolog elsőre, mint valami extra bájitalt találni erre és gyorsabb, mint ez a láthatóan nem túl sikeres vallatás. Sóhajt egyet, pontot téve a magával zajló tanakodás végére, épp időben, hogy aztán meglepetten pislogjon egy sort a lányra. Ezt meg honnan szedte?
- Nem, szó sincs róla. Legfeljebb az lesz eltanácsolva, aki ezt tette, de nem tudjuk még, ki volt az - válaszolja remélve, hogy ezzel sikerül megnyugtatnia. - Pihenjen inkább, majd visszajövök még, most azonban van egy kis elintéznivalóm - közli felkelve, a széket meg odébb is teszi, hogy ne maradjon az útban pont. Ő bizony most megy, ír egy jelentést és vissza se jön, amíg nincs mellette egy legilimentor.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2019. január 13. 11:23 | Link

Helena Payne

Úgy érezte, mostanában sok volt már ez az ispotályos dolog. Oké, hogy a tanáraival kötött alku miatt kissé több órát kellett letöltenie a gyakorlati helyén, de ezt már egy kicsit túlzásnak érezte.
Oké, hogy a magifarmakológiás tárgyai miatt olykor nem tudott bejárni néhány gyógyítós órájára. Hát kérem! Oldják meg! Nem az ő problémája, hogy ha ütközik két órája. Egyébként is, tudják ezek egyáltalán, mennyibe kerül egy időnyerő? Kész vagyon lenne kiadni rá, nem is beszélve arról, hogy milyen nehéz beszerezni.
Felsóhajtott, és a kezébe vette az utolsó beutalót is. Helena Amanda Payne. Általános kivizsgálás. Teljeskörű.
Remek. Ezek szerint gyorsan végezni fog, csak a mindennapos dolgok. Nincs sebgyógyítás meg elrontott bájitalok és varázslatok következményei. Gyorsan letudja a csajt, és már mehet is meglátogatni a nagyapját. Mostanában úgy tűnt, mintha kezdene jobban lenni, de Kolos már éppen elég időt töltött az Alzheimer tanulmányozásával, hogy tudja, ez is csak időszakos.
- Jó napot! Helena, ugye? - Széles mozdulattal tárta ki a kivizsgáló ajtaját és vetett egy pillantást a szőke szépségre. Közel egy idős lehetett vele, úgyhogy át is váltott a tegezésbe. - Vagy Amanda? Bocs, a kartonokon nem jelölik be, melyiket használod.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Helena Amanda Payne
Mestertanonc Levita (H), Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 10
Összes hsz: 30
Írta: 2019. január 13. 15:40 | Link

Ardai Kolos

Azok után ami Cath-tel történt, úgy gondoltam, ideje egy kivizsgálásnak. Will tanácsolta, hogy inkább idejöjjek, mint a suliba, mert itt több vizsgálatot tudnak elvégezni helyben, mint a suliban. Remélem nincs semmi bajom, mert így is elég Cath gyógyulásáért aggódni, nem kéne még az enyémért is.
A suli se megy mostanában olyan jól, nagyon megrázott az, ami a húgommal történt. Amikor csak tudok, bemegyek hozzá és meglátogatom, most is azután jövök. Nagyon rossz látni így, olyan elesett és gyenge. Vittem neki gyönyörű vörös rózsákat, hátha merít belőlük erőt és jobb kedve lesz egy kicsit.
Közben megérkezek az ajtóhoz és egy nagy sóhajtással kinyitnám épp, mikor kitárják nekem az ajtót.
- Szia! A Helenát használom. Te pedig Kolos vagy, ugye? Will már sokat mesélt rólad. - Elmosolyodom, majd beljebb lépek a rendelőbe.
- Egy kivizsgálásra jöttem, mert sose árt tudni, ha baj van, meg azt se, ha nincs. Mivel kezdjük? Nem tudom hogy megy ez, hiába gyógyító a bátyám. - Zavartan lesütöm a szemem, az egészségügy az, amihez soha nem értettem igazán. Én vagyok a varázsigék tára, de a gyógyítás mestere Will, és ez így is marad. Ha ő nem lenne, Cath is sokkal rosszabbul lenne. Vagy talán nem is élne...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Juhász Laura
Prefektus Navine, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 85
Összes hsz: 361
Írta: 2019. január 14. 19:29 | Link

Izabella



Olyan csodálatosan indult ez a reggel! Már az első pillanattól éreztem, hogy más lesz, mint a többi. Ugyanis sikerült ébresztő nélkül felkelnem. Ez bizony ritka így hát nagyon nagy szó nálam. Ki is használtam alaposan a rengeteg időt, amit így nyertem egy kis olvasással. Kényelmesen bevackolódva a pihe-puha ágyikóba egy könyvvel, mi sem jobb annál. Talán egy kis majszolnivaló még lehetne a kezem ügyébe, talán. És mivel ez hibádzott, így adta magát a gondolat, hogy akkor irány a nagyterem, szerezzünk valami kaját. Mindezt persze a könyvvel a kezemben. Naná. Annyira izgalmas, letenni sem lehet. Bár hallottam már olyan bűbájról, ami tényleg ezt eredményezi, de ez most csak átvitt értelemben igaz.
Tehát ott tartottam, hogy könyv a kezemben, lassan ténfergek kifelé a szobából, majd ki a körletből, elindulva lefelé. Emberek jönnek-mennek mellettem, de én fel sem pillantok a könyvből. És ekkor kezdődtek a bajok. A talaj már kevésbé volt stabil alattam, éreztem, hogy dőlök. Azt már nem tudnám megmondani, hogy előrefelé vagy esetleg hátra. Még az is lehet, hogy oldalra dőltem. Annyi biztos, hogy dőltem. A földet érésre már nem emlékszem. Halványan valami fájdalomra igen, a fejemben éreztem, de főként a karomban. Aztán ismét képszakadás. Hangfoszlányok, felváltva, hogy valami fényesség hol sötétség vesz körül. És ennyi.
Akárhogy is töprengek az előzményeken, ennél többre nem emlékszem. És őszintén szólva azt sem tudom, hogy most hol vagyok. A gyógyszerszag alapján valószínűleg a gyengélkedőn. Puhaságot érzek magam körül, és határozottan fekvő helyzetbe vagyok. Mégsem merem kinyitni a szememet. Mert mi van akkor, ha kinyitom a szemem és kiderül, hogy nem csak álmodtam az egészet? Mi van ha tényleg az orvosiban vagyok, és tényleg történt valami velem. Pont ma.

Ujjaim önkéntelenül is megmozdulnak, mialatt győzködöm magam, hogy háromig számolás után szemeket kinyitni! 1, 2, 2 és fél, 3. Mondom három…HÁROM!
- Aa. – nyögök fel alig hallhatóan, ahogy végre sikerül kinyitnom a szemeimet. Elvakít a hirtelen világosság, kedvem lenne újra becsukni a szemem és visszamenni abba a nyugodt sötétségbe, amiben voltam. Kár, hogy lehetetlen. Miután hozzászokok a fényhez azonnal rájövök, hogy halvány lila fogalmam sincs, hogy hol vagyok. Ez nem a gyengélkedő az egyszer tuti! Szememet ide-oda kapkodva igyekszem megfejteni a rejtélyt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ami valójában vagy, az a lelked, nem a tested. A test csupán egy hordozó, ami segít megtapasztalni a fizikai világot mindennapjaid során.
Ardai Kolos
Egyetemi hallgató, Színjátszós, Végzett Diák


#colos #mester #pankakedvence #king of dragons
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 2497
Írta: 2019. január 14. 21:28 | Link

Helena Payne

Szélesen elvigyorodott, ahogyan megemlítette a nevét. Igen, igen, a Bogolyfalván történtek után tényleg sokkal felszabadultabb volt ilyen közegben. Elvégre, Ardai Kolos mégiscsak Ardai Kolos, bárhol is járjon.
- Remélem csak jót! - Talán illet volna azt mondani, hogy rólad is? Bár őszintén megvallotta, Willel maximum szakmai "konzultáció" zajlott eddig köztük. Hmm... Lehet talán változtatni kéne ezen?
- Semmi vész, csak dőlj egy kicsit hátra. - Előhúzta a pálcáját és elvégzett pár mozdulatot vele. Már kezdett egészen mindennapos lenni, mintha a csuklója már magától dőlne meg, majd emelné a magasba a pálca hegyét. Vajon ha elvégezte az egyetemet, már beszélgetni is fog tudni közben?
Elővett pár üvegcsét a szekrényből, amíg a varázslat hatott. Helena nem érezhetett mást, mint egy kis meleget a bensőjében.
- Szóval megnézzük, van-e valami átok vagy ilyesmi, ami árthat az egészségednek, bár őszintén kétlem. - Az előhúzott üvegcsében egy előre elkészített bájital kavargott. Kékes és zöldes színek váltották egymást minden egyes kör megtétele után.
Kolos kinyitotta a dugót, és megmutatta Helenának.
- Nem vészes, de irtó büdös tud lenni, ha valakin ártás van. - Vállat vont, miközben letette az üvegcsét Helena mellé. - Kellene egy szál a hajadból. - Nem volt ő bunkó, hogy megtépje a szegény lányt. Amúgy is ő akart kivizsgálást, nem?
- Elég ritkán szoktak bármilyen ok nélkül jönni kivizsgálásra. Mintha félnének tőlünk vagy ilyesmi. Bár gondolom azért te nem félsz Willtől. Az tökre fura lenne - felnevetett a gondolatra. Már nem is volt olyan sietős a dolga.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos
Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 79
Írta: 2019. január 21. 14:56 | Link


január első hete


Újra itt, nem az első, és egyelőre nem is az utolsó napon. Az elmúlt párban a kötések cserélése volt a legnagyobb élményem, szóval ennek a napnak se álltam egyelőre nagyobb reményekkel. Egy kicsit keserű sóhajjal hangot is adtam ennek, mikor megláttam, hogy a mai gyakorlatvezetőm is hasonlóan kedélyes az újakkal. Reméltem, hogy talán kicsit más lesz és részben igazam is volt. Egy valamivel idősebb lány mellé osztott be, akivel most találkoztam elsőre, így a vörös hajú mellé lépve a mappát áthúzva a másik kezembe nyújtottam kezet.
- Jasmine Jhaveri vagyok, ma melletted fogok dolgozni, ha minden igaz - kezdtem is bele egyből a nevem után, nem mindig voltam türelmes és ez nem csak az életemre, de a kezdődő munkatapasztalatomra is kihatott, mondhatni egészen kiütközött. Ellenőriztem még minden nálam van-e, amire szükségem lesz, majd az órára pillantottam, korán voltunk még, de szerintem ez egy sürgősségi ellátásban senkinek nem számító érv. Relatív, lehet így vagyunk időben valakinek ugyebár. Nem féltem a munkától, szeretem azt, és nem véletlen választottam ezt a pályát, viszont még furcsa volt. Na meg új! A leginkább friss, egész más volt pár dolgot megtapasztalni, mint órán hallani, vagy éppen könyvekből látni.
- Zavarna, ha lennének kérdéseim? - érdeklődtem meg, de már nyilván ez is fogja, ha igen a válasz. Volt olyan, pont a második napomon, aki rendesen rám is morgott, pedig a kommunikáció egy fontos alapja ennek a gyakorlatnak, nem születek a képességgel, hogy minden menjen csettintésre. Szerintem senki. - Régóta vagy ebben az ispotályban amúgy?
Utoljára módosította:Jasmine A. Jhaveri, 2019. január 30. 21:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Helena Amanda Payne
Mestertanonc Levita (H), Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 10
Összes hsz: 30
Írta: 2019. január 22. 20:23 | Link

Ardai Kolos

Kolos elvigyorodik, amitől nekem is mosolyognom kell.
- Hát annyit, hogy Tánya tesója vagy és nagyon jól végzed a dolgodat. Na most legalább letesztelem, igazat mondott-e - nézek a szemébe, majd teszem, amit mond, kicsit hátradőlök. Egy pár apró varázslatot végez el rajtam, amiből nem érzek semmi különöset, csak belül egy kis melegséget. Egy üvegcsével tér vissza, mellyel kiderül, van-e valami ártás vagy átok rajtam. Kihúzza a dugót és megmutatja a bájitalt, mely kék-zöld színnel kavarog. Jól megfigyelem, de ránézésre fogalmam sincs, mi lehet benne, a lényeg a hatása.
- Szép színe van. Vajon miből lehet? - kérdezem tőle, és közben kitépek egy hajszálat a fülem mellől, majd odaadom Kolosnak.
- Hát remélem nincs rajtam semmilyen ártás, ellenségem sincs igazán. - a hajam a bal fülem mögé teszem, és a srác szemeibe nézve válaszolok.
- Neem, dehogy félek Willtől. Nem tudom, hallottál-e a Cath elleni támadásról, meg hogy majdnem meghalt és Will mentette meg. Hát eléggé megijedtem a történésektől és olyan rossz látni, hogy mennyire nincs jól, ezért jöttem egy kivizsgálásra, hogy ugye biztos nincs bajom. De majd te kideríted - Amikor Cath szóba kerül,  elkomorodva idézem fel a húgom falfehér arcát. Nagyon rossz így látni a pörgős, divatbolond lányt, aki most árnyéka önmagának. Remélem nekem nincs semmi bajom, már csak az hiányozna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jason Henry Payne
Független varázsló, Egyetemi tanár


Exterminátor || Sárkányölő Szent Henry
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 73
Írta: 2019. január 30. 22:40 | Link

jasmine
csütörtök délelőtt


Mondjuk azt pontosan nem tudom, épp a Fővárosi blabla Ispotály hogy működik, de volt már szerencsém nem is egyszer hasonló wellness szállodákban vendégeskedni hosszabb-rövidebb ideig, habár egyikbe sem a saját lábamon tipegtem be, mert úgy esett, hogy pont mindig félájult állapotban voltam, és másoknak kellett vinniük. Csórók. Így én még életemben nem csekkoltam be ispotály recepcióján, vagy vártam ki a sorom a rendelők előtt, ahogy egyébként szokás - gondolom.
Hát, őszintén szólva most sem tervezem; a recepciótól jobbra, mint aki tudja is, merre megy, magabiztosan sétálgatok fel- és alá, bizonyos, random időközönként lustán felpillantgatva az utamba kerülő ajtókra, keresem a körzetembe tartozó - illetve hát, én tartozom az övébe - gyógyító nevét.
Azon egyébként, hogy megtalálom, még én is meglepődöm, és miután néhány hosszúra nyúló másodpercig szemezek az ajtóra szegezett névtáblával, felvont szemöldökkel oldalra pillantok, hátha lát valaki, és nem is kell csalódnom. Azt, hogy megtaláltam a kórtermet, mármint így tök magamtól, bizony végignézte valaki! Méghozzá a váró legszélső székén üldögélő idős, rendezetlen külsejű, igencsak hóbortosnak tűnő, botját reszkető kezei között szorongató boszorkány. Királyság! Most már tuti, hogy ha egy nap menni kell, hát ő azzal a tudattal fog távozni e világról, hogy a következő generáció rendben van. Megcsináltad, Jason. Büszke mosollyal emelem fel mutatóujjam, és intek az ajtó irányába, jelezve az idős hölgynek, hogy tényleg célom átlépni a küszöböt, majd elfordulva tőle ismét lenézek a névtáblára. Közben előkotrok egy gyűrött cetlit a farzsebemből. Jasmine A. Jhaveri. Helyben vagyunk.
Úriember lévén, természetesen kopogtatok, kettőt is, de azért nem esem túlzásba, így mielőtt még bármilyen választ is hallanék, lenyomom a kilincset, és kissé meghajolva, nehogy beverjem a homlokom, beljebb tolom az ajtót, és a kis résen bedugom a fejem.
- Csókolom! - suttogok, mintha véres műtétet zavarnék meg éppen. - Szabad? Jasmine... - az ajtórésben megjelenik a kutya szájából kiszedett, gyűrött pergamenlap is, amelyre hunyorogva pillantok le. - Izé... Jhhh - erősen próbálkozom a megfelelő kiejtéssel, és be kell valljam, szerintem abszolút jó vagyok. - Jhhhaverit keresem.
Vigyorogva nézek fel, bal szemöldököm lassan feljebb araszol. Bárki is legyen ez a nő, Jhaveri vagy sem, asszem nála maradok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 79
Írta: 2019. január 30. 23:10 | Link



Lelkes voltam, az első perctől, de nem mondhatnám, hogy a legfelemelőbb része a gyakorlatnak, mikor orvosírnoknak néznek, és az egyetlen, amit tehetsz, hogy a kisrendelőben ülsz és a betegek napi adatait szeded kartonba, mert más nincs rá. Nem hinném, hogy valaha ilyen akarok lenni. Biztos megvan a varázsa annak, mikor már annyi mögötted az év, a tudás, a munka és a tisztelet, hogy megteheted, más dolgozzon a nevedben, mégis ha én is most valamit véletlen rosszul könyvelnék el, nem az én karrierem bánná. Bátor, inkább botor. Nem értem sokszor, hogy miért képesek ilyen könnyedén, főleg azok, akik erre felesküdtek játszani egy engedéllyel. Azzal a bizonyos papírral, amiért megdolgoztak - jó esetben - és keményen küzdöttek a létéért. Nekem ugye még egy hónapig hivatalosan nem él. Akkor azonban túlesek azon a bizonyos utolsó vizsgán. sosem gondoltam volna, hogy majd a doktor megnevezés nem azt fogja nekem jelenteni, mint másnak. Én nem örülök hogy vége, kicsit ijesztő, mintsem dicső. Egyedül, felelősséggel.
- Tes... - nem, még csak nem is tessék! Időm sincs rá, hogy feleljek, mert mire megemelném a fejecském, az ajtó nyikorogva nyílt el, és megláttam egy fejet én meg már a nevem próbálgatásánál hangos sóhajjal csuktam össze a füzetet és támaszkodva az asztallapon felkeltem. - Dzshá-vör - szótagoltam kellően elnyújtva, de ez nem az első volt ma és már nem is különösen lepett meg. Az első nevem elég angolos, ha úgy tetszik, így a legtöbben viszonylag elboldogulnak vele.
- Sikerült rátörni. Miben segíthetek, kedves...? - Annak ellenére, hogy nem különösebben ragadtatott el a szabadelvű önbeengedése őszinte mosollyal érdeklődtem meg, mi is a sürgősség oka. Elsétáltam az asztal elé, hogy aztán kezet nyújtsak neki, bár egyelőre még nem tudtam, kivel van dolgom. - A kopogási illemtanhoz rossz épület, de hárommal arrébb van egy költőkör ülésezési központ, talán náluk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jason Henry Payne
Független varázsló, Egyetemi tanár


Exterminátor || Sárkányölő Szent Henry
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 73
Írta: 2019. január 31. 14:37 | Link

jasmine
csütörtök délelőtt


Míg a nő az asztal elé sétál, én behajtom magam mögött az ajtót, és közel lépve hozzá elfogadom a felém nyújtott kacsót. Áh, szóval valaki csillagos ötös illemtanból! Óvatosan rászorítok az ujjaira, közben az itt-ott szakadt és már foszlásnak indult - lehet, hogy egyszer már ki is mosott - fecnit gyorsan visszacsúsztatom a nadrágzsebembe. Nem mintha szégyellném, az életem tele van velük; a lakás falai, a hűtő ajtaja, még a mosdóban is találni egy-két emlékeztetőt, nehogy lemaradjak egy óráról, amit éppen én tartok, vagy Cody első szülinapjáról, ami... mikor is van? Meg... hova írtam fel?
- Jason Payne - segítek neki ragyogó mosollyal, és bár szívesen mondanék a nevem helyett valami mást - elég csak ránéznem, hogy eszembe jusson egy rakásnyi kellemes jelző, nem teszem. Ennyi kultúra még belém is szorult. - A betegbiztosításomon áll egy középső név is, de nem szükséges hangosan is kimondania.
Kevesen hívnak Henry-nek, még kevesebb ember az, akitől szó nélkül meg is tűröm. Például anyám, igen, na az ő szájából még a Henry is szeretettel cseng, és ott van Jeannie is, aki bárhogy is hívna, ugranék. Az első szavára.
- Milyen kedves, miss Dzshá-vör - épp úgy hangsúlyozom ki vezetéknevét, mint az előbb ő tette. A szemeim mosolyognak, miként Jasmine arcán legeltetem őket. A megjegyzésére gondolkodás nélkül felelek, számszélén szemtelen kis mosoly csillan. - Szerintem a Miss Europe Continental 2019 előválogatója sem itt kerül megrendezésre. Lehet rosszul értette a címet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 79
Írta: 2019. január 31. 15:19 | Link



Micsoda ódivatú szokás, de még bennem van, hogy a tiszteletet megadni a másiknak nem ciki vagy káros, ezért is teszem meg, minden alkalommal a nyelvem éle ide vagy oda. A felé nyújtott kezem is ez, ahogy a tény, hogy inkább egyszerű megjegyzés volt a kopogás, mint bántás. Páran már ismerik ezt tőlem, ha még találkozunk ő is fogja, ha nem... nos, akkor sem veszett semmi, igaz?
- Mr. Payne, igen, veszélyes munkakör - mert ennyi rémlik a kis jegyzetből, amin az időpontra érkezőket jegyezzük. Megmosolyogtatott. Nem volt cinikus, sőt, még csak lenéző reakció se tőlem, valahol megértettem. Én sem használom a magamét, nincs helyzet, ami kiköveteli az aláíráson és a hivatalos okmányokon túl. Elfordulva toltam szét az irattornyot az asztalon és kihúztam alulról a harmadikat. Elő volt már készítve benne a kitöltendő lap és az eseti átiratkozás, valamint a nyilatkozat. Szeretek biztosra menni. A fejemmel az egyik szék felé intettem, mert ez bizony nem két perc lesz.
- Igyekszem, bár nem ezért alkalmaznak - az, hogy fizetnek túlzó lett volna, jelenleg örülhetek, hogy van, ahol tényleg dolgozhatom. Vannak dolgok, amiket továbbra sem egyszerűsítenek le az európai emberek. Ha már a neves verseny szóba került. - Egyből lenne két kitétel, aminek nem felek meg, így ez azt hiszem igen hamar alkalmát szalasztotta - biggyesztettem le a számat, nem mintha zavarna. 11 cm-re és egy kontinensre vagyok ettől, meg az akaratra is, ami hiányzik. Nem vágyom ilyen szerepekre, nem tartom sokra, hiába a jótékony és kedves köntös, amit a győztes kap bizonyos utazásokon, attól ez még a világ marketingpiacának egyik teteje. Ez meg sosem érdekelt, ha annyira megmozgatna, nem segíteni akarnék azokon, akiknek nem ez a világ jut.
- De ha már így hozta a sors, pár kérdés belefér? ígérem, nem leszek indiszkrét - közöltem széles mosollyal, majd a golyóstollat bepattintva gyorsan beírtam az általam kitöltendő részeket. - Dohányzik? Szed valamilyen gyógyszert rendszeresen? Aktuális súly és magassági adatot tud, vagy nézzük meg?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jason Henry Payne
Független varázsló, Egyetemi tanár


Exterminátor || Sárkányölő Szent Henry
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 73
Írta: 2019. január 31. 16:57 | Link

jasmine
csütörtök délelőtt


- Egyes nőkkel sokkal inkább meggyűlik a bajom, mint a rezervátum hölgyeivel - mondom egy féloldalas mosoly kíséretében, és beljebb sétálva leülök a nekem szánt székre. Az kínkeservesen reccsen meg a súlyom alatt, mire egy bocsánatkérő pillantást küldök a papírjai között kutató gyógyító felé, és teszek egy alig hallható megjegyzést az ispotály berendezésére. - Hogy én mindig kifogom a gyatra minőségű darabokat...  
Halvány mosollyal dőlök előre, s alkarjaimat az asztal szélén megtámasztva jobbra billenő fejjel kezdem olvasni a nyomtatvány kérdéseit. Aj, jaj. Arra, amit a bókomra felel, már nem mondok semmit, mondjuk megfordul a fejemben, hogy talán nem értette a (béna) célzást, sebaj, előfordul. Dehát nyilvánvaló bók volt, értenie kellett! Nem?
- Kár. Imádom az indiszkrét kérdéseket - sóhajtva pillantok fel rá, majd hátradőlök, és néhány ujjamat nadrágzsebembe csúsztatva szegezem tekintetem a plafonra. Erős gondolkodást színlelve húzom az időt, a legteljesebben használva ki Miss Jhaveri - édes istenem, hogy még gondolatban is beleakadok a nevébe! - társaságát. Még ha a testsúlyomról is van szó. Részletkérdés. Kiszélesedő mosollyal nézek vissza rá. - Nem dohányzom és nem szedek gyógyszert sem. Általában makkegészséges vagyok, azt pedig megnézném, hogy mér meg engem egy akkora nő, mint maga.
Pálca nélkül. Pálcával túl könnyű, amiben ráadásul semmi móka nincs, bár feltételezem, hogy a szemben ülő fiatal hölgy a legkisebb mozdulathoz is pálcát használó tábort erősíti.
- Százkilencvennyolc centimétert mértek négy éve a Romániai rezervátumban, mikor állományba vettek, és olyan száztizenhét kiló körül mozoghatok - felelem Jasmine szemeit keresve. A számszegletéből egy percre sem hervad az a fránya, piszkos mosoly. - Persze, Karácsonykor én is tartottam egy kis szünetet a fitness diétámban, szóval... - átsandítok a mérleg felé, majd vissza a gyógyítóra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 79
Írta: 2019. február 1. 13:38 | Link



Már majdnem nevettem, de tényleg, de végül egy elfojtott hang és szélesebb vigyor volt a reakcióm, sőt, még a fejem is megingattam hitetlenül. Nem hiszem, hogy bárki kellő veszélyt jelentene akár rá, akár másra. anatómiai képtelenségnek látom, másrészről rá kell néznem. Ha már nem ülne, nem feltétlen a korábban hangsúlyozott tiszteletként csak, de durván fel kéne rá nézzek. Nem mintha ez panaszra való lenne, sőt. El is felejtkezem egy pillanatra, így lemaradok a mormogásról, de úgy vélem fontosat nem szalasztottam.
- Szívesen előszedek párat később, ha ezen múlik - mert első a beteg. Bár ő nyilván inkább elővigyázatos, márhogy ezt gondolom. Nem úgy néz ki, mint aki rendszeresen rám, vagy az itteni, esetleg a bogolyfalvi ellátásra szorulna, akkor sem, ha a munkája megkövetel fix dolgokat, mondjuk mint egy állandó kezelőorvos, aki ért hozzá, ha némileg megcsócsálja egy... sárkány? Igen, ekkor sikerült elérnem a munkaadataiig is, így kissé belehadartan de feltettem pár kezdő kérdést és a válaszai alapján pipálgattam a megfelelő kockát. Nyilván nem terhes - máig nem értem aki ezt csinálta miért nem bontotta nemekre a lapot - és nem is szoptatós kismama. Gyanús lenne ez mind, meg is mosolyogtam, hogy végül csak a mellkasomhoz szorítva a papírt összefűzzem a kezem magamon és nézzek rá kicsit oldalra billentve a fejem.
- Mérleggel, centivel, pálcával, szemmértékkel... - soroltam, a legvégsőre még pislogtam is pár szépet, mert ez szokott az a tipikus "nők" sztereotípiába csúszni. Nem, nem tudok látásra megmondani semmit, bármennyire gondolják ezt a férfiak. Viszont számos mugli és varázsmódszer van, ha arról van szó.
- Köszönöm szépen, Mr. Payne - mondtam végül még bevésve ezt is, hogy aztán átlessem mire van szükség.
- Ez egy nyilatkozat, nyugodtan olvassa el, de kap egy saját példányt is. Két helyen kell aláírni, és keltezni. Tartalmát tekintve csak bizonyítja, hogy valós adatokat adott meg nekem, beleegyezik a kartonjának tárolásába és abba, ha sürgős eset merül fel, az adott kezelője előtt feltárhatóak ezek - tájékoztattam végül, de a karácsony dolog felett nem tudtam elmenni.
- Akkor talán várjuk meg a farsangi időszak végét, a fánkok sem fognak segíteni. Van hozzátartozója, akit szeretne feltüntetni, mint értesítendőt?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jason Henry Payne
Független varázsló, Egyetemi tanár


Exterminátor || Sárkányölő Szent Henry
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 73
Írta: 2019. február 1. 19:04 | Link

jasmine
csütörtök délelőtt


Hogyne, elővigyázatos. Én? Mindig. Vonásaimba ragadó derűvel figyelem a szemben ülő hölgyet, karjaimat közben összefonom magam előtt, és fejemet balra billentve hallgatom a kikezdhetetlen választ. Ha tévedek, és ez a csaj nem volt stréber diákkorában, Merlin nevére mondom, vállalom a sarki hamburgeres örök kihívását, és egy óra alatt megeszek harminc Trinidad Scorpion Butch T bucit meg felhörpintek mellé egy liter lángnyelv whiskyt. Mikor a szemmértékhez ér, fél szemöldököm megindul felfelé, ajkaim halvány vigyorra húzódnak - nagyon erősen próbálom visszafogni a röhögést, ami kellemetlenül kaparja a torkom.
- Én elhiszem magának, hogy szemmértékre megmondja a tutit - fűzöm hozzá halkan, s kissé előredőlve belepillantok az elém tolt nyilatkozatok egyikébe. Azon, hogy nem vagyok terhes, egészen meglepődöm, és egy na ne már! ez komoly? pillantással nézek fel Miss - jaj, hogy is hívják? - Mindenttudok kisasszonyra. - Adott kezelő?
A tekintetemben feltűnhet némi értetlenség; igaz, ami igaz, az évek során jártam már néhány gyógyítónál, de az éppen aktuális körzeteimben mindig ugyanaz az orvos látott el, még sürgős esetben is. Mit még sürgős esetben! Főleg sürgős esetben. Hívták, ha kellett, addig meg vártam - mondjuk általában ájultan. Pont ráértem. Hiszen mikor máskor a legfontosabb, hogy biztos kezek között érezzem magam? Jasmine kezei pedig, most ahogy így elnézegetem őket, természetesen csak a kellő alaposság okán, egészen biztosnak tűnnek.
- Miért, tud a környéken érdemes ott lenni farsangi bulit? - kapok a megjegyzésen, és bár nem terveztem, csak enyém lett az első indiszkrétnek is nevezhető kérdés kibökése. Egy pont ide, kedves Jasmine. Kérdésén aztán hangosan és jóízűen felnevetek. A hangom mély, a vállaim meg-megrázkódnak, és egy pillanatra elnézek a régi, ódon ablak felé, hogy szemöldökösszevonva kezdjem számolgatni a szűk rokonságomba tartozókat. Hú de sokan vagytok még mindig... Végül visszafordulok Miss Jhaveri felé, és drámai komolysággal, arcomon egyetlen kedélyes vagy viccesre álló vonás nélkül szólalok meg. - Van. Tizenöt. De szerintem elegendő lesz William Payne-t értesíteni, ha úgy látja, épp készülök átkelni a túlpartra.
A szavaim végén kezembe veszem a kikészített pennát, és az alkatomhoz illő, óriási és hosszú, igen kacskaringós betűkkel írom alá a nyilatkozatokat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 79
Írta: 2019. február 2. 15:39 | Link



- Ettől tartottam én is - forgattam meg a szemem, igyekezve nem hangosan tenni mindezt, de néha ugyebár nem úgy mennek a dolgok, ahogy mi azt elképzeljük. Rajtunk ragad egy fintor, majd kiesnek a szemeink úgy bámulunk, vagy csak megfogunk valakit, pedig csak képzeletben terveztük. Legjobb helyeken is megesik, szokták mondani. De ez a rendelő más, itt lehetőleg kerülném a bonyodalmakat. - Gond van az adatokkal? - kérdeztem mosolygósan, hogy én is közelebb hajoljak megnézve, éppen mit is láthatott, de nekem aztán semmi nem tűnt fel. Az imént töltöttem ki, és ahogy én látom, leginkább azzal, amit megbeszéltünk gyorsan. Amit meg nem, az eleve szerepelt, vagy kellően evidens. Nyilván nincs utolsó ciklusának időpontja. Bár nem ítélkezem, múltkor besétált ide egy véla, és nem tudtam eldönteni a nemét látásra. Pedig jó a szemem, de ez... bonyolult.
- Adott kezelő... tudja az a dolgom, hogy mindenről gondoskodjak, a betegem az első. Ha engem az esti futás alatt felzabál egy vérfarkas, mert benéztem a holdtöltét, magát akkor is el kell lássák hajnalban.
Persze nem vagyok hülye, és nem abban a tekintetben, hogy megetessem magam bárkivel, hanem abban sem, hogy ne legyen minden fix, ha bármi is lesz. Mondjuk így elnézve őt, és a kartont, amit kaptunk róla, ahogy eddig kezelte az egészet nem problémás és nem is olyan, aki ne várna még fél karral is. Ettől még azt én nem viselném jól, ami sürgős, az nekem is az.
- Kettőt is. De az egyik nem az én világom, a másikra meg időm nincs - részigazság. Valóban tudok kettőről, ellenben az egyik csak nem érdekel, a másik viszont nem idő kérdése, de ez már nem tartozott senkire, nemigaz? De. a kérdés milyensége ellenére meg sem rezzentem, nem szoktam különösebben rosszul kezelni ezt, elég sok személyes kérdést kaptam már az évek alatt, hogy egy ilyet valóban csevegésként éljek meg.
- Hm - néztem egyből meglepetten a számra, aztán csak elhagyta egy megvilágosodó hang a számat. Willt elég jól ismerem már, ez így teljesen rendben is lesz. Évfolyamtársak voltunk, előtte a Bagolykőben is találkoztunk már, most pedig kinéz, hogy a főnököm lesz.
- Azért van itt, hogy ne engedjem oda, ezen nem kell aggódni - közöltem vidáman és magabiztosan, ezt szerettem a munkámban, hogy tényleg mágia feletti csodának tudom tekinteni, amit néha véghezviszünk. - Merre dolgozott eddig? - Érdekelt, nem kellett tudnom, de akartam, ilyen ez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 10 11 [12] 13 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek