28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 11 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Sárközi Norbert Dorián
Házvezető Eridon, Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Auror


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 797
Írta: 2017. május 30. 23:16 | Link



- Értem.
Óhatatlanul is lepillantok magamra, tekintve, hogy elég nagyra nőttem, nekem maximum zsákban csoszogás lesz, ha csak nem hullazsákot készítenek elő, de ne kísértsük a sorsot.
- Szóval akkor ez ilyen "összefogás".
Szabad kezemmel rajzolok egy macskakörmöt a levegőbe, mellyel kifejezem a véleményem erről az egészről. Na ne szórakozzunk egymással, mert biztos, hogy nem. Akkor sem, ha a nejem csúnyán néz. Nem fogok én zsákban cammogni.
- Iszunk helyette?
Kérdezem, és jelezve kérdésem komolyságát, felhajtom a maradék italomat. Na, ez jó volt, most már olyan, mintha nem kéne rosszul lennem attól, hogy itt ténfergek bent. Irigylem a velem szemben álló szalma - kamilla madárijesztőt, ő legalább elmondhatja magáról, hogy volt terepen, én meg azt, hogy túl erőszakos voltam egy fogollyal, aki egy kislányt fűzött a cellákban. Még nem tudják, hogy azzal az üggyel mi lesz. Talán ezért is osztottak be a férfi mellé, hátha egymás idegeire megyünk. Érzem, hogy el kellene mesélnem neki, milyen remek kis gyűjteményem van a pincében, de úgy vagyok vele, hogy ha barátkoznunk kell, akkor azt egy jó koccintós gondolatával kell elkezdenünk, úgy csak még jobban esik a minőségi ital. A bal kezem is felszabadult, tekintve, hogy már a pohár se volt nálam, így mind a két kezemet a zsebembe dugva nézek a férfire. Lehet, hogy akár jó barátok lehetnénk kényszer nélkül is, de most emiatt inkább csak zavarjuk egymást a tény miatt, hogy kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. május 30. 23:34 | Link

Sárközi Norbert Dorián



Áthelyezi a súlyát a másik lábára, a sár ropog a bakancsa alatt. Nos igen, elmondhatja, hogy terepen volt - ám a történethez akkor óhatatlanul hozzá kellene tennie, hogy miután egy őt súroló, mágikusan felé röptetett baltától dezorientáltan nekitántorodott egy tehénseggnek, az nyomban pofán rúgta, berepesztve az arccsontját. Ehhez képest egy kislányokat molesztáló, nyálkás idióta megagyalása vakációs kikapcsolódás a szemében.
   -  Nyilván.
Az arca azon része, amit nem fed borogatás, meghúzódik, a benne élő, már majdnem tíz órája szomjazó alkoholista üdvözli a lehetőséget. Ő is a zsebébe csúsztatja a kezét, ám azért, hogy aprót keressen, miközben odasétál az automatához. A másik férfi így a tehénszag újabb, szokatlan mélységeit tapasztalhatja meg, amik már-már művészien, de lassan btetöltik az egész előteret, hamarosan pedig elvitathatatlanul, az emeletet is.
   -  De asszem aznap házasodok meg. Vagy az aztáni héten. Vagy hónapban.
Miközben beszél, a pénzt egymás után nyomkodja a résbe, majd nyomja meg az egyik gombot anélkül, hogy elolvasná, mit kap.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárközi Norbert Dorián
Házvezető Eridon, Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Auror


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 797
Írta: 2017. május 31. 22:36 | Link



- Remek.
Alapból nem bontanám meg a gyönyörű rendszerezéssel ellátott, méregdrága italkészletet, de úgy vélem, hogy vannak alkalmak, amikor szükséges, ilyen például az, amikor nyitok egy kolléga felé, még ha a kolléga mellettem elhaladva éppenséggel olyan szagot áraszt, mint az a farm, ahova egyszer elvittük a gyerekeket, és a lányom egész naphangosan tett megjegyzéseket. Gyerekek, de mondjuk tényleg elég büdös volt, viszont akkor letettünk arról, hogy kiszakítsuk őt a természetes élőhelyéről, a plázából. Ez legyen a legnagyobb gondom, nem igaz?
- Megházasodsz?
Fogalmam sincs, hogy mi lenne helyénvaló. Most akkor tegezzem, vagy magázzam? Mindenesetre a tény, hogy házasságot kíván kötni, meglep. Nem nagyon ismerem, de nem tűnt annak a társas lénynek. Most pedig házasságról beszél, mondjuk a pontatlan dátum miatt hihetném azt is, hogy ez csak egy fedősztori, lehet, hogy meleg vagy ilyesmi, és ezért mondja, hogy elvesz egy nőt. Talán ugratják ezzel, és így szab gátat a rosszakaróknak.
- Ihatunk a nősülésre is. Ki a szerencsés?
Körbepillantok, de a nagyrészt férfiakból, vagy feltűnően izmos nőkből álló csapatok nem úgy tűnnek, mint az ideális pár az istállószagú társam mellett. Biztos valami külsős ember. Én annyira itt nem néztem körbe, nem azért jöttem, hogy megállapítsam, kit milyen szálak fűznek össze, vagy éppen milyenről álmodik, meg aztán van nekem kihez hazamenni, és ez bőven elég is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. június 1. 21:57 | Link

Sárközi Norbert Dorián


Az automata zúgni kezd, a kis ablakba egy műanyag pohár pottyan. A fejét kezdi fakargatni, idegesen és durván, az istállókosztól gyászkeretes körmei épp, hogy nem sértik fel a bőrét. Kölyökkorából emlékszik rá, milyen volt a bálák közt hemperegni, majd napok múltán is a kullancsokat és a szénát tépkedni a hajából. Ha az átkozott párosujjú nem rúgta volna pofán, különben annyira nem zavarná a mostani helyzete.
Mondjuk legalább megbosszulta. Riadalmában és fájdalmában a pálcájával ugyanis úgy sütött billogot a tehénseggre, mint egy arizonai cowboy.
   -  Ja...
Mormog, a poharat szuggerálja, ami lassan telik meg ócska, higított porkávéval, aminek a cukor mindig az alján marad. Közben a pamacsot el-elemeli az arcától, érzi, ahogy az zsibbad és ég, érzésre olyan, akár a darálthús. Ép, nem puffadt és könnyező szemét fordítja a férfi felé.
   -  A fiam anyja - ad választ néhány pillanatnyi hamburger-farkasszem-nézést követően. A magánélete, mint olyan, az irodában tabu. A fia születésébe például csak néhány legközelebbi bajtársat avatott be, na nem mintha bárki mást érdekelt volna Mr. Warren élete.
   -  Sz'al ez nem új dolog... inkább praktikus.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárközi Norbert Dorián
Házvezető Eridon, Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Auror


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 797
Írta: 2017. június 3. 08:21 | Link



A magam poharát, most, hogy már üres, az automata melletti szemetesbe hajítom, alapesetben sem szoktam hosszan tartogatni, de most az, hogy megszólítsak valakit, akiről még jót nem hallottam, nem könnyű. Pedig nem tűnik vészesnek a férfi, eddig sok rosszabb embert láttam már, itt is, kint is, szóval nem hiszem, hogy éppen őt van joguk megszólni, de hát majd elválik, ugyebár.
- Mennyi idős a kiskölyök?
Feltételezem, hogy már megszületett, de valahogy úgy vélem, hogy a "praktikus" szó arra következtet, hogy nem több egynél. Valószínűleg csak úgy megtörtént a dolog, és ha már így alakult, hát elveszi. Én magam nem igazán preferálom az ilyen megoldást, de ítélkezni nincs jogom. Elég sok érdekes élethelyzet adódik ahhoz, hogy pontos képet kapjunk, mi miért történik.
- A nejemmel nálunk a gyerektervezés volt praktikus.
Na igen, ott viszont én nem adtam alább abból, hogy logikusan és reálisan gondolkozzunk, hogy ne azonnal legyen gyerekünk, hanem amikor már minden készen áll. Alexandra öt évvel fiatalabb, bár csak hármat számoltunk annak idején, de akkor éppen egy olyan életszakaszban voltunk, hogy nem vállalhattunk be két gyereket. Sokan ennél a megoldásnál néznek furcsán, de szerintem ebben sincs furcsaság, csak hideg fejjel való gondolkozás. Ennek ellenére imádjuk a gyerekeinket, és valószínűleg nem tartanánk ott, ahol most tartunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. július 12. 17:03 | Link

Doppelgänger
a kaland


hétfő, késő délután, Auror Parancsnokság

Szapora szívverését hallgatja, amíg a legilimentor világoskék szemébe néz. Akaratlanul ismét kinyitja a száját, hogy ellenkezzen és az oly' jól ismert jogait hangoztassa, hang azonban nem hagyja el a torkát; a jenki károgás percek alatt a begyűjtést végző kollégája agyára ment, így egyszerűen elnémította őt. A bilincsbűbáj a háta mögött masszívan tartja a csuklóját, a megkötözöttségtől és bezártságtól - ami a mumusa -, a pánik egyre drasztikusabban kezdi feszíteni a mellkasát. Így minimális lélekjelenléte sem marad folytatni a felháborodott hisztirohamot, ami miatt a némító bűbájt kapta.
A percek lassan telnek el a szobában, ő hányingerrel küzd, némán feszegeti, mozgatja a kezeit, a szeme előtt a legilimentor tekintete már-már káprázni kezd.
A szakértő az, aki megszakítja a szemkontaktust. Fölpillant a begyűjtőre, majd  megrázza a fejét.


   -  Én is megmondtam volna, aznap otthon voltam anyáméknál.
Kipirosodott csuklóját markolássza - maga a bűbáj nem okoz fizikai nyomokat, annak elmúltával ő azonban olyan lendülettel rántotta szét a karjait, hogy a jobbja egyenesen a szék támlájának sarkához ütődött. Zaklatott pulzusa csak lassan csillapodik. Már a megvilágított asztal mellett állva hallgatja végig a magyarázatot: egy lopott irat, amit elfelejtett bejelenteni, erőszakos bűncselekmények. Rablás. Logikusan végiggondolva nem hibáztathatná a kollégáit, pontosan beleillik a profiljába, sőt, fiatalkorúként némelyiket el is követte már. Ám nem győzöm hangsúlyozni: logikusan végiggondolva. Ez az, amit senki sem vár el tőle, így a kollégái apatikus nyugalommal nézik és hallgatják végig a távozása előtti néhány, indokolatlan megjegyzését.


Lehajtott fejjel sétál végig az irodasoron, ahol percekkel korábban végigkísérték, a pillantásokat érzi magán. Holnapra körözött erőszaktevő lesz lesz, legalább is biztos, hogy a dohányzóban ezt beszélik majd róla, ő pedig a titoktartási bűbáj okán ha akarná, sem tisztázhatná magát.
Távozólag erőszakosan lök a kijárat lengőajtaján.
Ez a hét is jól kezdődik.

meanwhile...
valahol Budapesten


S. Fülöp egy parkoló Fiat üvegén épp, hogy futólag rápillant a tükörképére, vigyorogni támad kedve, kihúzza a sajátjához képest szokatlanul széles vállait. Auror, mi? Hát ez mekkora már! Ezt nem nézte volna ki a pasiból, akinek a zsebéből megfújta az iratokat, annyira be volt készülve abban a kocsmában és olyan... aurorszerűtlennek hatott.
Nem csoda, hogy a sikátorban elővéve a tárcát S. Fülöp első csodálkozásban a szemetesbe dobta azt, csak órák elteltével tért vissza ismét, majd napokig csak a zsebében hordozta, hátha keresik majd, ő pedig eljátszhatja a becsületes megtalálót. Ami végül elmaradt.  
Péntek óta tehát ő Dwayne Eric Warren, Rézüst utca 3. szám alatti lakos, a tárca alapján húsz dollár, huszonnégyezer jó magyar Forint, öt amerkai dragot és két Galleon büszke tulajdonosa. Rendelkezik továbbá egy minisztériumi azonosító kártyával - a muglik számára könyvtári tagságiként álcázva - néhány gyűrött blokkal, telefonszámokkal, de ami a legfontosabb és számára a leginkább izgalmas: hatalommal.
Letörli az ostoba vigyort az arcáról, könnyed, légies léptekkel vág át a villamossíneken a Nyugati Pályaudvar épülete felé.
Ez nagyon szórakoztató lesz!
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2017. július 12. 17:08
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló


#shapeshifter <3
offline
RPG hsz: 266
Összes hsz: 384
Írta: 2017. július 18. 18:16 | Link

Helyszín: Hottentottisztán Minisztériuma, 4. emelet
Partner: Dwayne Warren auror

Vannak emberek, akik azzal hencegnek, hogy nem félnek semmitől.
Én persze tudom, hogy ez messze nem igaz, ami ad egy olyasfajta mentális fogódzót, amivel könnyebben leküzdöm a krízishelyzeteket - a félelem normális reakció, ráadásul annyira ösztönös, hogy még a legkeményebb fából faragott auroroknak is van mumusa. Ez mind szép duma, de sokat ront az imázsomon, hogy perpill azt találgatom, ki mitől félhet és elég sok statisztikai adat van a birtokomban ahhoz, hogy random számolgatva az előttem ülő varázslókat és boszorkákat, mókásabbnál mókásabb kombinációk jöjjenek ki. Az egyik, meglehetősen vámpírküllemű úriembernél pont a vériszonynál járok, ami nagyjából a porallergiás méhecske és tériszonyos zerge szintjét üti.
Nem mintha a szituáció nevetnivaló lenne, épp ellenkezőleg - az egyik egyébként is rossz bőrben lévő páciensem támadás áldozata lett és ahelyett, hogy minket keresett volna fel, megpattant az országból. Ez a megbeszélés egy sok álmatlan éjszakát követő halovány reménysugár, mert legalább nem csípőből lekapcsolni akarják, adnak nekem is egy esélyt. Vetek egy oldalpillantást a mellettem ülő két férfira és a látvány a legkevésbé sem nyugtat meg, bár tudom-tudom, első benyomás és előítéletek. Viszont afelől nincs kétségem, hogy festhetek én, a tacskóképemmel, ezek között a kemény, teljesen más világban élő emberek közt.
Nooo pressure at all.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. július 18. 18:58 | Link

Dr. Riley Meyers
MMM. Aurorparancsnokság



A távolabb ülő kemény, teljesen más világban élő ember a minap tanult meg a fiától hattyút hajtogatni. A redőnyökkel javarészt elsötétített, A terem végében kiemelt pódiumán erősen túlvilágított szobában így, a megbeszélés első felén még ezzel foglalatoskodik. Papírt tép, leélezi, meghajtja, elrontja, széthajtogatja, az egészet kezdi elölről. Harminc perc elteltével, az eligazítás második részében már a kész hattyút terelgeti az asztalon, először csak ujjal bökdösve, majd tollal, végül megbűvölve, pálcával. Mégsem szól rá senki, na nem azért, mert nagy kutya vagy egyáltalán minimálisan is csókos lenne a minisztériumban; közvetlen felettese az évek alatt megszokta már tőle, hogy ami rá vonatkozik, arra figyel. A kezeit azonban muszáj lekötnie, Dwayne Warren gyerekkora óta képtelen húsz percnél hosszabb időre csöndben megülni a seggén.
Egyedül az utolsó negyedórában marad mozdulatlan, a karjait maga előtt összefonva, összeszorított szájjal, esetleg az egyenruhája csatjával babrál néha. Mire számíthatunk a keresett személytől - rá szinte egyedül csak ez tartozik. A tágabb nyomozás lényegtelen, ha nagyjából öt kilométeres területre lokalizálták a tartózkodását, őt csak akkor küldik majd. Ha pedig minden jól halad, a jelenlévők közül így ő lesz az egyetlen, aki testközelben is találkozik majd a megzavarodott beteggel.
Hiszen ehhez ért. Egyedül ebben jó.
Felhajtani, elkapni, ártalmatlanítani majd átadni nála gondosabb kezeknek.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló


#shapeshifter <3
offline
RPG hsz: 266
Összes hsz: 384
Írta: 2017. július 18. 21:10 | Link

Dwayne "the Rock" Warren

Oké, tuti túlreagálom. Mentségemre szóljon, hogy full idegen környezetben a legjobbakkal is megesik, márpedig én most éppen egy másik kontinensen leledzem, jelentős jet-laggel és a helyi, abszolúte túlviláginak hangzó nyelv okozta sokkal megspékelve az élményt. Az, hogy nomaj-ruhás civil is vagyok a tetejébe, már csak hab a tortán.
A hosszú ülés végül ad időt némi akklimatizálódásra - végül is, a kemény emberek is csak emberek - és lassan foszlani kezd rólam az idegesség, bár tartásom továbbra is feszes marad. Segít, hogy közeli szomszédom épp origamizásra adja fejét; önkéntelenül is őt tanulmányozom, míg fél füllel az emelvényről szóló beszédet figyelem. Késztetést érzek, hogy kövessem példáját, de itt és most nem engedhetem meg, hogy apró transzfigurációkkal nyugtassam magam. Összekulcsolom hát türelmetlen ujjaimat és a légzésemre összpontosítok, miközben kiürítem az elmémet.  
A profilt, amit később felolvasnak, én készítettem, jóformán minden eshetőségre kitérve: feltételezett fizikai és pszichikai állapot (bájital fogyasztással és anélkül), lehetséges veszélyek (magára és másokra nézve), minden, ami hasznukra lehetett. Egy PTSD-s, épp' csak nagykorú, frissen bemart vérfarkasról volt szó, akit az apja részegen kirúgott otthonról - a cirkusz akkora volt, hogy az odacsődített szomszédok is beszálltak, a srác pedig egyszerűen bepánikolt és meglépett.
Azt hiszem, sokat elárul az úticél-választása. Ha akárcsak a leghalványabb esély is van arra, hogy elkerüljük a mágikus ártalmatlanítást, akkor meg akarom ragadni ezt a szalmaszálat; túl sok egymást követő trauma érte a fiút, jó lenne megőrizni legalább a hivatalos szervekbe vetett bizalmát.
Utoljára módosította:Dr. Riley Meyers, 2017. július 18. 21:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. július 20. 14:58 | Link

Dr. Riley Meyers



PTSD. Amikor elhangzik a halálos ítélettel egyenértékű diagnózis, ő kissé lesüti a szemét. Találkozott már a szindrómával, a lehető legközelebbről látta, mit tehet az emberrel és, hogy mennyire irgalmatlanul veszélyes. Ráadásul a vérfarkas csak egy kölyök, alig tizennyolc, valószínűleg azt sem tudja pontosan, hol lehet. Ez egy laikus számára jó hírnek tűnhet, hiszen kit ne könnyebb megtalálni, mint azt, aki ismeretlen terepen mozog.
Ő azonban pontosan az ellenkezőjét tapasztalta ennek. Azt a szerencsétlent elzavarták otthonról, munkál benne a kór, amit ki tudja, hogy dolgoz fel, a világ pedig összeesküdött ellene. Az ilyen, pánikba esett szökevények pillanatok alatt válnak ön- és közveszélyessé. Egyedül a vérfarkas- kór miatt nem aggódik: elvégre hülye lenne teliholdkor a nyomába szegődni, más napokon pedig a gyerek, legalább is ebből a szempontból, teljesen ártalmatlan.
   -  Próbálta kinyírni magát a srác? Doc?
Bár a kérdést a jelenlévőknek teszi fel, végül mégis Riley- felé néz, akit bár a megbeszélés elején bemutattak, már nem emlékszik a nevére.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2017. július 20. 15:50 | Link


hétköznap délelőtt, az irodád

Elgondolkodva nézem a kávém gőzén keresztül az asztalra felpakolt lábaim, a tollam bambán ütögetem a halántékomnak. Amikor kicsi voltam is rengeteget jártam ide, ahogy most is, meg könyörgöm, mindkét szülőm itt dolgozik, igazán nem vagyok idegen ebben a környezetben, még a takarítónőnek sem. Mondjuk még soha nem láttam itt takarítónőt, csak ilyen nagyon hivatalos embereket, aurorokat, minisztériumi alkalmazottakat, de egyik sem tűnt takarítónak. Szerintem manók mosnak fel, vagy van ilyen öntisztító bűbáj. Továbbra is a semmibe meredve kortyolok a papír pohár tartalmába. Farkas is itt van valahol, de most nincs kedvem Friendzoned szerepéhez, szóval inkább úgy teszek, mintha nem lennék most itt, vagy legalább nem tudnám, hogy dolgozik. Elhúzom szám, majd, végre, pislogva párat nyitom ki a mappám. Házi feladatot kaptam az apámtól, jó, igaz, hogy épp tanár volt, de akkor is. Milyen hülyeség ez már. Nem ismerem ezt az ügyet, egy magyar, már lezárt akta, kint laktunk, amikor épp aktuális volt.
Kérdőn megemelve szemöldököm nézek az asztal másik oldalán ülő hegyomlásra, majd vissza az első két oldalra.
- Ezt most vagy azért adtad, mert túl egyszerű és túl fogom komplikálni, vagy csak túl egyszerűnek tűnik - dünnyögve nézek megint rá, lerakom a poharam az asztalra, majd hátradőlök a fekete, bőrhuzatos széken. - Mindenkinek ilyen luxos irodája van, vagy csak az öregek kapnak ilyet? - körbe is fordulok a székkel, majd visszapakolom a lábaim. Legalább a cipőm levettem, szóval a koszos gumi helyett a felemás, sötét alapon sárga kicsi mangók - fehér fekete csíkok párosítást csodálhatja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Norbert Dorián
Házvezető Eridon, Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Auror


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 797
Írta: 2017. július 20. 18:03 | Link



Nincs az a helyszínre küldhető auror, aki kedveli a papírmunkát. Ez a kijelentés él mindenkibe, és ilyenkor én magam is hevesen bólogatok, pedig nem igaz, én nagyon is kedvelem a papírmunkát. Ami azt illeti, ilyenkor kiélhetem minden elfojtott kreativitásomat, és olyan átérezhető pontossággal írhatom le, hogy mi is történt, hogy az valami hihetetlen. Egy író veszett el bennem, csak nem elég mélyen. A legérzékletesebben az esetleges sérüléseket és vérfröccsenéseket tudom úgy átadni, hogy az olvasó azt gondolja, éppen most mázolják őket. Én szeretem ezt a részét, tényleg, de határozottan úgy fogom fel, mint valami fricskát. Ne már, hogy miután majdnem kinyírtak, még le is jelentsem az esetet. Kell ez a halálnak.
- Hm?
Felpillantok az engem nézőre, mert nagyon, de nagyon tud irritálni, ha ilyen közelről néznek, de nem szólnak hozzám. A több ember elég kicsi, hosszában is, szélességében is hozzám, a nejem szerencsés, hogy a kölykök inkább az ő magassága felé orientálódtak, mert különben piszok nagy babákkal kellett volna terhesnek lennie. Egyedül Kincső az, aki még meglepetést hozhat, de ő más génállománnyal dolgozik.
- Elsősorban azok, akiknek szemtelen kölykük van. Ha becsukom az ajtót, nem látják és nem hallják, hogy mi történik itt bent, szóval megnevelhetlek.
A szemüvegem felett pillantok rá, a szám groteszk mosolyba húzódik. Egyrészről a kijelentés felébreszt valamit, ami hiányzik, valamit, amiről nem beszélünk, másrészt pedig pontosan tudhatja, hogy ez nem komoly, hiszen képtelen lennék rá, hogy őket bántsam. De azért, hogy öregnek tart, az fáj, a kicsi szívem is egészen meghasad belé.
- Azért adtam, mert szerintem bűzlik. Elkészítettem hozzá a saját megoldásomat, de érdekel a tiéd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2017. július 20. 18:30 | Link


- Hm? - egy pillanatig elég értetlenül pislogok rá, eléggé ki tud zökkenteni a gondolatmenetemből, amikor visszakérdeznek. - Ugye tisztában vagy azzal, hogy nem gondolom komolyan ezt az öregezést? - összeráncolva homlokom támasztom a toll végét a halántékomnak, néha tényleg nem vagyok biztos abban, hogy érti a roppant farcs humorérzékem. Pedig komolyan, nincs bennem semmi rosszindulat, ha a családomról van szó, azt általában másokon élem ki.
- Ha becsukod az ajtót? - egyik szemöldököm megindul felfelé, az arcomon szétterül az a surmó mosoly, amit már jól ismerhet. Beteg gondolat, tudom tudom, a pokol tüzén fogok égni, a nagyanyám is mindig ezt mondja. Vagyis nem konkrétan rám mert rólam nem tudja, de az olyanokra, mint én, vérfarkasokra, más orientáltságúakra... Akkor én most kétszer fogok elégni, vagy mi?
- Ó, tényleg? Bele tetted? - érdeklődve lapozok hátrébb, keresem az apám kézírását, vagy legalább valamit, amiben felismerem őt. Mindig segít tudnom mások álláspontját is, egyrészt kitölti a fejemben az űröket, megad egy irányt, másrészt viszont azt is szemlélteti, miben ne gondolkodjak.
- Magyarország olyan... Átlagos. Tiszta nyugodt Kanadához képest - ezzel nem azt akarom mondani, hogy vissza akarok menni, soha nem is akartam visszamenni. Ott hagytunk valamit, és sokáig gondolkodtam azon, hogy mit. Most, hogy tudom, azt kívánom inkább ne tudnám. Szeretem a családom, szeretem Doriánt is, ettől függetlenül még mindig nem tudok ugyan úgy nézni rá, mint előtte. Nem tudom megmondani, hogy mi lett másabb, de valami határozottan másabb lett, ahogy én is változtam az ő szemében amikor megharaptak, vagy amikor kiolvasta a fejemből, hogy meleg vagyok. Így megy ez. Előhúzok egy lapot a mappából, majd olvasni kezdem azt, néha aláhúzva, néha kihúzva dolgokat a szövegben. Nem mondom, hogy profi lennék, van még mit fejlődnöm, tanulnom, óha, de még mennyi, viszont helyzeti előnyből indulok az évfolyamtársaimhoz képest. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy minimum három évvel fiatalabb vagyok a többi akadémistánál.
- Allergiás vagyok a fűre - igen, ez is napirendi pont volt. - Már a farkasölő fűre - összeszorítva ajkaim nézek megint rá. Jó, biztos eddig is tudta, valahogy mindent tud, de ad némi megnyugvást, hogy ezt így kimondtam. - Az a cucc az alapja az egész bájital mizériának.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló


#shapeshifter <3
offline
RPG hsz: 266
Összes hsz: 384
Írta: 2017. július 20. 20:04 | Link

Dwayne Warren

Rezzenéstelen arccal hallgatom a pontos, tárgyilagos leírást, holott nálam pontosabban valószínűleg senki se érti, mit jelentenek a súlyos szavak. A PTSD képes teljesen lerombolni azt, amit személyként ismerünk. A folyamatos emlékbetörések, az álmatlanság és/vagy rémálmok, a hyperarousal és a beszűkülés felőrlik az ítélőképességet, a kezdeményezést, kikezdik a jövőbe vetett hitet és porrá morzsolják a bizalmat. S ha ez nem lenne elég, akkor ott a likantrópia okozta hangulatingadozás, legyengült szervezet és maga az átváltozás.
A kérdés valamit megmarkol bennem, megforgatva karmait a bensőmben, ahogy találkozik a pillantásunk.*
- Még nem,-*felelem határozott, ám színtelen hangon, olyan erővel, hogy elérjen a többi érdekelthez is.*- Azonban ha nincs bájitala és egyedül bujkál, akkor ennek valószínűsége rohamosan nő, ahogy közeledik a telihold.-*Engem nem érdekel a holdciklus. Azért lettem animágus, hogy semmi se tarthasson vissza, ha valakinek szüksége van rám; bár ezt nem sietek az orrukra kötni. Ha nem lesz rá szükség, nem fogok kamikazét játszani, figyelmeztetni saját elmeroggyantságomra pedig felesleges őket.
Ráérnek megtudni.
Meg kell dörzsölnöm a szemem - nem tesz jót ez az éles kontraszt a nézőtér homálya és a pódium vakító fénye közt, ráadásul csak azért nincsenek karikáim, mert eltüntettem őket. Amíg Dylan meg nem kerül, úgyse tudnék szemhunyásnyit se aludni, túlságosan is dolgozik az adrenalin.

Where the hell are you, kiddo?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Norbert Dorián
Házvezető Eridon, Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Auror


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 797
Írta: 2017. július 20. 23:10 | Link



- Nem igazán, most nagyon szomorú vagyok, mindig nagyon szomorú leszek, igazából folyton nagyon szomorú vagyok.
Olyan mélyet sóhajtok, hogy attól félek, beleremeg vagy szakad az egész minisztérium. Nem gondolom komolyan, bár van benne realitás, hiszen a nagyobbik gyerekem is húsz éves már, én pedig jó ideje dolgoztam már, mire ő megfogant, így pedig határozottan öregnek tűnök, még h nem is érzem magam idősnek, ehhez persze hozzátesz az, hogy a feleségem vagy tizenöt évet letagadhat, folyton pörög, meg érzelmi hullámai vannak, így nekem meg lépést kell tartanom vele.
- Bolond vagy!
Emelem fel egy pillanatig a hangomat, valami nagyon idióta módon, a szó közepén, ráadásul olyan furcsán vékonyodik a hangom, hogy még nevetek is mellé. Sokan azt hiszik, hogy nem vagyok képes erre, hogy nem tudok nevetni, vagy ha meg is teszem, akkor csakis iróniából, pedig ez egyáltalán nem igaz. Elvégre mi van most otthon? Van két kutyánk, két macskánk, egy lopott pávánk, és amikor nagyon unatkozom, eladó kölyökkecskéket nézegetek, mert meg akarom venni Dzsamalt, de még nem találtam olyan fejűt, akit Dzsamalnak hívhatnék. Persze olyat se, akit Dzsúliónak, mert ha nem is szívesen, de egy Dzsúlióba még beleegyeznék. Ha nagyon nincs más opció, ha nagyon nem találom Dzsamalt. De azért persze remélem, meglelem.
- Most nem, most azt akarom, hogy tőlem teljesen függetlenül gondolkozz.
Nem mondom ki, hogy „éld bele magad”, pedig ez lenne a cél, de hogyan mondhatom én a saját gyerekemnek, hogy ha már ő is vérfarkas, mondja el, hogy mit csinálna. Fejben is borzalmas a gondolat, hát még akkor, éppen ezért nem is gondolom azt, hogy ezt nekem ki kellene mondanom. A gondolat pedig, hogy tudja, miért jöttünk vissza, még mindig megrémít, mert tudom, hogy másként tekint rám, érzem, hogy másabban viselkedik, ez ösztönös. Reméltem, hogy Alexandra megtisztel a bizalmával olyan szinten, hogy nem adja tovább, nem azért mert szégyellem, amit tettem, hanem mert pont ezt a fajta változást akartam elkerülni. Reméltem, hogy a lányom és köztem letisztáz valamit ennek feltárása, de tudtam, hogy a nejem elhidegülne, és azt is, hogy Levente másként tekintene rám. Egy gyilkossal élnek együtt, még ha véletlen halál is volt, meghalt, és bár az összes közül ez a legrémesebb, ha a többi is kiderülne, tudom, hogy teljesen elveszíteném őket. Már most is néha úgy érzem, mintha csak egy árny lennék, ha ez egyszer kitudódik, ha Lexa olyannak is elmondja, aki továbbadja, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy árnyékká válok, hiszen bizonyítékot hamisítottam, gyilkoltam, és rezzenéstelen arccal kínoztam embereket, korra, nemre való tekintet nélkül. Nem beszéltük meg, soha nem mondta ki, hogy tudja, és én sem, hogy tudom, hogy tudja, de érezhetően megváltozott köztünk a légkör. Megváltoztunk, ettől is.
- Hogy mi?
Az első mondatnál nevetni akarok, és azt mondani, hogy az jó nagy szívás, de ahogy hozzáteszi, hogy milyen fűre is, arcom groteszk fintorba vált a kezdeti mosolyból. Ezt baj, ez piszok nagy baj.
- A mai orvoslás nem tart ott, hogy más megoldást nyújtson, nem? Keresnünk kell mást, biztos van más mód is erre. Ha nincs, akkor keresünk valakit, aki talál, ne aggódj, meg fogom oldani.
Mondom határozottan, és így is gondolom, bár be kell vallanom, fogalmam sincs, hogyan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2017. július 21. 15:23 | Link


- De még legalább kétszer ennyit fogsz élni, ez olyan mintha Kincső mondaná nekem, hogy öreg vagyok - értetlenül ráncolom össze homlokom, tényleg nem tudom, hogy ez miért probléma. Vagy miért lehetne probléma. Az apák furák.
- Hűha, hát... Mindenképp egy beteg kinézetű személyt keresünk... Olyat, mint ahogy én kinézek előtte - beesett arc, karikás szemek, azt se tartom kizártnak, hogy fogyott - nem túl látványosan, de valamennyire biztos. - Biztos zavarodott, nem hiszem, hogy pontos fogalma lenne arról, hogy mi történik vele - nyelek, érzem, ahogy kiszárad a szám. Még elég fiatal, és ez nem épp egy kellemes dolog, főleg, amikor elkezdődik. Bárhogy is nézzük, az első a legrosszabb. Összeráncolva kezdek el gondolkozni, próbálom beleélni magam a helyzetébe. Nagyon gyerek voltam még, amikor megharaptak, nem igazán éreztem a teljes súlyát, ezért nem is akartam távol tartani magam a családomtól, se senkitől. - Elsőre azt mondanám, hogy emberek között van. De - és ez egy elhúzott, kicsit erősebb de - ha tudja magáról, hogy veszélyes... Szerintem tudja, akkor elzárkózott valahova - kortyolok a kávémból, egy kicsit még a számban tartom, mielőtt lenyelném, lényegében azért, mert belemerülök az előttem álló profilba, és elfelejtek nyelni. - Ami koránt sem jó. Nincs honnan szereznie bájitalt, szerintem azt se tudja, mikor kéne szedje, vagy kell-e szedje, és ha emberek kerülnek a közelébe, aminek nagy az esélye, akkor tudjuk, hogy mi fog történni - nem akarom kimondani. Velem is történt már meg, hogy nem vettem be, és bár szívesen nyilatkoznék milyen volt, egy légypiszoknyira sem emlékszem abból a teliholdamból. Vele meg nem is beszéltünk róla, valamiért nem is merek beszélni vele róla. Ez is egy olyan dolog, ami itt van köztünk, és nem tárgyaljuk ki, mert egyszerűen nem. Elhúzva szám szusszantok egyet, beletúrok a hajamba, homlokom megtámasztom a tenyerem élén, lehunyom szemeim.
- Gyerek vagyok, és érzem, hogy beteg vagyok, hova megyek? - lényegében csak magamnak dünnyögök, nekem tényleg szokott segíteni, ha hangosan is felteszem a kérdést, nem csak elméleti síkon hagyom. - Félek egyedül - ezt rá is firkálom a lap szélére, megdörzsölöm a halántékom. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érzek némi szimpátiát iránta még így látatlanban is. - Viszont érzem, hogy bántani fogok valakit... Egy köztes helyre mehet...ek - hosszan kifújva a levegőt nyitom ki ismét a szemeim. - Én turista ösvények mentén keresném, de tényleg bárhol lehet - megrázva fejem tárom kicsit szét kezeim, ezt nem tudom behatárolni.
- Annyira nem vészes, hogy ne hasson, csak rosszul érzem magam tőle. Gondolom - biztos hat, kell hatnia, mert eddig még egyszer sem vesztettem el magam. De ha így lenne sem emlékeznék rá, ugyebár. This is what i call shit. - Hogy oldanád meg? - az arcom egy savanyú fintorba fut, ez nem olyan, amit el tudna intézni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. július 22. 21:20 | Link

Dr. Riley Meyers


A szája belsejét rágcsálva pillant le az összekulcsolt kezeire, kissé előre dőlvén a keskeny asztalon. Még nem.
Valójában egy oka van annak, hogy őt jelölték ki a feladatra és nem egy kollégáját, hiszen  ez a fajta felkutatás nem egészen az ő profilja: dolgozott már fiatal vérfarkassal. Az iskolában élők, ha nem hivatalosan és talán nem is mindig veszik észre, az ő személyes védelmét élvezik, gyámolítja őket, ha kell, tettlegesen, máskor hallgatólagos elnézéssel. És bár nem ez lenne az első, amit megjegyeznek róla, Dwayne kifejezetten jó emberismerő, aki, ha kell, képes a megfelelő empátiára. Egy ilyen riadt, önveszélyes kölyöknek, legalább is a felettesei szerint, az ő stílusára van szüksége, ha a nyomára bukkannak. Már ha...
   -  És honnan tudjuk, hogy még él?
Az ujjait nézve kérdezi, cseppet rekedt hangon.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2017. július 22. 21:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló


#shapeshifter <3
offline
RPG hsz: 266
Összes hsz: 384
Írta: 2017. július 23. 11:59 | Link

Dwayne Warren

Felkészültem ezekre a kérdésekre, amennyire az ember képes az ilyesmire - tudtam, hogy valaki fel fogja tenni őket, ahogy bennem is ott dolgoztak szüntelen - mégis hálás voltam, hogy most nem nekem kell megválaszolnom őket. A csuklómon lévő anyajegyre meredtem, szándékosan összpontosítva, hogy megváltoztassam az alakját és biztosan megtartsam a kontrollt.
Biztosat ugyanis senki sem tudott, még a nyomozó sem, aki ideérkezésemkor lakonikusan tájékoztatott a tények állásáról. Az első (és sokadik pillantásra is) feledhetően átlagos küllemű férfi tekintete azonban azt az érzést keltette bennem, hogy precíz, figyelmes és jó emberismerő, így ösztönösen megbíztam a szavában.*
- A keresésbe bevontuk a mugli szerveket is. Három napja pénzzé tette néhány ingóságát egy vidéki zálogházban. Felvétel nincs, de a tulaj leírása megfelel a keresett személyének, Dr. Meyers pedig megerősítette a tárgyakról, hogy szintén az érintett tulajdonát képezték.-*A hangja tisztán és magabiztosan csendült, olyan tárgyilagossággal, ami elvette mások kedvét a vitatkozástól.*- A legtöbb nyom ugyan közvetett, de találtam két erdős térséget, ami megfelelhet a tartózkodási helyének a profil és a mozgása alapján.
Dylan nem különösebben eltűnni akar, mindössze távol maradni az emberektől - ötletem sincs, miért épp ezt az országot választotta, de evidensen nem ismeri ki magát túl jól. Az ujjaim már elfehéredtek a szorítástól, mert nem akarok rémeket látni, azonban nem tudjuk, mit vett abból a pénzből.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Norbert Dorián
Házvezető Eridon, Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Auror


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 797
Írta: 2017. július 30. 15:44 | Link



- Minden rendben?
Azt hiszem ez egy jogos kérdés, mert ha valaki, ő pontosan tudja, hogy milyen az, amikor én ironizálok. Az egész családom tudja, a legtöbb alkalommal Lexa is, csak nagyon ritkán borul be ettől, most mégis olyan, mintha magyarázkodnia kellene. Hát, de miért kellene? Tökéletesen tisztában vagyok a korommal, tudom az erősségeimet és a gyengeségeimet is. Tudom azt is, hogy ennyi idősen már nem lenne célszerű terepre küldeniük, és hogy ez az iroda igazából csak szemszúrásnak van. Mert bizony ebben a korban az ember inkább tanácsadó, vagy csak a legkomolyabb esetekben száll ki, de én sokszor egész apró kis alkalmakkor is ott vagyok, mintha a jövő nemzedéke elég selejtes lenne. De talán csak régen volt hősi halottja a cégnek, mondjuk nem feltétlenül biztos, hogy rajtam kellene gyakorolniuk.
- Szóval egy átlagos tizenéves?
A múltkor voltam bent a Bagolykőbe, mert valami aláírás hiányzott valami faluba lejárós papírról, amit nem is értek, hogy miért nem írtam alá, vagy ha aláírtam már egyszer, akkor miért nem jó. Nem is érdekes, szóval, ahogy mentem a folyosón, mindenhol furcsa arcokat láttam. A srácok egyik fele azt se tudta, hogy hol van, és riadtan nézelődött körbe, a másik felét meg nem is érdekelte, hogy hol van, olyan lassan pislogtak, hogy én közben öregedtem még egy évet. Régen voltam már tizenéves, de azért biztos vagyok benne, hogy ennél több élet volt anno bennem.
- Ha nem tudja, hogy szednie kell, vagy, hogy mikor kellene szednie, akkor nem is biztos, hogy szedi? Úgy sokkal veszélyesebb. Főleg, ha emberek között van.
Ez nem is nagyon tetszik nekem, érezhető is. Egy kiskölyökről van szó, a fene se akarja, hogy baja essen, és bár mások nem nagyon tudják megérteni ezt, én ismerem milyen az, amikor az ember gyereke ennek a hálátlan kórnak van kitéve. Nem szeretem azt, amikor fiatalkorú van előtérben egy ügynél, azt meg főleg nem, amikor látványosan nem az ő hibája, de őt akarják büntetni. Levente betegsége engem is nagyon sok mindenre megtanított. Egyfelől gyűlölöm a helyzetet, gyűlölöm magam, amiért nem tudok neki segíteni, és gyűlölöm, hogy a gyerekemnek fájdalmai vannak, amit nem tudok kitartó kutatással sem megoldani. Évtizedek óta a farkasölőfű a lehető legnagyobb segítség, amit a vérfarkasoknak nyújtani tudnak a mágusok.
- Turistaösvények… végül is, ott egyszerre vannak és nincsenek emberek. Biztonságban vagyok, de mégsem okozok kárt. Ha pedig menni akarok valahova, akkor célirányba vagyok. Nem rossz Levi, nem rossz.
A másik viszont nagyon nem jó, mert ha annyi védelem sincs, mint amennyit a főzet nyújt, akkor veszélyesebb lesz minden, így sem örültek neki, hogy ő megy a fiával, hogy ez az egész családon belül van, inkább küldtek volna ki valakit vele, aki érzelmileg független. Persze, logikus, mert ő nem lenne képes ártani a fiának, de eddig a főzet egy védőfal volt a tiszta tudatra, azonban, ha az sincs, Leventére kimondhatják azt, hogy veszélyesebb, mint amire áldásukat adták.
- Valahogy… nem tudom, de valahogy meg fogom oldani. A fiam vagy.
Nem azért mondom, mert azt hiszem, hogy nem tudja, hanem azért, mert ezzel akarom nyomatékosítani, hogy képes lennék bármit, tényleg bármit – talán fogalma sincs, hogy mennyi mindent – megtenni érte. Nem tudom, hogy ebből speciel hogyan fogunk kijönni, de mi Sárköziék vagyunk, ki kell jönnünk belőle.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2017. augusztus 4. 18:27 | Link


- Igen, gondolom? Miért, nincs? - összeráncolva homlokom nézek fel rá megint. Szerintem az ilyeneket hamarabb tudja, mint én, elvégre szokott járkálni a fejemben, lapozgatni, hallgatózni, vagy mit tudom én, hogy megy ez, és ha valami nem jó, akkor azt csak észreveszi... nem?
- Nekem ez a tippem, de - egy kis megszakítás, lényegében teljesen mindegy, kimondom-e vagy sem, mert ugyan ott vagyok mindkettővel - így is úgy is tudja, mire gondolok - nem biztos, hogy teljesen obiektív tudok lenni ebben az ügyben. Ne haragudj - elhúzom szám, igen, ez az egyik ok, amiért nem engednek terepre, a szeszélyesség mellett. Vérfarkasnak lenni szar, és nem csak egy "úgyis szeded a bájitalt, nem lehet probléma" dolog. De, lehet probléma. És van is probléma.
- Ha nem szeded, akkor nem is engednek emberek közé, mert konkrétan egy állat vagy. Egy vérszomjas állat, nincs emberi kontroll, nincs emberi tudat, nincs benne semmi, ami megkülönböztetné - tőletek. Az emberektől. A farkas falkában él, társas élőlény, szüksége van a párjára, a családtagjaira, és keresi őket. Ahogy munkálkodik benne a vérszomj is, a vadászat utáni vágy, és ha nem teheti meg, ha be van zárva, akkor jobb híján magát kezdi el vadászni. A gondolattól kiráz a hideg, feláll a szőr a karomon, mire kényelmetlenül elfintorodom, és meg is dörzsölöm a területet.  
- Apa, nem arról van szó hogy nem fogom szedni, vagy nem tudom szedni - megrázom fejem, miközben becsukom a mappát, az asztalra rakom, és újra az ölembe vonom a papír poharat, mindkét kezemmel tartva azt. Egy újabb átvett szokás. Borzalmas vagyok.
- Csak nem vagyok tőle annyira jól, mint kéne, de ettől még hat, nem löki ki a vérem - megvonogatom vállaim, miközben hátra hajtom fejem, és az egyszínű plafont kezdem bámulni.
- Különben is, van elég más dolog, ami miatt fájhat a fejed - gondolok itt a csodálatos húgomra. Nem, még mindig nem változott különösebben a véleményem róla, függetlenül attól, hogy hajlandó vagyok egész testvériesen viselkedni vele. Ugyanúgy lelökött a lépcsőn, ugyanúgy nem tolerálom amit művel, és még mindig úgy tartom, hogy valamit fog csinálni. Mindig csinál valamit, amivel rontja a családunk nevét, csak idő kérdése. Nem tud megváltozni, bármennyire is szeretné fenntartani ezt a látszatot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. augusztus 24. 20:42 | Link

Dr. Riley Meyers


Bólint, érti. Ilyenkor ő nem beszél sokat, részben, mert senkit sem érdekel, részben pedig, mert nincs szüksége rá. A gondolkodás ilyen esetekben nem az ő feladata, a nyomozók leszűkítik a megfelelő, pár négyzetkilométeres területre a célszemély lehetséges tartózkodási helyét, ő pedig levadássza azt.
Egymás után megropogtatja az ujjait az asztalon, a hajtogatott madarat lesöpri maga mellett a papírkosárba.
   -  A srác nem egy született Rambó. Ha pánikba esett és tényleg egy erdőben bujkál úgy, hogy azt se tudja, kábé melyik országban van, két napon belül meglesz. Mindenhol otthagyja a nyomait és kajáért is emberek közé kell mennie. Vagy egyszer kitörli a seggét árvacsalánnal és magától jelentkezik.
Amit mond, abban semmi újdonság sincs, a szököttek túlnyomó többsége ugyanis így viselkedik. Valami ösztön vezeti az embereket arra, hogy a fák közé meneküljenek, ott azonban a legtöbben már nem tudnak mit kezdeni magukkal.
   -  Legalább is ez a jobb eset - folytatja kisvártatva Riley felé pillantva - Mennyi van még neki hátra, Doc? Három hét teliholdig? Ha addig nem nyírja ki magát, átváltozik és megöl valakit, akkor nekünk és neki is szarral meszeltek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Illúziómágia vizsga
Írta: 2017. szeptember 3. 19:32
| Link

Seth

... az egészben egyedül az nyugtatja meg, már amennyire a maga módján izgatott, hogy nemcsak ő lesz itt elsőbálozó. Jó, lehet, hogy némileg nevetségesen hangzik az izgatottságának ténye. Elvégre nem ő lesz az, aki vizsgázik, de ugyanúgy az első alkalma lesz, mint vizsgaügyi biztos. Illetve az egyik. Annak idején neki is a brit minisztériumban kellett bizonyítania hozzáértését, hogy megkapja a hivatalos elismerést - és bejegyezzék végre, mint hivatalos illúziómágia használót, mégis teljesen más a képzeletbeli asztal másik felén.
Oktatóként neki is részt kell vennie az elbeszélgetésen, mindezt már megelőzte egy  írásbeli számonkérés, amely azt vizsgálta, tisztában van-e a használat jogi hátterével és jogi kereteivel. Nem volt amúgy kérdés, hogy a másik átmegy-e rajta. És amúgy is ezt csak formalitás, nagyon ritka, hogy valaki ezen a feladatrészen ne  tudja átverekedni magát, mert józan paraszti ésszel is megoldható. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy az alapvető morális és erkölcsi értékek legalább elméleti szintű megértésével.
Rajta kívül még hárman vannak itt, mindannyian idősebbek. Itt a különleges mágiahasználati nyilvántartást vezető bizottság elnöke, az Illúziómágiához tartozó eseteket kivizsgáló csoport vezető-parancsnoka, illetve egy abszolút külsős munkatárs (azaz, akinek nem tartozik a munkaköri leírásába semmi illúziómágiával kapcsolatos  feladat). A beszélgetést, a feladat bemutatását rá bízták persze a fiú tanáraként. A falon függő órára pillant, még 10 perc van kezdésig, van még ideje befutni Sethnek.

A helyiség meglepően nem nagy, nem készítettek elő gyakorlótermet, első látásra a vizsga helyszíne nem több egy egyszerű irodánál. Tudtával egyedül annyi többletintézkedést hoztak pusztán, hogy néhány bűbájjal mérni fogják a szobában tapasztalható mágikus aktivitást, ezzel is látják majd, hogy a Seth által létrehozott varázslatok mennyire erőteljesek. Elvégre pont az illúziómágiánál nem lehet arra támaszkodni, hogy mennyire látványos a produktum.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Seth Gareth Selwyn
Gondnok, Illúziómágus, Végzett Diák, Független varázsló


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 505
Összes hsz: 2113
Írta: 2017. szeptember 3. 21:22 | Link

Magnussz

Tulajdonképpen már hónapokkal ezelőtt be kellett volna jelentkeznie, mert  réges rég megérett a bejegyzésre, csak halogatta, hol a tanítás, hol a HVH dolgok miatt, jórészt azonban sima lustaságból. Gyakorolgatott, szórakoztatta Averyt és környezetét az illúziókkal, szóval el nem hanyagolta, de ezen a ponton pusztán csiszolgatta a képességét, élvezetből. Végül úgy döntött, szégyen lenne, ha Sebastian végezte a mestertanonci képzéssel és gondolatolvasó legilimentorként állna mellette, míg ő ennyi év alatt se szerezte meg a papírját.
Szóval ide neki az oroszlánt.
Pontosan öt perccel a megadott időpont előtt érkezik, könnyed derűvel kopogva az ajtón és lendületesen lépve be, széles mosollyal és jókedvűen. Ez felerészt flegma természetéből fakad, felerészt pedig abból, hogy olyan gyakran jár a minisztériumba, mintha zongoraleckéket venne errefelé. Már megszokta az egész miliőt, ismeri a gépezetet és képtelen felhúzni magát a bürokrácián, viszont remekül ért ahhoz, hogy az összes csinovnyik idegeire menjen a puszta nyájasságával. Természetesen mindezt kifogástalan brit udvariassággal.*
- Szép napot az uraknak!-*biccent, sőt azokkal, akik esetleg jobbjukat nyújtanák, apró főhajtás kíséretében kezet is ráz. Körbepillant, futólag felmérve a terepet - egyszerű kis helyiség, nyilván valami kis plusszal, ami majd segíti a vizsga kiértékelését. Nem veszteget azonban ennél több időt rá, mert van ennél jobb dolga is - pl. a vizsga utáni beígért iszogatás és/vagy vacsora. A kisebbik Magnushoz fordul hát, egyik szemöldökét alig észrevehetően felvonva, kihívásként.
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2017. szeptember 3. 22:12 | Link

Seth


Na, időben megérkezett, ez máris egy jó pont. Ő sajnos tudja, hogy mennyire szigorúak és karót nyeltek a teremben ülők, ő személy szerint nem is kedveli egyiküket sem túlzottan. Ennek ellenére az ő arckifejezése is könnyed szórakozottságot tükröz. Nem szabad ezt túlizgulni, azzal csak a minden hibára kiéhezett vizsgabiztosoknak tesz jót.
- Üdv neked is, örülök, hogy megérkeztél. Szerintem nem is húzom feleslegesen az időt, a feladatod nem lesz bonyolult. Szeretnénk, ha bemutatnál nekünk valakit. Illetve ő mutatkozna be. Lehet valóban általad létező ember, vagy teljes mértékben a fantázia szüleménye. Mindenesetre a cél: győzz meg róla, hogy az irodában nem öten, hanem hatan tartózkodunk.
Elsőre tényleg nem hangzik bonyolultnak, maga a feladat nem komplikált. A kivitelezés viszont annál inkább. Egy ember jelenléte számtalan apró részletből, elemből áll össze. Hitelesnek kell lennie a lélegzetvételeinek, egy idegen személy bőrének jellegzetes odőrje is fontos. Apró részlet, mégis a hiánya feltűnő. Számítanak a gesztusok, hogy a léptei vernek-e hangot, hogy az árnyéka hogyan esik az iroda megvilágításához képest.. ésatöbbi ésatöbbi. Maga Alastair is érdeklődve várja, mivel rukkol elő Seth.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló


#shapeshifter <3
offline
RPG hsz: 266
Összes hsz: 384
Írta: 2017. szeptember 5. 00:10 | Link

Dwayne Warren, az Őszinte

-  Nem, sokkal inkább MacGyver,-*vetem oda egy nyomatékos pillantással, különösebb gondolkodás nélkül; a nomaj egyetemi közeg rajtam hagyta nyomát és többnyire csak akkor tűnik fel, ha sokan merednek rám értetlenül.*- Pont ezért nem hiszem, hogy véletlenszerűen hajtott volna végre egy transzkontinentális hoppanálást. Vagy ha igen, már milliószor lett volna alkalma továbbállni,-*A csuklómat dörzsölöm, mert ez már puszta spekuláció és teória; de Merlinre, mi a fészkes fenét keresne egy amcsi srác ebben a fene lapos, barbár ajkú országban? Megértem persze, hogyan festhet ez kívülről és sok helyen én sem támaszkodhatok többre, mint megérzéseimre; túl rövid ideje foglalkozom a fiúval ahhoz, hogy bármi kézzelfoghatóval támaszthassam alá ezeket.*
- Nem egészt két hét.-*hevesen rázom meg a fejem, mert bárcsak lenne három hetünk! Egy pillanatra le kell hunynom a szemem, hogy uralkodjak magamon, mert ebben a helyzetben nem kezelem a legjobban a darabos auror nyers megjegyzéseit - tudom, hogy nincs benne rosszindulat és hogy igaza van, nem is akarom túlreagálni, de pokoli nehéz nem csípőből válaszolni. *- Az biztos, hogy nem akarja, hogy megtaláljuk, mert retteg tőle, hogy hazaküldik. Mindent el fog követni, hogy eltűnjön. Találékony és kreatív.-*Öreg hiba alábecsülni a sarokba szorított patkányt, márpedig Dylan most pont ennek felel meg. Már átkozom magam, hogy nem kérdeztem rá, milyen alkalmi munkákat csinál, az adhatna most még támpontot.*
- Van valami információnk arról, a farkasölőfű-főzetet elkészíteni képes bájitalmesterek kiknek adják el a főzetet? Esetleg náluk nem bukkant-e fel?-*A fuldokló a szalmaszálba is kapaszkodik, pedig sokkal esélyesebb, hogy ha keres is, olyan főző után kutat majd, aki nem dobja fel a minisztériumnál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2017. szeptember 15. 18:28 | Link

Dwayne Warren
- folyosó -

A tarkóját vakargatva áll a folyosón az egyik itteni vezető beosztású papír-auror  irodája előtt, ahonnan alig tíz perce jött ki. Pont úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt gyerek, akinek az imént megmosták a fejét. Az a fajta, aki nem illetődik meg a feddés tényétől különösebben, csak éppen mit kezdeni nem tud vele.
Mert hát igazából tényleg. Mit kezdjen ezzel? Jól lehordták, amiért annyi bűnüldözői véna nem szorult belé, hogy felismerjen egy halálfalót, aki ugyanabban az iskolaként funkcionáló kastélyban teng-leng. Legszívesebben feltette volna a kezét azzal, hogy "I don't speak hungarian, sir", de mindketten tudták, hogy fordító bűbáj van az irodán is. Már ha amúgy nem lenne közismert, hogy az anyja miatt nagyon is beszéli a nyelvet (még ha nem is irodalmi választékossággal). Szóval töredelmesen bevallotta, hogy idézem:
"Ki a franc gondolta volna, hogy a kétezres évek derekán, nem elején, DEREKÁN, az már az első negyedénél jár! Szóval, hogy a kétezres évek derekán még be tudnak jutni mágikus iskolákba halálfalók."
Hogy egyáltalán így át tudott ezen jutni. Tehát köszöni szépen, ő már csak legfeljebb a harmadik vagy negyedik védvonal volt, aki - hogy tisztelettel emlékeztesse a parancsnok urat -  nincs is szolgálatban hivatalosan. Ugye. És ezt a beosztást, illetőleg a harctértől való eltiltását pont az a személy írta alá magyar oldalról, aki vele szemben ül. Mindegy, jelenetet nem rendezett, annyira nem érdekelte, végighallgatta, aztán most azon gondolkodik, hogyan kezelje azokat az "intézkedéseket, amelyeket kénytelenek meghozni a tudomásukra került információk fényében".
Utoljára módosította:Alastair Magnus, 2017. szeptember 16. 18:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Seth Gareth Selwyn
Gondnok, Illúziómágus, Végzett Diák, Független varázsló


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 505
Összes hsz: 2113
Írta: 2017. szeptember 15. 22:40 | Link

Magnus | illúziómágia vizsga |

Minden valószínűség szerint tenyérbemászó az a magabiztosság, amit a lehető legnagyobb természetességgel prezentál épp' - kifogástalan, a maga módján mégis hivalkodó öltözéke; a tartása, a hanghordozása, minden mozdulata olyasfajta, már-már veleszületett hanyag eleganciát sugároz, ami szinte kizárólag a hozzá hasonló aranyvérűeket jellemzi. Semmi kirívó vagy feltűnő, mégis, a legszürkébb öltöny is kiemeli a tömegből.
Nem tud beolvadni. És nem is akar.
- Kérek egy perc gondolkodási időt, ha nem haragszanak az urak.-*A mosolya nem hagy kétséget afelől, hogy ha haragszanak, ő akkor sem hagyja siettetni magát. Ez itt nem harctér (még ha ki is kiáltották közellenségnek, oh well), márpedig amíg nem emberéletek forognak kockán, nincs oka elkapkodni semmit.
Vannak ritkán használt, de annál effektívebb trükkjei - ugyan nem igazán érti, hogyan is működik az egész, elég pontosan érzi, mi vonzza az emberek figyelmét, mit várnak tőle és mi nyeri el a tetszésüket (vagy a rosszallásukat). Alighanem a brit varázstársadalom krémje közt eltöltött évek csiszolták ilyenné, ahol az illem elleni legkisebb vétség is elvághatja valaki karrierjét; végeredményben lényegtelen. Tekintete a bírákra siklik. Adott három úriember, akik égnek a vágytól, hogy darabokra cincálják és minden létező hibájára rámutassanak.
Adjunk hát nekik koncot, marakodjanak csak.
Az alakja úgy jelenik meg, mintha ebben a pillanatban hoppanált volna a terembe - halk pukkanással, hirtelen nyerve teret és súlyt, felkavarva a levegőben itt-ott megcsillanó porszemeket. Az arcán meglepettség suhan át, mielőtt visszanyerné egyensúlyát és megköszörülné a torkát, kellemes, bár a terem miatt enyhén visszhangzó hangon megszólalna.*
- Üdvözletem! Egy pillanat...-*Esőszag kíséri, talárjáról leráz néhány vízcseppet, mielőtt pálcáját előhúzva szárítóbűbájt hajtana végre. A mozdulatainak súlya van, ahogy a ruha minden redőjének is, neszez és érintésre leginkább évszaknak megfelelő, vékony anyagú darab. Nemcsak a fizikára ügyelt azonban, de az árnyalásra, a leginkább igénybevett részeknél látható kopásokra, kis szennyeződésekre, gyűrődésekre is. Az alak csak akkor szusszan elégedetten, amikor a nedvességtől begöndörödött haja is visszaáll eredeti formájára - a mosolya sarkában gödröcskék, a szemzugában halvány szarkalábak jelennek meg, ahogy a vizsgabiztosok felé fordul, jelezve, hogy immáron rendelkezésükre áll. A közelebb állók érezhetik eddig észrevétlen illatszerét is.
A dolog trükkje, hogy valójában nem egy illúzió lett létrehozva, hanem három. A Magnus mellett ácsorgó és a hozzá intézett kérdésekre válaszoló Seth sem valódi, mert amint nem rá összpontosul az emberek figyelme, az eredeti egy láthatatlan köpennyel felérő illúzió leple alatt elsétál, hogy kényelmesen nekitámaszkodjon a falnak és onnan figyelje a történéseket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. szeptember 16. 10:49 | Link

Alastair Magnus



Kivételesen nem kamaszos konokságból hallgat és bámulja a falat ott, ahol az imént még a közvetlen felettese hangján mennydörgő patrónus- jegesmedve- lebegett. A fejmosás első felét még a Magnus- gyerekkel hallgatta végig, így megtehette, hogy láthatatlannak tettei magát és hagyja, hogy a dörgedelem elszálljon a feje fölött. Most már azonban egyedül van - pontosabban ő, szemben az itteni vezetés és az amerikai titkárság egy suhanc képviselőjével, hallgatja a különben jogos kérdéseiket.
Hogy dolgozhatott az iskolában egy halálfaló hónapokon át úgy, hogy senkinek sem tűnt fel? Hogy kerülhetett olyan pozícióba, amivel szabadon járhatott- kelhetett a hálókörletekben is, egy olyan iskolában, ahol nem egy, de nem is kettő, de még nem is három auror dolgozik?  
Ő azonban csak a vállát rángatja: fogalma sincs. Semmi oka nem volt feltételezni, hogy akármelyik Y generációs kis köcsögnek olyan ötlete támad, hogy magára varratja a jelet, hogy aztán azzal parádézzon. Ahogy azt sem, hogy így egyáltalán bejuthatott a kastélyba és egy páncéllovag nem rúgta el félmagasan a faluig, ahogy belépett. Finoman mutat rá a tényre, hogy ezzel az erővel akár a KKK rejtett tagjait is üldözhetné, legalább annyira aktuálpolitikai kérdés így, kétezer-akármennyiben. Ez azonban nem igazán segít az ügyén.
Hosszú idő után engedik szabadon, ő lesütött szemmel bólint, majd kel fel a székéből. A sokadik letolása ez, de az első, amikor behúzott vállakkal sunnyog ki az ajtón, mint egy megszidott kiskutya. Na nem azért, mert pánikba esne a vádaktól, inkább, mert... azért igazuk van.
Halkan csukja be az ajtót maga mögött. A tekintete a padlóról felemelkedik nála egy jó tízessel fiatalabb kollégájára.
   -  Ezt beszoptuk.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2017. szeptember 16. 10:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2017. szeptember 16. 19:06 | Link

Dwayne Warren

Nem telik bele sok idő, hogy Warren is csatlakozzon hozzá a folyosón. Amikor legutóbb ezen a folyosón álltak, talán pont ugyanez előtt az ajtó előtt (többedmagukkal), egy sikeres bevetéshez gratuláltak. Ezzel szemben most közelében sincsenek ennek a dicsőséges állapotnak. Dehát.. ez van. Egyszer fent, egyszer lent. Nem lehet mindig mindenki kifogástalanul példamutató. Az előnytelen pillanatok épp úgy hozzátartoznak az élethez, mint a sikerek.
- Ahm. - Egyetértően hümment, nem tud fogást találni a kijelentésen. Ugyanis hasonló gondolatok járnak a fejében neki is. Majdnem olyan, mintha a harctérre dobnák ki, annyi különbséggel, hogy oda önként és dalolva menne. Nem is igazán éli meg amúgy ezt sem tragédiaként. Majd ellavírozik valahogy. Az is lehet, hogy jól fog neki menni, ki tudja? Még sose próbálta. Igaz, a gyerekekhez nem ért - de tegyük hozzá, itt nem is 11 évesen kezdik az iskolát, mint a Hogwartsban.
- Azt mondták, te voltál már helyettes.
Több a semminél, mégha Warrenre pillantva nem is érzi úgy, hogy a férfi túlzottan lubickolna a megszerzett tapasztalatok magabiztosságában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Animágus, Auror


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3608
Írta: 2017. szeptember 21. 21:44 | Link

Alastair Magnus


Nem lehet mindig mindenki kifogástalanul példamutató. Ha egyáltalán minimálisan példamutató lenne, néha nem gondolkodna el rajta, egyáltalán miért nem eresztették még szélnek az egységéből. Talán, mert nehezen találnának egy másik aurort, aki visszakérdezés vagy hezitálás nélkül nyakig merül a disznószarba, ha kérik. Az, hogy hónapokig (évekig?) egy halálfalóval az orra előtt élt? Ugyan. Semmiség.
   -  Voltam. Kétszer. Nem nagy dolog, de dög idegesítő.
A kezeit leereszti maga mellé. Rémesen abszurdnak érzi a helyzetet: letolják, majd, valójában állásajánlatot kapnak, abból a fajtából, amit igencsak nem tanácsos visszautasítaniuk. A minisztériumi vezetőség logikája mondjuk egyszerű és politikai tűzoltásként is felfogható, bukott haláfaló után aurort ültetnek a házvezetői székbe. Kérdés, hogy a közvéleményt és a szülőket mennyire fogja megnyugtatni ez.
   -  És a zöldekkel van a legkevesebb baj, Boss.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 11 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek