36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. december 31. 00:01 | Link

Shay
Vonatozósdi, Rákosborzasztó felé


- Na várjá'... - Mondja, miközben gondterhelten sóhajt egyet. Kezd attól félni, hogy ez az egész meghaladja majd szellemi képességeit. Pedig jó esze van és nagyon szorgalmas, de Gergő egyelőre nem rakta össze a képet. A vonat el is indul Bogolyfalva állomásáról, ő pedig a fejét vakargatja, hátha az segít majd neki a koncentrálásban. Rosszul hiszi, csupán pár zavaró tényező van a fülkében, egy-két visítozó gyerek, a vonat zakatolása, egy ketrecét rázó bagoly és ehhez hasonlók. Ő mégis próbálja összerakni a képet.
- Mond má' meg, most akkor miért szökünk? - Kéri még egyszer, Shayleen-nel szemen ülve. Kicsit lejjebb csúszik az ülésen, hogy a könyökét lerakhassa. Akkor pedig mutató és hüvelykujjával megtámasztja kissé oldalra biccentett fejét. Mert oké, hogy a lány kirándulni akar, Gergőt meg lehet rángatni akárhová, semmi rossznak nem az elrontója ő. De akkor most ki elől kellett ennyire nagyon elszökni? Miért játszottak James Bondosat? Mert talán még azt is könnyebben megértené jelenleg, ha csak a lánynak különösen bizarr vonzalma lenne a 007-es iránt és át akarta volna érezni a feelingjét.
- És hova? - Kérdezi amúgy, mert arról sincs fogalma, hogy egyáltalán hova mennek, ha már ennyire szöknek. És ha már vele, akkor... miért pont vele?! Még csodálkozik, hogy értetlen, nem tudja felfogni. Ráadásul az a bagoly is egyre jobban idegesíti. Ritmusosan kezd el dobolni mutatóujjával a halántékán, hogy ne ritmusosan tépkedje ki a tollait egyesével. Ő tökre jól lenne, kiképzett egy papucs, bárhova lehet rángatni és tökre átadja az irányítást, de ha már nyolcadszorra gondolja végig és még elsőre sem értette meg, nemhogy kilencedszerre.
- Hát jó'van... - Állapítja meg végül magának, sóhajtva, hogy a csöppnyi feszültséget, ami felgyülemlett benne, levezesse. Igazából lassan kezdi feladni az egészet, kiégett villanykörteként csendben füstölög majd. Feljebb ül, kihúzza magát, tenyereit két combjába törli, kicsit megizzadtak. Csak remélni meri, hogy nem a világ másik végére vonatoznak. Még az is lehet, hogy Shayleen eladja őt rabszolgának a szerb határon túl...
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2014. december 31. 10:52 | Link

SuperGergő, a megmentő *-*
Úton Rákosborzasztó felé

Ez pontosan az, aminek látszik. Bár való igaz, szorul némi magyarázatra a dolog. Az egész úgy kezdődött, hogy Shayleen idejött tanulni és Gwent megkérték, hogy felügyeljen rá. Ezek után unokahúga kierőszakolta valakiből a jelszót és rájár a navinésre, amit enyhén szólva nehezen tolerál a szentünk. Érthető. Az ünnepekre szeretett volna elutazni, de mivel állandó kémkedés áldozata, így nem maradt más út, szöknie kellett. Ezért lehetséges, hogy Gergővel épp a vonaton ül és immáron talán harmadjára kezd bele a mesébe, miért is mennek valamerre. Talán értelmesebb lenne elmondani az alapokot, miszerint anorexiás, de tudjuk, hogy ő tudja, hogy nem az. Szóval jah, a probléma gyökere valahol itt van elültetve.
- Mert az unokahúgom szülői kérésre megfigyel. Szerintem levegőt sem kéne vennem, ha nincs a közelemben... - fújtat egyet és keresztbe fonja karjait. Idegesítő kis mócsinggal van dolga, nem véletlen, hogy borzasztóan durcás emiatt. A szilvesztert szerette volna egy jó helyen tölteni, olyanokkal, akiket szeret. Vagy legalább ismer. Az új iskola pont így ünnepekkor elég szívás, hiába végtelenül aranyosak a háztársai. Igazából, ha nincs Gergő, még mindig bent agonizálna a Navine körletében. Hála istennek a fiú nem olyan, aki ne lenne benne egy szökésben, akár aggályai ellenére is. Oh, yeah.
- Igazából passz. Ez a vonat Rákosborzasztó felé megy, ott pedig elég jó szilveszteri buli szokott lenni - rántja meg vállát. Hallott már róla korábban, meg igazából jól utána is nézett - végül is, szökéséhez bombabiztos tervre volt szüksége -, így a város térképével felszerelkezve teljesen nyugodtan ül a vonaton. És teljesen átérzi Gergő morcos hangulatát. Idegesítő utasok. Idegesítő utasok mindenhol. Shayleen-t most mégsem zavarja egyáltalán a dolog, örül, hogy távolodik az utált rokontól, ez neki éppen elég megnyugvás. Talán túlontúl nagy is.
- Egyébként, köszönöm, hogy eljössz velem - hálásan rámosolyog a fiúra. Tartozna egy épkézláb magyarázattal a miérteket illetően, de még nagyon korainak tartja felfedni a problémáját. Nem Gergővel van ám baj, hát nézzetek már rá milyen cuki, nem? Csak izé... Nem úgy szoktak kezdeni egy hosszabb távú barátságot, hogy "hello, Shayleen vagyok, anorexiás és utálom a pszichológusokat, egyébként igazán szép napunk van ma!"... Ő is igyekszik elkerülni, hogy sajnálat tárgyává váljon.
- Na és mi legyen a program? - előrehajol kissé izgatottan és csillogó szemekkel néz Gergőre. Beleélés trillagos-brillagos ötös.
Hozzászólásai ebben a témában

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. december 31. 11:49 | Link

Shay
Rákosborzasztó felé


Kicsit meglepő a lánytól a testtartás, fújtatás, durcás válasz, de úgy látszik a rokon gondolata ezt váltja ki belőle. Nem mintha Gergőn látszana, hogy meglepődik, rajta sajnos semmi nem látszik. De ezzel akkor sincs előrébb, de legalább már van mibe kapaszkodnia.
- És miért? Olyan balhés vagy? - Kérdezi, mert nem igazán tudná elképzelni Shayleen-ről, hogy ő olyan gyerek, akire figyelni kell, nehogy rosszba keveredjen. Amúgy is a Navinébe került, ott meg pláne nincs semmi félnivalója, mert ha egy olyan érzelmi analfabétának tűnő pokrócot is megszerettek, mint Gergő, akkor bárkit, azaz bárkit befogadnak.
Meg amúgy is, milyen dolog az már, hogy a szülők tudni akarnak róla, mit csinál, kémkednek utána? Gergő kipillant az ablakon, nézi a téli tájat és elgondolkozik. Az ő szüleit az sem érdekli, hogy él-e még. Igazából akkor sem érdekelte őket, mi van vele, amikor hazalátogatott. És úgy gondolta eddig, hogy ez a normális, amióta a Bagolykőre jár, megváltozott. Egész életében így bántak vele, legalább annyira ragaszkodtak hozzá, mint egy bérmentes munkáshoz, de most már annyira sem. Kiábrándító? Ebből a szemszögből igen.
- Aha, és az messze van? - Kérdezi végül, visszatérve a valóságba, Shayleenre pillantva. Mert az oké, hogy Rákosborzasztó, sosem hallott még róla, de elfogadja. Nem szokott szilveszterezni, nem szeret sokáig fent lenni, de ha a lány ezt szeretné, hát legyen. De legalább annyit szeretne csak, hogy megtudja, mennyi ideig kell még ezen az idegesítő vonaton ülnie. Az a gond, hogy már nem csak a bagoly tollazatát, de a gyerekek játékát is félti magától, szóval kötött pulcsiját szorosabbra fonja maga körül és lejjebb csúszik ültében.
- Hátőő... szívesen. - Mondja végül, mert amúgy nem egy illedelmes gyerek, meg nem is igazán tud ezzel mit kezdeni. De azért próbálkozik, bár a válasz sántít. Nem hagyta volna, hogy Shay egyedül kóboroljon meg vonatozzon meg mit tudja ő merre járkáljon. Tulajdonképpen, összegezve nem volt más választása, de ilyenkor azt kell mondani, hogy szívesen.
De aztán látja, hogy a lány lelkesen dől előre és a program felől érdeklődik. Gergő pedig csak enyhén felvonja egyik szemöldökét. Legszívesebben rávágná, hogy mit tudja ő, ő sosem ünnepli ezt, hiszen csak a következő évbe lépnek be, nem most nevezik ki Bogolyfalva polgármesterét pápának vagy ilyesmi. De nincs szíve, mert látja, hogy Shayleen lelkes, meg hálás, meg mosolyog, meg minden. Nincs szíve.
- Kereshetnénk valami boltot, ahol vehetünk mágikus tűzijátékokat. - Javasolja végül, mert jobb ötlete nem volt. De ha Rákosborzasztó legalább akkora, mint Bogolyfalva, akkor biztos találnak valamit, amit vehetnek.
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2014. december 31. 13:42 | Link

SuperGergő, a megmentő *-*
Úton Rákosborzasztó felé

A kérdésre egy pillanatra megmerevedik Shay. Tekintetét elfordítja és a tájat kémleli. Szája vonallá préselődik, ahogy igyekszik elnyomni a feltörekvő gombóckát a torkában. Hosszú történet ez.
- Azt hiszik beteg vagyok - mondja halkan, de tekintetét továbbra is a tájon tartja. Nehéz lenne elmagyarázni, mi is a baja. Hiszen semmi. Annyira tagadja magának is, ami szinte ijesztő. Hogy valójában mi és mennyit jelent az életében, számára természetes, nem érzi abnormálisnak, hogy figyelmet fordít a táplálkozásra. Azt hiszi, mindenki ellene van, rosszat akarnak. Senki sem látja azt, hogy ő mit akar, hogy valóban mi a helyzet, miért menekül olyasmibe, amit jobb lenne eldobni, mert neki is csak nyűg. Bizonyos szempontból megnyugvás a pszichológus, mert így a terhet leveszi a válláról.
- Szerintem pár percen belül odaérünk. Direkt nem messzi helyet választottam - körbepillant és konstatálja, hogy iszonyat dühítő a vircsaft, ami megy körülöttük. Ha nem zúzna benne az adrenalin, a szökés miatti felszabadultság, talán már kimászott volna a vonatból, hiába van kint hideg. Inkább megfagy, minthogy elviselje őket. Gergő láthatóan nem viseli ilyen jól a dolgot, de ez érthető, Shayleen-nek egyetlen rossz szava sincsen. Inkább igyekszik elterelni a figyelmet.
Kissé érzi, hogy a másik navisnak annyira nem buli ez az utazás, de majd megtetszik neki! Milliónyi jó programot kitalálhatnak, aminek a feléhez nem kötődik evés. Így mindketten boldogok lehetnek. Az első bedobott ötlet kifejezetten tetszik a lánynak, olyannyira, hogy széles mosoly jelenik meg az arcán.
- Ez jó ötlet! Legyen színes és csodálatos! - csillogó szemekkel pislog a fiúra, aki tán kissé különösnek tarthatja a lelkesedést. Pedig Shayleen életében először szilveszterezik úgy, ahogy ő szeretne. Számára ez iszonyat nagy szó. Ennek örömére kiéhezteti és felrobbantja magát. Más hülye is így csinálja, nem arról van szó... De ez végre az ő döntése.
Hozzászólásai ebben a témában

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2015. január 10. 18:55 | Link

Shay


Ahogy felteszi a kérdését és látja Shayleen arcát, ahogy kissé megmerevedik, már meg is bánja, hogy feltette. Tudja, hogy nem illik kotorni mások magánéletében, meg amúgy is, nem akarja, hogy akkor most depressziós legyen. Na nem mintha elítélné, vagy zavarná, de egyszerűen nem tud a negatív érzésekkel mit kezdeni. Neki is vannak, de kimutatni se tudja őket, nemhogy vigasztani. Mármint, ha a lány kiönti neki a lelkét, neki kell vigasztalni, nem? Ő tök szívesen meghallgatja, de egy nyúlfarkincányit nem tud segíteni.
- És az vagy? - Csupán ennyi érdekli, semmi több. Semmi felesleges boncolgatás további kérdezősködés. A legtöbb ember megrohamozta volna, hogy mi a betegsége, mennyire veszélyes, miért hiszik róla azt, hogy beteg. Nem, Gergőnek most csupán csak annyi számít, hogy Shayleen betegnek érzi-e magát és ő hinni fog neki. Nincs oka rá, hogy ne tegye.
- Jól van. - Nyugtázza, ahogy lejjebb csusszan ültében. Igyekszik kizárni a fejében sokszorosan lüktető zajokat. Túlérzékeny az érzelmekre, érzi a sok zaklatott energiát és ő sem érzi magát komfortosan tőle, nagyon nem. De már nem maradnak sokáig a vagonban.
Amúgy nem Shayleen ellen irányul a "morcossága", ezt próbálja egy kis kedves találgatással ellensúlyozni. Látja amúgy is, a lány milyen lelkes lesz attól, ha a szilveszterezésről beszél. Ez neki biztos hatalmas dolog, ajándék, bár Gergő nem érti miért, nem is érti a lelkesedését. Csak vége van egy évnek, kezdődik minden elölről, szilveszter minden évben van. De ha az idei olyan különleges a lány számára, nem akarja majd megérteni, miért inkább csak igyekszik asszisztálni. Látja a lány arcán, hogy tetszik neki a tűzijáték ötlete, Gergő tekintete pedig kicsit meglágyul, ahogy továbbra is érzelemmentes képpel fixírozza a szemben ülőt.
 - Az lesz. - Ígéri neki végül nyugtató hangon, talán kedves hangnemben, bár nála elég nehéz megmondani. Érzi a lányon, hogy zaklatott volt, de most már ő is olyan izgatott, hogy Gergő is feladja a nyugalomra tett kísérleteit. Sóhajt egyet, felül és előre dől, könyökeit térdeire támasztja, úgy pillant a navinés lánykára.
- Meg a'sszem ilyenkor pezsgőt kell inni. - Teszi hozzá, ha már a képzeletbeli bevásárlólistánál vannak. Nem tudja, milyen hely Rákosborzasztó, de ilyesmit csak lehet szilveszterkor kapni. Bár Gergő személy szerint még soha életében nem ivott ilyesmit, de úgy érzi, éppen itt az ideje kipróbálni.
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. január 16. 20:45 | Link

SuperGergő, a megmentő *-*
Rákosborzasztó betonján

A kérdés nyílt és egyenes, de Shayleen mégsem tudja egyszerűen csak rávágni, hogy nem. Az ablakon néz ki makacsul és szeme könnybe lábad. Tudja a választ mélyen belül, annyira tudja és mégsem bírja beismerni és elfogadni. Az. Annyi éve küzd, annyi mindenen túl van már, de azt mondani, hogy beteg... Mintha kijelentené, hogy tudott róla, csak nem érdekelte. Mégis, a fiú most őszinte kérdést tett fel, a lány pedig kötelességének érzi, hogy igazat mondjon.
- Igen - suttogja alig hallhatóan, de nem pillant Gergőre. A könnyeket már kipislogta a szeméből, nem akart sírni. - De nem érzem magam annak - muszáj még hozzátennie, hogy bármit is mondjanak az orvosok, ő jól van. Nem érzi úgy, hogy olyan komoly lenne a baj, ahogyan azt mondják. Túléli, tehát a betegsége nem súlyos. Ennyi a lényeg.
Leányunk iszonyatosan hálás Gergőnek, hogy nem fejtegeti és nem faggatja, vagy akarja jó útra téríteni. Nincs rá szüksége. Amire van, az egy olyan ember, akit nem az érdekel, hogy mennyit és miből eszik, valamint mikor edz. Csak úgy vannak és mennek, minden kikötés és rossz érzés nélkül. Ezzel együtt pedig az úti célba is beleegyezik, vagy inkább beletörődik Gergő. Éljen éljen! Már csak a programot kell kitalálniuk, de a tűzijáték, ahogy a fiú kiejti a száján, rögtön elnyeri Shayleen tetszését. Szinte már fóka módjára, tapsikolva örül neki. Nos, igen, van, aminek tud így örülni.
- De jó - végül hangot is ad örömének és izgatottan ül tovább, várva, hogy folytassák a tervezgetést. Mert az bizony folytatódik, már érkezik is a pezsgő ötlete, ami, mivel már nagykorúak, teljesen legálisan kivitelezhető.
- Persze, természetesen, azzal majd koccintunk és éjfél előtt visszaszámolunk - a hihetetlen lelkesedés akár ijesztő is lehetne, de a lányra nézve inkább mókásnak neveznénk. Mikor újabb gondolatot fogalmazna meg a tervekkel kapcsolatban, megáll a vonat és megérkeznek. Rögtön felkapja a táskáját, majd megragadja Gergő kezét és szinte felrántja az ülésből - annyi időt azért hagy, hogy a cuccait hozza magával - és már ugranak is le a vonatról.
- El se hiszem! - csillogó szemekkel néz körbe, megannyi ember jött velük együtt ide. - Na jó, szerintem nézzünk el először a vásárba, mit szólsz?
Hozzászólásai ebben a témában

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2015. január 27. 16:12 | Link

Shay
Rákosborzasztó


- Értem. - Mond ennyit, ezt is csendesen. Annyira azért nem analfabéta, hogy ne lássa a lány szemében gyülekező könnyeket. Bár zaklatottságát inkább megérzi. Nehéz lenne megmagyarázni, hogyan, de érzi, hogy a kérdés fájó pontot érintett. Mintha a vonat zajos, kellemetlen közege tiszta víz lenne, Shay érzései pedig belecsepegtetett vércseppek. Gergő pedig gyakorlott cápaként érzi meg furcsa képességével, hogy itt valami nincs rendben, ezért nem is faggatja tovább. Ha a lány beszélni akar róla, ő szívesen meghallgatja. Mármint, igazából másra talán nem is jó, mint hallgatni, de arra igen, igazán. Mármint, tényleg. Csak ajánlani tudom.
De Gergő inkább úgy dönt, gyerekeket is megtévesztő módszert alkalmaz: lekenyerezi a lányt, méghozzá tüzijáték, pezsgő és ehhez hasonló dolgok gondolatával. Shayleen pedig hirtelen nem vért csepegtet a vízbe, hanem egy adag csillámport kavar fel az aljáról, ami kissé megcsapja Gergőt. Nem tehet róla, így született, legszívesebben kikapcsolná az érzékelősdit, mert ilyenkor nem tud, mint a lányra pislogni, mint a hal abban a bizonyos szatyorban. Amúgy sem szószátyár, de ehhez hozzászólni végképp nem tud, de a visszaszámolás és koccintás gondolatára megenyhülnek vonásai, úgy pillant végig a lányon. Még mindig sokkal jobban meg van elégedve a csillámporos állapottal, mint az előzővel - könnyedén levont konklúziót hallhattunk.
Bár nincs ideje tovább morfondírozni ilyesmin, mert a lány lelkesen konstatálja, hogy megjöttek és már kapja is el Gergő kezét, hogy húzza magával. Ő fél kézzel felkapja a cuccát, de amúgy abszolút hagyja magát. Valljuk be, a lánynak vajmi kevés esélye lenne, ha nem hagyná magát, de ő most éppen megmentő, hős lovagként funkcionál és legalább olyan hősiesen hódol be a női akaratnak, mint ahogy szembe mer szállni vele. Így leugrik ő is a vonatról, hallgatja a lelkes ötletet, majd bólint egyet.
- Jó ötlet. - Ad végül is hangot a gondolatának. - Ha lehet, ne vessz el. - Kéri a lánytól még, mielőtt annyira lelkesen vetné magát a tömegbe, hogy eltűnne Gergő szemei elől. Mert oké, nem maga miatt fél, őt amúgy sem nehéz észrevenni a magasságával, szőke fejével, és egyedül is megvan. De Shayben már nem ilyen biztos, könnyen eltűnik a többiek között, olyan picike, főleg Gergőhöz képest. Na meg, ha ilyen hűvös időjárásban, szilveszter éjszakáján egyedül bolyong egy másik mágusfaluban... na az nem valami jó ötlet.
- Akarsz olyan... tudod, dudát? Vagy kereplőt? Ilyen vicces dolgokat? - Kérdi, mert ahogy már a vásárban sétálnak, mindenféle kelléket lát a szilveszteri mókához és meglepő, néha félelmetes arcok jönnek vele szembe. Persze, ő nem igazán fél tőlük, még csak meg se lepődik annyira, inkább csak csendesen elfogadja, hogy ma minden a feje tetejére áll. Igazából neki is kedve van tótágast állni, bár itt és most nem biztos, hogy a nagyérdemű értékelné.
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. február 1. 21:47 | Link

SuperGergő, a megmentő *-*
Rákosborzasztó betonján

Nem óhajt több szót ejteni a betegségéről. Immáron Gergő is tisztában azzal, hogy valami nem egész, de felesleges olyan témát boncolgatni, amiről Shayleen még nem kész, hogy beszéljen. Talán legközelebb kiönti a szívét a fiúnak, talán sosem fogja. A benne lappangó gondolatok, félelmek, vágyak és mindenek felett álló önfejűsége hajtják előre, a pszichológusok pedig rendre kudarcot vallanak vele. Shiemi volt az első, aki megtörte a jég felszínét és, ha a lány maradt volna, le is jut a mélybe. Talán. De erre semmi garancia nem volt és nem is lesz.
Szerencsére, ha akarnának se tudnának többet beszélni erről, mert megérkeznek. Navinésünk szervezetében az adrenalin felszabadul, s könnyedén ragadja meg a fiú kezét, hogy lerántsa a vonatról. Végre megjöttek, buli vaaaan! Azonnal körbe-körbe forgolódik, hátha talál rögtön valami érdekeset. Az első ötlete a vásár felé tóduló tömeg követése. Kaphatnak mindenféle jóságot-bőséget, vicces cuccokat, nem utolsósorban pedig tűzijátékot.
- Íjj, ezt nem tudom megígérni, de igyekszem. Téged úgyis kiszúrlak bárhonnan - felpillant a magas Gergőre, mert hát lássuk be, nem csekélyke magassága a tömeg fölé emeli. Biztos, ami biztos, kézen ragadja a fiút, így fix, hogy nem szakadnak el egymástól. Mielőtt bárki kombinációkba kezdene, nem kell többre gondolni annál, mint ami van: barátság. Amúgy sem volna nyerő ötlet egymás hajkurászásával tölteni az év utolsó napját, arról az idegességről nem is beszélve, ami vele járna. Ha egyszer megoldhatják rövid úton, akkor meg is oldják.
- Nem rossz ötlet. Csapjunk valami zajt, ez tetszik - elismerően bólint az ötletre és szemével már keresi is a megfelelő céleszközt. Ma éjjel meg akar őrülni ugyanúgy, ahogyan mindenki más is. Mindenfelé különböző sapkák vannak, viccesebbek is, átlagosabban is, konfettiszórót is lehet találni, lényegében minden partieszközt. A keresett dudát végül könnyedén kiszúrja az egyik bódéban. - Egyébként, ihatnánk is valamit, ha már erre járunk, oltárian szomjas lettem - mosolyog fel a fiúra, miközben kiválasztják a saját darabjukat. Az idős hölgy, aki árulja, borzasztóan kedvesen pislog, hagyja, hadd nézelődjenek. Már ha akarnak. Fizetés után viszont Shayleen az orrára bízza magukat, hátha kiszagol valami fogyaszthatót, ami lehetőleg oltja szomját.
- Te magasabb vagy, látsz valahol valami folyadékot? Egy folyó is jó lesz, csak ihassak.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok