37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2014. július 15. 15:00 | Link

Budanekeresd
Benji

Ruha


Verőfényes napra ébredtünk, ez pedig csodálatosan tökéletes az egyik lepukkant és csőd szélén álló kviddicsüzlet felvásárlására. No azért Viko nem ennyire gonosz és lelketlen, amúgy is úgy tervezte, hogy az előző tulajnak felajánlja, dolgozzon nála. Eperlány ugyan ebből nem kapna akkora részesedést, de a bolt neve, a seprűje márkája és, hogy mégtöbb helyen legyen boltja, az már megéri. Molyosogva dülöngél a H5-ös budapesti héven, dudorászik a melegtől morgolódó emberek, s a zenét hallgató fiatalok között. Oh, Aquincum! Gyorsan le is száll, nem akar fentmaradni, és tovább menni, mint a legutóbb. Kisétál a titkos városrész bejáratához, ám mielőtt átlépne, a nyakába köt egy egyszerű fekete köpenyt. Így, most úgy néz ki, mintha piroska lenne, csak a színek nem stimmelnek, és a kosár. Elhúzza a száját az ostoba hasonlata miatt, majd átlép a kapun, be egyenesen a budanekeresdi főutca emberekkel teli kellős közepére. Nem túl gyakran jár erre, de annyi biztos, hogy most nagyon sokan vannak.
~ Merre is, merre is...? ~
Morfondírozik, türkiz szemei ide-oda pattognak a boltok rengetegében, de annyi van, hogy ebben a forgatagban nem fogja tudni felismerni azt, ami neki kell.
- Bocsánat! Elnézést. Elnézést! Jaj, ne lökdössön! - Próbál segítséget kérni itt bárkitől, de mindhiába; senki sem áll le beszédbe elegyedni vele, és annyian vannak, hogy szinte feldöntik őt. Őt, a hetven kilós nádszált. Valamiféle könyvbemutató lehet itt, a legújabb, helyes és hősies varázslónak a dedikálása, a nők ugyanis nagyon izgatottak és ugyanazokat a könyveket látja a környezők kezében. Na tessék, őt annyira lefoglalták a kviddicses hírek, hogy lemaradt egy újabb sikerpéldányból. Az jut eszébe, hogy hátha be kéne szereznie Kinonak is egyet a születésnapjára, ő úgy is falja a könyveket, ha még nem olvasta, akkor is egy dedikált kötetért biztos sütne neki valami finomat. Pipiskedve próbál kilátni a tömeg fölött, hátha megpillanthatja, ki is a híres író, aki most az izgalom középpontjában van, de mikor már majdnem kivehetné a nevét, egy csacsogó fruskapáros fellökik őt, és Viko szoknyájával, köpenyével, mindenével előreborulva fogja meg arcával az utca macskakövét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Kolf Krisztián
INAKTÍV


Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:)
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 598
Írta: 2014. október 7. 15:38 | Link

Miko
Szalamanton, a Hőhűtő héten

Őszintén hálás vagyok amiért Miko és a családja befogadtak nyárra, hiszen pár hónapja úgy voltam, hogy nagy valószínűséggel Üstösd valamelyik elhagyatott gyárépületében vagy Budapest valamelyik sikátorában fogom a hőség hónapjait tölteni. Egyik ötlet sem töltött el boldogsággal, de még mindig jobbnak tűnt, mint hazamenni és könyörögni azért, hogy egyáltalán beengedjenek. Vagy, hogy engem használjanak arra, hogy "megtérésemmel" címlapra kerüljenek. Na, nem, azt soha. Mehettem volna a börtöndokihoz is - valójában pszichológusnő, de hát valahogy becézni kellett odabent -, de ő a nyarat a pasijával külföldön tölti, én meg nem vagyok olyan pofátlan, hogy ezt tudva a nyakába varrom magam.
Szóval egyértelműen kijelenthetem, hogy Miko megmentett, így hát egészen kicsinységnek tűnik számomra, hogy ezt viszonozzam ahogy tudom. Még korábban megígértem neki, hogy megmutatom milyen a hőhűtő hét. Valójában még én sem voltam ott soha, hiszen, amikor elkezdték, én már a javítóban csücsültem, de hallottam róla, és jó mókának tűnt, ráadásul ebben a hihetetlen melegben igazi mennyország egy olyan hely, ahol mindenhonnan folyik a hűsítő víz.
Reggel Mikoval közösen indulunk el Szalamantonba a mágikus vasút segítségével. A terv szerint a többiekkel majd a város főterén találkozunk, addig viszont előttünk még egy rövid utazás, amin megkóstolhatom kedvenc pattogatott kukoricám legújabb változatát. Ezt a fajta rágcsát zacskókban árulják és mindegyikben mindig kétfajta ízű popcorn található. Illetve hát ez így nem teljesen igaz, mert mindegyik szem más ízű, de az egyik zacskóban például csak sós és keserű egy másikban pedig csak édes és savanyú ízek találhatók. A legújabb változat a sós és savanyú keverék, ezt raktam be korábban a hátizsákomba, most pedig kibontom és megkínálom vele Mikót is.
- Remélem, felkészültél vizes varázslatokból, mert, ha nem, nagyon nyerni fogok - vigyorgok rá kicsit önelégülten, amire valójában semmi okom, elvégre ügyesen sikerült megbuknom év végén. Bár áztató igékből az utóbbi napokban elég sokat bemagoltam, talán valamelyiknek hasznát is veszem majd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Szalamanton
Írta: 2014. október 13. 23:59
| Link

Projektmunka - 1. forduló
október 13. 15:30

Ma délelőtt különösen nagy volt a nyüzsgés Szalamantonban, ami nem is csoda, hiszen ebben az évben a település ad otthont a Nemzetközi Elemi Mágus Bajnokságnak, mely egy négyévente megrendezésre kerülő verseny. Szervezésének hagyományai 1974-ig nyúlnak vissza, amikor az akkori leghíresebb elemi mágus mester egy háromfordulós próbán versenyeztette azokat, akik a tanoncai kívántak lenni. Mostanra ez a rendezvény lett az elemi mágusok legfontosabb és legnívósabb versenye, nem mellesleg az egyetlen nemzetközileg is elismert.
Az első forduló helyszíne egészen pontosan a Balaton partján lett felépítve: középen négy darab szobaméretű doboz, melyeknek oldalán körben ajtók láthatók. A közönség a félkörívben ezek köré épített lelátókon foglal helyet, a zsűri, aminek szerepe most még csak formális, a lelátók előtt egy hosszú asztalnál. A dobozok között egy kis emelvény látható, felette képernyőszerű kivetítővásznak lebegnek, melyeken majd a nézők követhetik figyelemmel a helyiségekben folyó eseményeket.
A versenyzők már felsorakoztak a dobozok mellett, így hát már a Bagolykőből érkezett tanoncok is a többiek mellett állnak. Brandon Norrey, Eris L. Awer-Kowai és Ginnie Marrywather a jobb első, Julien Armand Saint-Venant és Katie Runa Blackwood a bal első, Ombozi Noel a bal hátsó, Ashley Valery Stanwood és Shania Nayar pedig a jobb hátsó szoba közelében várakoznak. Már elhangzottak a köszöntők és beszédek a "fontos" emberek szájából, valamint a megnyitó táncos-zenés része is a végéhez ért, úgyhogy most már mindenki feszülten várja, hogy elkezdődjék a verseny érdemi része.
A lelátók felől egy harmincas évei végén járó, de fiatalos kinézetű, barna hajú férfi indul a dobozok közti emelvény felé, majd ott pálcáját a torkának szegezve kihangosítja magát:
- Üdvözlök minden kedves nézőt, a zsűritagokat, na és természetesen a versenyzőket. Hamarosan megkezdődik az első forduló, de előtte ismertetem a szabályokat. - Hangja betölti a teret, mosolya megolvasztja a női szíveket. Aki eddig nem tudta, az hamarosan rá fog jönni, miért is sikítoznak transzparenseket lengetve fiatal hölgyek az első sorokban: a verseny kommentátora nem más, mint a négyszeres NEMBaj győztes, Charles McGrath. Ő az egyetlen, akinek ilyen sokszor sikerült kategóriájában megszereznie az első helyet, és egyesek szerint ez a szám nagyobb is lehetett volna, ha a férfi nem vonul vissza a versenyzéstől.
- Az első forduló neve: Kincskeresés! - kiáltja, majd kis hatásszünet után folytatja. - Ha szemfülesek voltatok, észrevehettétek, hogy nem évfolyam, hanem elem szerint osztottunk benneteket csoportokra, itt ugyanis kisebb súlya lesz a tapasztalatnak és az érdemi tudásnak. Viszont annál több szerencse, kitartás és ösztön szükségeltetik - kacsint a versenyzők felé, amit kisebb sikolyorkánnal jutalmaznak a férfi rajongói, hiszen a kivetítők már most is működnek, a nézők számára láthatóvá téve a kommentátor apró gesztusait is.
- Na, de térjünk rá a lényegre! A csapatok be fognak vonulni a négy terem egyikébe, majd ott meg kell találniuk egy kis jelvényt, amiből természetesen sokkal kevesebb van, mint amennyien a versenyzők jelenleg vannak. Aki megszerez egyet, az már tovább is jutott a következő fordulóba, és el is hagyhatja a verseny helyszínét. Ugyanakkor a szabályok nem tiltják, hogy többet is megkaparintson egy játékos. Ahogy azt sem, hogy akadályozzák egymást a mágusok. Természetesen a másiknak súlyos sérülést nem okozhatnak, mert az azonnali kizárást von maga után, de balesetek, illetve kisebb sebek miatt nem jár büntetés.
Charles hagyja, hogy mind a játékosok, mind a nézők megemésszék az elhangzottakat, majd a rövid szünet után kiadja az utasításokat:
- Kérem, hogy a versenyzők lépjenek egy-egy ajtóhoz, majd a sípszó elhangzása után menjenek be a terembe!
A tanoncok úgy tesznek, ahogy a verseny vezetője kéri, kiválasztanak egy-egy szimpatikus nyílászárót és elé lépnek. Egyesek megfogják a kilincset, mások dermedt feszülten várják az indító jelet, de olyan is akad, aki annyira magabiztos, hogy unalmát még csak nem is próbálja leplezni.
- Kezdődjék hát a verseny! - kiált Charles és ezzel hivatalosan is elindul a Nemzetközi Elemi Mágus Bajnokság első fordulója.


Charles McGrath

Leírások, kiegészítés

Álmodói tudnivalók
Utoljára módosította:Merkovszky Ádám, 2014. október 14. 00:00 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. november 12. 10:33 | Link

Szalamanton
Projektmunka - 2. forduló

Március 1., vasárnap délután

Az első fordulón sikeresen továbbjutott versenyzők a nézőtér melletti sátorban várakoznak arra, hogy szólítsák őket, és végre megmutathassák, mivel készültek erre a napra. A színpad jelenleg üres, oda várják majd az előadókat, akik egyesével fognak fellépni. Itt már a zsűrinek is lesz dolga, az ő és a közönség pontjai alapján fog eldőlni, hogy ki jut tovább, és ki esik ki.
Az első megmérettetésen még elemek szerint osztották fel a tanoncokat, most azonban már évfolyamokra bontották őket, hiszen itt már tényleg számít a gyakorlati tudás, kisebb a szerencsefaktor. A sorrendet még a délelőtt folyamán meghatározták, így mindenki tudja már, mikor fog sorra kerülni, nem kell végigvárnia minden előtte lévőt. A szervezők igyekeztek a lehető legvegyesebb felosztást meghatározni, hogy a nézőknek ne kelljen egymás után öt egyforma elemmel bravúroskodó versenyzőt nézniük; általában a tűz, víz, föld, levegő sorrendet követik. Először a legfiatalabbak lépnek majd színpadra, majd sorban az egyre idősebbek és tapasztaltabbak.
Mikor a színpadon megjelenik a verseny levezénylője, Charles McGrath, hatalmas ováció fogadja, amit ő szerény mosollyal vesz tudomásul. Sokan beképzeltnek tartják a férfit, pedig ő egyszerűen csak tudja, hogyan kell szerepelni. Igazából a felkérést a kommentátori szerepre is csak a lányai miatt vállalta el. Valójában évek óta visszavonultan él egy kisebb szigeten feleségével és három gyermekével. Az elemi mágiát pedig teljesen hétköznapi dolgokra használja, és nem kíván sem újra versenyezni, sem hírnevével kérkedni.
- Üdvözlök mindenkit, aki eljött, hogy megtekinthesse a Nemzetközi Elemi Mágus Bajnokság második fordulóját! - szól, majd várja, hogy elhaljon a taps és az örömteli sikolyok. - Köszöntöm a zsűritagokat is, ma önöknek lesz itt a legnehezebb dolga a versenyzők után. - Ránéz a hét alakra, majd sorban bemutatja őket. Van köztük elemi mágus, minisztériumi ember, híres előadó, de még tudós is. Ők fogják értékelni a tanoncok produkcióit, élükön pedig nem más áll, mint a magyar mágiaügyi miniszter. A zsűri tagjainak méltatása után, Charles rátér a feladat ismertetésére:
- A második forduló címe: Formaverseny! A következő pár órában egyesével fognak fellépni a versenyzők, és megmutatják, mit tudnak, mivel készültek, és persze legelsősorban megpróbálják elvarázsolni és lenyűgözni önöket, valamint a zsűri tagjait. Feladatuk nem más, mint egy 2 perces előadás bemutatása az elemük segítségével. Itt már évfolyamonként külön fognak megmutatkozni a tanoncok, elvégre merőben más tudnak azok, akik már két-három éve tanulják az elemi mágiát, mint azok, akik még csak most kezdték.
Charles lágyan elmosolyodik, és amíg hagyja megemészteni az információkat, visszaemlékezik egyik versenyére, amiben maximum pontot ért el a formaversenyen, ez ugyanis minden évben ugyan az, egyedül a téma változik. Apropó, téma...
- A versenyzők bármit csinálhatnak, ami nem túl veszélyes, köze van az elemükhöz, és idomul a témához, ami ebben az évben nem mást, mint a... ...Fantázia! - kiáltja a férfi vigyorogva, de közben arra gondol, hogy a szervezők eléggé könnyű, de ugyanakkor nehéz feladatot is adtak most. Elvégre a fantáziába majdnem minden belefér, ugyanakkor a legtöbben nagyon színes, élénk előadást fognak tartani, így, ha valaki valami egyszerűbbet tervezett, el fog veszni a sok csillogó performansz között.
- Sok sikert kívánok a tanoncoknak, kitartást a zsűrinek, éééés kezdődjék a verseny! - emeli fel karjait Charles, és indítja el a Nemzetközi Elemi Mágus Bajnokság második fordulóját.


Charles McGrath

Álmodói tudnivalók
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Érkezés
Írta: 2014. november 12. 22:00
| Link

Asztrológia tábor, Budanekeresd

Régóta tervezgeti már ezt a megmozdulást, mert ez is más, mint egy unalmas tanóra. Neki persze nem az, de meg van győződve róla, hogy a diákoknak semmi nem lehet elég izgalmas, ha a tanulásról van szó, és ha már sikerült kiharcolnia az igazgatónál, hogy elvihesse a kölköket, az iskola területén kívülre, akkor élni fog a lehetőséggel természetesen. A Hopp hálózatot tudják használni, így Zoltán felügyeli az indulást, hogy mindenki biztonságban, a megfelelő helyre érkezzen, aki jelentkezett és a szülői engedélyt is bemutatta. Mikor már mindenki elporzott a kandallóban Budanekeresdre az ottani művészeti iskola, nekik kijelölt lakrészébe, utolsónak ő is belép az utazó alkalmatosságba, tértágító bűbájjal ellátott aktatáskájával és kimondja a célt.
Egy pillanattal később kilép a másik oldalon és szemrevételezi a csapatot. Láthatóan mindenki épségben megérkezett, hála tanársegédjének, Cath-nek, aki nagyon lelkes és megbízhatóan végzi feladatát.
- Foglaljátok el a szobákat, ahogy beosztottam a párokat. Csomagoljatok ki, ismerkedjetek a környékkel! Ebéd előtt találkozunk a tanteremben és kiosztom a feladatot, amire felkészülési időt kaptok, természetesen. -
Miután kiadta az utasításokat, elvonul a szobája irányába. A helyiség jobban felszerelt, mint a saját lakrésze a kastélyban, neki elég lenne egy ágy, asztal, meg a fürdőszoba, itt meg kényelmes kanapé, fotelokkal, dupla ágy, komód, elegáns szőnyegek és sötétítő függöny emeli a komfort érzetét. Kipakolja a pizsamáját az ágyra, fogkeféjét a csap fölötti polcra, majd belemerül egy asztrológiai szakkönyvbe.

// Álmodói megjegyzés: Az óra egy szálba menjen, mindig az előző asztrológi órás hsz-hez szálazzatok! //
Utoljára módosította:Várkonyi Zoltán, 2014. november 12. 22:22 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2014. december 8. 22:30 | Link




- Karácsonyi záróműsor, december 23.
Ruha


Édesanyja az utolsó ecsetvonással tökéletesítette Annelie sminkjét a karácsonyi előadásukra. Már csak fél óra volt hátra a kezdésig, ő pedig izgult, hiába van gyakorlata már abban amit csinál.
Cat ott ült mellette végig, Anne bevitte magával az öltözőbe, de nem nagyon beszélt hozzá amíg a készülődés folyt. A cirkusz összes tagja ott sürgött-forgott körülöttük egészen addig amíg Anna el nem húzta a függönyt, hogy lányát belebújtassa a piros csodába, amiben megkezdi az estét.
- Anyu, húzd lejjebb...fáj. Oké... - mindent amit az anyjával beszélt, svédül tette, és nagyokat sóhajtott öltözködés közben. Muszáj volt levezetnie a feszültséget, és az, ahogy a ruhát rángatta rajta, nem javított semmin, csak jobban idegesítette.
- Jó lesz? - kérdezte Anna, majd csípőre tett kezekkel méregetni kezdte "a művet". Annelie csak lehunyta a szemét, és elhúzta a függönyt, hogy megálljon Cat előtt, és kérdőn pillantson rá.
- Még mielőtt bármit is mondasz... Igen, én vagyok, tíz kiló smink, és húsz kiló ruha alatt - vigyorodott el a mostanra barna hajat viselő kisasszonyka. Jól tudta, hogy ez a csillogás nagyon is jól áll neki, barátnője pedig még nem látta előadáson, tehát így sem.
- Máté itt van valahol? - kérdezte kicsit körbenézve, de a lánytól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. december 16. 17:05 | Link

Szalamanton
Projektmunka 3. forduló
Május 23., szombat délelőtt

Elérkezett a Nemzetközi Elemi Mágus Bajnokság ifjúsági kategóriájának utolsó fordulója. A hely most úgy néz ki, mint az első megmérettetéskor azzal a különbséggel, hogy négy helyett három doboz van, és legalább kétszer akkorák, mint legutóbb. Ezúttal nem elemek, hanem évfolyamok szerint különítik el a csoportokat. A versenyzők elfoglalják helyüket a dobozok falán körben található ajtók előtt, bár most már lényegesen kevesebben vannak, mint korábban: csoportonként tíz-tizenöten.
Charles ruganyos léptekkel siet fel a színpadra, majd mutatja be újfent a zsűri tagjait, akiknek ezúttal sem lesz a nézésen kívül sok dolguk. Persze vitás helyzetben ők döntenek, de az Arénában sosem szoktak ilyenek lenni. Vagy éppen csak ilyenek vannak.
A kommentátor egyenként bemutatja a versenyzőket is, akik többségében a nézők felé fordulva mosolyogva integetnek, majd feszült arccal visszafordulnak ajtajuk felé. Vannak persze kivételek, akik nyugodtan várakoznak a bebocsáttatásra, őket a közönség sem különösebben érdekli. Nevüket hallva csupán biccentenek egyet, gondolataikba temetkeznek, felkészülnek a harcra.
Charles tudatja a versenyzőkkel és a nézőkkel is a szabályokat, mely igazából nem sok van, és a legfőbb azok közül is csak annyi, hogy "csak egy maradhat". Természetesen dobozonként egy, így lesz három győztese az ifjúsági kategóriának. Végül a bemondó elharsogja azt a szót, amire mindenki vár, kinyílnak az ajtók, belépnek a versenyzők, a szemek a kijelzőkre merednek...

/A dobozokban ugyanazt találjátok: nyugatra erdő, középen egy hatalmas tó, keletre egy aktív vulkán, északra hó és hideg, délre sziklás, szeles kopár vidék. Kijutni nem lehet, feladni sem igazán. A szervezők bemennek azért, aki súlyosan megsérül vagy egyéb módon harcképtelenné válik. Induljatok el, nem kell hosszút írni. Brandon te nyugatról lépsz be a dobozodba, Ash, te északról, Julien, te keletről. Bran és Julien, ti egy dobozban vagytok./
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. december 23. 22:00 | Link

Taláros
Talárosi mulatságok
2014.XII.1.

Kata<33




Ez a nap is úgy indult, mint akármelyik másik így karácsony előtt. A Losonczy családra ilyenkor szinte rá sem lehet ismerni, na nem mintha az év többi időszakában nem lenne jellemző az összetartás, de ilyentájt ez felfokozódik, és a szokásos sürgés-forgással párosul: sütés-főzés, rokonlátogatások, hol Linák mennek, hol hozzájuk jönnek, szinte minden napra jut valaki. Most épp az előbbi helyzet áll fenn, Taláros faluba érkezett a Losonczy gárda, mégpedig azért, hogy a család egyik közeli barátját meglátogassa így az ünnepek előtt. A társalgás egészen addig zökkenőmentesen ment, amíg szoba nem került az ilyenkor szokásos hogy áll a nagylány a fiúkkal, a szerelemmel? kérdés, és a lány úgy érezte neki ehhez most végképp semmi kedve nincsen. Kérlelő pillantást vetett édesapjára, aki szerencsére rögtön értette, hogy Lina most semmiképp nem akar erről csacsogni, és tartva attól, hogy a szőkeség ne adj Isten megint visszaesik a közönyös, már-már depressziósnak mondható viselkedésbe felajánlotta, hogy mi lenne, ha Alina elmenne, és szétnézne a faluban, elvégre most van a karácsonyi mulatság ideje, divatbemutatókkal meg mindenféle neki való dolgokkal. Nem kellett kétszer mondani, a lány mosolyogva felállt, és kecsesen, mint azt, ahogy egy jégtáncoshoz illik az ajtó felé vette az irányt. Mielőtt kilépett hálás pislogások százait küldte apukája felé, majd megkönnyebbülve indult el az ismerősnek mondható úton.
A központba érve csodás látvány fogadta, kivilágított karácsonyi bódék, narancs és fahéj illatáradat, a forralt bor kellemes bukéja, valamint, ami számára a legfontosabb volt, épp a téli kollekciót mutatták be. Ámult és bámult a különlegesebbnél különlegesebb ruhakölteményeken, el is határozta, hogy, amint teheti egyet-kettőt megvásárol magának karácsonyi ajándék gyanánt. Lehet, hogy nem vette észre magát, de úgy tűnik, annyira tetszettek neki az összeállítások, hogy tátott szájjal bámulta őket, mert egyszer csak azon kapja magát, hogy az ajkai és a torka szárazságban lekörözi a Góbi sivatagot. Ezért úgy határoz, hogy felkeres egy puncsos standot. Körbetekint, majd kiválaszt egy bódét, szépen odaslattyog, majd miután kikérte a forró italt tűnik fel neki, hogy az egyik rég nem látott barátnője, Kata áll előtte. Nem hezitál sokat, gyorsan a hátára ugrik, és kiáltja hangosan a köszöntő szavakat.
-Hejhóó! Hol a manóba voltál eddig elveszve te nő? Ezer meg egy éve nem láttalak… Láttad már a divatbemutatót? Állati ruhák vannak!
Miután kellőképpen ráhozta a frászt a másikra lekászálódik a hátikájáról és immáron tulajdon talpain a punccsal a kezében várja Kata reakcióját.
Utoljára módosította:Losonczy Alina, 2014. december 25. 18:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2014. december 25. 21:17 | Link

Grace Erin Green
Budanekeresd, valamikor a téli szünetben

Már az ötödik üzletből lépek ki tanácstalan arckifejezéssel, mikor megpillantok egy idegesen felém tekingető alakot az egyik sikátor szájánál. Ezek szerint már elterjedt a híre, hogy egy idegen fickó keresgél a környéken. Úgy sejtem, hamarosan kiugrasztom a nyulat a bokorból.
Egyébként dolgozom, egyértelműen, hiszen karácsonyi szünet van. Szüleim valahol Afrika déli részén kutatnak valami után, üzentek, hogy idén se jönnek haza. Még szerencse, jelenleg jobb dolgom is van, mint eljátszani a kedvükért a jóskisfiút. Még meg kell szoknom az új országot, a helyet, be kell jelentkeznem az iskolába, intéznem az ösztöndíjat. És, hogy legyen miből élnem, végzem a cég által kiadott munkákat. Most éppen egy ritka ereklye után kutatok. Nem sok feljegyzés maradt utána, de néhány hete feltűnt egy árverésen. Elmentem rá, hogy megszerezzem a cég számára, de végül az ereklye nem tűnt fel. Azt rebesgették, hogy valaki fű alatt megvette a tulajdonostól nem semmi pénzért.
Természetesen nekem még mindig feladatom megszerezni a tárgyat, így hát most Budanekeresd bizonyos boltjaiban kérdezősködöm, persze nem mintha azt gondolnám, hogy valaki elárulja nekem a titokzatos vevőt. De abban biztos vagyok, hogy a hírem eljuthat hozzá. Meg az esetleges riválisaihoz. Meg az olyanokhoz, akik szívesen végeznek piszkos munkát jó pénzért. A sikátor melletti fickó pont ilyennek tűnik. El is indulok felé, de amint észreveszi a közeledésem, igyekszik elillanni. Futni kezdek felé, de a karácsonyi bevásárlást intéző emberek tömegében elég nehéz előrejutni. Mire a sikátor bejáratához érek, már nincs ott senki. Káromkodni lenne kedvem, de nem teszem. Fontos a látszat.
Hirtelen fordulok vissza, ami hibának bizonyul, mert így nekimegyek egy lánynak. Igyekszem elkapni a karját, hogy ne essen el, és közben még bocsánatot is kérek. Nem hiányzik, hogy magamra haragítsam, és így nagyobb figyelmet vonjak magamra, mint az hasznos lenne a helyzetemben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2014. december 25. 22:33 | Link

Neviczky Eszter
Üstösd, a Neviczky rezidencia

Arra az időre, amíg még nem járok suliba, illetve órákra, teljesen betábláztattam minden pillanatomat a cég helyi közvetítőjével, elvégre az a pénz nem fog rosszul jönni. Ráadásul a kapcsolatok kiépítését sem lehet elég korán elkezdeni.
Ma egy híresen - vagy éppen hírhedten - aranyvérű családtól kell megszereznem egy különleges tárgyat. Persze előbb ellenőrizni fogom, hogy valóban az-e, aminek mondják. Ezeknél a több évszázada létező családoknál előfordul, hogy az ereklyéket időközben eladják, vagy éppen ellopják tőlük, ők pedig a későbbiekben egy hamissal helyettesítik, hogy továbbra is legyen mivel felvágni az ismerősök előtt. Na, meg mert ciki lenne bevallani, hogy már nincs meg.
Az én dolgom ellenőrizni, hogy valódi-e a tárgy, aztán, ha beigazolódik, akkor megvásárolni a jelenlegi tulajdonostól. Mivel mindenhova felkészülten megyek, igyekeztem a lehető legtöbb információt összegyűjteni a családról. Találtam nem túl hízelgő dolgokat is, ezeket a témákat ajánlatos kerülni az este során.
Elegáns dísztalárban érkezem az épület elé, bár jobban kedvelem a mugli viseletet, tisztában vagyok vele, hogy Neviczkyék nagyon is vértisztelő család, alapból szóba sem állnának egy magamfajta sárvérűvel. Persze semmiképpen nem fogom az orrukra kötni a származásomat. A munkámat jöttem végezni, számomra sokkal fontosabb a teljesítmény és a tehetség, mint a vér és a születés. Ezt az elvemet sem előttük fogom kitárgyalni. Tudom, mit kell és szabad tennem, és azzal is tisztában vagyok, mit tilos.
Az ajtóhoz lépek és megfogom a kopogtatót. Kétszer koppintok vele a vastag faajtóra, majd várom, hogy beengedjenek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2014. december 26. 22:49 | Link

Catherine Alexis Rawen
Szalamanton, Valamikor a téli szünetben

Munka, munka, munka... Egész szép keresetre tettem már szert azóta, hogy az országba érkeztem, mert szinte minden feladatot elvállaltam, amit csak a helyi közvetítő adni tudott. De a mai melóm kész őrület. Az ereklyét, amit meg kéne szereznem éppen elhalászták az orrom elől, és most rohanok a fickó után, aki a kabátjában rejtegeti a kincset.
Ráadásul eléggé hasznos, de a társadalomra nézve veszélyes holmi jutott a pasas birtokába. Mindenáron meg kell szereznem, ez a feladatom. Meg is tennék mindent, de a karácsonyi roham lecsillapulta ellenére is még mindig rengetegen mászkálnak az utcákon, ami eléggé megnehezíti, hogy a férfi nyomában maradjak. Mindenesetre fizimiskáját már bevéstem az emlékezetembe, mostantól bárhol felismerem a tagot.
Követés közben embereket lökdösök félre, mások engem sodornak el, bocsánatot kérni nincs időm, de a többiek sem fárasztják magukat vele. Az előlem futó fickó most éppen olyan erősen taszít meg egy nőt, hogy az a földön köt ki. Ha ez egy szimpla helyzet lenne, felsegíteném őt, nem mintha érdekelne, hogy mi van vele, egyszerűen engedelmeskednék a társadalmi elvárásnak, ráadásul mindenki látná, hogy milyen jófej vagyok. A nő hálás lenne, talán még nagyobb előnyöm is származna a dologból. De meló közben nem teszek ilyen alapjában véve felesleges kitérőket. Ezért is vagyok sokkal eredményesebb, mint a kollégáim. Nem hagyom, hogy bármi elterelje a figyelmemet.
Ennek - és edzettségemnek - hála végre utolérem a pasast, megragadom a kabátját és... Egy nappaliban találom magam, ráadásul nem is ketten vagyunk. Ez a munka kezd egyre durvább lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. december 31. 00:01 | Link

Shay
Vonatozósdi, Rákosborzasztó felé


- Na várjá'... - Mondja, miközben gondterhelten sóhajt egyet. Kezd attól félni, hogy ez az egész meghaladja majd szellemi képességeit. Pedig jó esze van és nagyon szorgalmas, de Gergő egyelőre nem rakta össze a képet. A vonat el is indul Bogolyfalva állomásáról, ő pedig a fejét vakargatja, hátha az segít majd neki a koncentrálásban. Rosszul hiszi, csupán pár zavaró tényező van a fülkében, egy-két visítozó gyerek, a vonat zakatolása, egy ketrecét rázó bagoly és ehhez hasonlók. Ő mégis próbálja összerakni a képet.
- Mond má' meg, most akkor miért szökünk? - Kéri még egyszer, Shayleen-nel szemen ülve. Kicsit lejjebb csúszik az ülésen, hogy a könyökét lerakhassa. Akkor pedig mutató és hüvelykujjával megtámasztja kissé oldalra biccentett fejét. Mert oké, hogy a lány kirándulni akar, Gergőt meg lehet rángatni akárhová, semmi rossznak nem az elrontója ő. De akkor most ki elől kellett ennyire nagyon elszökni? Miért játszottak James Bondosat? Mert talán még azt is könnyebben megértené jelenleg, ha csak a lánynak különösen bizarr vonzalma lenne a 007-es iránt és át akarta volna érezni a feelingjét.
- És hova? - Kérdezi amúgy, mert arról sincs fogalma, hogy egyáltalán hova mennek, ha már ennyire szöknek. És ha már vele, akkor... miért pont vele?! Még csodálkozik, hogy értetlen, nem tudja felfogni. Ráadásul az a bagoly is egyre jobban idegesíti. Ritmusosan kezd el dobolni mutatóujjával a halántékán, hogy ne ritmusosan tépkedje ki a tollait egyesével. Ő tökre jól lenne, kiképzett egy papucs, bárhova lehet rángatni és tökre átadja az irányítást, de ha már nyolcadszorra gondolja végig és még elsőre sem értette meg, nemhogy kilencedszerre.
- Hát jó'van... - Állapítja meg végül magának, sóhajtva, hogy a csöppnyi feszültséget, ami felgyülemlett benne, levezesse. Igazából lassan kezdi feladni az egészet, kiégett villanykörteként csendben füstölög majd. Feljebb ül, kihúzza magát, tenyereit két combjába törli, kicsit megizzadtak. Csak remélni meri, hogy nem a világ másik végére vonatoznak. Még az is lehet, hogy Shayleen eladja őt rabszolgának a szerb határon túl...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rui Mendes Dias
INAKTÍV


Mikulikánus.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 114
Írta: 2015. január 2. 19:55 | Link

Annelie F. Blargjsrthoi

december 23, este

 Életembe nem láttam még ilyen első osztályú előadást, mint amire Annelie meghívott. És bár valóban kedvem lett volna gratulálni nekik a lenyűgöző műsorért, sajnos leragadtam a mellettem tomboló lánnyal még besezélgetni egy kicsit. Helyes egy leányzó volt, meg kell hagyni, de a közelébe se ért annak a Rellonosnak, akit volt szerencsém fejbe kólintani a dobverőmmel - majd nem sokon múlott, hogy élve felkoncol. Nem erőltettem a dolgot, a végén adtam neki egy puszit, amibe belehajolt, és igazat is adtam neki: miért ne. Nem fogtam hosszúra a dolgot, épp igyekeztem ugyanis az egyik fellépőhöz, amit közölve vele mégiscsak leléptem a sátrak felé. Ízlésesen út közben egy cigarettát elszívtam, itt-ott útbaigazítást kértem, és mily boldogsággal töltött el az érzés, hogy másodjára sikerült megtalálnom Anniéket! Addigra már bőven kivégeztem a dohányomat, amely maradékjai valami fűcsomóban végezhették. Mielőtt beléptem még megigazítottam a fekete szövetkabátomat és sálamat, kisöpörtem minden porszemcsét az ingemről, beletúrtam a hajamba, ránevettem egy lányra, aki mindezt leesett állal nézte végig és benyomultam szépen a helységbe. Szerencsémre a leányzó egyedül piszmogott valamit a szobában és igencsak reméltem, hogy nem olyan jókor jöttem be, hogy most leátkozzon, tehát a biztonság kedvéért még csak rá se néztem, hanem rögtön a sarokba. De az anyja, se Cath, se Máté. Lehet együtt mentek el valamiért a cirkuszi növendéknek, de ez csak annál jobb! Legalább nem kell még őket is magammal vinni, esetleg meghívni őket inni, ne adj Isten hát ha még sokat és töményet is akarnak inni.. Na nem.
- Na, kész vagy már? Menjünk, kérlek! - beszéltem oda pontosan a saroknak, ahol egy valami fogas-szerűség állt, s még mielőtt bármit válaszolhatott is, folytattam. - Pazar volt a műsor. Egyszerűen fantasztikus voltál, imádtam. - most már befogom, mert még le talál átkozni, aminek a lehetősége így sem volt elhanyagolandó. Nem, még véletlenül sem mertem odasandítani, mert bár a késztetés megvolt igen rendesen, azért az ő haragjától tartok. De na, menjünk már!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rey Averay
INAKTÍV


Sunshine ~
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 263
Írta: 2015. március 2. 23:34 | Link

C a i t l y n *___*
úton Üstösd felé

Biztos volt benne, hogy el kell menniük Üstökösdre, amint meghallotta, hogy az ott található híresen nagy piactér és boltok egy hétvégére mind átalakulnak. Bizony, nem répát-zöldséget megy venni a mágusfaluba, hanem az ott megrendezett Kviddics-hétvégére. De egyedül borzasztó unalmas lenne, ezt tudja ő is, belátja, szóval keresett valakit, akit elhívhat magával. A szintén terelő, navinés lánykát találta meg az őrültségével, ő pedig igent mondott. (Szegény, naiv kislány. - a szerk.)
Viszont késésben vannak, ahogy a vonatállomás felé baktat, Caitlynnel az oldalán, közben valami hülyeséggel szórakoztatja, szokás szerint. És amikor meghallja a fütyülést, látja a vonatot, ahogy lassan indulni készül és akkor megdobban a szíve. Ez nem lesz így jó - esik le neki pillanatokon belül.
- Lekéssük! Gyere! - Szólítja fel a lányt lelkesen, majd elkapja a kezét, hogy véletlen se maradjon le tőle. Azért nem lő ki nélküle és nem kezd futásba egyedül. Persze rángatni sem akarja, de azért jó lenne nem lekésni. Így szabad kezével lelkesen integet, hátha van valami kalauz vagy ilyesmi, aki meg tudja várni őket.
Amikor odaérnek, előreengedi a lányt egy finom húzással kerül közelebb a vonathoz, mint ő és már szállhat is fel, Rey pedig csak utána. Kicsit lihegve, de elégedett vigyorával küzdve dől neki a vonat oldalának, ahogy az ajtót becsukta. Megcsinálták! De abban a pillanatban már indul is a vonat, érzi, ahogy mozog alatta.
- Hé, jól vagy? - Kérdezi elmosolyodva, már az orrán véve a nagy levegőket. Fontosabb dolga most, hogy aggodalmaskodó pillantással vizsgálja meg a lányt, hogy bírta az előzőeket. Remélhetőleg kifogástalanul, legalábbis ő nagyon reménykedik benne.
Utoljára módosította:Rey Averay, 2015. március 4. 22:43 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2015. március 15. 21:18 | Link

Konstantin
Március 17., kora délután, Üstösd


Arcán a rosszallás ezer jele mutatkozott, ahogy a táskájába süllyesztette az áldozat magyalpálcáját. Egy rakat szétszóródott könyv és egy nagy vértócsa mellett guggolt a homlokát ráncolva, tökéletesen belemélyülve a megoldásra váró eset részleteibe. A nyomokból egyértelműen kiderült számára már az első pillanatban, hogy egy előre eltervezett, brutálisan elkövetett gyilkosság történt a házban az éjszaka folyamán, de a tettesre utaló nyomot még nem sikerült elővakarnia a szerencsétlen fickó otthonának romjai alól. Kora reggel riasztották, amikor a jól megérdemelt kávéját fogyasztotta az ebédlőasztalánál ücsörögve. Úgy volt, hogy a Minisztérium közelébe sem kell mennie aznap, a kastélyban várta egy rakat óraterv és miegymás, lélekben és a sünis mamuszában arra volt felkészülve, nem egy ilyen durva ügyre.
Óvatosan állt fel a föld közeléből, jobb térde éles, kattogó hangott hallatott, ahogy kiegyenesítette elgémberedett tagjait. Már legalább negyed órája gubbasztott az élettelen test kihűlt helye felett eredmény nélkül, ideje volt szemügyre venni a ház többi részét is. Körülötte még két társa dolgozott, az épület környékét pedig további aurorok biztosították. Nem mintha attól tartottak volna, hogy az elkövető fényes nappal visszatér majd a tetthelyre, mégsem lehettek óvatlanok. Üstösd a kétes ügyletek rosszhírű településeként égett a varázslók tudatába, egy olyan helyként, ahol bármi bármikor megtörténhet. És meg is történt.
Sötét tekintettel követte az ablakon át a fekete zacskó és kollégái útját egy speciális, külön erre a célre kialakított szállítójárműig, aztán visszafordult a nappaliból maradt romhalmaz felé. Feltúrták, majd felrobbantották a környezetet - valami azt súgta számára, hogy a tettes, avagy tettesek valami számukra értékes dolog után kutattak, talán meg is találták, talán nem.
Igazán hosszú délutánnak nézett elébe, de mindenképpen végezni akart a helyszínelés rá eső részével úgy hatig. Valószínűleg sejthető, hogy miért.
Utoljára módosította:Almásy Léna, 2015. március 15. 21:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Győri Barbara
INAKTÍV


Mother of Dragons
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 631
Írta: 2015. április 12. 11:30 | Link

A nagy nap
április 18., szombat

Menyasszonyi ruha, Hajkorona
Helyszín

Hetek óta izgatottan vártam ezt a napot. A napot, amikor életem szerelmével gyűrűt húzunk egymás ujjára és felveszem a nevét, mint a felesége. Évekkel ezelőtt csak álmodtam erről, most mégis megtörtént. Nem aludtam semmit, végigizgultam az éjszakát Marki mellett. Vajon a ruha passzolni fog? A hajam nem fog szétesni?
Szerencsére a legprofibb csapat jött segíteni abban, hogy ez a nap a lehető legtökéletesebb legyen. Egyenesen Párizsból jött az egykori sminkesem és fodrászom, akik minden megjelenésre és bemutatóra, meg fotózásra előkészítettek. Ismét remek munkát végeztek, a tükörbe néztem és lenyűgözött a látvány.
Minden kész volt, a tanúm, azaz a sógornőm hozta a csokromat, úgy elment az idő, hogy észre sem vettem, máris menni kell. Szalamanton egy gyönyörű épületében és annak hátsó kertjében rendeztük meg az esküvőt, ahol bőven elfért minden vendég. Elég sokan jöttek el. Barátok, barátnők és a család, de mindenkit jól ismertünk, maximum a partnereiket nem. Igaz, először csak az ablakból láttam a lent összegyűlt embersereget, de elégedett voltam.
A négy koszorúslányból kettő még csak totyogott, Ákos, a bátyám kissé feszélyezve is érezte magát amiatt, hogy az ikrei fiatalabbik tagja elesett a saját lábában. Nos...lezajlott minden, teljes boldogságban vettük be a sátrat, ahol az asztalokon már tálalva volt minden étel és ital. Az izgalomtól már napok óta alig ettem, már a illatoktól is kezdtem jobban lenni. István kezét fogva fogadtam a gratulációkat, bár legszívesebben mentem volna már tortát vágni...
- Szeretlek - mosolyogtam a férjemre egy szabad pillanatban, amikor nem próbált senki cuppanós puszival teleragasztani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kolf Krisztián
INAKTÍV


Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:)
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 598
Írta: 2015. július 22. 10:33 | Link

Szalamanton - Runa (Misi bőrében O_O ) [zárt]
Az iskolából való lelépés után

Judit szerint az egyik legostobább ötletem volt, hogy ott hagytam a sulit. Talán igaza van. De tudom, hogy a múltam miatt, és amiatt, ami vagyok, akkor sem lenne több esélyem elhelyezkedni, ha széttanultam volna az agyam, és iskolalesőként végzek. Abban is igaza van, hogy meg sem próbáltam. Amennyit lógtam, csoda, hogy nem ők rúgtak ki, hanem én jöttem el.
Persze, ha nem derül ki, hogy vérfarkas vagyok, még mindig ott lennék. Azt hiszem szereztem néhány barátot, ott volt Gwen... A múltidő nem véletlen. Nem hiszem, hogy bármelyikük is szívesen maradna a közelemben a továbbiakban. Tudom, hogy Gwen megértő, de szerintem sokszor túlságosan is a szíve után megy az esze helyett. Ha alaposabban átgondoljuk, egyértelmű, hogy semmi keresnivalója egy ilyen alak mellett, mint én.
Aki nem átallotta meglopni a saját szüleit. Na, mondjuk szerintem ez az én tulajdonom is, de hát, na, a nővérem tutira tolvajnak bélyegezne, ha tudna róla. Vastag, bőrkötéses, rúnázott könyv. Fémes csatokkal, díszekkel telerakva. A lapjai vékonyak, átlátszóak szinte, betűi vérvörösek, és csak remélem, hogy nem azzal van írva, amire gondolok. Egyértelműen sokat ér, én pedig pont ezért nyúltam le, mikor utoljára abban a házban volt, lassan már több, mint két éve. Azt gondoltam, hogy jól fog még jönni a rosszabb napokon. Igazam lett. Most például nagyon is hasznosnak tűnik, amikor a minisztérium küldöttjét várom, hogy eladhassam neki. Ebből a könyvből egy ideig megélek, főleg így, hogy Judit megengedi, hogy nála hédereljek. Nagyon rendes nő, szerintem a nővéremnek képzeli magát. Sosem fogom tudni visszafizetni mindazt, amit tőle kaptam és kapok. De talán majd egyszer meghálálhatom valahogy...
Utoljára módosította:Kolf Krisztián, 2015. július 22. 10:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. július 23. 12:58 | Link

Krisz
Ruha | Három nappal később | [zárt]

Mégis az iskolában maradt, de, csak mert Kath nem engedte hazamenni. Talán jobb is így, otthon sokat kérdezősködnek, és most nem erre van szüksége. A napokban senkihez nem szólt, az órákra sem járt be, a barátai nem tudják, mi van vele. Sem Alízzal, sem Elenával, de még Linával sem társalog. Két ember van, akinek olykor-olykor válaszol, és az nem mást, mint aki ott volt abban a pillanatban is, illetve Shay. Ha Gwen a faluban jár, betér az unokatestvéréhez, de igazából ott is csak van. Általában akkor lép le, ha Kon megérkezik. Nem akarja őket zavarni és remélhetőleg nem is teszi.
Sokat gondolkozott azon, hogy hol lehet a fiú, mit csinálhat, egyáltalán jól van-e. Nem gondolkozott mivel járhat a farkasság, nem érdekli ez a dolog, most felemészti a szomorúság. Egyik délután, Kathnek valami sürgős dolga akadt, így Gwen nem tudott lemenni hozzá, a többiekkel meg nem akart találkozni. Folyton azt kérdezgetik mi történt, mondjon vagy csináljon valamit, de a szőke nem reagál. Ha mégis megszólalna, csak annyit mondhatna, hogy hagyják békén. Talán Alíz nem értené meg, megint összevesznének, és nem békülnének ki. Erre most főleg nincs szüksége a lánynak, a mostani dolgok is túlságosan fájnak neki. Viszont az a délután mást, mint az előbbiek, mert most nem az erdőbe indul, hanem az egyik fogadóba. Van nála pár sarló, ez talán elég is lesz az útra, bár, ha nem akkor gyorsan felszalad és hoz még pár ezüst tallért. De pont elég a fogadósnak és megmutatja a helyet, ahova mennie kell. Itt még nem utazott hop-porral, de eddig nem is akarta kipróbálni. Utálja ezt a közlekedési módot, viszont seprűvel mégsem mehet, az túl feltűnő. Kimondja a helyet, ahova utazni szeretne, majd pillanatokkal később ott is lesz. Most jobban bírta az utat, általában után kell pár másodperc, míg elmúlik a szédülés, de most arra sincs ideje. Elindul a nő háza felé, akinél eddig Krisz lakott. Egyszer már járt itt, onnan tudja, merre van a ház. Kicsit sietősebbre veszi a lépteket. Tíz perces séta után ott is van Judit házánál, bekopog de, válasz nem érkezik.
- A francba - arra nem gondolt, hogy nincsenek itthon, csak jött a feje után, aminek ez a végkimenetele. Na, mindegy! Eddig eljött már nem megy vissza.
A várakozás neki egy örökkévalóságnak tűnik, pedig a nő háromnegyed óra múlva megérkezik.
- Jó napot! Bemehetnék? - kérdezi. Nem biztos, hogy a nő megengedi, de ha mégis, akkor követi majd a házba és megvárja a fiút.
Utoljára módosította:Gwen L. Blake, 2015. július 23. 13:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
[Neviczky kúria]
Írta: 2015. augusztus 1. 01:42
| Link

Eszter
Aktuális megjelenés

Amikor kézhez kapta a meghívót, először nem volt biztos abban, hogy mennyire jó ötlet ez az egész. Mármint, a legutóbb történtek fényében Eszterrel. Azonban a kisebb súrlódások nem akadályozhatják abban, hogy bizonyos kötelességeit teljesítse, főleg, ha a házigazdától kap meghívót egyenesen az estre. Márpedig így történt, és modortalanság lett volna a magyar aranyvérű szcéna egy kiemelt tagját (történetesen Eszter édesanyját) visszautasítani, mikor az olyan figyelmes, hogy figyelemmel követi az országba érkezését. Ráadásul még alkalmat ad arra is, hogy bemutatkozzon a helyi varázsló származású közösségnek. Egy pillanatig sem hiszi mellesleg, hogy a konkrét személyére lennének kíváncsiak, az a köreikben többnyire nem rémlik. Az számít, hogy van-e Neved. Márpedig neki van, és nem is olyan rossz csengésű, ami azt illeti. Az iskolában lehet, hogy Mihael megalapozott egyfajta hírhedtséget, azonban az iskolán kívüli világ egészen sokféleképpen ismerheti a családjukat - az ő apja például igencsak köztiszteletben álló személy, az édesanyjának pedig szintúgy van mit felmutatnia. A francia estélyek és szalonok hangulatáról és nívójáról senkinek egy rossz szava nem lehet.
Egyszóval Ethan jelenleg inkább a szüleit jött képviselni, s emellett nem tilos az sem, hogy megpróbálja kiépíteni a maga kapcsolatait. Sosem árt, ha van néhány befolyásos ismerőse abban az országban, ahol legalább két évet fog még biztosan eltölteni, ha minden úgy megy, ahogy tervezték. Megérkezve, a szokásos és belé nevelt protokollt követve indul a házigazdákhoz, Neviczky Laurához és Neviczky Gábor. Nincs különösebben kialakult képe róluk, ismeri a munkásságukat, mert utánanézett és tájékozatlanul belépni egy ilyen társasági eseményre a lehető legnagyobb hiba, amit ember elkövethet..ne. De nem ma. És nem ő. Tehát..
Első szabály: Légy tájékozott! Próbálj utánanézni a legtöbb résztvevőnek, de a két házigazdának legalább. Naprakésznek kell lenned az aktualitásokat illetően, máskülönben hanyagnak bélyegeznek meg
Második szabály: Tartsd meg az egyensúlyt! Ne légy túlzottan behízelgő, mert az visszás reakciókat vált ki és viszolygást kelt. A bókok maradjanak meg az udvariasság szintjén, és bánj velük takarékosan! A túl sok bók tenyérbemászó benyomást kelt.
A második szabály szerint jár el akkor is, amikor bemutatkozik Laurának egy kézcsókkal és kezet fog Gáborral is, megköszönve a meghívásukat. Mindemellett nem felejti el átadni édesapja és édesanyja üdvözletét sem. Rövid, diplomatikus társalgást követően egy biccentéssel búcsúzik, mikor újabb érkezők szólítják meg a két házigazdát, és diszkréten odébbáll. Kap egy kisebb tányért, amire a teremszerte járkáló pincérek által hordozott tálcákról szedhet le falatkákat.
Esztert egyelőre csak futólag látta, de talán jobb is, pedig neki különösebb problémája nincs a lánnyal - csak hát miután legutóbb úgy felpofozta ok nélkül a minisztériumi folyosó közepén, nem igazán tudja, hogy mit kezdhetne vele. Jobb híján nem is inkább a kortársai társaságát keresi a tömegben, hanem olyan varázslókat szólít meg, átadva apja üzeneteit, akik a mágusjogon belül járatosak. Anatole egyértelműen megtehette volna, hogy bagolyban vagy más módon üzen ezeknek az embereknek, de már évszázadok óta ez egy bevett szokás arra, hogy egy apa megpróbálja bevonni fiát a társaságba. Jó két-három ilyen beszélgetésen van túl, mire egy félreesőbb részre lehúzódhat egy pohár fehérbor társaságában kifújni magát. Az ilyesfajta társalgások mindig módfelett körülményesek, neki pedig nála sokkal idősebbekkel kell tartania a tempót.
Utoljára módosította:Ethan R. Saint-Venant, 2015. augusztus 1. 02:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Osztrovszky K. Konstantin
INAKTÍV


Koncsi | Csinszkáé
offline
RPG hsz: 259
Összes hsz: 510
Írta: 2015. augusztus 3. 23:36 | Link

K.D.A.
Szalamanton tóparti kisvendéglője


Roppant nagy jelentősége van ennek az estének, ami már kora délelőtt idegessé, folyton feszengővé tette. Az irodában dekoncentrált, a munkájában esetlenül figyelmetlen volt, és hiába ült mellette Jared, jelenléte mit sem segített rajta. Unottan ropogtatta nyakát, fütyülgetve dobolt az asztal lapján, és óránként lejárt a hivatal büféjébe, hogy kávézzon egyet.
Napközben többször, a lehető legváratlanabb helyzetekben nyúlt zakója belső zsebébe, és vette elő az apró bársonydobozt, hogy kinyitva azt, újra és újra farkasszemet nézzen a benne ezüstösen csillogó ékszerrel. Segédje szerint megfelelő darab, de miután ő is pont ugyanannyit ért az eljegyzési gyűrűkhöz, mint ő, így bár ad szavára, most szemernyit sem nyugtatta meg.
Hallgatagon sétál a szalamantoni tópart kikövezett, keskeny útján, és a mellette haladó nőre pillantgat. Furcsamód ma nemcsak ő, de Katherine is feszült volt, és most is úgy viselkedik, mintha tudtán kívül megbántotta volna valamivel. Konstantin lustán megvakarja orrnyergét, majd farmerja zsebébe csúsztatja kezeit, és oldalán a vámpírral, a kivilágított vendéglő felé veszi az irányt.
- Úgy hallottam, itt a legjobb a marhasült - óvatosan töri meg a hosszúra nyúlt csendet. Hangja rekedtesen szól az órák óta tartó szótlanságtól, de igyekszik úgy tenni, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy érezhetően baj van. Az időjárás kellemes, a sárgás fények gyönyörűek, a vendéglő mint kívülről, úgy belülről is hangulatos. Nem is választhatott volna ennél tökéletesebb estét arra, hogy annak módja és rendje szerint is megkérje a barna loknis nő kezét.
- Osztrovszky névre foglaltam - tárja ki az ajtót Katherine előtt, és a hozzájuk siető pincérnek morózusan bemutatkozva, már követhetik is őt a helyiség terasz részére. A legszebb, legdrágább helyre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2015. augusztus 19. 20:06 | Link

Blomqvistek



A taps csak lassan halt el, Annelie a két testvére között állt, fogta a kezüket és együtt hajolt meg az egész Mirákulum egy nagyon jól sikerült előadás után. Fáradtan, de nevetve szaladtak hátra az öltözőbe, hogy levehessék fellépő ruháikat és saját ruhájukba öltözzenek vissza egy frissítő tusolást követően.
Hajának alja még nedves volt amikor Anne visszaért a lakókocsijukba, virágcsokrokat szorongatott, melyeket lerakott az asztalra amint belépett. Karaht pillantotta meg elsőként, mosolyogva kacsintott rá, majd tekintetével bátyját kutatta.
- Ügyesek voltunk ma is - hangja fáradt volt, de boldog, ahogy az a testvérei körében mindig lenni szokott. Odalépett kisebbik testvéréhez, egy puszit nyomott a homlokára, majd fenekével tolta odébb, hogy leüljön mellé.
- Haaarry, kérek szépen valami gyümölcslevet - kérlelően nézett bőven fölé magasodó testvérére és még boci szemeket is meresztett rá, amit ha valaki más is meglátott volna...áh, kizárt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2015. augusztus 22. 20:24 | Link

Üstösd | Gwen | Egy hétvége | Outfit

Ha megkérdeznék, talán meg sem tudná mondani, mikor volt utoljára kimozdulni. Persze, néha-néha szétnéz Bogolyfalván, és gyakran iktatnak be Gwennel egy-egy sütit a szürke hétköznapok délutánjaiba, de az mégsem összehasonlítható egy igazi kiruccanással. A szüleinek is feltűnt, hogy mostanában nagyon keveset ír arról a levelekben, hogy mit fedezett fel, hová látogatott el, épp ezért, a legutóbbi látogatásukkor már noszogatták a lányt, hogy végre rázódjon fel egy kicsit, és kezdjen magával valamit, mert a besavanyodás nem illik egy –lassan- 17 éves lányhoz. Be kellett látnia, hogy igazuk van. Persze, a tanulás is nagyon fontos, pláne, hogy már harmadéves, és egyre nehezebbek a vizsgák, amik hamarosan megkeserítik a nebulók életét, de egy hétvége talán nem hozz T jegyeket.
Valószínű, hogy Gwen is erre a megállapításra jutott, hiszen egyetlen szóval sem tiltakozott az üstösdi látogatás ellen. Sokat nem terveztek rajta, elvégre egy shopping túrán nincs nagy szervezni való, pusztán némi pénz szükségeltetik, abból meg egyik lánynál sincs hiány.
Lina talán egyszer járt ebben a faluban, akkor is gyerek volt még, nem nagyon emlékszik rá, mi hol van. Azonban ahhoz, hogy megtalálják a vásárt, ahol a kézzel készített ruhák különlegesebbnél különlegesebb példányai sorakoznak, nem nagy tudomány kell. Barátnőjére pislog, és szinte kiolvassa szeméből a gondolatot: itt meg kell állni, szét kell nézni, és, ha akad valami –márpedig biztos, hogy akad-, akkor azt meg kell venni. Az eladó, mihelyt észreveszi a lányokat, készségesen áll szolgálatukra, de látva, hogy a két lány most is, mint mindig, kitűnően fel van öltözve, rájön, hogy nem szorulnak segítségre ruhaválasztás terén. Lina szeme megakad az egyik vállfán lévő miniruhán.
-Ezt nézd!-Int barátnőjének, hogy ő is megcsodálhassa ezt a meseszép darabot. Sejti, hogy csak ez az egy pédány van belőle, de azért körbepillant, hátha akad belőle még egy valahol.
Utoljára módosította:Losonczy Alina, 2015. augusztus 25. 11:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2015. augusztus 24. 19:53 | Link


Ne nézz a szoknyám alá
[zárt]


Ujjaikat lazán összefonva, néha egymásnak ütközve sétált a fiatal párocska Szalamanton utcáin, állandóan piszkálva egymást valami csípős megjegyzéssel és persze csattantak csókok, ahogy az lenni szokott. Vége lett a próbának, Noel halálra unta magát, de cserébe láthatta barátnőjét néhány másodpercre vizesen, törölközőbe csavarva. Annelie hamar magára kapta a tiszta ruhát, amiben még nem fagyott meg (és köszi harisnya, hogy létezel), lapos balerinacipőbe bújtatta lábait és nem felejtette el a táskáját sem.
- Melyik a kedvenc állatod? - kérdezett rá csak úgy amikor elhaladtak a bestiakereskedés mellett. Annak ellenére, hogy sokat tud a fiúról, még nem mindent, még az messze van.
- Hova szeretnél leginkább elutazni? - Az újabb kérdést csak az előző megválaszolása után tette fel és ezzel eszébe jutott még vagy tíz kérdés egyszerre.
Nézelődött a folyton változó utcán, olyan boltokat látott, amiket eddig még soha. Pedig itt nőtt fel, Szalamanton az otthona. Kíváncsian pislogott az új mugli ajándéktárgyak bolt felé, meg a szemben levő férfi divatárusra, amiről hamar el is kapta tekintetét, mielőtt még Noel is észrevette volna amit ő figyel. Nem mindenki büszkélkedhet olyan jó ízlésű pasival, mint ő, de azért nem akarna ott lenni a vásárlásokon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. augusztus 25. 19:18 | Link

Krisz
Ruha | azt hiszem Szalamanton | [zárt]

A srácokon nem lehet kiigazodni. Erre már akkor rájött, mikor a fiú mondta, hogy nézze meg, ahogy átalakul. Eddig azt akarta, hogy a lány felejtse el, most pedig megmutatja, hogy mi történik vele, azokon a napokon. Bár szeretné megértetni a dolgot Gwennel a lány nem hiszi, hogy emiatt elhagyná Krisztiánt. Eddig sem ártott neki, ezután miért tenné, ha távol tartja magát az erdőtől meg a zárt terektől, amíg telihold van. Valamint a lány számára érthetetlen a kivitelezés. Csak nem mehet be ilyenkor az erdőbe, hogy testközelből megcsodáljon egy vérfarkast. Az lenne az utolsó gondolata, hogy talán menekülni kéne.
Mégis igent mondott a dologra. Nevezhető bátornak, vakmerőnek, vagy bolondnak, esetleg egyszerre mind a hármat, de szeretne pontot tenni a dolog végére és megértetni a farkassal, hogy őt nem érdekli a valója, nem őt szereti. Eddig azt hitte, két hónap alatt ki tudja heverni a dolgot, mégsem így lett, ugyanúgy érez a másik iránt, ha ezt nem is mutatja. Könnyebb elrejteni az érzelmeket, mint odaállni a másik elé és elmondani. Ja, nem! Már ezt is próbálta a szőke, a fiú után ment, de ő elküldte. Ezután nem várhatjuk el, hogy a lány menjen utána. Azért neki is van büszkesége.
A ház előtt kicsit elbizonytalanodik, hogy tényleg akarja-e ezt, de a kíváncsisága mindent legyőz. Az illedelmességét nem hagyta otthon, mielőtt belépne az ajtón, kopog rajta. Volt már itt nemrég, nem is egyszer, mégis furcsa a küszöbön állni. Nem fogják elküldeni, igazából azt sem tudja, mire számítson. A fiú annyit írt, ha látni szeretné farkas alakban, akkor jöjjön el a következő teliholdkor. Lehet nem is gondolta komolyan, esetleg azt hitte Gwen nem jön el. Ha így van, akkor nagyon meg fog lepődni és mégsem ismeri annyira a szőkét.
Utoljára módosította:Gwen L. Blake, 2015. augusztus 25. 21:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. augusztus 25. 23:11 | Link

A cekci pultos farkas
#Szalamanton #yolo #kettőtkérek

Az embernek muszáj kikapcsolódnia a vizsgaidőszak előtt. Még Michelle-t is érinti ez a sajnálatos tény, aztán van még eggyel több indok az ivásra: a Beauxbatons-ba nem vették fel auror szakra, csak mágikus tárgyakra, ami azt jelenti, hogy félig ingáznia kéne. Hogy bevállalja-e? Igen. Ez azonban jelentősen megnehezíti életét. Hétvégéken Franciaországban lesz, egyébként pedig itt, a Bagolykő Mágustanodában, ez pedig kész öngyilkosság. Megfordult a fejében, hogy tojik az egészre és visszamondja, de nem olyan fából faragták. Nagyon nem.
Mivel kissé unja a megszokott környéket, így egy ritkán látogatott mágusfaluba, Szalamantonba utazik, hogy kiengedje a gőzt. Teljesen józan, már ami konkrét állapotát illeti, azonban szellemileg megfáradt. Még ezek mellett is folyamatosan zakatol agya, hogy is kéne emberbarátian megoldania a problémáit. Egy egészen jól kinéző bárt szemel ki magának, ahol majd elüti az időt - mert miért ne? -, így nem is habozik sokat, belép. A hömpölygő tömeg még őt is meglepi, de mint tudjuk, szőkénk nem az eltaposható típus. Ohohó, de még mennyire, hogy nem. A nagyobb melákokat is lelkiismeret furdalás nélkül könyökli vesén, ahogy azt illik és nem átall szó szerint átgázolni másokon. Ami azt jelenti, hogy fellöki őket. Ha úri hölgy módjára ácsorogna, soha nem repülne a sült galamb a szájába, úgy van vele, hogy lelövi. De csak képletesen.
- Kettő felest kérek - rögtön le is ül a pultnál és határozottan rendel az ott lévő sráctól. Elfordítja fejét, majd meg is fagy mozdulata a levegőben. Lassan pillant vissza, hogy legyen ideje konstatálni: nem csal a szeme. Nini! Egy iskolatárs. Rögtön felkúszik egy félmosoly az arcára és mit ne mondjak, elég pofátlan módon, egyenesen a másik szemébe nézve ejti ki a következő szavakat, pontosan ebben a sorrendben. - Hello farkasfiú. Hát te mit keresel itt? - nem különösebben zavarja, hogy rajtuk kívül még több százan tolonganak itt és akár baj is lehet ebből. Ha arról van szó, simán meg is védené a srácot, azt azonban nem tudjuk, hogyan vindikálja magának a jogot, hogy csak így fennhangon kijelentse mindezt. Bár jobban meggondolva... Nincs telihold, nincs pánik. Yolo.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2015. szeptember 12. 00:48 | Link

Krisz

Doléance szalad végig a Balaton-parton Szalamantonban. Arcára még a szokásosnál is nagyobb lelkesedés ült ki, ugyanis hamarosan sosem látott élményben lesz része. (Valójában kis korában apukája és nagypapája is elvitte ilyen helyekre, de az olyan régen volt, hogy már nem emlékszik rá.) A méltán híres szalamantoni varázslócirkuszt készül ugyanis meglátogatni. Társasága is van erre az eseményre, csak elkeveredett tőlük a nap folyamán, mert a lányka leragadt kacsákat etetni, miközben a többiek még mentek volna vásárolni az előadás előtt.
A lány most észlelt, hogy hamarosan kezdődik a műsor, így otthagyta a kacsákat. (De megígérte nekik, hogy hamarosan visszajön, és hoz még enni.) Szalad, szalad, a haja lobog a szélben, fehér nyári ruhája - ha látod a lányt, 70% esélye van, hogy ebben a ruhában találkozol vele - úszik utána, igyekszik tartani a lépést.
Érzi, ahogy futás közben szandálja meglazul, így kénytelen megállni egy picit. Lehajol, és megigazítja a fehér topán csatját. Egy kacsa ráhápog. Doléance nem tudja eldönteni, ez egyike-e azoknak a kacsáknak, akiket az imént etetett, de úgy képzeli, igen.
- Tényleg jövök nem sokára - biztosítja a tóban ringatózó szárnyast.
- Háp - válaszol a madár.
- Háp - ismétli, de a lány ezt már nem hallja, mert letér a tóparti betonútról, és a fűbe vágott ösvényen szalad a cirkusz felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2015. szeptember 13. 11:27 | Link

Budanekeresd
a baleset
okt. 18.
aláfestés

Előző héten Svédországban jártak, amit már az első perctől nagyon várt. A tizenhatodik születésnapján Axel vitte el oda utoljára, most pedig egy egész hete volt arra, hogy a gyakorlás mellett utazgassanak a családdal és megismerjék a még mindig egyik hazájának mondott országot. A csodás környezet mellett végig svédül beszélhetett anélkül, hogy a járókelők furcsán néztek volna rá.
Élvezte és meg is fordult a fejében, hogy egyszer majd oda fog költözni. Aztán a vasárnapi utazás közben már potyogtak a könnyei és azok is előtörtek belőle, amik nem Linköping elhagyásához kapcsolódtak. Próbálta elnyomni, de csak nem múlik a fájó űr a mellkasa tájékáról. Éjszakánként még így másfél hónappal később is a sötétség nyeli el, kivörösödött szemekkel alszik el, arcát a sós könnyek reggelre kimarják. Minden nap, minden éj ugyanolyan üres.
Budanekeresd még rosszabb volt. Közel volt az iskolához, közel Noelhez, mégis távol. Utálta, hogy pénteken és szombaton olyan mosolyt kell magára erőltetnie, ami nem magától jön. Csak az előadások utáni vastaps és a virágcsokrok azok, amik őszinte örömet hoznak az életébe, meg persze az apja, aki minden előadását kitartóan végignézte. A közönségben őt szúrja ki általában elsőként.
Eltelt az egy hét itthon, a következő Párizs. Félidőnél vannak a turnéban. Mostanság már Alíz szőke haját is megtartotta, mert hát minek kelljen minden előadásra átvarázsolni. Egy kis változás nem árt.
Három bátyjával egy kisebb kocsmában ünnepelték az eltelt hetet, ami után mindenki ment még kissé becsiccsentett állapotában a lakókocsijába, a szobájába. Kivéve a lányt, aki egy negyedórányi forgolódás után felöltözött és átment a teljesen üres nagysátorba. Gyakorolni akart, felejteni, azt csinálni amit szeret. Kár, hogy nem gondolta át. Mindig van vele valaki, aki biztosítja és bár még nem esett le egyszer sem, figyeli, vigyáz rá.
Dunsztosüveget tett le a közelébe, melyben sok kis szentjánosbogár világította be a környezetet. Nem tudta miért, de az ő selyemszalagjai alatt volt egymás mellé állítva két tornagerenda, szőnyeg nélkül. Valószínűleg a pakolás közben csak ott lett hagyva. Ez pont kapóra jött neki. Ahelyett, hogy alulról mászott volna, tett néhány sétakört a gerendákon, a selyembe kapaszkodva még ugrált és táncolt is, valami svéd dalt énekelve. Szédelgett, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy felmásszon a kötélen.
Lógatta a copfba fogott haját és a sötétben sok olyan dolog férkőzött be agyába, ami könnyeket csalt a szemébe. Noel arcát látta maga előtt, az anyagba burkolózva az ő ölelését érezte. Összeszorult a torka. Lábbal kapaszkodott amíg kitörölte szemeiből a könnyeket és nyúlt a másik anyagért.
Nagyjából tíz méter magasan kapaszkodott. Vajon Anna soha nem mondta el neki, hogy ittasan az ember ne másszon fel a kötélre?
Lábai kitekeredtek már, a másik oldalra akart átnyúlni amikor elszámította magát. A semmibe nyúlt, nem kapaszkodott és elbízta magát.
Zuhanás közben egy hang sem jött ki a torkán. Megfagyott az idő arra a néhány másodpercre amíg a lány háta találkozott a gerendával, aztán a feje is. Szájából fájdalmas hörgés tört elő. A feje beverésével már elveszítette az eszméletét és előreborulva esett végül a földre. Szőke tincseit hamar pirosra festette a sebből szivárgó vér, melyről ő már nem is tudott. Elmerült a saját sötétségében.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nathalie Quinn
INAKTÍV


Ms. Vigyori
offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 45
Írta: 2015. október 24. 15:29 | Link

Viktor
Budanekeresd


Szombat van. A hét egyik legszebb napja kéne, hogy legyen, de nekem csak annyi jut belőle, hogy teljesítem a kötelességem. Még mindig nyűg, hogy ideutazzak, attól függetlenül, hogy csak annyiba kerül, hogy megérintem a nyakláncom. A tanév viszont egy ideje elkezdődött, és a tanulás meg a húgpesztrálás mellett már nincs időm semmire sem. Utálom...
Puffogva indulok el a suliból, hogy megpihenjek a szokásos szállásomon, mert holnap is még maradnom kell, addig pedig még gyakorolni sem lenne rossz. Csak érjek már vissza Reához. Vagy inkább menjek vissza a kastélyba?
Elgondolkodom, ont a fő utca kellős közepén. A forgalom nem érdekel, a bámulások sem igazán. Csak az, hogy mi a jó francot akarok most csinálni. Bár erre a kérdésre tudom a választ, a helyes út mégis mást mutat.
Már fogom a medálom, hogy utazzak vissza, kívülről kb. viszont úgy nézhetek ki, mintha éppen öngyilkos akarnék lenni. De most ez sem érdekel.
A könnyeim is folyni kezdenek, ahogy arra gondolok, mekkora liba testvéreim vannak. Pedig tudom, hogy most érnek bele a tinédzser korba, vagyis már benne vannak, de kiakaszt. Nekem ilyenem nem lehetett. Mindig rend és fegyelem, lázadás nélkül.
Most tényleg irigyelni kezdtem őket? Szinte rosszul leszek a gondolattól, pedig tudom, hogy így van. Irritáló, elkényeztetett tyúkok. Kiráz tőlük a hideg...
Utoljára módosította:Nathalie Quinn, 2015. október 24. 15:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2015. december 19. 10:48 | Link

Az ezüst kulcsos kaland - Krisztián
Laura, Gábor

Elégedetlenség és feszültség kavarog a levegőben. A nő még egyszer belenéz a tükörbe, hogy biztos lehessen benne, külseje tökéletes, ahogy mindig. Ajka felfelé görbül, mintha csak gyakorolná, hogyan kell a megszokott szívélyes mosolyt magára erőltetnie. Mintha nem tenné meg minden nap, amikor a felső kaszt egyik tagjával találkozik, amikor ráköszönnek, amikor meghallgatja unalmas és szánalmas történeteiket. Ma azonban egész más indokok vezérlik. Ma igazán anyai mosolynak kell arcán ülnie.
Férje korántsem ennyire előrelátó, mi több, bár megjelenése makulátlan, ahogy megszokhattuk, arca komor és morc. Szemeiben meg-megcsillan az érdektelenség apró fénye, ahogyan egy-egy gondolatára a düh is elfogja. Szégyen és gyalázat, hogy vendégül kell látnia saját fiát, aki egy vérfarkas. Aki javítóintézetben töltött éveket, aki egy egyszerű pultosként dolgozik Merlin tudja hol. Bezzeg Eszter! A legjobb körökben mozog, elit klubot nyit a tanodában csak aranyvérűeknek, hű a család nevéhez! Ma mégsem ő jön haza. Persze Gábornak végső soron teljesen mindegy, ki fordul meg ezek között a falak között, senkit sem szeret jobban saját magánál, s saját zsenialitása bűvöli el leginkább. Az oldalán díszként funkcionáló Laura megjelenése sem dob sokat hangulatán. De papíron az a jó ember, akinek családja van, aki kétkezi munkával építi fel házát, hosszú évek munkájának gyümölcseként szerettei körében lel nyugalomra.
Ez az idilli kép mindaddig tart, míg be nem jelentik, Krisztián megérkezett. Ekkor felpattan, tán túl gyorsan is, s csak felesége tudja fékezni. Megtudták, hogy egy egyszerű mugli képzésre iratkozott be a fiú, ezt pedig nem hagyhatják annyiban. Állítólag még valamilyen sárvérű nőszeméllyel is szóba elegyedett. Na de mi gond sincs, ők a megoldások emberei. Lépteik egyre hangosabbak, ahogy közelednek a fiú felé, s míg Laura a korábban oly sokszor megvillantott mosollyal ajándékozza meg fiát - melyhez lenéző tekintet társul -, addig apja egyszerűen csak int, hogy menjen a nappaliba. Köszönésre sem méltatja. A kényelmetlen hangulat adott, s ennél már csak rosszabb lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2015. december 28. 16:02 | Link

Claire Love
Karácsonyi szünet vége felé
Szalamanton


- Nekem tetszik a története, izgalmas.
Mikor megérkezik a vonat, épp nagyban mesélem Clairenek, hogy miről híres Szalamanton. Menő hely lett az utóbbi években, főleg mióta az állandó lakosok rájöttek, hogy a turizmusból milyen jó összegek folynak be, azt hiszem valahogy engem is ez a szellem ragadott meg az utóbbi időben... csak evickélek a lehetőségek között, és közben azt se tudom, hogy ki vagyok igazából vagy mi akarok lenni. Egyértelmű persze, hogy szuperhős nem lehetek, mert az olyan elcsépelt, és különben is, hogy nézne ki az, ha én latexban szaladgálnék gyilkosok után. Mindig is valahogy férfiatlannak éreztem ezt a megoldást, másrészt meg a zenész vagy énekes se jó. Kötelezően tanultam zenélni, de onnan, hogy valami kötelező, már nem is érdekes, meg amint lehet, megszabadul tőle az ember. Lehetnék színész, bírom, ha eljátszhatom a hülyegyereket, de az meg egy csomó kapcsolatot és ilyesmiket igényel.
- Nos hát, üdvözlet a kis falucskában, ahol felnőttem.
Miután lekászálódunk a vonatról a megmagyarázhatatlanul sok csomagunkkal, megfogom a lányka pracliját, és elindulok vele ki a csöpp állomásról, bele a normálisnál is nagyobb forgatagba, ami kint fogad minket. Karácsonyi időszak van, valahogy erre mindig emlékeztetnem kell magam.
- Nyáron amúgy rosszabb, mivel akkor a Balaton miatt nyomulnak ide az emberek.
Menet közben dobok egy kicsit a vállamra tett táskán, úgy, hogy csak egy pillanatra engedem el Claire kezét. Anyám elutazott valahova a pasijával, azonban nem leszünk kettesben, mert az öcsém, és az anyai ági nagyszüleim otthon vannak nálunk. Az állomástól csak pár perc sétára lakunk, amit ebben a nagy hidegben nem bánok, és ami azt illeti, már most, az utca elején érzem, hogy a nagyi almáspitét süt. Igen, ez az a rész, amit valószínűleg behallucinálok már a nagy várakozásban, de az én ezen szakaszából a nagyi almássütije a kedvencem.
- Íme.
Váratlanul torpanok meg, és pillantok fel a házra. Az utcába többnyire közepes vagyont mutató házak vannak, de igen, az én anyámnak ezen is túl kellett lőnie.
- Bizony, pont annyira hivalkodó, mint anyám, és pont annyira lassan fog eltelni ez a két nap, mint amennyire kínosnak gondolod most.
A mai nap könnyed lesz viszonylag, de Merlin mentsen meg minket a holnaptól. A kulcsom valahol a táskám mélyén, nem vagyok valami praktikus gyerek, de hát csak van itthon valaki, aki kisétál majd a csengetésre.
- Gyönyörű vagy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok