36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 ... 20 ... 33 34 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2016. december 25. 23:46 | Link


☻ Szalamanton, karácsonyi koncert után

- Köszönjük! Boldog karácsonyt! - hangzik a jól ismert hang az épületben, majd hatalmas hangzavar támad. Vigyorogva integet, szabad kezével beletúr az izzadságtól megnedvesedett göndör fürtjeibe.
Elkapják egymás kezét a fiúkkal és meghajolnak rajongóik előtt, akik végigtombolták a karácsony előtt megtartott majdnem két órás koncertet.
Fáradtan, de energiával feltöltve megy hátra a színfalak mögé, ahol van még egy negyed órájuk addig, míg be nem engedik hozzájuk a vip jeggyel rendelkezőket, akik közös képet és aláírást kérhetnek a bandától. Első dolga, hogy az öltözőben megszabaduljon pólójától, majd gyors zuhannyal lemossa magáról a folyamatos ugrálás okozta izzadtságot. Bár még így is jó illata van.
- Won't you sing it again, oh, when you sing it again, can I be him... - énekli levezetésképp egyik kedvenc dalukat. Közben meg sem áll, törölgeti frissen mosott haját, az állványról leveszi a váltáspólóját, hisz már csak néhány perce maradt és ahogy kintről hallani véli, a rajongók már meg is érkeztek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2016. december 25. 23:47 | Link

Nővérkém Love

- Csillag.
Jegyzem meg a nevet, a kezemet finoman és lassan kinyújtva a cica felé. Hagyom, had szaglásszon meg, hiszen mostantól az egyik társa leszek. Otthon nem igen lehetett állatunk, bár egyszer megpróbáltuk, de az előkészítővel rendszeresen jártunk menhelyekre, rezervátumokba. Elisa néni, aki a faluba hozott és Thomas bácsi is mindent megtettek azért, hogy állatokkal is körülvehessük magunkat. Nagyon sok mágikus és varázslat nélküli állattal foglalkozhattunk. Én például tudom, hogy ha elég pénzem lesz, akkor egy puffskeint fogok venni. Tudom, vannak furcsa szokásai, de egyszerűen olyan aranyos, hogy nem lehet nem szeretni.
- Tedd le az ágyra. Várj!
A szekrényhez lépve egy puha takarót veszek elő, és lefektetem az ágyra. Olyan jó illata van még most is, hogy csak na. Otthonról ez volt az egyik dolog, amit elhoztam, a babatakaróm. Mindig velem volt, megvédett. Elisa néni úgy bűvölte meg, hogy mindig érezhessem az otthon illatát. Ez egyrészt gyógyír volt, másrészt kemény lecke az emberi természetről, viszont valami csodálatos része. Az anyukám és az apukám voltak azok, akik megteremtettek engem, a testvérem pedig, aki bármikor, ha szomorú voltam, átölelt. Ezeket az emlékeket nem akarom elfelejteni akkor sem, ha ők el is felejtettek engem.
- Erre tedd rá, nem esik majd baja, de nagyon puha.
Én magam nem az ágyra ülök, hanem elé térdelek, nézem az apró macskát, aki lassan elkezdi felfedezni a környezetét. Olyan, mint én voltam egykor. Esetlen, bizonytalan, de kíváncsi. Nekem sikerült, és tudom, hogy neki is fog majd. Megleli a maga otthonát, és remélem, hogy mi leszünk azok.
- Jövőre, amikor már én is a Bagolykő diákja leszek, vigyázhatunk rá felváltva. Bármelyik házba kerülök is, találkozni fogunk egy csomót, és ő is bemászhat bárhova, ugye?
A kérdésére, hogy mit kaptam karácsonyra, és a kérésre, hogy mutassam meg, felkelek, és az asztalomhoz lépek, elveszek egy dobozt, amibe az ajándékokat tettem. Még nincs meg a helyük, addig viszont nem akarom, hogy elvesszenek.
- Kaptam itthon egy naplót, hogy leírjam a gondolataimat. Rengeteg mágikus filcet, és tollat, amik nagyon menők. Csillognak, és ki is emelkednek a papírról. Ezekkel csináltam rajzokat Iza és Titi leveleire. Kaptam pucsit és zoknit is. Sosem volt még karácsonyi zoknim. Ezt pedig Thomas bácsi adta.
Egy könyvet emelek ki a sok közül, melyet Georgia Macelley jegyez. Nagyon szép fekete és arany borítója van, a címe pedig magáért beszél: Varázslatos találkozások.
- Az írónő leginkább felnőtteknek ír regényeket, ez az első olyan, ami ifjúsági irodalom. Már a felét kiolvastam, imádom. A cím nem a legjobb, de nagyon tetszik, és Thomas bácsi írt is bele nekem.
Polett elé csúszva kinyitom a könyvet, melynek első oldalán egy kis üzenet található:


Kedves Lili!

Csodálatos személyiséged, kedvességed, önzetlenséged varázslatossá tesz minden napot, melyet közöttünk töltesz. Tudom, hogy félsz attól, hogy elhagyd az Előkészítőt, mi is félünk attól, hogy mi lesz, ha már nem leszel itt, de tudom, hogy sikeresen veszel majd minden akadályt. Kriszpin egy csodálatos emberrel fog gazdagodni jövőre a személyedben, én pedig remélem, hogy nem felejtesz el minket.

Karácsonyi alkalmából szívből üdvözöl:
Thomas Alexander Everett
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. december 26. 11:12 | Link


kinézethigh enough

Nekem amúgy nem kéne itt lennem, és én amúgy máris megbántam, hogy ide tuszkoltak. Itt van egy csomó ember, és a környezetemben van egy csomó sipákoló lány, akik idegesítőek. Nagyon idegesítőek. Abban a reményben, hogy nem taposnak el, lepakolom magam a földre - mint egy csöves, igen, pont úgy -és felpillantok a szintén sipákoló nőszemélyre, aki azt hiszi legjobb barátnők vagyunk, és elrángatott ide. Mondjuk eben az apámnak is van keze, mert szerinte meg jót tesz nekem, ha emberek közé megyek, és folytatok némi érintkezést velük... Hát szerintem nem.
Történik valami, mire a visítás olyan hangossá válik, hogy muszáj befognom a fülem, majd, mire következőre felnézek, már se barátnő, se semmi. Hát szép, mit ne mondjak. Szusszanok egyet, aztán feltápászkodva nézek körbe. Oké, akkor most elfoglaljuk magunkat az elkövetkező pár órára, amíg ezek kitombolják magukat. És erre mi is lehetne a jobb lehetőség, mint járkálni? Szóval azzal az ürüggyel, hogy vécét keresek, kiirányítanak valami folyosóra (?, fogalmam sincs mi ez). Én meg járkálok. Keresem a mosdót. Life goals.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. december 26. 15:22 | Link

Hugica  Love


Nagy kő esett le a szívéről. Lilinek tetszett az ajándék, bár még tartogatott egyet s mást, amit sikerült Bogolyfalván beszereznie. A csomagban lapult egy általa kötött téli túlélőkészlet, Lili kedvenc színeiben, egy könyv kamaszlányoknak, hogy valami könnyebb is jusson az olvasmányok mellé, és házi sütésű finomságok is lapultak abban a bézs színű csomagolásba burkolt, piros masnival átkötött dobozban, amit a háta mögött rejtegetett.
 - Van ám itt még valami neked – kacsintott vidáman, és ha Lili nem is, de ő lehuppant, csak nem az ágyra, hanem az íróasztali székre.
Elég kimerítő volt a vonatozás, muszáj volt pihennie is egy keveset.
 - Wow, Everett tanár úr aztán kitett magáért. És tudod mit? Igaza van, nekem te vagy a legjobb karácsonyi ajándék, Hugi. Nem is adhattak volna anyáék jobbat – átölelte a testvérét, és tényleg komolyan is gondolta, amit mondott. Ez a kislány kimondottan megérdemelte, hogy családba kerüljön, és főleg jó családba.
- Én a házvezetőmtől egy plüss cicát kaptam, Nigella lett a neve. Pont olyan, mint az igazi, de valójában mágikusan megbűvölték – elő is vette a szürke maccs-utánzatot, rendszerint azzal aludt esténként a suliban, mint valami kis ovis. Nem tehetett róla, megveszett a plüssökért, a szobája tele volt velük, és főleg a cicákért rajongott nagyon.
A pici cica kételkedve, de kíváncsian méregette a mászkáló tárgyat Lili régi babatakarójáról.
- Majd felolvasol a könyvedből? Biztos tök jó lehet – nem lehetett nagyon leállítani, ha könyvekről volt szó.
Ez volt életében az első olyan karácsonya, amikor nem érezte úgy, mintha egy fal választaná el az emberektől.  – Szerinted melyik házba fogsz kerülni? Melyikbe szeretnél?
Sejtelmesen utalgatott csak rá egyelőre, hogy bizony nemsokára egy suliba fognak járni, és akkor reszkess, Bagolyk(ő)önyvtár!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2016. december 27. 23:22 | Link


☻ Szalamanton, karácsonyi koncert után

Visszafogja hangját, de még így is megtölti élettel az öltözőt és a folyosót, ahova kihallatszik hangja az ajtó nyitását követően. Kezében felrúnázott okostelefont forgat és nyomja rajta az Inside Out játékát. Sokadik pálya, kevés szabadidő és a nagy rajongó.
Nem igazán néz az orra elé, csak a hangok alapján tájékozódik. Jobbra indul, amerre hallja a szerencsés lányok sikolyait és nyáladzását. Valamelyik bandatag már ott van, hallja, hogy "adj egy autogramot!", ő viszont lassan léked csak, tovább akar jutni a pályán és nem sikerül. A lányok még ráérnek.
- P***ába - morran fel halkan, és ekkor veszi észre, hogy épp időben állt meg, mert még egy lépés és nekiment volna a lánynak, aki elképzelése sincs róla, mi a bánatot keres az öltözője folyosóján.
- Te ki vagy? Valamelyik barátnője? - arcába eső nedves tincsei alá emelkedik szemöldöke ahogy végignéz a lányon. Úgy tippeli, a zongorista szedhette fel és még nem sikerült bemutatnia neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. december 29. 17:52 | Link


Nem szeretem az idegeneket. Az olyan idegeneket, akik belemásznak a személyes terembe. Amikor meghallom a hangot a hátam mögül, hirtelen fordulok meg, majd hátrálok vagy két lépést, hogy kapjak rendesen levegőt. A kérdésre felvonom szemöldököm, szürkéim végigjáratom rajta.
- Attól függ, ki az a valamelyik? - jól megnyomom a csodálatos megnevezést, mert miért is ne. És amúgy nagyon is jogos a kérdés, mert ha úgy vesszük, akkor valamelyik sikongató idegesítő rajongójának vagyok a "barátnője", de halvány lila fogalmam sincs, hogy ő itt kire gondolt.
- Hát... A képeken nem így néztél ki - összefonom karjaim a mellkasom előtt, oldalra billentem fejem. Valahogy a képeken, amikre Noémi nyáladzott, tényleg másabb volt.
És akkor köszönöm szépen, én itt be is fejeztem a beszélgetést. Elvégre neki úgyis dolga van, kell menni autogrammot osztogatni, meg sztárkodni, meg nem is tudom, mennyi mindent kell csinálni egy ilyen híres embernek. Én ugyan fel nem szeretném tartani, se semmi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. január 1. 18:57 | Link


☻ Szalamanton, karácsonyi koncert után

Kishúga mutatta neki ezt a játékot, nem magától sikerült rátalálni az egyik leglányosabb dologra. Ennek ellenére ő előszeretettel nyomja és lövöldöz és élvezi. Aztán dühöng, ha elbénázza a pályát az utolsó lövésnél, ahogy azt most is tette.
Na de még jó, hogy valami megállította mielőtt rossz formában belement volna az idegen lányba ott előtte. Nem szereti, amikor a magánszféráját nem tisztelik, és úgy gondolja, hogy ezzel minden rajongója tisztában van. Szóval ő, aki előtte áll csak és kizárólag az egyik bandatag barátnője lehet.
- Tartozol valamelyik rókához? - továbbra is tartja a levegőben a kezét, és kritikus szemmel méri végig.
Számára pozitív, hogy másnak látják, mint az újságokban. El is mosolyodik. Mobilját hátsó zsebébe csúsztatja, ujjaival összeborzolja kócos fürtjeit.
- Amúgy ha nem tartozol ide, igen gyorsan húzd el a csíkot, vagy hívom az aurorokat.
Nem viccel. Arca elkomorul, azzal pedig kikerülve Kamillát, elindul a rajongóihoz. Ők legalább okkal tartják fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2017. január 4. 22:48 | Link

Nővérkém

- Ez mind az enyém? Azta! Köszönöm szépen! Én még nem adhatom oda neked amit én adok, mert még nem csomagoltam be.
Azért nem, mert még nem találtam meg a tökéletes csomagolópapírt, és bár ez nevetségesnek tűnhet, de nagyon fontos, hogy minden jó legyen. Ez az első karácsonyom az új családommal, és nem akarom elszúrni, és azt sem akarom, hogy olyan apróságon múljon, mint a csomagolópapír. Tudom, ez viccesen hangzik, de akkor is.
- Viszont még ma megkapod.
Jelentem ki magabiztosan, mert ez motivál engem is arra, hogy megoldjam a problémát. Igen, mondjuk színezés helyett is megoldhattam volna, de még nem vagyok itt ismerős, apa meg csak délután ér rá, hogy elmenjünk bevásárolni. Akkor akarok majd valami szépet találni. Tudom, hogy egy kicsit későn lesz. Eredetileg a faluba akartam venni, de már nem volt alkalmunk kimenni, amik pedig ott voltak, egyik se nyerte el a tetszésemet.
- Nagyon rendes ember, sajnáltam, hogy Shanes néni elment, de nagyon szeretem Everett bácsit is. Nagyon rendes.
Örülök a szavainak, közelebb sétálok hozzá, és megölelem, hiszen nagyon jó, hogy ilyen rendes testvérem lett. Végre meghallgattak az imáim, amiket lefekvés előtt mindig elmondtam, főleg akkor, amikor a Kereki – Nagy beli ágyamban próbáltam elaludni. A kollégiumi ágyam más volt, ott szerettem lenni, de a nevelőotthon valahogy kivett belőlem valamit, még akkor is, ha nem akartak nekünk ártani, mert nagyon rendesek voltak velünk. Azonban az egy árvaház, nem lehet mindig felhőtlen a légkör.
- De aranyos! Rendesen vannak akkor macskatulajdonságai?
Mondjuk ez egy eléggé kicsűrt kérdés volt így, de nem mondhatom, hogy a lényeg nem ment át benne. A kérdésre, hogy majd olvasok – e a könyvből, bólintottam, miközben felkelve visszaraktam a többiek közé, majd elpakolom, de nem most, amikor Polett végre itthon van.
- Egy ideje már gondolkozok ezen. Az biztos, hogy nem a Rellon házba. Nem vagyok agyafúrt, sem főnökösködő. Nem is hiszem, hogy az Eridon lenne a megoldás, mert nem vagyok olyan hangos, szeretek csendben elvonulni, és szemlélődni. A Levita talános, mert nagyon szeretek tanulni és új dolgokat megismerni, de a Navine is, mert olyan kedvesek és kellemesek. Szóval vagy sárga leszek, vagy kék.
Tartok egy kis szünetet, lehuppanok az ágyra, lábaimat felhúzva öltözök be a kötött ajándékokba. Végül összeszedem a gondolataimat, és kimondom, amit már egy ideje érzek:
- Azt hiszem, navinés szeretnék lenni.
Talán egy kicsit meglepi, hiszen egy időben nagyon Levita párti voltam, mégis azt hiszem, hogy a Navine az, amit igazán otthonomnak tudok tekinteni. Persze ehhez a süvegnek is lesz még szava, és messze is van még a tanévkezdés. Addig is, anyáék szólnak, hogy menjünk enni, így engedelmesen lesomfordálunk.
Utoljára módosította:Iványi Lili Athalie, 2017. január 19. 22:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. január 15. 21:15 | Link

Piper
Budanekeresd

Dühöngő őrült módjára rugdossa el az útjába álló szemeteseket és mindent, ami csak mozdítható. Fáj már a lába, de nem érdekli még az sem, hogy a kabátját is elhagyta a kocsmában, ahonnan nem éppen sietősen távozott.
Volt ott egy lány, a Bagolykőben már találkoztak párszor, és néhány srác, akik nem éppen kedvesen közeledtek eme hölgyemény felé. Csak néhány ütés volt, semmi több, mégis ő húzta a rövidebbet, mert a törzsvendégekkel ellentétben Nikolait kiküldték a helyről, menjen a dolgára és ne rontsa az üzletet...
Visszafordulva odaszólt a lánynak, hogy tartson vele mielőtt tovább zaklatják, de most hátra sem néz, fogalma sincs róla, vajon a kis szeplős hogy döntött.
Csak megy, ahogy a lába bírja. Egy sikátorban áll meg, ahol felrúg egy utolsó kukát, majd hátát a hideg, bomladozó falnak veti.
Utoljára módosította:Nikolai Weißling, 2017. január 15. 21:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Piper Evelyn Brown
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 18
Írta: 2017. január 15. 22:27 | Link

Nikolai

Nem gondoltam volna, hogy ennek a remeknek ígérkező estének ilyen csúnya vége lesz. Habár annyira sokkos állapotban vagyok, hogy egyelőre még nem is tudom hova tenni a történteket. A kocsmában is egyik pillanatról a másikra egy apróbb tömegverekedésre eszméltem fel, ahol egy szinte vadidegen srác megvédett engem a többi bunkótól. Majd kizavarták őt az épületből én pedig felkaptam a kabátomat, néhány illetlen szóval illettem a bent lévőket, és utána rohantam.
Az utcán viszont az előbbi lovagból egy dühöngő őrült lesz, aki kukákat borít fel, de én mégis követem őt. Végül egy sikátorban sikerül utolérnem. Egy pillanatig csak bámulom őt, nem tudom, mit mondhatnék neki, hiszen én is ugyan olyan dühös vagyok, mint ő. Semmit nem ártottam a bent lévőknek, ők mégis provokálni kezdtek engem, és ez, ez a fiú a segítségemre sietett.
- Köszönöm! - emellett a kezdés mellett döntök, mert tényleg hálás vagyok neki. Odabent senki nem mozdította meg még csak a kisujját sem értem, de ő igen.
A kabátom még mindig a kezemben van, magamra terítem, mert elkezdenek vacogni a fogaim. Nem vagyok biztos benne, hogy a hideg miatt, inkább az idegességtől, a rémülettől.
- A nevem egyébként Piper. - mutatkozom be az idegen fiúnak, akinek az arca attól kezdve ismerős volt, hogy beléptem a kocsmába, és odanyújtom neki remegő jobbomat. - Tényleg nagyon hálás vagyok a segítségedért!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. január 18. 20:14 | Link

Piper
Budanekeresd

Otthon a csárdában ő szokta kidobálni azokat a vendégeket, akik nem bírnak magukkal, és nincs ahhoz hozzászokva, hogy ő legyen kipenderítve. Nem is meglepő, hogy felhúzta magát, de úgy rendesen és hagyja, hogy a dühöngő őrült elsötétítse gondolatait. Nincs Balázs, aki a seggében legyen és leállítsa, az aurori felügyelet talán már megszűnt.
A sikátorban áll meg, kicsit kifújja magát. Ekkor pillantja meg a lányt, akire valószínűleg a frászt hozta viselkedésével. Képtelen józanul gondolkodni, de igyekszik a lehető legnormálisabb énjét előhúzni magából.
Köszönetét csak vállvonással reagálja le. Kiegyenesedik, és az az egy szerencséje, hogy nem az elhagyott kabátjában van a cigarettája, hanem pulóvere zsebében, így elő is tud venni egy szálat, melyet még a bemutatkozás előtt meggyújt és mélyen magába szívja a nyugtatólag ható nikotint.
- Nikolai. Láttalak már, én is Bagolyköves vagyok és enyém a csárda - kifújja a füstöt, majd némi udvariassággal megfogja a lány kezét és ajkához emeli.
- Ez természetes kell, hogy legyen - nem kér köszönetet, sőt. - Miért voltál egyedül egy ilyen helyen?
Kérdését követően felvonja szemöldökét és a választ várva beleszív a cigijébe. Lába jár még az idegességtől, ezen kívül nagyjából lenyugodott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Piper Evelyn Brown
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 18
Írta: 2017. január 19. 22:28 | Link

Nikolai

Nem igazán vagyok az a fajta, aki elájul csak azért, mert egy srác kedves vele, de amit Nikolai tett értem, az azért nem mindennapi, és emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Viszont a viselkedése az irányomba egy kissé zavarba hoz. Ahogy rám néz, még a kezemet is megfogja, pedig totál idegenek vagyunk egymás számára. Zavarba ejt, de imponál is ez a fajta kedvesség, így nem rántom el a kezemet az övéből, hanem engedek neki. Ettől pedig érzem, ahogy elönti a vér az arcomat, de talán a sötét sikátorban a fiú nem szúrja ki.
- Igazából kerestem valakit, azért mentem be a csárdába. - válaszolok a kérdésére. - Nem volt ott az illető, ezért gondoltam lehúzok egy pohár sört, vagy valamit, de mielőtt még eljutottam volna a pultig, máris rám szállt az a néhány bunkó.
Abba inkább nem akarok belegondolni, hogy akit eredetileg kerestem, az nem volt jelen a megbeszélt időpontban. Ettől egy kissé elszomorodom, de el is hessegetem a gondolatot, pláne, hogy most egy sokkal jobb társaságra tettem szert Nikolai képében.
- Nem is értem egyébként azt a néhány srácot. Még csak hozzájuk sem szóltam, szimplán elsétáltam mellettük, ők pedig elkezdtek gusztustalanul viselkedni velem. Hihetetlen, hogy mit tesz az alkohol az emberrel. - panaszkodom.
Miközben beszélek hozzá, ő tovább cigizik, és látom, hogy minden egyes slukkal nyugodtabb és nyugodtabb lesz. Még sohasem cigiztem, de most valahogy vonzani kezd a dolog.
- Kérhetnék egy szívást a cigidből? Vagy nem tudom, hogyan kell mondani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. január 23. 15:48 | Link

Piper
Budanekeresd

Szeret új emberekkel megismerkedni, de nem úgy, ahogy ez most történt. A történtek ellenére udvarias, mert hiába a múltja, jó neveltetést kapott. Valószínűsíthető, hogy ezért is állt le azokat az emberekkel mikor más nem. A mai fiataloknak nincs vér a pucájukban. Ó de mennyire, hogy nincs.
Megkapja a választ, amire bólogat, jelezve, hogy így már érti. Újabb slukk következik, meg egy nevetés a szájából.
- S***fejek voltak, az a helyzet - mondja ki az egyszerű tényeket.
Mostanra már eléggé lenyugodott, csak egy kicsit didereg. Elnéz a sikátor kifelé vezető irányába és számításba veszi, hogy visszamegy a kabátjáért.
- A lényeg, hogy rendben vagy. Pasira vártál? - kérdőn néz vissza a lányra.
Nem érti azokat a pasikat, akik hagyják, hogy egy hölgy egyedül egyáltalán betegye a lábát a kocsmákba. Nála is rengeteg egyedül érkező nő van minden áldott nap, de Niko nem engedné, hogy a párja, vagy éppen csak a kiszemeltje társaság nélkül kerüljön ilyen helyekre, ahol könnyen előfordulnak ilyen és ehhez hasonló esetek, zaklatások.
Csak egy pillanatra hunyja le a szemét, be is úszik elé Anna képe. Nehezen gondol másra. Most viszont Piperre figyel, kissé meglepődik, de el is vigyorodik. Ujjai közül átnyújtja neki a cigarettát, amiből már nincs is sok.
- Nem dohányzol, mi? - kérdez rá a nyilvánvalóra. - Bunkó vagyok, kérdezhettem volna... Ha kérsz egy szálat, adok...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Piper Evelyn Brown
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 18
Írta: 2017. január 27. 17:32 | Link

Nikolai

- Nem, még sosem dohányoztam. - elpirulok, bár nem tudom, miért, erre én büszke vagyok. - Viszont most kivételt teszek, és igen, inkább kérnék egy szálat. - fogadom el a felajánlást.
Tény, hogy még életemben nem nyúltam cigarettához, nem is terveztem soha. Minek károsítanám a tüdőmet? Egyszer úgyis meghalunk, nem akarok rátenni egy lapáttal, hogy minél előbb itt legyen a vég. A legelrettentőbb példa számomra apa egyik jó barátja, akinek olyan ráncos a bőre, mintha 80 éves lenne, pedig a szüleimmel egyidős. Viszont látva, ahogy Nikolai két szívás után megnyugszik, felkelti az érdeklődésemet. Pláne, mert elhangzott a kérdés, miszerint pasira vártam-e. Egy pillanatra úgy érzem, mintha egy jéghideg kéz szorongatná a belső szerveimet. Elkezdek újra reszketni.
- Igen, pasira vártam. - vallom be kelletlenül. - Nem régen ismertem meg, ő mondta, hogy itt találkozzunk, de, amint az ábra mutatja, felültetett.
Kicsit többről szólt a séma, minthogy nem régen ismertem meg. Nem vagyok az a fajta, aki közel enged magához bárkit is, de Vele kivételt tettem, és meg is égettem magamat. És nem most először. Legszívesebben felöntöttem volna a garatra bánatomba, de helyette csak még több csalódás és sérelem ért. Habár Nikolai valamennyire kárpótol ezért.
- És te? Mármint ne érts félre, köszönöm újfent, amiért kiálltál értem, de akár el is fordulhattál volna ugyan úgy, mint a többiek. Na meg akkora hévvel vetetted bele magadat a bunyóba, hogy úgy láttam, esetleg valami más is van a dologban, nem csak az én védelmem. - próbálom valami másra terelni a szót, mert nem akarok Rá gondolni. Közben pedig abban reménykedem, hogy nem tapintottam érzékeny területre a fiúnál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. február 7. 11:52 | Link

Piper
Budanekeresd

Nem az ő dolga eldönteni, a hölgyike mikor akarja kipróbálni a cigarettát, de talán jobban járna, ha egyáltalán nem tenné. Nikolai szemében a dohányos nők nem különbek nemdohányzó társaiknál, teljesen pártatlan. Felé is nyújtja a dobozt, hogy vegyen nyugodtan és ezt követően a gyújtót is felpöccinti.
- Köhögni fogsz tőle - jegyzi meg vigyorogva előre, amíg meggyújtja a nikotinszál végét. Még emlékszik a saját első szálára. Nagyon rosszul lett tőle és percekig köhögött mire megszokta a tüdeje a füstöt.
- Ha kocsmába hív randizni, annak soha ne dőlj be - ingatja meg a fejét. Amolyan jó tanácsnak szánja. Véleménye szerint ott már gondok vannak, ha egy férfiban annyi sincs, hogy ne kocsmázni hívja a kiszemelt hölgyeményt. A lovagiasság a mai világban már nem nyerő, úgy látszik.
Hümmögve vonja meg a vállát. Különösebb oka nem volt a védelmezésre, a helyszín is csak véletlenül lett az a poros, dohos, de annál olcsóbb vendéglő.
- Beszerzést intéztem otthonra aztán benéztem ebbe a kocsmába, mint konkurens. Nem ezért, vagy azért, de ugye, hogy az én csárdám ennél sokkal jobb? - kíváncsian vonja fel a szemöldökét.
- Lassan haza kell indulnom. Kezd rohadt hideg lenni. És te, Piper? Hazakísérjelek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Kaisch Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. február 23. 16:29 | Link

Kenzie
Budanekeresd


Ha vásárolni kell, akkor vásárolni kell. Én meg kimondottan élvezem ezt. Francival valahogy könnyebb, mint Minával, az utóbbival nap végére rendesen le is fáradok, ami azt illeti, mert ő folyton igényli a figyelmem. Franci nem, így miután megbeszéltem vele, hol találkozunk, megyek a saját utamra. Meg kell tanulnom ezt egyedül is, lévén nem biztos, hogy mindig lesz segítségem, de annyi szép ruha van, hogy megvenném mindet, aztán porosodna a szekrényemben. Nem vagyok valami határozott típus, bár gondolom ezzel semmi újat nem mondok. A kezemben lévő kávéért pedig derekasan megküzdöttem, így élvezettel kortyolok bele, le nem véve közben szemeim a kirakatokról.
Még a telefonom is lehalkítottam, ami az utóbbi időben egyáltalán nem szokásom, most mégis... jó ez a nyugalom, és szerintem minden nőnek kijár.
- Ohh... szia - meg kéne lepődnöm azon, hogy Kenzie is itt jár, de valamiért nem megy. Noha egyszer találkoztunk csak és, akkor sem voltam a legjobb formámban, halvány mosollyal az arcomon pislogok rá.
- Csak nem te is gardróbfrissítést tervezel? - jó, sosem voltam ebben túlzottan perfekt, és bárhogy is nézzük, a lány idegen számomra, és csak plusz nyomás az, hogy Arlen a bátya. Pedig nem akarok azon görcsölni, hogy jó benyomást keltsek, mégse tudom ezt csak úgy kikapcsolni.
- Itt mik vannak? - bökök fejemmel az üzlet felé, ahonnan épp kijött, és próbálok bepislantani, de a jövés-menés közepette ez nem túl könnyű.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kenzie Noeline Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 50
Írta: 2017. február 24. 20:04 | Link


Budanekeresd

Egyszerűen imád vásárolni! Kenzie el sem tudna képzelni ennél jobb programot a mai napra. Miután elszabadult otthonról, rögtön ide jött, hogy kikapcsolódás gyanánt lejárja ma a lábát és minél több jól megpakolt szatyorral térjen aztán haza. Húgát ezúttal kivételesen nem hozta magával, pedig más esetben élvezi nézni Gabrielle arcán a szenvedést, mikor kínkeservesen hosszú órák után is még van ereje és kedve Kenzienek benézni egy újabb ruhaüzletbe. Bátyjairól nem is beszélve, akik évek óta nem kísérik el vásárolni, valahogy ösztönösen megérzik, mikor Kenzie egy kis újításra vágyik és mindig sikerül időben elhagyniuk a házat. Pedig igazán nagy segítségére lehetnének a lánynak, még akkor is, ha a hazacipekedést megelőző hosszú órákat is ki kell bírniuk. De ma Kenzie egyedül van, és egyelőre még nem lóg a karján egy darab szatyor sem. Az egyik üzletből morcosan kilépve folytatná is útját, ha az egyik lány nem köszönne rá. Meglepődve perdül meg a tengelye körül, hogy szemeivel megkeresse a hang forrását, egy pillanatra pedig még pislogni is elfelejt, ahogy meglátja Ráhelt. A neki szegezett kérdést figyelmen kívül hagyva rázza meg a fejét és emeli fel jobb kezét, időt kérve.
- Bocs, de... Ki is vagy te? - Ráhellel mindössze egyszer találkozott, akkor sem beszéltek túl sokat, Kenzie emlékezetéből egész egyszerűen valahogy kiesett ez az aprócska dolog. Duzzadt ajakit enyhén csücsöríti gondolkozás közben, de hacsak nem kap segítséget, nem fog rájönni, ki áll itt vele szemben.
- Ruhák - válaszolja könnyedén a boltra pillantva, arckifejezése mégis meglepettséget, értetlenséget tükröz. Visszanéz Ráhelre, majd leplezetlenül tetőtől-talpig végigméri a lányt. - Ez egy ruhabolt, sőt, itt pár méteres körzetben mindegyik az - felvonja egyik szemöldökét, karjait összefonja maga előtt. Nem szándékozik túl sok időt tölteni a navinés mellett, menne már tovább, de a törpe esetlenségét látva egyelőre még marad.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kaisch Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. február 26. 18:26 | Link

Kenzie


Indításnak ennél bénább nem is lehetett volna, de már nincs mit tenni. Próbálok azért jól kijönni ebből az egészből, mégis csak Kenzieről van szó, akivel nem ártana valamelyest jóban lennem, gondolom, Arlen is díjazná, ha a testvére nem akarna helyben megfojtani, vagy hasonló, nekem meg mostanság úgyis csak az a fontos, hogy neki jó legyen.
- AZ idióta, aki szakadó esőben dekkolt a házatok előtt, csak mert szereti a testvéred - forgatom meg a szemem, halványan el is mosolyodok, mert ennél jobb bemutatkozást keresve se találnék.
- Egyébként Ráhel, azt hiszem, nem volt alkalmam bemutatkozni - kezet nem nyújtok, gondolom az ilyen apróságok itt nem fontosak.
- Ahogy elnézem, nem túl jók, te is üres kézzel jöttél ki. Én meg általában máshol vagyok jártas, a barátnőm cipelt el, és egyébként marhára nem értek ehhez, mármint a vásárláshoz - húzom el a szám, afféle szabadkozásként, vagy tudom is én.
- Csatlakozhatok hozzád? Hátha melletted megkerül az érzékem is a divathoz - amit ugyan erősen kétlek, Noémi szerint az genetikailag hiányzik belőlem, de tanulni meg bármikor tanulhatunk, nem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Zsombor Kristóf
INAKTÍV


bongyorka
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 174
Írta: 2017. február 26. 18:54 | Link

Csinszka
» Budanekeresdi Mágikus Színház
kinézet


Ajkai lassan elnyílnak egymástól, ahogy az előadást figyeli. Teljesen megbabonázza a látvány, nem csak a színpadon álló Csinszka, hanem a díszlet és maga a darab, úgy együtt. A középen szerepét játszó legilimentor már csak ráadás, a hab a tortán, ahogy azt mondani szokták barátai. Sosem értette igazán, hogy miért pont ezt a hasonlatot használják a muglik, vagy hogy mihez akarják hasonlítani, de ahogy nézi a nőt és a társait, a díszletet és a körülötte ülő emberek lélegzetvételeit hallgatja, kezdi megérteni. Csodálatos a darab, a látvány, a nő. Már megérte eljönni erre az előadásra.
A darab végeztével és a taps elhalása után nem követi a tömeget, hanem egy utat keres hátra az öltözőkhöz. Meg akarja keresni Csinszkát és beszélni vele, személyesen gratulálni a darabhoz még ma, nem majd napok múlva bagolyban egyeztetett időpont után. Meg amúgy sem járt még egy színház színfalai között, úgyhogy ezt is el kell kezdeni egyszer. Hangtalanul lépdel a folyosókon, véletlenszerűen fordul be a folyosókon és nyit be ajtókon, addig ügyeskedik, míg végül valahogy tényleg hátrakeveredik. A szereplők és a rendező szerencsére egyelőre ügyet sem vetnek rá, így ő nyugodtan indulhat el az öltözők felé, hogy megkeresse Csinszkát. Találomra áll meg az egyik öltözőajtó előtt és kopog be, és ha szerencséje van, a keresett hölgy is odabent lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Máté Csinszka
INAKTÍV


East West
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 498
Írta: 2017. február 26. 19:11 | Link


[Csini]

A már jól begyakorolt mozdulatok, a tánc, a zene... Minden tökéletes az előadás során. Úgy mozognak a színpadon, mintha az egész életüket ott élték volna le, ebben a darabban. A közönség ilyenkor nem tudja elvonni a figyelmét, már megtanulta kizárni és szerencsére a nagy százaléka az embereknek ilyenkor csak rájuk figyel.
A műsor végezetével pihegve, széles mosollyal hajol meg és fogadja a csokrokat, melyeket el sem bír cipelni egyedül az öltözőjébe. Társaival, a hölgyekkel együtt vonul hátra és készülnek a premier utáni partira, melyre a jó időzítések végett bőven van idejük felkészülni.
Fülbevalójával babrálva lép ki névvel ellátott öltözőjén, amikor egy-két ajtónyi távolságra megpillantja Kristófot és ezzel egy időben látja, ahogy nyílik az ajtó előtte. Rossz ajtón kopogtat, uram.
- Kristóf - mosolyog rá csábosan a nő, a lánynak pedig int a fejével, hogy az ez ő köre. - Örülök, hogy tetszett - jobbját csípőre vágja miközben beszél, a másikat a levegőben tartja. Pózol neki néhány másodpercig.
- Gyere be. Még nem volt időm átöltözni - fecseg a férfinak, miközben bevezeti a virágokkal telepakolt fényes öltözőjébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 28. 00:50 | Link

Hugi *.*

- Igen, a tiéd – mosolyogtam rá, és csillogó szemeinek látványa elégedettséggel töltött el. A testvérem a legszentebb nekem a világon, még ha nem is köt minket össze a biology, inkább csak a jog, de nekem akkor is ő a testvérem.
- Hidd el, Lil, nekem te vagy a legnagyobb ajándék. Végre van élet ebben a házban, előtted borzalmas volt itt. Egyedül lenni a legrosszabb egy vadidegen helyen – borzongtam meg, és igen, annak ellenére, hogy kezdtem belerázódni abba, hogy magyar az oktatási nyelv, és itthon is magyarul beszélhetek. Nem kell egyik nyelvről a másikra váltogatnom, még mindig kész tortúraként éltem meg a váltást, úgyhogy meg tudom érteni minden cserediák érzését, mikor egyik kultúrából a másikba libben át, még egésze rövid idős program után is nehéz visszarázódni az eredetibe.
 - Igen, teljesen olyan, és nagyon tündéri. Viszont Csillag is tünemény. Képzeld, önkénteskedek a menhelyen szabadidőmben, így sokat vagyok az ottani kisállatok között – meséltem neki, amint eszembe jutott a nagy lelkesedős, felszabadultabb társalgásban.
Hála az égnek, mindenki jól volt itthon, és arról is letett végre apu, hogy a kedvenc sportjára rávegyen. Pfuj, kviddics. Még semmi bajom nem lenne vele, ha nem lenne ott a két szabotáló halálgömb.
- Bármelyik házba is kerülj, attól még a tesóm maradsz. Csak szólj, ha kekeckednek, helyre teszem az idiótát. Némelyik nagyobb hajlamos a nálánál kisebbnek nekimenni, de ne hagyd magad, te vagy a jobb – bátorítottam, bár talán nem egészen ilyen módon kellene, de azért mégis. Nem ártott biztosítani, hogy a nővérkéjéhez bármikor, bármilyen nyűggel, gonddal, bajjal fordulhat. Na jó, szerelemben viszont nem hozzám érdemes tanácsért fordulnia, egyenesen Zója tanárnőhöz fogom irányítani, ebben a témában nem az én tisztem a tanácsadás. Abban viszont, hogy anya kajája jó, sosem kételkedtem, úgyhogy Lilivel az oldalamon szépen lesurrantunk, hogy megtámadjuk a terítéket. Nyamm.
Na, ez a legjobb dolog az egész tanévben, a karácsonyi szünet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 1. 12:01 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Kedvese megérdemli, hogy néha ne csak a saját főztjét kelljen vacsorára fogyasztania, ezért hozta el most az étterembe, ahol történetesen olyan partiféle van. Egész vacsora alatt szól a zene, a terem egyik fele cigarettafüstbe burkolózik, mellettük nevetgélve vonulnak el a párok, akik táncolni készülnek.
Niko az utolsó kortyot issza ki poharából, végig Annát nézve, majd kézen fogja a nőt és felhúzza. Vigyorogva húzza közelebb magához, aztán elindul vele a táncparkettre.
- Mondtam már, milyen gyönyörű vagy ma este? - súgja Anna fülébe miközben kezeit derekára simítja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 1. 13:27 | Link

Niko

 Egyre több időt töltött a faluban, és ez bizony már másoknak is feltűnt. Csupán heti két-három éjszaka az eridon tornyába. Jobb esetben. De mit sem számított akkor, mikor vele lehetett.
 Az étterem kellemes volt, a füst jólesően gomolygott a teremben. Anna aprót kortyolt a borból, mikor Niko a táncparkettre hívta. Nevetve engedett a kérésnek.
 - Biztos jó ötlet ez? - mosolygott vidáman. A legutóbbi próbálkozásuk sem tartott pár percnél tovább.
 Legjobb tudása szerint tett pár lépést, de inkább hagyta, hogy Niko irányítson. Nem voltak túl bonyolult lépések, épp elég volt, hogy együtt mozoghattak.
 - Mintha említetted volna... - beleborzongott az érintésébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 1. 15:30 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Sejtelmesen mosolyog kedvese kérdésére. Már hogy ne lenne jó ötlet! Az ilyesfajta tánc nem is a lépésekről, inkább a hangulatról szól. Az pedig, ha ezek ketten együtt vannak...elég heves.
Épp csak annyira fogja, hogy irányítani tudja és persze ezzel magához vonja, míg jobbját fel nem csúsztatja az oldalán egészen a nyakáig. Füle alatt állapodnak meg ujjai, s ezt követően a mozgás már magától jön. Hihetetlen, hogy a tánctudását "egykezemenmegtudomszámolnihányszor" megcsillogtató Niko milyen ügyesen veszi az akadályokat Anna hatására.
Végig a szemébe néz, majd kezével a nő kezéért nyúl. A lehető legközelebb áll hozzá, szinte egyként mozognak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 1. 16:55 | Link

Niko

 A zene kellemesen ringató volt, a gomolygó füsttel pedig egyenesen bódító. Behunyta a szemét, hogy kicsit elvesszen az érzésben. Niko érintésére libabőrös lett a benti meleg ellenére.
 Sosem gondolta volna, hogy ha egyszer visszatér az országba, majd itt is akar maradni. Hogy a tanulmányain kívül lesz még valami, ami miatt megváltoztatná a terveit, és felmondana mindazzal, amit a hónapokig tartó utazgatás alatt elképzelt. Erre most megjelenik ez az ember, és mintha a világot fordították volna ki magából.
 Belenézett azokba a sötét szemekbe, amik olyanok voltak, mintha minden fényt elnyelnének. Mindent elárultak róla, mégis sokszor úgy érezte Anna, semmit sem tud Nikoról.
 Kissé talán össze is vonta a szemöldökét ezekre a gondolatokra, majd egy aprót sóhajtott. Végigsimított kezével a pár napos borostán, majd tekintete az ajkaira kúszott. Fogalma sem volt, mégis mi vonzza őt ennyire hozzá. Vagy hogy egyáltalán hogyan jutottak idáig.
 Elmosolyodott, ahogyan testük együtt mozgott a zene ütemére, tökéletes összhangban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 1. 17:26 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Százszor is feltette már magának a kérdést, hogy hogy lehet ekkora szerencséje a múltja ellenére. Soha még csak gondolni sem mert rá, hogy kerül az életébe valaki, akire képes lesz úgy nézni, mint most Annára. Főleg ilyen rövid idő alatt.
A külvilág megszűnik létezni amikor együtt vannak. Nem lát senkit és semmit, még csak nem is hall mást a zenén és kedvese légzésén kívül. Úgy öleli magához, akárcsak egy féltve őrzött kincset, mégis hagyja, hogy a zene felfokozza vágyait.
- Nyáron elutazunk Kubába. Vagy Spanyolország legyen? - veti fel az ötletet a zene lassulásával egy időben.
Persze itt még nem engedi el. Sunyi vigyora mellé csillogó fekete szemek társulnak amikor kezeit a hátsójára csúsztatja és a lehető legközelebb húzza magához. Testük teljes egészében összeér.
- Nem mintha esténként sokat mennénk majd táncolni...
Anna ajkait figyeli míg beszél és sajátjait benedvesíti. Durvaság nélkül, de kellő hévvel csókolja meg, mintha csak utalást tenne a nyaralás éjszakáira.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 1. 22:33 | Link

Niko

 - Őrült vagy - nevetett fel az ötletre. - Mégis hogy akarsz eljutni oda? Magára hagyod a kocsmát is?
 Nem tagadhatta, hogy felcsigázta az ötlet. Megint úton lenni, és látni. A legizgalmasabb pedig az lett volna, hogy mindezt az élményt megoszthatta volna Nikoval. Hatalmas mosolyából biztosan le tudta olvasni a férfi Anna gondolatait, mindannak ellenére, amit szóban kifejtett. Bár amennyi időt tölt abban a csárdában, nem csodálkozna, ha egyszer úgy döntene, ott tölti le élete hátralévő részét...
 Egy pillanatra elakadt a lélegzete, amint Niko magához húzta, és megcsókolta. Ez a mozdulat minden volt, csak nem egy étterem táncterébe való. Ezzel az apró ténnyel azonban abban a pillanatban fikarcnyit sem foglalkozott. Legalább olyan hévvel csókolt vissza, mint ahogyan Niko tette.
 Ahogy elváltak, kissé gyorsabban vette a levegőt, mint mikor még felálltak az asztaltól. Testével ugyanolyan szorosan préselődött a másikéhoz.
 - Egész jó a... meggyőzőképességed - suttogta vigyorogva, ahogy tarkójánál a férfi hajába túrt, hogy egy pillanatnyi levegővétel után ismét megcsókolhassa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 2. 07:33 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Ráncolja a homlokát és ciccegve ingatja meg hozzá a fejét. Na jó, talán egy kicsit...egy igazán kicsit munkamániás a Weißling fiú, de egy nyaralást álmai nőjével nem hagyna ki. Vagy nőivel, ha Emma is csatlakozna egy barátjával.
- Nyugi, a csárda már elég idős hozzá, hogy egyedül hagyjam otthon - vigyorog Annára. - Amúgy remélem nem gondolod, hogy a főnök nem engedhet meg magának egy hét pihenést...
Megelégeli a beszédet. Nem hiába vonja magához és enged utat az érzéseinek. Legszívesebben ott helyben csinálna vele ennél jóval többet, na de mégiscsak egy étterem és emberek.
Önelégült vigyor terül el a képén. Egész teste zsibbad, ennek jelét a nő is érezheti. Mintha szeme is sötétebben izzana már, de a csókba beleveszik, lehunyja azt és csak jobban szorítja magához.
Végül lazít a tartáson, ujjait is ellazítja Anna gömbölyded testrészén és hátrahúzódik. Megnyalja ajkát, s tekintetével a folyosóra nyíló kijáratot keresi.
- Anna...? - féloldalas mosollyal pillant le kedvesére, majd a mosdók felé bök fejével.
Ha ebből érti a nő, hogy mit szeretne, máris fogja a kezét és lassan kivezeti.
Utoljára módosította:Nikolai Weißling, 2017. március 2. 07:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 2. 17:00 | Link

Niko

 - A főnök megengedhetne magának egy kicsit több szabadidőt is... - jegyezte még meg, mielőtt ajkaik összeforrtak volna.
 Nem mintha nem találkoztak volna így is majdnem minden nap, de határozottan kellemesebb lett volna többet látni a férfit. Látta ő, mennyire leterheli a sok munka Nikot, és bár tisztában volt azzal, hogy valamiből meg kell élniük és fenntartaniuk magukat, szívesen levett volna némi terhet a válláról.
 Érezte, ahogy egész teste forrt, mikor elváltak egymástól. Elnézett a férfi válla fölött a távoli pultra, hogy kicsit visszarántsa magát a valóságba. Az étterembe. A cigaretta füsttől kicsit homályosak voltak a sziluettek, mintha csak egy álomban lenne. Vagy kipróbált volna valami bódítószert. Valami ilyesmi lehet az az érzés is.
 Lassan nézett fel Nikora, mikor a nevét hallotta, és ugyanolyan lassan követte a pillantását. Beharapta alsó ajkát, hogy kicsit visszatartsa előtörni készülő vigyorát, majd visszanézett a férfire. Egy játékos mosoly kíséretében adta tudtára, mennyire tetszik neki az ötlet. Elvégre... csak egyszer élnek. Ki kell élvezniük minden pillanatot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Zsombor Kristóf
INAKTÍV


bongyorka
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 174
Írta: 2017. március 4. 21:21 | Link

Csinszka
» Budanekeresdi Mágikus Színház


Mielőtt az ajtó, amin az előbb bekopogott, teljesen kinyílna és a szobában lévő nő kilesne rajta, meghallja Csinszka hangját pár méterrel oldalra tőle. Meglepetten kapja arra a fejét, ajkai halvány mosolyra húzódnak, ahogy szemeivel megtalálja. Azonnal elindul felé, a másik lánnyal egy pillanatig sem törődik. Kezeit kihúzza zsebéből, Csinszka fent tartott kezét elkapja és maga felé húzza, hogy egy finom csókot leheljen rá. Nem érdekli, hogy ki láthatja meg és még az sem zavarja, hogy igazából nem is szabadna itt lennie, most csak vele foglalkozik. Biccentve követi az öltözőbe, annak ajtaját pedig halkan csukja be, majd hátát nekitámasztja.
- Tetszett az előadás - mondja aztán azzal sem törődve, hogy a színésznő ezeket már mind tudja. Néha elfelejti, hogy Csinszka már mindenről előre tud, hisz könnyedén, feltűnés nélkül kiolvashatja a fejéből. Igazából beszéd nélkül is kommunikálhatnának, Kristófnak pedig a szobában sem kéne lennie hozzá, hogy a nő meghallja.
- Mióta csinálod ezt? - Továbbra is az ajtónak támaszkodva áll, kezeit ismét a zsebeibe süllyeszti, tekintetével Csinszkát követi. Tetszett neki a nő játéka, igazán tehetséges színésznőnek tartja, meg aztán a darab is elég jó volt..
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 ... 20 ... 33 34 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok