 Az erdő felé sétálva lassacskán egy apró, fából készült ház tűnik fel a láthatáron. Ahogy egyre közelebb jutunk a kis viskóhoz, kivehetővé válik a ház oldalánál megbúvó melléképület - ennek belsejében kisebb-nagyobb ketrecek, boxok találhatóak, amelyekben az ápolást igénylő kisebb állatok és bestiák kapnak szállást, illetve itt raktározzák a gondozásukhoz szükséges eszközöket is. A lak mögött elterülő, Mihály által rendbetett kicsi veteményes alaposan kinőtte magát, látszik, hogy gondját viselik. Néhány növény tud vigyázni magára, ezek a veszélyesnek ítélt látogatók közeledtére elszaladnak vagy elbújnak a földben, de akadnak itt teljesen hagyományos zöldségek, gyümölcsök és fűszerek is, továbbá bájitalhozzávalókat és egyéb gyógynövényeket is lelhet az elkerített területen a szemfüles kutakodó. A nyári szezonban hatalmas dinnyék nőnek itt, amiket szívesen megoszt látogatóival. A házikót új gazdája nem igazán alakította át. Odakint még mindig nyúzott a lábtörlő, legfeljebb terepre való bakancs és gumicsizma állnak mellette; belül is leginkább a bútorok változtak csupán. A ház három helyiségből áll – egy fürdőszobából, egy konyhából és egy nappaliból. Ez utóbbiba érkezik az az illető, aki átlépte a küszöböt. Előszoba tulajdonképpen nincs, csak egy plafonról lelógó színes függönnyel elválasztott apró térrész szolgál arra, hogy felakasszuk a kabátot a falból meredő fogasra, vagy levegyük a cipőt. Nagyjábóli látkép, a függöny nélkül A nappali az épület legnagyobb helyisége, bár alapból nem mondható tágasnak. Az ajtótól jobbra egy hatalmas ablak található, amin rengeteg fény áramlik be. Talán a legnagyobb változás, hogy sokkal szellősebb, több a szabad tér - a padlót az ajtótól jobbra megemelték, otthonos zuggá alakítva, a bútorok nagyobbik része eltűnt. A szoba közepén heverő szőnyeget megőrizte, ám az ágyból mindössze a kényelmes matracot hagyta meg, amin tarka takaró és jópár párna hever mindig. A szekrényt egy ügyes bűbájjal voltaképp beleépítette a falba. Az elődje által gondosan fehérre meszelt falat Radúz rajzlapnak kiáltotta ki - amikor csak ideje vagy kedve engedi, festeget rá és díszítgeti. A szekrény melletti polcról jóformán eltűntek a könyvek (csak az okvetlen szükségesnek ítélt darabok maradhattak), így már felfért a gramofon és kevés személyes tárgya. A polc szélére apró égősort utánzó mágikus fényforrást aggatott. A nappalit a konyha követi, amelyet most fagyöngysor helyett egy másik tarka, batikolt függöny választ el a másik helyiségtől. Berendezése tökéletesen átlagos, leszámítva azt a teakészletet, ami pusztán színeivel vonzza a takintetet. A pult álló fűszertartók száma gyarapodott, míg a rongyos, mugli szakácskönyvek eltűntek. A falak itt is fehérek, a kerámiatálak helyét pedig szárítani felakasztott növénycsokrok vették át. Az ablakban fűszernövények sorakoznak egy virágosládában. A fürdőszoba meghökkentő egyszerűséget mutat. Bambusz kilépő, törülköző, illetve a tisztálkodáshoz használatos szerek. Az apró ablakra nagy, tarka üvegragasztó került és a ház egyetlen régi növénye is itt kapott helyet, hogy nuygodtan szövögesse magát tovább a végtelen (és a plafon) felé.
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. április 5. 15:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=98382#post98382][b]Zsolt Perott - 2013.04.05. 15:47[/b][/url] Sharlotteáprilis 3. 18:00 Az iskola szokásosan kezdődött. Találkoztam régi ismerősökkel, láttam új arokat. Különösebben nem ismerkedtem meg senkivel, de jó érzés volt újra látni a szobatársaimat, Ericet és Woodot. Éppen a szobámban pakoltam ki dolgaimat, amiket otthonról, vagy a balatoni nyaralásról hoztam. Az egyik pillanatban azt láttam, hogy egy bagoly kocogtatja az ablakom. A lábára kötve egy levél volt, ami nekem volt címezve. Kibontottam a levelet, és láttam, hogy egy másik kedves ismerősöm hívott meg egy találkozóra a vadőrlak környékére. Abbahagytam a pakolást és kiválasztottam egy sötét farmernadrágot, egy kényelmes sárga inget, és egy fekete szövetkabátot. Mikor először találkoztunk szintén egy levél miatt mentem ki. De akkor nem volt feladó és mégis bátran mentem ki. Miért ne mennékmost? Hisz Lotte hívott meg. A szobámból elindulva, a klubhelyiségen át elmentem a vadőrlakhoz. Majdnem senkivel sem találkoztam az út közben, és akivel találkoztam azokat nem is ismertem. Valószínüleg még. Magamhoz vettem egy szál vörös rózsát, egy kis ajándék képpen. Nagyjából hat órára érkeztem meg, de Shar már ott volt. A kis pontos, mosolyogtam szolidan. Már nem voltam messze tőle, és csak sétáltam felé nyugodtan. -Szia! Hogy vagy? Odaléptem a lányhoz, és megöleltem. Majd adtam neki egy kis, említésre sem méltó puszit, majd odaadtam neki a virágot.. A levélben az állt, hogy beszélni szeretne velem. Erre kíváncsi vagyok. -Örülök, hogy újra látlak! Miről szeretnél beszélni? Majd körülnéztem egy ülőalkalmatosság után. Jó lenne leülni, kitudja mit szeretne mondani Lotte, de ha nincs ahova leülni akkor majd állva hallgatom meg.
|
|
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. április 5. 21:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=98575#post98575][b]Zsolt Perott - 2013.04.05. 21:13[/b][/url] Lotte Kíváncsian figyeltem Lotte minden mozdulatát, mert úgy éreztem, fontos gondolatokról szeretne beszélni, és ebben a komoly beszélgetésben szívesen vettem részt. Ahogy láttam; meglepődött a rózsán, pedig csak szerettem volna, hogy örüljön. -Köszi, jól vagyok. Hiányozni fog Fédra néni. Elnéztem Lotte feje mellett a semmibe. Nem szerettem volna, hogy lássa a szemeimben a szomorúságot. -Lotte, ez jó vicc. Mosolyogtam, majd ahogy újra végig gondoltam; nevetni kezdtem, de csak szolidan. Nem szeretném megsérteni a lányt. -Bocs. Végig hallgattam Lotte-t, bár nem értettem vele egyet. -Lotte, én nem haragszom meg, tudom te hívtál. Ahogy mondod, ez nekem sem tetszik. Nagyon, de nagyon nem tetszik. Elgondolkoztam a történteken. -Legyünk optimisták. Most nem vagyunk egy gödörben, kényelmetlenül. Ez igazán megnyugtatott. Az is nyugtat, hogy tízig még sok idő van, így ha Amira el is kap minket, nem büntethet meg. Az aztán tényleg nem lenne igazság. -Mi legyen? Pedig túl értékes ez az este ahhoz, hogy ne csináljunk semmit, nem gondolod? Elkezdtem gondolkodni, majd megszólaltam. -Tuti régebb óta vagy itt, mint én... Nincs valami ötleted, hova mehetnék? Én imádom a természetet, nekem az sem lenne gond, ha itt kint maradnánk... kettesben... a holdfény alatt... Ránéztem Sharlottera, és próbáltam szemkontaktusba lépni vele. Jó, tudom, Eric a barátja, de miért ne férhetne bele egy kis flört? Vagy annál több? Eric úgy sem tud meg semmit. Ezekre a gondolatokra gondolva kezdtem rájönni, milyen szép is Lotte, főleg így, hogy a Nap már lemenőben van. Az utolsó sugarai megcsillantak gyönyörű arcán. Csak ketten, és a természet.
|
|
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. április 6. 12:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=98741#post98741][b]Zsolt Perott - 2013.04.06. 12:44[/b][/url] Lotte Valaki már megint szórakozik velünk. Ezt nem hiszem el, nem ez volt az első, és nagy valószínűséggel nem is az utolsó. Sajnos. Elgondolkoztam a lehetőségeken. Eric biztosan nem. Ő nem szeretné, hogy Lotte-val szenvedjünk a gödörben. Meg nem is csapná be azzal, hogy én írtam Lotte-nek és fordítva. Ez így nem mehet sokáig tovább. Van egy olyan érzésem, hogy valahol itt is van egy gödör... -Lotte, elhiszem. Bocs a gyanúsításért, csak tudod... a levélen írta. Ekkor jutott eszembe, hogy a levelet véletlenül a kabátom zsebében hagytam. Belenyúltam a zsebembe, de az nem volt ott. Akkor rosszul emlékezem rá. No, de nem olyan nagy gond. Neki nem tetszik? -Lotte, hidd el; nekem sem tetszik. Mondtam kicsit nevető hangon. Ezekben a pillanatokban, csak néztem Lotte-t. Varázslatos volt, bár azt hiszem: rosszat mondtam. Szóval hangosan gondolkoztam? Ez nem lehet igaz. Pedig csak véletlenül futott ki a számon. -Bocs, hangosan gondolkoztam. Miket mondtam? Nem durva, ugye? Remélem nem fog hülyének nézni. Kezdem megkedvelni, nem tudom miért. Vagyis sejtem. A tiltott gyümölcs mindig a legédesebb. Emiatt nagyon szégyenem magam, de most mit tegyek? Magamban mosolyogtam, de nem mutattam ki. Biztosan megbántanám, és ezt nem szeretném. -Lotte, ha már kint vagyunk, ne pocsékoljuk el az időt. Belenéztem mélyen a szemébe. Varázslatosak, elmélyültem barnás-kék szemeiben. Nem tudtam levenni róluk az enyémeket. Elmélyültem, mintha tengerbe néznék. Ilyen szépeket még soha nem láttam. -Lotte, gyönyörűek a szemeid. Nincs kedved sétálni? Korán van még. Jó lenne beszélgetni veled. Megfogtam a derekát, és a szemébe néztem. -Merre induljunk? Mosolyogtam.
|
|
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. április 9. 20:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=101057#post101057][b]Zsolt Perott - 2013.04.09. 20:14[/b][/url] Lotte Biztos, hogy valami olyat mondtam, amit meg kellene bánjak. De miért bánnám meg, ha azt sem tudom mit. Nem igaz? De, igen. Azért igazán érdekelne, mit mondtam, de borzalmas lehetne, ha tudnám, mit mondtam. Szerencsére tisztázni tudtuk a leveles dolgot. Biztos jó lesz ez a séta, csak azt tudom remélni, hogy most nem találunk egy gödröt. -Gondolom. Elég furcsán nézel, szerintem jobb, ha nem tudom, hogy mit mondtam. A helyzet súlyával nem törődve mosolyogtam azon, hogy mennyire nem figyeltem erre, hogy ne gondolkozzak hangosan. De mit tegyek? Egészen elvarázsolt, ahogy nézett, csak amióta furcsán néz, azóta... furcsa. Min gondolkozik így belemerülve? Van az arcomon valami? Vagy a kabátomon? Nem hiszem... Tényleg ilyen durva? Tönkreteszem ezzel az idegeimet. Most már nem érdekel. -Akkor ne menjünk. Ejha, elég gyorsan változnak a gondolatai. -Igen, bizony sétálni. Ezen is csak mosolyogtam. Pontosan eltaláltam a hangsúlyt, ezen biztos ő is nevetni fog. Az irány amerre mutatott szimpatikus volt. -Rendben. Menjünk arra. Ahogy elindultunk, gondolkozni kezdtem. Fogjam meg a kezét? Muszáj elcsábítsam, hisz gyönyörű, mint bármely gyémánt a Földön. Káprázatosan néz ki mindig. A magassága sem zavar. Amikor szőke haján megcsillan a fény, én meg elolvadok. Ekkor elhatároztam, hogy megfogom a kezét. Gyönyörű, mint a napnyugta, mint, mint... Leonie... Úristen?! Mit teszek? Milliméterekkel Lotte keze előtt kapom el a kezem. Lehet, picit hozzá is ért. -Lotte, nincs kedvem sétálni. Hazakísérlek. Szerettelek volna elcsábítani téged, de eszembe jutott egy nálad is gyönyörűbb ékszer. A világ legszebb ékszere, és érte ver a szívem. Mindennél jobban szeretem Leonie-t.
|
|
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. július 13. 00:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=149138#post149138][b]Zsolt Perott - 2013.07.13. 00:15[/b][/url] Hajni Menekülni készültem az iskola falai közül. Tisztában voltam azzal, hogy nem éppen szabályos, de mondd, kit érdekel, ha úgy sem fog történni velem semmi? Tudok vigyázni magamra, tuti nem lát meg egy prefi sem. Meg mostanában úgyis jóban kezdek lenni a prefektussal. Lásd az alábbi példát: Amira. Szegény lány... Biztos még nem pihente ki Kristófot... Őszintén megsajnáltam, mikor csak úgy elfutott, viszont meg is értettem. Nem hiszem, hogy most, ha látna is utánam jönne. Már távolodtam a kastélytól, és egyre biztosabb voltam totális sikeremben. A sötét farmer, fekete póló, és fekete cipő segített rejtőzködni. Ekkor nem sokkal előttem mozgást pillantottam meg. Ha jól láttam, egy lány az. Szerintem nem veszélyes, és kíváncsi vagyok éppen merre tart ebben az időben. Ha jól látom, arra van egy ház. Nem hiszem, hogy ilyen hamar a faluba értünk, ezért arra következtetek, hogy a vadőrlak lesz az. Miért tart arra? Kíváncsiságom fokozódik, és az agyam követés funkcióra kapcsol. A lány bemegy. Azt hiszem, követni fogom, csak ellenőrzöm ki van bent. Az ablakhoz osontam guggolva, majd benéztem azon. Mikor teljesen biztos voltam benne, hogy csak a lány van bent visszamentem az ajtóhoz. Ezután benyitottam. -Hahó! Bemehetek?- Majd beléptem a tágas helyiségbe. Ahogy az ablakból is láttam, hogy csak a lány volt ott. -Szia! Veszélytelen vagyok. Zsolt Perott. Örülök, hogy megismerhetlek.- Majd csábítóan rámosolygok. Ha biztos vagyok benne, hogy nem tekint ellenséges objektumnak, a közelébe megyek. -Mit csinálsz itt ilyenkor?- Majd a cetlikre nézek. Tuti, hogy nem a vadőr. Mellé állok, és érzékien megsimogatom a hátát mosolyogva.
|
|
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. július 13. 16:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=149300#post149300][b]Zsolt Perott - 2013.07.13. 16:13[/b][/url] Hajni Bátor lépésekkel megyek a lány felé. És bátran, határozottan simogatom meg a hátát, ekkor még nem gondolkodva a következményeken. Rosszul tettem. Tanuld meg Zsolt; előbb gondolkozz, utána cselekedj. Most már tudom, hogy az ismeretlen lány cseppet sem hasonlít Amirára. Puha ajkainak emléke segített kibírni a fájdalmat, és tiszta, meg egy kicsit szerelmes fejjel gondolkozni. Tudtam, hogy csak a pálcám segíthet, amit így szabad kezemmel el is érek. Jobb kezemet a bal vállamra rakom, mintha meg akarnám érinteni a fájdalom helyét, majd visszaeresztve felsőm alá nyúlok, és pálcámat csempészem elő. Közben bal kezemmel próbálok úgy mozogni, hogy szemeit takarjam, amennyire csak lehet. Addig erőlködöm, amíg pálcám biztonságosan a markomban van. Majd, hónaljam alatt átdugva kimondom a varázsigét. -Petrificius Totalus! I. eset (ha sikerül): Megérte a sok gyakorlás. Már tökéletesen megy, mivel csak egy első évfolyamos varázslatról van szó. Büszkén mászok ki szorítása alól. Itt az ideje a magyarázkodásnak. -Sajnálom, nem akartam ezt a kellemetlen helyzetet. Meg tudsz bocsájtani? Sajnálom, tudom, hogy nem szép dolog rontást küldeni egy lányra, de már tényleg fájt a kezem. Ügyesen használod az erődöt. Büszke lehetsz magadra!- Bátorítóan mosolygok rá. II. eset (ha nem sikerül): Miért nem? Nem értem, pedig a gyakorlás megvolt. Próbálok keménynek tűnni, de nem bírom tovább. -Bocsánat! Kérlek engedj el!- Szégyen a meghunyászkodás, de hasznos. Csak abban reménykedem, hogy a lány szíve megesik rajtam. -Mindenben igazad van, és megpróbállak kiengesztelni. Ígérem!-
|
|
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. július 15. 13:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=150028#post150028][b]Zsolt Perott - 2013.07.15. 13:49[/b][/url] Hajni Vert helyzet. Nincs mit tennem. Imádkozz Zsolt, hogy ennél kegyelmesebb halálod legyen. Már csak abban reménykedhetek, hogy megsajnál. Abban meg reménykedhetek... Már nem érzem a bal kezem. A jobbat sem, de azzal nincs gond, mivel úgysincs meg... Nagy kár... Szólni sincs erőm, de a veszélyhelyzet adrenalint szabadít fel bennem, hogy megvédjem magam... Szerencsére ennek köszönhetően reálisan tudok gondolkodni. Megnyugszom, és tehetetlenül veszek egy mély levegőt. Egy kis erőgyűjtés után jobb lábamat Hajni lábai közé raktam. Majd tönkretett bal kezemet nem sajnálva megfordulok, addig, hogy a jobb vállam mellkasához szegeződik. Majd tiszta erőmből megfutamodva lököm fel. Nem tudom tud-e reagálni, igyekeztem a másodperc töredéke alatt végig vinni utolsó támadásom. Remélhetőleg a földre esik, és kirúgom a kezéből a pálcáját. Majd térdeimmel csuklóját szorítom a földhöz, de tudom, hogy lábait tudja használni hátam támadására. Ezért hamarosan a fejéhez ugrok, lábaimat a feje mögött összekulcsolva. Majd erőm maradékával fojtogatni kezdem. Tudom, hogy elég kényes pozíció, mert fogait használva a legfájdalmasabb pontomat tudja harapni, de ezt a kockázatot vállalnom kell, majd próbálok úgy fordulni, hogy teljesen sebezhetetlen legyek. Megállás nélkül fojtogatom. Ebben a helyzetben látom az eltört pálcám, és majdnem rosszul lettem. -Hogy tehettél ilyet? Mit képzelsz magadról?- És dühömből erőt merítve szorítom légcsövét. -Békében elmehetek? Meg persze visszafordítod a rontást?- Utolsó esélyem. Ez kezd hasonlítani a mugli Mortal Kombat nevű játékhoz, de ezt nem élvezem...
|
|
|
|
|
