Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=803254#post803254][b]Zippzhar Márk Stefan - 2020.04.05. 18:58[/b][/url]

Vegyes érzésekkel érkezem a Déli-pályaudvarra, hogy a DÖKös kirándulásra menjek. Beni, Isaac és Petya is jó fejek, Karolát is végre láthatom, szóval jó ez a kirándulás. Ugyanakkor bár hálás vagyok Mihailnak, továbbra sem vágyom a társaságára. Beliánról  nem tudom mit gondoljak. A vonat úton jól elbohóckodunk a srácokkal, már aki velünk jön. Aztán végre megérkezünk és az Fenyvesen Karola is becsatlakozik hozzánk. Egy gyors csókkal üdvözlöm, majd az állomástól a szállásig segítek a lánynak vinni a csomagjait, hogy ott lepakolva hallgassam a tisztelt elnök urat. Közben pedig hátulról átölelem Karolát, államat a vállára támasztom,  így hallgatva az utasításokat és a szobabeosztást. Fel is húzom a szemöldököm,  ahogy Belián  kimarad a felsorolásból, de hamar összerakom a képet, hogy ő valami speciális személy lehet és Mihaillal fog együtt aludni. Engem mondjuk annyira nem izgat, korábban is feltűnt, hogy máshogy bánik vele az elnök mint velünk többiekkel. Azonban, tekintve, hogy két szobát kapunk öten, és Karola az egyetlen lány, nem árt előre tisztázni a szabályokat a többiekkel.
- Akkor Karola saját szobát kap,  mi négyen meg osztozunk -  mondom a másik három fiúra pillantva várva hogy helyeseljenek.  Természetesen más opció szóba sem jöhet. Talán kicsit féltékeny is vagyok, de inkább csak arról van szó, hogy nem szeretném, ha a lány kellemetlen helyzetbe kerülne.   Mihail célzását pedig figyelmen kívül hagyom, a pillantását is kerülöm.
A tábortűz ötlete már sokkal jobban tetszik, arra vidám mosollyal bólogatok.  Csakhogy aztán Belián szavaira ismét felhúzzam a szemöldököm.
- Mi meg segítünk,  elvégre ez egy csapatépítő,  és ha hiszed, ha nem, más is tud tábortűznél kaját sütni. Na meg nem ártana egy kis zöldség is a hús mellé -  vettem fel csak úgy mellékesen tudva hogy Isaac vegetáriánus. Ha pedig mindezt megbeszéltük akkor Karolával megindulok a nekünk kijelölt házikó felé, hogy lepakoljuk a cuccainkat és szükség esetén áthelyezzünk egy-két ágyat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=807984#post807984][b]Zippzhar Márk Stefan - 2020.05.07. 22:50[/b][/url]

Minden szuper. Végre együtt lehetünk Karolával is. Bár egy kicsit még zavar, hogy a szülei valószínűleg nem engednék ide, ha tudnák, hogy mi van köztünk, de gondolom elhallgatta, én meg nem fogom felhozni, egyszerűen csak kiélvezem, hogy átölelhetem büntetlenül. Jó érzés, azt sem bánom, hogy nekem dől, megtartom, nincs ezzel semmi gond. Sőt. Még sokkal kellemesebb is. Így még Mihail is elviselhetőbb. De tényleg. Meg Belián is. Még ha amúgy valamiért rettentően idegesítenek mind a ketten. Belián mondjuk inkább csak azért, mert mindig olyan túl nyugodt. De mindegy.
A szobákat sikerül letisztázni, a fiúk sem akadékoskodnak, így megnyugodhatok, Karolával kapcsolatban.
- Nem aggódtam - súgom vissza a lánynak, mosolyogva - Egyébként sem hagynám, hogy osztozz - toldom még hozzá egy apró puszi mellett. Aztán csak hallgatózom tovább. A zene jó ötlet, csak engem nem kérjenek éneklésre. Az a pár óra, amin eddig voltam, kevés ahhoz, hogy én bárki előtt éneklésre vetemedjek. De elhallgatom majd őket. Mosolyogva bólogatok is az ötletre, ami azzal jár, hogy az állam belesüllyed kicsit Karola vállába és ettől majdnem elnevetem magam.
Aztán merül fel a sütés, ami tök jó ötlet. Csak nem tudom. Úgy jön le, mintha Belián azt hinné, sütni csak a muglik tudnak. Sosem fogom megérteni, na meg... oké, hogy ő húsra éhezik, én azért szeretem a zöldségeket is, és sokkal egészségesebb, meg ugye ott van Isaac, aki vega. Szóval ja. Szóvá teszem a dolgot. És... és mindenki félre ért. Vajon miért? Kicsit talán értetlenül pislogok, még Karolára is, aztán Isaac megmenti a szitut, neki dobok egy puszit. Csak. Mert megérdemli. Mert én is szeretem. Persze csak mint havert, mert ugye amúgy meg egyértelműen Karolát.
- Mi volt a pizzériában? - nézek értetlenül a főnökre. Biztos lemaradtam valamiről, tökre nem emlékszem. Vagyis emlékszem, hogy azt mondta, hogy a kedvence vagyok és semmi értelme nem volt, meg hálás is vagyok neki, mert nem ölelgethetném ezt a gyönyörű lányt, ha nem adja át a kuponját. Mondjuk, alapból licitálnia sem kellett volna, de mindegy. Ráhagyom. Biztos napszúrást kapott vagy ilyesmi. Tudom, hogy nincs baj a stílusommal, csak még nem ismernek elég jól.
Megforgatom a szemem. Moderáljam magam. Jó majd csöndben maradok. Vagy ilyesmi. Úgysem bírom ki.
- Varázsolni szabad, vagy muglisat játszunk? - kérdezem meg azért még biztos ami biztos, ahogy elhangzik, hogy mi mindent kéne még csinálni. Előbbi gyorsabb és kényelmesebb, de a cipekedés sem fog vissza riasztani. Elvégre voltam én sátrazni is, meg minden hasonló. Azt mondjuk eleresztem a fülem mögött, hogy Belián szerint a favágás mugli dolog. Jó értem én, hogy ő mugli és nem érti, de... könyörgöm. Van favágó varázslat. Na mindegy. Elharapom a nyelvem. Majd ha kapok engedély, akkor megmutatom neki. Hátha tanul valami újat.
Oszolhatunk így a mi faházunk felé veszem az irányt, hogy ott mérjem fel a terepet. Benyitok mindkét szobába, aztán Karola felé pillantok.
- Melyiket szeretnéd? - remélem a srácok nem lincselnek meg, de mégis csak lányoké az elsőbbség, szóval úgy illik, hogy ő választ, aztán ha ez megvan, akkor átszervezhetjük az ágyakat. Mert hát a három-három helyett, a kettő-négy lenne az ideális felosztás nekünk.