36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek
A fővároson kívül - Jonas Thorsen hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Jonas Thorsen
INAKTÍV


#thebladerunner #funkymonkey
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 233
Írta: 2018. szeptember 9. 21:45 | Link

emerald
| az Aurorképző közelében, késő este |


- Egyébként is - nem is akartam itt inni! Szar a sörötök! - üvöltöm az épp orromra csapódó ajtónak, de az láthatóan nem hatódik meg. Mérgesen fújok rá egyet és sarkon fordulok. Most mi legyen?
Zseniálisan kidobattam magam a környék egyetlen helyéről, ahol pletykára szomjas emberek önként és dalolva hajlandóak elmondani nekem mindent, amit csak tudnak. Vagyis a kocsmából. A szálak idáig vezettek. Itt viszont, ha senkit nem tudok szólásra bírni, leragadok. És ha sokáig várok, már mindegy lesz. Hideg nyomot sokkal nehezebb megtalálni.
- Anyátok - ezt már csak félhangosan morgom, még vetek egy lapos pillantást az ajtóra, s azzal elindulok úgy valamerre.
Az akadémiára nem mehetek csak úgy be, hogy helló, mi újság, biztos gyorsabban kidobnak, mint az előbb innen. S mi van, ha indiszkrét leszek? Láttam odabent néhány nagyon érdeklődő pofát, ők biztos tudnak ezt-azt. És amilyen józan mindegyik, valószínűleg észre se vennék.
Oké, akkor legyen ez. Üljünk le azért előbb egy padra, hogy rendezzem a gondolataim, meg a lábaim is kicsit pihenjenek. Ahogy lezuttyanok az első - és talán utolsó - padra a közelben, olyan jóleső érzés önt el, hogy mindjárt elsírom magam. Atyaisten, nem tudom, mikor ültem legutóbb. A vonaton lehetett... vagy azután még pihentem? Az is mikor volt már, tegnap? Nem, tegnapelőtt kellett lennie, mert tegnap esett, és az út alatt szép idő volt. Vagy nem?
Az a nagy helyzet, hogy már fogalmam sincs. Ritkán történik ez meg. Fogalmam sincs, mióta nem aludtam, mióta nem ettem, vagy neadjisten ittam. Az előbb kértem egy sört, de odáig nem jutottam el, hogy meg is igyam. Pedig olyan jól nézett ki. Habos volt, hideg, gyöngyözött a korsó oldala. Belesajdul a mellkasom is. Szakadnának meg, hogy nem adták ide hamarabb.
Utoljára módosította:Jonas Thorsen, 2018. szeptember 9. 22:04 Szál megtekintése

Jonas Thorsen
INAKTÍV


#thebladerunner #funkymonkey
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 233
Írta: 2018. szeptember 10. 19:22 | Link

emerald
| az Aurorképző közelében, késő este |

##


A pultnál ülő pofára koncentrálok, de nem jön el a szokásos könnyed behatolás. Mintha fejjel rohannék a falnak. Azért még próbálkozok egy kicsit, még a szemeimet is összeszorítom, kifejezetten olyan benyomást kelthetek ott a padon, mintha rosszul lennék, vagy mintha nem értem volna el idejében a budira.
- Scheisse - szűröm a fogaim között, s hangosan kiengedem a levegőt, miközben lassan kinyitom a szemeim. Nincs jólesőbb érzés, mint németül káromkodni.
Miért nem megy? Okklumentor lenne az illető s már várta? Dehogy várta, miért várta volna. Hisz nem is tudta, hogyóóóó... nem engem várt, de várt valakit.
Hirtelen kiegyenesedek. Egy nő jelent meg előttem, esküszöm, az előbb még nem volt itt.
- Remekül, miért? - kérdem, miközben próbálok fókuszálni a nőre, de folyton elúszik a szemem elől. Lehet, túl hirtelen emeltem fel a fejem, vagy izé, na, este van, vagy mi szokott még lenni a baj. Vehemensen dörzsölgetni kezdem a képem, hogy valami életet leheljek bele, de a mozdulat közben megakadok. Engem lehet, hogy kidobtak, de ezt a nőt tudtommal nem.
- Mondja csak... bemenne esetleg oda - mutatok az ajtóra, ami mögül a szokásos zsivaj hallatszik ki. - És kérne egy jó hideg üveg sört elvitelre. Na, megtenné? - Gyorsan kotorászni kezdek a zsebemben. Elő is kapok valamit, asszem pénz, s felé nyújtogatom. Nagyon bájosan mosolygok is hozzá.
Szál megtekintése

Jonas Thorsen
INAKTÍV


#thebladerunner #funkymonkey
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 233
Írta: 2018. szeptember 19. 13:39 | Link

emerald
| az Aurorképző közelében, késő este |

##


Kicsit várnom kell, de végül mégiscsak belemegy az üzletbe. Nem látom át, hogy ez neki miért jó, de biztosan van valami oka. Lehet csak segíteni akar - bár az ritka, úgyhogy kétséges. Talán most mondták először rólam, hogy nem tűnök alkoholistának. Hálásan pislogok fel rá kék szemeim mély árkaiból. Ahogy lelép, megint az ismeretlenre koncentrálok odabent, de újra csak falnak rohanok. Ritkán találkozok erősebb okklumentorral, vagy egyáltalán olyan varázslóval, aki már azelőtt védekezne, hogy én támadni próbálnék. Ez sokat elmond azért. A célpontom közel van. Ha most ez egy játék lenne, hangosan kiabálná mindenki körülöttem, hogy forró. Lehet, hogy az orrom előtt van, csak én nem vagyok képes meglátni. A gondolat borzalmasan frusztrál. Mint vérszagot fogott kopó, akit láncon tartanak s nem bír szabadulni.
- Óó köszönöm! - veszem át csillogó szemekkel az üveget és rögtön lecsavarom a tetejét, a tartalmának a felét pedig két kortyból legurítom. A gyönyörtől felsóhajt a gyomrom, és én is jólesőn mosolygok, túlvilági bágyadtságban.
- Húú a fürdést nem tudnám megmondani - elgondolkodva vakargatom a szakállam. - De ettem tegnap, az tuti, és aludtam… tegnapelőtt? Talán. De aludni ráérek. Inni volt fontos - emelem meg az üveget és gyorsan be is fejezem. Valójában tudok vizet varázsolni, eléggé alap, de ha valaki kóstolta a mágikus vizet, az tudja, hogy az semmire se jó. Elhiteted az agyaddal, hogy adtál neki innit, aztán azon kapja magát nemsokára, hogy teljesen dezhidratálódtál és már órák óta rózsaszín, tütükés hippogrifeket hallucinálsz. Annyira nem jó buli.
Szál megtekintése

Jonas Thorsen
INAKTÍV


#thebladerunner #funkymonkey
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 233
Írta: 2018. szeptember 30. 19:41 | Link

emerald
| az Aurorképző közelében, késő este |

##


Sokkal jobb így, hogy nem porzik a torkom. A fejem is mintha kitisztult volna. De így, hogy már nem vagyok egyedül, nem próbálkozok meg egy újabb támadással. Egyébként sincs sok értelme, nem fogja egyhamar leengedni a védőfalakat. Mással is próbálkozhatnék, az igaz, de továbbra is társaságban vagyok. És... jó-jó, tényleg nem zárhatom ki teljesen, hogy esetleg, talán hulla vagyok.
A nő elém tart egy szendvicset és olyan határozottan szól rám, hogy vegyem el, hogy eszembe sem jut ellenkezni. Akkor is megenném, ha nem lennék éhes. Igenis! Biccentek egyet köszönömképp s le is hámozom a védőcsomagolást, hogy beleharaphassak. Ezt nem habzsolom annyira, mint a sört, az éhség mindigis kevésbé jelentett problémát.
- Tényleg? - vonom fel a szemöldököm. Lenyelem a falatot és hitetlenkedve, de egy mosoly kezdetének az ígéretével nézek fel rá. - Minden idegent ilyen könnyedén felhív magához? Veszélyes lehet ám - jegyzem meg felvont vállakkal, nagyon ártatlan képpel, s újra beleharapok a szendvicsbe. Persze én nem vagyok veszélyes, azt láthatja, meg egyébként is, elfogadtam tőle egy kétes eredetű kaját! Akár ő is veszélyes lehet. Nem szabad idegenektől szendvicset elfogadni, meg felülni a seprüjükre, nekem mindig ezt mondta anyukám.
Az anyai jótanácsokat kivágva a sunyiba, követem a nőt a szállására.
- Van...? - felelem, enyhén kérdezve. - Vagyis hát lesz. - Lecsapom a hátizsákom egy székre, s kihalászok belőle egy pólót. Óvatosan az orromhoz emelem, de gyorsan eltartom magamtól. Biológiai fegyver. Néhány jól irányzott vízsugár-, szárító- meg tisztító-bűbáj azonban mindig megteszi, most is egész vállalható állapotba kerül fél percen belül. A fehérneműt nem merném kivenni előtte, azt majd esetleg a mosdóban. - Van - állapítom meg nagyon büszke fejjel.
Szál megtekintése

Jonas Thorsen
INAKTÍV


#thebladerunner #funkymonkey
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 233
Írta: 2018. október 17. 17:46 | Link

emerald
| az Aurorképző közelében, késő este |

##


A kérdésén komolyan elgondolkodok, annak ellenére, hogy én kérdeztem előbb. Ha hárít, akkor majd másképp kérdezek. - Nem, nem minden idegent. Csak akin látom, hogy hajlandó volna venni. - Ez egy creepiness-csomagba burkolt bók, de attól tartok, lehet, hogy nem esik le a nőnek. - Általában nincs ilyen gondom, egy sörcsap mellett töltöm az időm nagy részét, de most elszakadtunk egymástól. - Egy drámai sóhajjal nyomatékosítom a helyzetem tragikumát.
Az újabb kérdésére felvont szemöldököm alól pislogok rá. - Beküldtem egy varázslóktól hemzsegő kocsmába, mágus pénzt adtam a kezébe és - ne haragudjon, de nagyon nem úgy fest, mint egy mugli. - Persze tudom, hogy errefele vegyesen élnek, kevés is a tisztán mágus település, inkább csak negyedek és környékek vannak elkerítve, mint valami kedves kis gettók, de eleget éltem már mindkét közösség tagjai között ahhoz, hogy megtudjam őket különböztetni, s főleg, hogy ne aggodalmaskodjak fölöslegesen. Ha egy mugli meglát varázsolni, majd törlöm az emlékezetét, a mugliügyi osztály embereit meg elintézem. Megszídnak, esetleg megbüntetnek, de mást nem fognak tenni, amíg nem kezdem el szántszándékkal felfedni a létezésünket. - Ennyire aggódik? A muglik miatt? Vagy a Minisztérium miatt? - rohamozom meg további kérdésekkel.
A tisztálkodási szokásaimat illetően nincs elájulva tőlem, nem is meglepő módon, a nők mindig finnyásabbak. Pedig csak nem kell szagolni, ha nem tetszik, nem nagy ügy. De mivel vendég vagyok, akit úgy szedett össze az utcáról, mint egy rühes kutyát, szó nélkül elveszem a tusfürdőt vagy szappant, vagy mi ez, amit elém tart, és a többi cuccomat ott hagyva elvonulok, hogy megtisztuljak. Odabent jut csak eszembe, hogy vagy visszaveszem a koszos ruháimat, vagy ruha nélkül kezdek el flangálni előtte. A ruháimra tett megjegyzése miatt megkapja az utóbbit, én legalább már tiszta vagyok. A derekamon egy törölközővel, a kezemben a - tényleg szagos - ruhákkal lépek ki a fürdőből, próbálok semmit sem elejteni, miközben a nem túl nagy anyagot is igyekszem magamon tartani.
- Még vannak ezek - nyújtom felé a halmot. - Köszönöm a tusfürdőt, odabent hagytam - mutatok át a vállam fölött a mosdó ajtajára. Sokkal jobb így, úgy érzem magam, mint egy baba. Menta illatú, tiszta, ha még meg is borotválkoznék, akkor teljesen vállalható lenne a külsőm. Ha egy hétig aludtam volna, akkor sem lennék ilyen friss és üde. Már csak enyhén szédülök és általában betudok fókuszálni, annyira nem úszik minden körülöttem.
Szál megtekintése

Jonas Thorsen
INAKTÍV


#thebladerunner #funkymonkey
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 233
Írta: 2018. november 11. 18:53 | Link

emerald
| az Aurorképző közelében, késő este |

##


Lehet, azt hiszi, nem veszem észre a kuncogásait, a csillogó tekintetét, meg általános jókedvét, de ez az egész komolyság álca nem valami meggyőző. Mindegy, ha jobban érzi magát így, játsszunk.
- Ahogy gondolja - egyezek bele kegyesen, de a hangsúlyom egyértelműen jelzi, hogy nem vagyok meggyőzve a nem-mágus kinézetét illetően. Hacsak nem él szinte teljesen - vagy teljesen - muglik között, mindig kifog lógni a lóláb. Minél jobban próbálkozik valaki, annál kevésbé sikerül neki beolvadni.
Aztán közli velem, hogy az igazság meg ilyen hülyeségek érdeklik, mire csak felhorkanok s megcsóválom a fejem.

Kiérve már frissen várnak a ruháim, hümmögve átveszem, elismerő pofát vágva, s félre is vonulok kicsit, hogy amíg ő is lezuhanyozik, átöltözhessek. Körülbelül tíz másodperc alatt kész is vagyok, ő viszont nyilván még nem, úgyhogy megállok a szoba közepén csípőre tett kézzel, valami innivalót keresve. Áh, hűtő! Örülök, hogy nem egy olyan ócska helyre jött, ahol még minibár sincs.
Reménykedve bedugom az orrom a hűtőbe. Széles vigyor terül szét a borostám alatt. Kiveszek egy pici üveget, amiből egy soha nem elég, úgyhogy kiveszek egy pillanatnyi habozás után még kettőt, és az ágyhoz sétálok s lehuppanok rá. Amíg várok, kiürül az egyik üveg, majd a másikat is kinyitom, de egy kicsit még várok, csak forgatgatom az ujjaim között, a harmadikat pedig magam mellé teszem.
Szál megtekintése

A fővároson kívül - Jonas Thorsen hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek