36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek
A fővároson kívül - Szvelovszky Norbert hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 18:08 | Link

Evena Noxen
Szeged - RedCorset mulató - 12.31

A minap kimondták a válásom, és a barátaim úgy gondolták, hogy különféle bárok és kocsmák felkeresésével kellene megünnepelnem a szabadulásom.
- Haver, eddig csupán egy börtön rácsain keresztül szemlélted a világot. Ideje, hogy alaposabban kinyisd a szemed! - csap a vállamra Dávid, miközben rákacsint a pultoslányra, akitől csupán egy szemforgatásra futja. Barátom, mintha mi sem történt volna, már egy másik lányon legelteti a szemét.
- Ha a csajod megtudja, úgy megátkoz, hogy ispotályba kerülsz - emeli szájához poharát Simon, legkomolyabb az engem körülvevő férfiak közül.
- Hagyd, az ő gondja! - legyint az egészre Viktor, aztán felém fordul. - Neked viszont tényleg ki kellene élvezned ezt az egészet. Mióta hazudott neked a nő? Most végre vége. Gyerünk, legyél már végre kicsit boldogabb!
Elnevetem magam, persze nem örömből, aztán megrázom a fejem.
- Nem olyan egyszerű ez, régóta együtt voltunk már. Merlin szerelmére, tíz évig volt a feleségem... - kezdeném, de Dávid ismét a vállamra üt.
- Volt! Ez itt a kulcsszó. Mi pedig indulunk is tovább - mondja és elővesz a farmere zsebéből egy szórólapot. - Vár ránk a RedCorset!
A kezembe nyomja a papírt, de már áll is fel, húzza maga után Viktort is. Simon egy utolsót kortyolva eltünteti itala maradékát, majd a pult felé indul, hogy rendezze a tartozásunk. Én meg csak nézem a szórólapot értetlenül. "Sedna" Talán egy rajongóm?

Néhány perc múlva már ott is állunk a bejárat előtt, és nem mi vagyunk az egyetlenek, akik igyekeznek mihamarabb bejutni. Odabent félhomály uralkodik az asztalok között, melyek olyan elrendezésben állnak, hogy mindenhonnan jól lehessen látni a hatalmas függönnyel eltakart részt.
Dávid a könyökömet megfogva húz maga után, Simonék pedig követnek minket. Elfoglalva a helyünket megragad a hely és a pillanat varázsa. Hagyom, hogy a gondjaim elszálljanak. Kíváncsi vagyok találkozom-e Sednával.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 19:38 | Link

Evena Noxen

- Ez aztán a hang! - hallom Simont mellettem felsóhajtani rögtön a kezdés után. Bennem is hasonló gondolatok fogalmazódnak meg, bár én a "Micsoda nő!" mondatot röptetném inkább az éterbe. Halványan ismerősnek rémlik, de nem tudom hova tenni, így elhajítom a gondolatot, tudom visszajön majd, ha szükség lesz rá. Az előadásról süt a profizmus, és a szórólap után kialakult várakozásaim ellenére haverjaim nem egy sztriptízbárba hoztak, amit ilyen közel a váláshoz nem hiszem, hogy tudtam volna az elvárásainak megfelelően értékelni. De ezt biztos tudták is.
Dávid gyermeki örömmel, nevetve figyeli a táncosokat. A gyönyörű nők valahogy mindig a kölyköt hozzák elő belőle. Simon lehunyt szemmel műélvez mellettem, bár annak ellenére, hogy csodás a hangzás, szerintem elég sok mindenről lemond a látvány kizárásával. Viktort nem látom a többiektől, de figyelmemet az előadás annyira magához rántja, hogy talán nem is érdekel a reakciója.
A nő, aki elkezdte az egészet valahogy kitűnik a többiek közül. Tekintetem őt követi, így lemaradok az egységről, de nem is zavar. Ebben a nőben van valami, amit ismerek, valami, ami vonz hozzá. A pillantásomat legalábbis biztosan. Figyelem halvány bőrét, hosszú, fekete haját, vérvörös ajkait és egy vörös palást lebben meg lelki szemeim előtt. Ázott föld szagát, esőtől terhes levegőt érzek. Gondolatban sűrű fenyveserdő fáinak koronái zárulnak össze fölöttem, kizárva a napfényt, örök szürkületbe vonva mindent. Őt is.
- Sedna? - kérdezem magam elé suttogva, teljesen összezavarodva, de a sors válasz nélkül hagy.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 20:02 | Link

Evena Noxen

Nem könnyű visszatérni fantáziavilágból a valóságba, de nekem már van benne néhány évtizedes rutinom. Meg sokat segít az is, hogy az ismeretlenül is ismerős nő eltűnik a szemem elől.
A következő lány elképesztő mutatványokra képes, amivel nem csak minket, de a teljes közönséget ámulóivá teszi. Innen-onnan csevegés hallatszik, bár inkább kiabálásnak érződik, hiszen a hangos zene mellett nem elég csak odasuttogni a másiknak a gondolatainkat.
Viktor rendel nekünk egy kör valamit, és míg a többiek előtt különféle sötét italok állnak, addig az én magas poharamban aranyló nedű várja, hogy belekóstoljak. Első ízlelésre némileg savanykás egy kis keserű utóízzel. Mikor szemöldökfelvonva barátom felé fordulok, ő mellőzve a kiabálást egy szalvétára firkantja a koktél nevét, majd elém tolja. "Horse's Neck" Nagyon vicces.
Mosolyogva rázom meg a fejem, és közben úgy érzem, áll valaki mellettem. Vállam felett hátrapillantva az előbbi előadás sztárját, vagy legalábbis főénekesét pillantom meg.
Így közelebbről még jobban hasonlít arra a karakterre, akire a Sedna nevet aggattam, bár vonásait nem tudom jól megfigyelni a fények megléte és nemléte miatt. Szemei végül megtalálják a tekintetem, és egy pillanatra úgy tűnik, mintha más színű lenne a két írisze. Alaposabban nem tudom megfigyelni, mert egy rövid köszöntés után már tűnik is el, úgy sejtem hamarosan a színpadon fogom viszontlátni.

Koktél
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 20:20 | Link

Evena Noxen

Sejtésem beigazolódik, amikor meglátom az éjsötétbe öltözött nőt a színpadon. Minél tovább figyelem, annál jobban idegesít a partnere. Nem mintha nem lenne jó táncos, sőt, nálam biztosan sokkal jobb, elvégre rég nem használtam már az ide vonatkozó tudásom, és a latin táncok sosem tartoztak az "előkelő" réteg szórakozásai közé. Viszont keringőben senki nem tud megverni.
Szóval nem az a bajom, hogy béna, inkább csak az, hogy ott van. Ha a nő egyedül táncolna, netán én... Én? Miféle sületlenség ez?
Gondolataim ráncokat vetnek a homlokomra, úgyhogy inkább iszom egy kortyot, addig is leveszem tekintetem a színpadról. Körülnézve megállapítom, hogy én vagyok az egyetlen, aki így tesz. Tartok egy mosdószünetet, és éppen a meghajlásra érek vissza. A srácoknak fel se tűnik, hogy nem voltam mellettük.
Vigyorogva beszélgetünk a szünetben, fogynak a koktélok is lassanként. Viktor a menyasszonyáról áradozik, és néha-néha bűntudatos pillantásokat vet felém, amiket én rendre figyelmen kívül hagyok. Dávid persze cukkolja őt, de én úgy sejtem, hogy ha jóképű arca nem szertelenséggel és a hűség abszolút hiányával párosulna, már őt is rég behálózta volna egy alkalmas fehérnép. Simon szokásához híven hallgatag, hagyja, hogy a társaság többi tagja vigye a prímet, ő csak élvezi az együtt eltöltött időt. Alkoholt se sokat fogyaszt, odahaza két kislánya várja a túl korán özveggyé vált férfit.
A derült égből hirtelen megérkezik egy pohár, egyenesen legkomolyabb társam ölébe. A pillanat törtrészéig megáll minden, némán próbáljuk feldolgozni mi is történt, majd Dávid hangosan felkacag, hangja akár a lovak vidám nyerítése.
- Öregem! Már épp rád fért egy kis jég, hogy lehiggadj - röhögi ironikusan, mert hát mégiscsak a nyugalom szobráról beszél, akinek sokkal inkább felpörögnie kellett volna.
Feltekintek a baleset okozójára, és meglepetten látom meg benne a nőt, akit tekintetem a színpadon mindig követ.
- Elnézést! Tudna biztosítani nekünk csereruhát vagy egy helyiséget, ahol megszárítkozhatunk? - kérdezem, mert bár engem annyira nem zavar a dolog, főként az ingem lett nedves, de Simon nadrágja nem maradhat így. Varázslattal könnyű lenne megszárítani, de ez nem az a hely, ahol ezt feltűnésmentesen megoldhatnánk.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 20:37 | Link

Evena Noxen

A hölgy kissé belefeledkezik a pillanatba, talán ezért lehet, hogy amikor megszólítom olyan furcsán, majdhogynem mérgesen veti rám tekintetét. Zavart-kérdőn nézek rá vissza, és már épp fordulnék el, hogy akkor keressek valaki mást, aki megoldja a problémánkat, mikor megszólal.
- Köszönjük - bólintok, Simon pedig valami olyasmit mormog, hogy "semmi baj", majd követem a nőt és barátomat egy félreeső helyiségbe. Körülnézve öltözőnek tippelem a helyet. Pár mozdulattal le is kapom a vörös italpettyekkel, -foltokkal díszes, eredetileg törtfehér színű ingemet - nem zavartatva magam attól, hogy alatta csak a bőröm viselem -, majd kérdőn a nő felé fordulok.
- Nem tudom, mennyire szemérmes, de a barátom nem tartaná ildomosnak lecsupaszítania magát, amíg ön itt van, ugyanakkor nem tudom, hogy itt hagyhat-e minket felügyelet nélkül. Mármint nem mintha bármit is csinálnánk, de gondolom az egészséges gyanakvás azt követelné meg, hogy ne bízzon két idegenben.
- Nagyon szépen csavarod itt a szót, de tényleg. Nem is szólnék közbe, de lassan lefagynak a... - Ekkor pillant rá Simon a nőre, majd torokköszörülés után folytatja, miközben ujjaival elcsippenti bőrétől a nedves anyagot. - Ha be tudna küldeni egy úriembert egy tiszta nadrággal, hálám örökké üldözné.
Simon sokkal lényegretörőbb nálam, hagyom is, hogy a saját ügyét ő intézze, én pedig a kézmosó felé igyekszem ingemmel, hátha egy kis vízzel megmenthető még a ruhadarab.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 20:53 | Link

Evena Noxen

- Na itt a lehetőség, amire Dávid próbált rámutatni - mondja Simon, miután becsukódik a nő mögött az ajtó. Beszéd közben vetkőzni is elkezd, viszonylag lassan szabadulva meg alsóbb ruhadarabjától.
- Miről beszélsz? - kérdezem értetlenül, kissé zavartan, még mindig az ajtót figyelve, ami mögött eltűnt a gyönyörű fekete haj, titokzatosan mély szemek és táncosan ringó csípő tulajdonosa.
- Vedd már észre magad! Meg őt. Úgy nézitek egymást, amikor a másik nem figyel, mintha 16 évesek lennétek és épp most figyelne be az első szerelem - forgatja a szemét, miközben az ajtótól elfordulva lopva kitisztítja és megszárítja pálcájával az alsóját. Én közben vízzel maszatolom szét ingemen a foltokat, nem mintha amúgy értenék a ruhatisztításhoz. Szerintem csak rontok rajta.
A nyíló ajtó hangjára úgy tűnik el Simon pálcája, mintha ott se lett volna, majd rám tekintve gonoszul elmosolyodik.
- Ezt a csalódást - suttogja felém, nekem pedig rá kell jönnöm, hogy arcomról olvasta le, hogy mennyire rosszul érintett, hogy a most belépő nem egyezik meg a korábban kilépővel. Bár sejthettem volna, elvégre Simon férfit kért a nadrágjához. Lehet, hogy ő már vissza se fog jönni?
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 21:12 | Link

Evena Noxen

Az illető Ramonként mutatkozik be, és stílusával hamar rávesz minket arra, hogy úgy érezzük máris barátok vagyunk. A pillantása némileg feszélyez, de a tőle kapott ing méreteiben nagyjából megfelel, így abba is hagyom a régi pucolását, eleve nem volt esélyem rá, hogy sikerüljön kimosni. El is feledkezem róla, úgyhogy az ott is marad a mosdókagylóban.
Simon viszont magas és vékony, abszolút nem jó rá a nadrág, így Ramonnal nagy egyetértésben lelépnek keresni valamit. Barátom még visszanéz rám, én pedig inkább bátorító, mint vigyorgó arcot szeretnék mutatni neki, de nem sikerül. Annyira röhejes, ahogy a derekánál összefogott nadrágból alul kilógnak a virgácsai. A rám vetett pillantása szigorú és komoly, mint ő maga, aztán már ott is hagynak.
Én pedig várok, elvégre megkértek rá, mondták, majd visszajönnek. Letelepszem a kanapéra, de épphogy csak elpillednék, amikor kivágódik az ajtó és egy csodás hangot egy még csodásabb nő követ. Kissé felhúzom a szemöldököm hiányos öltözékét látva, de nem kezdek el szemérmeskedni, meg elfordulgatni. Viszont felajánlanám, hogy elhagyom a helyiséget, legalább addig, amíg ő átöltözik, de ő a segítségemet kéri. Ki vagyok én, hogy megtagadjam? Óvatosan megfogom a cipzárt és egyetlen mozdulattal a helyére húzom, majd hátrébb lépve megszemlélem az eredményt.
- Ez a ruha keringőhöz tökéletes - mosolyodom el, de rögtön rá is fagy az arcomra, ezt ugyanis nem akartam hangosan is kimondani. Nem mintha számítana, végül is a mögöttes tartalommal nem lehet tisztában, gondolataimat el nem érheti.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 23. 21:28 | Link

Evena Noxen

Mindene szép és kecses, pont a nyaka vonala ne lenne az? Elmerülten nézem, tekintetemmel követve az ívét, miközben segítek neki az öltözködésben. Ódzkodom attól, hogy hosszasabban is hozzáérjek, mert félek, hogy nem is tudnám elengedni, vagy netán ő venné rossz néven a - bár nem kéretlen - tapizást.
Külsejét egészében felfogva kicsúszik számon egy megjegyzés, ami nem annyira halk, hogy ne hallaná meg.
- Előfordult már - mosolygok rá, mert értelmét nem látom a dicsekvésnek vagy hivalkodásnak. Mellette úgyis biztosan elbújhatnék a tánctudásommal. De, ha ő lehetne a párom, megérné feleleveníteni a régi ismereteket.
A vízszintes vágyaknál viszont egy pillanatra ledermedek. Először azt gondolom, hogy egy kifejezetten kezdeményező és nyitott nővel hozott össze a sors, aztán meghallom a mondat folytatását, és egy pislogást követően felenged merevségem. A vízszintes vágyak alatt én egészen más jellegű dolgokra gondoltam, de persze a férfiaknak sosem azon jár az eszük, amin a nőknek.
- Elég bizonytalan ígéret ez, de szaván fogom - viszonzom az esküt, majd hagyom, hogy elhessegessen maga mellől, visszatérek barátaimhoz. Érdekes módon Simont viszont sehol nem látom. Úgy tűnik ez a nadrágprobléma nehezebb ügynek bizonyul.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 26. 15:10 | Link

Evena Noxen
Szeged - RedCorset mulató - valamikor a farsangi időszakban

A tónál is sejtettem, és a patikában megerősödött bennem az érzés, de agyam csak később tudta összerakni és feldolgozni: a holdfényben fürdőző éji látomás, az engem meggyógyító intelligens, érzékeny csoda és a sokkal korábban látott érzéki, vadító táncosnő egy és ugyanaz a személy. Ő Sedna. De mégsem. Ő nem a karakterem, nem az a kitalált, papírillatú, tintaszín hajú képzelgés. Ez a Sedna él, és sokkal nagyobb hatással van rám, mint könyvbeli hasonmása valaha.
Nem bírtam ki, míg a sors újabb találkozót eszközöl ki nekünk a véletlennél, elmentem hozzá, és elhívtam lényegében bárhová. Simon segített ki a helyszín megválasztásában, aki egyik levelében írta, hogy a RedCorsetben farsangi bál lesz. Hosszan sajnálkozott, hogy nem tud elmenni, pedig tőle nem igazán megszokott ez a fajta erős érzelemnyilvánítás. Állítólag összehaverkodtak Ramonnal. Engem ennél viszont sokkal jobban lekötött a sorai között meglátott lehetőség: elhívhatnám a csodanőt oda, ahol először találkoztunk. Talán ő már nem is emlékszik az idegenre, akire ráöntött egy pohár koktél, pedig még az ingemet is ott felejtettem, annyira elbűvölt az egész lénye. Lehet azóta is ott lóg az a ruhadarab valamelyik fogason.
Vérbeli lovashoz méltón cowboynak öltöztem, természetesen minden hozzávalóval: pisztolytáska lóg az oldalamon és takarja farmerom egy részét, felette pedig fehér, mellkasközépig nyitott inget, műbőr, barna mellényt viselek. A széles karimájú, szürke kalap alól alig látszanak ki szőke tincseim, de azt remélem, hogy hivalkodóan kék szemszínem az árnyékából előtűnve még hangsúlyosabbá válik. Legszívesebben lovon érkeztem volna, de a bárba úgysem vihetnénk egyetlen hátast sem magunkkal, ezért csupán kiegészítőnek nem éreztem helyénvalónak egy ló használatát.
Kezemben egy hatalmas bokrétával - aminek összeállítását a virágkötőre bíztam, tekintve, hogy a növényekről nem sok mindent tudok - állok a patika előtt a megbeszélt időpontban, és várom, hogy Ő megjelenjen az ajtóban.

csokor
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 26. 15:27 | Link

Evena Noxen

Egy darabig az épület előtt várakozom a kirakatot figyelve. A mellettem elhaladó emberek jelmezemre adott reakciója csak egy ideig mulattat, a hölgy pedig továbbra sem tűnik fel. Mivel a patikában teljes a sötétség, először bekopogok, majd megpróbálok benyitni is, de egészen meglepődöm, hogy valóban sikerül bejutnom. Hangosan szólítom, kérdő hangsúllyal, de csak a teremben megrekedt csend felel, a pulton viszont meglebbent a mellettem elsuhanó szellő valami fehéret. Közelebb lépve szabad kezembe fogom a papírt, de a rajta olvasható szöveg láttán kissé feljebb emelkedik a szemöldököm. Végül megfordítom, kölcsönzök egy pennát a készletéből és ráfirkantok valamit a hátoldalára, majd pálcámat elővéve vázát bájolok, bele vizet, aztán beleállítom a csokrot és a virágok szirmai közé rejtem az üzenetet. A bárba úgy érzem felesleges lenne elcipelni, úgyhogy a csokréta majd itt megvárja a hölgyet.
Kilépve bezárom magam mögött az ajtót, majd elhoppanálok a bár közelébe. Pár saroknyit kell sétálnom mielőtt megérkezem a megfelelő helyre, de addig is van időm felkészülni. Legalábbis ezt tenném, de az, hogy láthatom őt, olyan érzésekkel tölt el, amilyeneket utoljára tizenévesen tapasztaltam. Hevesen dobogó szívemet hasztalan próbálom lenyugtatni, mikor kezem a kilincsre téve benyitok a RedCorsetbe.
Utoljára módosította:Szvelovszky Norbert, 2018. január 26. 15:50 Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 26. 15:49 | Link

Evena Noxen

Beszélhetnék arról, mit csináltam az előtt, hogy megláttam Sednát, de igazság szerint fogalmam sincs. Valószínűleg csodáltam a díszítést, figyeltem a többiek jelmezét és vártam őt, de amikor meglátom, mindez értelmét veszti, agyam nem hajlandó semmilyen más információt elraktározni vagy feldolgozni, mert minden kapacitását a csoda foglalja le.
Éjsötét haja a végtelen éj démonainak kacér suttogásával tölti meg a fülem, hófehér ruhába bújtatott alakja viszont a mennyek csillámló harmóniáival nyűgözi le a tekintetem. Mikor elém áll és a szemembe néz, félek, hogy nem tudok megszólalni, és ez talán be is igazolódik, mert válasz helyett felé nyúlok, majd kezére csókot lehelve elindulok mellette, vele. Hagyom, hogy arra a helyre vezessen, ami a koreográfia szerint el lett tervezve - már ha van ilyen -, aztán szembefordulok vele, hogy felvegyem a keringőhöz szükséges pozíciót. Mélykék szeme a tengerek sötétjét juttatja eszembe, szívesen elmerülnék, megmártóznék a vizében. A barna ugyanakkor a hajó rajta, ami segít a felszínen maradni, nem hagyja, hogy belefulladjak a hullámok viharába.
Egyik kezem a derekára simítom, másikat az ujjaira fűzöm, de még várok, hátha van valami jel, amire kezdeni lehet. Szám továbbra is néma marad, de nem félek attól, hogy nem tudom megfelelően a tudomására hozni, hogy milyen gyönyörűnek tartom. Szememből ugyanis mióta megláttam egyértelműen süt az áhítat.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 26. 15:56 | Link

Evena Noxen

A karjaim közt tartom, lépéseimmel vezetem az övéit, tekintetem egy pillanatra se fordítom el róla. Szívem képtelen a zene ritmusára verni, annál sokkal többet kell ütnie, akárha sietne valahova, pedig én pont megállítani próbálom az időt. Ez egy olyan pillanat, ami egy életre meg akarok jegyezni, az eszembe vésni a helyet, a zenét, a ruháját, és őt egészen az utolsó ébenszín szempillájáig.
Suttogása borzongatja a bőröm, és én végre mosolyogva megszólalnék, de nem hagyja, hogy ajkamon távozzanak a szavak, sajátjával vet gátat nekik. Visszacsókolnám őt, de érintése épp csak leheletnyi, ami puha 'ott se volt, csak képzelet' érzést hagy maga után.
Szememet egy pillanatra lehunyom, s mikor legközelebb felpillantok már egy angyal áll velem szemben, és én nem csupán a boldogságtól lebegek a föld felett. Minden szó, amit elmondhatnék fásult, egyszerű, fakó lenne hozzá képest. Mindig is büszke lehettem a fogalmazási készségemre, elvégre díjakat is kiérdemeltem már szófordulataimmal. De itt most csak egyetlen kifejezés jön a nyelvemre:
- Szeretlek.
Nem tudom, hogy ez az érzés meddig fog tartani - bár most úgy gondolom, sosem hagy el. Nem tudom, mikor és miért alakult ki. De abban biztos vagyok, hogy ez az igazság. Szeretem őt. Őt és nem a karakterem. És szeretném még jobban megismerni. A forróvérű táncosnőt, a tudós doktornőt és a csábító holdfényben fürdőzőt. Látni akarom az összes énjét, mindent tudni akarok róla. Ismerni a múltját, tisztában lenni a jelenével, és részt venni a jövőjében. Nincs ezen mit túlgondolni, ha érkezik egy lehetőség, meg kell ragadni. És ez egy olyan lehetőség, amit képtelenség kihagyni.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 26. 16:41 | Link

Evena Noxen

Mióta először találkoztam vele, szemeim folyton őt keresik. Nem szántszándékkal, talán nem is tudatosult bennem, de a szemem sarkában meglibbenő fekete hajzuhatagokra odakapott tekintetem nem magának a sötét hajszínnek, hanem a hasonlóságnak és a viszontlátás reményének szól. Az övéhez hasonló alakú, termetű hölgyekre sem azért figyelek azóta jobban, mert pont ez testesíti meg az ideálom, hanem, mert valahol mélyen azt remélem mindegyiknél, hogy ő az.
Álmaimban felrémlik mosolya, felemás szemei, meztelen alakja. Lefoglalja a gondolataimat nappal és éjjel is. Elbűvöl a hanghordozása, a szavak, melyeket kiejt, és a mondatok, amikké összefonja őket.
Talán túl hirtelen történik minden, és ugyanúgy pórul járok a végén, mint Zitával, de nem érdekel, mert sokkal jobban bánnám, ha óvatoskodva hagynám, hogy az idő elpazarolva rohanjon el mellettünk. Exnejem iránt feleennyi érzés és vágy sem kavargott bennem, mint amit most Ena iránt érzek.
A keringő alatt épp ezért vallom meg neki az érzéseimet. Nem akarok felesleges köröket futni, ha ő is ugyanazt érzi, amit én. A macskák kerülgessék csak nyugodtan a forró kását, én szeretem tisztázni a dolgokat.
Ő nem válaszol, de tisztán látom rajta, hogy egyetért velem. Táncával, testbeszédével válaszol, s mint mindig, most is lenyűgöz az, az erő, ami belőle árad. Azt hittem, ezek a nők már rég kihaltak, s valóban lehet, hogy ő az utolsó példány. Mégsem ritkasága vonz, hanem a vele megálmodott jövő lehetősége.
Mikor vége a dalnak kelletlenül engedem el, és ő az angyalból rögtön démonná válik. A ruhája tüzet imitál, de az csorog az ereiben is. Succubus ő, aki megkísérti a magamfajta egyszerű írót, a valóéletben és a koreográfiában is. Talán egykor rég mi is találkoztunk, s így született Sedna. Magamban búcsút intek neki, képzeletemben mosolyogva elsétál. Többé nem lesz szükségem rá.
Emellett a nő mellett nincs helye másiknak, akár igazi, akár nem. A történet pozitív vége összecseng a mi sztorinkkal, legalábbis ebben a pillanatban, és a gyönyörű nő már lebben is felém, én pedig elkapom, és magamhoz szorítom. Megtaláltam a múzsámat, aki a saját életem lapjait segít teleírni, és mostantól akármi lesz, nem engedem át másnak soha.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. január 26. 16:52 | Link

Evena Noxen

Alig tartom a karjaimban, máris elrabolják tőlem, de előtte elég sok mindent megtudok róla. Amíg ő a kollégái társaságát élvezi, én körülnézek. Ezen a helyen dolgozott, valószínűleg sokáig, ha ilyen szoros kapcsolatokat tudott kialakítani. Egy ideg a második vagy sokadik otthona lehetett. Én sosem éltem meg ilyesmit. Az írásból tartottam fenn magam, és az alkotás magányos műfaj. Én, a papír, a tinta és a képzelet. Eddig még senkit nem tudtam ebbe a folyamatba beengedni, és nem hiszem, hogy a jövőben ez változni fog. De hogy ez Enát zavarni fogja-e csak ő tudja megmondani.
A pulthoz lépve elfoglalom helyem az egyik bárszéken, onnan figyelem a megannyi maszkos, jelmezes embert, hallgatom a zenét. Talán nem is a válás miatt váltam képtelenné az írásra, egyszerűen nem igazán értek új ingerek. Mióta Enával találkoztam folyton új dolgokat tapasztalok meg, és ez jól hat a képzelőerőmre is. Például nagyon is el tudom képzelni ezt a helyet kísértetekkel és átkokkal teletűzdelve gyilkossági helyszínként is.
Fantáziám nem szabadulhat el igazán, mert a szeretett nő újra magára vonja a figyelmem.
- Adjon abból, ami annak idején az ingemen végezte! - nevetem el magam. - Elvégre ma azt ünnepeljük, hogy rád találtam, nem? - nézek a gyönyörszép hölgy szemébe, majd bal kezemmel az arca felé nyúlok, mintha csak egy tincset szeretnék eltűrni a füle mögé, valójában azonban csak a bőrét akarom megsimogatni.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. február 1. 19:57 | Link

Evena Noxen

A bál után már nem térünk vissza a faluba, a szállodai szoba ajtajában pedig képtelen vagyok búcsúzni...
Álmomban egy erdőben állok, mint szinte mindig, de talán most először egyedül. A távolból morgást hallok, mélyet, vészjóslót. Nem menekülök, nem ijeszt meg, sőt talán kicsit kíváncsian is várom, hogy megjelenjen a rém. Mindig is horror műfajban alkottam, így elmém szörnyei nem ismeretlenek előttem. Ez most mégis meglep.
Egy egyszerű farkas lép elő az egyik bokor mögül, mancsairól, pofájáról még csöpög a vér. Szürke szemei viharfelhős égre emlékeztetnek, éjfekete bundája szinte beleolvad a sötétbe. Nem támad meg, elsétál mellettem, én pedig rettegni kezdek attól, ami pár lépésnyire a sűrűben várhat rám. Attól, amit az állat ott hagyott.
Még végig sem gondolom a lehetőségét, hogy elfussak, már ott is állok mellette. Hófehér bőrét karmok szaggatták fel, a mély vágásoknál tisztán látszanak a sérült izmok is. Fekete haja szétterül a földön, vércseppek csillognak rajta, mint harmatcseppek a pókhálón. Felemás szemei a holdra tekintenek, de már nem látják azt, csillogása hamis, életet hazudik. Aztán meghallom a sikolyt...
Zihálva ülök fel a szállodai ágyon, ijedten tekintve körbe, félve, hogy a valóságban is halottnak látom őt. Az igazság azonban ijesztőbb: sehol nem látom. Ujjaim azonban valami furcsát érintenek, tollakat, és érzem az állat ijedt szívdobbanásait. Óvatosan megsimítom, miközben tekintetemmel továbbra is kedvesem keresem. Hová tűnhetett? És mit keres mellettem a baglya? A padlón heverő farmeromért nyúlok, hogy megszerezzem belőle a pálcám, majd fényt bűvölök rá. Csak ekkor veszem észre, hogy egy hollót simogatok. Furcsa választás a kézbesítésre, de azt továbbra sem tudom, hol van Ena.
Ha hagyja magát, ölembe veszem az állatot, hogy megnyugtassam, kezem szinte automatikusan siklik végig a selyemérzetű, puha tollakon. Zavartan, értetlenül pillantok rá, akárha ő választ tudna adni a kérdéseimre, vagy legalább a legfontosabbra. Először nem fogom fel mit is látok, aztán lassan tudatosul bennem a kék és barna páros.
 - Ena? - suttogom kérdőn, pedig tudom, hogy itt nem ez az igazi kérdés.
Szál megtekintése
Szvelovszky Norbert
INAKTÍV


Lovardatulajdonos || Horrorszerző
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 79
Írta: 2018. február 7. 19:19 | Link

Evena Noxen

A tollak puhasága helyett immár bőrét és haját érzem az ujjaim alatt, de a simogatást egy percre sem szüneteltetem. Mikor hozzám bújik, szorosan átölelem, hajára csókot nyomok, aztán csak fekszem a plafont bámulva némán.
Nem ismertem még soha animágust, de ahelyett, hogy lenyűgözne ez a képesség, csak szomorúság tölt el, mert a félelmét érzem. Borzalmas és nagyon élethű rémálma lehetett, ha rávette, hogy átváltozzon. Segíteni szeretnék neki, de ehhez meg kellene kérnem, hogy mondja el, mi bántja. Nem tudom, hogy rá akarom-e venni ilyesmire. Nem szeretnék fájdalmat okozni neki. Ráadásul alig ismerjük egymást, és bár én bármilyen információnak örülnék róla, ő lehet, nem ezzel kezdené.
 - Ha van bármi, amit el akarsz mondani, én szívesen meghallhatom - kezdek bele végül, mert muszáj megszólalnom -, de ha még nem tudod vagy akarod szavakba önteni, hogy mi fáj, megvárom, míg úgy érzed, kész leszel rá. Nem megyek sehova, ha nem küldesz el. Melletted maradok.
Jelenleg csupán ennyit tudok ígérni, de ezt nem is szegem meg. Fontos nekem annyira ez a kezdődő kapcsolat, hogy óvatosan, vigyázva nyúljak csak felé. Nem akarom hirtelenséggel összeroppantani, eltörni azt, ami még nem elég szilárd hozzá. De, ha ő beszélni kezd, én végighallgatom.
Szál megtekintése
A fővároson kívül - Szvelovszky Norbert hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek