36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek
A fővároson kívül - Sárközi Norbert Dorián hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2018. október 28. 15:19 | Link

Eliza
Az a bizonyos nap

Van az a mondás, hogy a történelem ismétli önmagát. De arról nem volt szó, hogy ennyire gyorsan.
Az emeleti szobában, Alexa szobájában egy kislány készülődik, hogy az utolsó útjára kísérje az édesanyját. Ő a második lány, aki erre készül ebben a házban. Az első Kincső voltám, ám ő akkor még olyan apró volt, hogy semmit sem fogott fel belőle, szerencsére. Még mindig nem mondták el neki, hogy mi az igazság, még mindig csak görgetik maguk előtt a beszélgetést a kislánnyal, és most, itt egy újabb akadály, megint egy ok, ami miatt Kincső esete hátrébb sorolódik. Anna kérdezte, hogy mikor, de valahogy úgy érzem, hogy még egy terhet most nem kéne a ház légkörére rápakolnunk. Majd.
Ő nem jött velünk, kértem, hogy ne jöjjön, mert nem bízok abban, hogy ez a mai esemény zavartalanul lemegy. Kincső és ő maradjanak csak otthon, ahol nem bánthatják őket, ahol külön védelem alatt állnak. Én is felvettem a temetéseken viselt egyenruhámat, hiszen ez a mai alkalom az auroroknak egy bukás, mivel ennyi idő alatt el kellett volna már kapni Reissnert, vagy jobban meg kellett volna védeni a lányt és az anyját. Szótlanul haladok mellette, lapátkezemet folyamatosan a hátán tartva, de a tekintetem egy pillanatra sem lankad. Látni akarom, ha történik valami, ha valaki máshogy mozdul, mint normális volna. El akarom kapni, és érzem, hogy ma eljön ide.
A szertartás alatt az apa helyén ülök, nem mintha ő megérdemelné azt, hogy akár csak ezt a levegőt szívja. Ha azt tehetném, amire vágyok, akkor nem is venne levegőt többé. A pár ember között álcázott aurorok is megbújnak, más-más kinézettel ugyan, de folyamatosan figyelnek. Az nagyon gyanús lenne, ha most felkelnék, és elkezdenék itt masírozni. Kezemmel megfogom Eliza kezét, és bátorítóan megszorítom.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2018. november 3. 09:57 | Link

Eliza

Mi is történik egy temetésen?
Megható beszéd, emlékezés, csend, majd csendes részvétnyilvánítások, aztán ki jobbra, ki balra el, és a végén nem marad semmi.
Mi történik a fejekben?
Na az más sokkal érdekesebb. Emlékek, jók és rosszak, de valahogy azért inkább jók, vagy a rosszak jóba fordítása. Mert hát tény, hogy Vivike kicsi gyermekként megette a legjobb barátnője, Betti sütijét is a zsúron, de milyen szerencse, hiszen, ha nem tette volna meg, Betti elméje szerint most kétszáz kilós lenne. Kicsit összevonom a szemem ennél a gondolatmenetnél, mert bár nem hiszem, hogy egy szelet tortán múlik a dolog, de hát ki tudja.
Marika néni, aki párszor vigyázott Elizára, ergo, árgus szemekkel figyelte, hogy vajon egy pillanatra is magára marad-e a kislány, egy esetleges feljelentés reményében, emlékszik, hogy több ízben is meglátogattam én az elhunytat, amíg a kislány a kertben játszott, és mekkora baj lehetett volna ebből, hiszen a gyerekek simán beleszaladnak a fűkaszába. Nyilván pedig, mert sokat jártam oda, így én viszem magammal Elizát, mint nevelőapa. Mekkora ostobaság, hiszen nem is ismertem az elhunytat, és ha nem lenne némi fogalmam arról, hogyan kell ezt csinálni, plusz, ha nem lenne Anna, akkor nagy valószínűséggel most nem én ülnék itt.
Az emberek fejében sok minden lezajlik egy temetésen. Az emlékezésben könnyes arcuk halvány mosolyra húzódik, a fejüket szégyenlősen lehorgasztják, hiszen nem akarnak illetlenek lenni. Ha én egyszer elmegyek, remélem, nálam mernek nevetni, főleg, mivel mindent leírtam a szervezésről, megvan a helyszín, a bár, a félretett pénz, sőt, én még perverz módon egy videót is csináltam, amit minden évben bővítek az aktuális hülyeségekkel, amikre lehet emlékezni. Sosem mondtam, hogy normális vagyok.
Aztán jön jő, a mímelt nő, akivel valahogy nem oké valami. Nem tudom, hogy mi, hiszen sem a gondolataiban, sem a kifogásaiban nincs hiba, inkább Elizán érzem meg azt, hogy valahogy nem tetszik neki a dolog.
- Gyere csak egy kicsit Cica, itt van Kata is.
Húzom a lányt magamhoz, remélve, hogy a harmadik fél enged a szorításból. Közben látom, ahogy páran a mieink közül közelebb lépnek.  
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2018. november 6. 19:54 | Link

Reissnerék

Éppen mondani akarom neki, hogy lassan induljunk, és úgy nézni, amiből a gyerekeim tudni szokták, hogy ellenkezésnek helye nincs. Szerintem ő is megértette, és azt is, hogy valami nem tetszik, de ahelyett, hogy a kis praclijait egymás után téve, a normális részideje alatt elhagyná a helyet, visszafordul és kérdez. Mármint tényleg, visszafordul. Hát az agyamat most fogom eldobni teljesen. Nyúlnék utána, hogy ne legyen hülye, de addigra már késő, kérdez, választ kap, és ahogy lendül a kéz, csillan a tárgy, úgy lépek kettejük közé, kezeimet Eliza vállára téve. Mivel jóval magasabb és szélesebb vagyok nála, nem kizárt, hogy a mellkasommal kicsit megütöm az arcát, de most egy kicsit sem izgat.
Az sokkal inkább, hogy a kés a húsomba hatol, és nem csak, hogy új sebet okoz, egy nemrég behegesedettet is felszakít. A lány vállán lévő ujjaim megfeszülnek, de hangtalanul tűröm, ennél voltak sokkal súlyosabb sérüléseim, és mégis túléltem őket, sem nyavalyogni, sem belehalni nem fogok ebbe. Viszont szó nélkül nem hagyom, lendületből fordulok, és bár már rámarkoltak a karjaira, izomból kétszer bele verek a képébe, érzem, ahogy reccsen az orra, és talán csak ez az egy hang állít meg.
- Gyökér.
Rázom le a kezemről a vérét, majd sokkal határozottabban fogom meg Eliza könyökét, mint ahogy az előbb tettem, és bár nem vagyok híve az erőszaknak, esküszöm, Alexát is csak egyszer egyetlen pofonnal jutalmaztam a mutatványaiért - bár még mindig érzem, hogy néha többször kellett volna -, most hasonlóan ellentmondást nem tűrően húzom magam után a lányt.
- Elmegyünk innen.
Nem érdekel, hogy még nincs teljesen vége, sem az, hogy mi lesz még itt, nem maradhat itt. Menet közbe a másik kezemet felé nyújtom, abban ott van a karkötő.
- A zsebében volt, gondolom szuvenírként. Van egy olyan tippem, hogy nem csak pár hajszálat vett el a nőtől, hanem az életét is.
Muglik, mindenhol muglik, nincs egy normális pont, ahol az ember nyugodtan hoppanálhatna.
- Ott hátul jó lesz, oda megyünk.  

Szál megtekintése

A fővároson kívül - Sárközi Norbert Dorián hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek