Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.
|
|
|
V L A D x Pécs x odatettemNem arról van szó, hogy már megint magányos lennék (de), vagy, hogy egyszerűen nincs kedvem az embereknek (de), hogy nem akarok egyedül lenni otthon (de). Nagyon régen voltak ezek a ruhák ilyen összeállításban rajtam, és az elején, a tükörben állva valóban húztam is kicsit a szám miattuk, az összképet látva, viszont pár hetvenkettes tátra-koktél után némileg átértékelődött az önkép-értékelésem. Kissé lehunyom szemeim, keresztbe font jobb lábfejem apró mozdulatokat tesz az éppen szóló zene ritmusára, miközben oldalra billentem fejem is, arcom alá engedelmesen simulnak a szintetikus bunda vékony, puha szálai. Ajkaim halvány mosolyra húzódnak, ugyan a pultnál ülve viszonylag jobb világítás ér, mint a távolabb táncolókat vagy üldögélőket, ha kicsit oldalra fordulok, a színes fények engem is elérnek. A lüktetés, a tompa szédülés, a lehunyt szemhéjaim alatt pirosan-zölden-sárgán váltakozó foltok és csíkok egy olyan életérzés emlékét ébresztik bennem, amibe megígértem, soha többé. Hátrabillen koponyám, felnevetek erre a gondolatra, hirtelen nagyon gyerekesnek, idealisztikusnak tűnik, mintha azóta egész eddig valami mesében éltem volna. Felsóhajtva fordulok vissza kiszolgáló barátomhoz, hogy balomon megtámasztva állam, jobbom megemelve rendeljek még egyet. Úgy tűnik, mára ő lesz a társaságom.
|
|
|
Vajda Eszter Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák
bossy offline RPG hsz: 181 Összes hsz: 904
|
Írta: 2019. október 12. 22:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=777907#post777907][b]Vajda Eszter - 2019.10.12. 22:37[/b][/url] V L A D x Pécs x odatettemNem arról van szó, hogy már megint magányos lennék (de), vagy, hogy egyszerűen nincs kedvem az embereknek (de), hogy nem akarok egyedül lenni otthon (de). Nagyon régen voltak ezek a ruhák ilyen összeállításban rajtam, és az elején, a tükörben állva valóban húztam is kicsit a szám miattuk, az összképet látva, viszont pár hetvenkettes tátra-koktél után némileg átértékelődött az önkép-értékelésem. Kissé lehunyom szemeim, keresztbe font jobb lábfejem apró mozdulatokat tesz az éppen szóló zene ritmusára, miközben oldalra billentem fejem is, arcom alá engedelmesen simulnak a szintetikus bunda vékony, puha szálai. Ajkaim halvány mosolyra húzódnak, ugyan a pultnál ülve viszonylag jobb világítás ér, mint a távolabb táncolókat vagy üldögélőket, ha kicsit oldalra fordulok, a színes fények engem is elérnek. A lüktetés, a tompa szédülés, a lehunyt szemhéjaim alatt pirosan-zölden-sárgán váltakozó foltok és csíkok egy olyan életérzés emlékét ébresztik bennem, amibe megígértem, soha többé. Hátrabillen koponyám, felnevetek erre a gondolatra, hirtelen nagyon gyerekesnek, idealisztikusnak tűnik, mintha azóta egész eddig valami mesében éltem volna. Felsóhajtva fordulok vissza kiszolgáló barátomhoz, hogy balomon megtámasztva állam, jobbom megemelve rendeljek még egyet. Úgy tűnik, mára ő lesz a társaságom.
|
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2019. október 13. 10:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=777953#post777953][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.10.13. 10:58[/b][/url] Vajda Eszter iszok / Pécs Néha jól esik eltávolodni mindentől és mindenkitől. Amióta az Elite beköszönt az életemben, nincs egy perc nyugtom sem, valami mindig akad, amit meg kell oldani vagy ennek vagy annak. Rendben, be kell vallanom, hogy nem bánom, mert kurvára megmelengeti a szívemet a tudat, hogy tartozhatok valahova és valakikhez, akik nem néznek ki, mert pontosan olyan mértékben mások, mint én. Valaki külsőben, valaki a bensőjében, de valamiért minket akartak beszervezni, és ennek különösen örülök. De néha sok. Az egyetemről kicaplattam és rögtön az első kocsma ajtaját löktem be magam előtt, mert egyszerűen muszáj innom egyet. Egyetemistaként megtanulod rögtön, hogy melyik kocsma merre van, de nekem most pont rohadt mindegy, csak egy sörre vágyom és arra, hogy senki ne találjon meg pár órát. Anyámék rögtön a beavatás után kerestek meg, hogy minden rendben van-e? Hogyne anyám, minden oké, éppen beléptettek egy olyan társaságba, amiről senkinek nem szólhatok egy szót sem, vállvetve harcolunk egymás mellett és egymásért, senkit nem támadhatsz hátba, nincsenek titkok. Akár egy szekta baszki, de mégsem az. Ez valami mélyebb és csodálatosabb, mert itt mindenki egymásért van, akármekkora is a szar kitartunk egymás mellett. Kitartanak mellettem. Lehet nem a barátaim - de -, de mégis tartozok valahova és nekem ez éppen elég. Szerintem itt még örülnek is a különlegességemnek, annak, hogy véla vagyok. Legalább ők, mert hogy én nem, az is biztos. Mindegy is, a levelet a legkedvesebben megválaszoltam anyámnak, majd másnap feladtam, és mindenki boldog volt, hogy a vértisztított fattyúval minden oké. A pultnál telepedem le egy nő mellett, aki a következőt kéri, de a tekintete valamiért azt sugallja, hogy lehet nem kellene neki már. De ugye, ki vagyok én, hogy megmondjam ezt? Hiszen én is inni jöttem ide. - Egy sör, négy cent whisky - adom le gyorsan a rendelést, amint elkapom a srác pillantását, majd a nő felé fordítom fejemet. - Nehéz nap? - ennél szarabbul is kezdeményeztek már beszélgetést, nincs okom aggodalomra szerintem ezek után, és legalább egy olyan emberrel beszélgethetek talán, aki nem tudja ki vagyok.
|
|
|
|
Vajda Eszter Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák
bossy offline RPG hsz: 181 Összes hsz: 904
|
Írta: 2019. október 19. 17:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=778463#post778463][b]Vajda Eszter - 2019.10.19. 17:58[/b][/url] V L A D x Pécs x odatettemUgyan érzékelem a mellém letelepedő testet, nem teljesen jut eszembe foglalkozni vele - talán eleve nem érdekelne, talán csak az alkohol elzsibbasztotta idegpályákon nem születik meg a gondolat, az inger nem képes eljutni a tettlegesség szintjére. Végül hozzám szól, ekkor pedig már ha akarnám sem tudnám ignorálni. Egész testemmel felé fordulok. Arcomon széles, az édes koktéltól boldog mosoly terül szét, miközben macskásan nyújtózó mozdulattal könyökölök fel féloldalasan a pultra, s kissé előre, társaságom felé csúszva fekszem félig el. Még nem az ölébe. - Mmmmmm-hm - állam tenyerembe ejtve kezdek bólogatni. Nem csak, hogy nehéz nap, mostanában az egész hetem elviselhetetlennek ígérkezik, az egész elmúlt időszak. Néha ezért önmagam okolom, néha meg mást, néha ártatlan vagyok, néha pedig bűnösnek ítéltetek egy képzeletbeli bíróságon, a saját fejemben. - Neked? - fejem kíváncsian oldalra billen, állammal az idő közben elé csúszó üveg, majd pár mozdulattal később pohár felé bökök. Fiú megkérdi, kér-e bele jeget a kedves vendég, majd a válasz tekintetében a keményebb ital is fehér hajú barátunk szolgálatára áll. - Amúgy szia, Eszter - hirtelen mozdulattal nyújtom ki felé jobb kezem. Ez mindig ilyen. Az alkoholtól barátságosabb vagyok.
|
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2019. október 20. 15:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=778588#post778588][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.10.20. 15:21[/b][/url] Vajda Eszter iszok / Pécs Ahogy megkapom a rendelt italokat, a whiky-t el is tüntetem, az érzés, ahogy jólesően végig marja a torkomat, semmihez nem fogható, szemeimet is behunyom egy pillanatra, hogy mindenképpen át tudjam érezni az eme fájdalom adta boldogságot. Nem szoktam az alkoholhoz fordulni, talán egyszer voltam életemben berúgva is, de most kurvára megérdemlem, és bár nem tervezek berúgni, de bármi megeshet. A megszólított lány kissé homályos tekintetét emeli rám, nekem pedig széles mosoly jelenik meg ajkaimon, ahogy tudatosul bennem, hogy az, akitől egy mélybe menő, becsiccsentett beszélgetést vártam, talán még filozofáltunk is volna, az olyan részeg, kettőig alig lát. Vagy ha nem is ennyire részeg, de nagyon közel áll hozzá. - Nekem mindennap az - nevetek fel halkan. Jobb kezembe veszem a korsót, egy pillanatra a hideg fut végig rajtam, ahogy meleg bőröm érinti a hideg korsót, de amilyen hamar jött, olyan hamar megy is az érzés, így boldogan emelem ajkaimhoz azt, és egy jókorát kortyolok belőle. A whisky teljesen jó volt kezdésnek, de mostantól csak a sör. Amit megtanultam, hogy nem szabad keverni a piákat, vagy ha megteszed, mert úgy alakul, akkor folyamatosan enned kell, az felszívja, és talán még a másnapot is megúszod. Miket tud a srác, mi? Hasznosítsátok gyerekek, még jól jöhet, ha ezt tudjátok. A felém nyújtott kezet csak azután fogom meg, hogy a korsót letettem, majd megrázom. - Mihail Vladiszlav - engedem el a nő kezét, hogy visszatudjak térni sörömhöz, amiből ismét kortyolok egyet, de immár egy kisebbet. - Látom jól lenni - kuncogok fel halkan, miközben a korsót elveszem ajkaimtól, majd a pulton koppan. Azt már tudjuk és láthatjuk is, hogy a mellettem ülő nem éppen szégyenlős, tekintettel arra, hogy úgy terült el a pulton akárha csak otthon lenne az ágyában éppen.
|
|
|
|
Vajda Eszter Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák
bossy offline RPG hsz: 181 Összes hsz: 904
|
Írta: 2019. november 16. 18:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=780995#post780995][b]Vajda Eszter - 2019.11.16. 18:39[/b][/url] V L A D x Pécs x odatettemSzemöldökeim rosszalló-gyanakvó ívet írva szaladnak össze. Meglepő módon nem arról van szó, hogy ne érteném a szavait - legalábbis, úgy hiszem értem, meggyőződésem, hogy értem, legfeljebb nem azt mondja, amit felfogtam -, az viszont nem tetszik, amiről beszél. Mégis kinek rossz minden napja? Ezt még én sem mondhatom el magamról - pedig általában mindig találok valamit, amiért panaszkodhatok -, akkor hát miért pont ő tenné? Az átlagemberek egyik kedvenc szólása, hogy a szép és gazdag ebereknek nincs oka szomorkodásra - ő pedig, ha pénzes nem is, szépnek kifejezetten szép. Vagy csak az alkohol retusál. - Miért? Szeretnél róla beszélni? - személyes tapasztalatom, hogy részeg idegeneknek - vagy részegen, idegeneknek - a legkönnyebb elmesélni, mitől fáj épp a szíved. Valamiért nem aggódsz amiatt, mit gondolhatnak rólad, a tanácsaik betartása teljesen opcionális, ugyanakkor nagy eséllyel soha többé nem találkozol velük, így hát mitől félnél? Én pedig kifejezetten kíváncsi vagyok, holnap pedig már aligha fog érdekelni. Kell ennél jobb lelki szemetes? Aligha. - Mihail Vladiszlav - összeszűkülő szemekkel ismétlem el nevét, így pedig könnyebb az arcára fókuszálni is. - Kifejezetten ortodox név. Keletről jöttél? - ugyan erre már az erős akcentusból is rájöhettem, biztosabb, ha ő mondja ki. - Mmmmh - homlokom szkeptikusan ráncolva legyintek. Ugyan most az egész olyan, mintha pezsgő folyna az ereimben, bizsergető érzést hagy maga után a bőröm és a koponyám alatt, egy kicsit még én is el szeretném hinni, hogy jól vagyok... de nem vagyok. Vagy csak nem szeretnék lenni. Már én sem tudom.
|
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2019. november 20. 18:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=781332#post781332][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.11.20. 18:08[/b][/url] Vajda Eszter iszok / Pécs Lehet ez így szarul hangzik, és mindenki annyira hiperszuper tökéletes dolognak tartja ezt a véla-dolgot, de mindenkit ki kell, hogy ábrándítsak; egyáltalán nem az. Az emberek akaratlanul kedvesek veled, és közelednek feléd, nem azért, mert mennyire szimpatikus vagy nekik és tényleg megismernék milyen vagy valójában. Milyen vagy a virító kék szem és a fehér hajon túl. Nem, egyszerűen csak akarnak, de nem megismerni. Ilyen ez. - Nem - nevetek fel a kérdésen. Nem azért jöttem idáig, hogy a problémáimat kitálaljam egy idegennek pár korty whisky után, plusz beszélni sem akarok róla. Nem pszichológushoz akartam leülni, csak egyszerűen beszélgetni bármi másról. Az időjárásról, a csillagképekről, még erről a baromság horoszkópról is beszélhetünk felőlem, csak ne arról, ami a mindennapjaimat körbeöleli. Mert itt helyben eret vágok. - Eszed vágni, mint a beretva - bólintok egyet, oldalra sandítva mosolyodom el. - Fattyú vagyok, ez lenni. Oroszország, Ukrajna, Wales, Finnország - tárom szét a karomat halkan felnevetve, mert olyan felmenőkkel sem rendelkezhet mindenki, mint ami nekem kijutott. Ráadásul a fele utál, így még jobb a dolog, nem mintha bárkinek is hiányozna az a fél, de értitek. Attól még család, meg szeretet, boldogság, béka, plusz a többi nyálas szarság. Közös megegyezés volt szüleimtől a névválasztás, és bár néha nyelvtörőt okoz az embereknek, főleg a vezetéknevem, de én szeretem. Amióta fel tudtam fogni, hogy ez a nevem, szeretem, mert különleges és azért az elég para mégis, hogy Finnországban ezt a nevet kiabálják utánam, nem? Nem mintha anyám vagy apám neve jobb lenne. Szóval a nő mönnyög, és amíg legyintget, nekem pont van annyi időm, hogy végig mérjem. A bőr szoknya nem takar sokat, éppen annyit, hogy felkeltse az érdeklődésemet, a felső pedig éppen annyira kihívó amennyire kell neki. Ha pasizni jött ide, akkor biztosan sikerrel megy haza. - Miért inni le magad? - a korsó fülére fogok, de még nem emelem ajkaimhoz azt, csak kell egy pont, amibe kapaszkodhatok, mielőtt olyat teszek, amit nem szabad.
|
|
|
|
Vajda Eszter Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák
bossy offline RPG hsz: 181 Összes hsz: 904
|
Írta: 2019. november 23. 15:46
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=781525#post781525][b]Vajda Eszter - 2019.11.23. 15:46[/b][/url] V L A D x Pécs x odatettem- Hát akkor nem - kicsit kibiggyesztem ajkaim, mintha valami sajnálat közeli állapotba kerülnék, majd vállat is vonok. Nekem igazából mindegy. Ujjaim végigfuttatva dús, sötét hajamon simítok ideiglenesen hátra pár tincset, majd kiegyenesedve teremtek röpke távolságot magunk között - bár azt már nem tudnám megmondani, miért érzem ennek szükségét. Talán a maradék önérzetem túl soknak tartja a pultokon fetrengést. Haha. - Tudom - lehet, hogy nem nézek egy túl okos lánynak, de attól még az vagyok - most épp részeg, de ez abszolút mellékes információ, ha már jelentéktelennek aligha nevezhető. - Hmm, fattyú - elgondolkodva csücsörítve ismétlem el a szót, kezeim közé véve a finom poharat forgatom azt magam előtt. Néha én is kifejezetten annak érzem magam - nem biológiailag, csak így fejben, mintha kimondatlanul megkímélném az apám attól, hogy olyan dolgokra kelljen gondolnia amikre nem akar. Mert Ricsi olyan tökéletes. - Szerelmi bánat - legalábbis ezt ismételgettem magamnak az elmúlt időben, ami azért is vicces, mert - Tudod, az a vicces, hogy egyesek szerint már pedig nincsenek érzelmeim - már én sem tudom egészen biztosan, hogy mi ez. Csak azt tudom, hogy az életem néha ebben a szédülésben töltöm, néha pedig elhiszem, hogy képes lehetek megmaradni ugyanazon ember mellett - vagy, hogy a pillanat örökké húzható mint egy rózsaszín rágógumi, amit gyerekként csentem el a boltból. Egyszer valahol azt olvastam, az embernek egész életében egyetlen alkalommal adatik meg a tökéletes társ és vagy megtartja, vagy nem - ha ez tényleg így van, azt hiszem, már elbasztam. - Tudom, hogy azt mondtad nem szeretnél beszélni, de egy szar nap sok mindent jelenthet, szóval... Mi a te kifogásod?
|
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2019. november 24. 10:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=781663#post781663][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.11.24. 10:45[/b][/url] Vajda Eszter iszok / Pécs Meredten bámulom az egyszerű mozdulatot, ahogy a pár rakoncátlan tincset helyére rakja, hogy ne zavarják. A mozdulat egyszerű, mégis van benne valami plusz, ami már el is veszi az értelmét annak, hogy egyáltalán beszélni kellene a problémáimról. Minek? Teljesen feleslegesen koptatnám a számat, hiszen az én problémáim nem merülnek ki abban, hogy elfogyott a kedvenc rúzsom a boltban - már bocs -, és nem is olyan, hogy összevesztem a szüleimmel. Szeretem a szüleimet, de az egész életem egy veszekedés velük. Halovány mosollyal fogadom az igen határozott tudom szócskát. Rendben, tehát tudja. Szomorú, de a nő egyre jobban kelti fel érdeklődésemet, ahelyett, hogy az egész lankadna. - Fattyú - bólintok egy határozottat. Soha nem zavart, hogy túl sok minden és mindenki van bennem, mert talán az egyetlen véla vagyok, aki szereti a származását, de a vértisztítás még engem is undorral tölt el. Nem akarok vért tisztítani, nem egy szexrabszolga vagyok, akinek egyetlen feladata az - jelen esetben -, hogy fenntartsa a tiszta vélavért, mert a nagyanyja ezt várja tőle. Na meg a nagy faszt! Nem fogok azért vélával hálni, mert ők az mondták. Ha én akarom, akkor rendben van, de egyelőre a véla, akivel találkoztam az férfi. És ez a fasz Machay meg inkább ne is nemzzen gyerekeket. Megemelkedett szemöldökkel tekintek a nőre. Szóval szerelmi bánat. - Ezek szerint lenni érzések, ha szerelmi bánatod lenni most - az egész gyorsan fogalmazódik meg bennem, át sem gondolom - nyilván nem, mikor szoktam? A nő álla alá nyúlok, és tekintettel arra, hogy talán jobban be van rúgva, mint kellene neki, talán könnyűszerrel fordítom magam felé arcát, hogy végül egy olyan csodálatos mosolyt küldjek felé, amit még én is szégyellek. - Én kifogásom, hogy véla lenni - mosolyom szélesebb lesz ugyan, de a vélamágia nem növekszik. Nem növekedhet, mert a karkötő rögtön szól, és akkor nekem jajaj lesz, ha rájönnek a csúnya minisztériumos bácsik a használatra. Ujjam elveszem a lány álláról, hogy tenyeremet arcára simítsam, ujjaim a tincsek közé szánkázzon. - Szerelmes lenni a férfiba még? - nem engedem el tekintetét, mert az őszinte válasz így is garantált, mégis látni akarom tekintetét.
|
|
|
|