36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Winnifred Adyra Rossouw
INAKTÍV


Winnie
offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 106
Írta: 2019. október 2. 16:34 | Link


WiNézet❥ az első meccs után❥Pécs

Kicsit besűrűsödtek a napjaim, amióta bejöttek ezek az edzések, meg néha azt is érzem nem vagyok önmagam. Mondjuk úgy az agressziómnak nem voltak olyan mértékei, mint amikkel most megismerkedtem. Egyszerre aggódtam a saját popsim épségéért, és azokért, akik még... nos számítottak. Kellemetlen, de ez kimerült a pár csapattársamban. Nem ingatott meg pár elhulló piros-sárga-zöld a másik félnél, de talán ez normális. Gondolom, nem volt egyszerű dolgom Andris Ábel mellett, de némi ideggel és remegéssel, meg UHM-mel együtt felfegyverkezve leszálltam a pályáról, és mielőtt Ernyő kapott volna tőlem kettőt a gurkótalálata mellé, amiért hagyta meghalni a kis szőke lányt nálunk, Chris kezébe tömtem a cikeszt. Tartsd meg a mocskot, te apró állat. Teljes szeretet és tisztelet kíséretében persze.
Nos, mindezek után szünet kellett, valami más, valami nem iskola, nem tömeg, nem ráhatás, nem kötelesség... és itt voltam. A jóga még mindig mozgatott, ugyan ilyen óra szintjén sosem jártam, ez inkább otthoni készség, mióta az országba jöttem néztem lehetőségeket, és így július végétől indult is képzés. Nekem meg van partnerem. Ha akarja, ha nem. Így hát útjára is indítottam pár napja egy levelet Zlatannak, hogy az egyetem előtt találkozzunk, fél ötkor. Tíz perc séta nagyon kényelmesen innen a terem, és öt után kezdődik, szóval gondoltam, ha kicsit késik is beleférünk. Én már negyed körül ott álltam átöltözve, kibontott hajjal, mert nem bírtam a hajgumimmal és vártam. A sporttáska a lábam előtt hevert a földön és a kulacsomból a vízbe kortyoltam, ahogy próbáltam összeszedni a gondolataim. Igazából én sem tudom mit gondoltam erről az egészről, de még mindig úgy érzem, a legkevesebb ez a kis... szívesség a részéről. Próbálok én haragudni, de inkább csak sértett voltam. Ezt meg majd jól nem kötöm senki orrára. Annak örülök, hogy egy-két lila folton túl semmi bajom. Meg a traumán hányszor fogták meg a seggem a meccs alatt.
Utoljára módosította:Winnifred Adyra Rossouw, 2019. november 12. 20:10
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Zlatan
INAKTÍV


A hibád
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 308
Írta: 2019. október 2. 17:51 | Link

Winnifred Adyra Rossouw x júliusi Pécs, p.m. x me



Volt szó erről. Tudom én, hogy volt, kezet is fogtunk, végül elköszöntünk és elváltak útjaink. És én ennyiben is maradtam, mert kézfogás ide vagy oda, de csak nem fogok magamból hülyét csinálni egy csomó ember előtt egy olyan lány kedvéért, akit kurvára nem is ismerek, és kiengesztelésnek olyat kér, hogy toljam el vele a seggem jógázni. Kikér ilyet, de tényleg? Mondjuk azt meg kell hagyni, nem átlagos maga a lány sem, így nem kellene meglepődnöm azon, hogy ilyet kér, de esküszöm nem jutott volna eszembe az, hogy valamikor is behajtja rajtam.
Egészen addig nem gondoltam rá, amíg a bagoly pofátlan módon repült be a nappalimba, miközben én éppen próbáltam megfejteni az éppen fogyasztott whisky-m... bármiét. Az legeslegelső kortyot nyeltem le éppen, amikor a madár rárepült a kanapé karfájára és felém tartotta a levelet. Kétkedve vettem el, majd elolvastam. Aztán még egyszer, és a biztonság kedvéért még egyszer, mert elhittem volna, ha azt mondják valamit tettek a piámba és ettől az egyetlen egy kortytól is betéptem és csak káprázik a szemem. De mivel a bagoly nem mondott ilyet, és rajta kívül nem tartózkodott más a házban, így bajszom alatt motyogva öltöztem fel, pakoltam össze a táskám és indultam meg. Az átok helyét szorosan lekötöttem, és tudom, hogy nem ajánlott a hopponálás, de gyorsnak kell lennem.
Kereken 16:30-kor lépek Adyra elé egy nem éppen őszinte mosollyal ajkaimon, és ennek nem csak a jóga az oka, hanem ez az istenverte hopponálás is. Fáj, mint a kurva élet.
- Reméltem, hogy viccelsz - állok meg vele szemben, és komolyan meg vagyok lepődve pontosságomon, mert amióta az eszemet tudom soha nem értem oda pontosan sehova. Nem, mintha ma olyan sok dolgom lett volna, ami okot adhatott volna a késésre, de mindegy. - De nagyon úgy tűnik, hogy nem. Vettem - biccentek felé egy aprót, és agyamban pár pörögnek a fogaskerekek arra vonatkozóan; mégis hogy fogom túlélni ezt?
Utoljára módosította:Ombozi Zlatan, 2019. október 2. 20:04
Hozzászólásai ebben a témában

Winnifred Adyra Rossouw
INAKTÍV


Winnie
offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 106
Írta: 2019. október 2. 18:19 | Link


WiNézet❥ az első meccs után❥Pécs

Ha valami ígéretet teszek, igyekszem betartani, fordítva is szeretem hinni, hogy ez mástól is ér ennyit és nem üresek a szavak. Ez a kézrázós dolog furcsa volt, de talán neki ez számított igazán alkunak, így abban voltam, hogy valahol várja a levelem. Vagy ha nem, akkor kellemetlen perceket szereztem, bármit tett, de ugye ez is a pakliban volt, nem tagadom. Nyilván ennél csak az lenne kínosabb, ha a teremben is beígérem, hogy bizonyosan partnerrel megyek. Nem tettem, csak jelentkeztem és annyit írtam be lehetséges plusz egy fő. Mert az, előfordulhat.
- Woah... - szaladt ki a számon, még egészen el is mosolyodtam, ahogy a kezeim összekulcsoltam magam előtt. Pontos és itt is van, ígéretes délután, mondjuk ez még csak a start mező. Nem most kéne kétszer kimaradszot dobni, meg a bank se vigyen el mindent, és az se volna jó, ha zálogosítanának. - A jógával, vagy hogy gyere el? - kérdeztem vissza jókedvűen, igazából mindkét részre nagyon valós lenne az aggálya, ha ez az. Nem teljesen tudom eldönteni, hogy a tény kiborította, rossz napja van, vagy csak próbál úgy kinézni, mint a macsók akik eljátsszák, hogy mindent leszarnak. Igazából kicsit leolvad a mosolyom, de lehajolok a táskámért és a vállamra véve kihúzok belőle egy zöld feltekert szivacsot. - Ezt neked hoztam, gondoltam ha nem lenne jól jön. Jól hittem - tartottam felé, majd mutatva előre el is indultam, ha hajlandó volt követni. Nincs messze, meg gondolom nem tudja merre. Azért meg is torpantam, hogy ha úgy van, de szerettem volna hinni, ha eljött idáig, megyünk is be.
- Nem szoktam üreseket beszélni, és ez tényleg érdekel. Furcsa ez a rendszer, hogy páros, de ha így van - vontam vállat, mintha nem lenne ezzel mit tenni. Nem tudom vannak-e rendes csoportok, a közelben nem találtam, ez egészen biztos. - Jógáztál már valaha? Vagy mennyire vagy gyakorlott?
Nyilván nem kizáró ok itt az sem, ha azt se érti miről beszélek, nemrég volt ilyen csapattársam is kviddicsben, aztán mégis itt vagyok, élek és nyertünk is. Ő is felépülőben van szerencsére, pár nap gyengélkedő volt mindössze.
Utoljára módosította:Winnifred Adyra Rossouw, 2019. november 12. 20:11
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Zlatan
INAKTÍV


A hibád
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 308
Írta: 2019. október 2. 20:10 | Link

Winnifred Adyra Rossouw x júliusi Pécs, p.m. x me



Soha életemben nem voltam ilyen pontos, és fogalmam sincs ez most miért változott meg. Baszki még a helyszínekre is minimum tíz perc késéssel érkezem és nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a minimum idő. Valamiért a kezdeti döbbenet átcsapott abba, nyilván miután elolvastam a biztonság kedvéért párszor a levelet, hogy akkor most vagy soha, itt a lehetőség arra, életemben egyszer ne késsek. Valamiért mégis úgy érzem, ezt a jó szokást nem fogom megtartani sokáig.
- Mindkettővel - vonom meg vállaimat a kérdésre. Valóban így van, nem jutott volna eszembe, hogy valaha be lesz rajtam hajtva a páros jóga. Egyáltalán mióta csinálják a jógát párban? Azt hittem ez ilyen egyedüli dolog, mindenki lemegy alfába, valami japán zene szól közben a háttérből, és boldogság. Mondjuk, mindezek alapján, nem voltam jól tájékozott a jógával kapcsolatban. Biccentve veszem el tőle a polifoamot, miközben vállamra dobom a sporttáskát, indulásra készen állva. Elképzelésem sincs mire vállalkoztam, életemben nem jógáztam, mert valahogy nem volt összeegyeztethető a box edzésekkel, de ha már eljöttem idáig csak nem ülök be valahova elszlopálgatni egy kávét. Először; nem lenne illendő, másodszor; totálisan megérdemlem, hogy lássam Adyrát minden kibaszott jóga pózban, ami csak létezik, és ha az oktató egyet is kihagy a mai órán, isten látja lelkemet, megfogom tudni.
Szó nélkül követem, azonban, amikor megtorpan, egy mindennek, csak éppen kecsesnek nem mondható mozdulattal kerülöm ki, egy oldalra lépéssel, ha egyetlen mód van rá, akkor ne taroljam már le a lendülettel. Megilletődve pillantok rá, majd vonásaimat rendezve figyelek arra is, amit mondd.
- Igen, számomra is elég érthetetlen - vonom meg vállaimat, komoly értetlenséggel a szememben. Na ugye, hogy ő sem érti? Akkor mégsem vagyok foggyos jógából. Kösz, köszi, jár a keksz! - Egyet tippelhetsz csajom, kettőre megmondom - csettintek nyelvemmel egyet, ahogy mutatóujjammal felé bökök vidáman. A kezdeti feszültség és aggodalom kezd eltűnni belőlem, mert legrosszabb esetben csak ülnöm kell és néznem ki a fejemből, mert látják rajtam a szenvedést.
Hozzászólásai ebben a témában

Winnifred Adyra Rossouw
INAKTÍV


Winnie
offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 106
Írta: 2019. november 6. 17:58 | Link


WiNézet❥ az első meccs után❥Pécs

- Olyan furcsa hogy elhívnak bárhova? Nem lehet túl boldog életed - billentettem oldalra a fejem. Nem tudtam ez mennyire hat sértésnek, hogy szebben csomagoltam a "neked akkor nincs is életed, nem hogy magán, de semmilyen?" kérdést. Általában egy kicsit többet várok, mielőtt ennyire indiszkrét leszek, de azt hiszem az első találkozásunk ezt a privát szféra dolgot eléggé megdöntötte már. Hogy hátrány vagy előny, azt meg döntse el maga mindenki.
Egy kedves oldalamat sikerült ma elővennem, ha azt vesszük mit kapok a folyosón mostanában a meccses teljesítményem miatt. Megkaptam az "agresszív lán" jelzőt is. Én meg csak néztem, hogy, igen? Talán ez a jobbik, mert a másik véglet szerintem a kis, szőke csapattársam, aki a gyengélkedőn végezte. Kellemetlenségek.
Bámultam őt, nem szoktam leselkedni, takargatni is ritkán azt, amit teszek. Talán mert mindig elhiszem, hogy ha ennyire más vagyok nem látszik az arcomon úgy, mint egy európai lánynak mondjuk a zavar, vagy a pirulás. Pedig de, és nálam is tud nagyon figyelemfelkeltő lenni. De ha nem veszek erről tudomást, nincs. Az alkata nem indokolna ilyen hobbit, biztos vagyok benne, ha ismeri is a jógát, az nem pont olyan tudás, ami itt ma hasznos lesz.
- Igazából logikailag érthető, rengeteg modern póz van, amit már párosoknak ajánlanak. Régebben, még otthon az egyik testvéremmel gyakran próbáltuk - vontam végül a vállamon levéve róla a szemeim, és mikor mellém került kis mosollyal körül is néztem, mielőtt tényleg lekaszálok valakit a menésemmel. Felnevettem arra, amit mondott, azt hiszem leginkább a megfogalmazásra, nem a tényre, hogy a válasz bizonyosan nem.
- Biztos rejtett tehetség vagy - bólintottam is párat magam elé, hogy aztán megérkezve be is lépjek a kis jógastúdióba. Nem volt valami nagy, de elég kényelmesnek nézett ki. A recepción megkerestem a listát, a nevem fent is volt mellette a számmal. Meg is kérdeztem hol találjuk, majd megmutatták én meg Zlatanra néztem.
- Most még el lehet futni - mutattam az ajtóra, bár nem tagadom, és biztos rám is volt írva, hogy elég csalódott lennék ez esetben. Így inkább elindultam, hogy benyitva az egy-két embernek meg az oktatónak köszönve oldalt letéve a dolgokat kiterítsem a matracot. - Mennyire vagy hajlékony?
Utoljára módosította:Winnifred Adyra Rossouw, 2019. november 12. 20:11
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Zlatan
INAKTÍV


A hibád
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 308
Írta: 2019. november 13. 17:17 | Link

Winnifred Adyra Rossouw x júliusi Pécs, p.m. x me



- Nem az a furcsa, hogy elhívnak - rázom meg a fejem mosolyogva. - Az a furcsa, hogy jógázni hívnak, és el is jövök - fejemet tovább rázom, mert komolyan nem értem mi vitt rá erre az egészre. Jóga. Az volt valaha férfias? Egyáltalán férfiak járnak jógára? Istenem, esküszöm valami gebasz van az agyammal, amiért ezt bevállaltam, és most az a legkisebb gondom, hogy Adyra burkolt kérdése annyira mégsem burkolt. Mert azért, akinek van egy kis gógyija az hamar rájön, hogy mire irányult a kérdés, és bár nem fogom az arcába mondani, hogy túl sok helyre is hívnak, ahova rendszerint nem megyek el, de azért megtenném.
Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy tekintete megakadt rajtam, de ezt nem verem nagy dobra, mintha nem vettem volna észre, szöszmötölök tovább a táskával, mert a pántja megcsavarodott. Ez nem igaz, de ami a hátam mögött történik azt a nő pont nem látja, szóval adok neki lehetőséget a bámulásra, amíg végre megindulunk. Jól esik a tekintet, jobban esne, ha másik helyzetben kapnám, de beérem a jógával is. A jóganadrággal. Khm, részletkérdés, nem is igazán fontos a jóga. Már csak azért sem, mert a nőn nem is az a standard jóganadrág van, amire számítottam, hanem valami szürkeség, ami... nos maradjunk annyiban, hogy pont megfelelően kiemel mindent, amit az ember látni szeretne, vagy esetleg szívesen látna. Vagy csak rásandítanak, és ott felejtené a tekintetét. Mindegy, innentől az agyamban a jóga a leghátsó zugban van eltemetve, mert ahogy Adyra elindul, csak pár másodperc múlva követem a bejáratig.
- Dehogy érthető! - kerekednek ki a szemeim, ahogy tartom neki az ajtót, majd zavartalan folytatom tovább. - A jóga az nem páros bárhonnan nézem, a páros pózokat meg pontosan azért találták ki, hogy szívassák az embert - egy huncut féloldalas mosoly kerül fel ajkaimra, mert bár valóban így gondolom, de azért Adyra látványa valamelyest jobbá teszi a helyzetet.
Csak egy halk kuncogást engedek meg magamnak arra, hogy rejtett tehetség vagyok. Hogyne, mindenki rejtett tehetség valamiben, csak valószínűleg kurva mélyen van ahhoz, hogy elő is jöjjön a dolog. Csak legyintek egyet, mert ezt ugye egyikünk sem hiszi el. Szó nélkül követem Adyrát a terembe, miután elintézett mindent, és bizony, hogy tényleg ott volt a neve mellett a +1, én meg ezen még meglepődök. Hah! Tényleg itt vagy, Ombozi, ne bomolj, csak élj túl! Megemelkedett szemöldökkel tekintek a nőre.
- Hova futnék? - ha az a bemelegítés akkor rendben van, de Adyra arca nem feltétlen ezt mutatja én meg csak egy mosoly mellett indulok el a megfelelő terem felé, remélve, hogy azért így egyértelmű a helyzet. Ledobok mindent a nő cuccai mellé, kihajtogatom a szivacsot, majd azzal a lendülettel ülök le rá, mint aki vár a csodára.
- Mint egy bot körülbelül - egy határozottat bólintok. Box, érted? Hogy lennék már hajlékony? - Holnapra meg már lehetnék fatörzs is, amennyire be lesz állva mindenem... ettől - mutatok körbe drámaian a termen, utalva arra, hogy meg fogok halni. Valószínűsíthetően. - Te mióta csinálod?
Hozzászólásai ebben a témában

Winnifred Adyra Rossouw
INAKTÍV


Winnie
offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 106
Írta: 2019. november 13. 23:40 | Link


WiNézet❥ az első meccs után❥Pécs

- Ez utóbbi engem is meglepett - mutattam rá az ujjammal, mert be kell vallani, hogy sok dologgal számolok, de ez kicsit a meglepő kategória. Nem azért, mert ilyen tapasztalatom lenne, nem igazán hívtam még el senkit hasonló módon, leginkább sehogy mondjuk. Egyszerűen az első alkalom benyomása nem tudtam mit takar. A szavai abban megerősítettek, hogy azért nem minden nap járkál el bárkivel bárhová. Nyilván más eset gondolom, ha szép nővel akad dolga, vagy mondjuk a családjával. Az utóbbi mindenkinél lényeges, nem? Nekem például népes van, ha azt vesszük, mondjuk mindenkivel nem tartom szorosan a kapcsolatot. A sok testvéresség - és sok apásság - átka, hogy olykor nagyobb a táv, mint amit meg lehet rendesen oldani. A nem személes kontakt túl rideg számomra, igazából kicsit ódzkodom is tőle, ki tudja mi van egy levél vagy üzenet másik végén?
Kicsit lemaradt, azaz valamit intézkedett a táskájában, nem mintha közöm lett volna, én csak jobban megnéztem úgy az egészet, a ruháját, a tartását, a karját, úgy mindent igazából hirtelen, aztán csak tényleges ütemmel az övé előtt elindultam el is fordítva a tekintetem. A bámulás ráér, biztos nem az utolsó percem a földön meg így előtte állva.
- Értem én - nevettem el magam, mert nagyon vicces volt az elsőrendű felháborodása, persze érthető is, nem csak azért, mert férfi, és ők ezt szerintem elég ritkán űzik, mint hobbit, hanem mert lelki szemeim előtt próbáltam látni őt, mint jógaértőt, de nem sikerült. Így már-már azt hinném, ha nem festene bátor, erős férfi ábrázatot, hogy fél a mai naptól. - Azt hallottam, vannak, akik szeretik. Biztos legenda - nyújtottam el a végét, talán kicsit ironikusra véve a figurát, de csak széles mosollyal inkább a terembe érésre koncentráltam a portáson át és az utakon, amik oda kanyarítottak az épületben.
- Segítségért? - Csontkovácshoz vagy ortopédiára, függően mi nem sikerül ma? Ezt hangosan inkább ki sem mondom, ez olyan, amit szerintem nem is kell, látok szavak nélkül is, nekem fejben sem kell olvassak, hogy tudjam, ha valakinek valami új, az nem feltétlen kedvező.
- Milyen anyagból? Gumi? akkor elég jó - néztem elismerően, miközben lehajoltam kiteríteni a dolgaim. - Ugyan, vannak nagyon jó relaxációs fürdősók, csak beülsz a kádba, és segít - javasoltam előre némi segítő jobbként, hogy aztán le is üljek, és az oktató kérésére le is ültem a kezdőpózba majd vettem pár mély levegőt oldalra nézve Zlatanra, megvártam még ő is hasonlóan tesz, aztán magasra nyújtottam előbb a jobb karom és balra hajlítgattam, majd fordítva... még semmi ijesztő nem volt. - Úgy egy éve rendesen.
Ezt azért megcáfolnám a 10 perces kezdés után, mikor a hídálláshoz hasonló meredek hátgörbítés jött. Könnyedén elvégeztem, de nem az érdekelt éppen, nekem megy-e, oldalra is néztem.
- Minden rendben, Mr. Hatóság-Auror?
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Zlatan
INAKTÍV


A hibád
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 308
Írta: 2019. november 14. 18:47 | Link

Winnifred Adyra Rossouw x júliusi Pécs, p.m. x me



Még hogy őt lepte meg. Csak morgok az orrom alatt válaszként, mert mire feleszmélek már a teremben vagyunk és mindenki pakolgat, meg árgus szemekkel figyelik a tanárt. Nevetgéljük ki a szerencsétlen férfit, aki egy nő kérésének eleget téve éppen a halálára készül. Márpedig Adyra elég gyakran kuncog mostanában vagy rajtam, vagy a helyzeten, vagy rajtam, aki bekerült a ebbe a helyzetbe. Igazából egyik sem jelent jót rám nézve, mert valahogy az egész olyan, mintha éppen ebben a teremben akarnám hagyni a férfi mivoltom büszkeségét. Bár rajtam kívül vannak még páran férfiak, engem ez cseppet sem vigasztal, már csak azért sem, mert az arcukat elnézve elég nagy balfaszok, a jóga csak rátesz egy lapáttal erre a színvonalra. Na, de a büszkeség kérdés, ugye. Hogy csinálsz úgy magadból totálisan hatalmas idiótát, hogy közben próbálod megőrizni a férfiasságodat? Végig röhögöd. Ha az meg nem jön össze, akkor kisétálok a megmaradt méltóságommal, és amíg Adyra végzi a páros gyakorlatokat egyedül, addig én a joghurtot eszegetve bámészkodom, mégis mennyire tehetséges. Oké, a második opció egyáltalán nem áll fenn, de mindegy. Mintegy magam megerősítéseként bólintok is egy hatalmasat, még szerencse, hogy nem kiáltok fel örömömben, majd Adyrára kapom a tekintetem.
- És mit segít? - emelkedik meg szemöldököm a kérdésen. - Megtartani az önbecsülésem? - egy hatalmas vigyort eresztek meg a nő felé, remélve, mivel most meglepően jól megy a kommunikáció köztünk, akkor érzi ő is a viccet a dologban. Nem fogok felállni, és kimenni, alapvetően sem olyan fából faragtak, aki feladja az első próbálkozás előtt. A második próbálkozás előtt már feladhatod, mert legalább megpróbáltad.
- Haha - forgatom meg a szemeimet, miután lehuppantam a szivacsra. Ne is beszéljünk inkább ezekről a fürdősó dolgokról. Mi vagyok én...? A kérdés költői, nem kell rá válasz, kösz. Legnagyobb bánatomra nem élvezhettem sokáig, mert rögtön neki álltunk nyújtani. Oké, ez eddig nem is olyan vészes. Mint a kisangyal csináltam a gyakorlatokat, egy hangom nem volt, még esküszöm jól is esett, ahogy éreztem megfeszülni az izmaimat. Elismerően biccentek egyet a nő felé, aki rögtön megfeszíti a gerincét és haptákba vágja magát az edző kérdésére. Kikerekedett szemmel pislogok rá, és csak remélhetem, hogy tekintetemből kijön a "miafasz?" kérdés. Ha nem, akkor megszívtam.
- A fenét! - eresztem ki hangomat kicsit hangosabban. - Mégis mi ez? - tekintetem körbejáratom a termen, ahol mindenki csinálja a feladatot. Motyogok orrom alatt, majd kezeimet és lábaimat is elhelyezem, majd nyomok magamon egyet. Ezért jó a box, mert minden izmom meg van edzve, nem nehézkes felemelni a saját testsúlyomat, így ez sem olyan nehéz. Ha ennél bonyolultabb lesz, elszaladok.
- Ha lesz ennél szarabb is - pillantok Adyrára mosolyogva. - Csak néző leszek, nem vagyok én szalag baszki, hogy csak úgy tekeredjek - szent ég. Mi van, ha tényleg lesz ennél nehezebb?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek