Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.
|
|
|
|
love of my life
Balatonon
Van ez a fiú. Vagy férfinak kell neveznek? Semmit sem kell. Azért igen, inkább férfi, korban mérve biztosan. Szóval ő, ez a férfi, nevezzük nevén, a Damim, ő a pasim? Gondolom járunk, ha ide is kézen fogva érkezünk. Igaz, valljuk be, erre nyomós okunk van; máskülönben nem biztos, hogy le lehetne rángatni a partra a nyaralóból.
Csak pár nap, biztatóan mosolygok fel rá és élvezem, ahogy már most szívom magamba a D-vitamint. Hagyjuk, hogy szerencsétlen kedves bőre minimum tizenöt árnyalattal világosabb, mint a tiéd, Nárci...
- Nézd, ott árnyék van és nincsenek sokan - mutatok a nagy fára, mely alatt bőven van bujkálási lehetőség. A part ezen része egyébként sem annyira tömött, a turistáktól hemzsegő részt én is inkább elkerülném, köszönöm. Maradjon meg az azoknak, akik beérik azzal, hogy félméterenként hatalmas fenekeket tolnak az arcukba és olajban tocsogó lángost ehetnek.
- Kelleni fog rád naptej, de sok - ezt már az árnyékban megállva, a táskámban kutatva jegyzem meg. Mosolyogva nézek rá és kap egy puszit is. Ettől megenyhül, nem igaz? Egyébként is, ha nem tetszik Mr. Usának a Balaton és a strand, hát mi van akkor? Eltölthetjük a házban is az időt, nyomkodhatjuk a telefont. Jut eszembe, megmutattuk már neki az új appot? Igen, igen, úgy rémlik...
|
|
|
Mérey Nárcisz Mara
Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár
killer queen
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 570
|
|
Írta: 2019. július 2. 21:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=762964#post762964][b]Mérey Nárcisz Mara - 2019.07.02. 21:57[/b][/url] love of my life
BalatononVan ez a fiú. Vagy férfinak kell neveznek? Semmit sem kell. Azért igen, inkább férfi, korban mérve biztosan. Szóval ő, ez a férfi, nevezzük nevén, a Damim, ő a pasim? Gondolom járunk, ha ide is kézen fogva érkezünk. Igaz, valljuk be, erre nyomós okunk van; máskülönben nem biztos, hogy le lehetne rángatni a partra a nyaralóból. Csak pár nap, biztatóan mosolygok fel rá és élvezem, ahogy már most szívom magamba a D-vitamint. Hagyjuk, hogy szerencsétlen kedves bőre minimum tizenöt árnyalattal világosabb, mint a tiéd, Nárci... - Nézd, ott árnyék van és nincsenek sokan - mutatok a nagy fára, mely alatt bőven van bujkálási lehetőség. A part ezen része egyébként sem annyira tömött, a turistáktól hemzsegő részt én is inkább elkerülném, köszönöm. Maradjon meg az azoknak, akik beérik azzal, hogy félméterenként hatalmas fenekeket tolnak az arcukba és olajban tocsogó lángost ehetnek. - Kelleni fog rád naptej, de sok - ezt már az árnyékban megállva, a táskámban kutatva jegyzem meg. Mosolyogva nézek rá és kap egy puszit is. Ettől megenyhül, nem igaz? Egyébként is, ha nem tetszik Mr. Usának a Balaton és a strand, hát mi van akkor? Eltölthetjük a házban is az időt, nyomkodhatjuk a telefont. Jut eszembe, megmutattuk már neki az új appot? Igen, igen, úgy rémlik...
|
 Várffy-Zoller Vándordíjas
|
|
|
Kárpáti Damian
INAKTÍV
there's a flaw in my code | elektromágus
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 185
|
|
Írta: 2019. július 3. 15:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=763024#post763024][b]Kárpáti Damian - 2019.07.03. 15:31[/b][/url]  Nem értem, hogyan történt ez meg. Elvileg beleegyeztem én ebbe, bár emlékeim nincsenek róla. De hiszek neki. Nem hazudna, ugye?
Oké, igazad van, idióta kérdés. Mindenki hazudik.
De most hiszek neki. Elhiszem, hogy ez jó lesz. Vagy lesz benne jó is.
A Balaton. Nem vagyok akkora paraszt, láttam én már vizet, de jószántamból medence vagy strand közelébe nem mentem… soha? Anyával még igen, de arra nem emlékszem. Persze a Nagyi borzasztóan lelkendezett most, el is hajtott fürdőnadrágot venni, amit muszáj volt felmutassak az ajtóban, másképp nem engedett be. Azt mondta, szerinte mágiával meghosszabbítottam a nadrág szárát, de amúgy nem lehet egy szava sem, tényleg vízbe való, becsszó! (és igen, mágiával meghosszabbítottam a szárát)
Most is rajtam van. Kilóg belőle hósipkás hegyeket idéző lábszáram. Nem olyan zerge-szaros, hanem csak olyan fehér. És nagyon-nagyon vézna. Utálom. Szeretném visszakapni a farmeremet, de azzal nem engednek be, azt mondta Nagyi. Fogalmam sincs, ki kéne megállítson, egy fél őrt sem láttam.
- Hoztál…? - kérdezem kicsit rémülten. Nálam biztosan nincs naptej. Azt se tudom, hol kellett volna vegyem. Mondjuk ahol a nadrágot, az logikus volna, de akkor nem jutott eszembe, elég volt egyszerre egy traumatizáló dologgal foglalkozni. A lánytól kapok egy nyugtató puszit, ami - be kell valljam - tényleg hatásos. Leereszkednek a vállaim, ahogy lassan kiengedem a görcsösen bent tartott levegőt.
- Nincsenek sokan? - nézek szerteszét, amint megérkezünk a kijelölt célponthoz. Ez a nem sok? Mi akkor a sok? Tőlünk pár méterre két lány fekszik, tőlük nem messze meg egy vén fazon, akit esélyesen jobban érdekelnek a csajok, mint a napozás - ezt tippelem legalábbis abból, hogy pólóban nyomja a sportot és klasszikus taxis-barnulásban virít. Aztán kicsit odébb gyerekek visítanak, a szüleik meg isszák a dobozost az árnyékban, totálisan letojva, hogy a csemeték ölik egymást.
Szóval ez a Balaton.
Megadóan leengedem a táskát a vállamról, kicsit közelebb húzódva a fához, mintha ott hidegebb volna. Csak belül sírok némán.
Mit tesz veled ez a lány, Damian?
|
|
|
|
|
Mérey Nárcisz Mara
Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár
killer queen
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 570
|
|
Írta: 2019. július 6. 06:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=763250#post763250][b]Mérey Nárcisz Mara - 2019.07.06. 06:48[/b][/url] love of my life
BalatononJó, jó, a Balaton nem egy tengerpart pálmafákkal, de egy kiruccanásnak és persze kezdetnek megteszi. Az is nagy szó, hogy ebbe belement az ember, akit néhanapján úgy emlegetek, mint a fiúm. Vagyis az, nem? Merse kezét is szoktam fogni, de... Hát igen, tőle nem ugrabugrál úgy a szíved, mint Damitól. Ez lehet a szerelem. Ez a szerelem? Nem Freddie a nagy Ő? Talán. Talán nem. Talán ő kevésbé halott? - Ötven faktorost - Nárci, Nárci, ne vigyorogj úgy, mint aki a jövőbe látott. Szerencsés vagy, hogy neked nincs szükséged félóránkénti kenegetésre. Igazából erre vágytál, mi? Csak ezért a strandolás. Hogy bekend a hátát. Hagyj már! Elpirultál. Halkan nevetek fel az arcát látva. Rosszul kellene éreznem magam, mert így kimozdítom a komfortzónájából, tudom. De van neki egyáltalán olyan? Talán. Talán a játékterem. - Ha...leveszed a pólód, bekenem a hátad is - kissé bizonytalanul mondom miközben leterítem a nagy plédet, amin ketten is könnyen elférünk. Valahol a táskám mélyén bujkál a naptej, ott a sok egyéb dolog és ruha alatt. Elvégre a zavartság leplezésére mi sem jobb, mint a kutakodás?
|
Várffy-Zoller Vándordíjas
|
|
|
Kárpáti Damian
INAKTÍV
there's a flaw in my code | elektromágus
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 185
|
|
Írta: 2019. július 7. 16:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=763335#post763335][b]Kárpáti Damian - 2019.07.07. 16:17[/b][/url] Nem vagyok egészen képben a faktorokkal, mármint a biológiai faktorokon kívül, de ott meg mást jelentenek szerintem, mindenesetre nagyokat bólogatok, megnyugodva, hogy van naptej, s ugyanezzel a lendülettel totális káoszba kergetve az agyam, amikor rájövök, hogy ez mit jelent. Nem vagyok prűd vagy valami, sőt, már lány is látott egész közelről ruha nélkül, csak az más, nem ez a lány, s ez a gondolat valahogy ijesztőbb az egész kiruccanásnál s mindennél, ami eddig történt. Pedig a dolgoknak történnie kell, így szokott lenni, nem? Ha csak egymás kezét fogjuk, meg olykor megcsókoljuk egymást, az... az olyan öreges, nem elég neki, biztosan nem elég, kérni fog többet, s igazából nekem sem elég, kérni meg képes vagyok, ha adni nehezebb is, de vele más, ez most más, furcsább és mindennél nehezebb.
A zavaromban elveszítem a pillanatot, amikor elcsíphetném a pirulását, s már kutatni is kezd a táskájában a pléd után. Segítek leteríteni, aztán ácsorgok mellette, nézek rá, meg főleg nem rá, le a táskámra, el a gyerekek felé, a vízre, s tudom, hogy mi kell következzen s hogy ez normális, nincs miért izélnem ezen, olyan, mint beállni a hideg zuhany alá, egyből magadra kell engedd, ha csak a lábadat dugod bele s ott dideregsz félig szárazon, sokkal rosszabb lesz, zsupsz bele, úgy a jó.
Szó nélkül leveszem a pólóm, mielőtt még meggondolhatnám magam, s valószínűleg a Nemzetközi Űrállomáson is bemérték ezt a vakító fényt s most találgatnak hónapokig, hogy vajon miféle furcsa természeti jelenség történt itt Magyarország közepén.
Lecsapom a fenekem a plédre, törökülésbe fonom a testem s kicsit úgy helyezkedek, hogy hozzáférhessen a hátamhoz, ha valaha megtalálja a naptejet a mindent elnyelő táskájában.
- Majd... neked is bekenem, ha akarod - szólok át a vállam fölött, s rálesek, hogy mit szól. Ő nem néz ki úgy, mint egy anatómiailag elcseszett colgate-reklám, teljesen... normális a bőre színe, ha így jobban belegondolok, bár eddig nem gondoltam bele, mert más tulajdonságaival voltam elfoglalva.
|
|
|
|
|
