27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!


Kedves kavicsok,
kérünk mindenkit, hogy a gyorsabb és félreértések elkerülésére okot adó karanténból szabadulás és bekerülés, emlékezés érdekében levében vagy a témában tüntessétek fel a neveket, amennyiben több karakterről van szó. (Leírásban is szerepel.)
Navigátorok
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 29 ... 37 38 [39] 40 41 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Quinn Ashwood
Házvezető Rellon, Vendégelőadó, Auror, Minisztériumi dolgozó


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 239
Írta: 2019. május 5. 12:29 | Link

5 éve | a Hiba | mosoly

Nem a korai kelésről híres, ma mégis úgy alakult, hogy a nap első sugaraival ébredezni kezdett. Kellemes, lusta érzéssel nyújtózott, még csukott szemmel gondolta át, hol is van és mi történt az éjszaka. Egy kis ideig nem merte kinyitni szemét. Nem akarta, hogy vége legyen, hogy a férfi már ne legyen mellette.
Kellemesen csalódott a másik szuszogását hallva, majd fejét felé fordította. Nyomott egy csókot vállára mielőtt még kikelt volna az ágyból. Figyelt, nehogy felébressze. Az ablakhoz sétált, kinézett a kis réseken. Még így is sikerült olyan helyet találniuk, ahol az ablak a hátsó kertre néz és egészen kellemes látványt nyújt.
Néhány percig csendben nézi az alvó férfit, mosolyog és visszagondol az estére. Újra megtenné. Talán az egyik legjobb estéje és éjszakája volt eddigi élete során, pedig ő pont olyan gyerek volt, aki kiélvezte az idejét, kipróbált mindent.
Épp csak Nimród pólóját veszi magára mielőtt kilép a szobából, szándékában áll visszatérni, de két bögrével a kezében. Mindkettejüknek szüksége van a reggeli kávéra, ezt az együtt töltött idő alatt már megtanulta. Azon mondjuk lehetne vitatkozni, melyikük a hisztisebb, ha rosszul indul a nap.
Nimród bögréjét az éjjeliszekrényre rakja, sajátját magánál tartva visszasétál az ablakhoz és felül a párkányra. A pólóra már nincs szüksége, így csendben, a fényt a bőrén élvezve bámul kifelé, figyeli a virágokat, az udvaron játszó macskákat és vár. Várja, hogy a másik felébredjen és realizálja, hol is van. Bori pedig felé fordítja fejét és rámosolyog.
- Kávé az éjjeliszekrényen - szinte suttogja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Borbély Nimród
Független varázsló, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 56
Írta: 2019. május 5. 13:25 | Link

5 évvel ezelőtt - a Vörös - zene

Még a szemöldökét is összevonta, ahogyan próbált az álmok után kapni. Csak még egy kicsit, csak még azt a képet egy másodpercnyivel tovább megtartani...
Mélyen szívta be a levegőt, mikor elért tudatáig a hang. És a kávé illata. Még csukott szemmel mosolyodott el. A feketeséget a nap fénye narancssárgára színezte, aztán résnyire kinyitotta a szemét.
Szinte még vakon tapogatózott a bögre után. Kissé feltolta magát az ágyon, és hátát a támlának döntve nyögött fel elégedetten. Belekortyolt a kávéba, és az ablaknál ülő nőt figyelte. Szeme alaposan megfigyelt minden domborulatot. A bőre színét, ahogyan a délelőtti napfény sárgára festette. A sötét vonalakat, a spaletta árnyékait.
Elégedetten vigyorodott el, miközben füle mögé tűrte saját haját. Tökéletes reggel egy tökéletes éjszaka után. Olyan volt, mintha a tegnapi részegség még tartana. Mintha még bódult lenne a koncerttől és az este történekről. És mé csak nem is lesz tőle másnapos.
- Tökéletes - felsóhajtott, ahogyan a kávéjába kortyolt. Aztán tekintetével ismét elidőzött az ablakban ülő Borin. - Tökéletesen festesz ott. - Mosolya széles vigyorrá szélesedett ki, majd még jobban feltolta magát az ágyon.
Nagyot kortyolt a kávéból. Kész szerencse, hogy van elég idejük az indulásig. Pécs nincs is olyan messze innen, ellenben...
- Kár, hogy olyan messze vagy.
Utoljára módosította:Borbély Nimród, 2019. május 5. 13:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
Házvezető Rellon, Vendégelőadó, Auror, Minisztériumi dolgozó


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 239
Írta: 2019. május 5. 13:56 | Link

5 éve | a Hiba | mosoly

Egész életében emlékezni fog a tegnapi koncertre és az időre, amit kettesben töltöttek. Csak ők ketten, a felesleges bandatagok és az őket körberajongó csajok nélkül. Figyeli őt, figyeli a nyár szépségét odakint. Sosem akar tovább állni.
Tovább ül ott csendben míg Nimród ébredezik, kortyolgatja a kávét, melyből életet merít erre a napra. Egy újabb út áll előttük, egyelőre azonban csak a pillanatnak él. A bőrét égető tekintetnek, a mosolynak. Simogatja a férfi hangja és nem kell sokáig várnia, hogy a távolság lecsökkenjen.
Bori lassan, csípőjét ringatva sétál oda az ágyhoz. Bögréjét leteszi a szekrényre, majd négykézláb a másik fölé mászik. Mosollyal az arcán hajol a nyakához, apró, elnyújtott csókokkal halad a füléig, majd finoman fogai közé fogja.
- Elég közel vagyok? - teszi fel a kérdést, de a következő mozdulattal lefordul róla és hanyatt elterül az ágyon, karjai a puha párnákon nyúlnak el. Jól esően sóhajt fel.
- Elmentél volna, ha te ébredsz előbb fel? - vigyorogva, de érezhető kíváncsisággal kérdezi. Nem okolná, ha így lenne, de nem örülne, ez biztos és abban is biztos, hogy ezt a férfi is tudja. Elvégre ha csak egy estéről szólna, már Bori is itt hagyta volna. Ez viszont egy nyárról szólhat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kárpáti Damian
Egyetemi hallgató


there's a flaw in my code | elektromágus
offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 143
Írta: 2019. május 6. 15:58 | Link




Azt mondja, hogy tetszik neki. Tetszik. Tehát biztos jól érzi magát. Vagy legalábbis nem nagyon rosszul. S ha jól értelmezem, őszintén mosolyog. Bár soha nem tudom ezt megsaccolni, annyi ál-mosoly van és annyira jók benne az emberek, ami igazán nem fair, mert akkor én hogy kéne rájöjjek, melyik az igazi? Bezzeg ha én próbálok meg álmosolyogni, akkor az olyan kellemetlenül béna lesz, hogy az emberek zavartan félrepillantanak - helyettem ég a pofájuk, olyan rémes az egész.

Gondolod, hogy megtudnád különböztetni a kettőt? Mióta?

A dícséretére önkéntelenül is újra elvigyorodok, de most csak a képernyőnek, aztán összehúzom az arcizmaim, rendbe szedem a frakkjukat.
- Mentsük meg! - visszhangzom hangosan, lelkesen és kifejezetten bénán, ahogy a zsetontól újra életre kel a játék. Két kölyök megáll féloldalt a hátunk mögött és hangos üdítő-szürcsölés közepette figyelni kezdik a második kört. Más esetben biztosan itt érne véget a játékkedvem, de most annyira benne vagyok az egészben és csak mi vagyunk ketten meg a brok meg a hószörnyek, hogy felőlem a fejemen is gubbaszthatnak, nem zavarna.

Ezúttal gyorsan végigfutunk a pályákon, már nem vagyunk noobie páros, hanem vérprofi hódobálók vagyunk. Féljetek, szörnyek!!! Néha kiabálni kezdek, de észre sem veszem, mert a fejemben mindig ezt csinálom, csak most ki-ki szalad a számon is.
- Itt jön, figyelj... - feljebb tolom a fenekem a széken, ahogy bekészülök a végső rossz elleni küzdelemhez. Most jött el a mi időnk!
Rezeg már a léc mindkettőnknél, de végül kifekszik és felvinnyog a játék, hogy trálálá, sikerült, megmenekült a hercegnő és nem mellékesen valami nyomi helyi rekordot is megdöntöttünk.
- Nem rossz - bólogatok elismerően s ide-oda nyújtogatom elzsibbadt nyakamat. Mögöttünk közben megszaporodtak a kölykök, már ötön állnak, s szeretnének ők is hógolyókat dobálni, meg főleg megnézni, hogy megtudják-e dönteni a rekordunkat. Esélyetek sincs, nudlifülek, mi vagyunk a királyok. Rájuk vigyorgok, ami nagyon ijesztő lehet igazából, aztán a lányra pillantok.
- S most?
Ha nem akar mást csinálni, én tényleg eltudok itt lenni, amíg ki nem dobnak. De tudom, hogy másoknak az sok szokott lenni, ami nekem a normális, meg néha igényelik, hogy egyenek vagy... nem tudom, pihenjenek? Fene tudja. Szóval teljesen ötlettelenül, de nagyjából bármire készen várom, hogy eldöntse, mi legyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 7. 01:56 | Link

Üdítősmasina, majd Mr Hello
Frankie | május 10, Mágusvasutak, Pécs |  Na még mit nem...

Ha minden igaz, már hatodikán kijöhettem volna és akkor mit csinál a fogyatékos nő? Sikerrel eltöri a saját karját, majd közli, hogy kiesett az ágyból. Mert hogy magyarázod meg a nővéreknek, hogy csak ráfogtál a saját kezedre és úgy törött el, mint egy ropi? Na ugye. A bőrömnek elvileg még idő kell, a jobb karom helyenként égett foltok szegik, de kezdem megszokni a látványt. Fröccsent pettyekben az államon, a nyakamon, az arcomon is látni, de már nem vészes.
Furcsa érzés. Már, ez az egész. A félelem saját magamtól, a tény, hogy napok óta csak acélpohárból iszom, szívószállal, ez minden, ami a szervezetembe kerül, nélkül, hogy teljesen beszaratnám magam. Mi következik ebből? Hogy teljesen ráfüggtem mindenre, ami cukros. Mire leszállok Pécsen a vonatról, már tök kivagyok, a szám kiszárad. Nem megyek ki a varázslóknak fenntartott részlegről, korán van még, kevés itt az ember. Az automatához lépek, bedobálom az érméket, miközben megigazítom a bal kezemen díszelgő karszalaghalmazt. A PEN, Frequency és Download szalagjai mellett furcsán fest a kórházi, de az összkép része. Benyomom a megfelelő kombinációt, el is indul a kis kar, a zümmögés, ahogy kioperálja az innimet és... semmi. Megakad és nem jön ki semmi.
- Mi a f... - nézem közelebbről, de semmi változás. AZ üdítő bent ragadt. Én viszont csak körbepillantok, majd teljes erőből beletenyerelek a gépbe. Nem erre a hatásra számítottam. Kibillen ez egyensúlyából, majd nagy csörömpöléssel visszaáll egyenesbe és kiokád magából vagy húsz dobozos üdítőt, én meg állok itt, előtte, nyelve egy nagyot, ezt vajon ki látta. A szőke, magas pasin kívül, akinek integetek kicsit, így pár lépésnyi távolságból, kínos mosollyal. - Ura vagyok a helyzetnek.
Utoljára módosította:Guinevere Frances Yazel, 2019. május 7. 01:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Christiano Santos
Játékvezető, Független varázsló


Chris
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 50
Írta: 2019. május 7. 19:23 | Link

A  hihetetlen   hölgy
SleepyBear - 10th May; too early - Ki az aki tiltja?


Világ életében más kontinensen élt, az időeltolódás nem kicsit kikészítette Christ. Amikor pörögni kezdett, a legtöbben aludni indultak, fényes nappal pedig olyan sűrűn ásítozott, hogy simán látni lehetett a reggelijét. Nagyon finom pirítós volt egyébként, köszöni szépen. Még jobb lett volna, ha előtte a húga nem hideg vízzel ébreszti fél óra kiabálás után, de hát ez már részletkérdés.
Az említett nő profi rabszolgatartóként fogta munkára, aznap is cipekednie kellett. Pécsről akart pár cuccot hazavitetni, de ahogy megérkeztek az állomásra, egyszerűen otthagyta azzal, hogy várja meg, neki fontos dolga van. Női logika, sosem fogja megérteni. Eleve a vonaton kínlódott, de a váróteremben még rosszabb volt. Ülve elaludt, állva eldőlt. Halántékát masszírozva egy kávéért imádkozott, de már a kóla is megtenné a hatását. Bármit, csak...
Isteni beavatkozásként csörgést hall, kérdés nélkül odakapja a fejét. Még épp elcsípi, ahogy az automata visszabillen a helyére egy nő előtt, akit csoda, hogy a szél nem fúj el. Hogyan... ?
Az üdítők újabb zúgások közben esnek a földre, és Merlinre, van közötte kóla is. Megütötte a jackpotot, ez már biztos; talán még lottót is tehetne. Jellegzetes vigyorával lép közelebb a hölgyhöz, idő közben felkap pár dobozt a padlóról.
- Ehhez kétség sem fér - jelenti ki könnyedén, a csokor üdítőt felé tartja. - Fantát, kólát, vagy schweppes-t kérsz? Mondjuk inkább olyan sprite-os lánynak tűnsz - folytatja, ahogy szemtelenül végigméri őt. Egyik szemöldöke halványan megemelkedik a sebek láttán.
- Beperelheted ám Utónium professzort a hibás x-vegyszerért. Ügyvédet nem tudok ajánlani, de elviszem neki a virgácsot, akarom mondani a nyaklevest még a karácsonyi ebéd előtt.
Ellie már ezerszer elmondta, hogy ne viccelődjön, főleg nem idegen emberek előtt, mert egyszer be fogják zárni egy gumiszobába a szóvicc bűnözésért. Hősünk azonban a mindent vagy semmit elvet vallotta, azaz magasról tett a szabályokra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 7. 20:49 | Link

Üdítősmasina, majd Mr Hello
Frankie | május 10, Mágusvasutak, Pécs |  Na még mit nem...

Nevezzük sorsnak, végzetnek, vagy egy idióta szőkének, aki rám robbantott egy üstöt, de most itt vagyok, reggel van még, túl kora ahhoz, hogy kilássak a fejemből rendesen. Csak próbálom kielégíteni a szükségleteimet és szerezni magamnak egy nagy adag cukrot és koffeint a gépből, ami persze nem készséges, hiába próbálkozom. Bedobom becsületesen a kis érmeket, az meg fogja magát és kiszúrja a szemem egy nagy semmivel.
És mint a filmekben, mikor a hősnő ráébred az erejére, megborítom az automatát, ami belereng az érintésembe, pedig még csak nem is vagyok durva. Nagy szemekkel meredek a fémdobozra, majd arra, ahogy a lábamra esve kigurul az első doboz, majd azt követve egy rakás másik is, nagyjából az automata tartalmának fele. Iszonyú robaj, még körbe is pillantok, ki hallhatta. A nagydarab szőke pasastól eltekintve. Aki elég készségesen meg is jelenik az aurámban, én meg szélesen elvigyorodva veszek ki egy schweppes-et.
- Kezdjük ezzel. Légy a vendégem. Látod, kicsit túlvásároltam magam - lökök odébb a Conversebe bújtatott lábammal egy szivárgó Zero kólát. A tekintete azonban nagyon is leplezetlenül kalandozik el rajtam, mire kissé felvonom a szemöldököm. - Máskor szednék belépőjegyet is, de most épp lepukkant vagyok. De legközelebb úgy készülj...
Látom azt is, hogy a sebeket is észreveszi, de nem teszem szóvá, csak kicsit feljebb húzom a combom közepéig érő farmernacit.
- Túl jók az ügyvédei, nem hiszem, hogy megnyerhetném azt a pert. Inkább leiszom magam. Csak üdítőben tudok fizetni a levesért... - Azzal fel is pisszentem a az elvett üdítőt és rákacsintva belekortyolok. - Egészségünkre. Mit keresel itt ilyen korán? Egyedül?
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2019. május 7. 20:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Házvezető Levita, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
offline
RPG hsz: 126
Összes hsz: 711
Írta: 2019. május 7. 21:43 | Link


| |



Helyeslően bólogatna, ha nem foglalná le valami sokkal jobb, sokkal égetőbb szükséglet. Minden nő ördög és angyal egyszerre, ha arról a férfiról van szó, aki így megdobogtatja a szívét. Csendben kivár, vagy lehetőséget sem hagyva támad. A nyugalom szigetét kínálja, mialatt tornádó dúl benne. Mindez zavaró is lehetne, mégis élvezi, mert vele lehet közben.
Nem finomkodnak, és pont erre a hevességre van szüksége. Túl vannak egy házassági témán a random lánnyal, lebeszéltek egy randit és még a madár is jóllakva ment el. Már nem kell másra figyelnie, csak Denis érintését élvezi.
Éppen ezért átkozni kezdi azt a sütőt, a pizzát, meg az éhségérzetét is. Számíthatott volna Brightmore következetes engedetlenségére, de még mindig képes meglepni. Ilyenkor kétsége sincs arról, hogy ugyanannyira kívánják egymást és más nem is jöhet szóba.
- Nem, igazából Olaszország úgy egészében kimaradt eddig nekem - feleli őszintén, miközben a kesztyűbe bújtatott kezével kikapja az ételt. - Eddig nem volt időm a mediterrán vidékre, csak keletet fedeztem fel. El tudod képzelni, mennyire hideg van ott? - hiába árad felé a meleg a sütőből, elég a lengyel télre gondolnia, máris végigfut a hátán a hideg. A kultúrájukat imádta, a nyelv tökéletlenül is tetszetős, a humoruk zseniális, de az időjárásuk siralmas. - Mínusz tíz fok volt ott, és azt mondták, hogy az még egész jó. Hogy lehet ott létezni egyáltalán?
A fejét csóválva tette a pizzát egy nagyobb tányérra, amit aztán fel is vágott szeletekre. Miután végzett vele, a csapban végezte az eszköz, az étel pedig a pulton, közel Denishez. Persze kivihette volna az ebédlőbe, ha Denis úgy szeretné, meg is tehetik, csak egyetlen egy szeletet hadd fejezzen be.
- Jó étvágyat - akarja mondani, de mivel már elkezdett rágni, csak valami hasonlóra futja. Miután lenyeli végre az első falatot, mosolyogva néz fel a másikra. - Amúgy nagyon tetszik az egész andiamo, bambino, arcobaleno, pasta felfogásuk. Te mikor jártál arra?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Christiano Santos
Játékvezető, Független varázsló


Chris
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 50
Írta: 2019. május 7. 23:03 | Link

A  hihetetlen   hölgy
AttractedBear - 10th May; too early - Ki az aki tiltja?


A sprite látszólag nem talált, de nem esett komolyan kétségbe a tévedése miatt. Sokáig ő is azt hitte, hogy sajtburgeres, de pár éve kiderült, hogy inkább nuggets-es. Az élet tele van komoly fordulatokkal, amit vagy elfogadsz, vagy tagadod. A nuggets nem a legmenőbb dolog, de finom. Ahogy a sprite is.
- Köszönöm. - Szabad kezével kinyitott egy kólát, hogy aztán a lányéhoz koccintsa egy kacsintás kíséretében. - A több túlvásárlásra!
Ahogy a lány folytatja, bele is kortyol a mennyei italba. Már nem szükséges annyira a koffein-pótló, anélkül is éber lett a másiknak köszönhetően. Csak ez kellett neki, máris szépen indul a nap. A kólát lenyelve vigyorogva törli meg a száját; tetszik neki ez a kihívó hangnem.
- Megfizetem az árát, efelől ne legyen kétséged - feleli, miközben esélyt sem ad a lánynak félre nézni. Leplezetlen őszinteséggel tartja fogva a pillantását, ahogy újra felé emeli az italt. Nem kell mélyrehatóan ismerni, hogy megértse, ez egy ígéret, nem véletlenszerű hadoválás.
- Egyelőre ez is megteszi - hangsúlyozza ki különösen a mondat elejét. - Akármi van odafent, ő küldött téged, így legalább sikerül életben maradnom ma. De ha nem lenne kóla, akkor is segítenék; ez a hősök feladata - céltudatosan bólint egyet, tökéletesen átérzi a szerepét. Idiótát csinál magából? Lehet. Érdekli? Nem éppen. De ha már sikerül mosolyt csalni a szépség arcára, megérte.
A kezében maradt bontatlan üdítőket az automata tetejére pakolja, mivel nem tervezi ítéletnapig tartogatni őket. Átmozgatja ujjait ahogy végez ezzel, majd visszafordulva nekidől a nagy doboznak.
- A húgom kijelölt gardedámját játszom éppen, csak lelépett, mielőtt megbeszéltünk volna bármit is. Testvérek - sóhajtott fel. Ebben az egy szóban benne volt minden, amit csak el lehet képzelni; kín, szánakozás, szórakozottság és persze a boldogság is.
- És te? Hol maradt a többi pindúr pandúr? - kérdez vissza, ahogy lehetősége nyílik. Nem tudja elengedni a hasonlatot, pedig a nő egyáltalán nem hasonlít az idegesítő, világot megmentő kislányokhoz. És neki biztosan szebb neve van, mint azoknak a vakarcsoknak.
- Chris Santos egyébként - nyújtja felé a jobbját, ha már így eszébe jutottak a nevek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 7. 23:37 | Link

Mr Hello
Frankie | május 10, Mágusvasutak, Pécs |  Na még mit nem...

A pasas elég laza, akárhogy is nézem, egészen szimpatikus, még egy kis vigyort is az arcomra csal, ahogy eltűrök egy szőke tincset az útból. Legalább ebben nem tudok komoly károkat okozni. A dobozomon így is láthatóak az ujjaim okozta bemélyedések, elég hamar neki is kell kezdjek az ivásnak, mielőtt elindul a lőre kifelé. Én is az italba kortyolok, mielőtt viszonoznám azt a kis vigyort. Ebben a lehetetlen helyzetben mégis kezdem kicsit úgy érezni, normálisan állnak a dolgok.
- Igazán? Kezded felkelteni az érdeklődésem - nyalom meg kicsit a szám szélét, mielőtt kényszerűen ellazítom az ujjaim a dobozka körül. Természetesen komolyan veszem, nem szoktam az ilyen helyzeteket hagyni, hogy elpazarolódjanak egy ócska tréfára.
- Egyelőre? - kérdezek vissza leplezetlen kíváncsisággal, ismét az üdítőbe kortyolva, aminek egyre deformabb a doboza. Azt hiszem, nem a megfelelő időpontot választottuk ki az ismerkedésre, pedig én igyekszem a legnormálisabb oldalamat mutatni. - Nos, akkor kösz mindenkinek a Valhallában, puszipacsi. Nem minden szuperhős hord köpenyt?
Pedig el tudom képzelni, nagyon is, a feszülős cucc elég jól mutat az izmos pasikon, ő meg nem egy nyüzüge alkat. Meg is köszörülöm inkább a torkom. Visszapakolássza a dobozokat oda fel, én ott még csak fel sem érném! Milyen magas ez az ember? Itt mindenki ilyen magas? Mivel öntözik őket erre?
- Ezt ismerem. Az én Romée-m is hajlamos eltűnni, mikor az embernek szüksége lenne rá! Kistesók - szinte a hangomban hallani a szemforgatást. Eleget stresszelek a lányon így is, ezért siettem részben vissza. Nem tudom, hogy jól van-e, minden rendben van-e vele. Egy pillanatra tán el is komorodom, de aztán visszavarázsolom a kis mosolyt az arcomra.
- Csuporka a koliban kéne legyen, de tutira nincs ott. Sosincs ott. Csak ha hozza a minicocát is. Te hogy hívnál egy minimalacot?
Ez egy nagyon fontos kérdés, oldalra is döntöm a fejem kicsit. Mert míg Ro Pedronak nevezi, nekem ő csak Sir Pedro Bacon. A tekintetem kettőnk között a kezére csúszik, majd a sajátomra, az összenyomott üdítősflaskával és nyelek egy nagyot, meg is csóválva kicsit a fejem.
- Nem tudom ez mennyire jó ötlet. Nem szívesen tennék kárt benned. Guinevere  Frances Yazel. Frankie. Ginny. Vagy ami éppen kiesik a szádon, mindenre hallgatok - legyintem le, majd kidobom a dobozka maradványait. Ha elég erősen szorítottam volna, tuti tudok belőle labdát csinálni. Inkább egy sprite után nyúlok.
Utoljára módosította:Guinevere Frances Yazel, 2019. május 7. 23:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borbély Nimród
Független varázsló, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 56
Írta: 2019. május 9. 20:02 | Link

5 évvel ezelőtt - a Vörös - zene

Nem mozdult, csak a kávéját kortyolgatta, miközben vigyorral az arcán figyelte, ahogyan Bori szépen lassan felé közeledett. Akkor sem tette le a bögréjét, mikor a vörös egészen közel hajolt hozzá. Mikor ajkai súrolták a bőrét. Libabőrös lett, mikor a másik fogai finoman a fülét érték.
Aztán felmordult, mikor Bori csak úgy leheveredett mellé. Utána nézett. A kávé vagy a nő? Nehéz kérdés volt így korán reggel. Hajnalok hajnalán egy ilyen éjszaka után. Aztán Bori megszólalt, ő pedig belekortyolt a kávéjába. Van, amikor jól jön a külső segítség, ha dönteni kell...
- Kávéért? Soha! - Fél szemmel sandított csak a mellette fekvő nőre. Próbálta a kávéja mellett az ő látványát is inni. Minden vonalát, ívet és kanyarulatot. Nem tagadhatta, hogy tetszett neki a látvány.
Két korttyal lehajtotta a maradék kávét. A bögre keményen csattant a szekrény lapján. Még le sem ért egészen, mikor Nimród már fordult felé. Ajkai után kapott. Levegőt venni sem hagyott neki időt. Keze a tegnap este bejárt területeken kalandozott, mikor megcsörrent a telefonja.
Megállt a mozdulatban. Ajkaik még súrolták egymást, mikor a kitartó csörgésre reagálva egy sóhaj után a telefonért nyúlt.
- Ákos. - Biztosan az indulás miatt kereste a menedzsere. Letette, mielőtt még Nimród válaszolhatott volna a csörgésre.
A füle mögé simította a haját, és visszatette a a szekrényre a telefont. Két hosszabb pityegés, a kijelző pedig újra felvillant. Nimród csak rápillantott. Egy időpont és egy indulási helyszín.
- Kettőig még van időnk - feküdt vissza Bori mellé egy széles vigyorral az arcán. - Hasznosan kellene eltöltenünk, nem gondolod?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Játékvezető, Független varázsló


Chris
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 50
Írta: 2019. május 9. 22:30 | Link

A  hihetetlen   hölgy
AttractedBear - 10th May; too early - Ki az aki tiltja?


A mosoly megvan, és el kell ismernie, egész jól áll a leányzónak. Nem egy szende szűz, ezt pedig külön díjazza. Sokkal jobb, ha felveszi a társalgás menetét, nem pedig pironkodva elbújik a haja mögött.
- Akkor jó, mert ez a cél - feleli továbbra is szemtelenül vigyorogva. A mozdulatsor, amit a szájánál csinál persze nem kerüli el Chris figyelmét, megbűvölve nézi végig. Egyébként is nagy hódolója a másik nemnek, a nő pedig pontosan tudja, hogyan kell kijátszani a kártyalapokat.
- A tétek folyamatosan emelkednek. Most még kvittek vagyunk, de a következő alkalommal már duplázni kell. - Tehetetlenül megvonja a vállát, mintha kőbe vésett szabályokról van szó. Egy másodperc múlva ugyanolyan könnyedén folytatja a kis teóriáját. - Ha nekem belépőt kell fizetnem, szerinted beérem egy kis üdítővel? Nem lehet mindig a színekre tenni, a nagy szériával többet lehet nyerni. És az álruhás hősök mindig megérik a rizikót - bólogat komolyan. A rulett szabályokat bármikor rá tudná húzni élete bármelyik részére, ez alól a mostani véletlen kaland sem kivétel. A nő pedig minden kétséget kizáróan megéri a pénzt, nem kell ehhez órákat átbeszélni.
Röviden felnevet a hasonló másik hasonló véleményén. Ezek szerint ő is nagytesó, ez pedig egy újabb véletlen lenne? Nem; a túl sok egybeesés már más kategória. Ezt már Ted Mosby bebizonyította kilenc évadon keresztül.
Mégis hogy nevezne el egy állatot? Az ilyen feladatokat mindig rábízta a család női tagjaira, a lányai pedig előszeretettel álltak elő a bizarr ötletekkel. Mi is volt az aranyhaluk neve? Aha, megvan!
- Fasírt - jelenti ki halálosan komolyan. Egy malacnak pláne jobban állna, mint egy halnak. De most először hall olyat, hogy valaki malacot tart. Nem furcsállja, de azért érdekes infó.
Halványan megemelkedik a szemöldöke, lazán visszaejti a kezét maga mellé. Sok mindenre számított, erre pont nem. Mármint mennyi az esély, hogy egy 50 kilót épp csak elérő lány tehetne kárt benne? Tényleg valami kevert x-vegyszer kerülhetett a szervezetébe...
- Azt hiszem maradok a Ginnynél - tér vissza a beszélgetésükhöz. - Hogy kerültél ide, ilyen korán? - A mondat végére nem tudja megállni, hogy ne emelje a plafonra a tekintetét. Ebben az időpontban még akkor sem kelt fel, ha dolgoznia kellett menni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
Házvezető Rellon, Vendégelőadó, Auror, Minisztériumi dolgozó


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 239
Írta: 2019. május 10. 13:13 | Link

5 éve | a Hiba | mosoly

Még most is úgy érzi, megszűnt körülöttük a világ. Mintha a szoba falai elszigetelnék őket a nagyvilágtól térben és időben egyaránt. Az udvar, a játszadozó állatok mind-mind egy másik világ kitalációi. Talán ők is. Az éjszaka is. Az is, amit most érez, amikor bőrük újra összeér és felelevenednek benne a friss emlékek.
- Lusta - jegyzi meg vigyorral és igazából nem is akar ennél többet hozzáfűzni. Épp csak arra vár, hogy Nimród bögréje a szekrényen landoljon és úgy kap ajkai után, mintha az élete forogna kockán. Kezei automatikusan elkalandoznak a férfi testén, míg egy pillanatra sem engedi eltávolodni.
Bosszankodva nyög fel, majd túr a hajába. Nem is tudnának jobban időzíteni, pont akkor kell mindenkinek belezavarni a képbe, mikor a legjobb következne. Szemét forgatja a név hallatán. Úgy tűntek el az este, hogy egy szót sem szóltak senkinek. Borit nem, de Nimródot biztosan keresték és hiányolták, főleg azok a csajok, akiknek ezen az estén nem jutott belőle.
Bori követi a másik mozdulatait, majd mosolyogva támaszkodik fel. Annak ellenére, hogy nincs végtelen idejük, úgy érzi, bőven van annyi pillanat, hogy kihasználja mindet. Egy kis ideig nézi a férfi arcát, szemeit, s ujjaival végigsimít álla, majd ajka vonalán. Előbb nyakába csókol, aztán egyre feljebb halad. Hosszan, egyre hevesebben csókolja és egy hirtelen mozdulattal helyezkedik fölé. Most övék az egész délelőtt.

// Love//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 12. 15:55 | Link

Mr Hello
Frankie | május 10, Mágusvasutak, Pécs |  Na még mit nem...

Kicsit még el is nevetem magam, mert nem hinné az ember, hogy épp csak kiengedik az ispotályból a szarrá égetett ábrázatával, és még aznap sikerül ilyen jó dinamikát kialakítania egy ismeretlennel. Aki amúgy kifejezetten nem csúnya.
- Ezek szerint legközelebb már két kólát kell adjak? - nevetek fel, pedig egyértelmű, hogy a dolgok nem ennyire egyszerűek, nem is erről van szó. Másfelől vicces elképzelni, ahogy négy-öt tálca dobozos üdítővel siklok be a képbe pár alkalom után. - Belépőt?
Kifejezetten derűsen kérdezek vissza, mégis milyen belépőről beszél. Mert legjobb tudomásom szerint nem szednek ilyet a vasúton, tehát egyértelműen nem erről van szó. Jó, a vonat, az más kérdés, arra kell a jegy, de ott is a gyengéknek való, akik nem mernek bliccelni.
Mindketten ismerjük azt az oldalt, ahol te vagy a nagy, akinek példát kell mutatnia, nekem nem is derogál, de néha meg kell hagyni, hogy nem egyszerű. Miért is lenne az? Más, érző, légző, értelmes, gondolkodó - ezt néha kétségbe vonom - lényekkel kell kooperálni, és mit olyan, nem könnyű szituáció.
- Én azt mondtam, hívjuk Baconnek, de nem volt rá vevő - még a szám is elhúzom, mert nem hiszem el, hogy tényleg komolyan baja van a dologgal. Szerintem egy bacon nagyon csábító disznó. Más kérdés, hogy herótom van tőle, hogy azzal az állattal együtt kell lakjak, akármennyire pici meg aranyos is.
- Sajnálom. Mármint... Megmutatom. - Leteszem az italom a földre. Azzal el is veszek egy ép és sértetlen üdítősdobozt, a két tenyerem közé támasztom, majd veszek egy mélyebb levegőt, teszek hátra pár lépést és egy egész egyszerű mozdulattal, bármiféle megerőltetés nélkül összenyomom. Az ital belőle szétfröcsög, de ellenállás nélkül lapul a lehető leglaposabbra. Hátborzongató ez az erő. Felé nyújtom az művészien kinyírt dobozkát, majd leseprem a fehér pólóm szegő üdítőfoltokat. Lehet, hogy nem ártana elkezdeni melltartót hordani? Anyám legalábbis most biztosan felvetné ezt a kérdéskört.
- Éppen hazafelé tartok. Volt egy balesetem, pár napja már fogvatartottak az undorító nővérek Pesten. De végre szabadlábon. Ti miért ilyenkor pakoltok? Már ha azt nem vesszük, hogy megismerj engem. - Még a hajam is hátradobom egy elegáns mozdulattal, de aztán csak elnevetem magam. Nem is elég hosszú ehhez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Bence
Házvezető Navine, Auror, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Iskolai dolgozó


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 150
Írta: 2019. május 13. 21:53 | Link

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>


Mondták már. Lehetne a válaszom, de csak egy félmosollyal nyugtázom az érvelést. Nem is igazán fontos ki vagyok, az inkább, mit hoztam és itt nem az iratain volt a hangsúly. Nyilván ha erről tudna az öcsém, holnap lehet egy távoltartási végzéssel kéne kelnem, de ugye az azzal járna, hogy napirendet kell megadnom meg helyeket, tudná hol vagyok, mert oda nem mehet. Többet érek magammal. Van akinél ez megoldható volt azért. Én itt nem kísérletezem, neki ez egy papír lenne, betekerné újabb cigire őt ismerve.
- Édes lány vagy pedig, elkélne egy apai kéz föléd - dőltem hátra a széken még csak arra se véve a fáradtságot, hogy bármit megmagyarázzak a kijelentésemen, vagy éppen ne tegyem. Egyszerű volt és nagyszerű, mint a jelenlétem, miután előszedtem a dalokat és felé nem böktem. Volt benne angol nyelvű, de szerintem nehéz lenne eltéveszteni a dolgot. Ehhez még egy google translate is elég. Félreértés ne essék, nem akarom én lehúzni, de van pár szám,a miben egyszerű, mint egy faék az, miről, kinek, mit akar elmondani. Igen, amúgy én már hallgattam őket, nem f.sz vagyok, csak nem mindenben támogatom.
- Ez egy fél éve lestúdiózott albumuk, a kettes és tízes szám kivételével gyakorlatilag mindet küldöm szívélyes ajánlattal - néztem a listára egy pillanatra. Nem mintha tényleg mindenben lett volna alapja ennek, de abban, amiben szenved se hiszem, hogy a cigis dobozát hagyta vagy a kedvenc öngyújtóját Hollandiában. Inkább az önérzetét. Bár lehet az sosem volt. Az esze meg egészen biztos így járt.
- Nem tudom, hogy bírod a rajongást. Mondjuk én sem tudtam, hogy neki meg a másik oldal. DE azt mondta ez csak SzESzéLy és nEMtaRtsoKáiG - imitáltam a dolgot, hogy végül az italommal is végezve könyököljek az asztalra.
- Rá mégis hatással voltál, bár fura ízlése van, ne vedd magadra, ő se tudná megmondani mit él szerintem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 14. 09:22 | Link

Bence
#frankie | Pécs, nappali


Kicsit félre is nyelem a  gintonikom, ez a megjegyzés kicsit úgy elememben talál. Rövid köhicselés után inkább leteszem a poharat, megtörlöm a szám a pulóverem ujjával, nem törődve a rajta ragadó rúzsfoltokkal.
- Hát ebben egyet értünk - grimaszolok, mert tény, hogy édes vagyok, ahogy az is, hogy nem ártana, ha valaki figyelne rám. A családomnak már más dolga volt, messze voltam, ez nem volt egy opció. Más kérdés, nem is vágytam rá, hogy a nyakamra nőjenek.
Aztán előkerült a lemez, én pedig összepréselem az ajkaim egy pillanatra, miközben ránézek a listára. Érdekes címek, kezd érdekelni, hogy mi olyan egyértelmű ebben, hogy nekem ezt hallanom kell. Más kérdés, hogy szép hangja van, biztosan élhető a zenéjük is.
- Hát ez... érdekes. Szóval úgy körülbelül egy egész album? Mély benyomást gyakoroltam - biccentek elismerően, majd ismét a pohárba iszok, mielőtt még meg akarnám magamat ölni. Nem gondoltam volna, hogy valaha ennyire megborulna tőlem valaki. Az ujja végigcsúszik párszor körben a pohár peremén, majd az arcát figyelem, fürkészve.
- Én sem tudom. Nem szoktak értem rajongani - dőlök hátra elgondolkozva, miközben felcsúszik a szemöldököm az ironikus hangsúly hallatán. - Ez mi volt?
Azt hiszem, az már elég korán leesett, hogy nem tudja, mit él, nem is ismer jóformán, az embert egy gondolat ihlette meg, ami nagyon könnyen lehet, hogy nem én voltam. Ez nem csak vele esik meg, az emberek nagy része ilyen, aki hisz abban, hogy első látásra szerelem.
- Biztos vagyok benne, hogy nem tudná. Ezt kéred vissza? - kérdezem, a lemezt megemelve tokostól, mielőtt még a táskámba csúsztatnám.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató, Navigátor, Staff


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1109
Összes hsz: 2124
Írta: 2019. május 16. 02:08 | Link


daddy | december 10. |Pécs  | #adoptdontshop



- Azt tudom. - Kicsit el is vigyorodtam, ismertem, hogy milyen, hogy szeret adni a maga édes, lowcost módján. Soha nem is vártam el tőle, hogy költsön rám, csak hogy tényleg tegye magát érzelmileg, teljesen, kétszáz százalékban. Minden más már csak részletkérdés.
- Nem, azt nem is egészen így terveztem. Csinálhattam volna sokkal jobban is. De már mindegy, azt hiszem - tártam szét kicsit a karjaim tanácstalanul. Nem volt mit csinálni, az már megtörtént és úgy néztem, őt nem is igen zavarta ez az egész, nem ragaszkodott a felhajtáshoz, meg a körbeugráláshoz. Pedig megérdemelte volna.
- Persze, hogy azért. Mi másért mondtam volna? - néztem rá kissé zavartan, de aztán csak vontam egyet a vállamon, hogy annyira nem is volt fontos ez, nem is emiatt vagyunk itt. Legalábbis, nem ez volt a cél, hogy most itt és erről beszélgessünk.
- Érdekel. Szerinted hol laknak, ha nincs házuk? - kérdeztem, továbbra is határozottan, mert tényleg nem értettem, mit gondol. Biztosan van lakásuk, vagy valami, különben furcsa lenne az egész.
Elég bizonytalannak látszott az aláírás miatt, így aztán csak felvontam a szemöldökömet jó magasra, mielőtt kivettem volna a kezéből a tollat, hogy aláírjak.
- Igen. Bár, felőlem mehetünk anyáékhoz is, de akkor jön Bumbi is. Míg nincs jobb neve. - Közben a néni hozta is a kis szeretetcsomagot mellé, amit kifizettem, mert nekem ne adjon semmit ingyen egy állatmentő hely. A kutyán kívül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Prefektus Rellon, Rellonos mentor, DÖK elnökhelyettes, Harmadikos mestertanonc


Fél-gyilkos | Prince | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 2307
Írta: 2019. május 17. 19:20 | Link

Ivana
újra velem

Számszéle remeg folyamatosan, ahogy végig nézem a sertepertélésedet a sütőnél a pizzával. Mosolyogni akarok mindig, főleg, amikor lehajolsz érte és szemem legeltethetem idomaidon, de nem szabad. Visszafogom magam, és inkább felpillantok a plafonra, mintha valami k*rva érdekes dolog lenne ott. Inkább a plafon bámulása, ahogy mélyet szívok cigarettámból, mintsem olyat tegyek, amit nem szabadna, mert nem illik. Igazából fogalmam sincs, hogy illene-e vagy nem, mert ahogy rám nézel tudom, hogy mindenben benne vagy, amit csak kiejtek a számon. És ezt szeretem. És megérdemlem. És akarom.
Szemöldököm megemelkedik. Nem voltál még Olaszországban, én barom meg pont az eldugottabb részekre kérdeztem rá. Miért is? Remek kérdés, majd megválaszolom, ha nem lesz ennyire kellemetlen, és csak remélhetem, hogy nem kérdezel jobban bele.
- Majd felmelegítelek - lépek hozzád közelebb, hogy hátulról átölelhesselek, amíg elkezded felvágni a pizzát. Államat válladra teszem, szemeimet behunyom. Nem akarom bevallani se magamnak, se másnak, de egy ilyen nyugodt és tiszta pillanatban seperc eltudnék aludni. Kicsit, mintha fáradt lennék, ami egyáltalán nem meglepő. Leszív minden mostanában. Mélyet sóhajtva lépek el tőled és engedlek ki karjaim közül, hogy felhuppanjak a pultra egy pizzát fogva kezembe, miközben a csikket reflexszerűen a mosogatóba pöckölöm. Mire felfogom mit is csináltam, már mindegy, és bűnbánó tekintettel nézek rád.
- Izé... - dörzsölgetem tarkómat szabad kezemmel. - Bocs - emelem rád tekintetem, és elmosolyodom, amikor tele szájjal kívánsz jó étvágyat. Egy biccentéssel viszonzom, és beleharapok. Eddig észre sem vettem mennyire éhes is vagyok valójában, így a pizza első falatja jólesően csúszik le torkomon, azonban mielőtt beleharapnék megint eltekintek rólad.
Mégis belemegyünk jobban, és nem tudom mit is válaszolhatnék. Te nem tudod, hogy miért járok oda. Te nem tudod milyen vagyok valójában, mert még nem találkoztál a valódi Brightmore-ral. Melletted nem vagyok önmagam, mert nem lehetek és nem is tudok az lenni. Aki valójában vagyok, az ilyenkor meghúzza magát és csak röhög a markába, ahogy szokott. Fogalmam sincs hány perc telhet el csöndben, de még most sem tudok válaszolni a kérdésre. Tetszenek az olaszok, válaszolnom kéne arra a kib*szott kérdésre. Hazudjak? Az jól megy, lehet ki sem derülne soha, hogy hazudtam, mert leginkább olyanok tudják ezeket, akikkel nemigen beszélsz. Az a kemény két ember.
- Öm... - szemöldökömet kicsit összehúzom, ahogy megpróbálom keresni a megfelelő szavakat, hogy ne tűnjön olyan szörnyűnek. - Gyakran jártam oda a családommal. Gyerekkoromban felfedeztem az eldugottabb részeket - vonok vállat könnyedén. Büszke vagyok magamra, mert nem hazudtam. Vagyis ez nyilvánvalóan nem az igazság, de nem hazudtam, mert így van. Ez lett a vesztem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
Független boszorkány, Navigátor, Staff


méhecske° | mom, the bee°| Queen-bee°
offline
RPG hsz: 1219
Összes hsz: 4541
Írta: 2019. május 18. 00:07 | Link


TörpékADiszkóban és a Méhike | december 10. |Pécs  | #adoptdontshop


Nyilván nem mondtam nagyon újat, de azért örültem, hogy mindketten úgy gondoljuk, nem vagyok ehhez buta, csak a vásárlással nem barátkoztam meg továbbra sem. Más mondjuk, mikor kosarat kell a brekiknek összerakni. Az túl gyorsan és jól is megy már. Néha azért kicsit rosszul is érzem magam, mert szerintem ez nem rám vall, meg van az a mondás a takaróval, hogy ha kicsi ne dugd ki a lábad. Vagy hasonló, nem akarok olyan lenni.
- De nekem nem kell másik. Akkor se kellene, ha lehetne - ráztam a fejem, olyan lendületesen, hogy Aniaval majdnem kociztunk is, nem lett volna kellemes, de éppen elhajolt, hála az égnek. Csináltunk már baleseteket. Múltkor összefejeltek a nagy forgásba meg tánciba, azt lehet elfelejtettük elmesélni a férjecskének. De nem lett baj. Ahogy abból se, hogy olyan lett az életünk, amilyen. Szerettem így, és szerintem nagyon kevés lánynak volt olyan kastélyos táncis ünnepe az esküvőjén, mint nekem, nekünk. Szóval nem hiszem, hogy bármit alulmúlt volna.
- Szeretlek Nyuszó, ajándékok ide vagy oda - vontam picit a vállamon megint, ezt ma már annyit csinálom, ideje lesz belegondolni az izomlázba. Közbe megigazgattam az ölemben forgolódó pöttömöt is, hogy arrébb álljak a papírtól. Én inkább nem írok alá semmit. Jobb az úgy, meg békés és minden. Nem szeretem, ez komoly dolog, nem való nekem. - Szerintem jobb lenne.... Neki, ha hazavinnénk. Sok új dolog lesz, most még utazgatni - néztem kicsit bizalmatlanul magam elé, hogy aztán felnézzek azokba a szép kék szemekbe, majd csak mosolyogva billentsem oldalra a fejem, mielőtt ráncolva a nózim megszólalok.
- Eh - hangzott szinkronban az én számból és Klarcáéból is. - Nincs Bumbi feje, nézd meg, ő se szereti, még le is hajtotta a fejét. Ő Macis nem olyan mint egy rosszul mondott édesség.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Eleonore Santos
Házvezető Levita, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
offline
RPG hsz: 126
Összes hsz: 711
Írta: 2019. május 21. 00:07 | Link


| |



Nem felel semmit a bocsánatkérésre, nem lenne értelme. Egyrészt tele van a szája, másrészt pedig észre sem vette volna, ha nem hívja fel rá a figyelmet. Amíg nem a bőrén nyomja el, addig nem zavarja. Az egész szelet pizza lecsúszik a csendben, de a világért sem szeretné sürgetni Denist. Nos, talán egy picit sántít ez a kijelentés, mert hallani nagyon szeretné, csak nem erőltetve.
- Ühüm - bólogat végül elgondolkozva. A hallgatás sokkal többet mondott számára, mint az üres szavak, amiket végül megkapott. - A lényeg, hogy te tudod, hová viszel - folytatja, majd elvesz egy újabb szeletet.
Ahogy elkezdi azt is betermelni, kicsit zavarni kezdi ez a hirtelen feltámadt elégedetlensége. Nem érti, miért Denis az első, akiről tudni szeretne mindent, miért akarja az összes apró részletet felfedezni benne. Férfi ennyire még nem keltette fel az érdeklődését, mindenki más csak futólag foglalkoztatta. Valami nagyon nem stimmel, valami megváltozott Ivanaban.
A pizza szélét visszadobja a tányérra, lesöpri magáról a kételyeit a morzsákkal együtt. Most még itt van vele, egyelőre ennyi elég neki.
- Elég rendesen kimerítettél, Brightmore - kacsint rá játékosan. Nem csak fizikálisan, de mentálisan is. Egy egészen apró, mélyen alvó része szeretné megkérni, hogy maradjon vele, hangosan mégsem mondja ki. Mindent az asztalon hagyva fordul meg, majd holnap talán foglalkozni fog a tisztasággal. Most csak az érdekli, hogy Denis követi az ágyba, vagy a ruháit felkapva fog távozni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 143
Írta: 2019. május 21. 18:19 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


Érzem a fertőtlenítő szagát, nem azt az enyhét, amit mindig, mindenki a kórházakban. Ez tömény, belőlem árad. A hajamból, a kezemből, az egész testem dobja magából. Szenvedek és nem csak lelkileg, testileg is. Néha percenként vakarózom, elég csúnyán ekcémaszerű bőrkopást is idéztem elő a könyököm alatt az alkaromon, de már orvosoltam. Éppen ennek elkerülésére kellett egy pótcselekvés, mert most minden voltam, csak kiegyensúlyozott nem. Még mindig remegett a lelkem és nehéz volt feldolgozni az elmúlt heteket, közben holnap délben államvizsgázom. Úgy érzem magam, mintha az erkölcseimmel együtt a tudásomtól is megfosztottak volna. Megszégyenülve alig nézek emberek szemébe, pedig muszáj.
Újra és újra meg kell tennem, mosolyogni, és úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Kivéve a hülye automatával, ami elnyelte az apróm és a csokim is. Indulatból emelem a lábam és rúgok bele, de nem történik senki, csak tekintetek szegeződnek rám. Még nézek az üvegen át egy ideig, mielőtt az órára pillantok. Perceken belül jön Frankie, ideje lenne azt csinálnom, amit kell az automata szétszedése helyett. Annyira fura még minden. Mióta minden helyreállt folyamatosan dolgozom, kerülöm az embereket. Még Ward szemébe se tudtam belenézni. Rettenetesen érzem magam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Prefektus Rellon, Rellonos mentor, DÖK elnökhelyettes, Harmadikos mestertanonc


Fél-gyilkos | Prince | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 2307
Írta: 2019. május 21. 19:42 | Link

Ivana
újra velem

Nem követtem el nagy hibát, amiért nem mondtam el az igazat, ugye? Mert ennyi történt. Nem hazudtam, csak inkább egy morzsát mondtam el a múltamból, minthogy felfedjem a csúf igazságot. Ahhoz nincs elég közeli kapcsolatunk, bár ebben sem vagyok százszázalékosan biztos. Mostanában miben is vagyok? Még én mondtam Lorinnak - és tisztán emlékszem rá -, hogy azért mert nem tagadta, hogy Payne a családneve, még nem hazudott senkinek, aki azt hitte, csak nem tagadta le a többiek ostobaságát. Így, hogy kiderült, hogy Brightmore, minden sokkal egyszerűbb lett, senki nem meri bántani.
Érzem, ahogy szemöldököm ráncolom, így gyorsan rendezem vonásaimat. Nem bántja Lorint senki. Nem bánthatja senki, amíg vagyok neki, amíg ő van nekem. Végre. Ismét.
- Igen - biccentek egy aprót, majd az újabb megkezdett pizzaszelet felét visszadobom a dobozba. Az elmosogatott holmik közül kikapok egy poharat és megtöltöm vízzel, a felét le is húzom azonnal. Hátat fordítva a pultnak támaszkodom rá. Így nézem végig, ahogy szinte szó nélkül indulsz el a hálószobád felé. A mosoly, ami eddig ékesítette arcomat, fintorba torzul, ahogy tényleg a konyhában hagysz egy szó nélkül. Szemeimet lehunyom, nehogy olyat mondjak vagy tegyek, amit később biztosan megbánok. Jobbommal markolom a pult szélét, annyira, hogy ujjaim vége elfehérednek. Itt hagytál. Volt merszed itt hagyni, és velem még senki nem csinált ilyet. Nem kértél meg, hogy maradjak, nem kértél meg, hogy menjek el. Nem mondtál semmit, csak hátat fordítottál és illegetve tökéletes tested kisétáltál. Elsétáltál tőlem.
Elengedem a pultot, a maradék vizet komótosan kortyolgatva tüntetem el. Sóhajtok egy mélyet, és elindulok a hálószoba felé, hogy felöltözzem. Erre a fordulatra én számítottam a legkevésbé, nem is értem miért, hiszen mindig ez volt. Megtörtént, aminek meg kell, és elváltak útjaink. Mégis, most valahogy jobban... zavar. Igen, zavar.
Belépve a hálószobába rögtön az alsómért nyúlok, amit fel is rántok magamra, de akaratlan rád esik a pillantásom, ahogy csinálod a dolgod a szobában. A nadrágot visszaejtem a padlóra.
- K*rva életbe - motyogom az orrom alatt, és csak remélhetem, hogy nem hallottad meg. Hassal az ágyba vetem magam, egy elbűvölő mosollyal nézek rád, és tárom ki feléd karomat. - Gyere ide - amint tudom, hogy kényelmesen elhelyezkedtél, szinte rögtön elnyom az álom. Még hogy én merítettelek ki téged...

// Love //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 21. 20:26 | Link

Jazzye

Vannak dolgok, amik idővel jobbak és élhetőbbek lesznek. és akkor itt van a kis áldás, amit az egyetem a nyakamba szakasztott. Ez nem lett jobb, olyan szinten nem, hogy sikerült asszem eltörni magamban megint pár dolgot. Nehezen szedtem a levegőt még most is és az oldalam "kicsit" lila is volt. Talán ez juttat oda, hogy Jasminehez fordulok. Talán más. Talán a tény, hogy képtelen vagyok megérinteni bárkit és ez megőrjít.
A lényeg, hogy itt vagyok, a táskám tele csokikkal, miközben végigvágok a folyosón a hamarosan végzett dokinőhöz. Aki éppen agresszívan inzultálja a csokiautomatát.
- Whoa, tigris, elnyelte? - kérdezem, de ahogy nevetek, levegő után is kapok, ami még beszúr, nagyon rossz.
- Bocs, voltam már jobb állapotban is. Milyen csokit akartál? - kérdezem, szetnyitva előtte a táskám és felé tartva. Volt benne egy fél automata, amit elhoztam a kórházból,miután szétesett.
Utoljára módosította:Guinevere Frances Yazel, 2019. május 22. 14:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 143
Írta: 2019. május 22. 14:18 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


Fáj, rendesen érzem, ahogy még a csontom is megérzi a rúgásom, de meg sem rezzenek, hogy időm legyen rajta problémázni. Mérgesen meredek az üvegre, ahol hol magam tükröződik vissza, hol a csokit látom. Még rávágok a tenyeremmel, mire kicsit meglepődve és ijedten fordulok a lány irányába.
- Én nem is - mutatok a gépre, meg így magamra, de végül csak kiengedem a tartogatott levegőt és a kabátom zsebébe csúsztatom a kezem. Elnyelte, de jelenleg én is el tudnám ezt az egészet, szükségem van arra a csokira, mielőtt tényleg elér egy pánikroham. Sosem voltam beteg, hajlamom sem volt legjobb tudomásom szerint, de a hetekben három komolyabbat is átéltem, kettőt azóta, hogy megint én vagyok. - Mi történt?
A kérdésem szinte azonnal elhangzik, elég aggodalmas grimasszal nézek is rá, de csak egy fél lépést teszek közelebb. Azért sosem normális, ha örömödben fáj. Bár bizonyosan van, aki ezen vitatkozna, de ez most nem olyan, ebben elég biztos voltam.
- Bah, bármilyet, ami legalább egy löketet ad - mondtam kicsit lehangoltan majd belenéztem a felmutatott táskába és kicsit értetlenül meredtem. - Látom te nyelted el az automatát. És leszámítva, hogy menten meghalsz a nevetésben is, javult valamennyit?
Nem tudtam hogyan állunk most, bár mióta elsőre beszéltünk sok dolognak utánajártam, és igazából a volt gyakorlatvezetőm adott pár tippet, nem éreztem ezután hogy menthetetlen lenne a helyzet. Közben a lány alkarja alá nyúltam, hogy a magam irányába fordítsam, befelé az egyik hátsó vizsgálóba. Ott le tudunk ülni is megbeszélni, meg megnézem mi is a jelen gondja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 22. 14:53 | Link


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


A szabadelvű szülők rész nem igazán volt az asztalom, anyánk mindig támogató volt és mikor nem veszekedtek, akkor éppen ott állt mögöttünk, teljesen mindegy volt, hogy mit akarunk csinálni. Sport? Tedd. Zene? Csodálatos leszel. Nem gondolta ezt mondjuk az apám így, az ö életében és korosztályában még mindig forog a kérdés, hogy: és van rendes munkám is? Ez az életem és a munkám. A visszakérdésére eszmélek csak fel, mire elmosolyodva hagyom is annyiban. Halogatom az életet is néha, de mindig jövedelmező, mikor elérek valamiben a mosthoz.
- Mindenkinek van egy zsánere, jobb előbb megtudni, mint késve eszmélni, hogy leélted az életed valami ZS-kategóriás prüntyőke mellett - szívtam bele a cigarettámba, hogy rá nézzek, de el is nevettem magam. Valahogy nem tudtam elképzelni, ha valakit egy fesztivál, vagy koncert szét is kap, akkor sem fordul vele a világ ennyit. Nem láttam magam előtt olyanokkal, akikből most is párosával sétálnak el előttünk a Fő utcán.
- Hát? Egyik se hangzik egyszerűnek, nem mintha közöm lenne hozzájuk - tárom el a kezem. Sosem másztam olyanba, ami tudtam, hogy nem az én tudásomhoz vagy szakmámhoz mért. Ezt a f.sza kis tulajdonságot meghagytam Bencének. Ő előszeretettel b.szott ki emberekkel helyettem is. Megingattam a fejem, volt saját szálam a nyújtásra, majd vigyorogva meredtem rá. Merész. - Sokszor mondták már, hogy életösztönöm az nincs, de ezen kívül... tesztelj le, tündérke.
És milyen komolyan gondoltam ezt, még a kacsintás is ott volt pont az előtt, hogy az idillbe gyalogolt volna a kiscsaj. De mielőtt bármit tehettem volna már ki volt téve a körből én meg csak összefűztem az ujjaim magamon ahogy igyekeztem nem hangosan röhögni az asztallapot nézve. Milyen édes egy nő.
- Nincsenek hozzászokva, hogy valaki meg meri jegyezni nekik, hogy dolgozhatnának - néztem a pincércsaj után, majd elhúztam az italom magam elé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 22. 15:35 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.

Nem láttam még ilyen idegesnek ezt a lányt, nem is akarom, asszem, biztos sok kell neki, hogy ennyire felidegelje magát. Szegény automata. Mondjuk én is ugyanennyit csináltam és bamm, kiáradt az összes csoki, amit én csak összekapkodtam, majd elszaladtam a dolgomra.
- Nem vagy tigris? Uh, pedig jól állna, ha meggondolod magad, van egy olyan mintás felsőm, biztosan dögös lennél benne - javaslom, kis mosollyal az arcomon, végig is mérve, mert nagyon helyes csaj, ennél sokkal-sokkal többet is ki lehetne hozni belőle. Aztán csak fáj a nevetés, kicsit oda is kapok egy grimasszal, mert baromi rossz, szerintem valami nem a helyén van, vagy nem tudom... - Kisebb incidens, de semmi komoly, engedd el.
Tesz is felém egy lépést, nem lépek el, mert az gyanús lenne, de nem is nyomom egyből az orra alá a sérült testrészeim hogy UH EZT NÉZD.
- Oh, hidd el, bármelyik jó rá - bólintok meggyőzve, mielőtt elé tárnám a táskám, egyszerűen csak úgy érzem magam, mint egy mozgó csokidíler. - Hát, már képes voltam nem eltörni a borotvámat, szóval asszem, haladok.
Más kérdés, hogy a bordáim nem mondhatják el magukról ugyanezt. Kicsit rá is vágok az automatára, nem durván, így is eljut odáig a dolog, hogy kiokád egy nagy adag aprót és egy fél sor csoki leesik.
- Szedd ki a részed - szusszanok fel, leguggolva, hogy kivegyem az aprót, mert nem fogok előrehajolni, tuti nem. Utána a táskámba dobom a maradékot. Erről ennyit. Még megszerzem a Cadbury csokit és követem őt a vizsgálóba.
- Mit is csinálunk most?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 22. 16:38 | Link


Frankie | február 14 | Szabadkikötő


Egyszerűen nem bírom ki, kitör belőlem a nevetés, ahogy meredek rá nagy szemekkel, már épp megszólalnék, majd megint elnevetem magam, mert akármilyen luxi is a fordítógépem, egyszerűen nem boldogul.
- Mi az hogy "prüntyőke"? - nézek rá nevetve. Még meg is pöckölgetem kicsit a karkötőt, de egyszerűen semmi, inkább csak megcsóválom a fejemet. Inkább követem a pillantását aaz utca felé, de nem leszek tőle okosabb, csak megingatom a fejem kicsit.
- Nem is azok, de ettől még érdekel a dolog, szeretek segíteni másokon. Mikor épp magamnál vagyok - szívok újabbat a cigarettámból, mert nem mindig lehetek ügyes nagylány, aki csak elboldogul az élettel, mintha muszáj lenne. Néha lehetek én is kicsit életképtelen. Kicsit sokat. A szemöldököm felvonva vigyorodom el, az asztalon dobolva csendesen. - Mit próbáljak ki elsőre, mit javasolsz?
Még egy kihívó mosolyt is magamra öltök, miközben őt figyelem, de a pincérlányka besétál az idillbe és nem is nagyon akar onnan kikeveredni, ami engem meglehetősen irritál, ezt pedig szóvá is teszem neki. Asszem nem örül neki, de nem tud érdekelni, nem azért fizetik, hogy az orosz maffia aurájában ácsorogva csöppentse a nyálát a ginembe.
- Jobb lesz, ha megszokja, nem viselem jól, mikor valaki útban van. Idióta - horkanok fel, mielőtt még a poharam az övéhez érinteném. - Nos, akkor igyunk arra, hogy most talán emlékszem rád legközelebb.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Bence
Házvezető Navine, Auror, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Iskolai dolgozó


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 150
Írta: 2019. május 22. 16:42 | Link

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>


- Kuc-kuc - vigyorodom el elég szélesen, hogy aztán mielőtt megszólalna nevessem is el magam. Ennyire nem volt szándékos, talán, mindaz amit mondtam. De láthatóan még így is erősebben ragadtam meg a lényeget, mint várta volna. Mindig így van, nem azt várják, amit kapnak, ez pedig megdöbbentő, sokszor elég kellemetlen is. - Ebben nem kételkedem.
A saját szavaimban egyébként sem szoktam, de úgy tűnt nem is a tagadok, még lehet fajta lány. Szimpatikus is lehetne, de nem azért voltam ma itt, hogy kisilabizáljam mi is a fogékony rész ezen a nőn. Ezen más a családban átesett, nekem nagyon úgy tűnt ezt az albumot nézve, ami idő közben előkerült az egyik belső zsebemből, ha a képek vissza is csúsztak. Azt még vissza kell juttatnom a helyükre, de majd anyámmal elrendezem ezt. Neki van kulcsa Igorhoz, így nem kell megint betörőt játszanom, nem túl időspóroló tevékenység.
- Körülbelül. Elég mélyet és tartalmasat - bólintottam párat, ahogy becsukva a lemez tokját elé toltam kettőnk közül. ez már az övé, azt kezd az infókkal, amit akar, bár ha okos lány, nem hagyja ki ezt a kört és kíváncsi arra, mi is az a mély nyom, ami láthatóan eléggé az öcsémben maradt. A színes hányásnyomokon túl.
- Mindenki életében eljön ez egyszer, meg kell tanulni értékelni és a megfelelő módon reagálni - közöltem már szinte kedvesen, ahogy vidáman a kiürült italom nyomát fürkésztem, mielőtt visszagomboltam volna  a letűrt ingem ujját. Az én utam ennyi volt ma, legalábbis eredendően így gondoltam.
- Egy megállapítás az öcsém szavahihetőségéről irányomba. Mondjuk úgy nem vagyok a kedvenc beszélgetőpartnere, de ezért nem hibáztatom. Kölcsönösen alátettünk egymásnak éppen eleget - vontam vállat, nem mintha ez rá vagy másra tartozna. elemelkedtem a székből majd a tárcám elővéve a közeli kiszolgálórészhez léptem, kifizettem az italokat majd visszatérve visszavettem a zakóm.
- Az a tiéd, azt teszel vele, amit szeretnél. Ajándék, az irataidra pedig vigyázhatnál jobban, nem mindig juttatják vissza, a visszaélésekből pedig komoly ügyeid lehetnek idegen országba - jó tanács kéretlenül. Mint tőlem mindig. Az utolsó gombom is a helyére került, majd még rámosolyogtam a fiatal nőre, mielőtt az asztalra támaszkodva az öltönyöm a mellkasomhoz szorítva oda nem hajoltam hozzá.
- Hagytam egy képet a tokban, ha kivennéd a szöveget - azzal felegyenesedve intettem az egyik ismerősömnek és elindultam a dolgomra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jasmine A. Jhaveri
Egyetemi hallgató, Gyógyító



offline
RPG hsz: 51
Összes hsz: 143
Írta: 2019. május 22. 17:16 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


- Tigris sem - sóhajtok egy nagyobbat kicsit kellemetlenül húzva el a szám, ahogy a cipőmre pillantok, legalább azon nem látszik meg annyira ez a kitörés. Kár lenne érte, egészen szeretem ezt a párt. - Jól állna? - kicsit furcsán néztem, na nem a felajánlásért, már feltűnt, hogy ő elég közvetlen és kedves is a maga módján, csak én azt hiszem nem feltétlen akartam elképzelni, amik neki sikerült azzal. Vannak a családom szerint meredeknek nevezhető darabok így is a ruhatáramban, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy ez még kéne pluszban a jelenlegi rengeteg kérdőjel és esemény mellé, amit átélek.
- Biztos? Megnézem és adok valamit rá, ha tudok - ajánlottam fel, mert hát mi másra jó egy orvos egy kórházban? Jó, nyilván másért volt itt, nem a friss sérülés vagy bármi legyen ez okán. Ettől még nekem ez nem csak egy szakma, azért csinálom, mert aggódom az emberekért a legtöbbször. Most is.
- Szép gyűjtemény - jegyzem meg a táskába pillantva, persze aztán felnézek rá, mikor az apró, de tudom neki most mennyire lényeges lépésről és előrehaladásról beszámol. Nem lennék a helyében, igazából az elmúlt hetekben egyikünkében sem. A hideg kirázott most is, az apró pihék és libabőr is a kezemen ékeskedett, nem volt kellemes a gondolat sem.
- Wow... - nagyjából ennyire tellett, ahogy meredtem rá, majd kivettem a két csokimat, meg még egyet. Mert miért ne. Nem kellene, már az se, amiért indultam. De  a kezem remegése még vissza-vissza tért, így kibontva mutattam az utat, aztán bele is haraptam a karamellás darabba.
- Ta'átam neked me'o'dást - mondtam gyorsan, de nem volt túl szép, hiába tartottam a kezem a szám elé, ettől még tele volt. Becsuktam z ajtót magunk mögött és a maradék csokit letéve kinyitottam a kulcsommal a fiolás szekrényt. - Kikevertem neked egy italt, ami segíthet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 95
Írta: 2019. május 23. 15:06 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.

- Persze. Mert szerinted nem? Ugyan már. Ne legyél kishitű - mérem végig alaposan, talán kicsit jobban is, mint illik, de nem zavartatom magam ezen. Majd fogja ő, helyettem is, mert kettőnk közül ő a modoros és jól nevelt, én meg a holland utcai mix, akinek már az anyja is zöld kávézót üzemeltet, az apja meg zenész. Nekem nincs innen lejjebb, köszi, jól elvagyok itt.
- Hát, lehet nem lenne rossz, mert úgy fáj, hogy beszarok - állapitom meg végül, de nem fonom magam köré a karjaim, mert lehet hogy csak rosszabb lenne e tőle és megint nyekkenne valami, aminek nem kellene. Nem ér ez még ennyit.
- köszönöm. Promóciós darabok, amiért az én pénzem is elnyelte. - fájdalom díj ha úgy tetszik. Nem mintha a cég ilyen nagyvonalú lenne, de az automata gyenge, én meg erős vagyok. Mint ahogy most neki is segítek, rátenyerelek a csokiadagolóra és ki is zsarolok belőle egy pár szeletet, meg némi aprót.
- Megoldást? Nekem? Mármint ez... Elmúlhat? - meredek rá kissé elnyílt ajkakkal, de aztán elhatalmasodott rajtam a mosoly. - Megnézed mit szerencsétlenkedtem össze?
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2019. május 24. 23:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 29 ... 37 38 [39] 40 41 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek