28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! 🎃
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 ... 18 ... 50 51 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató, Navigátor, Staff


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1169
Összes hsz: 2223
Írta: 2016. december 27. 22:23 | Link

Maja kedves  Love
Veled, december 24 hajnala, kinézet
Nah, me neither.

Csak megráztam a fejemet, hogy egyelőre ah nem muszáj, inkább nem találkoznék az anyjával. Mi van, ha komolyan kihajít, vagy kiakad és leüvölti Maja fejét, hogy miért is lóg velem? A rajongás támogatása kb addig szokott tartani, míg a lány közelebbi kontaktusba nem kerül a "sztárolt" személlyel.
A doboz ügyében figyelmeztettem, hogy csak óvatosan vele, noha nem volt biztos, hogy majd érteni fogja, miről is beszéltem. Legfeljebb majd rákérdez én meg hazudok majd valamit, hogy a kártya nem szabadna összekarcolódjon, vagy ilyesmi. Ő viszont meglehetősen meggondolatlanul a személyes terembe sétált, majd egy puszit nyomott... volna az arcomra, ha nem éppen akkor pillantok rá. Azonnal tettem egy lépést hátra, mielőtt tényleg olyasmibe rángatom, amibe nem kéne.
- Nem hinném, hogy tudod mit beszél, Kicsilány... - ráztam meg a fejemet rosszallóan, a hangszínem sem éppen arról árulkodott, hogy én az a kifejezetten jó fiú vagyok. Megköszörültem a torkomat, majd egy vágyakozó pillantást vetettem rá, hogy aztán csukott szemmel megrázzam a fejemet. - Bocs az előbbiért. Nem direkt volt.
De lehetett volna! Szóval léptem párat hátra, majd a hátamat a falnak döntve ácsorogtam ott. Most először sutának éreztem magamat az unikornisos ágynemű és a halott kaktusz társaságában. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt szabadna, vagy kéne.
- Nem muszáj, de az lenne a helyes - mosolyodtam el kissé, megsimítva az ajkam a hüvelykujjammal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
Független boszorkány, Navigátor, Staff


méhecske° | mom, the bee°| Queen-bee°
offline
RPG hsz: 1281
Összes hsz: 4840
Írta: 2016. december 27. 23:20 | Link

Lewy 💗
pizsiii
I'm really sorry, but...


Az emberek többsége el sem tudja képzelni, milyen az, amikor az ígéret és a kíváncsiság vívódik valakiben, hiszen vagy nem bólintanak olyan alkura, amit nehéz vagy nem lehet betartani, vagy nagyon nem a kíváncsiság vezérli őket. Félreértés ne essék, Maja nem bánt meg semmit, és bizony meg sem szegi a szavát, egyszerűen nagyon nehéz napja lesz. Jönnek a rokonok, meglesz a nagy ebéd, ami alatt nagyjából négyszer érdeklődik majd, ha nem többször, mi lenne, ha előbb bontogatnának, hiszen úgy is hamar hazamennek majd az unokatesói, és ő meg szeretné látni, mennyire örülnek annak, amit kapnak. Persze, természetesen csakis ezért rágja majd az anyukája fülét, mi másért tenné? Nagy sóhaj hagyja el a száját minden alkalommal ezek után biztos, mikor valamiért elindul és elsétált a szépen feldíszített, villogó égősorral rendelkező fácska mellett. Ott sorakoznak a becsomagolt ajándékok, legbelül, leghátul pedig az lesz, amire Maja a legtöbbet gondol innentől. Azonban, ha másra nem is, de ezeknek a túlagyalásán átsegíti ami történik. Mintha valami rosszat tenne, kezdi egyre jobban így érezni, és ez maróan szalad végig a gyomrán, görcsbe rándul és reflexből lép ő is egyet hátra, majd zavartan fűzi össze karjai maga előtt. Nem néz fel rá ekkor még, csak jobbra és balra tekintget.
- Nem tudom... s nem történt semmi. – Rendezi le a leszidásnak érzékelt mondatot és a szabadkozást. Nem igazán tud vele mit kezdeni, mert eddig a percig nem is hitte, hogy kéne. Olyan furcsa és most már határozottan kicsit feszülten kínos is minden. Ha eddig össze volt zavarodva, most már tényleg nem tudja mit helyes gondolni, vagy érezni. Felnéz rá, és akkor jut odáig, hogy felismerje, hogy rendes, és ő még mindig csak egy rajongó, nyilván ezért is nem kéne ilyesmiket csinálnia, ha nem is akar vele rosszat. Két lépésből az ágya végében terem, amire lehuppan, felhúzza a lábait maga elé, aztán átkarolva őket dönti rá a fejét úgy, hogy Lewyre tudja emelni a tekintetét. Aztán mosolyogva próbált valamit reagálni, addig sem kell elengednie, mert azt annak ellenére, hogy érezte, meg kell tenni, nem akarta. Nem.
- Azt hittem te nem félsz a bajkeveréstől. És van süti is… - Azért élt benne, hogy nemrég, a kollégiumban még óva intette magától szintén, de úgy nyilatkozott, ahogy. És végül is ha azt veszi, a baj már megvolt, de mindenki megbékélt. Időlegesen biztosan. Aztán csak előjöttek a szomorú, és kicsit sem boldog nagy szemek, amik Lewyt bámulták, aztán egy sóhaj után leengedte maja a lábait és megkapaszkodva az ágyneműben vezette a tekintetét a padlón vissza magához még beszélt. Bár se nem szívesen mondja, amit mond, se nem meggyőződéssel.
- Ha tényleg menni akarsz…

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató, Navigátor, Staff


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1169
Összes hsz: 2223
Írta: 2016. december 28. 00:09 | Link

Maja kedves  Love
Veled, december 24 hajnala, kinézet
You don't need to

Nem leszidásnak szántam, hogy nem tudja, miről beszél, csupán figyelmeztetés volt. Azt hittem, már elég jól tudja, hogy ha szőke herceget akar fehér lovon, jobb ha vág egy hátraarcot és elindul az ellenkező irányba, mert itt jelenleg nincs raktáron.
A kijelentésére halkan felnevettem, majd közelebb csúsztam hozzá és finoman megsimítottam a hátát, miközben a haját odébb tűrve a füléhez hajoltam.
- Hát nem is... Azt hittem elég nyomatékosan a tudtodra adtam már, hogy veszélytelenebb szórakozás után illene nézned - Tudtam, hogy épp elég közel hajoltam hozzá, hogy a lélegzetem a bőrét súrolja. Mikor közölte, hogy ha annyira akarok, akkor menjek csak, csak halkan felmorrantam és idegesen a hajamba markoltam, hogy aztán lassan kifújjam a levegőt.
Felkeltem, majd elsétáltam az ablakig, hogy onnan visszasétáljak a szobája ajtajáig, aztán megint vissza, hogy aztán megtorpanjak kb szemben a leányzóval. Én mondtam neki, hogy mennem kéne, de jött itt a szomorú kiskutya szemeivel.
Szóval végül csak odasétáltam, majd letérdeltem elé és a kezeim közé fogtam finoman az arcát.
- Hogy te milyen rohadtul csökönyös tudsz lenni! - néztem rá már-már kétségbeesetten, hogy aztán az ajkaim az övéit súrolják. Nem kellett volna. Nagyon nem. Hát, ez van, én próbáltam lebeszélni! Francot se érdekli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
Független boszorkány, Navigátor, Staff


méhecske° | mom, the bee°| Queen-bee°
offline
RPG hsz: 1281
Összes hsz: 4840
Írta: 2016. december 28. 00:47 | Link

Lewy 💗
pizsiii
Maybe we don't fight fair...
♬♪♫♩♬


Az egyszer biztos, hogy ennél jobban már biztosan nem tudná a navinést jobban összezavarni ez az egész. Egyszer igen, egyszer nem; egyszer jön, aztán meg menne; egyszer ott lehet mellette, egyszer meg „nem jó ötlet”. Legszívesebben rákérdezne, hogy most mit is akar akkor igazából, helyette azonban, mint egy gazdátlanul maradt kiskutya, lekuporodik az ágya végébe. Lehet tényleg igaza van az ismerőseinek, hogy tökre rosszul áll az emberekhez, ezért nincs sok barátja, vagy éppen abban, hogy változnia kéne. Tanácstalan pillanatnyilag, és talán egy hangyányit akaratos is, ha nem is a szavaival.
- De én nem is szórakozom…
Teljesen beleborzongott a szavakba elsőre, és nehezen is ment, hogy ezt a pár szót kiejtse ajkain. Bátortalanul, de teljesen komolyan nézett utána, nem hagyta magát, nem akarta. Olyan volt, mintha teljesen butának lenne titulálva - tény, ami tény enyhén kattant tud lenni, amit hatványozottan hozott ki belőle Lewy – pedig, ha észnél nem is volt, a szíve mindig a helyén van. Eddig egy személlyel vitte csak tévútra, az apjával. De vigyáz ő magára, és nem akar olyan ellen harcolni, aminek bármi is legyen a vége, de most örömet okoz neki. Szereti a társaságát és nem akarja, hogy az óva intő távolságkérések akadályozzák. Jó, talán egy picit makacsabb, mint hitte. Talán, esetleg. Tekintetével követte fel és le a szobában a lengyelt, de nem szólalt meg, ő már így is kezdte inkább tudatosítani, hogy ennyi volt mára.
- Nem is… - De nem fejezte be a halk szavakat, nem tudta bizony. Szemei mellett majdnem száját is nyitva felejtette egy pillanatra, úgy megdöbbent. Aztán nemcsak, hogy ott volt fél entire, elfogyott a távolság teljesen. Ő pedig… nem ellenkezett, egy fél pillanatra sem, szegény lány arra már nem lett volna képes. Az előbb még a puszit se adhatta, most meg… most meg. Teljesen úgy érezte, hogy ott süllyed bele a saját ágyába, önkéntelen mozdulattal nyúlt az arcán lévő kézhez és szorította meg lágyan, még el is mosolyogta magát, de ez elég gyorsan elmúlt. Elhallgattatták. Nagyon is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató, Navigátor, Staff


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1169
Összes hsz: 2223
Írta: 2016. december 28. 01:53 | Link

Maja kedves  Love
Veled, december 24 hajnala, kinézet
It's your fault.

Azt hiszem, hogy túlságosan is sokáig maradtam és most ütött vissza az a pár pohárka is. Elvégre a normális, józan Lewy inkább kimászott volna az ablakon, magával cipelve a seprűjét és visszaröppent volna a koleszba inni egyet és aludni.
Erre? Hát nem engedtem magamnak egy kis kilengést? Hogy fogom én ezt elmagyarázni neki? Leginkább sehogy... de bujkálni meg iszony lúzerség lenne.
Akkor viszont baromira jól esett, ahogy a tenyere a kezemre simult. Végül azonban, mikor már nem igen bírta a tüdőm oxigénnel, elhajoltam tőle és halkan próbáltam rendezni a légzésemet.
- Én... ne haragudj... - mosolyogtam rá bocsánatkérőn, miközben elsimítottam egy hajtincset az arcából finoman, hogy aztán a kezemet bámuljam pár pillanatig. Hát ezt eléggé eltoltam, asszem.
Egy pár pillanatra hanyatt dőltem az ágyán, hogy a plafont bámuljam közben. Nem tudom, ezt hogy magyarázom ki neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
Független boszorkány, Navigátor, Staff


méhecske° | mom, the bee°| Queen-bee°
offline
RPG hsz: 1281
Összes hsz: 4840
Írta: 2016. december 28. 02:26 | Link

Lewy 💗
pizsiii
I can't talk right now...I'm looking and I like what I'm seeing.


Küzdött Maja, elég rendesen, de nem adta fel persze. A maradék józan esze hajtotta neki, hogy most itt be ne szédüljön, el ne varázsolódjon teljesen és maradjon a talajon, mert nagyot koppanhat, de… de Ész hiába hívja Maját, a lány nem jelentkezik; a szívnél lehet üzenetet hagyni – veszett ügy. Elvesztette a jó és rossz közti határt, és a hormonjai is teljesen támogatólag lökték el a józan ész próbálkozásait. Egy tinilánynak csak ne akarjon megállj táblát rakni az agya maga elé. Pedig kéne. Kellett volna. Kellene. Valami. Egy pillanatra azt is elfelejtette hol is van, úgy kereste a kék szemeket, hogy valamit kiolvashasson, aztán a szavak hallatán csak elcsöndesedett, olyannyira, hogy még a levegővételt is alig lehetett észrevenni. A korábban Lewy kezén pihenő kezét ajkaihoz húzta, ujjával végigsimított rajta, aztán egy sóhaj után hátrébb csúszott az ágyon, nem feküdt el, csak felé fordult még ülve. Zavartan piszkálgatta a pizsamája szárát, majd az ágyneműt, végül megtörte a csendet.
- Én voltam, sajnálom.
Igen, végül is nem csak mert le lett csökönyösözve, hanem mert az, hogy nem mondta ki, csak célzott a tekintetével is provokálhatta a maradásra, ez meg. Hát ezzel nem tud mit kezdeni, nem mer kérdezni, mert nem akar válaszokat. Csak még egy kicsit ringani akar a hitben, hogy valami jó is történik. Az agya újra működésbe lép és folyamatosan pörög, de semmi értelmesre nem jut szerencsétlen. Legszívesebben mit szeretne? Odabújni, megölelni, megcsipkedni magát, hogy ez így van és kész. De mindez csak ott, a fejében történik.
- Ha gondolod, alhatsz itt, én meg kimegyek a nappaliba, ott is szoktam, ha rosszat álmodok, vagy van egy szivacsom is. Vagy…. Ahogy szeretnéd.
Nem akarja elküldeni, de marasztalni sem, nem is tudja mit szeretne, a felajánlást viszont komolyan gondolja. Nem ez lenne az első, hogy az anyukája kint ébreszti őt, ide úgy sem jön csak úgy, másfelől azt sem tudja ezek után akar-e Lewy egy légtérben maradni, mert van egy olyan érzése, hogy nem csak nála van zűrzavar.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató, Navigátor, Staff


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1169
Összes hsz: 2223
Írta: 2016. december 28. 02:42 | Link

Maja kedves  Love
Veled, december 24 hajnala, kinézet
You don't need to say anything, I'm fine.

Ő kért bocsánatot, mire felkaptam a fejemet. Most... most miért? Nem értem a nőket. Ezek szerint már ő is van annyi idős, hogy megzavarosodjanak a gondolatai és többé ne értsem. Sch.iße. Én értetlenül fordítottam felé a fejemet, hogy kérdőn vonjam fel a szemöldökömet.
- Elmagyaráznád, mi van veled? Én csókoltalak meg és te kérsz bocsánatot, de miért? Mi voltál te? Nekem járt ez egész este a fejemben, maradj már magadnak - ráztam meg a fejem rosszalló pillantással. Lehet, ha kis híján lelökném az ágyról, sikerülne végre felfognia. De nem teszem, mert aranyos. Vagyok. Szóval mikor elkezdett magyarázkodni, a cipőmtől megszabadulva elhelyezkedtem az ágyán, majd fél kézzel átkaroltam a derekát és magam mellé húztam. Csakmert.
- Ha egyedül szeretnék lenni, van saját szobám, ahol alhatok. Vagy maradsz, vagy megyek - horkantam fel, hogy aztán a hajába fúrjam az arcom kicsit. Nem tudtam, hogyan tovább, vagy hogy mit akarok, de ez így most pillanatnyilag megfelelt. Tökéletesen.
- Boldog karácsonyt, Maja - súgtam a fülébe elmosolyodva, aztán betakartam finoman. Ha annyira akar, majd kidob az éjszaka.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
Független boszorkány, Navigátor, Staff


méhecske° | mom, the bee°| Queen-bee°
offline
RPG hsz: 1281
Összes hsz: 4840
Írta: 2016. december 28. 03:31 | Link

Lewy 💗
pizsiii
Let's be alone together.


Ha nem beszél, abból se jön ki jobban, mintha igen. Legalábbis ez az érzés kerülgeti, ami sajnos nem csak a jelen helyzetre igaz. Fellépéseken és meccseken kívül valamiért mindig olyan, mint aki teljesen szét van esve és erről most is tanúbizonyságot tesz. Csak kapkodja a fejét a visszakérdésekre, aztán nagy szemekkel néz le rá, félrebillenti a fejét, de kivárva a végét szólal csak meg. Bár próbált nem leragadni közben a hallottakon.
- Nem tudom, ha zavarba jövök, összeakadnak a dolgok. De mindenhez két ember kell…
Ezt kicsit halkabban tette már hozzá, egyrészt mert azt csak nem akarta közölni, hogy ugyan Maja nem is tudta mit szeretne, de már tudja, hogy hasonlóra vágyott. Nem akart bénább lenni és még jobban belezavarodni, így nem is beszélt tovább feleslegesen. Nem volt messze, mikor a lengyel karja a derekára került, majd nem is próbálva ellenállni dőlt bele az ágyába, egyenesen mellé.
- Nem akarom, hogy egyedül legyél, főleg karácsonykor.
Elég nyílt kijelentésre sikerült, el is kapta róla a tekintetét, és inkább a saját kezeit figyelte, amikkel nem nagyon tudott mit kezdeni. Ott pihentek kettejük között, de végül közelebb merészkedve bújt hozzá és az egyiket a mellkasára emelve mosolyogva hunyta le a szemeit. Nem, Maját innen ebben a pillanatban kirobbantani se lehetne.
- Boldog Karácsonyt. - Igazából valamiért úgy érezte, hog rossz volt, aki kibontott egy ajándékot idő előtt, de nem volt bűntudata. Reménytelen.




/Köszönöm! Love *-*/
Utoljára módosította:Czettner L. Maja, 2016. december 28. 03:35 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Csornay Vince Levente
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 1041
Írta: 2016. december 28. 21:46 | Link

Lucának ♥;;
Kékes. Mit keresünk mi itt? Mi lesz ebből?


Amint Luca elkezd fölfelé rohanni, ő is megpróbálja tartani a lépést. A baj az, hogy sem a lelkesedés sem az ereje nem viszi fölfelé. De azért megpróbálja legalább tettetni a lelkesedést, így megszaporázza a lépteit, hiába süpped térdig a hóba, azért kisvártatva felér.
- Komolyan hátra akarsz ültetni? Kicsit sem megalázó.
Hiába, a lelkesedés ma nem jön össze. Csípi a hideg az arcát, még mindig túl sok a bámészkodó és lassan be is sötétedik. Lucát azonban nem állízja meg semmi. Piszok makacs, családi vonás.
Végül csak felér, be is ül Luca mögé, átfoja a derekát, majd a lábával meglöki magukat, hogy lecsúszhassanak a dombon. A  hideg szél csípi a szemét, de az egész nem tart tovább egy percnél, mégis olyan messze siklottak a tetejétől, hogy fájdalmas visszanézni. Ráadásul a végén fel is borulnak, a nyaka és a kabátja ujja telemegy hóval, sőt Luca is rajta landol, de nem számit, puhára estek, csak Luca könyöke ne lenne benne a gyomrába.
- Most komolyan ez mitől élvezetes? Mármint, örülök, hogy hirtelen ilyen közel kertültünk egymáshoz, régebben bármit megadtam volna ezért. De most leköteleznél ha kiszállnál a gyomromból.
Azért gyorsan ad neki egy csókot, hogy ne tűnjön annyira negatívna, biztos ami biztos.
Utoljára módosította:Csornay Vince Levente, 2016. december 28. 21:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2016. december 29. 00:07 | Link



Tél van, de se hó, se szél, ami igazán meglepő. Keve nem éppen arról híres, hogy nagyon megülne magában, vagy az ünnepeket élvezné otthon, igazából csak kihasználja a szabadság adta időt. Gondtalanul szív a cigarettába, majd engedi ki a füstöt a hűvös levegőbe. Lassan sötétedik, és ideje lenne indulnia. Komótosan húzza össze a bőrdzsekit, majd a közeli kukánál elnyomva a csikket, megszabadul a bűzforrástól. Lazán kémleli az eget, még gyalogol végig az utcán a célállomáshoz. Csak egy egyszerű este, mert ő ilyen random, semmi több. Magának ezt mondja, közben meg ennél jóval több zajlik le benne. Olyanra készül, amire korábban nem igazán, nagyon komolyan veszi most, amit elképzelt, és nem akar tágítani mellőle, ezért is kérdezősködött, kutakodott és bukkant fel Karácsony után Szalamantonban, egyenesen Nelie lakóhelyénél. Kopogás után pedig egyből ezerwattos vigyorral figyeli a remélhetőleg megjelenő lányt.
- Megjött a Mikulás, bár kicsit késve. - Mondja komoly arcot magára erőltetve, majd a saját nyakához emeli a kezét és zavartan masszíroz bele még össze próbálja szedni a szavakat. Igazából nagyon határozottan elő tudja adni, de nem akar se árulkodó lenni a dolog kapcsán, se pedig túl erőszakos, hiszen célt kellene érni. - Van egy meglepetésem, amit ki kell bontanod, de nem kérdezhetsz és velem kell jönnöd. Most.
Mondja, majd mosolyogva lefejti a sálat, és kezében fogva néz a rellonos bombázóra, mi lesz a következő lépése.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
Független boszorkány, Boltos, Végzett Diák, Iskolai dolgozó


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 715
Összes hsz: 6620
Írta: 2016. december 29. 01:42 | Link

Vince ♥;;
-Kékes-tető, Mátra, csapassuk, A bármit is!-


A visszakérdésre szomorúan biggyeszti le ajkait és egy percre még meg is fordul benne, milyen gonosz dolog ez. Pontosan tudja egyébként hogy csak ő pörgi túl a dolgokat, őt élteti csak a verseny és az izgalom, Vince jóval higgadtabb és megfontoltabb tud lenni, talán ezzel is tudja ilyen jól kordában tartani őt.
- Naaaa, menjünk, legközelebb cserélünk helyet!
Ajánlja fel, aztán már be is akasztotta a lábait, áthúzta a szánkó kantárját feje felett szerelméhez, majd felkészült. Az a pár másodperc, amíg száguldanak lefelé Lucának bőven felér sokkal többel is, kettejük közül ő élvezi csak igazán amúgy is. Aztán jön egy bukkanó és hopp, minden fejre áll, látja a fát lógni az égből, vagy mi a szösz. Aztán meg érzi Vincét mocorogni, maga alatt. Más esetben ezen meg sem lepődne, de ami azt illeti a hidegben, sötétben és hóban, miközben szegény fájdalmasat nyög is, nem valami ideális. Ráadásul Luca füle félig a hóban van, tisztán se hall. De lemászik róla, mielőtt bajt okozna. Nagyobbat.
- Lekötöznélek? Ú, játszani akarsz valamit?
Teljesen eltájolták, nincs ám agyrázkódása, csak hibbant és telement a füle hóval. Miközben takarítja le magát és igazítja a ruháját látja, hogy jóformán maguk kezdenek csak maradni. Vincére siklik a tekintete, megvárja még felkel, aztán a kezét tartja, hogy ha megfogja, akkor jó hírrel szolgálhasson.
- Induljunk el vissza, ott majd jobban érzed magad te is. Ezt meg majd...máskor folytatjuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
online
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10443
Írta: 2016. december 29. 20:35 | Link

Saját Télapó

Hazautazott mindkét családjához az ünnepekre, egyik nap a cirkuszban, másik nap Ádámnál volt. Imádja az öccsét, szóval kihasználta az alkalmat rá, hogy kedvére gyömöszölhette. Erre a napra lustálkodást tervezett a családja, ő viszont edzett is, hogy lekösse a felesleges energiáit. A bogolyfalvi család egésze vele tartott, Noakot is beleértve, így az állatok most az egész cirkusz állataivá váltak az ünnepi időszakra.
Épp az edzés utáni tisztálkodásból tért vissza a lakókocsiba, ahonnan valamiért eltűnt az egész család. Esti sétához készülődve lábát csizmába bújtatta, és épp a sáljának feltekerésénél tartott mikor bekopogtak.
- Hol jár... Keve - meglepetten pislogott az előtte álló férfira. Szemöldöke megemelkedett, mert mielőtt még bármit mondhatott volna, az exnavinés magyarázatba kezdett.
- De én épp... - mondott volna valami frappáns kifogást, aztán felsóhajtott. Visszalépett a lakásba, hogy kabátját is felvegye, majd kilépett Keve mellé.
- Azért ugye nem fogsz megölni? Nem tudom, ki gondoskodna Noakról - vigyorodott el és kezeit zsebre dugva várta, mit szándékozik tenni vele a pasi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2016. december 29. 21:11 | Link



Teljesen feldobta a látott döbbenet, szeretet hasonlóan erős hatást kelteni, simogatta a hiúságát, aminek egyébként nem volt rá szüksége. Mindenesetre figyelte az eseményeket, kedvére volt, így még a pimaszkodást is elfojtotta, kivárt, bár azért körülnézett, nem igazán volt kedve a lányról felesleges pasikat levakargatni, de ha kell. Hát van mit tenni? Egyébként ahogy a pubban is, itt sem zavartatta volna magát, nem nagyon tűri, ha beleköpnek a levesébe. Meg azt sem, ha más szemet vet arra, amire ő. Khm.
- De te éppen csodásan festesz hozzá. - Zárta rövidre, majd hátrébb lépet és a kezét nyújtotta felé. Megcsóválta a fejét a feltételezésen és látványos grimasszal díjazta. - Nem tudtam, hogy a gyilkosoknak szokása kopogni és időzni az áldozattal. Nyugi, senki nem lesz árva, csak kölcsönkérlek. Majd próbállak nem megtartani, jó? Bár semmit nem ígérhetek.
Megesik Kevével, hogy sokat beszél, de az is, hogy inkább hallgat, de lévén ő toppant csak úgy be, valakinek el kell kezdeni ezt az egészet. Nagyon szívesen vezet, ez a jellemvonása sosem tartozott az átlagba házában, mégsem zavarta. Igazán csinos vezetőség volt, akik minden egyébért kárpótolták. Ha idő közben végre megfogta a kezét Nelie, h nem akkor megtette őt, maga után vonva indult meg.
- Jó lesz, ne aggódj. Zsupszkulcsos utazással, hogy állsz?
Csendesen lépdelt ezután, próbálva a rellonsohoz igazítani a tempóját, bár nem volt ehhez hozzászokva. Ma kifejezetten rendes. Nem mentek távolra, az utcában az egyik kék-fehér ház hátsó udvara volt a célállomás, ahol egy kicsi, szoborszerű és eléggé lelakott kőépítményt közelítettek meg. Ez a zsupszkulcsuk az estébe, azonban mielőtt indulnának még a lányra pillantott, végigmérte őt, majd vigyorogva húzta az ő kezeit is a műszoborra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
online
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10443
Írta: 2016. december 29. 21:47 | Link

Télapó

Saját sétát szeretett volna tenni, aztán érkezett Keve, akinek nem tud nemet mondani. Felöltözve, csinos állt az ajtóban, értelme se lett volna kifogásokat keresni, hogy miért utasítja vissza, ha már meglepetésről beszélt.
- Te nem is szalamantoni vagy... - vonta össze szemöldökét amikor fejben megpróbálta helyrerakni a kirakós elemeit. Közben a felé nyújtott kézre pillantott, és sajtjaira, amit viszont a zsebébe dugott. Néhány másodperc után megadta magát és kezét Kevéébe csúsztatta. Furcsa érzése támadt, mert nem gyakori, hogy ő fizikai kontaktust létesít szinte idegenekkel.
- Nem aggódok - ingatta meg fejecskéjét. A meglepettségen és kíváncsiságon kívül nem sok mindent érzett.
- Mondjuk, hogy a hop-hálózatot jobban szeretem - szavai az este csendjében halkan szóltak. Saját tempójában igyekezett Keve oldalán, ujjait néha-néha megmozdítva a másik kezének fogságában.
Egyáltalán nem tud annyit beszélni, mint aktuális elrablója, de nem érzett kínos csendet. Sokkal nyugodtabb, ha a természet hangjait hallhatja és nem az emberek dumáját.
Gyanús pillantásokkal méregette a szobrot, ami felé közeledtek, még talán egy erőteljesebb szusszanást is hallatott.
- Orra fogok buk... - elsőként a kezén érezte azt  szörnyű húzást, majd mintha a gyomrát rántotta volna valami a föld középpontja felé - niii - grimaszolással fejezte be a mondatot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2016. december 29. 22:14 | Link



Lazán ingatta a fejét a nagy felfedezésen, aztán végigsimított saját, borostás arcán még figyelte a szépséget. Nem érezte magát különösebben kínosan, vagy hívatlannak - igen, ő pontosan elképzelte, hogy mindenhol, mindenki szívesen látja - így csak úgy várt ott, mintha mi sem lenne természetesebb. És így is indult el. Biztosan fogta a törékeny, az övéhez képest egészen kicsi kezet, aztán csak figyelte a jóval tömörebb válaszokat. Megmosolyogtatta őt az, hogy mindig ilyen, hát nem tudja szépíteni, merev távolságtartással viselt bárki felé Anne, akit nem ismert úgy, mint a tenyerét. Pedig egy kicsit kellene csak elengednie magát. De Keve csak a lehetőséget adhatta meg, na, abban viszont nem volt kicsinyes, sőt.
- Majd legközelebb… - Azzal ő is megszorította Nelievel egyszerre, egyik kezét a lányén tartotta, hogy érkezésnél megtarthassa magukat lehetőleg két lábon. Ami sikerült is, ha kicsit imbolyogva is. Ezt sikerült ennyi idő alatt, na, a többi kellemesebb és jobb meglepetés. Rá is vigyorgott pár perccel később. - Egyben vagy?
Némi aggodalom is vegyült az érdeklődésbe, de nem volt tolakodó, tudott ő ha akart és nem csak gyerekes vagy túlmacsó üzemmódban működött. Most azonban a kezére csavart sálat bontogatta, miközben rápillantott a sárkánylányra. Majd egészen közel sétált hozzá, megvillantva mosolyát pedig megkerülte és mögé lépett.
- Van itt még valami, nem vagyunk messze, de a meglepetés mégis csak meglepetés szóval… bekötjük a szemedet, és nem ér lesni. - Míg beszélt, egyik kezével jobb oldalánál a sállal nyúlt előre, másikkal a bal oldalán, majd óvatosan húzta a szemei elé és lazán, de biztosan megkötötte. Majd ismét a kezéért nyúlt és lassan kezdte előre húzni, szembe fordulva vele. Néha óva intette egy-egy lépéstől, de szerencsére három lépésből sima, aszfaltozott részre értek és egyszerű 5 perces út volt ez. És a vidámpark ajtajának csörgéséig meg sem álltak. Ott elengedte a kezét, majd a kisajtónál belépve felkapcsolta a kivilágítást, és kikiabált.
- Na, most már ér lesni…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
online
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10443
Írta: 2016. december 30. 22:31 | Link

Télapó

Azért ment Kevével, mert nem úgy ismerte meg, mint aki képes lenne bántani, vagy elrabolni, ha épp ahhoz van kedve. Sőt, ami azt illeti, egész kedves és jó társaság ha leszámítja a nyomulását, ami viszont néha bosszantani tudja.
Nem volt a legkellemesebb az utazás, kicsit még a földet érés után is kavargott a gyomra, de igyekezett eltüntetni arcáról az undort és mosolyt erőltetni a helyére. Szorítása már nem volt, ezekben a pillanatokban épp csak a férfi tartotta markában a lány apró kezét. Húzta is ki, szabadulni akart, mert kezdett sok lenni az érintkezés.
- Egyben vagyok - bólintott és tenyerét kabátjába törölte, mintha került volna valami oda nem való is a bőrére. El kell neki nézni, nem tehet róla.
- Nehogy rám kösd azt... - tiltakozott volna, fejével követte is a válláig Keve mozdulatait. Majd úgy, ahogy a sétát, ezt is megengedte és bár bizalmatlankodott, legalább a terromágiájára számíthatott.
- Komolyan Keve, miért akarsz egyáltalán meglepni? - mert hogy ez egészen rendben van, de a miértjét továbbra sem fedte fel emberünk. Kezét szorosan fogva lépdelt mellette és fülelt, hátha meghall valamit abból, egyáltalán hol vannak.
Megálláskor kíváncsian forgatta körbe fejét, mintha a sálon keresztül látni lehetne valamit. De nem, szóval várnia kellett a másik instrukciójára, ami egész hamar megérkezett, Annelie pedig lehúzta szeméről az anyagot.
- Keve - ámuldozva nézett körbe, és elnevette magát. A fejét rázva sétált utána. - Betörtünk, vagy mégis hogy csináltad...?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2017. január 1. 22:38 | Link



Mindvégig lelkes maradt, mindazok ellenére, amiket látott, tudott és tapasztalt eddig a lánytól. Tisztában volt vele mennyire nem egyszerű eset a rellonos, de ebben cseppet sem látott ellenvetést az elképzeléseihez. Illetve nem akart. Helyes, kitartó férfi hírében állva még szép, nem mellesleg ugyan elég könnyen kitalálta és kivitelezte ezt, van munkája benne rendesen. Nem hagyhatja veszni.
- Fölösleges kérdéseid vannak, azt hittem itt én beszélek sokat...
Nem különösebben éllel vagy erőszakosan válaszol, még így is kedves marad, viszont gyönyörű kerülőt tesz minden felett, amire reagálnia kellene. Talán néha az is pozitív, ha ő nem beszél annyit, majd egyszer kipróbálja, de most kénytelen lesz. Ahogy vezetgeti a lányt vigyorogva figyeli őt, ha jól sejti nem bízná csak rá magát így biztos fülel.
A kulcscsal nem bíbelődik sokat, kinyitja a kiskaput, és a pénztárnak beépített főkapcsolókhoz lép, hogy fénybe boruljon minden. Azért a muglik se gyengék fényűzésben, az áram meg egy kis kreativitás bármiből varázsol maguknak szórakozást. Mire visszafordul és a bejárathóz néz, Nelie már szemkötő nélkül nézelődik. Visszaveszi a sálat és a zsebébe tömködi, aztán mutatva maga előtt befelé invitálja a barnát.
- Tudod, kifejezetten jó vagyok az illegális dolgokban, de - kis szünetet tart, még meglobogtatja a kulcsot. - Van egy ilyenem is, csak most, csak nekünk. Na, mehetünk?
Ő maga már bent is volt, és megvárta még a lány felocsúdik, remélte, hogy nem kell becipelnie. Távolról is látszott a több tíz méter magas műfenyő, ami ki volt a park közepén dekorálva, de az csak a végállomás lesz.
- Vegyük úgy, hogy most csak a tiéd egy vidámpark, hol kezdenél?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
online
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10443
Írta: 2017. január 2. 22:24 | Link

Télapó

Csettintett nyelvével, mert nem szereti, ha kerülik a válaszadást. Csendben is maradt inkább, mielőtt még valami cifrát mondott volna a nem túl kedves reakcióra. Már nagyon érdekelte, miért hozta el Keve otthonról.
Várakozott, hallotta a kapunyitást és zörgést, minden egyes apró zajra megrezzent a füle. Türelmetlenül húzta le szeméről a sálat amikor a srác szabad jelzést adott, és hitetlenkedve nézett végig a vidámpark belátható részein.
- Nem akarom tudni - ingatta meg a fejét. Ha esetleg rájuk szabadulnának az aurorok, ő tudja azt mondani, hogy csak elrabolták. Slussz-passz, nem is akart jönni.
Átlépett a kapun, kisgyermekre hajazó, csillogó tekintettel nézett szét. Az egy dolog, hogy cirkuszban nőtt fel, na de vidámpark! Méghozzá nem is akármekkora. Mosolyogva fordul elrablójához és felhúzza vállait.
- Lőj nekem egy plüss-sárkányt - vigyorgott, nagyon vigyorgott. - Aztán üljünk fel az óriáskerékre! Sőt! Előbb oda akarok menni - mutatott is azonnal arra, aztán lépteit megszaporázta, futva indult a magasság felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Csornay Vince Levente
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 1041
Írta: 2017. január 3. 14:17 | Link

Lucának ♥;;
Tata. Pálmaház

Furcsa érzés volt ide megérkezni. Hirtelen úgy érezte, holnap már oltár elé kell állniuk és visszavonhatatlanul összeadják őket, akár akarja, akár nem. Nem mintja nem akarná, de tudja, hogy az esküvő több szempontból is surlódási pont kettőjük között. Ő nem erőltette, a dolog magától jött, és azzal nyugtatta magát, hogy egy papír nem fog változtatni a kapcsklatukon.
De most itt vannak. Már régóta váratott magára a személyes találkozó, hogy elrendezzék, véglegesítséaka rézsleteket, ehhez pedig el kellett ide jönniük.
- Vigyázz.
Még van annyi lélekjelenléte, hogy odébb húzza Lucát, mielőtt letarolja őket két mugli, akik egy igencsak nehéznek tűnő asztalt próbálnak kihúzni a hatalmas ajtón. Türelmesen megvárja, míg eltűntetik az asztalt, csak utána húzza be Lucát a hatalmas terembe.
-Úgy tűnik tegnap még buli volt.
Szilveszteri buli, vagy korai esküvő, igazából mindegy. A dekoráció még férfiszemmel is lélegzetelállító volt. Látszott, hogy a hely tulajdonosa jártas a mágiában, muglik nem tudnak ilyet csinálni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
Független boszorkány, Boltos, Végzett Diák, Iskolai dolgozó


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 715
Összes hsz: 6620
Írta: 2017. január 3. 14:39 | Link

Vince ♥;;
-Ülni. Örülni. Megőrülni.-


Lucára nem kifejezetten jellemző az aggodalom, idegesség vagy kiborulás, még ha mástól veszi is át, benne máshogy csapódik le. Most is inkább felfokozott izgalommal viseltetett a dolog iránt, de nem volt teljesen megbékélve. annak idején szinte gondolkodás nélkül mondott igent a leánykérésre, és csak napokkal, inkább hetekkel később realizálódott benne, hogy ez milyen irányba viszi őket. Akkor kicsit megváltozott talán, nagyon szeretett Vincével lenni, és ahogy egyre közeledett a május, egyre jobban ragadt hozzá. Nem akarta, hogy jöjjön egy papír, majd egy hétre rá kisétáljon a legjobb dolog az életéből. Rossz tapasztalatok rulz.
- Hopp, bocsánat. Micsoda sürgés van.
Kemény dió az egész esküvő téma nála, a jelenlegi helyzetben pedig lehet a családban is. Tutira felfokozott menyasszörnyre lehet számítani, pláne majd a véghajrában, amire lelkileg senki nem tud felkészülni. Lucára nem lehet, egy ilyenre meg pláne. Időbe telt, még őszinte örömmel kezdett foglalkozni mindennel, ezért is most tipegnek be csak a terembe, amin ámuldozik nagyokat. Bólogatott a megállapításon, aztán az addig szorongatott kezet elengedve a plafont bámulva indult el, néha belebotolva tereptárgyakba, mint asztal, szék, váza... nincs hozzászokva, hogy ezek szembe jöjjenek vele, mert ugye véletlenül sem ő a hibás. De igyekszik ám.
- Olyan szép nagy ez a hely, meg minden. Láttad ott, azt fenn? Megcsillant, vagy villogott...ú lehet villogós volt az egész? Az milyen szép már!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Csornay Vince Levente
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 1041
Írta: 2017. január 3. 20:56 | Link

Lucának ♥;;
Tata. Pálmaház

Ő nem tapos végig a termen, felméri a terepet, próbálja ideképzelni azt, amit Luca ide ámodott. Nem biztos benne, hogy minden ötlet kivitelezhető lesz, de a mágia csodákra képinkáKözben félre ugrik egy újabb asztal elől, majd inkább Lucát kezdi bámulni, szórakozottan. Mint pasi, nem rajong különösebben az ötlöny és a csicsa gondolatáért, de ezért megéri. Vigyorogva rátámaszkodik az egyik székre, a tekintete lentebb csúszik a lányon, a gondolatai egy pimasz vigyor keretében egész másfelé kalandoznak, mondjuk úgy a ceremónia utánra. De sajnos a gondolatait megzavarja egy érkező, szőke, göndörhajú középkorú nő. Kedves mosolya kissé mézes-mázas, ráadásul kétszer is köhintenie kell, mire Vince egyáltalán érdemben felé fordul.
- Bocsánat, egy pillanatra...csak, nagyon szép ez a hely.
Amint a nő kezet nyújt, bemutatkoznak egymásnak, Vince pedig odafüttyent a menyasszonyának, ezzel próbálva meg kizökkenteni a csodálkozásból. Ugyanis nem csak azért jöttek ide, hogy rácsodálkozzanak a Pálmaházra, hanem azért, hogy megbeszéljék az esküvő részleteit, legalábbis ami a helyszínt illeti. Így Luca végre rajta kívül mást is kiakaszhat a hajmeresztő ötleteivel.
Utoljára módosította:Csornay Vince Levente, 2017. január 3. 21:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
Független boszorkány, Boltos, Végzett Diák, Iskolai dolgozó


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 715
Összes hsz: 6620
Írta: 2017. január 4. 13:54 | Link

Vince ♥;;
-Ülni. Örülni. Megőrülni.-


Annak ellenére, hogy látszólag már lefelé kerül a dekoráció, és itt-ott hiányos is, így is van min ámuldozni. Mondjuk Lucának a szó legszorosabb értelmében kicsit uncsi ez a sok pasztell szín, de azért így is meg van benne az a varázs, ami még őt is leköti. Egy idő után már nem akart átesni semmin, ügyesen lavírozott, aztán meg is állt, hogy a szék háttámlájára kötött nagy masnit piszkálgassa. Nem is ő lett volna, ha nem. Persze ilyenkor a fülei csukva vannak, és azt sem érzékeli nagyon, ha emberek vonulnak a közvetlen közelébe. Ilyen ez a sóbiznisz.
- Miii? - Felvont szemöldökkel fordul meg a hanghatásra, aztán mikor Vince tekintetével találkozik az övé elmosolyodva indul feléjük. Fogalma sincs ki az a szőke mellette, bár most a szokott problémázásain túl lett kíváncsi, lehet ő fog nekik segíteni. azt sem igazán tudja a leányzó, hogy mennek ezek a dolgok. Hiába van túl a húszon, olyan most, mint egy 12 éves a búcsúban.
- Őőő...helló, Luca vagyok.
Illedelmesen legalább a nevét elmondta, majd kicsit késve kezet is fogott a nővel, aztán folytatta, amit az imént leginkább magyarázott.
- Nem tudom mi az a plafonon, ami villogott, de annyira szééép, imádom a fényeket, meg a csillagokat. Volt már itt ilyesmi? Csak ilyen kevésbé színes dolgokkal van a terem általában? Egyébként az a masni olyan jól néz ki!
Mutogat minden felé, a legvégén meg a székekre, lehet hogy még ő sem tudja magát követni. Majd alakul ez egyszer biztosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2017. január 10. 23:39 | Link



Nők. Keve még mindig nem tanulta meg, hogy ha kék, az a baj, ha piros, akkor az. Ideje lenne lilát mondani, vagy semmit, igen, ez tűnik hatásosnak. Ahogy figyeli a barna reakcióit magában jót derül az egészen, és hiába nem látszik rajta kívül, azért izgul egy kicsit. Szokta ő fűzni a csajokat, de azért ekkora erőfeszítést nem sok ért meg neki eddig, és most sem érti igazán, hogy alakult ez... de már csak arra kíváncsi, mi jön ez után. Vigyorogva rázta meg a fejét, mikor kijelentette a lány, hogy nem is kíváncsi, pedig még rá se tért, hogy egyébként az anyja biztosan szívesen dugná hűvösre őt, mindegy is.
- Hé, hé... az egész éjszakára a miénk, nem kell rohanni!
Próbálta visszafogni, nagyon sikertelenül, így inkább beleegyezően követte az óriáskerékig. Még szerencse, hogy dolgozott itt, és tudja mit és hogyan működtessen, legalább ezen nem kell sokat agyalni. Felsegítette az egyik lépcsősoron a lányt, ha az igényelte, aztán a kerék felé indulva, ő az irányítót nyitotta, hogy megkeresse az időzítőt és a kapcsolót is. Utána beül a lány mellé, és a rellonos arcából kisöpri a kósza tincseket, majd karját kinyújtva maguk elé húzza a biztonsági korlátot. Csapó egy.
- Komolyan, csak egyet? Minek nézel engem? - Megforgatta szemeit Keve, ahogy látványosan az égnek emelte tekintetét. Az összes sárkányt begyűjtené neki a környéken, ha arról lenne szó. Valahogy most jön rá, hogy az a vigyorgós, boldog tekintet, amit a vidámpark előcsalt hiányzott Nelie arcáról, nagyon-nagyon.
- Már elkezdheted a kívánságlistád sorolását az este további részére, de majd hagyj ki valahol úgy öt percet. - Sejtelmesen rákacsintott, miközben emelkedtek körbe, és nézhették a kivilágított város fényeit. Nem kötötte Nelie orrára hol vannak, és egyelőre nem is tervezte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
online
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10443
Írta: 2017. január 11. 17:36 | Link

Télapó Love

Nem volt biztos benne, hogy egész éjszaka kint akar-e lenni Kevével, de a vidámpark okozta boldogság el is feledtette vele ezt a részt. Élvezte, hogy a sok fény között most csak ketten voltak, nem kellett sorba állni, és szaladhatott az óriáskerékre, ahogy bírt.
Hatalmas mosollyal és gyermeki csillogó szemekkel nézett a fiúra lépteit lelassítva. Várakozott és Keve titkon le is nyűgözte azzal, ahogy pillanatok alatt kezelt mindent, ami kellett ahhoz, hogy mindketten felülhessenek a kerékre.
- Nem elég nagy az ágy hozzá, hogy több is legyen - nevetett fel. Szó nélkül tűrte, hogy a másik biztonságba helyezze magukat. Bár egy kissé feszélyezte a hirtelen jött közelség, mély sóhajjal inkább elnézett a másik irányba. Izgatottan várta a magasabb pontokat, ahonnan belátni a karácsonyi fényekbe burkolózott várost.
- Egyáltalán hol vagyunk? - kérdőn nézett újra rá. - És miért pont öt perc? Készülsz még valamire? Féljek? - a szokásosnál többet beszélt így hirtelenjébe, de nem sokáig. Egész testével próbált előre dőlni, amennyire ez lehetséges volt, és száját tátva nézett végig a lábaik előtt heverő helyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2017. január 11. 23:42 | Link



Akadtak időnként pillanatnyi kétségei jó ötlet-e ez, azonban ez az alap elképzelésnél tovább nem hagyott mély nyomot Kevében. Csak csinálja azt, ami az eszébe jut. Ennek ellenére azért felkúszott a szemöldöke a feltörő kérdések kapcsán, viszont magához képest higgadtan és csendesen rendezte. Így volt tökéletes, tudja ő.
- Nem nekik kell ott helyet hagyni.
Vigyorogva pillant végig a lányon, majd nevetve megrázza a fejét. Viccel ő, persze, annak álcázza inkább. De célozgatás ide vagy oda, komolyan nem érti, hogy egy ilyen gyönyörű teremtés hogy maradhat magára a plüsseivel - meg az élőbb állataival -, főleg az ünnepekben. Nem érezte fontosnak ezt firtatni, és úgy volt vele, ha már sikerült elérni, hogy boldog legyen, nem most kéne elrontani. Mikor az óriáskerék éppen átfordult a legmagasabb pontjáról ő is a várost figyelte. Jól ismerte minden szegletét, annak ellenére is, hog az utóbbi időben igen keveset jött ide.
- De kis kíváncsi valaki. Úgy 100 méter magasan a föld felett, egy mágusok lakta városrész legszélén... talán. - Úgy tett pár pillnatig, mint akinek hasonlóan fogalma sincs, mint a lánynak, majd nevetve tért át inkább a másik részére. - Azt hittem már tisztáztuk, hogy nem akarlak megölni... öt perc amúgy is kevés lenne. De arra elég ha jól tippelek, hogy kibontsd az ajándékod a fa alatt... ott.
Pont ekkor mutathatott is előre, ahol a park közepén magasodó nagy fenyő csúcsa is éppen felvillant. Égősorok, nagy gömbök, volt rajta minden, Keve már inkább giccsesnek, mint szépnek vélte, de nyilván nem lehet minden a kívánságai szerint. Az óriáskerék kellemes tempója lassan egyre lassabb lett, hiszen a körnek vége fog szakadni, így Neliere pillantva várta előre mi lesz a következő feladat. Ő aztán teljesen önfeláldozó ma, és még meg sem bánta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
online
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10443
Írta: 2017. január 15. 21:45 | Link

Télapó Love

Jól érezte magát, egyáltalán nem bánta, hogy nem hajtotta el Kevét, aki úgy néz ki, miatta rendezte így az estét. Nem hagyta, hogy az ilyen és ehhez hasonló gondolatok fejébe férkőzzenek, teljesen elzárkózott már magától a feltételezéstől is, hogy ez esetleg több lenne, mint egy sima baráti bulizás. Ennek értelmében nem is válaszolt, sőt, néma csendben maradt. Gyorsan elterjedt a híre, hogy újra egyedül alszik, de egészen eddig senki nem célzott rá ilyen pontossággal. Most pedig még menekülni se tudott.
Ezért, na meg a látvány miatt elterelte figyelmét erről, és tovább faggatta - mert ő ilyen. Kérdésre is szeret kérdéssel válaszolni.
- Talán? - ismételte a választ merő kétkedéssel a hangjában. Szemöldöke az egekben, aztán megforgatta szemeit. - Ne faggassalak - bólintott, elfogadva, hogy nincs esélye, jobb ha csak hagyja, hogy Keve kezébe kerüljön a vezetés teljesen.
- Mit? - pislogott nagyokat az ajándék hallatán. Erre nem számított, nem is akarta, és... A fa! Széles mosollyal nézte az agyondíszített szépséget. A nagy egyszerűség mániás lány képes lelkesedni egy ilyenért... - Figyi...ez valami...ahhjj! Köszönöm - belepirult ugyan, de egy gyors puszit nyomott a fiú arcára. Épp csak annyit időzött arcánál, hogy a másik levegőhöz se jusson, és már libbent is ki az óriáskerék üléséből.
- Menjünk oda! Most kérem azt az öt percet - vigyorogva nyújtotta felé a mancsát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2017. január 16. 21:19 | Link



Már lassan kezdett hozzászokni, hogy válasz helyett újabb kérdések érkeznek, és inkább mulattatta, mintsem bosszantotta ez. Azért számolt ezzel, hiszen mégis csak lényegében teljesen indokolatlanul megjelent és idehozta. Bár nem Keve lenne, ha ez nem így történt volna. Spontán, még ebben is, és ami azt illeti, ennek a megszervezése se régen pattant ki a fejéből, de ez most nem is olyan fontos.
- Mindent a maga idejében. - Ezzel zárta rövidre egyelőre a témát, nem tervezett örök titkokat, de úgy volt vele a leglényegesebb dolog pont nem a helyszín, ideje élvezni ezt az egészet. Egyébként is a srác nagyon imád itt lenni, vannak dolgok, amikre négy vagy öt alkalommal is felülne egymás után és úgy érezné, még mindig nem volt elég. Pont ebből kifolyólag, és ahogy Neliet megismerte, voltak is fenntartásai mi sül ki. De a lány szemeit és tekintetét nézve mindez elpárolgott. A következő pillanatban pedig olyan pimasz vigyor terült el az arcán, hogy azt levakarni se lehetett volna. Válasz helyett csak megköszörülte a torkát, és ő is kiszállt. Hallotta kattanni az időzítőt, tudta hogy nyugodtan mehetnek tovább. Megfogta a lány apró kezét, szabadját pedig a zsebébe csúsztatva indult meg vigyorogva a kivilágított ösvényen szlalomozva a körhinta és a libikókák között.
- Ahogy a kisasszony szeretné. – Nem volt sok idő, még kettesben a vidámpark zajaira a fához értek, ami innen lentről ijesztően magasodott föléjük, de még így sem volt rossz látvány. Elengedte a rellonos kezét, majd látványosan a járda távolabbik felén lévő korlátnak dőlt. Összefonta maga előtt karjait és várta, hogy a nagy fekete dobozt, amin a zöld masni van magához vegye és kinyissa. Klisés tartalom, de mégsem, ha mindent tudna már most róla. A nagyobb dobozban a rengeteg krepp papír alatt egy hosszúkás ékszerdoboz lapul, amiben a sárkányos medállal egy nyaklánc pihen, egy szép, éjfekete hematit kővel.
- Boldog karácsonyt, szépségem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csornay Vince Levente
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 1041
Írta: 2017. január 17. 19:48 | Link

Lucának ♥;;
Tata. Pálmaház


Igyekszik felnőttnek lenni, hiszen mégiscsak egy felnőttes találkozón vannak, vagy micsoda. Ráadásul ahhoz, hogy komolyan vegyék őket, legalább az egyiküknek felnőttnek kell lenni és jelenleg Lucának ez nem fog menni. Túlságosan el foglalva a hatalmas masnikkal. Tőle pedig nem lehet elvárni, hogy egyszerre több dologra érdemben odafigyeljen. A nő egy kicsit kihúzza magát, tekintetét Luca felé fordítja, várja, a lány adjon neki valami támpontot, Vince pedig ugyanígy tesz. Ugyan tudja, hogy a szerelme kissé tanácstalan, na meg hadilábon áll az esküvővel amúgy is.
- Igen, csillagok fontosak lennének. Szeretnénk ha meg lenne bűvölve a mennyezet.
Próbálja összeszedni Luca gondolatait, megfogalmazni, mit is szeretnének.
- És nem szeretnénk pasztell színeket, a legjobb lenne ha színes lenne. Persze, nem olyan csicsás, inkább csak olyan bohókás.
Bár tudná miről beszél! De nem tudja. Fogalma sincs, ez nem annyira az ő témája, de szerencsére a hölgy már azonnal neki is áll mutogatni több színt, Vince pedig közelebb tolja Lucát, hogy ő válasszon.
Utoljára módosította:Csornay Vince Levente, 2017. január 17. 19:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Renée Faraday
KARANTÉN


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Itt van a lelkem Pesten, mégis Pécsen hagytam a testem
Írta: 2017. január 19. 02:30
| Link

Mikula bácsi. *#*
Valahol Pécsett.

csinálsznekemajándékot?

Hú, reggel van? Mennyi idő telt el vajon azóta, hogy lefeküdt aludni? De az is egy nagyon fontos kérdés, hogy a Mikulás nevű csávó miért fekszik vele egy ágyban? Eh, lehet, hogy előbb kicsit kevesebb kérdés és több tényfeltárás kellene ide. Mindenesetre kicsit feljebb tornássza magát az ágyban, hogy félig ülőfekvő pozícióba kerüljön, fejét az ágytámlának dönti. Picit fáj a buksija, mintha fejbe kólintották volna egy túlsúlyos dinnyével. De az majd elmúlik idővel, mikor beverte a fejét a padláson a gerendába, az is gyorsan elhussant. Egyelőre viszont tényleg módfelett kíváncsi arra, hogy miért is ez a nagyon furcsa felállás Kevével. Könyökkel röpke bordaközi vizsgálatot indít a fiú felé, hátha akkor majd felébred. Vagy legalább is felé fordítja a tök fejét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 670
Írta: 2017. január 19. 04:43 | Link



Nem tegnap volt, hogy utoljára a saját ágyában ébredt, pláne nem ilyen elzsibbadt végtagokkal. Apró mozdulatokkal mozgatta meg balját, amin feküdt a szekrények felé fordulva. Mikor kinyitotta a szemeit nagyjából azzal egy időben eszmélt az oldalába fúródó karral. Egy drámai sóhaj és nyögés után fordult Renée felé felvont szemöldökkel, kissé hunyorogva. Végigmérte a sötét hajú lányt, aztán védekezően megemelte karját és felült.
- Jól van kisamazon, enélkül is felkelek... Tudod már a Janex-féle kiegészítés, vagy mi olyan fontos?
Fogalma sincs miért volt ez az iménti, de a nőknél sosem jelent jót. Ez a példány pedig a furábbnál is furább, ebben egészen biztos, bár van ennek jó oldala is... Ám ezt inkább nyelje el az éjszaka homálya. Lassan tisztul ki előtte a kép, aztán tanácstalanul figyeli a hölgyikét, hogy mégis kinyög-e valamit, vagy benyomták rajta a némítás gombot. Végül próbált ő csendben maradni, ám erre elemileg képtelen, arról nem beszélve, hogy az az elégedett vigyor, ami az arcán ült sem hagyta nyugodni. Nem tudta, hiszen az esetek többségében ezeket a beszélgetéseket kerülte, hogy mit kéne mondani, vagy mit sem. A nőkkel sosem jó a hallgatás, de a beszélgetés még gyilkosabb.
- Tegnap még jóval többet járt a szád... elvitték a nyelved az unikornisok?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 ... 18 ... 50 51 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek