24. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: « 1 2 ... 11 12 [13] Le | Téma száljai | Témaleírás
Szépvölgyi Richárd
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 380
Összes hsz: 991
Írta: 2017. szeptember 1. 19:07 | Link


Amikor kedvesem megszólal, ráemelem a tekintetem - pillantásom ködös, hitetlenkedő, aztán szinte dühössé válik.
- Ja, biztos jó ötlet besétálni a minisztériumba egy könyvvel, ami tele van olyan kívánságokkal, amik szenvedést kérnek valószínűleg köztiszteletben álló személyeknek, és felmenőről felmenőre visszakövethető. A családom tuti repesne a boldogságtól, ha feladnám mindegyiküket. Lakcímeket és elérhetőségeket ne mellékeljek rögtön? - Háborgok halkan, feszülten. A dühöm nem Viktorra irányul, ezt valószínűleg ő is pontosan tudja, de most nincs más, akire rázúdíthatnám ezt az egészet. Ő sem érdemli meg, de nem tudom visszafojtani sem. Eszembe se jut.
- Nem, ha szakértőt keresünk, olyat kell, aki véletlen sem jelenti. Eddig nem keresett egy Szépvölgyi sem, szeretném, ha ez így is maradna. - Már jönnek is a rémképeim, a pánikolós túlgondolás egy év nyugi után újra jelentkezik. Eszembe jut, hogy még nekem is lehet Angliám - már olyan értelemben, mint amilyenben Sethéknek is volt. Vagy bármi… Egyszerűen csak… A párom auror… A testvéreim Selwynek… De nem, pont emiatt vagyok védve, igaz? Pont emiatt vannak ők is védve…
Aztán ismét ránézek, mikor megszólal. Arcom megnyúlik, a szemeim is nagyra nyílnak. Azt hiszem, sápadtabb lehetek, mint amennyire nálam egészséges.
- Ártalmatlan? Ártalmatlan? - kérdem halkan, de élesen. - Ez egy Szépvölgyi-örökség, egy kínzófüzet, aminek mostanra valószínűleg személyisége van. Ha tényleg teljesíti a kívánságaid, akkor igen nagy erejű varázstárgy is, tehát… - Elharapom a mondatot.
- Ártalmatlan… - ismétlem hitetlenkedve. - Ha valami, akkor ez nem ártalmatlan.
Dühös vagyok. Lehunyom a szemem, megpróbálok megnyugodni. Az érzelmi kilengések sosem jók. Nyugalom. Megnyugszom. Mindjárt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Auror


'Eastern Gay Squirrel'
offline
RPG hsz: 326
Összes hsz: 1435
Írta: 2017. szeptember 1. 19:08 | Link



Mellbevágnak hirtelen a szavai. Nyelek egy nagyot. Nem akartam rosszat, és nem hiheti ő sem komolyan, hogy csak úgy bevinném a naplót, hogy tessék, nézzék meg, és akkor már a Szépvölgyi családnak is utánanézhetnek egyúttal. Azért ehhez kicsit több szorult belém a szfinxekből, nem véletlen végeztem náluk. Mielőtt azonban bármit is mondanék, le kell nyelnem ezt a pillanatnyi rossz érzést. Kelletlenül szusszanok, többre azonban tulajdonképpen energiám sem marad. Az át nem aludt éjszaka szerencsére eléggé leamortizált ahhoz, hogy ne támadjon kedvem esetleg itt hagyni és becsapni egy ajtót, amíg öt percnyi dühös toporgás után lenyugszom és visszajövök átbeszélni. Fáradtan sóhajtok, és mindössze annyiban látni, hogy nem esett ez most jól nekem sem - még ha tudom is valahol az egész mögött, hogy inkább a helyzetnek szólhat a haragja, én csak itt vagyok -, hogy elengedem. Térdemre támaszkodva bámulok a naplóra, majd rá emelem a tekintetem, aztán ismét visszanézek a naplóra.
- Arra gondoltam, hogy kereshetnék olyat, akiben bízom, mert jobban ismerem… és aki nem retten vissza modjuk egy titoktartási szerződéstől. Hülye azért nem vagyok - közlöm, és itt mégiscsak kiérződik némi sértődés a hangomból. Nem véletlen lettem auror sem, szögezzük le azt is. Ismét szusszanok aztán kurtán, már jóval kevésbé kelletlenül, és megrázom kissé a fejem.
- Az tényleg nem hiányzik - állapítom meg, lassan újra dereka köré fonva a karom közben, hogy újra elengedjem percekkel később. Úgy tűnik, jobb lesz, ha most kicsit hagyom inkább, hogy kiháborogja magát.
- Ezért lenne szükségünk olyasvalakire, aki igazán ért is ezekhez. Ez átoktörőre például, aki nem csak a bűbájokat tudná megnevezni, amivel létrehozták, hanem azt is meg tudja állapítani, nem horcrux-e netán, vagy milyen mágia van rajta és azok hogyan fonódtak össze. Ki tudja, mit alkotott eddig az a sok egymásra halmozott varázslat - válaszolom elmélázva a lehetőségeken. Amióta ténylegesen a minisztériumnak dolgozom, egész érdekes dolgokat is láttam már, különös átkokat, felgyülemlett mágia okozta furcsaságokat, és még csak most kezdtem. Messze nem ismerem az egész varázsvilág mély bugyrait, amiknek egyikéből ez a napló is származik, de biztosan van olyan ember, aki már kellőképpen beleásta magát ezekbe.
- Túl fáradt vagyok, de dühöngeni én szoktam, azt ugye vágod? - kérdezem meg, és kinyújtom a karom, hogy nagyot roppan tőle a vállam. Lehunyom a szemem is egy hosszabb pillanatra. Ég a szemhéjam, kellemetlenül, hogy nehéz lehunyva tartani, így ismét ki is nyitom a szemem és elnézem a naplót, meg a páromat. Ritkán… nem, egész pontosan még soha nem láttam ilyennek, és valahol értem, hiszen felbukkant valami az inkább hírhedt, mint híres családjából, aminek nem kellett volna, viszont most úgy vagyok vele, hogy erre is találunk valami megoldást, ha nem előbb, hát utóbb.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szépvölgyi Richárd
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 380
Összes hsz: 991
Írta: 2017. szeptember 1. 19:10 | Link


A hirtelen dühöm úgy elszáll, mintha sosem létezett volna - csak meredek előre, és megszáll valami világvége hangulat. Mi a francért kellett ezt nekem elküldeni? Ki küldte egyáltalán? Tudni akarom, ki volt az, aki megkeserítette az életemet. Direkt csinálta volna?
“Hülye azért nem vagyok.” Viktorra nézek.
- Ennek a könyvnek nem szabad a minisztérium közelébe se kerülnie. - Szögezem le. - Még véletlenül sem. Nem szabad… - Úgy érzem, hogy megint tele leszek titkokkal, kellemetlen, sőt, borzalmas titkokkal. Felfogtam, hogy mit mondtam? Védem ezeket a rohadékokat? Van nálam valami, amivel leleplezhetőek lennének, és nem érzem úgy, hogy oda kéne adnom az auroroknak? Úgy, hogy aki mellettem ül, a párom is egy auror, és én is az leszek?
- Ha nem muszáj, ne keverjünk bele külsősöket. Épp elég baj, hogy… te is tudsz róla… - ránézek. Talán nagyobb biztonságban lenne, ha nem tudná. Auror, tudom, sokan azt mondanák, hogy teljesen felesleges aggódnom érte, hiszen képes megvédeni magát - katona is volt, az ég szerelmére, de mégis… akkor is féltem, bármi is legyen a foglalkozása. Aktakukac is lehetne, akkor sem feltétlenül lenne nagyobb biztonságban, mint aurorként; sőt…
Szinte észre sem veszem, hogy karjait a derekam köré fonja. Meredten bámulom a levelet, egyre több kérdésem lesz ezzel az egésszel kapcsolatban. Miért nem állította meg még soha senki ezt a borzalmas láncot, ezt a genetikai csődöt, a Szépvölgyiséget? Miért nem? Jobb lett volna…
- Tudom, kihez viszem. - Belém csap a felismerés. - Fekete mágiában bőven tapasztalt varázstárgyszakértő, aki nem külsős? - kérdem, és mintha csak egy elcseszett találóskérdés lenne. Én sem örülök neki, hogy meg kell keresnem. - Segítek, nem Seth. Túl sok kérdést vethet fel, túl sok emléket hozhat a felszínre…
A kérdésére bólintok. Vágom. Ennél többet viszont nem tudok reagálni rá - a levelet visszarakom a dobozba. Na, most akkor hol tartsam ezt a dobozt? A Levitában? Vagy az auror kedvesem lakásán? Vagy egy Selwyn szobájában, netán Avery Lyallnál? Esetleg Minánál, az auror apával? Basszus…
- Helyezzük ezt biztonságba. - Bökök a fejemmel a dobozra. A lakásban, amit még Sebbyék használtak régen, és mára már szinte az enyém - ami le van védve ezer bűbájjal. Ott kell, hogy legyen a helye. Egy kis utómunka még…
Fel is állok, rögtön el is indulok, a birtok határát célozva. Az ajtóban viszont még visszafordulok.
- Nem muszáj velem jönnöd. Jobb lenne, ha pihennél. - Motyogom. - A szobádban hagytam egy kis álomhozót, ott van az éjjeliszekrényem legalsó fiókjában a jobb hátsó sarokban, ha kell.
Aztán el is indulok. Kell egy kis levegő, kell a tágas tér. Gondolkoznom kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
Mestertanonc Rellon (H), Edictum szerkesztő, Elsős mestertanonc


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 75
Írta: 2017. november 11. 14:50 | Link

Asszonypajtás

Olykor elgondolkozom azon, hogy rossz ember vagyok-e. Aztán mindig megállapodok abban magammal, hogy egy kicsit talán igen. De nem olyan vészesen, mint sok másik ember. Tény, hogy vannak hibáim. Nem tudok túllépni Kamillán, és ezért otthagytam az egyetemet - halasztok, de tudjuk, hogy ez mit jelent -, otthagytam a Navine barátságos környezetét, és fizetek egy kedves lánynak, hogy bebizonyítsam a világnak, az utóbbi idő lépései nem azért voltak, mert nem tudom túltenni magam rajta. Azt hirdetem, hogy visszajöttem, mert még nem vagyok biztos a tanulmányaimba, hogy jobban érdekel az Edictumba írás, mint a holtak mágiája, hogy nem őt, hanem egy másik lányt szeretek.
Szeretem Linát. Szeretem mint embert, mint barátot, és bár tudja, hogy mi a helyzet Kamillával, és, hogy milyen bonyolult úgy minden, ami velünk kapcsolatos, mégis, úgy érzem, amellett, hogy fizetek neki ezért a színjátékért, megbántom őt. Nem akarok megbántani senkit, csupán a vele való kapcsolatot féltem mégis. Azt hiszem a belső problémáim miatt változtak a falak meg a berendezés is barnává és feketévé. Hihetetlenül rosszul néz ki ez a két szín együtt.
Lehunyom egy kicsit a szemem, megpróbálom elképzelni Linát, ahogy mosolyog. Halványan még rémlik. Megvallom, amikor felajánlottam neki havi húsz galleont, nem is nagyon ismertem, csak jól elbeszélgettünk előtte párszor. Mégis, sikerül legalább annyit elérnem, hogy a gyászos fekete és barna helyett a színek tejeskávé és citromsárga színek jelennek meg. Azt hiszem azért, mert tudom, hogy Lina kedvenc virága a napraforgó, az itala meg a kávé. De úgy érzem, sok mindent meg kell még tudnom róla.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Carolina Eleonore Bellini
Mestertanonc Eridon (H), Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 29
Írta: 2017. november 19. 22:10 | Link

Il mio amico

Az én ötletem volt ez a kis találka, szerencsére Marci nagyon gyorsan belement. Ha már fizet azért, hogy a barátnőjének higgyenek, szeretném minél jobban megismerni. Jó lenne tudni a kiskori sztorijait is, a családját, barátait, meg persze a kedvenc ételét. Szeretném kicsit feldobni a hangulatot, ezért hozok egy tepsi lasagnét, tányérokat, evőeszközöket, meg persze két borospoharat is, mert két üveg bor kíséretében könnyebb kitárulkozni, mintha csak öt percig nézzük egymást. Erről a sok mindenről nem tud, ezért csak meglepem, remélem, hogy tetszeni fog neki.
A szobába lépve eláll a szavam, változnak a fal színei. Eddig tejeskávé és citromszínű volt a fal, de amint belépek, vörös, kavargó folyam lesz itt-ott sárga foltokkal. A ruhám egyszerre vadító és egyszerű, ezt csak azért vettem fel, hogy emlékeztessem arra, hogy van más nő is Kamillán kívül, aki bókokra vágyik.
Ahogy megpillantom, odaszaladok hozzá és reflexből megölelem, orromat a ruhájába fúrom. Annyira jó illata van, egész nap el tudnám szagolgatni. Pár másodperc múlva hátrébblépek és rámosolygok.
- Sziaa! az ismerkedős estre hoztam egy kis kaját és bort, üljünk le és kezdhetjük is. A lasagne még meleg, remélem szereted. A bort behűtöttem, van fehér meg vörös, otthonról hoztam, kérsz? Csak ülj le, megoldok mindent. - Miközben beszélek, egyik pálcaintésre az asztalra kerülnek a poharak, tányérok és a villák, a következőre a textilszatyromból előkerül a lasagne és a behűtött bor, az utolsó mondatomra már egy adag ki is van szedve. Kicsit túlpörögtem a délutáni espressótól, de kellett az energia a főzéshez. Végül egy-egy pohár bor is ki lett töltve egy újabb varázslattal, úgyhogy a kezembe veszem a villát és végre lecsüccsenek mellé. Remélem nem zavarja, de amennyit mostanában ölelgetett, már szerintem nem fogja.
- Jó étvágyat! Ha elfogy, szedj csak nyugodtan, ez a miénk egész estére! Remélem ízlik, amit itt összedobtam neked. - Rámosolygok, majd elkezdek enni. Az első falatnál kissé lehunyom a szemem, pont erre volt szükségem. Az ízek tökéletes összhangban, a tészta al dentétől kissé lágyabb, ilyennek kell lennie. Kortyolok egyet a félédes fehérboromból és kíváncsian várom, mit reagál erre az egészre.
 
Utoljára módosította:Varga Nóra, 2017. november 19. 23:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lugosy Benedek
Diák Navine, Navinés blogger, Elsős diák



offline
RPG hsz: 81
Összes hsz: 108
Írta: 2017. november 21. 21:33 | Link

Isaac Matthew Philips


Császkálás közben nem is nagyon figyelem merre visz a lábam, el vagyok merengve. Ez csak azért probléma, mert nem nagyon tudok visszamenni, ha nem figyelek merre megyek, de nem lesz ebből probléma. Északi toronynál kötök ki, ahol felmegyek a lépcsőn, kíváncsi vagyok van e valami érdekes erre. A folyosóra érve megpillantok egy tölgyajtót, ami vonzza a tekintetet. Arra jutok be térek ide, kíváncsi vagyok mi is vár odabent engem. Mikor kitárul az ajtó, mintha megváltozna a szoba falának a színe. Furcsa, lehet én képzelődök, de itt ez megtörténhet, sőt szokványosnak mondható, hogy ilyenek történnek. Kék színűek a falak, kicsit sötétebb árnyalat. Ez a szín a kedvencem. Meglepődök hiszen felcsendül egy szomorkás dal, egy rég halott kedvencem. Kezdeti meglepettségem után jobban szemügyre veszem a szobát, és tetszik. Tágas, letisztult, nincs túl pakolva, és modern, ahhoz képest,amit eddig láttam a kastély többi részében. Örülök neki, hogy van egy ilyen hely is, és felfedeztem. Lehuppanok a kanapéra, és itt is kényelmes, mint más helyeken. Nem szándékozok, sokáig maradni, főleg egyedül. Persze vannak kivételes szituációk, ha valaki betoppanna, nem mondanék nemet egy társaságnak.
Utoljára módosította:Lugosy Benedek, 2017. november 21. 21:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Isaac Matthew Philips
Diák Navine (H), Navine csapattag, Negyedikes diák


Melankolikus emo-punk, bal-balfal pálcikaember
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 1975
Írta: 2017. november 23. 19:58 | Link

Lugosy Benedek
Soundtrack


Szerintem lassan többet járkálok a kastélyban, mint egy kísértet. Össze-vissza, keresztül-kasul, persze mezítláb. "Igen, én lehetek a lábfóbiás diákok réme..." ja, ilyen és ehhez hasonló, nagyon elgondolkodtató gondolataim vannak járkálás közben. Igen, a magam önirónikus mindenével együtt ballagtam, csak úgy az orrom után, úszkálva a gondolataimban. Valahogy így juthattam el az északi toronyig. Megláttam egy tölgyfaajtót. "Oh, ez lehet a lélek szobája, vagy valami hasonló..." gondolkodtam magamban. "Ja, ez az a hely, ahol a falak meg minden változik a hangulatod szerint....hmm, okay, csekkoljuk le..." dörzsölgettem a markom, majd megragadtam a kilincset és benyitottam. Az első dolog, amit észrevettem, hogy a feltételezésem helyes volt, valóban megváltozott a falak színe. Szürkés-fehérre. A bent szóló dallam pedig szomorkás gitárszóra váltott.
- B*** meg, ugye csak szórakozol velem - Forgattam a szemeim -Mondjuk jogos, ha belegondolok. - Rántottam vállat végül és lehuppantam a hozzám legközelebb lévő kanapéra. Most végre rendesen körbe néztem az általam átfestett szobában, és észre vettem egy másik srácot."Remek, egy humanoid...légy kedves, légy kedves..." mondogattam magamnak.
- Hello! Bocs az előbbiért!
Utoljára módosította:Isaac Matthew Philips, 2017. november 25. 12:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Aki nem ismer, azt hiszi, hülye vagyok. Aki ismer, az tudja is...
Lugosy Benedek
Diák Navine, Navinés blogger, Elsős diák



offline
RPG hsz: 81
Összes hsz: 108
Írta: 2017. november 23. 20:32 | Link

Isaac Matthew Philips

Elmerengésem és szundikálásom közben veszem észre, hogy a zene megváltozott. Erre kinyitom a szeme, azt sejtve, társaságom akadt. Nem nagy örömmel veszem ezt tudomásul, de ez van. a szoba színe is változik, szerintem a betoppanó személy hangulatát adja vissza a zene és fal színe. Nem éppen lehet toppon, hiszen nem egy vidám dalocska csendül fel. Szomorkás, egy szál gitáros nóta.
 Úgy látom a srác egy kicsit szét van csúszva, hiszen mikor belép motyog valamit a bajsza alatt. Nem hiszem hogy észrevett, mivel maga elé nézve huppan le a hozzá legközelebb lévő ülőalkalmatosságoz. El telik pár másodpercbe, míg észrevesz.
- Szia! Semmi baj, velem is előfordul az ilyen, szoktam szórakozott lenni én is. Jártál már itt? Szerintem a szoba színe és a zen igazodik a betoppanó lelkivilágához. Szerinted is így van? -
 Lehet nem ezzel kellett volna indítanom a beszélgetést, de kibújt belőlem. Nem akarok semmi negatív érzést kelteni még jobban benne, persze az sem biztos, hogy valami bántja.
- Hallottál valakitől erről a szobáról, vagy csak belefutottál császkálás közben? Tengtem lengtem a kastélyban, mikor erre jártam. Korábban meséltek erről a helyről. Ha már itt vagyok, akkor miért ne térnék be. Bocsánat, hogy még nem mutatkoztam be. Lugosy Benedek vagyok, elsőéves Navines. -
 Nagyon kellemetlen, a nagy csevegésben be sem mutatkoztam neki, most ez van. Pótoltam, de kissé feszélyez ez. Várom a válaszát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Isaac Matthew Philips
Diák Navine (H), Navine csapattag, Negyedikes diák


Melankolikus emo-punk, bal-balfal pálcikaember
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 1975
Írta: 2017. november 25. 12:32 | Link

Lugosy Benedek
Soundtrack


Úgy érzem, a lelki állapotom javul mostanában. Jó, nem rohamos tempóban, de javul. Na, ezt a feltételezésemet cáfolta meg a Lélek szobája. Tudtomban a helyiség csodája abban állt, hogy a falak színére vetítette a beérkező ember hangulatát. Nos, nálam kékes- szürke színt öltött magára, tehát leszűrtem, nem vagyok jól. Volt még bent egy srác is, akit csak az után sikerült észre vennem, hogy lehuppantam. Kiderült, hogy az ő tudatáig is eljutott a jelenlétem, és rá is kezdte, én meg azt hittem, hogy komoly energiaital-függősége lehet. ennyit egy szusszra? Vagy lehet csak én veszem körbe magam hozzám hasonlóan lassú emberekkel. Na mindeggy. Mire befejezte, a szemem kicsit kikerekedett, a kezem pedig automatikusan feljött.
- Wow, haver, kicsit lassabban! Először is nem, nem jártam még itt, viszont a falak reakciója a belépésemre okot ad, hogy higyjek ebben .....ééés... Igen, hallottam róla, fene megette, ha az itt töltött négy évem alatt nem hallottam volna róla, mondjuk ez a hely akkora, hogy mindig tud meglepetést okozni. És navine? Az faja, én is az vagyok? Isaac Matthew Philips! Vagy röviden Isaac, Matty, Matty, ahhogy jól esik. - Ja, azt hiszem a srác minden kérdésére való választ sikerült ledarálnom, igaz, egy hosszabb levegővétellel.
- Figyu, legközelebb lehetne kicsit lassabban, eskü gyorsabban jár a nyelved, mint az életem. - na, reméljük érti a poént, még az enyémet is. Amíg válaszra várok, felhúzom hulla-fehér lábaimat egy törökülésbe, és kicsit körbenézek.
Utoljára módosította:Isaac Matthew Philips, 2017. november 27. 18:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Aki nem ismer, azt hiszi, hülye vagyok. Aki ismer, az tudja is...
Lugosy Benedek
Diák Navine, Navinés blogger, Elsős diák



offline
RPG hsz: 81
Összes hsz: 108
Írta: 2017. november 25. 13:02 | Link

Matty

Elég fura a srác, de pozitívan értem. Kicsit lassú, vagyis ahogy látom, nem szereti a kapkodást. Tényleg nagy lehet a kastély, vagy nem nagyon járt nagyon az épületben, ha négy év alatt nem jutott el idáig.
- Őrülök neked Matty, hogy egy háztársammal is összefutok a Navine falain kívül. Nem érzékeltem hogy gyors lennék, de megeshet. Jó ez a szobácska, csak ne olyannal jöjjön az ember, aki előtt nem nagyon akarja láttatni, milyen passzban van. -
 Szimpatikus a furasága ellenére, ettől függetlenül nagyon is barátságosnak vélem, így pár perc után. Majd meglátjuk hogyan folytatódik a dolog. Az is furcsa, hogy csak most futok össze háztárssal. Jó, nem vagyok itt olyan nagyon régóta, de akkor is. Ami késik, az nem múlik. Eljött ez a pillanat is.
- Gondolom te sok helyet ismersz a kastélyban, és azon környékén. Melyik a kedvenced? -
 A tanulást szándékosan kerülöm. Már most is olyan bevezető, ha nincs más témának gondolom. Szerintem van mindenki olyan értelmes, hogy találjon.
- Te honnan érkeztél ide, hol laksz? Bocsánat ha túl személyeskedő vagyok. Kicsit szomorúnak látlak téged. -
 Nem vagyok egy nagy élettapasztalattal bíró személy a koromnál fogva, de azt tudom, nem nagyon szeretik az emberek, ha tolakodóak velük szemben. Főleg ha velük kapcsolatos a dolog. Most inkább befogom a szám, várom a fiú válaszát. Megint túl soknak vél engem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
Mestertanonc Rellon (H), Edictum szerkesztő, Elsős mestertanonc


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 75
Írta: 2017. november 26. 18:45 | Link

Asszonypajtás

Történtek már közöttünk dolgok, elvégre, ha már a barátnőm, nyilván okkal az. Oké, hogy a nyilvánvalón túl azért, hogy legyen egy kis extra zsebpénze, de azért a külvilágnak azt kell tudnia, hogy mi nagyon komolyan gondoljuk. És igen, köszönjük szépen, már hetek, sőt, hónapok óta fennáll a dolog, és én azért jöttem vissza, hogy a kapcsolatunkat elmélyítsük. Véletlenül sem azért, mert válaszokat akarok kapni Kamillától, és mert remélem, hogy a jelenlétem arra sarkallja majd, hogy foglalkozzon a problémával. Így hát felismerem én is az illatát, az érintését, és még ha keserédes is maga a mozdulatsor, valahol mélyen, de azért jól esik. Szorosan magamhoz húzom, és nyomok egy puszit a feje búbjára. Bájos. Ahogy pedig arrébb húzódik, azt kell mondanom, hogy dögös. Nagyon dögös.
- Azta… mármint szia.
Zavartan megvakarom a halántékom, nem láttam még ilyennek. Mindig szép volt persze, amikor találkoztunk, kedves, nyugodt. Pont olyan, akivel tudtam, hogy jó társak leszünk ebben a kis megállapodásban. Most viszont, ahogy így rápillantok, és ahogy a tekintetébe nézek, értem, hogy miért az Eridon ház tagja. Jogos, hogy oda osztották be.
- Gyönyörű vagy. Ez a ruha tökéletesen áll neked. Nagyon szép vagy, komolyan, hűűű… ne haragudj, nem tudom jól kifejezni magam. Eddig még senki se öltözött így ki nekem.
Kamillát sem láttam a végzős bálon, mivel tüdőgyulladást kaptam előtte, és a gyengélkedőn feküdtem. Sosem táncoltam el a végzős táncomat. Pedig akkor meg akartam mondani neki, később azonban, már nem éreztem illőnek. A dolgok talán éppen így alakultak jól, tekintve, hogy most sem reagált rá túl jól, pedig hónapok teltek el.
- Nagyon szeretem a lasagne-t.
Mondom mosolyogva. A bort nem annyira, nem ittam még soha elég sok alkoholt, hogy biztosan tudjam, hogy nem, de persze nem fogom visszautasítani. Ha bátorítónak nem is lesz jó feltétlenül, arra alkalmas, hogy inkább beszéljek, mint igyak. Végül is, az eredmény ugyanaz lesz.
- És ha elkap minket egy prefi, mert rosszban sántikálunk? Alkohol egy nyíltan közösségi téren, ahol kicsik is lehetnek? Ejnye kisasszony.  
Persze remélem, hogy se tanár, se prefektus nem érzi szükségét annak, hogy ránk nyisson, de sosem tudhatja az ember. Viszont mivel eddig még nem jutottam szóhoz, inkább most is, mielőtt válaszolok neki, levágok egy darabot, és gyorsan bekapom. Szeretek enni, nagy baj nem lehet.
- Ummmphh, ezt te csináltad? Komolyan? Mennyei. Értem még sosem tett ennyit senki.
Vallom be neki kicsit talán csendesebben, mint a többit, gyorsan be is kapok még egy falatot, majd a mutatóujjamat felemelve jelzem, hogy várjon egy pillanatot. Gyorsan megrágom, és lenyelem a falatot.
- Hoztam neked valamit.
Azzal magam mögé nyúlok és egy türkizkék közepes dobozt veszek elő, és nyújtom át neki, szépen be van csomagolva, a masni úgy áll rajta, hogy az biztos, hogy nem én csináltam a lapát kezeimmel.
- A húgom csomagolta, anyám azt mondta, nyugodtan vegyek mindenből, ami tetszik. Szóval mindenből vettem. Nem tudom, hogy mit szeretsz használni, de van a szempillaizétól a pirosítón át a nyugtató tusfürdőn át minden, még ilyen habzós golyó is. Tudod, amit a vízbe raksz, és beszínezi a vizet, azt én csináltam.
A végét büszkén jelentem ki. Már meséltem neki, hogy anyukám imád természetes anyagokból kozmetikumokat készíteni, és mint ilyen, családon belül ingyen van. Attól a pillanattól pedig, hogy mondtam neki, hogy van egy lány, ő is családtag lett. Szegény anyukámnak sosem mondom meg, hogy pénzért van barátnőm, és nem azért mert valaki akar engem. Összetörném a szívét.
- Remélem, tetszenek. De amúgy, kérdezz bármit, őszintén válaszolok.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Isaac Matthew Philips
Diák Navine (H), Navine csapattag, Negyedikes diák


Melankolikus emo-punk, bal-balfal pálcikaember
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 1975
Írta: 2017. november 27. 19:26 | Link

Lugosy Benedek
Soundtrack


- Nem is igazán te vagy gyors...csak nem sok interakcióban volt részem az utóbbi időben. - mosolyodtam el. Pedig nem is olyan vicces. Amúgy sem vágytam olyan gyakran társaságra, most meg még úgy se. - Hát igen, ez inkább ilyen haverokkal lelkizős, vagy szerelmeskedős hely.....már nem fizikailag. -próbáltam korrigálni az esetleges félreértést. Amúgy jól mondta a srác, annak ellenére, hogy ő maga is ilyen ember. Jó, tök cuki volt a gyerek, ilyen tipikus elsős, aki mindenkivel jóban akar lenni (ha mázlija van, kinövi, nem úgy, mint én) de még nem ismertem olyan régóta, hogy megnyíljak neki. De fel a vigyort, te kupac melankólia, és légy kedves!
- Fúh, sokat járkálok, deee, nem tudom....az erkély, ami nagyon a szívemhez nőtt. - hát igen, sok dolog történt azon az erkélyen. Talán azoknál a dolgoknál éltem a leginkább, amik ott történtek. De szerencsére nem volt sok időm, mert Benedek (remélem jól emlékeztem a nevére) tovább kérdezősködött.
- Oh, no para, minden f***a, csak ilyen szomorkás az arcberendezésem. Am itt élek Budapesten a kiscsaláddal. És te? - próbáltam magamról úgy elterelni a szót, hogy az ne tűnjön fel neki, nehogy egy életre traumatizáljam azzal, hogy túl tolakodó. Valami olyan kérdést kellett találnom, ami eléggé kifejtős.
- A te családodban idegen fogalom a mágia? Valamelyik ősöd bírt ilyen képességgel, vagy full mugli felmenőid vannak? - lélekben nagyon büszke voltam magamra, hogy ez meglett. És még érdekelt is a válasza. Kényelmesebb helyzetbe helyezkedtem a törökülésnél, habár a lábaimat még mindig magam alá gyűrtem, és tekintetemet Benedekre szegeztem, várva, mit válaszol.
Utoljára módosította:Isaac Matthew Philips, 2017. december 4. 18:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Aki nem ismer, azt hiszi, hülye vagyok. Aki ismer, az tudja is...
Lugosy Benedek
Diák Navine, Navinés blogger, Elsős diák



offline
RPG hsz: 81
Összes hsz: 108
Írta: 2017. november 28. 10:17 | Link

Matty

Úgy látom elég nehéz neki társalogni velem, de igyekszik. Benne van az igyekezet, hogy nyisson mások felé. Értékelem, hogy ennyire megtisztel engem, hogy nem megy el nem zárkózik be. Bár sok kérdésem volt felé, nem akarok tolakodó  lenni, így vissza fogom magam.
- Az erkélyen még nem jártam. Nem rég jöttem, így elég kevés lehetőségem akadt, hogy elmenjek mindenhova. Elég nagy a kastély, meg nem azért vagyok itt elsődlegesen, hogy a kastély felfedezése legyen a legfőbb cél. -
 Ez nagyon elsőéves duma, de remélem nem fogja így értelmezni Matty. Rendes srácnak vélem, bár csak most ismertük meg egymást. Megnyugtat, nem szomorú, csak így áll az arca. Mennyire lehet ez igaz, hogy nincs benne semmi szomorúság.
- Én Szegeden élek a családommal együtt. Én félvér vagyok, azt hiszem így mondják ezt itt. Nem volt tudomásom róla. Édesanyám kvibli, az ő családja bír varázs tudással. Nem rég tudtam me, hogy nagymamám azért nem firtatta a dolgot, mert tiszteletben tartotta szüleim döntését, miszerint anya kviblisége okán rendes mugliként nevelkedjek, abban a világban, társadalomban. Ha varázslattal rendelkezem, az úgyis kiderül, és ide fognak hívni. Ez így történt. Neked mi a történeted? -
 Mesélem neki családom rövid, de velős sztoriját varázsló téma felől. Most csak ebben kérdezek vissza. Nem teszek fel neki sok kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Isaac Matthew Philips
Diák Navine (H), Navine csapattag, Negyedikes diák


Melankolikus emo-punk, bal-balfal pálcikaember
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 1975
Írta: 2017. december 4. 19:04 | Link

Lugosy Benedek
Soundtrack


- Jobb is, hogy az elején még így állsz hozzá. - mosolygok. Aranyos ez a srác, eszembe is juttatta az első éves önmagamat. Olyan voltam, mint egy kis turista. Minden egyes mágikus dolgot vagy megtapizni, megszagolni, megbámulni akartam. Azóta viszont eléggé megszokottá váltak ezek a dolgok számomra, mondhatni a mágia átitatta az életemet. Közben ő röviden (kicsit túl röviden) ledarálta az életét. És most átpasszolta hozzám a kérdést. Igyekeztem reagálni is valamit, után minél tömörebben megfogalmazni a nyomi kis életemet.
- Az faja! - bólogatok elismerően - Nos, én full mugi famíliából jövök, de mindkét tesóm meg persze én is bírunk varázserővel. Anyáméknak néha különösen nehéz, de bírják, hogy velünk sosem unalmas. Am amerikában éltünk, csak a szüleim nagyon szerették ezt az országot, szóval mielőtt megszülettem volna, ide költöztek. Én már itt születtem. Am bejön ez a varázsló dolog, szóval tervezek a varázsvilágban elhelyezkedni, de mint zenész.Gondolom látszik, hogy ilyen büdös, hippi kölyök vagyok. - nevettem az amúgy nem túl poénos poénomon - Am igen, jól mondtad, kvibli. Nem akarok megbántani senkit, de ez szerintem k***a nagy szívás, hogy az egész pereputty tud varázsdálkodni, csak te nem. Persze, biztos van jó oldala is, csak akkor is. Mondjuk nekem pl. nincs ilyen problémám, sz'al... - hát, nálam ez a rövid összefoglaló.
- Khm, ja, kb. ennyi a szánalmas kis életem. Ha szimpi vagyok, szombaton ráérek. - kacsintottam, persze poénból - Just kiddin'... - tisztáztam, mielőtt valamit félreért...
Utoljára módosította:Isaac Matthew Philips, 2017. december 27. 12:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Aki nem ismer, azt hiszi, hülye vagyok. Aki ismer, az tudja is...
Lugosy Benedek
Diák Navine, Navinés blogger, Elsős diák



offline
RPG hsz: 81
Összes hsz: 108
Írta: 2017. december 4. 20:13 | Link

Matty

Kicsit álcának érzem ezt a szánalomra méltó dolgot, nekem ez nagyon nem eredeti benne. Szerintem csak ezt domborítja ki, mert tudja, hogy a zenész életstílushoz ez megy, és jön be a csajoknak. Nem érzem őszintének a részéről. Ez az ő dolga, Amúgy egy jó srác, csak ő ebbe az irányba megy. A stílusa nagyon is James Deanre emlékeztet.
- Szerintem nem ilyen vicces kviblinek lenni, ahogyan ezt te lefested. James Dean-re emlékeztetsz, mintha az ő stílusát látnám rajtad. -
 Ez a kviblis poénja valahogy nem ütött akkorát, ahogy szerette volna. Hippinek tartja magát. Számomra ezt az egész mozgalmat egy utópisztikus nihilizmus járja át, nem bírom őket.
- Számomra a hippik a nihilizmus ne továbbjai. Céltalanság, néhány közhely pufogtatása, plusz drogok. Mintha egy elfuserált pszichodráma lenne az egész. Én ezt gondolom. -
 Lehet nem fog örülni a véleményemnek, és itt hagy, de ezt vállalom. Mondhattam volna neki kedvesebbnek is, de most így sikerült. Ha igazi hippi, akkor tudom, hogyan reagál rá.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bálint Fruzsina Ingrid
Diák Eridon (H), Másodikos diák


Fru(z)ska, Ingó(kő), FruzsIngó (by Boróka)
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 201
Írta: 2017. december 4. 23:31 | Link

Lukács Éda


Sóhajtottam. Ez a karácsony lesz az idei legrosszabb, ami valaha is ért. A többi olyan semleges volt, kis jellegtelen, szürke, de ez… ez koromfekete. Ha színben akarnám jellemezni, ezt választanám. Kösz, anya… igazán kedves tőled, hogy lemondasz rólam, mindezt úgy közlöd, mintha karácsonyi ajándék lenne.
Képtelen voltam rá, hogy vidám képet erőltessek magamra. És ma még az az idióta égimeszelő sem kötött belém. Eh… már hiányolom is a kötekedését? Akkor itt tényleg bajok vannak, általában ő kb. annyira szokott nekem hiányozni, mint mókuskának az erdőtűz.
Pedig most iszonyat jól jönne, hogy elterelje a figyelmem. A Hagyjál békén-kezdetű nótám úgyse használna, kötekedne tovább.
A Lélek-szobába vonultam, hogy valahogy megpróbáljam kiadni magamból a feszültséget egy kiadós sírással, ne robbanjon rá a többiekre. Nem, azzal senkinek se használnék.
Kesernyés gyömbér illat terjedt a levegőben, épp illett a hangulatomhoz, és némi Lindsey Stirling-egyveleg is elkezdett halkan szólni. Hallottam már a szoba titkáról, és valahogy én is valami ilyesmire számítottam. Anya levelét a jobb kezemben szorongattam, a szabad bal kezemmel pedig elcsentem egy szép bázs párnát, hogy abba itathassam a cincineket.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárga búza közül a kék virágszálak nyújtózva,kíváncsin ki-kikandikálnak. Csodálják a pacsirták felcsendülő hangját,el-elnézik, hogyan nyüzsögnek a hangyák.
Carolina Eleonore Bellini
Mestertanonc Eridon (H), Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 29
Írta: 2017. december 8. 21:36 | Link

Il mio amico

Ahogy hozzábújok, egy puszit nyom a fejemre. Ez olyan jó érzés, mindig elmosolyodok tőle, most is vigyorgok, mint a vadalma. Mikor rámpillant, látom rajta, hogy nagyon tetszik neki, ezt ki is fejezi a nézésével és azzal, hogy gyönyörűnek nevez. Felszegem az állam büszkén, mint egy igazi olasz nő, hisz ez volt a célom. Anya mondta mindig, hogy az olasz nőket két dolog határozza meg, a büszkeség és a szépség. Ezért szeretem én is kihangsúlyozni a nőiességemet. Ezután fel is pörgök, a délutáni espresso megtette a hatását, mindent nagyon gyorsan előkészítek, hogy végre elkezdhessük a kis ismerkedős estünket.
- Ó, attól ne félj, kap ő is! Amúgy meg ilyenkor úgyse járkálnak már annyian, a kicsik tanulnak, a prefik meg nem jönnek be. Hangoskodni szerintem nem fogunk, úgyhogy ne félj. - Nyugtatgatom, majd levág egy falatot és bekapja. A szívem a torkomban dobog, remélem ízleni fog neki. És igen, ezaz! Szélesen elmosolyodok a dicséretére, majd a mondat második részére kicsit összehúzom a szemöldököm.
- Igen, én, saját recept alapján. Ezt az utóbbit hogy érted? Senki nem főzött még neked vagy lepett meg? Az hogy lehet? Nagyon rendes srác vagy. - Ezután eszik még pár falatot, majd megáll és mutatóujját felemelve mondja, hogy hozott nekem valamit. Leteszem a villámat, majd előszed egy türkizkék dobozt. Elveszem tőle, miközben elmeséli, hogy mi van benne. Kinyitom és tele van minden földi jóval, amit egy nő kívánhat. Egy teljes sminkkészlet, tusfürdők, samponok, szappanok és persze a fürdőgolyók. Az utóbbiról kiderül, hogy ő csinálta, úgyhogy magam mellé teszem a dobozt, majd egy hatalmas ölelés közepette a kanapéra dőlünk.
- Köszikösziköszikösziiiiii! Imádom ezeket, mindig vágytam egy ilyen készletre! Nagyon kösziii! És a fürdőbombát fogom kipróbálni először! - Ezután egy puszit nyomok az arcára, majd felülök és eszek tovább. Annyira édes, hogy hozott ajándékot, én nem hoztam neki semmit, csak kaját. De ahogy látom, ez is tökéletesen megteszi. Az utolsó mondatánál bekapok egy falatot, majd a fejemet a jobb kezemre támasztva gondolkodni kezdek.
- Hmm, rengeteg kérdésem van. Mondjuk kezdjük a könnyebbekkel. Mi a kedvenc ételed? És italod? Színed, állatod, filmed, könyved? De te is kérdezhetsz bármit.


GRINCS KARÁCSONY - DÖK
Gratulálok, megtaláltad az italokat!
Küldd el a hozzászólás linkjét a Szervezői Mesélőnek.
Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2017. december 13. 09:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lukács Éda
Diák Levita, Elsős diák



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 11
Írta: 2017. december 13. 18:38 | Link


Óvatosan arrébb pakolok egy macsekot, aki befoglalta a helyemet a klubhelyiségben. Kivételesen a baglyom tényleg nekem adta oda a leveleket, csomagokat, így egy elég nagy dobozhalmazzal a kezemben egyensúlyozva ülök le. Nem szeretem a többiek előtt kibontogatni őket, valahogy olyan magán dolgoknak érzem mit kaptam. Nem akarom, hogy engem nézzenek, miközben elolvasom a leveleket, nevetek, sírok. Ez egy olyan dolog, amit nem szívesen mutogatok meg, már ha eddig olyan sok dolog lett volna. Egy picit mindig is bezárkóztam, már az óvodában hajlamos voltam egyedül játszani. Egyszer anyáékat behívták, mert kisajátítottam a babakonyhát, senkit sem engedtem be, és aki be akart jönni azt megdobáltam evőeszközökkel. Azért ennyire nem súlyos már a helyzet, egészen jól elviselem az embereket. Csak nem illeszkedem be olyan jól, egy picit magamnak való vagyok, csöndes, persze ez nem azt jelenti, hogy antiszociális vagyok, inkább csak introvertált. Szeretek emberekkel beszélgetni, de gyorsan elfáradok, főleg, ha egy nagy csoportról van szó. Mindig szükségem van a saját kis teremre, ahová senki nem jön be.
Miközben ezen gondolkozom, átnézem, hogy tényleg mindegyik küldemény nekem szól-e. Természetesen találok egyet Minjunak, a baglyaink valami beteges vonzalmat éreznek egymás iránt, így folyamatosan összekeverik a cuccainkat. Most csak egy kisebb levél került hozzám, így miután azt ledobtam a Gólyalakban a többi küldemény mellé, ami nem nekem szólt. Már külön fenn tartok egy helyet ezeknek.
A lélekszoba felé tartok, kezemben a feltornyozott csomagokkal. Ez a szoba lett az elvonulós helyem a konyha mellett. Sajnos félek, hogyha tovább zaklatom a házimanókat komoly bajba kerülhetek. Főleg, ha tovább traktálom szegényeket a vegán ételekkel. Magamban elmosolyodom.
Mikor belépek, a gyömbér számomra kellemes illata üti meg az orromat. De érzem, hogy már a jelenlétem miatt, egy kevés fehér tea illata vegyül bele, így egészen olyan a szoba, mintha valaki forró italokat készítene. Csak ekkor tudatosul bennem, hogy ezek szerint nem vagyok egyedül. Az szememet takaró csomagtorony miatt nem látom ki lehet bent, viszont a szipogást hallom. A lehető legcsöndesebben leteszem a földre a terheimet, és oda lépek a lányhoz.
—Héj, minden rendben? — megsimítom a vállát, remélem, nem veszi tolakodóan. — Ha nem szeretnél beszélni, azt is megértem, de ha szükséged van valakire én itt vagyok.
Kedvesen rámosolygom a szőke lányra, aki egy kicsit lehet csak idősebb nálam. Tudom, hogy milyen nehéz egyedül végig csinálni egy elrontott napot, de magamból kiindulva, talán szeretném, ha csak egyedül hagynának.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Isaac Matthew Philips
Diák Navine (H), Navine csapattag, Negyedikes diák


Melankolikus emo-punk, bal-balfal pálcikaember
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 1975
Írta: 2017. december 27. 13:20 | Link

Lugosy Benedek
Soundtrack



- Nem is poénkodtam, szerintem te félreértettél valamit. James Dean meg csak véletlen lehet, mert nem az volt a cél, a p***ába, elbuktam.- csaptam nevetve próbáltam megőrizni a hidegvérem, nem akartam vele is összeveszni, mint azzal a rellonos parasztal multkor. De úgy láttam, nagyon a srác lelkébe taposhattam, mert utána elkezdett valamit a hippikről hadoválni, de olyan szavakkal, ha ott fejbe lőttek, se tudtam volna lefordítani. Szerintem láthatta rajtam, hogy halványlila gőzöm nincs, mit akart kinyögni, mert a szemeim olyan tágra nyíltak, mint az ózonlyuk Ausztrália felett, ezért megpróbáltam megkérni, hogy ezúttal mondja el magyarul.
- Ne káromkodj! - nevettem és próbáltam poénoskodni feszültségoldás képp - És légyszi mondd mégegyszer, de most magyarul, mert ennek kb a háromnegyedét nem értettem. Am ha ezt is félreértetted volbna, nem vagyok hippi, max kinézetre tűnhetek annak. - úr isten, az utóbbi hónapokban, hetekben nagyon nem ment az emberekkel való kommunikáció, de most más miatt. Remélem ez a nézeteltérés nem fog bunyóval végződni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Aki nem ismer, azt hiszi, hülye vagyok. Aki ismer, az tudja is...
Lugosy Benedek
Diák Navine, Navinés blogger, Elsős diák



offline
RPG hsz: 81
Összes hsz: 108
Írta: 2017. december 27. 19:15 | Link

Matty

Ezek szerint nem kicsit értettük félre egymást. Pontosabban is beszélhetne. Jó fej srácnak nézem, semmi rosszindulat nincs benne. Össze kell szednie kicsit magát. Az még a jobbik eset, ha csak külsőre hasonlít a hippikre.
- Elnézést, ha megsértettelek volna a hippikkel való véleményemmel, nem szeretem őket. Nem téged akarlak ezzel véleményezni. Remélem megérted ezt. Gondolom nagy a baráti köröd, főleg a csajok környezetében. -
 Mosolyogva mondom az utolsó mondatomat. kíváncsi vagyok mekkora az egoja. Nem rosszindulatból, hanem mert érdekel, hogy mennyire könnyen lehet őt erre rávezetni. Mostanában polgárpukkasztó, felkavaró tudok lenni, de a határokon belül maradva, próbálok azok közt lenni. Kiugrasztom a nyulat a bokorból.
- Gondolom lázadó zenéket hallgatsz. Érdeklődök csak, nem kötöszködni akarok veled. Érdekel, miket hallgatsz. hátha egy az ízlésünk. Soha sem tudni mi lehet az közös érdeklődési körünk. -
 Viszem normális mederbe a beszélgetést. Nem szeretnék semmi rosszat. Próbálok mindenkivel jó kapcsolatot ápolni. Így vagyok Mattyvel is, tudom, hogy van közös vonásunk.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
Mestertanonc Rellon (H), Edictum szerkesztő, Elsős mestertanonc


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 75
Írta: 2017. december 31. 15:05 | Link

Asszonypajtás

Nem olyan rossz ez. Sokáig féltem attól, hogy bűntudatom lesz majd, hogy ez az egész nagyon gázos lesz. De nem az. Fannival is jól elvoltam, amikor együtt voltunk, szerettem a vele töltött időt, és már várom, hogy találkozzunk. Amióta itt vagyok, még nem volt rá alkalmunk, hogy összeüljünk egy jót beszélgetni. De mindenképpen szeretném megejteni hamarosan, hiszen nagyon hiányzik. Jó barátom volt az itt töltött évek alatt. Persze a két helyzet más, hiszen akkor még fiatalabbak voltunk, mégis, ő tartotta bennem nagyon sokszor a lelket.
Viszont mégsem lett gázos, sem kellemetlen. Tudom, nem helyes az a kapcsolat, amiben az egyik fél fizet a másiknak, hogy az mosolyogjon és azt mondja, egy tiszta, érzelmi alapú kapcsolatban vannak. De azt hiszem, nekem erre még nagyon is szükségem van. De most már lehet, hogy más miatt, azért, hogy elfelejtsem Kamillát, és nem azért, hogy bosszantsam őt. Véget kell vetnem a gyerekes féltékenykedésnek. Persze ez most kimondva könnyű, de azért amikor ténylegesen ott vagyok vele, akkor azért annyira nem. Másra kell most koncentrálnom.
Lina édes és szeretetreméltó. Kedves, és nyitott. Szép a haja, a tekintete. Igazán olyan, akit kedvelhetnék túl is a barátságon. Talán egy nap így lesz. Rábízom magam most a sorsra. Mert ha nem így történik, akkor annak így kellett lennie. Eljutottam arra a pontra, hogy nem akarom befolyásolni a dolgokat. Nem akarom sem magam, sem a másik felet bosszantani. Hihetetlen, hogy mit nem tesz az emberrel az egyetem, meg az, ha egy kicsit távol van ettől a helytől.
- Miért nem jönnek be a prefik? Ha prefi lennék, akkor kergetném az embereket. Én lennék a legrettegettebb.
Vagy nem. Egyrészt, mert imádok lustálkodni, másrészt mert nem vagyok én igazándiból rellonos. Hirtelen felindulásból ikszeltem be a házat, meg azt, hogy nem akarok a sajátomban maradni. Ez viszont egy fontos pont. Kell ahhoz, hogy tényleg tovább tudjak lépni.
- Az anyu, de hát ez nem újdonság. Néha apu is szokott, na az tényleg meglepetés. Nem igazán hisz abban, hogy a kiosztott szerepeknek fel kellene borulnia. Rendes ember, csak ebben merev. De legalább enni adott.
A végére még egy nagy mosolyt is küldök felé, mert az utolsó mondatott viccnek szánom, de a többi tényleg komoly. Minket is mindig úgy nevelt, hogy tudjuk, én köteles leszek eltartani a feleségemet, aki otthon neveli a gyermekeinket, legalább kettőt, és ha akar, akkor dolgozik olyat, ami inkább a hobbija. A húgom pedig megtanulta, hogy ennek a másik felén kell állnia, legalább két gyermek anyjának kell lennie majd, és olyan férfit választania, aki képes őt eltartani.
- Lehetne akár egy éttermünk. Mármint később. Majd. Csak úgy mondom.
Bár leginkább a nyelvemet nyelném le, mert az egy dolog, hogy mondjuk eszembe jut ilyesmi, felmerül, de mondjuk Fanninál is felmerült, hogy mozgassuk meg a környék aktivistáit, és kötözzük ki magunkat a fákhoz, mégsem mondtam ki. Furcsa dolgok ezek. Inkább figyelem, ahogy örül a csomagnak, reméltem, hogy tényleg tetszeni fog neki. Elkapom a derekát, ahogy ugrik, és elnevetem magam a lelkesedésére. Különbözőek vagyunk, ő hangos, lelkes, én meg a sarokban ülő, bólogató kiskutya típus vagyok inkább, de ettől még értékelem, hogy értékeli.
- Bármit megeszek. Sárgabaracklé. Az a kék, ami se nem világos, se nem sötét, és nagyon intenzív. Van valami neve is, de nem jut eszembe. Star Wars és az Ember Tragédiája. Ezeket kérdezem én is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 11 12 [13] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony