36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 13. 21:28 | Link

Kedves Ellenségem
Chris


A napjának annyi, kész. Amint meglátta a fiút, azonnal sprintelt is volna vissza, de attól több spiritusz szorult belé, hogy megfutamodjon. Nem, arról szó sem lehetett. Most kifejezetten nem örült annak, hogy ilyen későn sikerült kiruccannia, de késő bánat, eb gondolat. Legalább családban marad a kényszeres szabályszegés.
Egyben reménykedett, hogy kedvenc felügyelőjének talán nem okoz akkora csalódást, pedig készült, becsületére legyen mondva, készült arra, hogy ezúttal átadja másnak a korlátlan randalírozás stafétáját (nem mintha eddig annyira rossz kislány lett volna), de nagyon nehéz ellenállni a kísértésnek, ha az ember lánya-fia szembetalálkozik esküdt ellenségével. Kimondottan rühellte ezt a fenegyereket, és ezt nem mulasztotta el egyetlen alkalommal sem a tőle két évvel idősebb legény orra alá dörgölni.
- Már megint te?  - fintorgott, s kivételesen örült neki, hogy nem a pályán találkoztak, különben a csapatuk már rég szétátkozta volna a két kakaskodót, ha nem bírnak egymással, s ez a meccs rovására menne. Márpedig Nati Chris közelében naagyon nem bírt magával. Egyesek szerint azért, mert talán tetszik neki a fiú, de az igazság távol állt ettől. Ez egyszerűen csak unszimpátia, méghozzá igen erős.
Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 13. 22:24 | Link

Kedves Ellenségem
Chris


Ó, igen! Azok a bizonyos szép napok, mikor még javában tombolt benne az energia, és nem volt mivel lekötni, hát célpontokat keresett magának. Chris nyilván úgy utálhatta őt, mint paraszt a kolerát a középkorban, illetve talán a teljes Csermey-csapatot is, beleértve az exdiák Dávidot, s az eridonos Dominikot és Petrát, az ikreket. Már csak ők hárman maradtak a rosszalkodó-brigádból, a diákság legnagyobb megkönnyebbülésére. Viszont külön-külön is elég volt elviselni az energiatúltengéses lurkókat, ami azt illeti, főleg a kissé nagyra magasodott Natáliát.
Az az áfonyalekvár mindent megért akkor, ráadásképp nem szabad elfelejteni, hogy ő a magasságára roppant háklis volt.
- Te meg csúfoltál a magasságomért és a hajamért. Igazán megérdemelted azt a kiadós reggelit, és ha ennyire óhajtod, ne mondd, hogy bunkó vagyok: bukjál fel! – pimaszságban nincs határ, ha épp senki sem figyeli. Ha Kelemen úr ezt látta volna, biztos nem hinne a szemének, hisz nem ilyen volt a leányzó a felügyelővel való találkozás estéjén.
Christopher közelében viszont mintha kibújt volna a kisördög a bokorból.
- Jaj, mindjárt szalad anyuci szoknyája mögé a pici tüncimanó! – gügyögte, ironizálva arra a nehéz mosási panaszra reagálva. – Teszek rá! Utállak, és fogalmad sincs, mennyire. Nagyon jól megérdemlik a hozzád hasonlók, hogy megleckéztessék őket.
A békás megjegyzést elengedte a füle mellett.
- Mondd csak, ki van neked a négy kereked? Vagy egyáltalán bármilyen kereked, Blake? – forgatta a szemeit a kölcsön kenyeres szöveg hallatán. Nem tudta eldönteni, hogy sírjon-e, vagy inkább röhögjön egyet a pórul járt srácon.
Utoljára módosította:Csermey Natália Babett, 2016. április 13. 22:42 Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 13. 23:17 | Link

Kedves Ellenségem
Chris


Natáliát nem igazán érdekelte az, hogy Christopher gyakorlatilag két évvel idősebb volt nála, és valószínűleg annyival többet is tudott. Sőt, az se zavarta túlzottan, hogy a fallakók nem igazán díjazták a heves szócsatát, ami kettejük közt zajlott.
Natália még sosem haragudott így senkire, pláne nem egy fiúra, s az pedig elkövette azt a hibát ,hogy tovább hergelte a nőszemélyt, márpedig az egyébként békés hölgyeményt nem ajánlatos felpaprikázni, különben beláthatatlan következményei lehetnek. Csak egy legillimentor tudná, mit forgat a buksijában.
Az iróniát elengedte szintén a füle mellett, lepergett róla, de a magasságára tett megjegyzést már nem tolerálta.
- Fogd be… most… azonnal! – sziszegte, ökleit dörzsölgetve. Szíve szerint betörte volna az orrát, de az olyan snassz… sőt, pálcát is rántott volna, de olyan snassz. Egyedi ötlet kellett. – Ha annyira tudni szeretnéd, a házimanók értelmesebbek nálad! Ők legalább tudják, hogy nem illik egy hölgyet semmilyen külső adottságában megsérteni. Nem tehetek erről, hogy ekkora vagyok. Neked meg a szádat nem ártana zsugorító főzettel kezelni, Blake.
Egyelőre annak örült, hogy még egy prefektus, vagy épp járőröző tanár sem vette észre őket, avagy hallotta meg. Ezt jobb szerette volna négyszemközt, szem – illetve fültanúk nélkül lerendezni.
Nagyon nem bírta a negyedéves főnixet, az meg csak hab a tortán, hogy mi lesz így a következő meccsen, ha szembekerülnek egymással… Matt ki fogja nyírni, de jelenleg nem igazán érdekelték az esetleges következmények, amíg jót szórakozhat Blake dühös képének látványán. Felbecsülhetetlen élmény…
- Te most komolyan leragadtál a békáknál? Fétised van rájuk? – Igen, képes volt ilyen részleteken is fennakadni, de ez a legkevesebb. Ez az idióta önmaga paródiája… még jó, hogy nem vagyunk sem évfolyam, sem pedig háztársak. Előbb mérgezném meg magam bájitallal, minthogy valaha is belezúgjak egy ilyen taplóba. Pedig átkozottul helyes. Na, nem… ezt most verd ki a fejedből, Nati!
Még bírta valamennyire cérnával, de már kezdett elszakadni. Nem igaz, hogy nem bír lakatot tenni a nagy szájára… még egy rossz szó, és beveri a képét. De még jobb lenne, ha valahogy el tudna csenni egy kardot az egyik lovagdísztől.
Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 00:17 | Link

Kedves Ellenségem
Chris


Már-már szakad az a bizonyos cérna, legalábbis pattanásig feszült. Ha a fiú tovább folytatná, annak tényleg felmérhetetlen, kiszámíthatatlan eredménye születhet, és ez egyiküknek sem lenne veszélytelen. Christopher nagyon rossz pontra tapintott, a lánykának kedve lett volna kidekorálni a falat a sráccal.
- Kikaparom a szemed, ha tovább piszkálsz. Vagy netalán jobb szeretnél megint égni a fél suli előtt? Megoldható, ha ez lenne minden vágyad – morogta Natália, s már azon volt, hogy bemos komolyan a negyedikesnek, mikor elkövette a hibát, hogy belenézett azokba a barna szemekbe. Ó, rohadnál meg, muszáj ennyire jól kinézned? Így hogy merjek bemosni neked?
- Letojom, hogy hány éves vagy, hidd el, magasról, ha már ennyire élvezed, hogy heccelhetsz ezzel – ironizált ezúttal, és valóban nem érdekelte, hogy jelenleg a fiú volt erőfölényben elviekben. Gyakorlatilag fogalma sem volt mert fizikumra mindketten viszonylag erősek voltak, hála a kviddicsben játszott szerepüknek. A gurkópüföléshez és bajkeveréshez szokott leányzó eddig még nem igazán találta meg a közös hangot az ellenkező nemmel, nem nyitott még feléjük ilyen téren. Háztársaival simán elvolt, Chris viszont valamiért kihúzta nála a gyufát azzal a kis tréfával, ami Natinak már közel sem volt ilyen vicces. Szívesebben lett volna átlagos lány.
- Majd ha gumikacsák potyognak az égből, és hápognak – horkant fel mérgesen, s megpróbált kitérni a fiú útjából. A srác pedig mintha kitalálta volna a boszorkány gondolatait, még inkább rátett egy lapáttal.
- Féltékeny? Én? Fúj. Ha te komolya smároltál békával, hozzád se érnék – ismét gyenge pont, bár inkább egy béka az ő részéről, mint egy patkány. – Előbb mérgezném meg magam, minthogy valaha is beléd zúgjak, te idióta. Túlságosan nagy az egód.
A plafonos megjegyzés hallatán tényleg plafonon volt. Az a bizonyos cérnaszálacska pedig most szakadt el, és lendült is a keze az eridonos arca felé.
Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 14:10 | Link

Kedves Ellenségem
Chris


A boszorkánynak úgy tűnt, mintha a fiú szánt szándékkal akarná felhergelni, de azt már nem tudta eldönteni, hogy bátorságnak vegye-e, vagy szimplán bolondságnak. Kicsit is-is, de ez oda-vissza működött.
- Drága, te csak ne kételkedj egy Csermey kreativitásában, és ne piszkáld az unikornist, ha nem akarod, hogy felnyársaljon – mézes-mázos hangja szinte üvöltötte, hogy nem is olyan ártatlan ez az ifjú leányzó, mint amilyennek első ránézésre gondolná az ember, ha társai közt látja.
- Mert, mire vagy képes? – billentette oldalra a fejét, de lehet, hogy jobb lett volna bölcsebben hallgatni. Kicsit elgondolkodott, hogy talán mégsem a megfelelő házba osztották, de inkább örült neki, a Navine elég messze esik az Eridontól, az ő legnagyobb megkönnyebbülésére.
Tulajdonképpen nem is egészen a magasságos beszólása miatt utálta meg a fiút, amiért aztán röpült az a lekváros kenyér. Becsületére legyen mondva, még sajnálta is az áfonyalekvárt, mert istenien készítik a manók. Járt már a konyhában, tudja, hogy ügyesek, de ő eltökélte, hogy nem lesz manója, mert… nem akart rabhajcsár lenni, és egyébként is, szeretné, ha majd a főztjével elkápráztathatná a környezetét, kivéve Christopher Blake-et.
Tutira elsóznám jóóó alaposan, ha neked kéne főznöm. Te sem vagy különb, ugyanolyan vagy, mint ő! Mégis hány lányon gázolhatott át ez a tapló?!
- Szerelmes a fekete halál! – igyekezett taszítani egyet rajta, hogy minél messzebb kerüljön tőle, és lehetőleg attól a barna szempártól is, ami képes így megzavarni. Nem, még egyszer nem dől be, és nem hagyja magát kihasználni. – Nem mernéd megtenni… békák után, pfujj… békakirályfi.
A pofonra a fiú feldühödött, Natinak reagálni sem volt ideje, máris kivonta a pálcát, ő nem tette, tudván, hogy a fiú valószínűleg többet tud nála, így más módszer kell a legyőzéséhez. Pont ezt akarta elérni, hogy a másik pálcát rántson, így Chris kerülne bajba, ha valaki meglátná őket.
Mindenesetre nagyokat pislogott, hisz már fel volt készülve az átokáradatra, és egy gyengélkedőn töltött estére, de ez váratlanul elmaradt. Sikerült őt meglepni. – Csak rajta, ha van merszed. Ez az eridonos bátorság, hűha? Átgázolni és megalázni egy lányt persze, az mennyire egyszerű… de ha már visszanyal a fagyi, az nem esik jól a te tapló fajtádnak, mi?
Nem is értette magát, hogy miért árult el részletet magáról.
Legalább tudja, hogy miért utálom…
Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 15:50 | Link

Kedves Ellenségem
Chris


- Őket hagyd ki, neked még nem ártottak. Pedig még tehetik, Dominik háztársad. És hidd el, külön-külön is rosszabbak, hát, még ha Petra és Dominik összeáll. Ha le akarsz nézni minket, nőjél még pár centit – grimaszolt Nati. Kezdett elege lenni ebből az oda-vissza szóping-pongból.
Jól tudta, hogy a fiú mit akart kicsikarni belőle, de nem volt hajlandó megadni neki, amit akart. Az összes ilyen szélcsapó szemét megérdemli, ahogy járnak, vélte ő, bár hogy volt-e benne igazságtartalom, abban már nem lehetünk ennyire biztosak.
- Hadd világosítsalak fel: te sem tudod, mire vagyok képes, úgyhogy ne hergelj tovább, ha nem akarsz pórul járni ismét – sziszegte dühösen. Kezdett egyre inkább elfogyni a türelme, már ment volna fel a körletükbe, de a büszkesége nem engedte, hogy csak úgy eloldalazzon.
Valóban bölcsebb lett volna, ha nem provokálta volna ő sem az ellenségét, mert bizony ki derült, hogy mit mer és erre a leányzó nem számított. Kvázi hidegzuhanyként érte, hogy megcsókolták, és még csak értékelni sem tudta rendesen, úgy meglepődött.
- Nem azért vagy tapló, az önvédelem. Mégis hány lányon gázoltál te át hasonlóan, hm? A te fajtád mind olyan. Jó szórakozni mások érzéseivel, mi? – kapta fel a vizet a sárgácska.
Aztán a másik válaszkövetelésére már alig tudott mit reagálni úgyszintén. – Elmondtam. Te sem vagy különb, és ezt be is bizonyítottad.
A pálcáját még mindig nem vette elő, ő azon volt, hogy miként kényszeríthetné megadásra a negyedikest anélkül, hogy tettlegességgel odavonzanák a tanárokat, prefektusokat, ne adj isten felügyelőket… az egyikük házának sem tett volna jót.
Végül elővette a pálcáját, de várt. Okosabb kivárni, mit lép az ellenfél, mielőtt belesétálna a csapdájába. Azt a lopott pillanatot meg kellett torolnia a másikon. Főleg azt, hogy nem kicsit hozta zavarba, és sajnos arcszíne orvul árulkodott erről, nem sok hiányzott, hogy a hajával megegyező árnyalatot vegyen fel.


Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 17:13 | Link

Kedves Ellenségem
Chris

és HVH néni

Most rajta volt a sor, hogy meglepődjön. A családjára tett megjegyzéseket lazán elereszti a füle mellett, nem nagyon törődik vele. Majd megtanulja a maga kárán a főnix, hogy ne packázzon vele.
- Vannak egyáltalán érzéseik az ilyeneknek, mint te? Nem fogom hagyni, hogy kihasználj, ezt jobb, ha eszedbe vésed – igyekezett leplezni, hogy mennyire nehezen vágta már hozzá a sértéseket a negyedéveshez, mert valóban igaza volt. Nem ismerte, és az ismeretlenhez támadólag állt, pláne egy csóklopás után.
- Azt megnézném, hogy ki az ostoba. Szerintem egyikünk sem az – kár volt, hogy ez kicsúszott a száján, majdnem egyenes út a lebukáshoz. Vajon megmondja neki? Nem, akkor nagyon elbízná magát, és végigtiporna rajtad, térj észhez!
Eltette a pálcáját, mert rájött, hogy igazából komolyan ártani nem tudna a fiúnak.
- Szerencséd van – közölte. Nati összezavarodott, nem igazán tudta, hogy mit csináljon most. Az már csak hab a tortán, hogy a házvezető-helyettese megérkezett.
- Valóban így volt, összevesztünk. De nem tudnék ártani neki – és igazat is szólt, azt nem tette hozzá, hogy miért nem. Az már nem tartozott senkire, csak rá, fogalma sem volt, hányadán áll Chrisszel. Mi, mióta hívom én ezt Chrisnek? Blake. Addig Blake marad, amíg meg nem mutatja, hogy ő más, mint a többi srác, és nem csak a bolondját akarja járatni velem.
Utoljára módosította:Csermey Natália Babett, 2016. április 14. 17:41 Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 19:38 | Link

Kedves Ellenségem
Chris

és HVH néni

Nati azt hitte, rosszul hallott. Most már tényleg elég alaposan össze volt zavarodva, és ez ki is ült az arcán. Egyrészt gondolatai egyik fele még mindig ott járt, hogy tulajdonképp megcsókolták, a másik meg ott, hogy a fiú hogy merészelte ezt megtenni – igaz, hogy kiprovokálta, de akit annyira utálunk, azt többnyire nem szoktuk csókolgatni, legalábbis ez járt a lány fejében.
Az eridonos is elgondolkodhatott, bár inkább felháborodottnak látszott, és talán joggal, talán nem, ezt Nati se tudta volna megmondani már. Az biztos, hogy nem akart csalódni ismét egy fiúban, bármilyen furcsa érzéseket is táplált iránta.
- Rendben, tanárnő – elfogadta a házvezető–helyettes döntését, és igazat is adott, elvégre mindketten tilosban jártak ebben az időpontban, lassan tíz óra felé, holott kilenckor nekik már rég Durmilandiában kellett volna járniuk, a saját kis ágyikójuk fedélzetén.
Azért a bajkeverő-becsület még élt benne, nem kente másra a saját tettét, még csak az kéne, hogy minden pálmát a fiú vigyen.
Azonban amint a másik magára akarta vállalni a dolgokat, a leányzó közelebb lépett a fiúhoz, és a mondókája felénél rátapasztotta kezét a szájára. Bátorság volt a javából, de úgy döntött, ideje valamit visszaadni.
- Fogd már be! Nem kell megvédened, ezt meg máskor lerendezzük, de azért a kis akciódért még számíts egy kiadós visszajáró kölcsönkenyérre – suttogta olyan halkan, hogy lehetőleg csak a Blake-fiú értse. - Tudod jól, mire gondolok.
Utóbbi mondatára úgy elvörösödött, hogy akár főtt ráknak is beillett volna.
Szál megtekintése
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 14. 20:46 | Link

Kedves Ellenségem
Chris

és HVH néni

Csak állt némán és megkukulva, Chris távolodó alakját figyelve. Igazából még jó is, hogy a tanerő közbelépett, különben lehet, hogy mindketten a gyengélkedőn végezték volna, Nati temperamentumának ismeretében.
Azt a sunyi kis mosolyt, ami megjelent az emlegetett fiú arcán, nem tudta mire vélni, és kicsit talán elkezdett félni is.
A tanárnőre pillantott, várván az indulásra. Egyelőre még nem nagyon tudott beszélni, azon túl, amit a fiúhoz intézett, kissé furcsán érintették a történtek. Egy éve kábé, hogy csépelték egymást az idióta húzásaikkal, és erre paff. Most nem tudta ezt hová tenni, és igyekezett visszatéríteni magát a földre. Nem szerette volna hamis álomvilágban ringatni magát, mert… mert nem akart csalódni, ezért inkább akivel lehetett, és nem tartozott a háza körébe, s ilyen téren akart felé közeledni, azzal így bánt. Na jó, kivételek akadnak, pl. Min Jong, ővele egész jól összebarátkoztak, de ez megint más tészta.
Más egy barátság, és más az, amikor a legnagyobb ellensége megcsókolja az ember lányát, mégha az valódinak nem is igazán nevezhető. Vajon miért tette meg? A franc, hagytam magam, és most tuti, hogy el fog járni a szája… szereznem kell valahonnan egy békát, a számat meg kimosni sürgősen. Nem akarok egy lenni az olyan „átlagos” lányok közül.
Bár már kezdett magához téregetni, azért még mindig kába volt kissé. Jobb kezét felemelte, s az ajkaihoz érintette az ujjait. Mi a fene volt ez?
- Mehetünk, tanárnő?
A klubhelyiségből aztán egyenest a szobájába ment, óvatosan, hogy ne ébressze fel már alvó szobatársait, s a másnap délutáni könyvtáros büntetőmunka gondolatával aludt el Maszat kutyája mellett.
Utoljára módosította:Csermey Natália Babett, 2016. április 14. 20:54 Szál megtekintése

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet