Ez az a hely, ahol nem sétálhatsz el anélkül, hogy ne csalnának mosolyt az arcodra a festmények. Ők mindig mulatoznak, ezért nem egy vászonnak van borszaga, mely a folyosón is jelentkezik, különösen olyankor, amikor nem lehetnek tárva az ablakok. A freskók lakói vidám cimborák, akik szeretnek énekelni, táncolni és mulatozni. Minden járókelőnek ajánlják ezt a helyet, ha haláluk után portréként kívánnak majd tovább élni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=380260#post380260][b]Michelle Angelique Saint-Venant - 2014.09.07. 22:32[/b][/url]

Éjszakai járőrözés. Az ember azt hinné, hogy amikor Michelle mélypontra kerül, végleg megutálja az egész prefektusi léttel járó hercehurcát. De nem. Ilyenkor kel csak igazán életre! Bár tény és való, hogy az utóbbi időben semmi hangulata sem volt elvégezni kötelességeit, mégis megtette, mostanra pedig Misivel átlendültek a problémáikon és ő is magához tért. Üdv köztünk újra, régi Michelle. Megint minden olyanná vált, mint annak idején, mikor idekerült, azzal a különbséggel, hogy azóta eltelt több, mint egy év.
Jó rég nem osztott már ki büntetést, ami azért így nem igaz, hiszen a Séllei lány egy hónapja megkapta a magáét, de akkor is. Egy hónap szívatás nélkül olyan, mint egy hét kaja nélkül. Mire megszoknád, beledöglesz. Szóval jah, nem rajong az eseménytelen estékért, éppen ezért örül meg a nesznek, amelyet véletlenül hall meg az egyik folyosóról. Halálosan laza léptekkel veszi a hang felé az irányt, még csak pálcát sem készít elő, elegendő, hogy a jelvény ott villog rajta. Lassú tempóban fordul be a sarkon, hogy aztán felvont szemöldökkel figyelje, ahogyan egy fiú randalírozik a folyosón. Megjegyzem, biztosan elment az esze, tekintve, hogy egy krokodilt szorongatva futkos fel s alá, hangosan magyaráz a festményeknek és, szentséges egek, a krokodil olyan trágár szavakat használ, hogy abba kis híján még Michelle is belepirul. Pedig azért érezzük, hogy szőkeségünket nem egy apácazárdából szalajtották, szóval, ha el kell valakit küldeni trópusi éghajlatra, na akkor hozzá kell fordulni. Sóhajt egyet és közelebb sétál.
- Abbahagynád a kiabálást? Kérlek. Takarodó után hálókörleten kívül tartózkodás, obszcén szavakat használó háziállat tartása és randalírozás. Mentség van, vagy mondod inkább a neved, házad és évfolyamod? – unott arckifejezéssel nézi a krokit. Ki az az elmeroggyant, aki egy ilyen hülye hüllőt akar magának, még akkor is, ha az nem igazi, hanem műanyag (?). Egyáltalán milyen nyomorék cipel magával egy műanyag ragadozót bárhová? Michelle határozottan gyagyásnak titulálta a fiút, akivel összehozta ez a felettébb kellemetlen éjszaka, de ez van, tennie kell a dolgát. Büntetés mode ON.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=380374#post380374][b]Michelle Angelique Saint-Venant - 2014.09.08. 13:28[/b][/url]

A látvány vicces és lesújtó egyben. Kérésére a fiú végre ráfigyel, de ekkor a házi kedvenc (?) kiesik kezéből és ismét nekikezd az imádkozásnak, majd ráadásként bele is harap a srác kezébe, minek köszönhetően abból is ömleni kezd a szó. Hihetetlen élmény, az tény, de nem feltétlenül a pozitív értelemben.
- Nem tudom eldönteni, hogy melyikőtök a nagyobb állat – elkerekedett szemekkel hallgatja, ahogy a fiú is rákezd a szitkozódásra. Hát ez valami hihetetlen. Egy prefektus jelenlétében ilyen áldásokat elmormolni nem bátorság, egyenesen vakmerőség. Főleg, ha éppen Michelle a jelenlévő. Amikor a srác abbahagyja, prefektánk egyszerűen megcsóválja a fejét és kíváncsian várja a magyarázatot, amiből remélhetőleg kiderül, mit keres kint az újonc, takarodó után. Több dolgot is észrevesz. Az egyik, hogy töri a magyart. A másik, hogy agyalágyult, bár ha jobban meggondolom, ez már első látásra lecsurgott neki.
- Ez elég vérszegény mentség – megforgatja szemeit és már várja is a házat, nevet, évfolyamot, mikor elhangzik a Saint-Venant név. Akkorára nyílnak a szemei, hogy félő, a golyók tényleg kipotyognak belőle és elveszti őket végleg. Pár pillanatig levegőt sem vesz, ez az információ ugyanis teljes és totális üzemzavart, majd leállást okozott. Amíg a rendszer újraindult, addig végignézett a fiún. Semmi közös nincs bennük, hacsak nem az elvetemült fejük és természetük. Mert igen, aki műanyag, káromkodó krokodillal rohangál, annak valami nem oké odafönt.
- Saint-Venant? Na ne szórakozz velem. Ebben az iskolában csak két darab Saint-Venant van és biztosíthatlak róla, hogy egyik sem te vagy – összeszűkült szemmel méregeti a srácot. Valami nem stimmel. Nem tűnik olyan srácnak, aki hazudik, ráadásul szándékosan és ekkora bődületes baromságot. Michelle vészjelzője iszonyat mód elkezd villogni, hogy itt simliskedés van. Nem valószínű, hogy Juliska füllentene, pláne úgy, hogy a szőkét nem ismeri.
- Michelle Angelique Saint-Venant – felvont szemöldökkel figyeli a fiú reakcióját. Ha ez most valami átverés, akkor gyorsan elő fogja keríteni a kandi kamerát és betöri annak a fejét, aki ezt kitervelte. Talán még jó vicc is lehetne, ha szőkeségünk abban a kedvében lenne, de nincs. És ez itt az igazi bökkenő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=380519#post380519][b]Michelle Angelique Saint-Venant - 2014.09.08. 17:45[/b][/url]

- Gondolom most jöttél – nem mondhatnánk, hogy a prefekta szíve megesik a fiún, de kevésbé tervezi leenni a fejét. Újonc még, nem ismeri a járást, Michelle meg nem akkora állat, mint amekkorának beállítja… Mindenki. Szóval jah, próbál toleráns lenni, majdnem el is mosolyodik, de aztán a név hallatán, no meg az utána következő válaszokon a biztosíték úgy kicsapódik, hogy aki beleér azt tuti agyonüti a kettőhúsz. És akkor jól járt, mert nem a leányzónk volt a támadó.
Ki hitte volna, hogy egyszerű büntetésből ekkora kalamajka lesz? Kiveszi a fiú kezéből a papirkát és eldönti, hogy most lett elege az egész elrohasztott pereputtyból. Ekkora pofátlanságot! Az apja kitagadja őket, oda se bagózik, de valakire hagynia kell a lóvéját, meg a femili hírnevét, ezért előveszi a fattyát (teszem hozzá, a fattyát!) és fix, hogy bár a pokolba kívánja a gyereket, élni fog a lehetőséggel, hogy a családi pecsétgyűrűt ő kapja meg. Ha nem állna fenn ez a helyzet, ami jelenleg sajnálatos módon mégis fennáll, valószínűleg páros lábbal rúgta volna ki Julient, mondván ne szennyezze a jó hírét a Saint-Venantoknak. Na meg még mit nem. Elég gáz tizennyolc év után rájönni arra, hogy van egy féltestvéred, aki ugyanolyan hülye, mint te az ikreddel. Nem csoda, hogy Michelle teljesen elképedve meregeti a szemét és hol a papírt, hol a srácot nézi.
- Oh mon Dieu! C'est une blague? – teljesen elképedve ejti ki a francia szavakat. Ő, aki soha, egyetlen mondatot sem szól franciául a Bagolykő területén, képtelen megtalálni bármelyik nyelven a megfelelő kifejezést arra a dühre, vagy inkább haragra, amit érez. A vér láthatóan pillanatok alatt száll az agyába, nem mellesleg az egekig nyomva ezzel a már amúgy is magas vérnyomását. Csak fixírozza a papírt, de nem hisz a szemének. – Ez egyszerűen hihetetlen! Ki gondolta volna, hogy a legnagyobb k**** a családban az apánk? Jéééézusom… - homlokára emeli a kezét és végül gyilkos pillantást vet Julienre. – Csak hogy tudd, ezzel írtad alá a halálos ítéletedet. Nem elég, hogy a mihaszna, fontoskodó, senkiházi, sz**ha apánk más nőt k*f*lt suttyomban, még itt vagy te is végeredményként. Hogy lett volna cápa abban a tetves magzatvízben! – ha bárki azt gondolná, hogy Michelle eleresztette magát jeleznénk, hogy most volt csak igazán finom és nőies. Villámló szemekkel méri végig a fiút és végleg leesik neki, mire fel ez a hirtelen „elismerem a kölyköm” dolog. Mivel nem maradt örökös, aki tovább vihetné a család örökségét, így kellett valaki. Szőkeségünk egészen biztos benne, hogy sóher apjuk nemhogy nem kedveli, rühelli ezt a porontyot. Fő a családi összetartás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=385065#post385065][b]Michelle Angelique Saint-Venant - 2014.09.14. 21:49[/b][/url]

Szinte meg se hallja, amit innentől Julis beszél. Hogyan történhet ez meg pont velük? Annyi mocsok dolog után valóban az a volna a büntetésük, hogy kapjanak egy féltestvért a tróger apjuktól, aki ráadásul még az orruk alá is dörgöli, hogy megszívták, mert apuci bizony Juliskára iratja majd mindenét, nem rájuk, a TÖRVÉNYES örökösökre. Az már egészen más kérdés, hogy akkor sem kéne az ikreknek, ha földön csúszna előttük a giliszta apjuk, de mindegy. Ez elvi kérdés. Egy épp előbukkant fattyú rosszabb hírnév, mint ők ketten, ami azért teljesítmény.
- MEGGONDOLATLAN? – emelt hangerővel kérdez vissza, szemei szikrákat szórnak. Ő nem épp így fogalmazott volna, tekintve, hogy csinált egy gyereket, de egész életében nem is volt kíváncsi rá, majd mikor a szükség úgy kívánta, elismerte gyermekeként, hogy ezzel Misiéket bosszantsa.  Ez a legkevésbé se meggondolatlan, sokkal inkább aljas, mocskos és önző. Bár Michelle anyjukat is legalább úgy utálja, mint apjukat, azért egy pillanatra átsüvített az agyán, hogy a kissé már meggörnyedt mama hogyan fogadhatta a hírt. Azon kívül persze, hogy szemet hunyt az egész felett, mert mi mást tehetett volna?
- Most hallok a létezésedről először, ráadásul úgy, hogy az orrom előtt állsz. Ugye megengeded, hogy kiakadjak? Kösz – franciául beszél továbbra is a fiúhoz, mert, ahogy elnézi, sokkal könnyebben megérti azt. Aztán látja, hogy Julis már nem is annyira idegesítő, talán pár vonásában még hasonlít is rájuk – TALÁN -, meg amúgy is. Nincs mit tenni, ő is Saint-Venant. Nem tehet róla, hogy a fater egy hűtlen tróger volt, sosem a gyerek hibás a szülők hülyeségéért. Bár Michelle nem az a fajta, akinek megesik mindenkin a szíve, most mégis megsajnálta féltestvérét. Bánja az ég, elviseli ő valahogy, csak Misinek hogy adagolja ezt be? Valószínűleg az első dolog az lesz, hogy öccse ledob egy atombombát ex-otthonukra, majd miközben az landol, megfojtja Julist. Szép kilátások, nem vitás, de ezt mégis jó lenne megelőzni.
- Rendben, talán egy kicsit goromba voltam… - megadóan kezd magyarázni, mikor hallja, hogy az egyik festett alak azt súgja a másiknak, hogy szőkeségünk gyenge, amiért megkönyörül rajta, sőt, meghazudtolja rellonos mivoltát. Ez az a pillanat, ahol megtörténik a képszakadás és Michelle olyan lendülettel vágja bele egyik kését a falba, hogy az addig dumáló festmény halálra rémül. A hirtelen beállt csendben akár meghallhatnák a légy zümmögését is. De nem. – Mindjárt jobb. Szóval ez egyszer megkönyörülök rajtad rokon. Nem büntetlek feketére és még a hálókörletedbe is visszaviszlek, de cserébe meg kell ígérned, hogy nem kavarsz be nekem. Van még egy tesód, akinek tudnia kéne a létezésedről… - megforgatja szemeit, miközben odalép a pengéhez, hogy kihúzza a falból. Rápillant a legifjabb SV-re és várja a választ. Jobban jár, ha azt feleli, áll az alku…