36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2016. július 30. 21:36 | Link

Zója

Mostanság nem töltöttem túl sok időt a faluban, azt hiszem, hogy érthető okokból. Valahogy nem akartam túl sokat látni sem őt, sem a drágalátos testvérét. Szóval ha le is jöttem, az már szürkület után volt, akkor is többnyire csak a kutyával játszottam, vagy Arwent abajgattam. Mert hát ugye megint egyedül voltam a házban, ezúttal bizonytalan időre szólt a dolog. Szóval kellett valami, ami lefoglal, ez pedig az íjászat volt. Ezen kívül csak a suli és a kviddics volt, amibe az energiáimat beleöltem és egy idő után úgy éreztem, ki fogok merülni idegileg. Szóval ma este korábban mentem le, hogy kicsit bóklásszak és bemenjek a könyvesboltba, azzal a célzattal, hogy szerezzek egy útikönyvet.
Mert hogy el akartam menni. Lehetőleg messzire, kicsit felfedezni magamat újra, rendbe tenni a kavargó dolgokat, egyenesbe jönni. Megtenni azt, ami itt nem ment.
Szóval kis biccentéssel léptem be a boltba, ahol aztán egyből be is szippantott magába a hangulat, annyira, hogy alig figyeltem a lábam elé. Mindig ez volt, amikor kerestem valamit, vagy könyvek között voltam. Szóval elsőre fel sem tűnt az ismerős hölgy, csak baktattam tovább, kezemben egy Németország útikönyvvel. Na várjunk...
Hátramenetbe kapcsolva ügettem vissza, hogy aztán elmosolyodjak halványan.
- Hát ön mit keres itt, Ms Mácsai? - érdeklődtem felvont szemöldökkel, közelebb sétálva hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. augusztus 2. 17:20 | Link

Grace, te kedves

A nagyobbik a barátnőivel csatangol, a kisebbik meg az apjánál van. Ez az időszak a ház rendberakásáról, a takarításról szól, arról, hogy történetünk egyik főhősnője, nevezetesen Mácsai Zója, ezek mellett egy kicsit kikapcsoljon, és a bevásárlás után egy kicsit mászkáljon a faluban, színházjegyet és könyvet vegyen. Anyagilag egyre stabilabb, amiben nagyon nagy szerepe van Dwayne segítőkészségének is, így mostanában megengedhet magának ilyen luxusokat. Ez pedig, valljuk be, kellett is neki.
A jó időnek köszönhetően egy feltűnően kanárisárga, ujjatlan egyberuhát húzott, ami ceruzaszoknyájával a térde fölé ér, hozzá fekete kiegészítőket választott a szép kontrasztért. A haját lazán feltűzte, hiszen most már olyan hosszú, hogy ha egyenesítő főzetet ken rá, akkor a csípője alá ér, és azt nem szeretné, hogy melegítse.
- Hm?
Épp belemerülve tanulmányoz egy két éveseknek szóló könyvet, amit nem tud nem pszichológus szemmel nézni, amikor megszólítják, így egy kis fáziskéséssel pillant csak fel a rá köszönőre. Ám azonnal széles mosolyra húzódnak ajkai.
- Nézzenek oda, Ms Green, milyen jó önt látni.
Becsukja a könyvet, amivel minimálisan sem ért egyet, és helyezi vissza a polcra. Nem, ezt biztos, hogy nem fogja Seannak adni.
- Próbálok valami használható könyvet keresni a gyerekeimnek. Mina már mindent kiolvasott otthon, épp csak a szakkönyveimet nem. Ezt viszont el szeretném kerülni, mert még a végén bemagyaráz magának egy csomó mindent.
Sajnos nem tudta sosem nem pszichológusként szemlélni a gyerekeit, és igen, bár inkább kerttervezőnek tanult volna tovább, akkor nem aggódott volna ennyit azon, hogy a lányára ennyire vigyázzon. Sean sokkal akaratosabb, egy az egyben Warren, ami miatt kicsit sem aggódik, hiszen tudja, hogy szívós kissrác.
- Na és ön, hölgyem? Mi szél hozta ebbe a kis üzletbe?
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2016. augusztus 6. 22:56 | Link

Zója, te drága

Nos, szinte szégyenteljes, hogy az egyetlen valamire való embert a közvetlen környezetemben elsőre nem ismerem meg. El kéne szégyelljem magamat, de újabban valamiért nem megy, a lelkiismeretem benyújtotta a felmondását és azóta köszöni szépen nem reagál a leveleimre, az idő előtti szerződésbontás miatt. Szóval csak szemügyre vettem a Zója kezében tartott könyvet és egyből kicsit felvontam a szemöldökömet. Hogy ő miket össze nem nézeget.
- Na, ugye! Néha látni engem a házon és a kviddicspályán kívül is. Remélem az emlékezetébe vési majd jól ezt a találkát. - nevettem fel halkan, mert hát újabban tényleg nem igen mentem közösségbe, ez egy olyan kivételes megjelenés volt most. Eközben Zója visszarakta a könyvet a polcra, én meg felvont szemöldökkel néztem sokatmondóan a polcra.
- Oh, hát nem csodálom... elég érdekes volt már a borítója is, szerintem jobb lesz, ha ott marad, ahol eddig büntiben volt.  - jegyeztem meg fintorogva, majd elgondolkozva haraptam az ajkamba. Nem tudtam, milyen jellegű könyvet keres, így elsőre nem is igen tudtam mit javasolni, pedig volt egy pár a tarsolyomban.
- Milyen... stílusra gondoltál? Valami regényt akartál Minának vagy inkább kevésbé komolyat? - kérdeztem a gondolataimba merülve - na nem szó szerint, nem szoktam merengővel a kezemben szaladgálni -, majd felpillantottam rá szórakozott mosollyal. Így hirtelen magam sem tudtam volna megmondani konkrétan, hogy miért is jöttem ide.  Vagyis de, csak nem voltam benne biztos, hogy ezt egyből szét kéne kürtöljem, mikor még annyira bizonytalan minden...
- Igazából, azt hiszem, hogy útikönyvet nézni, leginkább. Mint a mellékelt ábra is mutatja - azzal kicsit magasabbra emeltem a Németország feliratú könyvecskét, aminek az elején egy kastély volt, ami körül egy hippogriff repkedett.
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. augusztus 8. 22:52 | Link

Grace

- Kifejezetten üdítő a környezetváltozás.
Íme egy ember, aki minden bukása után felemelkedik. Ebben mind a ketten hasonlítanak, talán azt leszámítva, hogy Grace még a múltat is képes lezárni. Zójánknak ez a képessége nincs meg, főleg akkor, ha Mr. Warren is a képben van. Olyankor szeretett lánykánk képes a legmélyebbre süllyedni, ott eltölteni egy hosszabb önsajnálati periódust, majd jön valaki, például Grace, Kriszta vagy egy hasonlóan erős jellemű, általában nőnemű ember a környezetéből, aki jól beolvas neki, akkor feltápászkodik, összeszedi magát, nem képes kikerülni a csapdát, és megint elmerül. Ez pedig így megy újra és újra és újra. Kész csoda, hogy még életben van, és kész csoda, hogy ezek a nők még mindig ott vannak neki. Ami pedig a legnagyobb csoda, hogy ennek a nőnek vannak használható tanácsai olyan emberek számára, akik hozzá fordulnak hasonló vagy súlyosabb dolgokkal. Ez pedig akár ijesztő is lehetne.
- Igen, határozottan büntiben a helye.
Húzza el a száját. és már pakolja is vissza oda, ahonnan felvette. Hihetetlen, hogy ma már mit ki nem találnak az egészen kicsi kölyköknek is, komolyan, mintha minden gyereket valami kimiosott agyú zombivá akarnának tenni.
- Azt szeretném, ha az a gyerek végre lazítana. Fogalmam sincs, hogy minek örülne. A lányregényeket nem tudja olvasni, az ifjúságiak egy nagy részétől kiakad, a tankönyveket bújja, de látom, hogy sokszor a sírás kerülgeti, mert hajtja magát. Nem tudom, mit tehetnék.
Tudom, hogy nagy rajta a nyomás, a Levitába került, olyan erősen gondolt rá a beosztásnál, hogy a süvegnek esélye se volt mást mondani. És Zója valahol mélyen ettől félt. Mi van, ha a gyerek nem levitás? Nagyon úgy néz ki, hogy nem az, hiszen nem tud úgy teljesíteni, mint a legtöbbjük, és hiába kreatív, mégsem tud beilleszkedni. Talán jobb lett volna, ha a navinét dobja ki neki a gép, talán nem görcsölne ennyit. Talán lenne még egy kicsit gyerek.
- Elhagyod a fedélzetet?
Kérdezi, miután az útikönyvre emelt tekintetét visszaemeli a nőre. Tudja, hogy az ikrek most Grace édesanyjánál vannak, és azt is, hogy nagy valószínűség szerint, ez volt a legbölcsebb döntés, amit hozhatott.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2016. augusztus 11. 14:32 | Link

Zója

Egyet kellett értenem vele, tényleg egy kicsit jó volt végre kimozdulni a megszokott rutinból. Mármint azon kívül, hogy a házam egy roncshalmaz, ami kívülről csak annyiban látszik, hogy három ablakot is bedeszkáztam. Egyszerűbb lett volna megoldani valami függönnyel, vagy bűbájjal, de legalább addig is feszültség-levezettem, ameddig a szögeket a falba vertem. Mostanság, ha másban nem is, az ütlegelésben igen profi voltam.
- Amúgy mit vétett? Mármint a kis szutyok - böktem a gyerekkönyv felé bizonytalankodó fejjel. Nem vitatkozom a pszichomókussal, ha szerinte az a könyv nem tett jót a világnak, akkor abban bizonyára igaza van. De azért egy egyszerű kérdést még feltehetek. A kíváncsiságom, ha más nem is, az teljes egészében a régi maradt, szerettem minél több infót a magaménak tudni.
Persze elgondolkoztató volt a kis leírás a könyveket illetően, én pedig az ajkamba harapva futtattam végig az ujjaimat pár könyv gerincén, mintha attól hirtelen kigyulladna a villanykörte a fejem felett. Valójában így is történt, mert hát, alapvetően nem voltam én hülye lány, csak kicsit elszállt az agyam.
- Nem tudom, próbálkoztál már mugli klasszikusokkal? Esetleg verseskötetekkel? Nekem van otthon egy csomó, és azt hiszem, hogy a nagy részüket még le sem amortizáltam. Szeretek olvasni - jegyeztem meg kissé elmélázott, de amúgy teljesen nyugodt hangon és a könyvcímeket böngésztem. Lehet, hogy a kelleténél kicsit jobban rá is hangolódtam, mert mikor pár pillanattal később csukódott a bejárati ajtó, szinte riadtan kaptam fel a fejem. Mély levegőt vettem, majd rosszallóan megráztam a fejemet.
- Ne haragudj, újabban kicsit ború van - integettem az arcom előtt szórakozott mosollyal, aztán ismét Zójára pillantottam. A kérdését illetően még magam is bizonytalan voltam.
- Azt hiszem... még meglátom, de egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy jót tenne egy kis levegőváltozás. Szóval bizonytalan vagyok. De majd úgyis eldől a dolog. Te hogy vagy? - kérdeztem felvont szemöldökkel, szelíd mosollyal. Ez utóbbi az én arcomon nem mindig szokott bizalomgerjesztő lenni, de most igyekeztem nem elcreepysedni. Meg ugye valahogy el kellett terelnem magamról a beszélgetést, nem akartam nyilvánosan kivesézni a magánéletem. Hipp-hopp és az egész falu tudja. Kárörvendő népség.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza