Nem tudtam aludni aznap éjjel. Csak forgolódtam, és végül olyan mérges lettem hogy lerúgtam a takarót. Halkan mérgelődtem, nehogy Loraine és Lili felébredjen. Magamhoz vettem, a frissen beszerzett Kedvencek temetője című kötetet, melyet a horror mestere, Stephen King írt, és felkeltem az ágyamból. Nem tudtam, hogy ilyen kései órában hol olvassak. Gondolkoztam is egy darabig, majd eszembe jutott a takaros kis faház. Magamra húztam egy pokrócot, halkan kisomolyogtam a szobából, átvágtam a klubbhelységen, és 10 perc múlva már arra eszméltem, hogy megérkeztem a faházhoz. Lassan benyitottam, körbenéztem.
- Mindenki alszik bizonyára! - mondtam magamban.
Leültem, egy kényelmes kis babzsákra, és olvasni kezdtem.
"A férfi szívnek köves a talaja, Louis!"Erre az egy mondatra emlékszem a könyből, ugyanis, szinte meglepetés szerűen elbóbiskoltam. Hiszen szinte megállás nélkül olvastam el, száz oldalt! Másnap korán felkeltem, azt sem tudtam hol vagyok. Feltápászkodtam, és vissza mentem a szobába.