36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Stég - Nérel Danka hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2018. október 13. 13:48 | Link

Moon Jun Seo
Sokféle edzésem van egy héten: erősítő, nyújtó, futós és persze a valódi balett is a listán szerepelnek. Ezek közül a legfárasztóbb az erősítő, a legfájdalmasabb a valódi balett, a legnyugalmasabb a nyújtó és a legegyszerűbben teljesíthető a futás. Amíg jó idő van, kihasználom és annyit futok, amennyit tudok. A többi fajtát esőben, hóban, de még fagyban is lehet csinálni, de a szabad levegőn csak meghatározott időpontokban lehet futkosni. Eredetileg estére terveztem egy jó hosszú kocogást, de a tervemet könnyűszerrel áthúzta egy másik, fontosabb program. Nem szeretek úgy edzeni, hogy utáni még emberek közé kelljen mennem, mert a zuhanyzás és hajmosás ellenére is úgy érzem magam, mint egy papírpénz, amit véletlenül a mosógépben forgó farmerben hagytak, mégis bűntudatom lett volna, ha ezt elhalasztom, így délután felöltöztem és nekiindultam Bogolyfalvának. A fő utcán csak gyorsan sétáltam, nem állt szándékomban senkit sem zavarni vagy netán fellökni, de hamar elértem eredeti úticélomat, a falu határát. A koncepció szerint két kört szerettem volna futni arrafelé, majd pihenni egy kicsit, még két kört lenyomni és visszamenni elkészülni az estére. Épp a tó mellett készültem elrobogni, amikor beszélgetést és nevetést hallottam, aztán vizuális élmény is társult hozzá; megláttam ez egyik évfolyamtársamat, egy kisebb lánykával, gondoltam, hogy a húga lehet az. Az órámra néztem és konstatáltam, hogy előbb indultam, mint terveztem, így bőven volt még időm a futásra. Odáig szaladtam, majd mellettük lelassítottam és végleg megálltam.
- Sziasztok!  – mosolyogtam rájuk, amikor pedig észrevettem, hogy a lány egy szendvicset majszol hozzátettem. – Jó étvágyat!
Szál megtekintése
Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2018. november 17. 12:03 | Link

Jun Seo
Mosolyogva néztem rájuk, miközben kissé furán kapkodtam a levegőt, valószínűleg megint elfelejtettem figyelni a helyes légzésre. Szuper, biztosan szúrni fog az oldalam, és egy örökkévalóság lesz, amíg elmúlik. Jó lenne, ha valaki néha a fejemhez vágná az apró dolgokat, amiket elfelejtek, hiszen  a nagyobbak mindig benne maradnak a fejemben, de a kicsik simán kiperegnek az agyam szitájának apró rései között. Otthon, Kinga mindig emlékeztetett ezekre, neki bezzeg egy szivacs volt az agya. Persze, most is kiment a fejemből valami, a légzésgyakorlaton kívül. Az egy dolog, hogy az arcmemóriám ijesztő, ám előfordulhat, hogy más nem jegyez meg minden kastélybeli arcot. Valószínűleg Jun Seo is ezek közé tartozott, így újra érdekes szituációba kevertem magam, és mást is.
- Jaj, bocsáss meg! Dankának hívnak, és évfolyamtársak vagyunk, azt hiszem. Legalábbis elemi mágiára együtt járunk – feleltem, és nagyon reméltem, hogy a fiú nem fogja közölni velem, hogy igazából neki nincs is ilyen órája. Határozottan emlékeztem rá, hogy elemi mágián láttam az arcát, de természetesen én is tévedhetek, és abban az esetben még inkább fura helyzetbe sodorhatom magam. A beszéd helyett, elővettem az üvegem, és mohón ittam belőle. Tulajdonképpen annyira nem is voltam szomjas, sokkal inkább nem akartam többet beszélni. Aztán locsoltam egy keveset a kezemre is, és az arcomra kentem azt, hogy legalább egy kicsit felfrissüljek. Felnéztem rájuk, majd széles mosolyra húztam a szám. Akkor is kerekítek ebből a beszélgetésből valami vállalhatót.
- És ti hogyhogy erre sétáltok?
Szál megtekintése
Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2018. december 15. 15:54 | Link

Jun Seo
Elengedtem a fülem mellett a kijelentést, miszerint neki nincs is olyan órája.
- Jaj, az de jó! – lelkendeztem, miközben a kislányra pillantok. – És várod már az előkészítőt?
- Nekem is van egy öcsém. Ő tíz éves, csak először mugliiskolában kezdte, a szülők meg tanítgatják a varázslást, ahogyan anno nekem is.  Meg amúgy is, mellém nem küldenék tartósan. Már az nagy engedmény, hogyha a következő vizsgáim jól sikerülnek, akkor eljöhet egy hétre – ha a Bagolykőben maradok mestertanoncként is, akkor még elvileg fogunk együtt járni az iskolába. Csodálatos lenne, ha az öcsém az előkészítőbe járna. Rengeteget lehetnénk együtt, és nem csak az esti hívásaink tartanák bennem a lelket, hanem a jelenléte is. Azért bevallom, a szülők érvelésével is egyet tudok érteni, hiszen nagy valószínűséggel egyikünk se járna be többet órára és teljesen elragadna mindkettőnket a hév, miszerint a másik ilyen elérhető közelségben van. Hirtelen ötlettől vezérelve, előkaptam a telefonom és bekapcsoltam, majd a testvérpár elé nyomtam a zárolt képernyőm.
- Ezek mi voltunk, még kiskorunkban – mutattam meg nekik, aztán újra elraktam a készüléket.
- Futok. Muszáj. Nemsokára vége lesz a futószezonnak, úgyhogy most ki kell használni – tártam szét a karom mosolyogva. Sosem bírtam egyhelyben maradni. Úgy látszik, ez máig kitart. Talán ezért vállalok magamra annyi mindent.

Szál megtekintése
Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2018. december 31. 12:08 | Link

Jun Seo

zárás
- Így csúfoltak? Pedig olyan szép vagy – szörnyülködtem a kijelentésén. A gyerekek néha olyan durvák tudnak lenni. A szomorú az egészben az, hogy majdnem mindenkit gúnyolnak az iskolában. Közülük is vannak a szerencsések, akiket csak rövid ideig, és a kevésbé szerencsések, akiket meg sokáig. Már Olivér is jött úgy haza, hogy valamiért bántották, én pedig otthon vigasztalgattam szegény drágát. Ő viszonylag könnyen megúszta, nagyon vicces és népszerű fiúcska, így hamar leszálltak róla és amilyen aranyos, ő nem kezdett bele efféle butaságokba. Úgy emlékszem, engem is csúfoltak az iskolában, leginkább azzal, hogy a szüleim lemondtak rólam, amit mi ugyan nem tettük közhírré, de sokan, sokfélét pletykáltak a családunkról, feltehetőleg irigységtől fűtötten. Mi valahogy mindig harmonikusabban éltünk, mint a legtöbb család a kerületben, ezért az iskolában is felütötte a fejét egypár rosszindulatú gondolat, de mivel egyikünk sem vette fel, megunták az egészet és kerestek valaki mást.
- Köszönjük szépen – mosolyogtam, miközben én is a képet néztem. Ugyan, már egyikünk sem emlékszik rá, de Kinga mindig azt mondta, hogyha fáradt volt, elege volt már mindenből és mindenkiből, akkor bejött a szobánkba és csak nézett minket, mert szerinte annyi energia és szeretet áradt belőlünk, a kapcsolatunkból, ami újra feltöltötte őt. Kinga! Hiszen megígértem neki, hogy még este felhívom és beszélgetünk, mert már rég nem számoltam be neki kizárólag anya-lánya szituációban.
- Bocsássatok meg, de nagyon kell sietnem. Majd még beszélünk, sziasztok – köszöntem el gyorsan, a telefonomat visszatettem a helyére, majd tovább indultam.

Szál megtekintése
Stég - Nérel Danka hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa