36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Stég - Farkas Zétény hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2015. augusztus 19. 21:58 | Link


A kezemben pörgetve az idősebbik Fresmoon ütőjét, fütyörészve tapostam az utat a kis stég felé. Nem valószínű, hogy meg tudnám különböztetni őket, de a levelem biztosan célba ért. Még az itteni szerencsétlen baglyok is pontosak, így aztán a mandulaszemű biztosan megkapta az üzenetét.
A LEVÉL
Az idő végre megfelelő, bár most is rövid ujjú ingben vagyok, de mellé egy vékonyabb hosszú vászonnadrágot vettem fel, meg egy barna félcipőt. Megpillantom a stéget, szerencsére nincs ott senki. Időben érkezem, ahogy egy igazi úriemberhez illik. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a lány eljön-e egyáltalán. Lehet, hogy csak egy értéktelen ütő, de az is lehet, hogy Dasha saját pénztárcájához képest sokat költött rá. Nem néztem utána igazán, sőt egyáltalán nem, megadja az első benyomás lehetőségét neki, és ha még a vére is rendben van, akkor megegyezhetünk. Elsőre arra gondoltam, hogy Izabelláról kérdezősködöm, amit csak akkor vetetem el, ha nem lesz jobb ötletem. Egy kicsit megsuhogtatom az ütőt, de igazán nincs érzékem hozzá, viszont a kung-fu miatt elég ügyesen forgatom, mint egy rövid botot. Végül megunom és nézem a vizet, várakozó álláspontra helyezkedem a bejáratnak háttal.

Utoljára módosította:Farkas Zétény, 2015. augusztus 19. 23:25 Szál megtekintése
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2015. augusztus 19. 23:39 | Link


Igazán utálok várni, de még van ideje megérkezni. Unalmas nézni a hülye tavat, ami ráadásul eléggé koszos is, bár állítólag él benne egy szirén, vagy mi. Na persze, pont ebben, hol máshol? A Bagolykőbe járnak a szirének, ha megunják a többieket. Már azon gondolkodtam, hogy bevágom a vízbe az ütőt, akkor legalább lesz egy csobbanás, meg úszik a fa. Érdekes, mi? Hát ennél, ami most van, biztosan sokkal érdekesebb. De úgy tűnik megúszom a dolgot, mert egyenletes kopogást hallok a hátam mögül, valaki érkezik és minden bizonnyal lány. Nem hiszem, hogy pasik kopogós sarkú cipőben tipegnének felém, ha kedves az életük. Lazán megfordulta, és széttárt karokkal támaszkodtam meg a korláton, persze a jobb kezemben az ütővel. Hát meg kell mondjam, hogy kezdem irigyelni azt a szobát. Izabella is nagyon szép, de Dashát sem küldeném ki, ha bekopogna hozzám. Igazi egzotikus szépség, mandulaszemek, pici orr és izgalmas test. Ami pedig a legfontosabb, állítólag kettő van belőle! Az már azért nagyon durva, öcsém! A mosolyát félreértelmezhetném, ha akarnám, de éppen jó kedvemben talál, na meg nagyon gyönyörű. Micsoda mákja van!
- Hellóka! Biztos hallottál már rólam, tehát emberszámba tudlak venni. Azt nem tudom, hogy miért nem lepődsz meg ezen, a faházban volt, ott hevert félredobva – kár, hogy Izabella ezt nem hallja, pedig megnézném a fejét, amit levág. Igazán vicces lenne, öcsém!
- A többit tudod a levélből – fejezem még be a nagy sztorit. Az más kérdés, hogy ugyan nem hazudtam, de nem is mondtam el a teljes igazságot. Tök felesleges lett volna, hiszen a legvége úgyis az, hogy nálam van az ütő és ő visszakéri.
- Nos, mit ér meg neked ez az ütő? Galleonokat? Információt? Feladatot? Randit valakivel? Csókot? – veszélyes vigyorra görbül a szám és kissé megforgatom az ütőt. Nem, azt gondolom senki sem gondolta komolyan, hogy ingyen és bérmentve, jószívűségből visszaadom? Akkor nem írtam volna levelet. Kábé most veszem észre, hogy eléggé megbámulom őt, az izgalmas helyekre kicsit több időt vesztegetve, mint az illedelmes lenne. Hát ez van, ha valaki jól néz ki, már pedig Dasha igencsak észveszejtő. Biztos a keleti vonások a vonzóak benne, gőzöm sincs.
- A tesód is ilyen jól néz ki? – hát, ha nem jön össze az egyikkel, még mindig ott a másik? Ugyan, miket hordok össze? Ez csak színtiszta üzlet! Bár sok minden átszalad az agyamon velük kapcsolatban, és még az sem zavar, hogy Izabella jó barátja. Bár, ha neki sincs pasija, kiábrándulok a Levitából örökre. Legalábbis az ottani srácokból biztosan, a lányok rendben vannak, öcsém!
Szál megtekintése
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2015. augusztus 21. 16:41 | Link


Nem tudtam, hogy mire számíthatok, Izabella szobatársnője csukott könyv volt számomra. Annyit tudtam róla, hogy kviddicsezik, meg órákon futottunk már össze és van egy testvére, talán ikre. De mindenképpen kíváncsi voltam a prefektus lány barátnőjére, hiszen számtalan alkalommal emlegette már, itt volt az ideje megszemlélnem őt, és ha már úgy jött, hasznomra is válhat. Nem kellett sokáig várnom, megérkezett, én pedig laza tartásban fogadtam őt, és máris nekiszegeztem a kérést. Gyorsan kikötötte, hogy nem ad érte pénzt, persze számomra ez volt a legjobb, ugyanis a pénz az, ami a legkevésbé érdekel ebben a dologban. Minden más fontosabb volt nála és ugyan mennyit kérhetnék, egy új ütőért? Ha túláraznám, vehetne a boltban olcsóbban, ha pedig alá… minek nekem aprópénz?
- Remek – erősítem meg, így legalább tudja, hogy az az utolsó opcióm volt. Mi tagadás, a csókot és a randit abban a pillanatban találtam ki, ahogy megláttam őt. Mindig kellenek alternatívák, hogy ha az eredeti terv nem sikerül, lehessen másik. Mindenesetre Dasha felnevet a választékon, ami jó jel. Még mellém is áll, nem tűnik ellenségesnek. Talán unja a tanulást és még velem is szívesebben van, mint a könyvek között, amit teljes mértékben meg tudok érteni. Még akkor is meg tudnám, ha nem rólam lenne szó, de így még plusz pont is jár érte.
- Izabelláról kéne pár infó mondjuk. Például az, hogy te mit jó barátnője, miért nem törődsz vele eléggé? Állandóan félhulla, kimerült és nincs pasija se. Nem tudom, hogy ez miért zavar engem, de zavar. Egyébként meg mesélhetnél valami titkot róla, amivel néha megviccelhetném. Olyan dolgot, amit kevesen tudnak, de nem szupertitok, nem akarlak feltétlenül bajba keverni – miközben beszélek a mellettem lévő lány arcát fürkészem, és meg kell mondjam, hogy tetszik amit látok. De hát ez van, léptem nyomon belebotlok szépségekbe, talán még ez tart a kastély falain belül.
- Persze, ha gyorsan szeretnél végezni, elég egy csók is, ahogy mondtam, bár tudom, hogy ahhoz a levitások gyávák. Egy rellonossal már rég nem beszélgetnék – nézek rá szemtelenül kihúzva a gyufát. Alapjáraton nem ítélem el a Levitát, számomra nem élvez előnyt vagy hátrányt a másik három házzal sem. Viszont muszáj megpiszkálni az az önérzetét mindenkinek, hátha előjön belőle a „csak azért is” öntudat. Plusz, ki tudja, lehet, hogy mindkettő létrejön. Mivel utána megtudhatta, hogy tetszik, amit látok, a kérdés nem volt önzetlen.
- Egy ikerpár, aki hasonlít, micsoda meglátások – fújtam ki a levegőt az orromon, kétkedő hangot hallatva. Talán csak nem félti őt, vele kellene próbálkoznom. Á, nem, Dasha megfelelő beszélgetőpartner.
- Azt tudtad, hogy Izabella fél az edzésektől? Legalábbis állandóan ezt hangoztatja, szóval, ha nem is teljesen igaz, biztosan tart néhány megmozdulásodtól. Ilyen keményen csinálod? Elhivatottság, vagy mi ez? Mondjuk a keményebb csajok, szexibbek, ami igaz is rád. A határozottság lerí rólad, persze nem tudhatod, hogy a következő pillanatban nem-e doblak be a tóba – húzom meg a vállam, hamiskás mosolyt rajzolok fel az arcomra. Mondjuk, ha így belegondolok nagyon vicces lenne, ha csobbanna, csak kétlem, hogy ezek után bárminemű információt megtudnék róla. Még az is lehet, hogy berántana magával, végül is feszes, edzett bőre van, és az arcáról jelenleg nemigen tudok leolvasni semmit. Kicsit közelebb húzódom hozzá, hogy összeérjünk, kíváncsi vagyok, hogy tolerálja-e, vagy nem is tetszik neki a közeledésem, esetleg közömbös iránta, vagy még élvezi is. Izában is majdnem minden egyes alkalommal felfedezek valami olyat, ami eddig nem volt.
- Izabellának tetszik valaki? Nekem tagadja, ha igen. És mondd meg, hogy miért nem pasizik, vagy legalább engedi, hogy valaki közeledjen felé. Persze lehet, hogy csak nekem mondd ilyeneket… Ráadásul megint kivan, mint a teregetett ruha, és még csak véletlenül sem mondja el, hogy miért – folyamatosan a mandulaszemeket nézem, nem tehetek róla, hogy tetszenek.
Szál megtekintése
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2015. augusztus 21. 20:10 | Link


~Taekwondo, hmm~ Újabb dolog, amit megtudtam róla. Tehát magabiztossága részből ebből fakad, hogy a legtöbb mágus ellen, akár puszta kézzel is meg tudja védeni magát. Nyilván, nem szerénységből, de egy mozdulattal letudnám, ha arról lenne szó. Rövidebb, kezek, lábak és nem hiszem, hogy gyorsabb, mint én. A kung-fu sokkal lágyabb, mint az ő harcművészete, még nem küzdöttem taekwondós ellen. Talán erre is sor kerül majd. A magassarkú miatt most megúszta, meg mert olyan rohadt jól néz ki.
- Szóval vattacukor. Még soha sem mondta – furcsa nekem ez, pedig nagyon úgy néz ki, hogy ez Izabelláról alapinformáció. Szóval annyira barátok vagyunk, hogy még azt sem tudom, hogy azt az egészségtelen mugli izét szereti, ami önmagában is fujj, ha már itt tartunk, mert mugli. Kivéve, ha kiderül, hogy valami mágus család találta ki. Azt hiszem ennek nem én fogok utánajárni.
- De kössz a tippet – nos, lássuk, mit lehetne még kiszedni belőle. Mondjuk ez már megér egy fél ütőnyit, de még mindig nem egy egészet. Ezért mindenképpen rá akarom venni a csókra, vagy egy randira, mert ha már volt olyan kedves eljönni, ne csak ennyi legyen a jutalmam. De tényleg, most valahogy nem tartom rossz ötletnek, még akkor sem, ha Iza és Lyra háztársa. Szerintem nem mondaná el, nem annak a típusnak látszik.
- A ténymegállapítás nem egoizmus. Talán nem tartod magatokat szépnek? Hibás gondolat lenne. De lehet, hogy a levitások túl sok szerénységet, vagy álszerénységet ettek, amikor a Bagolykőbe értek. Jó dolog ez, de tök haszontalan. Vagy rá lehet fogni a pasitalanságra, mit tudom én. Sosem értettem, hogy önmagunknak miért kell hazudni… - ez így igaz. Ha valaki szép, az tudja már magáról. És nem azért, hogy ezzel kiemelkedjen, a szépséget kapjuk, nem igazán kell megdolgozni érte, főleg a nőknek. De ez nem az én dolgom, én enélkül is tökéletes vagyok. Dasha és a tesója is nagyon jól néznek ki, ráadásul egészen szórakoztatóan állja a sarat ő is, akárcsak Izabella. Még a végén megkedvelem a levitásokat, hahaha, öcsém!
- Bár hajtónak nem olyan jó – kuncogok fel, bár furcsa, hogy tetszik, hogy elvitte egy gurkó. Na, nem baj, őrzőként még lehet jó. Bár az itteni csapatokból nem nagyon láttam meccseket sem, meg szakértőnek sem mondanám magam, szóval még igaza is lehet. – Szegény pálma, csak össze ne roskadjon. De tényleg csinálhatnál vele valamit… mondjuk mondhatnád neki a következő edzésen, hogy két körrel kevesebbet kell futnia, mert Zétény azt mondta, hogy nagyon fáradt. Persze, csak ha bírod a piszkálását – kap tőlem egy csibészes kacsintást, és ezzel egyenlítettünk. Na tessék, megint csak egy egész ütővel jön nekem, milyen furcsa az élet, igaz?
- Nyugi már, nem vagyok szerelmes belé. Bár lehetnék, de szerintem akkor ennyi lenne a barátságnak, vagy mi a fenének, ami közöttünk van. Az meg annál szórakoztatóbb, hogy elcse***** ilyen baromsággal – mondjuk figyelhetne a szavaira, mert nem kéne felbőszítenie. Izabella már csak azért se járna velem, még ha belegebedne sem. Szerintem Lyrát jobban tiszteli, mint engem, szóval hagyjuk. De egymást szívatni egy teljesen más történet.
- Jól van, nem kell annyira… - nem tudom befejezni a mondatot, mert magához húz és megcsókol. Közben érzem a fogást az ütőjén, és nem ellenkezem, hagyom, hogy kiszakítsa belőle, főleg azért, mert a csókra koncertálok, még halványan bele is pirulok, öcsém! Na, ez nem semmi volt, csak k**** rövid! Dashának elég volt ennyi, mert elindul, muszáj megállítanom, nehogy elmenjen már, öcsém!
- …felfortyanni. Oké, tévedtem, nem minden levitás gyáva – halványan elmosolyodom, elismerően nézek rá. -  Most mondhatnám, hogy én tartozom neked, de nem lenne őszinte – teszem még hozzá, nehogy már aztán kérjen tőlem valami beteges dolgot.
- Jó, hagyjuk Izát, igazad van. Te sokkal… másabb vagy – hát, nem tudtam volna megmondani, hogy milyenebb, de valahogy vonzó volt számomra az, hogy ennyire határozott, még akkor is, ha tudja, hogy bárki láthatta ezt. Persze, ha az egész jelenetet figyeli, le lehet következtetni, hogy mi miért volt.
- Kár, hogy rövid volt – állapítom meg hangosabban, mint gondoltam, és csak nézem őt. Kicsit megakadtam, hogy mivel lehetne ezt folytatni, hiszen meg voltam zavarva, öcsém! De tényleg lesokkolódtam, ez van. Ezek a távol-keletiek mit csinálnak velem? Még mindig érzem a csók ízét a számban, és a parfümje illatát az orromban.
- Na jó, ez nem maradhat ennyiben – odalépek hozzá és hosszan megcsókolom, ameddig csak lehet, ha valami úton módon engedi. Valami átvette az irányítást felettem, a fenébe!
- A francba, megleptél! – mérgelődök, mert nem úgy történt, ahogy terveztem. A csókot úgy, hogy nagy nehezen ráveszem, és mondjuk szerényen ad a számra egy puszit. Erre mit csinál? Letámad és elvesztem az eszem! Ez nem normális dolog, öcsém!
Utoljára módosította:Farkas Zétény, 2015. augusztus 21. 20:29 Szál megtekintése
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2015. augusztus 22. 10:54 | Link


Bár nem volt a legszórakoztatóbb tipp, amit valaha is kaptam, de ki tudok belőle hozni olyat, hogy Izabella vagy nagyon örüljön, vagy nagyon ne neki és végül is ez számít. Egyelőre egy terv fogalmazódik meg a fejemben, és már előre röhögök. Az a baj, hogy az „A” tervben nem láthatom a fejét – persze, ha egy kicsit összejátszanék Dashával, akkor talán lehetne valamit -, a „B” tervben viszont biztosan végigröhögném élőben az egészet. Nem tudom, hogy hogyan fogadná, nem vagyok benne biztos, hogy nem pozitívan, a prefik gyöngye. Na, de lapozzunk, most más dolog is van, hiszen épp most mondja el az unalmas élettörténetét, amit már az én mesteremtől sokkal többször hallottam, mint ő a sajátjától. Tényleg meg akartak győzni róla, hogy még jobb lehetek, de a legjobbnál nincs jobb, nemde? Egy mugli valaki, meg amúgy se akarja már megmondani nekem, hogy mit tegyek. Tény, hogy furcsa Misumi mester, lehet, hogy nem is mugli. Talán ezért is kezdtem el nála Kung-fuzni.
- Marhára bejön, hogy ilyen vagy, szóval nem kell a sajnálat. Azonban az önkritika még mindig nem versenyezhet az egyszerű ténnyel, hogy jól nézel ki. Még akkor sem, ha a mestered azt mondja, hogy nem, mert akkor csak egy vak kínai – talán megsértem ezzel a nagy becsületkódexét, de nem szokott érdekelni. Az őszinteséget biztos nem tanítják sehol, pedig azzal is messzire lehet jutni, lásd Farkas Zéténynél az enciklopédiákban.
Talán sikerült egy kicsit megpöckölni, a hú de nagy önuralmát, mert kikel magából és vádaskodni kezd. Aztán csak fogja magát és megcsókol, de csak félig. Hát, hogy lehet ilyen lelketlen valaki? Most, ha 10 másodperccel tovább csókol, abból ugyan mi rossz származott volna? Ez csak ilyen „megmutatom, hogy tudok én kemény is lenni” csók volt, meg az ütőt is megszerezte. Persze, azért elakadt a szavam, a puha ajkai a józan eszem kissé félredobták, szóval még keresgetnem kell. Azt sem tudom, hogy miért nem értette azt meg, hogy nem vagyunk egyenlőbe, hiszen egy fél csókkal mit kezd az ember. Az csak ilyen beetetés, a tiltott gyümölcs héjának a kaparászása, mézesmadzag. Hát nyilvánvaló, hogy kérem a jussom, ezért én következem a csókkal. Igaz, elég nagy ára van, mert nem el akar húzódni és érzem, hogy az egyensúlya megváltozik, azaz rúgni fog. Na, most a nagy dilemma az, hogy ha kivédem, akkor nem lesz enyém a csók, ha meg nem, akkor fájni fog. Egyet tehetek, megfeszítem az izmaimat és az köztes megoldásként elmegy majd. A csók, ahogy rúgása is sikeres, még hátra is tántorodom. Szerencsére a nemes szervemet elkerülte a rúgása – talán életben akart maradni, ha mégis túlélem -, de attól még fájt. Hát nem tudtam, hogy röhögjek, vagy sziszegjek a fájdalomtól, vagy élvezzem a csók nyomait az ajkaimon. Így inkább hátradőltem és szétvetett kezekkel röhögni kezdtem a deszkán, amikor is vádaskodni kezdett. Nyilván most van esélye még revánsot venni, de tudom, hogy nem fog. Az nem lenne becsületes és nagyon fontos az önmérséklet. A hangja is megnyugodni látszik a kifakadása végén, szerintem nyert ügyem van. Röhög, de fáj a rúgása, így ez elég furcsa érzés. Sziszegve nevetgélni vicces látvány lehet, csak kár, hogy rajtam kívül nincs a közelben senki, aki ezt értékelhetné.
- És most már meg is kaptam, megnyerted az ütőt és a csókomat, szerencsés vagy, öcsém! – kuncogok és sziszegek továbbra is a fájdalomtól, és úgy nézem a kis keleti lányt.
- De azért óva intelek a vezérfarkas fizikai bántalmazásától, mert elveszítheti a fejét és akkor nem áll le – kacsintok rá, majd feltápászkodok, még mindig vigyorogva, egyáltalán nem bántam meg a kis közjátékot.
- Majd legközelebb figyelhetnél, hogy én is élvezzem – nevetgélek. – Esküszöm, tetszik, hogy van vér a pucádban. Talán máskor is összefuthatnánk, nem gondolod? – ezt már komolyabban kérdezem, de a finom mosoly még ott remeg a szám szélén.
Szál megtekintése
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2015. augusztus 25. 08:50 | Link


Nem értem, hogy mire ez a túlzott szerénység, de végül is nem az én dolgom. Dasha neveltetése lényegesen eltér az enyémtől, amit nem is igazán bánok. Már csak a vére fontos, mert akárkivel nem állok szóba, de ezt talán majd megkérdezem legközelebb, nem akarom elrontani ezt a furcsán izgalmas találkozást azzal, hogy kiderül, sárvérű mondjuk. Viszont, amit magamnak akarok, azt meg is szerzem. Kaptam egy csókkezdeményt, de nem voltam vele megelégedve, szóval kiharcoltam egy teljes értékűt. Igaz, megvolt az ára, de szerintem neki sokkal több hatást váltott ki a csók, mint belőlem a félig felfogott rúgása.
A hátamra fekve nevetgélek, mikor megadom a figyelmeztetést előre neki, ő pedig frusztráltan visszakérdez. Nyilvánvaló lesokkolta a csókom, hiszen mennyei lehet, öcsém. Ha lenne belőlem lány, folyton vele csókolóznék, de így be kell érnem azokkal akik itt vannak. Ha pedig már válogathatok, akkor a legjobb minőségből, nem?
- Milyen kérdés ez? Ha te is élvezed, akkor én is, úgy fair, nem? – vágok vissza a levakarhatatlan mosolyommal együtt. Dasha megelégszik ennyivel, úgy néz ki, mert távozni készül.
- Nincs mit, vigyáztam rá. Meg arra is, hogy bizonyos szőkék ne tegyenek kár benne – kacsintok rá, majd visszasétálok a korláthoz. Hallgatom a a lány cipőjének kopogását, ahogy elhalkul a stég padlóján, én pedig újra a vizet bámulom. ~ Hoppá öcsém, mintha… ~ Talán tényleg lakik a tóban egy szirén. meresztem a szemeimet, de nem látok semmit, Mosolyogva figyelem a fodrozódó felszínt, a számat pedig még mindig égeti valamelyest, a halványuló csók íze.


*** Köszönöm a játékot! ***
Szál megtekintése
Stég - Farkas Zétény hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa