30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Elkészült a discord szerver, elérhetőség ITT!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Angyal Odett Abigél összes RPG hozzászólása (70 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Angyali
Írta: 2020. február 5. 16:10
Ugrás a poszthoz

Egy Angyal, egy férfi
Ruházat

Egész lényem tiltakozik az ellen, hogy ismét itt legyek, azok után, ami tegnap történt, mégis azt hiszem, most ez a legtöbb, amit tehetek. Hogy itt vagyok. Ettől függetlenül idén próbálkozom kicsit kevesebb gondot okozni Kazanovnak, ezt már eldöntöttem. Nem akarok neki szart, rendes fickó, a szeméből is sugárzik a megértés, és talán a sajnálat is, bár remélem, hogy ezt az utóbbit csúnyán félreértelmezem minden alkalommal, mert ha ez tényleg sajnálat az, akkor mégsem leszünk annyira jóban.
A lényeg a lényeg, hogy nem korlátozhatnak le, olyan Isten nincs, így hát a kipakolás után léptem is, olyan természetességgel sétáltam ki a kapun, mintha ez egy normális dolog lenne egy rabnál, mert, hogy gyakorlatilag úgy kezel mindenki, mintha kezelhetetlen ön-és közveszélyes lennék. Mondjuk valljuk be, van benne valami, de ez nem hiszem hogy abban akadályozhatna meg, hogy egyek valami normális ételt is, annyit, amennyit akarok. Hét óra van, éhes vagyok és fiatal vagyok, hát nem gondolhatták, hogy én komolyan, mint egy jó kislány ülök majd az ágyacskámban, és olvasgatom a vadiúj tankönyveimet. Ennyire nem lehetnek naivak.
Többen is utánam fordulnak, miközben haladok a vendéglátó negyed felé, és ez több okból is megeshet, mert tételezzük fel, hogy a nagyon idős nénik, akik megvetően néznek, nem ismernek fel, vagyis maradt a ruházatom, a hófehér, begöndörített hajam, az erős sminkem, vagy az, hogy úgy vágom oda a sarkaimat a macskakőhöz, hogy az visszhangot ver a házak falán, sőt, talán mind együtt, de nem érdekel, és ha mondanak is valamit, nem hallom, mert éppen egy Nirvana szám zúgatja az agyam. Az élet tökéletesebb nem is lehetne. De, ha huszonhárom évesen nem hiszik azt, hogy nekem erre a kastélyfogságra van szükségem.
Megállva mélyeket szippantok a levegőből, majd végül a pizzériára esik a választásom, így hát szó szerint berobbanva oda, nézek körbe, és sötétbordó, szinte fekete ajkaim széles mosolyra húzódnak, ahogy meglátom a húgomat. Azt hiszem az égiek szerették volna, ha megtudja, hogy itt vagyok, mert bár azt kértem, hogy ne leselkedjen Barni után, mégis megteszi. Édes Istenem, hát miért? Csodás esténk lesz. De először a kaja.
- Helló szépségem!
Fordulok oda a pultban álló sráchoz olyan szépen pillogva a kamupilláimmal, mintha fizetnének érte, és hát tényleg fizetnek is, szóval ez egy jó kör volt. Gyorsan átfutom az étlapot, és már nézés közben mondom, hogy mit szeretnék.
- Lesz egy pásztorpite, extra cheddarral, egy lángnyelv pizza, de ne legyen nagyon furcsa ez az extra íz, mondjuk a mentolos csoki belefér. Aztán a sütikből a karamellásból, a mogyoróvajasból és a sajttortából is jöhet két-két szelet. A gyömbéres kekszből elvinnék egy kilót, meg úúú, négy csokibékát. Meg elvitelre kérhetek karamellás popcornt? Na meg kéne inni is, lehetne egy málnás meg egy mentás limonádé? Kávét lehet majd később. Most fizessek vagy majd a végén?
Pillogok megint fel a szépfiúra, hogy vajon tudta-e követni, hogy mit akarok, vagy annyira ledöbbent, hogy egyelőre még csak bámul. Kár lenne érte, egészen cuki. Közben hosszan nézem Brigit, aki olyan ügyesen leselkedik, hogy azt hiszem, egy olcsó komédiában vagyunk. Nem akarok beleszólni, csak figyelek.
Utoljára módosította:Angyal Odett Abigél, 2020. március 29. 22:24
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 5. 18:07 Ugrás a poszthoz

Bucika
Ruha

Pilláim félárbócra eresztve hallgatom a mellettem ülő lányok csacsogását arról, hogy milyen helyes fiúk vannak itt, és hogy ha igazán jó pasit keresek, akkor valami Tristan a rellonból nagyon jó választás, főleg a fenekén akad meg az emberek szeme és gondolat, hogy aztán nyálcsorgatva, meg aki még jó pasi az valami Zétény, szintén onnan, de ne kezdjek Kai-jal, mert az nagyon rossz választás, és összetör majd. Bájosnak is mondhatám, hogy feltételezik, engem egyből a pasik kezdenek el érdekelni, és meg is sértődhetnék, mert azt feltételezik, hogy nem vagyok elég erős, hogy túléljek valami rosszarcú rellonost. Ugyan kérlek, de azért ezt a Tristant megjegyzem magamnak, ha már éppen nem tudok mihez kezdeni, és egy jó férfi fenékre verném a nyálam.
Három dologban vagyok egészen biztos: Van az a helyzet, amikor vajazókéssel is fel lehet vágni az ereinket; ki tudom kapcsolni úgy az agyam, hogy más ereit ne akarjam felvágni; nem én vagyok az egyetlen farkas a teremben. Ez az utolsó pedig szabályosan izgatja a fantáziám, olyannyira, hogy már-már idült képpel nézem, ahogy a "rajongóim" a fiúkat ecsetelik. Szóva kerül egy másik Farkas, csak ő Bárány, és valljuk be, nekem ez egy kicsit mulatságos, így a mosolyomban egy kis őszinteség is jelen van, végül aztán, hogy elhallgattassam őket, előre mutatok.
- Engem ő érdekel.
Na és akkor mindent, amit csak lehet, másfél percben egy levegővétellel, három lány előadásában megtudok Helvey Beliánról. Leginkább azt, hogy olyan kis magának való, pedig cuki. Értitek ugye? A férfi halála, a cuki jelző. Itt amúgy mindenki cuki, és esküszöm, ha még egy kis időt eltöltök itt, még hányni is cukorkát fogok. Illőn bocsánatot kérek hát, mert megneveltek a kamu szentéletű szüleim, és határozott léptekkel elsétálok a kékek asztala felé, hogy aztán nem zavartatva magam, leüljek a fiúval szembe. Páran arrébb is húzódnak, és én addig nézem őt, míg csak rám nem emeli a tekintetét. Jobb szám széle mosolyra húzódik, és pislogás nélkül nézek a szemébe.
- Tudod mit csinálunk most, Belián?
A hangom kedves, megnyugtató, olyan, amilyen csak a kivételes emberekkel. Amúgy ripacs vagyok, egy szörnyű nagy képmutatás és móka. Semmi több, és ezt pontosan tudom is. Bal ajkam is feljebb zizzen kicsit, már-már cicamosolyom van, de a tekintetét nem eresztem.
- Farkasszemet nézünk.
Utoljára módosította:Angyal Odett Abigél, 2020. február 5. 19:14
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 5. 22:36 Ugrás a poszthoz

Kazi mester - szombaton
Ruhácska

Teszek egy próbát, hogy bevágódjak, bár nem sok ember van a világon - és a szüleim se sorolhatóak ide -, akik elmondhatják magukról, hogy én megpróbáltam náluk jó benyomást tenni, smúzolni, puncsolni, hívjuk ezt a létformát bárhogy is, de szegény Kazi mester, akit becsületesen Mikhail Kazanovnak hívnak, nem önként választott engem, hanem a kezébe nyomtak egy pokélabdát, hogy na barátom, akkor innentől oldd meg, és csórón látszott, hogy nem nagyon érti, milyen is lesz ez.
Én meg, bár tudom, hogy tök jó fej vagyok, meg a buli lelke, egy ilyen cukkancs brancsban nem nagyon tudom, hogyan kell jól viselkedni, szóval egyelőre csak tapogatózok. Egyelőre azt hiszem, senki nem utál azért mert mondjuk megbántottam az érzékeny lelkét, arról meg nem nagyon tehetek, ha élből nem szimpatikus nekik a pofázmányom. Hahaha, pofázmány. Oké, korán volt a reggel. Szóval ma smúzolok egy kicsit a bácsinál, hátha nem kap odabent instant frászt, amikor meglát vagy hallja a nevem valaki más szájából. Nem lenne rossz, ha nem veszíteném el, csóró után biztos, hogy csak rosszabb jönne. Mert ez van, mindig egy rosszabb jön.
Azt már megfigyeltem, hogy kávézik, de azt nem tudtam megnézni, hogy hogyan issza, de remélem az igyekezetem elnyeri méltó jutalmát. Osonok, és mielőtt még az ajtó becsukódna, becsússzanok én is. Korán reggel van, a könyvtár majd csak egy fél óra múlva nyit, de nem akarom, hogy ennél a beszélgetésnél más is jelen legyen, és fogalmam sincs, hányan járnak szombaton reggel könyvtárba.
- Jó reggelt! Hoztam önnek kávét. De nem tudom, hogyan issza, ezért ilyen ízesítőket is.
Leteszem az asztalra a nagy adag kávét, majd a zsebemből, mivel ma magamhoz képest egész sok ruhába bújtam, előhalászok nyolc kis tasakot, amik a legegyszerűbb málnától a legextrémebb kakaós-sütőtökösig mindent tartalmaznak.
- Na és, izgul? Holnap lesz a nagy nap, az első telihold. Biztos aggódik azért egy kicsit.
Kiváló beszédtéma, igazán párját ritkító csodálatossággal kezdem meg a barátkozást.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 6. 13:57 Ugrás a poszthoz

Zétény
Ruha, igen a haj is

Azért, ha kocsmázni megy az ember, akkor azért ad az inkognitójára, mert hát mégiscsak azért bárhol történhet bármi. A szokásos útvonalon távozok hát az iskolából, és nyilván, a becsület azt diktálná, hogy szóljak, mondjuk Kazinak, hogy difi van a bűbájokban, de ha szólok neki, akkor megszűnik, és nem csak a társaim, de én se tudok kiosonni a faluba. Ez meg azért annyira nem vicces, szóval mindenképpen áldozatokat kell hoznom a jó úgy érdekében, és csak szépen elsomfordálni, aztán parókásól, kalapostól távozni.
Nem tudom, hogy milyen ez a kocsma dolog, jártam már olyan helyes kis művészkocsmákban, ahol nagyon hipster arcok adták az italomat, de úgy vélem, hogy akkor a Grosserlieb-ben kellene raboskodnom, és nem a Bagolykőben, hogy ilyeneket lássak. Ide viszont jobb lenne, ha nem mennék be, ezért, természetesen besétálok.
Hogy is mondjam? A büdösségbe. Mert azért itt nagyon sok izzadt férfi, alkohol és tömény füst elegye keveredik, melyet olykor megmozgat egy érkező vagy távozó szele. Ez úgy kavar egyet a dolgon, de az új fuvallat is hamar beáll az állott füstbe. Hát így vagyunk. A pulthoz lépve felteszem magam az egyik ottani székre, és a pultos lánnyal egyezkedve kezdem el szépen kikérni a vodkatonikomat. Persze jön a személyi mutogatási mizéria, vagyis, az a pont, amikor én lefordítva átnyújtom, ő meglátja, elkerekedik a szeme, az én ujjam már a számon van, hogy ne visítson, és amikor az agya újra működésbe lép, kacsintok. Remek, szép kört zártunk le. Majd nyilván meg kell vásárolnom a hallgatását, de egyelőre ad inni, én meg a vörös parókát simogatva nézem az embereket. Érdekes egy hely.
A harmadikig nincs is semmi gebasz, a problem akkor mutatkozik meg, amikor már harmadik vagy negyedik alkalommal nézek el egy csóka felé, akit amúgy pont nem is látok, de szerintem meg én őt bámulom, és kezdődik is a haddeldad, hogy akkor most mégis ki nézett és kit, és az egész egy ilyen káoszba torkollik, én meg azon gondolkozom, hogy ha megüt, akkor mit mondok Kazinak, mi történt? Esélyes, hogy simán megüt, pedig kivételesen még ártatlan is voltam, na így legyen az ember rendes. Érzem, ahogy a pult a hátamba vágódik, és veszettül keresem a rést, ahol ki lehetne jutni, mielőtt baj lesz.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 8. 10:32 Ugrás a poszthoz

Belián Love

- Mennyire cuki vagy!
Húzódik hatalmas, lelkes vigyorra a szám, szinte már rendellenesen csillognak a szemeim, és úgy nézek rám, mint a tökéletes karácsonyi ajándékra, ami akár ijesztő is lehet, de remélem, hogy nem kezd el futni, mert _én_nem_futok. Főleg nem egy pasi után, hát azért na, bennem is van önérzetesség. Viszont tényleg nagyon cukkancs, olyannyira, hogy még könyökeimmel is megtámaszkodom az asztalon, és arcomat tenyereimbe fektetem. Cukkancs és egyben nagyon bosszantó is. Hát baszki, komolyan a legjobb farkasos poénomat dobtam be, erre úgy néz rám, mintha fogyatékos lennék, és még neki is áll pislogni ezerrel. Most morzézik vagy mi a tök van? Lehet, hogy éppen egy harmadik farkasnak üzen hirtelen segélykérően? Jaj de izgi lenne! Érzem is, hogy az ereimben úgy ömlik a lelkesedés, mint amikor a színpadra megyek fel, és szinte már kezdek is pörögni. Társasági farkas leszek!
~ Csak nyugi! ~
Szólok rá magamra figyelmeztetően, hiszen valljuk be, erről szó sincs, ő csak pislog. Kurva sokat. Lehet, hogy ezzel azért orvoshoz kéne fordulni, mert ha egy egy egyszerű poén ennyire sokkolja, akkor mi van, ha belendülök, és durvább dolgokat hozok elő? Easy van, öcsém, tényleg nem akartalak telibe sokkolni, csak még tanulom én is ezt a közösségi farkas létet. Hát mennyire jó már, hogy van itt még egy legalább belőlem? Kazi nem is említette, hogy lehet majd papás-mamásat játszani. Mondjuk ahhoz szerválnunk kellene egy babafarkast is, de azért na, én bármennyire is szeretek farkas lenni, nem hiszem, hogy annyira lelkes lennék, amikor szembe jönne velem egy gyerek, aki érződik a farkas-kór. Akkor kinyírnám azt, aki ezt tette vele.
- Odett.
Jobb kezemet előre nyújtva kezdem meg a hétköznapi barátkozást - bah, azt hittem, hogy mostanra már a réten fogunk kergetőzni, erre... - és remélem, hogy elfogadja. Nem tudom, hogy a világ legjobb vicce után mit is mondhatnék neki, mert az “olyan, mint te” eléggé snassz lenne.
- Farkaséhes Odett.
Na hátha így már, ha így sem, akkor nem tudom, de most komolyan ki kell mondanom, hogy FARKAS, hát nem hiszlek el ember, de komolyan, hogyan lehetsz ennyire cukor és tompa egyszerre. Én meg itt szinte már körbeudvaroltalak. Csak essen le, légyszike. Na!
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 8. 10:33 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Tudtam én, hogy ha nem is jön be annyira, mert túl nyugis, akkor is inkább a pub lett volna a jó választás, mert most mi fog történni? Kinyírnak a francba, és akkor még szerencsésebb vagyok, ha csak ennyi történik. Ah, kell nekem itt a lazát adni. Mondjuk feltétlenül nem is kéne az ártatlan nőcit sem, hát az még inkább előhozza a ki a janit ezekből az emberekből. Helyette inkább megköszörülöm a torkom, és…
- Ugye nem gondolod komolyan, hogy én téged néztelek?
A hangomban az őszinte megrökönyödés és az enyhe felháborodás szépen elegyítve jelenik meg a hitetlenkedéssel. Jó, amúgy de, néztem őt is, de nem úgy, Jézus, hát azért van ízlésem nekem is. Csak valami kis ihletforrást kerestem, meg ismerkedtem a helyiekkel, de, hogy ilyen messzemenően nevetséges és téves következtetést vonjon le valaki, hát eszem megáll. Kicsit közelebb hajol, megcsap az alkohol bőrébe ivódott mélysége, és fintorogva húzódom el, megpillantva a pultnál ülő másikat.
- Na, nézd csak haver, nekem nincs semmi aberrációm, az ilyen típusokra bukom. Korombeli, ápolt.
Mondjuk ezzel csak valószínűleg még inkább magamra haragítom a fószert, de ahelyett, hogy bármit csinálna, a haverjaival inkább elindul vissza a helyére, így a kocsmai verekedés történetem még mindig egyenlő a nullával. Mondjuk ezt nem bánom, csak kicsit megdöbbent.
- Ennyi?
Ah, az izgalom sem a régi már, nem mintha ne örülnék, hogy leléptek, csak nem értem, hogy miért, egészen addig, amíg meg nem látom a pultoslányt, aki extra kört vitt ki nekik. Azt hiszem, ez megdobja a ma esti fogyasztásomat, de annyi baj legyen, legalább Kazinak nem kell magyarázkodnom a szétvert fejem miatt, hiszen én most szépen a kis ágyamban szunyókálok. Aham, meg a pacinak a… Na inkább előkabarom a pénztárcámat, és letéve magam mellé várom, hogy a lány visszajöjjön, gondosan nem nézve a másik figurár, hát még a végén elbízza magát.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 8. 14:19 Ugrás a poszthoz

Kazi mester

- Lassan csukódik vissza és követtem magát.
Adom meg a kellő tájékoztatást, hogy mégis, hogyan kerülhetek én az ajtó ezen oldalára. Szimpla élelmesség történt, semmi több. Csak jöttem, osontam és most itt vagyok, elé téve megannyi lehetőséget, és mint tudjuk, minden választás egy kis titok leleplezése.
- A pirosat. Erősen aromás, de nem torokkaparó, csokoládés, kékáfonyás beütéssel, mint a tölgyfa hordóban érlelt finom bor.
Szeretem ezeket az ízesítőket, olyan különlegessé teszik a kávét. Nagyon ritkán iszok, mert nincs rá szükségem, én az a tipik kávéházlakó vagyok, aki beül a kis barátaival, elnyúlik a párnán vagy a kanapén, és eltölt egy délutánt ott, csak szimplán a semmivel. Ezek amúgy a legjobbak, szóval nem kritikaként mondom.
- Persze. Vigyázok mindenkire.
Bár a szüleim azért pakoltak be ide, mert azt hitték, hogy a húgommal akarok lenni, holott erről szó sincs, azért indultam el a legutóbbi alkalommal a Bagolykő felé, hogy megöljem őt, az egyetlen jó dolgot, ami a szüleim életében van. Szeretem a húgom, de akkor nem gondolkoztam tisztán. Akkor elég sok mindent nem gondoltam át. Most már más célok vezérelnek, olyanok, melyek miatt nem hiszem, hogy a bizalomnak elő kéne fordulnia kettőnk között.
- Maga rendes fickó, látszik a szemén, meg érződik a hangján. Olyan jó ember hangja van. Szóval megtenné, hogy nem bízik bennem? Nem a teliholdas dologgal, az nem gáz, ott rendben leszünk. Hanem az átlag hétköznapokban. Nem nagyon szeretnék magának csalódást okozni, de fogok. És jobb lenne, ha nem a bizalmát veszteném el, csak szimplán csalódna bennem.
Mert azért valljuk be, egy normális pasas, akivel lehetnék jóban is, de ha tényleg jóban lennék vele, akkor nem tehetném meg azt, amiért idejöttem, és azt nem engedhetem meg magamnak, sem a szüleimnek, hogy a titok örökké titok maradjon. Engem nem zárhatnak be. Viszont nem akarom, hogy ne kedveljen, mert jelen pillanatban ő a legjobb dolog az életemben, mint a kazettás magnó, Istenre esküszöm, gyerekkorom legboldogabb pillanatai közé tudom sorolni, amikor két ceruzával tekertem vissza a szalagot, hogy újra meghallgassam a rádióból felvett dalokat. Kazi, mint a kazetta. Egy cseppnyi boldogság. Csak nem akarom elcseszni, de tudom, hogy elfogom cseszni. Mert ez vagyok én, valaki, aki valahogy úgyis elcsesz mindent.
- De lehetnénk jóban. Mesélhetne az ingéről, mert az például halál menő.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 10. 11:08 Ugrás a poszthoz

Kazi mester

- Neeem, csak ahhoz tudnám hasonlítani. Jó egy kicsit, de ígérem, hogy jó lesz.
Jobb kezem a szívemre helyezem, a balt meg magam mellé teszem, mint aki tényleg esküt tesz éppen. Tudom, hogy nem lesz rossz, de tényleg meglep a választása, őszintén. Egy széket megemelve viszek oda vele szembe, illetlenség lenne azért mellé ülni, mégiscsak az az ő területe, én itt diák vagyok. A cipőimet lerúgva törökülésben ülök fel a székre, nekem ez a nagyon úriasan üldögélés nem megy, ha nem muszáj, és nem egy középkori bálban vagyunk, ahol az erényességemet az egymás mellé szorított bokáimban mérik.
- Angyalom. Ez eléggé kedves.
Állapítom meg, mert én mindenkinek csak Odett vagyok. Az Abigélt nem használom, mert azt is, hogy miért is kaptam, csak most értettem meg igazán, és nem tetszik. Abigél a nő, aki a férje bűne miatt kér bocsánatot, és ha átfordítjuk, akkor Nábál a szüleimet jelképezi, míg Isten vagy az ismeretlen fiútestvérem Dávid, és én vagyok az, aki a bűnbocsánatot elnyerem, vagy lehetnek ők Abigél és én Nábál, csakhogy jelenleg ugye Isten büntetéseként szerepelek a nagy Angyal családban.
- Szólítana így? Ez nagyon tetszik. Mondjuk elég intimnek is hat, de egymás között lehetne. Olyan szépen ejti ki.
Az utóbbi idők után tényleg felüdülés egy olyan emberrel beszélni, aki az “Odett” kimondásakor se visz bele semmi lemondást vagy megbántottságot. Csak simán kimondta, és ez nagyon megmelengedte a szívemet.
- Mi történik, ha mégis eltörik?
Nyilván nem szeretném, de érdekel azért, hogy mi történne akkor. Nálunk az ilyen kijelentések mind feldobott labdák szerepelnek, és órákig képesek vagyunk elfilozofálni róluk.
- Cirkuszos volt?
Csillan fel a szemem, mert nagyon szeretem a cirkuszokat. Bármikor, bármennyi előadást képes vagyok végignézni.
- Mit csinált ott? Miért hagyta abba?
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 11. 18:48 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Ajkaimat akaratlan is megnedvesítem nyelvem hegyével, miközben a lány beszél hozzám. Eszemben sincs a fiúra nézni, de udvariasan kuncogok, lehetőleg annyira hangosan, hogy meghallja, hogy a gondolat kiváltott belőlem valamit. Egyelőre egy sejtelmes kis hangocskát. Ez bármi lehet, negatív és pozitív egyaránt, és bár nagyon kedves, eszemben sincs azonnal rohanni, hogy lelkesen bemutatkozzak neki, ó nem, nem vagyok én őrült. A parókámat simogatva gondolkozom azon, amit a lány mond, és amikor ellép tőlem, tovább mosolygok, álhajam takarásában. Éppen csak annyi ideig, hogy már lemondjon rólam, hiszen nem mozdultam, és választ sem küldtem, a hallgatás pedig nem mindig beleegyezés.
Végül aztán, mikor már hiszem, hogy nem számít rám, megjelenek, kicsit oldalasan, de szorosan hozzá simulva, közel hajolva hozzá, hogy értse, amit a fülébe suttogok, hogy a meleg levegő, mely ajkaim közül tör elő csiklandozza kicsit a fülét.
- Nem félsz, hogy olyat találsz a maszk alatt, ami megriaszt?
Kérdésem közben egy pohár whiskey landol előtte, én pedig gondolkodás és kérdés nélkül ülök fel a mellette lévő székre. Hát ezt szerette volna, itt vagyok, és szóltam, hogy nem biztos, hogy ez egy annyira egyszerű történet, mint amennyire ő hiszi. De egy próbát megér, végül is, a pincérlánnyal még sosem üzentek nekem, értékelem, hogy nem mászott egyből az aurámba. Az olyanokkal mindig fenntartásaim vannak.
- Még van egy kis időm, de éjfélre vissza kell érnem, különben a mostohám felfedezi a hányom és tökké változtat.
Volt valami ilyen Disney mese a normális gyerekkoromban. Persze ennek is el tudom mondani a bibliai tanulságát, de próbálok nem így gondolkozni, ha már nem otthon vagyok.
- Szóval, azt hallottam, hogy te egy Farkas vagy. Én lennék Piroska?
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 12. 21:53 Ugrás a poszthoz

Kazi mester

- Persze, mert az emberek szörnyen egyszerűek. Simogassa meg a lelküket, és a legzordabb, legszőrösebb szívben is megmozdul a “cuki-faktor”. Nyilván, én is a halandó időszakaimban képes vagyok  kedvességre.
Máskor meg feltett szándékom szétmarcangolni pár embert, de hát ilyenek a nők, hisztisek, néha elég csak legyinteni, mondván, hogy majd elmúlik, és tényleg. Lemegy a hold, feljön a nap, aztán máris hirtelen nagyon kis kedves vagyok megint. Csak nem értékelik. A családom szerint azért, mert én vagyok a Sátán… jó, erős túlzás, Antikrisztus vagyok a Szentírásban megjelenő kétféle értelemben is, hiszen én vagyok  feltámadott, kivel együtt eljött a világvége is, hisz paráznaság okán történt figyelmetlenségből ered testemben a fel-feltámadó gyilkos-kór, és én vagyok az is, kinek léte ellenkezik Krisztus tanításával, és ki hitében csorbult, éppen ezért a bűn megtelepedett testében. Plusz az elsőhöz visszavezethető az is, hogy én, mint  feltámadt Antikrisztus, a vég órájában érkeztem a Földre, hiszen a kór miatti fogságom eredménye, hogy már tudom, nem csak ketten vagyunk testvére. Hogy van még egy, hogy van egy másik (Sky...wal...ker…) Angyal is világon, egy fiú, ki törvénytelen fogant. Ők pedig rám, mint büntetésre tekintenek, és valahol igazuk is van.
- Ne kísértsen, mert ezt most elképzeltem, és jött a vágy, hogy kivívjam. De jó leszek!
Nem leszek, de megpróbálok nem is rossz lenni, de tudom, hogy meg fog majd történni, hogy csalódik bennem. Abban is biztos vagyok, hogy amikor csalódni fog bennem, akkor az iskolai papírokat feldúlva, keresem a születési dátumhoz tartozó nevet, és ha nem találom meg elég gyorsan, akkor el fognak kapni, hiszen nyilván éjjel lesz, és én feltöröm az iskola egyik hivatalos papírokat őrző irodáját. Látom magam előtt, ahogy vadul kapaszkodom, és próbálom lerángatni magamról, miközben ő azon ügyködik, hogy elhúzzon onnan, és végül, mindegy, hogy sikerül-e, zokogva kérek bocsánatot, de ő, ha meg is bocsát, csalódni fog bennem. De tudnom kell. Egy lehetetlen vállalkozásnak tűnik most, itt ülve, korán reggel, egy rendes fickóval. Arról nem volt szó, hogy majd egy jó embert kell bántanom. Ez nagyon nem fair. Erről nem volt szó. Már rég nem lennék itt, de basszus, hát ez így nem lesz olyan könnyű, mint kellett volna. Elmosolyodom, olyan kedvesen, ahogy nem sok embernek engedem, hogy lásson, amikor az Édenkert őrének titulál. Tényleg, már már zavarban vagyok a jóságától, és egymásnak ütögetett körmeimmel vacillálok, mert a belső vívódásom miatta erősebb, mint valaha. Sosem hittem magam se jónak, se rossznak, ahogy áldásnak vagy büntetésnek sem. Ezek mind rám akasztott jelzők, de most megindul bennem a tényleges harc az angyal és az ördög között.
- Elég jó. De igazából nem nagyon tudom, hogy mit vár tőlem. Öreg vagyok ahhoz, hogy elkezdjek úgy csinálni, mintha alkalmas lennék a barátkozásra. De végezhetek közösségi tevékenységet, mármint, nem feltétlenül közösségben, nem vagyok valami megnyerő figura. De énekelhetnék akár valami iskolai rendezvényen, meg, hm, énekelhetnék valami iskolai rendezvényen. Másra azt hiszem nem nagyon vagyok alkalmas.
Mondjuk kiállíthat a sarokra, hogy intelmeket közöljek a Bibliából idézve, de nem hiszem, hogy egy mágusiskolában, ami tele van boszorkányokkal és varázslókkal, annyira sikerem lenne.  

Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 16. 08:18 Ugrás a poszthoz

Farkaska

- Én meg nem vagyok vörös.
Árultam el a magam kis kulisszatitkát, ha már ő bedobta, hogy nem félős. Ah, szeretem a teljesen ember embereket, olyan kis ártatlanok és cukik, nem is sejtik, hogy mit jelent számukra a telihold, vagy az, ha közel kerülnek hozzánk, vérfarkasokhoz. Ez nem olyan, hogy “ugyan, majd elmúlik”, a vágy az vágy, valami olyan, ami miatt később emészt a bűntudat, és jöhetsz a nagy szavakkal, hogy neked nincs lelked, meg téged nem visel meg. Mert de, megvisel, még azt is, aki azt mondja, hogy élvezi a vérfarkas létet. Azért a magamfajtában is benne van az, hogy miért támadnak bennem ilyen gondolatok. De ez természetes velejárója egy tragédiának, ha azt vesszük.
- Uh, ne. Az apám elásna a kertbe mielőtt még szórakoznánk egy jót.
El is képzelem, ahogy beosonunk a Navinébe, már jönne a lényeg, és akkor kirobban az ajtó, Kazi mester elkapja, kiráncigálja, végig a folyosókon, ásóval a másik kezében, és megásatja a sráccal a saját sírját. Azt hiszem, ez lenne az a pont, amikor az a bizonyos “Angyalom” nagyon fenyegetően tud szólni. Szóval nem, köszönöm, de nem szeretném ezt megtapasztalni. A srác fentről jött, szóval tutira itt lakik, és díjaznám, ha hajnalig nyújtana nekem némi szállást, természetesen ellenszolgáltatás fejében.
- Fontos, hogy ne csak a férfi udvaroljon, ha már annyira feminizmus van, akkor én is dobjam be magam ugyanannyira.
Elnevetem magam az udvarlására, de nem vagyok rest lereagálni a dolgot, csak egy kicsit közelebb hajolva, áll alatt megfogva a fejét fordítom kicsit az egészet, finoman, hogy ne engem, hanem a pultos lányt nézze.
- Na, most a jó. Most tényleg a legszebb csajt nézed.
Azért nem vagyok vak, láttam, hogy ezek ketten izzogatnak békésen, pontosan ezért is tudom, hogy semmi sem volt közöttük, és ha a fiú okos, addig nem is lesz, amíg ki nem költözik innen. Az utolsó estéjét viszont zárhatja egy fergeteges dugással, az senkinek sem tilos, sőt, építő jellegű. Addig viszont szabad terep, ezt mind a ketten tudják.
- Piroska. Szerintem ez egy teljesen hozzám illő név. De Odettre kereszteltek a szüleim.
Csak azt inkább most nem hoznám fel, viszont ha tényleg felmegyünk, úgyis felfedem a kinézetemet, szóval nincs mit tenni.
- A kíváncsiság. A pub már megvolt, gondoltam megnézem ezt a helyet is. Na és te? Hiszen életvitelszerűen vagy itt, ha jól tippelem.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 20. 18:01 Ugrás a poszthoz

Farkaska

- Nem veheted észre.
Kuncogva közlöm, hogy igazándiból kár néznie a dolgot, nyilván elég jól el tudok rejtőzködni, hiszen ez a képesség jól megvan a magamfajtánál, meg aztán az ember sosem tudhatja, hogy mikor van szüksége egy álcára, ha éppen nem akar annyira feltűnő lenni, mégis igyekszik élhető életet élni. Mondjuk én egyelőre nagyon messze vagyok attól, amit az emberek élhető életnek neveznek.
- Kedves ember, de van az a hangsúly, amiben a hideg is kiráz, ha azt mondja: Angyalom.
Csak idézek a mestertől, mert bár Kazinak még nem adtam alkalmat arra, hogy vérfagyasztóan mondja ki a nevemet, és egyelőre nem is szeretnék eljutni oda, ő azt mondta, képes ilyesmire, én pedig hiszek neki. Egy pillanatig sem kérdőjelezem meg, hogy a jólelkű szemében tényleg képes haragos láng is gyúlni. Viszont van valami ösztönös ragaszkodásom és megfelelési kényszerem felé, ezért is van, hogy próbálok mindig hajnalban visszalopózni a kastélyba, amikor már amúgy is vannak fent járó diákok. Nem akarok én rosszat meg haragot, csak a természetem olyan, hogy általában együtt jár velem a rossz és a harag.
- Na és hány pont kell, hogy enyém legyen a plüssmaci?
Nyilván mindenki arra hajt, a céllövölde legnagyobb értéke, az óriás plüssmackó, ami nem is olyan óriás, mert különben lehúzná a hurkapálcikákat. De azért a lányok csípik, ha a fiú megszerzi nekik, vagy legalább lő egy koronát. Nézem én is Esztit, majd vigyorogva fordulok a srác felé, és kicsit érdeklődve hajolok közelebb.
- Vetélytársa vagy játszótársa?
Kékjeimben látható érdeklődés csillan a válasza iránt, hiszen egy fiút eléggé zavarba lehet hozni azzal, ha feltételezel egy olyan opciót, hogy nem csak egy lányt kaphat meg az éjszakára, hanem többet is. Noha nem nagyon szeretnék belebonyolódni egy édeshármasba, főleg, mivel hajnali kettőig, mire a lány felszabadul már kockásra ülöm a popóm, és minden hancurtól elmegy a kedvem. Nem mondom, ha addig mi mókázunk, és ő zárás után dobja fel a bulit, az úgy teljesen rendben van.
- Szülők. Kényes téma. De ha bosszantod őket, akkor a következő kört az egészségedre isszuk.
Mert, hogy én sem álok túl jól a szüleimmel, a család kicsit komplexebb és bonyolultabb lett, mint eddig bármikor, ennek pedig meg is van a következménye, mégpedig az, hogy én itt dekkolok, és úgy figyeltetnek, mintha szökött fegyenc lennék.
- Menjünk. Ezer éve nem láttam nem büdös, de tévés szobát.
Csapom össze a tenyereimet, és ha Farkaska elindul, akkor engedelmesen követem ebbe a bűvös szobába.

Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 20. 23:59 Ugrás a poszthoz

Kazi mester

- A léleksimogatás?
Lepillantok a fordítómra, megforgatom kicsit, kellemetlen lenne, ha a nulladik percben befuccsolna, azért annyira csak nem lehet olcsó példány, jó pénzt fizettem érte. Inkább a fogalommal van a baj, és a homlokomra is csapok.
- Ja vagy úúúgy! Nem szándékozok senkinek a mellkasába belenyomni a kezem, ez tényleg bizarr. Um, szépeket mondani, udvarolni, kedveskedni.
Próbálom más szavakkal megfogalmazni a lélek simogatását, de így meg olyan furcsa az egész. Mint a vicc halála. Ha el kell magyaráznod, úgy már nem az igazi. Úgy már csak olyan “nyeh”.
- És ha előtte szólok, hogy megpróbálom majd megtenni? Mondjuk, hogy egyik éjjel feltett szándékom betörni a tanulmányi osztályra és egy korábbi diák aktáját ellopni? Vagy valami ilyesmi.
Mondjuk ezt vehetjük annak is, hogy én szóltam, nem? Ez olyasmi egészen. Csak ha meg bekövetkezik, és lebukok, akkor nem biztos, hogy ő is így értelmezi. De, technikailag szólás volt, szóval a lelkiismeretem tiszta. Már csak az a kérdéses, hogy mondjuk meddig tart ezt az információt elfelejtenie annyira, hogy ne kapjon frászt a ténytől, hogy én a tanulmányin vagyok. Talán egy hónap? Másfél? Mondjuk. Másfél hónapig relatíve jó kislánynak kell lennem. Azért ha teljesen jó vagyok, az is gyanús, meg ha ezt holnap megcsinálom, az is. Szóval nem. Most tudom, hogy nyugton kell maradnom. Van ebben az emberben valami furcsa, ami kivívja, hogy a dolgokat kimondjam. Alapból persze őszinte ember vagyok, csak ezeket a dolgokat inkább nem mondom ki. Ez pedig nem hazugság. Csupán csak lelkiismeretes csend. Persze, így nehezebb lesz a dolgom.
- Értem. Nos, mindenképpen célszerű lenne, ha valaki nem szomorodna el.
Nem szeretném én ezt, hogy azt se, hogy a csalódottság kiüljön az arcára. Köszönöm szépen, ebből kiváló szakmai tapasztalattal rendelkezem, ugyanis, amióta csak az eszemet tudom, a családom csalódottan néz rám. És mondhatnánk, hogy eggyel több vagy kevesebb már nem számít, de az igazság az, hogy számít. Fogalmam sincs, hogy hány csalódott arc lesz még itt, akiknek valamilyen oknál fogva majd nem felelek meg.
- Nem verekedhetek, mert akkor bontja a kiadóm a szerződésemet. Pedig sokan tök jó pénzeket kaszálnak ám a műbalhéval.
Nekem mi jutott? Az igazi balhé, oda már nem is kíván az ember műbalhét, ahol az igazival is ki lehet tapétázni a falat. Viszont arra, hogy nem kell kötelezően barátkoznom, nyugodtan sóhajtok. Ez a része legalább rendben lesz. Ha nem kötelező, akkor kivitelezhető. A kötelezőket nem csípem.
- Húsz pont, per titok. Rendben van. Ez eléggé vállalható. Vizsgaidőszakban pedig a kiváló, ugye?
Már alkudozok, hihetetlen vagyok, tudom. De élvezem, ó de még mennyire, hogy élvezem ezt.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 21. 18:50 Ugrás a poszthoz

FarkasPajtás

- Nos…
Erre nehéz lenne bármit is mondani, hiszen valljuk be, a legerősebb farkasos viccel indítottam, ami csak létezik a világon, és akkor mi van? Nem érti. Éppen ő, akinek aztán a leginkább értenie kellene. Nevetnie kellett volna, és Ó-zni, helyette meg csak hagyja, hogy a lecsapni való labda magától leessen, és a kínos csendben hallgassuk fokozatosan halkuló pattanásait és a kínos visszhangokat. Hát ez nem sikerült. De! És ezen van a hangsúly: Én nem adom fel. Nekem ezt a szituációt meg kell nyernem. Engedjük el, hogy miért cuki, nem fogok neki magyarázkodni. Helyette újra töltöm a fegyverem. Célra tartok, és tüzelek. Aztán… semmi.
Csak a koppanás. Szó szerint és átvitt értelemben is, mert ha nem farkasszem, akkor farkaséhség, de nem. Ez a viccem is, ahogy keletkezett, úgy érett ki, méghozzá fájdalmasan, én pedig legyengülve, mint Superman a kryptonite-tól, esek össze, és a szó szerintben koppan a fejem az asztalon, még szerencse, hogy nincs előttem se tányér, se kajamaradék. Tisztelem azt, aki kulturáltan tud étkezni.
- Oda se neki Belián.
Emelem fel a kezem, hogy legyintsek egyet, miközben a homlokomról a fejem átfordítom a bal orcámra, és ahogy fekszem ott az asztalon, és nézem a tanári kart, ahogy egymással dumcsiznak, azon gondolkozom, hogy hol rontottam el. Én tudom, hogy ő egy farkas, hát érzem a szagát, és neki is tudnia kéne, hogy én farkas vagyok. De helyette mi van? Ő közli, hogy jól van lakva - amúgy egészségedre -, én meg mint Chidori a Full Metal Panic!-ból fekszem az asztallapon, mintha Sōsuke mondott volna valami olyat, amitől egyszerűen lehetetlen nem kiakadni. Ha az animében lennénk, akkor tuti, hogy még egy olyan kis kilehellő jelenet is lenne benne, ahol a lelkem ez után a törés után dobbant a testemből, teljesen érthető lenne. Teljesen.
- Odett vagyok, ha láttál már Havi Igézőt, vagy bírod a főleg pop stílusú zenéket, akkor hallhattál már énekelni, amúgy vérfarkas, de mindegy, ez már így nem is olyan vicces.
Nem emelem fel a fejem, csak fekszem ott, és csendesen szenvedek. A hangom is monoton, egyhangú, mintha nem éppen most közöltem volna vele egy #ohmygod információt. Hát úgy néz ki a világ tényleg nagyon furcsává vált. Egy farkas, aki nem vevő a farkasos poénkra… mi jön ezután egy előkészítős, aki bedobja magát, hogy ő is farkas, lógjunk együtt? (Hahahaha, nos, igen.)
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 22. 20:58 Ugrás a poszthoz

Kazi mester

Vállat vonok arra, hogy mit is kezdhetnék velük, pedig vicces lenne erre is az őszinte választ adni: Meglesni, hogy ki az én testvérem. De nem teszem, inkább csak csilingelően felnevetek arra, hogy olvassak Egri Csillgokat.
- Azt hittem, nem szeretne megbüntetni.
Márpedig - Sajnálom Gárdonyi - maga lenne a büntetés egy ennyire vontatott művet olvasni. Viszont ha már könyvtáros és könyvet ajánl, akkor megpróbálkozom azzal, hogy a kedvében járjak.
- Ne aggódjon, művelt vagyok. Fejből idézek az Ember Tragédiájából, vaaagy az Aranyemberből.
Kapva kapok az alkalmon, lábaimat leengedem, közelebb hajolok, és az asztal másik felére felfektetve alkarjaimat nézek Kazi mester szép szemeibe. Szeretem, ha meglephetem a másikat, és remélem, hogy ez most sem lesz másként. Tudom, hogy a hangom megváltozik valamennyire, hogy könnyű szerrel tudok incselegni, kedveskedni, és tudok akár vérfagyasztóan kimért is lenni. A kedvenc részem belőle talán kicsit az utóbbira hajaz inkább, van benne szenvedély, bosszú, elégtétel és jég, nagyon sok hidegség. Egy pillanatra se, tétovázok, miközben beszélek, mintha tényleg egy komoly szerepben lennék, mintha ez most a valóság volna.
- Igen! Úgy van! Én voltam az, aki meg akartalak ölni! S bánom csak azt, hogy mért nem találtalak jobban! Te voltál életemnek átka - te fehér arcú kísértet! Miattad lettem nyomorult, elkárhozott. Meg akartalak ölni! Tartoztam vele a sorsnak. Nem volna nyugtom a másvilágon, ha ezt meg nem kísérlettem volna. Nézd, ott van méreg elég, hogy akár egész nászseregedet megölhettem volna vele. De énnekem a véred kellett. Nem haltál meg, de én szomjamat kielégítettem, s mármost meghalok én! De még mielőtt a pallos lecsapna a fejemre, adok a szívednek egy tőrdöfést, ami soha meg nem gyógyul; aminek a sebe kínozni fog a legboldogabb ölelés közben is! Most én esküszöm! Ide hallgass, Isten! Szentek, angyalok, ördögök, akik vagytok az égben és a pokolban! Úgy legyetek irgalommal hozzám, ahogy igaz az, amit mondok.
Elmosolyodom, ahogy a végére érek, és remélem csak, hogy tényleg meg tudtam lepni. A színpadon egy énekesnő is szerepet játszik, noha nem olyan jót, mint amilyet egy valódi színésznő, de azért, azt hiszem, nincs oka panaszra.
- A kiadó egy gyáva nyúl lett, de ez magának kedvez. Kapott egy édibédi farkaslánykát.
Nem, ez így nem igaz, de értem a célzást, jobb lesz, ha hagyom és elkotródok tanulni, mert még a végén plusz egy évig a nyakán maradok. Szegény Kazi Mester, így se tudja, mire szerződött.
- Nincs mester. Léptem tanulni.
Még vigyázba is vágom magam, tisztelgek, és csak utána intek, hogy kifelé induljak. Muszáj lesz kiválókat és húsz pontokat gyűjtenem. Micsoda követelmények!


Love Love Love
Utoljára módosította:Angyal Odett Abigél, 2020. február 22. 20:58
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. február 24. 18:16 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Ösztönösen elmosolyodom, amikor megismétli a becézést, mert ez egy nagyon különleges szó, és nagyon tetszett, amikor Kazanov professzor felajánlotta, mint opciót. Senki másnak nem engedném, hogy így hívjon, szóval ez csak az övé, de mivel most én kottyantottam el, elnézem a srácnak, hogy a szájából kijött ez a szó. De ez tényleg egy kis titkos dolog, az én kis privát dolgom a mesterrel, így hát nem véletlenül hivatkozom rá úgy, mint az apám. Egyrészt nem akarom elárulni, hogy diák vagyok, majdnem a legvénebb - hah jó popó Devereux idősebb, mint én -, másrészt pedig minden házvezető szülő.
- Ah, oké. Ha lősz nekem egy macit, talán adok egy puszit.
Talán. Több kell ahhoz, hogy engem meggyőzzenek a dologról. Ami meglepő ezen a helyen, hogy tele van szexuális feszültséggel. Lehet, hogy ilyen a világ, csak én kimaradtam belőle, ezért ér most szinte sokként, hogy mennyire mindenki tolja a macsót, meg van mindenkinek szexelhetnékje, vagy lehet, hogy tényleg velem van a baj, és a farkasvér magában hordozza a szexuális vágykeltést. Ha most nem lenne vérciki, összedörzsölném a két kezem, hogy mekkora egy Istennő bírok lenni itt. De azt hiszem, hogy a vérfarkaskór nem kelti fel így a vágyat. Szóval marad az, hogy a világ ennyire furcsa. Mondjuk én meg valószínűleg akkor tök frigid vagyok, mert nem vagyok én se méhecske, se pillangó, hogy csak szálldogáljak virágról virágra.
- Lehet, hogy rokonok vagyunk. Az én rokonaim is azt hiszik, hogy a megvonás a kulcs a magukhoz láncolásban.
Állapítom meg elgondolkozva, és na, hát senki se mondta, hogy nem tudok én lohasztó lenni, és persze, amikor egy srác fel akar vinni magához, én akkor dobom be a rokon kártyát. Jelen pillanatban pedig nem kizárt, hogy a rokonom, ha harminc éves elmúlt, erre minden esély megvan. De olyan kis hamvas babapopsi feje van, hogy a franc se tudja eldönteni, mégis, hány éves. Elnevetem magam, amikor leszexizik, de nem szaladok el a másik irányba, csak még odasúgok valamit Eszternek, aki kuncog egy sort, én pedig nyugodtan lépkedek fel a lépcsőn utána. Hát lássuk, hogy miből élünk.
- Hm.
Igen, a tisztaság egyből fel is tűnik, ahogy belépünk, könnyű szerrel hagyom el a cipőmet, először cicalépésben sétálok tovább, és csak fokozatosan ereszkedek rá a teljes talpamra. A járásom átlagos, emberi. Nem vagyok se dromedár, se balerina. Próbálok valami kecsességet belevinni a történetbe, de nem vagyok az a magát megerőltető típus. Lassan sétálok körbe, szépen megnézve mindent, húzva az időt. Végül kipillantok az ablakokon, és tudom, hogy be nem nagyon látnak az emberek.
- Tévézzünk. Ez izgin hangzik, mit ajánlanál egy magam fajta lánynak?
Tényleg érdekel, hogy vajon mit gondol, mi az, ami megfog.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 4. 10:15 Ugrás a poszthoz

Myra
Ruházatom
A tornateremben

Senki sem mondhatja, hogy nem fényesítem a cseszett karmámat, hiszen az elmúlt négy órában mást sem csináltam, csak gyerekeknek énekeltem, mintha fizetnének érte. Igazából nem. Senki sem fizet ezért, de reggel olyan szinten összevesztem valami nyolcadéves ki ha én nem lánnyal, hogy állítólag megkarmoltam a nyakát. Pedig tudom, hogy nem. Elismerem, hogy utána szívem szerint megismertettem volna a karmaimmal, de visszarántottak, még mielőtt balhé lett volna. Ahj, hát így hogy hiszi majd el Kazi, hogy tényleg nem szoktam verekedni? Csessze meg a világ!
A négy lement óra után most szépen meg kell várnom, amíg Emily végez, és nem ülhettem bent az óráján, mert valami tanfelügyelet vagy ki a halál ül bent, és nézi, hogy képes-e órát tartani. Hát öcsém, valamire csak megadták neki azt a diplomát. Szóval nyilván van benne annyi, hogy egy füzetből fel tud olvasni pár sort. Tudoooom, a tanítás nem ennyi. De most piszkosul nem izgat.
A tornaterem közepén fekszem a hajam szétterülve közülöttem, kezemben toll és füzet, ha már egyszer nem tudok mihez kezdeni, akkor legalább próbáljak valami dalszerűt írni. Persze mindaz, amit leírok, nem tetszik, áthúzogatom, újrakezdem, majd a végén mérgemben elhajítom a füzetet, mintha ő tehetne arról, hogy minden szar. Nyűgös vagyok, éhes, és nem vígasztal a tudat, hogy csak fél óra múlva kapok enni. Én MOSTAKAROK!
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 4. 10:48 Ugrás a poszthoz

Noel és Chris - hisztéria provincia állapotban
Ruha

- Helló!
Tátogom mosolyogva a kiskölyöknek, aki megint néz. Most már negyedszerre veszem észre, hogy figyel, de nem tudom eldönteni, hogy ha hosszabb ideig ezt tenné, vagy közelebb jönne, akkor elnevetné-e magát, vagy inkább iszonyat bőgésben törne ki, szóval nem kockáztatok. Az apja úgyis trécsel valami másik apaszerűvel, akinek a gyereke épp homokot eszik, nincs aki igazolni tudná, hogy tökre nem állt szándékomban megríkatni a kisembert. Viszont ennél több interakció nem történik közöttünk. Ő bámul, én köszönök, ő meg már nem bámul. Hát jó. Körbeértünk megint, mert elfordul, és inkább visszaindul a homokozó felé. Na, egy gonddal kevesebb, kurvára nem hiányzik itt most még egy botrány, mert az apám még a végén elcserél egy jó gyerekre. Na nem a vérszerinti, ő már régen letett arról, hogy értem nem csak, hogy jót, de akár egy közepesen rosszat is kapjon, de azért szar lenne, ha Kazanov is elküldene a búsba. Kedvelem őt, az alkunkat, mindent.
Hogy miért éppen itt vagyok? Mert a fák között van egy pad, ahol amúgy tuti, hogy a véranyák, akik előadják magukat, hogy mennyire fántásztíse az ő nevelésük, és a gyerekük lesz a következő mágiaügyi miniszter, vedelnek és tonna szám szívják a cigit. Ezek a véranyák teljesen frászbahozzák a szar anyákat, akik amúgy a normális anyák, csak a véranyák miatt kisebbségi komplexusuk van. De utálom őket. Egy ilyen nevelt fel, szóval tudom miről beszélek. Tipikusan az a fajta, aki nem megszült, hanem én emeltem le őt magamról. Mondjuk nem is én, hanem Brigi, mert én ugye a Sátán ivadéka vagyok, a büntetés, amiért paráználkodtak, és amiért a gyereküket örökbe adták. Én meg paráználkodtam, vérfarkas lettem, oszt a Sátán seregét sem bővíthetem az ivadékaimmal. Szívás. Szegény Sáti is biztos kardjába dőlt már.
Szóval itt ülök, a kis cherry coke zérómat iszogatva, törökülésben, és ez a kölyök már megint bámul, és bolondos fejet vágok, amire elkapja a nevetés. Legalább valami. Egészségedre törpe.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 13. 22:30 Ugrás a poszthoz

Myra

Már majdnem, hogy jól érzem magam, erre valaki nem idejön csattogni? Édes Istenem már komolyan mondom, hogy az ember farkaslányának már egy perc nyugta se lehet. A nyakamat behajlítva emelem meg kicsit a fejem, hogy megnézzem ki az, aki a hátam mögött nem bír a vérével, és amikor meglátom, undorodva elhúzom a számat. Na csodálatos, ez a picsa is most talált ide.
- Vóóóóó, micsoda durva információk, beszarás, hogy neked micsoda információkészleted van. Ez egy IS-KO-LA! Hát baszki, ez … ez aztán nagyon fontos új ismeretanyag. Mit is mondhatnék erre? Leszarom? Arra van az ajtó, ha nem tetszik a pofám. Megengedték, hogy itt legyek.
Jó, nem itt, hanem bárhol, ahol csendes nyugalomban meg tudom várni Emily-t, az aktuális dadáim egyikét. De hát az ilyen részletek erre a libára meg pont nem tartoznak, szerintem a kölyköknek sem lesz semmi bajuk, ha bejönnek és körülöttem kell rohangálniuk, még játszom is velük. Csípem a kisembereket.
- Amúgy eléggé stoplis vagy, pedig azt mondták, hogy rendezik a tanári béreket. Nos, remélem nem indulsz a suli legdögösebb tancija címért. Megalázó vereség lenne.
Azt hiszem, bármennyire is ígértem Kazi mesternek, hogy nincs verekedés, éppen most provokálok egyet. Hoppá? Vagy legalábbis valami olyasmi. Na mindegy, nem kell megtudnia, és ha meg is tudja, szerintem az ilyen idegesítő libákra nem vonatkozik ez a történet. Csak jót teszek az univerzumnak.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 15. 19:12 Ugrás a poszthoz

FarkasPajtás

Nem is tudom, hogy mit mondhatnék. Olyan nagyon örültem neki, amikor kiderült, hogy olyan, mint én, mosolyogtam, és lelkes voltam, és akartam, hogy tudja. Azonnal akartam. És igen, itt az akartam a jó szó, mert engem ez az egész fellelkesít. Engem ez az egész boldoggá tesz. Én ezt élvezem. És mivel nem találkoztam még olyannal, aki hozzám fogható volna, nem tudom elképzelni, hogy van ember, aki nem lelkes. Aki nem élvezi az átváltozás utáni csodát, az érzékszervei ilyen fokú aktiválódását, aki nem szereti ezt az egészet. Persze mondták, hogy nem mindenki úgy gondol erre, ahogy én, hogy vannak, akik ezt nem találják jó dolognak, akik nem találták meg ennek a szépségét, de azt nem tették hozzá, hogy az emberek többnyire nem lelkesek a ténytől, hogy vérfarkassá válnak. Pedig ez a nagy helyzet. Az emberek többnyire nem lelkesek ettől,  és ezt nekem még meg kell tanulnom.
Bólogatok párat az Igézőre, de nem mondok semmi mást, mert nem is az lenne a lényeg, hogy mit ír az újság, meg, hogy mit csinálok én egy átlagos – átlagos, és nem egy varázsiskola és környéke által karanténba zárt, tanulmányi tevékenységek űzésével töltött – napon. Aztán, mert más nincs, meg kell törni a mély filozofálást, és máris ott a megoldás: Vérfarkasok vagyunk. Szinte hallom is, ahogy átfordulnak még egyet a kerekek, kattannak, összeillenek, az információ és szómorzsák eggyé lesznek, és a végén ott van a tény, hogy kattannak egy akkorát hogy abból szinte kihallatszik az az egy szó, az az egy, ami összeköt minket.
- Azért akkor mégsem volt annyira szar a poén.
Állapítom meg abból, hogy amikor leesik neki, nevetni kezd. Tudom, hogy ezen, tudom, hogy azért, mert vicces, mert így, ennek tudatában a valós értelme a „farkasszem”-nek igen is vicces. Ironikus és vicces. Előreveszem a hajzuhatagom, a göndör, fehér tincseket piszkálom, amíg kineveti magát, mert hát ez olyan dolog, amit az ember nem tud kiszámítani, mindenki más hosszúságig nevet egy-egy viccen. Nekem, ha betalál, képes vagyok órákig is szakadni, olyan hosszan, hogy már mindenem fáj.
- Miért olyan hihetetlen?
Húzom össze a szemöldökömet gyanúsan, mert nem értem, szerintem rajtam jobban is látszik a dolog, hogy mi vagyok, mint rajta. Egyszerűen olyan vagyok, amilyen, és még rá is erősítek erre a farkas dologra. Igen, kicsit különbözünk, tudom.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 16. 21:06 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Elképzelem, ahogy tényleg megtenné, és valljuk be, azért minden lánynak, legyen bármilyen is, meg játsszon bármilyen elérhetetlen frigid libát is, jól esik, ha ilyen kijelentéseket tesznek a férfi népség példányai. Nem is csúnya példányai, ha már itt tartunk. Jaj még a végén csúnyán bajba kerülök, komolyan eddig olyan tudatosan kerültem a hímeket – fun fact, hogy a szüleim azért zárattak ide, mert szerintük mást sem csináltam, csak orgiáztam –, itt meg a nagy unalomban nem tudom, hogy miért is nem éltem eddig is az általuk kínált lehetőségekkel. Bajban leszek még a végén azt hiszem. De egyelőre szimplán csak élvezem az életet, élvezem, hogy ilyen kegyesek hozzám az égiek, meg azt is, hogy nem lányneveldébe küldtek. Azért kifejezetten.
- Hű, eddig bele sem gondoltam abba, hogy valaki a bőrömbe bújna. Furcsa lenne máson látni a testem.
Nem mintha annyira irigykednék, de nárcisztikus személyiségjegyeimnek köszönhetően eléggé szeretem magam. Szeretem a testem, a kerek fenekem, a melleimet, azt, hogy annak ellenére, hogy masszívabb testfelépítéssel rendelkezem, az izom a ruha alatt, hogy bárhol és bármikor bármelyik testrészem megmutathatom, mert nem kellemetlen egyik porcikám sem. Oké, valljuk be, ez már cseszett mód önimádás, és igen, annyira szeretem magam, hogy nem tudom, milyen lesz majd az, amikor valaki más is szeretni akar engem, úgy, ahogy én. Meg ez olyan oda-vissza dolog, azt mondják, szóval jó lenne, ha magamon kívül mást is tudnék ilyen erősen szeretni. És ez szexualitás, szóval vonatkoztassunk el attól, hogy van egy húgom és egy bátyám, akiket szeretek, mert igen, mind a kettejüket szeretem.
- Szóval, azt mondod, hogy te nem vagy egy nézhető program?
Pillantok oldalra, mert érzem én, hogy nyomul, és elég visszafogottan, de cukin csinálja, hát meg kell zabálni. Kicsit aggódom is, hogy túl nagy falat leszek neki. Nem vagyok én olyan nagyon könnyű eset, de szeretnék néha az lenni, csak elengedni magam, és hagyni, hogy az élet sodorjon. Csakhogy van egy kis bibi ezzel kapcsolatban. Kibaszottul merev vagyok, odabent. Olyan szinten, mint akit sóbálvány átokkal szórtak, és talán ezért is van olyan minimális érzelmi szintem, ezért nem tudom jól megfogalmazni, hogy mit is szeretnék.
- Mi a kedvenc sorozatod?
Teszem fel a kissé talán váratlan kérdést, nem mozdulva mellőle, mert kíváncsi vagyok, hogy ő ellép-e, vagy elindul-e az úton, hogy minél több felületen érintkezzünk egymással. Egyelőre ötletem sincs, hogy melyiket választja majd, de ez a kis játék izgalommal tölt el.  
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 17. 08:55 Ugrás a poszthoz

Myra

- Óóó, hát olvastam, hogy a divatipar válságban van, és már kábé bárki jó nekik, de reméltem, hogy ez nem igaz.
Még az ajkaimat is lebiggyesztem egy kicsit, mert hát szomorú ez. Szegény, szegény modellek. Anno ugye ők egy külön kategória voltak, rengeteg tanulással és áldozatvállalással. Most meg... tényleg mindenkit berángatnak az utcáról. Igazán szomorú, ahogy a világ süllyed.
- Én lehet, hogy nem leszek, de téged egy életre eltiltanak mindentől, aztán a Calvin helyett lehetsz a börtön arca. Azt hiszem, ők megválogathatják, hogy kik lesznek a ribancai, de azt nem válogathatják meg, hogy ki keféli meg őket a börtönőrök közül. Ez amolyan ötven százalék siker.
A börtönben már az is valami, nem? Az elején biztos kiemelkedő jelenség lesz, de ahogy mindenkinek megvolt egyszer, nem hiszem, hogy sokáig képes lesz megőrizni a koronáját. Én a Calvin arca vagyok, hát oda ne rohanjak, én meg holnap átváltozok bazd meg, és megeszlek. Bár nem, a franc akar gyomorrontást egy frigid picsától.
- És ha nem pattanok?
Hú, ha ilyen az, amikor valakit szépen kér, akkor már értem, hogy miért olyan lelkinyomorultak azok a kölykök odakint. Még jó, hogy nekem sosem voltak tanáraim, most meg olyan cukorpofákkal vagyok körülvéve, mint Mikhail Kazanov, alias Kazi mester. Az ilyen eseteket nagyon tudom értékelni. Szóval azt hiszem, ha gyerek lennék most, akkor felnőttként ő lenne az első, akit rohadtul beperelnék.  
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 18. 20:31 Ugrás a poszthoz

Dante
Csak a ruha, jobb oldalon combközépig felsliccelve

Soha életemben nem mentem el senkivel, aki fizetett érte. Sőt, tovább megyek, soha életemben nem randiztam még. Ahhoz képest, hogy a szüleim szerint egy orgiázó ribanc vagyok, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor kerültem szexhelyzetbe. Igen, egyszer. Aztán bumm, meg is haraptak. Nem nagyon van nagy karrierem ezen a téren, és őszintén meglepett, hogy Dante tette rám akár csak egy knútot is.
Cuki srácó, csípem a göndör fürtjeit, szóval meglátjuk, hogy pontosan mit is szeretne. De ez egy randi, még ha fizettek is érte, szóval egy kicsit megadom a módját, hogy zavarba hozzam, és belepréselem a melleimet abba a hihetetlenül szexi ruhába, amit egyszer titokban vettem meg, miután végigültem egy maradoni hosszúságú misét. Sosem volt rajtam, mármint a próbáláson kívül, és inkább tűnik egy rossz lány mindennapi viseletének, mint egy katolikus vérfarkasénak, de hát ilyen ez. A hosszú fehéresszőke fürtöket begöndörítettem, felugrott hajam így csak a könyökömig ér, a hosszú pilláthoz egy kis fekete festéket, némi csillámot és egy szép cicaszemet produkáltam, míg a számat olyan sötét vérbordóra kentem, hogy a vámpírok sírva könyörögnek a receptért.
Hát így indulok neki annak, hogy életem első randevúján arassak. Először késni tervezek, de alkatilag alkalmatlan vagyok a női öt percekre, mert az öt sosem öt, én meg annál kíváncsibb vagyok, mint, hogy öt percig még húzzam az agyát, így hát nagyjából egy perccel utána lépek be a helyre, és amint a pincérfiú álla a helyére bandukol, illően ringatva a csípőm lépek oda az asztalhoz, a tízcentis kis sarkaimon magabiztosan suhanva a sráchoz.
- Weiler úr, micsoda megtiszteltetés, hogy engem választott.
Ajkaim játékos, ravasz mosolyba ívelnek, ahogy végignézek rajta. Jól állunk egymásnak, mi tagadás, és remélem, hogy megfelelően elkápráztatom már most is.
- Szóval, mit játszunk?
Ülök le vele szembe, úgy, hogy a keresztbe pakolt lábaim egész véletlenül végigsimítsanak a vádliján. Hoppá.  
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 21. 18:15 Ugrás a poszthoz

Dante

Ajkaimon pihenő mosolyom szélesebbre húzódik, ahogy nézem, ahogy néz, és látom, ahogy lát. Máshogy néz, mint mások, és nem tudom még, hogy ez mit is jelent, de izgat. Izgat a tudatlanság. Izgat, hogy tudjam, vajon mi jár a fejében. Ő nem olyan, mint mások, és ezt nagyon élvezem. Szeretném tudni, hogy mit lát, amikor rám néz, és valahol mélyen, a bőröm alatt bizseregve tudom, hogy ma még megtudom, minek köszönhető ez a különleges alkalom.
- Lehet, hogy szándékosan túlöltöztem.
Vetem fel az opciót, mint egy mellékesen megemlítendő a lehetőséget, hogy minden centi, amit lát, egy gondosan megtervezett összeállítást rejt. Megvallom, erről van szó, minden centiméter tudatossan néz ki úgy, ahogy. Nem, ez nem feltétlen a szex, ez játék. Imádok játszani, és szeretem, ha a másik fél is. Weiler Dante pénzért hozott el ma magával, ezek szerint ő a fehér bábuk ura, míg én a feketéket mozgatom a táblán. Vajon melyikünk szerzi meg a királynőt?
- Hogy elvárd, a vetkőzést.
Széles mosolyom mögött egy pillanatra megvillannak a fogaim, de aztán újra visszarendeződik könnyed mosollyá, szemeim reménytől csillognak, és csak remélni tudom tényleg, hogy valóban ez több, mint a legtöbb esetben. A szerelemféltést kizárhatjuk, hisz ő és én sosem voltunk egy pár, és nem tartom valószínűnek, hogy opcionális párkapcsolatként tekintene rám, szomorú lenne, ha azt hinnő, és pár sarló elég ahhoz, hogy az oldalán lépkedjek büszkén, mint egy nő, aki csodálja a férfit. Dante nem ilyen. Dante jászik, és remélem, hogy én is vele játszahatok.
- Meztelenül az emberek kényesen egy szintre kerülnek, sebezhetővé válnak. Leegyszerűsödnek. Csak vér, csont és hús. Semmi cicoma.
Arra, hogy nem rendhagyó módon találkoztunk, kuncogni kezdek, mert ez fájdalmasan igaz, valóban nem így szoktak az emberek indítani a másik felé, de én jelentkeztem erre az egészre, és nekem ezzel az égvilágon nincs semmi bajom sem.
- Megvásároltál magadnak három órára. Vodakszódát, ha van. Ha nincs, akkor hagyományos limonádét.
Nem kell megnéznem az itallapot, jártam itt párszor, csak azt nem tudom, hogy erre az alkalomra van-e valami extra, amivel szolgálni tudnak, de az biztos, hogy semmi szerelmi puncsot nem szeretnék inni. Nem fogok magamból hülyét csinálni. Viszont játsszunk!
- Hol végződik a mai este?
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 26. 10:44 Ugrás a poszthoz

Myra

Annyira tipikus ez a válasz. Annyira szánalmasan egyszerű, hogy még veszekedni sincs kedvem vele. Annyira. Szomorú. A matracot könnyűszerrel rúgom arrébb, ahogy a felkelés sem okoz komolyabb problémát. Nem gondolja komolyan, hogy ennyire kezdő vagyok. Istenem, miért büntetsz?
- Végignézve kettőnkön én vagyok az igényesebb kurva. A te leharcolt fejed elég sok mindent elárul.
Nekem meg a pofám nagy csak, mert életem szexuális partnereit még mindig egy kezemen meg tudom számolni, de ezt nem kell tudnia senkinek. A szüleim elkönyveltek orgiázó ribancnak, szóval igazából mindegy is, hogy mit mondanék, úgyse hinne nekem senki. A lelkem tiszta, Isten látja, más meg valljuk be, nem nagyon izgat. Főleg az ilyen emberek miatt nem fogok álmatlanul forgolódni éjjel. Sőt. Elvigyorodva a gondolatra, széles mosollyal, és művészien drámai csípőlengetéssel sétálok hozzá közelebb, lassan, hogy kiélvezhesse a látványt. Nézz csak Myra, nézz. Amikor egész közel érek hozzá, odahajolok, és lassan, ujjaim külső élével végigsimítok az arcán.
- Széttéphetnélek, de nem érsz ennyit.
Ellépve tőle, elégedetten folytatom az utam, hát dolgozni szeretne. Mondom én, hogy kiégett, biztos nem a jó emberre feküdt le azért, hogy előrébb jusson a ranglétrán, pedig a ribancok alapszabályzata, hogy nincs kilengés, sem visszalépés, mindig van egy szint, ami alá nem mész, különben kiesel a játékból. Lehetett volna luxifeli is, de hát ilyen az élet: kegyetlen.
- Cupp, cupp ribike!
Kiálltok még vissza, jobb kezem középső ujját a magasba lendítve, mielőtt lelépek a színről, ezzel is növelve a kiakasztott emberek számát.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 26. 13:05 Ugrás a poszthoz

Belián

- Így alakult.
Bólogatok, mert nem hiszem, hogy ez most egy olyan téma kell, hogy legyen, amit most itt nekiállunk kivesézni. Az én történetem mostanra már bonyolultabb lett, el kellene indulni Ádámtól meg Évától, sőt Lilittől basszus, hogy mindent letisztázzunk, ne maradjanak ki lényeges részletek. Mert az életem mostanra olyanná vált, mint egy szappanopera. Van itt minden. Szex, vérfarkasság, titkolt testvér.
- Szóval frusztrál a téma.
Értem én, hogy nem akarja éppen itt megbeszélni, de én meg nem akartam várni vele. A tény, hogy van itt más is, aki olyan mint én, engem felvillanyoz, amúgy sem tartom rossz dolognak a farkas létet, mert jó, vannak nem jó részei, mint az átváltozás fájdalma, a gyermektelenség - esetemben legalábbis -, a gyilkos vágy, de ugyanakkor ott van az a számos új élmény. A hangok, az illatok, a sebesség, az éjszaka minden mozzanata, amit emberként nem élsz meg. Én szeretem a farkas létet, olykor jobban, mint az emberit, és talán képes lennék örökre benne maradni.
- De én örülök neked.
Széles, lelkes vigyort küldök meg felé, mert én tényleg, őszintén boldog vagyok attól, hogy ő itt van. Hát van ennél csodálatosabb? Én nem hiszem. Ketten vagyunk. Végre van valaki, akivel meg tudom beszélni ezeket. Jó, egy kicsit nehéz menet lesz, mert látom rajta, hogy ő nem akkora rajongással viseltetik eziránt, mint én, de ez még változhat, irányába is, irányomba is. Minden azon múlik, hogy hogyan hatunk egymásra.
- Te nem érzed? Én egyből kiszúrtam.
Ott van az az érzés. Egyből kiszúrtam őt a tömegben, és kizárt, hogy ennyire jó huszonkilencedik érzékkel rendelkeznék. Viszont meg akarom tartani, és ahhoz nem kellene most jobban sokkolnom.
- Majd talizunk.
Ezzel pedig én távozok is. Szó szerint. Felkelve ugyanis hátradobom a hajam, és kilibbenek a teremből.

Love Love Love
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 26. 23:26 Ugrás a poszthoz

Dante

- Tisztában vagyok az adottságaimmal.
Reflektálok az erőfeszítéseimmel kapcsolatos észrevételére, és örömmel konstatálom, hogy ha úgy van, képes vagyok meghódítani őt. Nem hódító szándékkal érkeztem, de valljuk be, az este partnerétől is függ a szett, és amikor megláttam, hogy Dante az, aki lecsapott rám, megmozgatta a fantáziámat a miért. Valljuk be, a szex és a randi a vérfarkassal előkelőbb helyet kapott, mint a sztárkodás, és ez már önmagában is örömmel töltött el, mert legyen akár szex, akár vérfarkasság, azok mögött inkább ott van az ember, mint a díjak mögött. Vannak számaim, amiket én írtam, és vannak számaim, amiket a számba adtak. Nyertem már ezzel is, azzal is. Viszont összességében a dalok azok, amik mögött a legkevésbé ott vagyok én. Amióta a kór a testemben van, inkább a farkast és a belőle fakadó hullámzó érzelemvilágot tekintem sajátomnak, nem azt, aki korábban voltam. Hogy miért is érzékeny egy hívő katolikus lány kapcsolata Istennel, hát ezért.
- Tény, de vegyük figyelembe az átlag ember szenvedés-faktorát. A rejtett igényt a kiszolgáltatottság érzésének átélésére. A társadalmunk, ha tetszik, ha nem, a negatív érzésekből táplálkozik. Kutatások bizonyítják, hogy a szenvedést sokkal inkább át tudjuk érezni, sőt, magunkévá tudjuk tenni, mint az örömet. Ez valahol egy elborzasztó tény.
Nem az olyan embereknél, mint én, és talán nem is olyanoknál, mint ő. Az én érzelemvilágom eléggé gazdag, a túlzott hisztériától elindulva, a nagyfokú leszaráson át, egészen a fékezhetetlen örömig. Néha olyan, mintha egy kibaszott hullámvasúton ragadtál volna egy váratlan zombiapokalipszis idején, és az a gyökér kezelő elfelejtette volna kikapcsolni, mielőtt megették. Te meg csak mész és mész a már ismert pályán, de, hogy ne hagyd, hogy szétund az agyad, meglepődsz még a váratlan kanyaroknál. Mindezekkel együtt azonban, nagyon szeretek önmagam lenni, és a világ minden kincséért sem cserélnék senkivel.
- A licit szexista, de nem biztos, hogy rossz. Én imádtam a marakodó férfiak látványát, és örültem, hogy nem én voltam az alanya. És értem a jó célt, de kiröhögtelek volna, ha ennél többet áldozol rám.
Valljuk be, tényleg így lett volna, mert én olyan lány vagyok, aki elé, ha odaáll, akkor is megiszok vele egy vodkaszódát, viszont tény, hogy a körítés magáért beszél, és olyan emlékké válik, amin majd jó lesz egyszer-egyszer megállva mosolyogni. A pult felé pillantok, és látom, hogy most mindenki pörög, visszafordulva pedig, őszinte érdeklődés fut át az arcomon, és állapodik meg felcsillanó tekintetemben.
- Kéréssel. Mit tudok én nyújtani neked, amit más nem?
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 26. 23:45 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Elnevetem magam, ahogy mentegetőzni próbál, őszinte, vidám kacajjal. Megvallom, nekem eszembe se jutott, hogy olyan hajlamai lennének, amiket éppen felsorolt, és ez vagy azt mutatja, hogy de, olyan hajlamai vannak, csak fél maga előtt is, vagy azt, hogy nagyon sok dolgot kinéz belőlem. Hogy melyik a rosszabb, azt mindenki döntse el maga.
- Értettem, hogy érted, nyugi.
Ő mindenképpen a rendes srácok besorolást kapja, nem tudom miért, olyan a kisugárzása, de ez a legjobb besorolás, még ha nem is tűnik úgy. Mert a rendes fickókból bármi lehet, elmozdulhat a dolog testi irányba, lelki irányba, lehetünk pajtik egy vagy több fronton. De most még csak abban vagyok egészen biztos, hogy rendes fickó. Lassan kitapasztalom ezt a "férfi faj" témát. Eddig nem sokkal volt dolgom hosszú távon, és a legbizalmasabb viszonyom a saját átváltoztatómmal van, de erről ugye nem beszélünk.
- Mesélj erről a sorozatról.
Kérem csendesen, miközben hozzásimulok, nem ellenkezem, hogy átkaroljon, megnyugtatónak érzem, ahogy a közelemben van. Mintha a kisugárzása rám is hatna, kicsit megnyugszom, a vérem pezsgése alábbhagy, és nem azt mondom, hogy emiatt nem lesz semmi, talán pont, hogy emiatt lesz. Azért a pillanatért, ahogy ott állva, a fényeket nézve, csak vagyunk. Néha csak ennyi kell, semmi több, csak lenni. Egy pillanatnyi megállás. Én mostanában csak állok, nem leltem benne örömet, de így, egy másik emberrel állni, teljesen más érzés. A táviránytót a párkányra teszem, jobbommal a karjára simítok, míg a ballal arcát simítom. Rendes fickó. A fejem mozdul, arcélére csókolok, majd kicsit magam felé fordítva a fejét, ajkaimmal ajkaira találok, először csak finoman, érdeklődően.
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 29. 00:26 Ugrás a poszthoz

Dante

- Mivel nem járhattam iskolába, sokat olvastam, de sosem volt senki, akivel megvitathassam az észrevételeimet, viszont bármikor fel tudom sorolni azokat a színeket és anyagokat, melyek tökéletesen bőrtónus-kompatibilisek velem.
Mit is lát az átlag ember, ha rám néz? Ha ismer, nem élőben, hanem, hogy tudja, hogy ki vagyok, akkor az elkényeztetett picsát, aki pár lemezt végigkornyikált, miközben a lemezkiadóban dugták, és most nagyra van magával, mert valami csoda folytán külföldön is meg bírták hallgatni, de amúgy semmi más, csak egy lány, szokatlanul nagy arccal. Aki meg nem ismer még annyira se, hogy el tudjon helyezni a térképen, az egy túlsminkelt, fehéresszőke hajú, buta libát lát, akinek biztos, hogy a kedvenc színe a rózsaszín, és nem eszik többet egy salátánál, mert vigyáz a vonalaira. Az olyan lányok észre sem veszik, ha kihasználják őket szexuálisan, és ha a falu szajhájává válnak. Nem sokan ismernek, ez valahol az én hibám, valahol nem, de jelen pillanatban élvezem, hogy Dante reflektál az elhangzottakra.
- Valóban nem.
Bár ha hiszi, ha nem, meglepően kevés ember jött rá erre a számokból, mert valahogy ha valaki nem a vidám szerelemről énekel, akkor biztos, hogy a szomorú szerelemről teszi, pedig ez nem igaz. Számos más téma is van a világon, amiről érdemes dal írni, és tagadhatatlan, hogy az én számaim a vérfarkaskórról szólnak, és arról, hogy én is változtam általa, hogy bár fáj, de erősít is, hogy sosem fogom elfelejteni, hogyan kaptam meg. Oké, végül is, szólhat az igaz szerelem elvesztéséről is, gondolom az is ennyire fájdalmas. A mosolyom lankadatlan, a szememben érdekelődés csillan, mert ötletem sincs, hogy ezért miért érte meg még mindig kiadni pár sarlót. Simán meg is kérdezhetett volna valamelyik órán, vagy szünetben, amíg a tanárra várakozunk.
- Begyűjtöd és belehalsz, mert felfallak. Ilyenkor eléggé megnő a gyilkolási vágyunk, és szeretünk embereket fogyasztani.
Nem mintha megettem volna már bárkit is, de valljuk be, a világ legnagyobb baromsága erre igent mondani. Nincs az a pajzsbűbáj, ami védi őt, miközben arra hajt, hogy egy üvegcsébe köpjek. A jelenet nagyon megmosolyogtat, de valljuk be, erre nem sok esély van. Értem én, hogy rellonos meg bátor, de na, azért mindennek van egy ésszerű határa, és Kazanov akkor tényleg nagyon csúnyán nézne rám, és nagyon csúnyán szólítana meg, ha engednék neki. Holy shit, minek gondolkozok ezen? A válaszom totális és egyértelmű nem. Eszemben sincs egy embert ennek kitenni.
- Különben is, én gyantáztatok, tök pucér farkas vagyok.
Jó, ez meg nem igaz, de valamivel oldanom kell a feszültséget, ami hirtelen keletkezett bennem arra, hogy eljönne velem a következő teliholdkor, és játszaná a Helyszínelők legújabb részét. Farkaskoma, farkaskoma, nagyra tátsa, ott a nyála. Nem vicces, nagyon nem vicces, én nem öletek meg senkit saját szórakozására.
- Gyakorlatilag tesztelnéd, hogy mi milyen hatással van rám. A kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. Okos. És mi van, ha nekem van ezen kívül is egy kérésem?
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 151
Összes hsz: 373
Írta: 2020. március 29. 00:38 Ugrás a poszthoz

Kazi Mester - este van
Ruhám

A tanév kezdete előtt néhány nappal jöttünk vissza, és nagyon vártam, hogy vére újra itt lehessek, de a helyzet az, hogy jelen pillanatban a pokolba kívánom az egészet. Pedig jól indult az este, a csónakház is remek ötlet volt, csak aztán valahogy elment a dolog egy nagyon rossz irányba, én pedig könnyezek miatta. Nem, eszemben sincs sírni, én nem sírok, de a könnyeimet nem tudom megállítani. Bárcsak inkább otthon maradtunk volna. A szüleimmel való nem beszélést jobban elviselem, mint azt, ami bennem van most.
Nyilván jobban járnék, ha a Navine biztonságos falai között lennék, de éhes vagyok és megbántott, ezért nem akarok most ott lenni. A konyháról szerzek magamnak vacsorát, pár szelet bundáskenyeret, amit fogalmam sincs, hogy miért vacsorára csináltak, és mivel megmaradt, nyilván, más sem értette, de nekem most jól jönnek arra, hogy eltelítsék a hasamat. A könyvtárhoz közeli párkányok egyikén foglalok helyet, a gyér világításnak köszönhetően már két prefektus is elment mellettem, én pedig teljes nyugalommal hagyom, hogy menjenek csak tovább. A zárást várom, és hogy Kazanov kijöjjön. Beszélni akarok vele, mert tartozik nekem egy történettel, de így nem akarok becsattogni hozzá. Viszont tudom, hogy bent van, amikor errefelé csattogtam, láttam az éppen nyíló ajtóban, ahogy ott ül az asztalnál, és mintha pont felnézett volna, de ebben nem vagyok biztos, talán csak képzelgés volt, semmi több, de nem gáz, kivárok. Most már nyugodtan büntethető is lennék, de mivel mestertanonc vagyok, ezért nemes egyszerűséggel mindenki bekaphatja, és akinek ez nem tetszik, az duplán kaphatja be. Most nem vagyok olyan állapotban, hogy érdekeljen, csak a történetemet szeretném hallani, hogy nyugodtabban menjek el aludni.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Angyal Odett Abigél összes RPG hozzászólása (70 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel