30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Elkészült a discord szerver, elérhetőség ITT!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Ian Fraser Kilmister összes RPG hozzászólása (44 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. január 19. 18:42 Ugrás a poszthoz

Angelica

Itt a hétvége, és kétségbeesve kérdezem magamtól mit is tudok csinálni egy magamban. Elveszettnek érzem magam egy kicsit ebben a nagy kastélyban, még tetézi ezt az, hogy egyedül vagyok ebben az átmeneti szobában. Idővel majd kapok egy állandó helyet az egyik szobában, remélem minél előbb. Nem szabad ilyen negatívnak lennem, hiszen az nem vezet jóra, ártok magamnak hosszútávon. Egyik nap említették, hogy le lehet menni hétvégéken a faluba, ami a kastély mellett helyezkedik el. Sok mindent mondtak, mit találok a faluban, és hol, ha lemegyek egyszer. Nem sok mindent tudtam megjegyezni, hiszen a szünetben hadarták el kis időn belül. Felöltözök, kilépek a folyosóra. Úgy döntök, az előcsarnokban veszem fel a kabátom, amit meg is teszem. Nem szeretnék kimelegedve a hidegben mászkálni, nem kell a betegség. Kicsit éhes vagyok, valami könnyed kajára vágyom. Nagyon csábít az a pizzéria, amit említettek, remélem sikerül megtalálnom. Nagy nehezen leérek a faluba. Nagyon tetszik, bejöttek eddig is az ódon épületek. Bejön nekem ez a falu. Járom az utcákat, és megpillantom a pizzériát. Mókás neve van, Félszemű Kukorica, nagyon jó. Belépek, meg csap a kellemes meleg, ami jól esik. Sokan vannak, így egyből a pulthoz megyek leadni a rendelést. Lehet szeletre is kérni pizzát, ez jó. Elég furcsa kínálat van, de szimpi. Kérek egy szelet meglepetés pizzát, amit majd kihoz nekem a kedves hölgy. Körül nézek, egy szimpatikus lány felé megyek, mivel ő van csak egyedül. Kevésbé kellemetlen lesz hozzá leülni, mintha egy társasághoz csapódnék. Útközben leveszem a kabátot, sálat egyebet. Leülve nyitnám a számat, azonban a lány megelőz a bemutatkozásban. Viszonzom a kéznyújtását, bemutatkozást.
 - Szia! Ian Fraser Kilmister vagyok, elsőéves Navinés. Nemrégen érkeztem. Remélem nem zavarlak téged semmiben, így magányodban? -
 Nézek kicsit megszeppenve Angelicára. Örülök annak, hogy ilyen barátságosak a diákok. Eddig csak egy sráccal találkoztam eddig. Nem aggódom már azon, hogy egyedül maradok.

Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. január 25. 20:13 Ugrás a poszthoz

Nakahara Daisuke


  Itt van újra a hétvége, és arra kell ráébrednem, nem voltam felfedező úton a kastélyban. Eljött ennek is az ideje. Fogalmam sincs, merre kezdjem, vagy hova is menjek. Melyik az a hely, ahova a legérdemesebb lenne mennem. Megkérdezettem volna idősebbeket erről, de ez legyen az én hibám. Kilépek a házam területéről, megy néhány lépcsőfokot, és találomra az egyik folyosóra lépek. Elmegyek balra, hátha kilyukadok valami érdemes helyre. A kastély azon része már ismerős, amelyiken a tantermek vannak, pontosabban azok a tantermek, ahova nekem kell mennem. Itt az idő arra, hogy ismeretlent is megismerjem. Mikor ideérkeztem, abban a hitben voltam, hogy egy héten belül találok olyan társat, akivel ezt a felfedezőutat megteszem, nem kell egyedül császkálnom. Nem így alakult, magamra maradtam, de nem lehetek mindig a szobámban, és házamban. Így magányomban kell megtennem a kastély megismerését. Egy egyszerű ajtóra vagyok figyelmes, amin a társalgó felírat díszeleg. Fel is kelti az érdeklődésemet. Nem is gondolkozom azon, mit tegyek. Lenyomom a kilincset, és már bent is vagyok a helyiségben. Meg vagyok lepve. Ellentéte a nyílászárónak a helyiség. Nagy, ami gondolom annak tudható be, hogy mind a négy ház tagjai látogathatják. Persze a falak itt is tele vannak festményekkel, amiben ide oda mennek a portrék. Borzasztó nehéz lesz ezt megszokni. Vannak itt páran, de szombat este ne is csodálkozzon ezen senki Nem is toporgok sokáig, az egy kanapéra ülök, ami a kandallónál helyezkedik el. Csodálkozom azon, hogy itt nem ül senki. Lehet nemrég mentek el innen. A ropogó tűznél kellemes érzés üldögélni. Látom, több kis sziget van kialakítva, ahol a diákok egyes csoportjai diskurálhatnak. Kellemes hely, tetszik így pár perc alatt is. Most már csak egy beszélgető társ kellene, remélem nem sokáig leszek egyedül.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. január 26. 18:14 Ugrás a poszthoz

Nakahara Daisuke


Gondolkodóba ejt, mennyire megváltozott az életem az elmúlt pár héten belül. Még nem tudom meg mondani, milyen irányba. Ez a kétkedés, most azért lehetséges bennem szerintem, mert még nagyon idegen a hely. Ahogy jobban megtalálom a helyem, nem lesz itt gong, hogy jó helyen vagyok. Nem annyira kell temetni magam, hiszen volt alkalom, hogy megismerjek embereke, diáktársakat a tanórákon kívül is. Időközben egy srác ül le a másik kanapéra a kandalló mellé. Úgy látom el van foglalva, rajzot készít. Remélem nem engem, mert nem szeretem, ha fotóznak. Belemagyarázom ezt a dolgot biztos. Elereszt egy mosolyt, amire az előző gondolatom el is illan, mint a kámfor. Megszólíthatom vajon munka közben, most felnéz a tűz felé. Itt a lehetőség. Gyorsan a kanapé másik végébe húzódok, amivel remélem nem hozom rá a frászt.
 - Szia! Remélem nem zavarlak, mivel látom egy rajzon dolgozol. Nevem Ian Fraser Kilmister, szólíts Iannak, mint mindenki. Elsőéves Navinés vagyok. Új a kastélyban, és az iskolában. -
 Kezdem bemutatkozással a lány megszólítását, remélve nem zavarom, nem fog haragudni rám, hogy beszélgetést próbálok kezdeményezni vele.
 - Még ismerkedek a hellyel, véletlen akadtam rá erre a közös társalgóra. Elsőre is nagyon bejön, gyorsan megkedveltem. Itt az a jó, hogy lehet ismerkedni a többi három ház tagjaival is. -
 Barátságos hangnemben beszélek, nem akarom elijeszteni a társaságomtól, hanem éppen ellenkezőleg. Szeretném megismerni őt, amennyiben ő is benne van ebben.

Utoljára módosította:Ian Fraser Kilmister, 2020. január 26. 19:19
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. január 28. 16:54 Ugrás a poszthoz

Magyar Petra

Belépő zene


Magam sem tudom hogyan keveredtem ide, de ha már így a toronyba értem, körülnézek, hátha találok érdekes helyet magamnak. Az északi szárnyban lehetek, hiszen itt van csak torony, ahová a diákoknak is ellehet jutni, tudomásom szerint. Feszültnek érzem magam, nem tudok még mindig eligazodni a kastélyban. Egyesek szerint ez el fog tartani egy darabig, nem csak a nagysága miatt, hanem varászlatos mivolta miatt szeszélyes is tud lenni az épület. Megyek amerre a lábam visz, mikor egy szép faajtó mellett haladok el. Felkelti az érdeklődésemet, habozok, de benyitok. Mikor már bent vagyok a szobában, tűnik fel, mintha színt változtattak volna a falai. Biztos én vagyok megbolondulva, de most már kezd világosabb kék lenni a hely. Lehet ez az ember hangulata szerint változik. Zene is szól, nem tudom megmondani mi megy, de nagyon tetszik. Ilyen lelki hangulatban lennék most?? Meglehet. Elsőre is nagyon jónak tűnik a hely. Nyugtató. Leülök az egyik, párnára, ami a földön van. Jó kilátás van innen a kastélyt körülvevő vidékre. Egyszer fel kell térképeznem mi lelhető odakint, de szerintem ez marad a tavaszra leghamarabb. Nem nagyon szeretem a hideget, szerintem ezzel sokan vannak diáktársaim között is. Hangulatos, remélem egyszer lesz kivel itt szorosabb beszélgetést folytatni, remélem ennek is eljön majd az ideje. Tudom ez rajtam is múlik, nem kicsit. Kavarognak a gondolatok benne, mennyire tudom megállni a helyem, az otthontól távol. Barátokra lelek itt egyáltalán, vagy begubózok. Az utóbbit nem szeretném megtapasztalni, nem fogok odáig eljutni, nem hagyom. Dal váltás van, vajon ez a hanyadik nóta, mióta beléptem ide.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. január 29. 17:52 Ugrás a poszthoz

Dai


  Nem kicsit lepődök meg, amikor a lapra ír, és azt mutatja nekem. Bemutatkozik, ami jó neveltségre utal. Így kommunikál a fiú. Nem tudom hova tenni hirtelen, viccel velem vagy ez valamilyen védekezési dolog, ha idegen szólítja meg. Elmosolyodik, de ettől függetlenül látom, hogy nagyon feszeng. Ebből következtetek arra, ez nem poénkodás, hanem valami komoly dolog van a háttérben, amiért így létesít velem kapcsolatot. Azon agyalok, miképpen is kérdezzek erre rá, vagy hozzam fel. Őszinte ember vagyok, szeretek egyenesen beszélni, a lényegre térni. Nem mindegy hogyan teszem ezt, bunkó nem vagyok.
 - Nem kell félni, csak ismerkedni szeretnék veled. Nem kell félni. Azért is vagyok itt ebben a szobácskában, hogy emberekkel beszélgessek. -
 Körbenézek a helyiségben, egyre jobban tetszik, és érzem magam itt. Mosolyogva beszélek hozzá, éreztessem vele, minden rendben, nem kell félnie. Nem én vagyok az az ember, aki bántani fogja. Inkább ellenkezőleg, minél barátságosabb szeretnék vele lenni. Ránézek, folytatom a mondandómat.
 - Te mióta vagy az iskola tanulója. Gondolom te kiismered magad már a kastélyban. Jobban, mint én szerintem. -
 Mesélem neki úgy, hogy nem is tudom, érdekli e a dumám. Untatni nem szeretném, de nem annak az embernek nézem, aki letámadna engem a szószátyárságával. Kíváncsi vagyok a válaszára amúgy.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. január 30. 17:09 Ugrás a poszthoz

Dai


  Nagyon visszahúzódó fiú, szinte már nagyon gyanús, de szerintem nagyon is jó indulatú. Legalábbis eddig ezt vettem le abból a kis időből, mióta itt van. Lehet a szorongásai miatt nem tud megszólalni, ha emberrel kellene beszélni. Szerintem egyáltalán nem, ha az emberekkel való kapcsolatfelvétel lenne gond, nem is jönne ide. Valami más van ebben. Nem vagyok tapintatlan, nem hozom szóba, majd kiderül minden.
 - Elsőéves vagyok, de ezt már mondtam a bemutatkozásnál. Navinés. Nem rég kezdtem itt, kicsit egyedül érzem magam, de most már kezdek megismerni embereket. Át kell szoknom, hogy itt tanulok. Ezt az egész varázslós dolgot. Hiába vagyok aranyvérű, szüleim, nagyszüleim mugliként éltek, így én is. Nem is tudom miért hagytak fel ezzel az egésszel. Rendes varázstalan állásuk van, abban a közegben élünk. Ezért kell mindent tanulnom. Te honnan jöttél? Mesélsz egy kicsit magadról? Persze, ha szeretnél, én nem erőltetek rád semmit. -
 Mesélek neki magamról, ezt még nem tettem eddig senkinek, bár nem sok emberrel találkoztam a kastélyban. Nem tudom, Dai szimpatikus, pedig furcsa, a pozitív értelemben. Szerintem nagyon is jó társaság, jobban meg fog nyílni, ahogy többet beszélgetünk. Kíváncsi vagyok rá, ő hogyan is került ide. Hiszen, ha jól vettem ki, ő Japánból jött ide.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 10:13 Ugrás a poszthoz

Angelica


  Örülök, hogy nem gondolta meg magát. Kicsit furcsálltam, hogy ismeretlenül köszönt rám. Leülök mellé az asztalhoz. Nagyon kedves hozzám. Ezek szerint jó ideje itt lehet. Gondolom már sokadik évét tapossa.
 - Két szelet pizzát kértem. Nem vagyok ahhoz annyira éhes, hogy egy egészet eltudjak fogyasztani. Mellé persze üdítőt is, nehogy kiszáradjon a torkom. Te mit fogyasztasz? -
 Kicsit zavarban vagyok a közvetlensége okán, de ez nagyon pozitív dolog. Azért érthetetlen számomra is, miért alakult ez így. Levitás tanulóval még nem találkoztam, azt mondják róluk, nagyon barátságosak. Ezt már meg tudom erősíteni, hiszen tapasztalom.
 - Te mióta vagy itt az iskolában? Úgy érzem, már néhány éve koptatod a padokat, a folyosókat a a kastélyban. Én, ahogy mondtam is elsős vagyok. Nem nagyon vagyok még járatos. Ez változni fog, fedezgetem fel a kastélyt. Igaz, még csak egyedül, de szeretném, hogy ez is változzon. -
 Kicsit panaszkodásnak, sajnáltatásnak tűnik a mondandóm másik fele, pedig egyáltalán nem az. Én tényközlésnek érzem, hiszen az is. Ezen nincs mit vitatni.
 - Engem ide a kíváncsiság hozott le, gondolom téged már nem. Azt akarom ezzel mondani, hogy te már biztos jól ismered a falut, és célirányosan jöttél ide Neked melyek a kedvenc helyeid a faluban, és egyáltalán itt a kastélyban, és az azt körülvevő vidéken? -
 Nem akartam ilyen kacifántosan feltenni a kérdést, de így jött ki, már mindegy. Lényeg, kíváncsi vagyok, Angelica hova szeret járni egyedű, vagy társasággal. Utóbbira nem merek rákérdezni, nem hiszem, sok közöm lenne, hova szokott menni, ha magánosan, egyedül akar elcsendesedni.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 10:31 Ugrás a poszthoz

Dai


  Már többet mond el magáról, ami jó, mivel érdekel a személye, honnan jött. Japánból származik, sajnálom, hogy az anyagiak miatt kellett eljönniük. Örülök annak, hogy itt van, szerintem jó helyen van az iskolában. Fel fog ő itt oldódni, csak neki több idő kell.
 - Szép kultúrával rendelkeztek. Számomra sok a szabály nálatok, de ebben rejlik a szépsége is az egésznek. Ami nagyon szimpatikus, az a tisztelet, ami nálatok nagyon fontos, ez jó dolog. -
 Elmondom a kis véleményemet neki. Mesél a családjáról, neki sem mondták el milyen családból származik, a varázslat szempontjából. Szóval, van egy közös pont kettőnkben.
 - M is mugliként éltünk eddig, vagyis szüleim még mindig. Ahhoz képest, hogy aranyvérűek vagyunk. Nem nagyon szeretem ezt kidomborítani, milyen is család varázslóság szempontjából, hiszen nem ez a lényeg. Inkább az elsődleges számomra, milyen vagy a másikkal, aki más közegből jön, mint én. Így mindegy milyen a származása. Nekem is akkor mondták el mi a helyzet, mikor átadták a levelet, hogy felvételt nyertem ide. Szeretek muglik közt lenni, bár már tudom mi volt a furcsa dolgaim mögött, amikor valami megmagyarázhatatlan dolgot tettem. Nem tudtam, hogyan is csináltam, és mi váltotta ki. Az utóbbira valamelyest lehet következtetni. Te szerettél az emberek közt élni? -
 Mesélek a kettőnk közös pontjáról, én hogyan vélekedem erről, és hogyan éltem meg. Nem merek sokat beszélni, nem akarom untatni, hogy idő előtt elmeneküljön mellőlem. Inkább rákérdezek, mi az ő véleménye, ő hogyan élte meg eddig a dolgokat. Kíváncsian várom.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 11:06 Ugrás a poszthoz

Petra


Gondolataim tengerében elmerülve riadok fel, mikor arra vagyok figyelmes, megváltozott a falak színe, és a zene is kellemes lágy lett. Hirtelen fordulok az ajtó felé, és veszem örömmel tudomásul, egy másik diáktársam tért be. Halkan köszön, és leül a pár méterre lévő kanapéra. Eléggé visszahúzódónak látom a lányt, de aranyos, szimpatikus. Reméltem megszólít, de ez amúgy is a férfi dolga, bár ebben a világban már lassan minden megfordul.
 - Szia! Ne haragudj, hogy megszólítalak, nem akarlak zavarni. Ian Fraser Kilmister vagyok, elsőéves Navinés. Ian a megszólítás, ahogy a többiek szoktak hívni. -
 Mutatkozok be neki, ahogy kell. Szimpatikus a lány, de nem akarok nyomulni már ismeretlenül, ezzel csak elijeszteném. Remélem nem zavarom semmiben, és nem gond számára, hogy megszólítom őt egy kis csevegés érdekében.
 - Pár hete érkeztem az iskolába, egyre több embert ismerek meg. A kastélyt még nem nagyon ismerem, de már mentem felfedező utakra, de egyedül nem olyan érdekes, hamar ráunok. Te mennyire ismered a helyet? -
 Nem akarom letámadni a sok dumával, így most be is fejezem. Mesélek az élményeimről, mióta itt vagyok. Nem nagy idő, de van miről beszélni, bár így is nagy vonalakban mondtam el neki. Nem is biztos, hogy egyáltalán szóba áll vele, de a remény hal meg utoljára. Várom a válaszát. Kíváncsi vagyok a nevére.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 12:17 Ugrás a poszthoz

Petra


Petrának hívják. Szép név, aranyos teremtés. Szeretném megismerni, ahogy kiderül nem zavarom, ennek nagyon örülök. Izgatottnak látom, de nem gond. Majd megnyugszik, feloldódik. Amúgy sem harapok, szóval nem lesz itt gond a társalgásunk alatt.
- Akkor egy csónakban evezünk, mivel újak vagyunk mind a ketten. Ha gondolod, felfedezhetnénk a kastélyt kettesben, de megértem, ha most nemet mondasz, hiszen nem is ismerjük még egymást. Először látjuk egymást, így megértem. Fontold meg azért, egyedül én sem szeretek császkálni, de ezt már említettem az előbb. Te honnan jöttél ide az iskolába? -
 Tettem fel a kérdést, amit már mindenki utál, hiszen ez az egyik kérdés, ami a legtöbbször elhangzik az első találkozás alkalmával. Kötelező közhely, túl kell esni ezeken. Én is megteszem, ha nem gond a beszélgető társamnak.
 - Családommal észak Londonban élet, pontosabban Tottenham-ban. Muglik között nőttem fel, hiába vagyok aranyvérű, bár nem szeretem ezeket a kategóriákat. Szerintem nem olyan fontos, hogy kinek mennyire tiszta a vére, hanem milyen. Nem is untatlak ilyenekkel, úgyis kiderül minden, amennyiben fogunk még találkozni. -
 Magabiztosnak akarok tűnni, nem tudom mennyire sikerül. Szeretném jobban megismerni őt, hiszen szimpatikus Petra. Vigyáznom kell, mert képes vagyok a görcsösségre, de vigyázok ennek az elkerülésére.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 12:59 Ugrás a poszthoz

Petra


Aranyos, ahogy zavarba jön, pedig nem is mondok semmi olyat, amitől el kellene pirulnia. Petra azt hiszi, most akarok menni felfedezőútra. Jó itt most, a kastély bebarangolása várhat még, az egy másik alkalom.
 - Én sem mostanra gondoltam, hogy azonnal menjünk. Egy másik alkalommal jó lesz, majd megbeszéljük. Ez a hely nagyon bejön nekem. Neked is tetszik? -
 Beszél magáról, honnan jött. Ő is aranyvérű. Itt tudatosultam vele, milyen súlyt nyom a ez a vérségi dolog. Én csak akkor tudtam meg, hova is tartozunk a családommal, mikor idejöttem. Valójában azelőtt tudtam mivel is rendelkezem. Még mindig csak azzal vagyok elfoglalva, hogy bele szokjak a varázsló világba. A diákok között is sokan túlreagálják ezt az egész dolgot, ki milyen vérű.
 - Magyarország is szép hely. Sokszor voltam itt, mivel nagyszüleim mind innen származnak. Néhány nyarat a Balaton partjánál töltöttünk pici koromban, de nem sok mindenre emlékszem. Te szoktál oda járni nyaralni? -
 Teszem fel neki a kérdés, ami szerintem elüt az eddigiektől, és a megszokottól. Ami szerintem jó, mert így nem lesz egysíkú és unalmas a beszélgetés. Jobban meg is ismerjük egymást, úgy gondolom. Szerintem még az is zavarhatja, hogy nem sok sráccal beszélgetett kettesben kötetlenül, mint most velem. Nem kell félnie, majd belejön ebbe a dologba.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 14:21 Ugrás a poszthoz

Petra


Egy véleményen vagyunk ezzel a szobával kapcsolatban Petrával, ennek nagyon örülök. Már nem feszeng, megnyugodott. Ez azt jelentheti, hogy jól érzi magát a társaságomban, ami jó jel. Kölcsönös, hiszen én is jól érzem magam vele, attól függetlenül, hogy csak most ismerkedtünk meg. Mindig is hittem abban, hogy az első pillanattól kezdve lehet erős szimpátia két ember között.
 - Örülök neki, hogy te is voltál a Balatonnál. Szegeden is jártam, mivel ott is élnek rokonaink. Ahogy Budapesten, Sopronban és Debrecenben. Ilyen, amikor nagy a család. Pécs is szép hely, tavaly voltunk ott szüleimmel. -
 A kastélyban ő sem lehet olyan jártas, de benne van a felfedezésben velem. Ennek örülök, hiszen azt jelenti, lehet több alkalom is a mostani beszélgetés után. Az épületről kérdez.
 - Eddig nem sok helyen voltam a ház körleten kívül. Navinéban kiismerem magam, bár ott is van hely, ami még fehér folt számomra, de fel lesz térképezve. A kastélyban voltam pár helyen. A társalgóban voltam, jó hely az is. Nem gondoltam volna, hogy van egy közös társalgó mind a négy ház számára, jó pont. Te voltál már ott? Majd együtt felkeressük a többi termet és ilyesmit. Persze ha neked is van kedved. -
 Beszélek neki az eddigi felfedezéseimről, ami nem olyan sok, így sokról nem tudtam Petrának beszámolni, de annak örülök, hogy hajlik a közös császkálásra. Lesz lehetőség jobban megismerni őt közelebbről, egyre jobban tetszik nekem a leányzó.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 15:34 Ugrás a poszthoz

Petra


  Egy hely, amit én fogok megmutatni neki, ennek örülök. Legjobban az dob fel, hogy ő is úgy gondolja, legyen újabb találkozás. Ha minden jól megy, majd egyszer elmehetünk kettesben a faluba, valamelyik kávézóba, étkezőbe. Ez még a távoli jövő titka, szerintem még korai ezen agyalni. Majd akkor, ha már ott jár a kapcsolatunk.
 - Nem voltál gyors egyáltalán a kérdéssel. Elmehetünk a Balatonhoz kettesben majd, ha te is akarod. Nem akadályozom meg a dolgot. Majd ezt megbeszéljük, pontosítunk a dolgon. Melyik partra szeretnél menni? Van kedvenc helyed? -
 Nem is olyan messze van Valentin nap, talán akkor elmehetnénk kettesben Petrával a faluba. Bár nem tudom, mikor kérdezzem meg tőle, vagy hogyan, de kifogom deríteni a dolgot cselesen.
 - Te már jártál lent a faluban? Ha gondolod, lemehetünk kettesben körülnézni. Én egyszer voltam lent, de akkor is csak ettem, és jöttem is vissza. Nem akarok erőltetni semmit rád Petra. Szeretném, ha te lennél a társam. Egyedül unalmas a felfedezés. -
 Teszem fel neki a kérdést, az előző gondolatomtól függetlenül. Jól jöhetek ki belőle, jöhetünk mindketten, ebben biztos vagyok. tapintatosan kell eljárnom, nem akarok tolakodó lenni a lánnyal szemben. Az az érzésem, nem fog nemet mondani erre. Úgy látom ő is szereti a kihívásokat.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 16:05 Ugrás a poszthoz

  Nagyon szép Petra, ezen nincs mit titkolni, ezt még tetézi az is, hogy aranyos is. Ez nekem nagyon bejön. A hozzá hasonló lányok tetszenek, ezt nem tagadom, de nem szeretnék gyors lenni, mindent a maga idejében. Nem is biztos, hogy én valamelyest is tetszek vagy kedvel engem a lány. Reménykedek abban, hogy igen, azon vagyok, hogy kiderítsem.
 - Akkor majd megbeszélünk egy napot, és lemegyünk. Sok kellemes hely van ott lent. Meglátogathatunk pár üzletet is. Mindig van valami meglepetés, legalábbis a többiek ezt mondják. Persze, mindig az új fiút húzzák mindenféle dologgal, de nem hagyom magam. -
 Mosolyogva mondom neki az utolsó mondatomat. Így van ez mindenhol, mindig az új fiúkat zrikálják, ami nem gond, ha normál keretek közt megy. Eddig nem volt gond. Visszatér a Balaton témához, ami nem gond. Ezek szerint nagyon el akar menni, én meg nem vagyok a jó elrontója.
 - Az időjárástól függ. Amennyiben olyan lesz az idő mikor megyünk, akkor igen. Te szeretnél? Siófok szép város. Más városba is szeretnél menni? -
 Kíváncsi vagyok, csobban e majd velem a Balatonban. Nem lesz ezzel gond, szerintem pancsolunk együtt a vízben. Bevállalós csajnak látom Petrát. Ez nem fog gondot okozni neki.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 16:43 Ugrás a poszthoz

Petra


  Jó hallgatni a lényt. Kiveszem a huncutságot a hangjából. Egyre többször pirul el, ami nem kerüli el a figyelmemet, de nem teszem szóvá. Nem is kell, de tetszik nekem, nagyon jól áll neki. Nem kell nagyon cselesnek lennem, hogy kiderítsem, hogyan áll hozzám. Jól esik, hogy találtam egy lelki társat, ilyen rövid idő alatt. Nem gondoltam volna. Vágytam rá, de nem számította még rá.
 - Veled szívesen sétálok a faluban. Lássák a diáktársaim, milyen szép hölgy van az oldalamon. Oh, még nem tudsz úszni? -
 Meglepődöm, hogy nem tud még úszni, pedig nincs benne semmi furcsállni való, hiszen soha sem késő megtanulni. Nagy öröm, hogy segíthetek ebben neki.
 - Megtanítalak persze, ez nem gond. Szeretnék veled sétálni a naplementénél a Balaton parton. Aztán leülnénk, és lógatnánk a lábunk a vízbe. Amennyiben benne vagy. Nem erőltetek rád semmit, ezt tudod jól. -
 Nem akartam mondani, hogy a sétát kézen fogva, a lábat vízbemártós dolgot összebújva képzeltem el. Nem akartam mondani neki, még nagyon az elején vagyunk a dolognak. Nem akarok sértő, tolakodó, tapintatlan lenni vele. Azt sem akarom, hogy megijedjen. Mindent a maga idejében. Amúgy is, nem kell mindent mondani, vannak dolgok, amit csak simán meg kell tenni, és kész.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 18:10 Ugrás a poszthoz

Petra


  Nagyon bátor, egyben bevállalós csaj. Lecsapta a magas labdát, hiszen visszakérdez, gondolom megerősítésként, hogy szépnek tartom e. Erre nem is tudok mással válaszolni, hogy igen.
 - Igen szépnek, bájosnak talállak. Nem rejtem véka alá azt, amit gondolok. Azért, mert ez az igazság, a való. -
 Megint el fog pirulni szerintem a bók hallatán, de nem gond. Amúgy is, ami igaz, azt nem szabad eltitkolni... ...mindig. Most nem ez a helyzet áll elő, amikor hallgatni kell. Mesél egy gyerekkori traumáról, amit kellemetlen hallani. Ennek ellenére csoda, hogy egyáltalán bemer menni a vízbe.
 - Sajnálom az esetet, akkor csoda számba megy, hogy vízbe mersz menni. Legalábbis szerintem. Én örülök annak, hogy felül szeretnél kerekedni a félelmeden, és én ebben segítek, ahogy tudok. Én sem vagyok ám mester úszó, de ennek ellenére próbáljuk meg majd sekélyebb vízben. -
 Megtiszteltetésnek érzem azt, egy ilyen eset után engem kér fel, hogy próbáljam megtanítani úszni. Elképzelem Petrát fürdőruhában. Így is nagyon csinos, de bikiniben sokkal jobban kijönnek a vonalai. Nem gondolom ezt rosszindulatnak, vagy rossznak. Elsődlegesen a belső értékei számítanak, mennyire fog tetszeni Petra. Nem mehetek a mellett sem, mennyire csinos lány. Rá mosolygok, nehogy izgulni kezdjen.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 18:35 Ugrás a poszthoz

Petra


  Elpirul, mikor a szépsége jön szóba, amit már vártam is, de így is nagyon cuki Petra. Örülök, hogy összefutottunk itt. A jókedve elillan, nincs mosoly az arcán. Könnyek kezdenek potyogni a szeméből. Hirtelen nem tudom hova tenni a sírást, de megjön a válasz a helyzetre. Félelme jön elő az úszással kapcsolatban, ami érthető, és nagyon is megértem őt.
 - Nem akartam feltépni a sebeket benned, nagyon sajnálom. Nem akarom erőltetni, amennyiben nem akarod. Mondanod kell, és én megértem érteni a döntésed. Sétálni is lehet a vízparton. Felajánlom, hogy megtanítalak kacsázni, bár azt csak állóvízben lehet, de én megpróbálom a lehetetlent. -
 Gyorsan felállok, odamegyek hozzá. Leülök mellé, átkarolom Petrát, megnyugvást próbálok adni neki. Remélem nem fogja fel tolakodásnak a lány. Nagyon sajnálom, hogy ennyire felkavarta az eset, nem gondoltam volna. Most az a lényeg, hogy megnyugodjon, abba hagyja a sírást. Nem ölelem át, direkt azért, hogy ne fogja fel nyomulásnak. Egyik kezemmel ölelem át, ha azt akarja, akkor a fejét is a vállamhoz tudja tenni.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 18:57 Ugrás a poszthoz

Petra


Viszonozza az ölelést, ami igen jól esett. Az elsődleges az, hogy megnyugszik tőle, remélem. Nagyon jó illata van Petrának, de most nem ez a lényeg. Megerősíti azt, hogy megakar tanulni úszni. Azt szeretné, hogy én tanítsam.
 - Ne aggódj, megtanítalak mindkettőre, ha úgy akarod. Szeretnélek megismerni téged, ha ez neked nem gond, és benne vagy te is. Remélem nem vagyok tolakodó, vagy nagyon nyomulós. -
 Előjön a régi dolog, mindig kételkedek abban, hogy jól csinálom azt, amit. Nem zavarom azzal a másikat, amit teszek. Remélem nem így van most Petrával. Nem akarom ezt a kisebbségi komplexusnak tűnő valamit rázúdítani akkor, amikor ő is küszködik magával.
 - Szeretnék veled máshol is beszélgetni. Bejárni a kastélyt, felfedezni a különböző kis helyeket. Egyesek szerint mindig tud újat mutatni a kastély, mert mindig változik. Ez a varázslat, amit nehéz lesz szerintem megszoknom, de nem lehetetlen. Ha valaki van velem, akkor még inkább. -
 Próbálom szép szavakkal nyugtatni, miközben egyre jobban ölel a lány, ami nem gond, ép ellenkezőleg. Remélem sikerül elérni a célomat.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 19:30 Ugrás a poszthoz

Petra


Nagyon jó, ahogy átölel engem. Nagyon élvezem a helyzetet, ahogy a lány is. Belesúgja a fülembe, hogy mennie kell. Kicsit rosszul esik, de nagyon is megértem. Nem marasztalhatom őt, csak abban reménykedek, hogy máskor is találkozunk.
 - Menj nyugodtan, nem tartalak fel, ha van dolgod. Remélem van kedved még találkozni. Én szeretném. Küldök egy baglyot majd, és megbeszéljük a dolgot. Akár erre a felfedezőútra is mehetnénk. Ezt megbeszéljük majd. Köszönöm ezt a napot, hogy találkozhattam veled. -
 Ezt mind a fülébe súgtam. Tényleg szeretnék újra találkozni vele, hiszen nagyon jó a társasága. Remélem ő is élvezte ezt a napot.
 - Jó éjszakát! Minden jót! -
 Petra kiment, elég gyorsan elment az idő. Látom az órámon, hogy nekem is lépkednem kell, ha nem akarok bajba keveredni elsősként, aki nem régen érkezett. Ezért is iszkolok gyorsan a házba, gyorsan fel a szobába.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 2. 21:12 Ugrás a poszthoz

Dai


Kezd felengedni Dai, és ez jó. Szerintem kezdi jól érezni, vagyis nem érzi olyan feszültnek magát. Egyre többet kérdez, aminek örülök, hiszen ez azt jelenti, hogy jó társaságnak tart, és bízik bennem. Elmondja, hogy belülről nem érzékelte olyan szigorúnak a japán neveltetést, mint ahogy azt a kívülállók szokták. Mesél arról, hogy szeretett a muglik közt élni, ebben hasonlítunk.
 - Akkor van egy közös bennünk. Én is szerettem az emberek közt élni. Nem olyan régen tudtam meg, hogy különbözök tőlük, de nem tartom így sem különbnek magam attól, hogy tudok varázsolni. Sosem szerettem az ilyen megkülönböztetést, de ezt már mondtam. Ott is megvan az a lenézettség, mint a varázslótársadalomban. Van, ami sehol sem változik, hanem ugyanúgy megvan, legyen az ember bárhol. -  
 Mondom ezt neki szomorúan sóhajtva, hiszen az ilyen mind elborzaszt. Nem tehetek róla, az ilyen mindig felháborít.
 - Mivel nem tudtam, hogy varázsló vagyok, így nem volt semmiféle negatív érzésem emiatt. Hiányzik az ottani világ, hiszen azt szoktam meg, ott vannak a barátaim. Előre tekintek, mert itt is találok barátokat, szimpatikus embereket. Olyanokat, mint te Dai. Ellenségei, és olyan emberek, akiket nem annyira bírsz mindenhol lesznek, de szerintem ez a világ rendje. -
 Vázolom a helyzetet a fiúnak. Nem akartam ilyen hosszú monológot mondani, de így sikerült. Remélem nem untatom. Látszólag egyre jobban érzi magát. Kár lenne, ha elveszne itt a tömegben, szerintem egy nagyon értékes ember. Én annak tartom őt.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 5. 20:24 Ugrás a poszthoz

Lily


  Elég sejtelmesen beszéltek a napokban az egyik órán a srácok egy titkos könyvtárról. Hiába kérdeztem erről őket, ellenségesen viselkedtek velem, nem mondtak nagyon semmit a helyről. Már akkor elhatároztam, megtalálom. Megtudtam azóta, hol is lelem meg, ezért is megyek céltudatosan. Meg is van a lovag, rebegek valamit, és bebocsátást találok. Kevés dolgot hoztam magammal. Levelet kaptam ma a szüleimtől, ami jó, csak vannak benne aggasztó dolgok, amik nem nagyon hagynak nyugodni. Még némi édesség van nálam. Ezért is jöttem ide. Nem hiszem, hogy olyan sűrűn látogatott hely lenne ez. Ahogy a kis folyosón a könyvtárba lépek, meg is bizonyosodok erről. Most ilyen helyre van szükségem, távol az iskola és a Navine nyüzsgő forgatagából. Nem fér a fejembe hogyan tehették meg ezt a szüleim, a mai napig elképzelhetetlen volt számomra. Bele se mertem ebbe gondolni, most meg tessék, megteszik. Nem látott ebből semmit a család. Leülök az egy ablaknál lévő fotel páros egyikébe, és magam elé merengve bámulom a tájat az ablakon keresztül. Kavarognak bennem a gondolatok, nem tudok nyugodni. Levettem a bejárattól idáig pár könyvet random módon, csak úgy reflex szerűen. Mit tehetek, szeretek olvasni, főleg, amikor feszült vagyok. A levelet letettel az előttem lévő asztalra a könyvek tetejére. Mi tévő legyek, mit válaszoljak erre, fogalmam sincs. Nagyon tanácstalan, és egyben magányos vagyok. Szerintem ebben a helyzetben érthető is. Perceknek kell elmúlnia, mire részletesebben megfigyelem a termet. Olyan amilyennek elképzeltem nagy vonalakban. Nekem való ez most, nem zargat senki. Elmélyülhetek a gondolataimban. Lehet nem szerencsés választás, de most nem tudnék másra összpontosítani, gondolni. Társaság meg a legkevésbé hiányzik nekem momentán. Remélem elkerülnek engem most a diáktársaim.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 7. 20:26 Ugrás a poszthoz

Lena Felagund



Ahhoz képest, hogy alig egy hónapja érkeztem az iskolába, már meg is kezdtem az aktív ténykedést. Az első napokban, nagyon magányos és kilátástalan voltam, de ez már a múlt. Megfogtam egy lehetőséget, és cikkeket kezdtem el írni, eleinte csak azért vállaltam el, hogy eltöltsem az időmet valamivel a sulis dolgok mellett. Nem szeretek unatkozni, mivel gyorsan tanulok, időm is sok volt, barátok kevés, de ez is kezd megváltozni. A lényeg, hogy jelenleg cikkezek, és egy kis megbízhatatlan infó után eredtem, kideríteni igaz-e, és érdekel ki áll mögötte, és mi motiválja. Kiderült, nem én vagyok az egyetlen, aki rákapott erre a témára, és érdekli az igazság. Ki akarom deríteni ki lopkodja a tanároktól a szorgalmikat. Nem verték nagy dobra. Az iskolavezetőség nem akar botrányt, a tanárok védik a becsületüket. Én is csak egy megbízható ember elszólásából tudom, és indultam el nyomozni. Másik hasonló beállítottságú diáktársammal Lena Felagund-dal találkozok, ő az, aki elindult egy másik nyomon tőle, függetlenül a témában. Baglyon beszéltünk meg egy találkozót a faluban a Falatozó Gyorsétteremben. Felveszem a kabátomat, és elindulok a faluba. nem nagyon vágom merre van ez a étkezde, de nincs lehetetlen. Kissé eltévedek, de megpillantom a helyet. Jó korán elindultam, előkészülve az elkavarodásban. Bemegyek, köszönök a pincérnek. Egyelőre csak egy üdítőt rendelek, és viszem fel az emeletre. Még van idő a megbeszélt időpontig. Nem sok konkrétumot tudtam meg, de biztató a helyzet. Egyelőre azt tudom, hogy nem szólóban van az elkövető, hanem többen lehetnek. Én kettő vagy három elkövetőre gondolok eddig, és ezt is támasztják elő a nyomozásom alatt meglelt nyomok. Az az érzésem, hogy köze van az állítólag visszatért Navinés házszellemnek, Auslander Angyalkának, de ezt nem tudom bizonyítani, csak egy nagyon erős megérzés. Kíváncsi vagyok mi van a lány birtokában. Hátha ketten előbbre jutunk. Még nem tudom milyen formában szeretném lehozni a blogban. Egy cikk legyen a végén, vagy cikksorozat. Mindkettőnek meg van az előnye és a hátránya. Egy nagy felderítő cikknek az, hogy nagyot tud ütni, és csak akkor jelenhet meg, ha meg van a tettes, a megoldás. A negativitás az, hogy ha nem tudok a végére jutni, soha nem fog megjelenni. A cikksorozat folyamatosan feltartja az érdeklődést, de ha nem ér a végére a dolognak, az nagy bukta lesz, és kész nevetség tárgya leszek. Előbb ezen a megbeszélésen legyek túl, jól jönne a közös munka, a segítség. Nagyot kortyolok az italomból, kavarognak a gondolatok az üggyel kapcsolatban.
Utoljára módosította:Ian Fraser Kilmister, 2020. február 7. 20:38
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 8. 12:14 Ugrás a poszthoz

Lena Felagund


 Várakozás közben hallom, valaki belép az étterembe. Amikor a pultnál van hallom meg a hangját. Női hang, szerintem ő lesz az én emberem. Majd megtalál, van annyi esze, ha nem lent vagyok, akkor feljöttem. Nem akarom, hogy lássanak minket. Nem a lány miatt, hanem ne rakják össze, hogy két blogger összeül, főleg nem két házból valók. Sokan kapnak az ilyenre, egyből valami összeesküvés elméletet gyártanak. Van ilyen itt az iskolában is elég, most nem is járnának messze a valóságtól. Feljön, lehuppan elém, és egyből a lényegre tör köszönés után. Ami nem baj, tetszik.
- Szia! Igen fontos, remélem tudsz segíteni, inkább tudunk egymásnak. Azt halottam, hogy te is nyomozol az eltűnő szorgalmik ügyében. Megoszthatnánk egymással, mire is jutottunk a dologban. Arra gondoltam, egyesíthetnénk erőinket. Mivel mindketten bloggerek vagyunk, így még jobban is tudunk érvényesülni talán. Írogathatnánk róla, de erről majd később. Levélben nem akartam kifejteni, hiszen nem odavaló ez a téma, ez személyes. Én egy elejtett elszólásból indultam ki, addig jutottam, hogy van egy sejtésem ki is lehet benne. Bár, nem gondolom, hogy egy személy lenne az egésznek az elkövetője. Auslander Hajnalka ház szelleme került nálam gyanúba. Személye a csínyek királynője, éltében is vonzotta, halálát is ennek köszönheti, ez szellemként sem változott. Nyugalom volt a házban addig, amíg nem kelt életre az a pletyka, hogy visszatért szellemként, pár éve valamiért elment. Furcsaságok nem régen kezdődtek a diákokkal való viccelődésekkel, de egyre komolyabb dolgok vannak. -
 Mondom el a lánynak halkan, nem akarom, hogy véletlenül is valaki kihallgasson minket. Szerintem itt sem biztonságos, de jobb, mint a kastély. Ott tényleg a falnak is füle van. Nem akarom, hogy ez kitudódjon addig, amíg meg nincs a tettes, vagy valami konkrétabb dolog.
- Nagy vonalakban ennyi a dolog. Amúgy Ian Fraser Kilmister vagyok, de mindenkinek Ian. Elsőéves Navinés. Gondoltam így élőben is bemutatkozok. Más, mint levélben. Te mit gondolsz a dologról? -
 Nézek rá kérdően, hiszen nagyon felpiszkálta az érdeklődésemet ez a dolog. Azért is, mert ketten is elindultunk ezen a témán, egymástól függetlenül.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 8. 17:53 Ugrás a poszthoz

Petra


  Az egyik étkezés alkalmával lettem figyelmes a nagyterem díszességéről, ami eddig nem tűnt fel. Most olyan kedvem van, és még időm is van hozzá, így lemegyek tüzetesebben megtekinteni. Tempósabban megyek le a lépcsőkön, nem mintha nagyon sietnék, még távol a takarodó ideje. Belépek a terembe, üres és csendes. Ijesztő így, nem kicsit. A méretétől fogva tekintélyt parancsoló, de kell is a tér, hogy mindenki beférjen az alkalmakon. Nem csak az évet záró és nyitó rendezvények szoktak lenni, hanem bálok, buli is. Már alig várom, hogy eljussak egy lazább alkalomra is, van tippem kit vinnék el. Nincs senki itt. Koppanásra vagyok figyelmes, körülnézek, és észreveszek egy alakot. Ezek szerint tévedtem. Szemügyre veszem ki is lehet az. Közelebb lépve látom, egy ismerős arc. Petra az, örülök neki, hogy összetalálkozunk. Gondoltam már egy levél küldésén, de nem tudtam összeszedni magam, pedig szerintem lesz még idő, amikor kelleni fog. Közel megyek hozzá, és megszólítom.
- Szia Petra! Annyira örülök, hogy találkozunk. Gondoltam rá, hogy küldjek egy levelet, egy beszélgetés invitálására valahol. Hogy vagy? -
 Nem sok idő telt el amióta elbúcsúztunk egymástól a lélekszobában. Remélem minden rendben van nála. Érdekel, nem is kicsit, hiszen nagyon szimpatikus lány. Vonzónak tartom, ez nem vitás, remélem nem vagyok nagyon nyomulós. Nem akarom megijeszteni. Jól érzem magam vele.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 8. 18:26 Ugrás a poszthoz

Petra


Nem kicsit lepődök meg azon, hogy hiányzok neki, főleg azon, hogy még könnyeket is hullat emiatt értem. Az a jó benne, hogy azért tette mert kedvel, és nem azért, mert bunkó vagyok vele. Elpirul, szerintem nem ez lesz a utolsó a mai beszélgetésünk alatt.
- Igazán jól esik, hogy ennyire hiányzok neked. Nem gondoltam volna. Te is hiányoztál, sokat gondoltam rád. Elmondhatjuk kölcsönösen gondoltunk egymásra. -
 Elgondolkoztam rajta, elhívom jövőhéten pénteken a faluba enni, vagy ilyesmire. Nem kedvelem ezt a Valentin napi felfordulást, de tudom, neki ezt sokat számítana, és nagyon jólesne neki. Örülni fog biztos. Nem dolgoztam ki a koncepciót, de most kell lépnem, hiszen szép lány. Nem tudnám elviselni, ha más hívná el.
- Pénteken lenne kedved lejönni a faluba. Betérnénk valahova enni, inni beszélgetni. Egy kicsit kettesben tölteni az időt. -
 Tudatosan nem mondok dátumot, vagy azt, mi lesz aznap. Úgyis rájön, és vágni fogja a dolgot. Kíváncsi vagyok mit szól hozzá, vagy egyáltalán igent mond rá. Mert nem biztos, hogy elfogadja a felkérést. Én reménykedek benne, hogy egy hét múlva jó estét fogunk eltölteni kettesben.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 8. 18:52 Ugrás a poszthoz

Petra


  Úgy látom, nem biztos ez a randi, lehet pontosabban kellene fogalmaznom, annak ellenére, hogy utálom az egész Valentin napot. Nem a lány miatt nem jön össze, mert ő benne van, csak lehetséges más programja van.
- Valentin nap alkalmából szeretnék veled lemenni veled jövőhéten pénteken. Amennyiben más elfoglaltságot van, azt megértem. Máskor is eltudunk menni. -
 Nagyon nem hiszem, hogy nem akar velem lenni. Hiszen nem ezt mondja, de a család az első. Látogassa meg nyugodtan a rokonait. Én ráérek, tudok várni.
- Nincs kedved elmenni valahova innen. Nekem annyira nem jön be egy ilyen beszélgetéshez a nagy terem. Van ötleted hova menjünk? -
 Nem éppen jó helyszínnek bizonyul egy jó beszélgetésnek a nagyterem, de nem is ez a funkciója. Nem szeretnék rámenős lenni, ha neki itt a jó, akkor maradunk.
- Akkor ők lennének a székely rokonok? Egyszer voltam Erdélyben, körutazás volt a családdal, gyönyörű hely -
 Térek ki a lány székely származása okán Erdélyre, ami egy nagyon szép hely. Szeretnék egyszer visszatérni oda.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 8. 19:27 Ugrás a poszthoz

Petra


  Nagyon örülök annak, hogy elfogadta Petra. Tetszik nekem, szép lány. Nem akarom elkapkodni a dolgot. Ismerjük meg egymást, lehet van olyan tulajdonságaink, ami miatt nem tudunk meglenni egymással. Most ez még nem áll fen, remélem nem is fog. Én megadom a módját, és szeretném elkápráztatni a lányt.
- Nagyon örülök neki, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. Jól fogjuk érezni magunkat, ez biztos. Tenni fogok a jó hangulatról -
 Mosolygok rá. Nem volt eddig Erdélyben, azt hittem már rendszeres visszatérő a rokonokhoz. Már a közös utat tervezgeti, kicsit megijedek ettől, de nem kell. Nem akar ő lerohanni egyből.
- Ezt a közös utat megbeszéljük, de benne vagyok. Szeretnék oda visszatérni. Ha olyan ember lenne mellettem, akivel jól érzem magam, az ajándék számomra. -
 Nehéz megszoknom azt, hogy egy olyan ember figyelmének vagyok a középpontjába, akit nem rég ismertem meg, és nem családtag. Ehhez hozzá kell szokni, hiszen az életrendje, hogy kapcsolatok alakuljanak ki, akár ilyen is. Petrával jól érzem magam. Lehet több lesz ez, mint barátság? teszem fel magamnak a kérdést, amire jelenleg én sem tudom a választ. Nem aggódom e miatt, hiszen tudom, nem kell sokat várni a válaszra.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 8. 20:09 Ugrás a poszthoz

Petra



  Mindig elpirul, bár most zavarban is van. Ilyenkor szégyellem magam, hiszen miattam produkálja ezt. Sejtem mi megy most belül le a lány lelkében. Nem akarom elkapkodni, de legszívesebben megcsókolnám, de nem hiszem ez jó ötlet. Még nem tettem ilyet, bár elméletben megy a dolog.
- Veled bárhova elmennék Petra, mert biztos vagyok abban, hogy jól érezném magam veled. -
 Megsimogatom az arcát, nagyon selymes bőre van. Aranyos nagyon, szinte vágyódtam az újbóli találkozásra vele. Nagyon tetszik az első pillanattól fogva, hogy megláttam.
- Én is büszke lennék rá, ahogy ők is büszkék lehetnek rád. Aranyos, szép, okos lány vagy, aki a legjobb helyen van itt, ebben az iskolában. -
 Nem mondom ki, de én is örülök, hogy itt tanul, hogy találkoztunk. Kicsordul a könnye, nagyon érzelmes lány, amit nem is tart vissza. Nem is kell, hírtelen indulatból vezérelve odahajolok hozzá, és megcsókolom.
- Ne haragudj, ezt nem kellett volna. -
 Hátra lépek egyet, ezt nem kellett volna most. Remélem nem haragszik rám. Nem szeretnék rosszat neki.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 9. 08:43 Ugrás a poszthoz

Petra


Nagy kő esik le a szívemről, Petra jól vette a csókot. Megbizonyosodott számomra, hogy én is tetszek neki, remélem. Az első csókhoz képest jó hír, miszerint jól csókolok.
- Nem tagadom Petra, tetszel nekem, már az első pillanattól fogva, hogy megláttalak a lélekszobában. Kedvelek, jó a társaságodban lenni. Ne haragudj a csókért, ha az túl korainak találnád. -
 Annak ellenére, hogy kölcsönösen érezzük ugyanazt egymás iránt, nem szeretném elkapkodni a dolgot. Ezzel a cselekedettel sikerült, és még a lányt is feltüzeltem. Nem vagyok ebben a csajozós, párkapcsolatos dologban tapasztalt, mivel még nem volt egyáltalán barátnőm. Ideje elkezdeni a dolgot.
- Igen okosnak tartalak, és szépnek. -
 Hirtelen összeesik. Nem tudom mit kezdjek a helyzettel. Nagyon finoman megrázom, de nem reagál semmit. Az egyik erre járó diáknak odaszólok, menjen fel az ápolóhoz, szólni neki, az egyik diáklány rosszul lett. Nem hagyom itt a lányt egyedül.
Ian Fraser Kilmister
Diák Levita (H), Másodikos diák



RPG hsz: 74
Összes hsz: 91
Írta: 2020. február 9. 09:21 Ugrás a poszthoz

Lily


Merengésemből egy hang húzott ki. A forrás felé nézek, kicsit megijedek. Halottam itt a diáktársaimtól a házimanóktól, de még nem találkoztam velük. Nem tudtam, hogy így néznek ki. Nem gond, csak elsőre meglepett engem, hogy itt áll előttem egy. Elég halkan jött be, de nem csodálkozom, hiszen az a dolguk, hogy halkan, észrevétlen csinálják a dolgukat.
- Nagyon megijesztett engem, de semmi baj, nincs gond. Azt hiszem csak egy megkezdett táblás csoki van nálam, ha az megfelel. Azzal tudok csak szolgálni. -
 Furcsa a megszólítása, de szerintem nekik mindenkivel így kell beszélni. Szokatlan, engem még nem szólítottak így. Nem zavar.
- Szabad a manóknak ételt kérni? Nem adnak az itt dolgozóknak alapból ellátást? -
 Kissé kiakadok, hogy kunyerál egy manó, de nem akadékoskodok. Jó indulatú akarok vele lenni, odanyújtom neki a megkezdett csokit, amit egy pillanat alatt kap ki a kezemből, és habzsolja be.
- Ian Fraser Kilmister a nevem, elsőéves. Te mióta vagy a kastélyban? Gondolom már sok dolgos évet tud a háta mögött. -
 Ha már itt van, és elkunyerálta a harapnivalómat, akkor beszélgessünk is egy kicsit. Nem szabadul tőlem olyan könnyen. Majd őt szidják le azért, mert hiányzik valahonnan. Ez már csakis az ő gondja lesz.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Ian Fraser Kilmister összes RPG hozzászólása (44 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel