Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Ezek a jótékonysági események puszta rongyrázások. Rengeteg pénzt emésztenek fel, főleg ha egy olyan kihalófélben lévő faluról van szó, mint Kunszenila. Persze maga az indíttatás, a motiváció rendkívül pozitív és értékelendő, elvégre igazán nemes a cél, melyet kitűztek. Mégis, Konrád gyakorta viseltetik szkeptikusan az ilyen és ehhez hasonló összejövetelek alkalmával. Édesanyja rendezvényein persze minden alkalommal megjelenik, mindenkihez akad pár kedves szava, hosszabb pillantások, bizalmas kézfogások és érdekes információk helye ez. Éppen ezért, ezt a kora délutáni programot sem hanyagolja el, bár most, hogy Bogolyfalva polgármestere lett és megkapta a saját kis játszóterét, már egészen másképp áll mindenhez. Kevesebb ideje lett, több figyelmet igényel egy komplett falu - ami már inkább szinte város - vezetése, mint mondjuk néhány hivatali beosztotté. Emberek jóléte és élete függ tőle, a tervezett programokat pedig úgy kell végrehajtania, hogy minél több pénz elsikkasztásával minél nagyobb javakat hozzon létre a közjó érdekében. Ez megnyilvánulhat programokban, fejlesztésekben, netán konkrét várossá alakulásban, ez irányú terveit azonban még nem prezentálta a Tanács tagjai előtt. Csak szép sorban mindent.
Megigazítja tökéletesen kötött nyakkendőjét, karján ékeskedő órájára pillant, majd még egyszer, utoljára végighúzza ujjait szőke tincsein. A megjelenése, csak úgy, mint mindig, most is tökéletes. Amikor megérkezik, akkor már jó néhány vendég lézeng a helyszínen: egy különleges sátrat húztak itt fel, melyet tértágító bűbájjal varázsoltak még nagyobbá. Ma estére várható a varázsvilág krémje, a leggazdagabb és legbefolyásosabb családok fejei teszik majd tiszteletüket. Ha másért nem, hát azért mindenképp érdemes ellátogatniuk, hogy lássák a Daróczy-k és Payne-ek közös gyermekét. Ez az esemény ugyanis a két család első, közösen szervezett alkalma, amikor egy jobb, nemesebb célért gyűjtenek, illetve várnak befektetőket. Kunszenila felemelkedése persze hiú ábránd, de talán a betelepülők fellendíthetik némileg a falu életét.
Amikor megérkezik, először édesanyját köszönti, hagyja, hogy a nő apró csókot leheljen arcára és megsimítsa karját. Amikor megdicséri, milyen elegáns, ő is hasonlóképp tesz, káprázatosnak nevezi anyja megjelenését, miközben arcán megnyerő mosollyal pillant körbe a másodperc egyetlen része alatt, vajon hányan lehettek ennek fültanúi. A büszke anya és az ambiciózus, karrierista fiú. Milyen idilli. Ezután minden vendéget maga is köszönt, hiszen az egyik házigazda gyermekeként valahol kötelessége is megtenni a szokásos köröket, az illem ezt diktálja. A hölgyeknek nem átall egy-egy bókot elejteni, azonban sohasem mondja kétszer ugyanazt, személyre szabja minden kedves szavát. Mikor már majdnem végig érne a soron, odalép hozzá anyja és a Payne család feje, hogy bemutassanak neki egy szőke leányzót. A drága kicsi Catherine nem is olyan kicsi, mint amilyennek anyja lefestette, s most, hogy házassága felbomlóban van Denis Brightmore-ral, úgy tűnik szívesen megkörnyékeznének vele egy szintén nemesi vérű, előkelő pozícióban lévő férj jelöltet. De túl fiatal még ő Konrádhoz.
- Örvendek a találkozásnak Catherine, édesanyám már sokat mesélt rólad - amikor kiemeli szülőjét, akkor egy pillanatra a nőre sandít, ezzel is megadva a kellő tiszteletet. Hiába, egy párás szemű felmenő mindig jól jön az ember megítélésénél. Eközben, bár tegezi a lányt, láthatóan tekintettel van arra, hogy egy Payne lányával beszél, annak a Payne-nek a lányával, aki történetesen ott áll mellette. Jó benyomás, mindenkire. Ha kettesben maradnak, majd kicsit oldja a hangulatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

A szülők természetesen össze-összenézve figyelik Konrád és Catherine találkozását, bár őszintén szólva nem igazán reális az elképzelés, miszerint ők ketten valaha is lehetnének egymásnak többek. A lány túlontúl fiatal, könnyed, míg Konrádnak már komoly pozíciója és nem kis felelőssége van. A köztük húzódó korkülönbség is igen nagynak mondható, egyértelműen látszik az a határvonal, mely szép lassan kirajzolódik. Mégis, a férfi, akárha csak eleget kívánna tenni az anyai elvárásoknak, olyan udvariassággal és figyelmességgel viseltetik Cath iránt, mintha legalábbis egy törékeny porcelánbaba lenne. Persze nem látványosan, inkább csak simulékony stílusa és megnyerő mosolya fémjelzi ezeket a megfelelési megmozdulásokat.
- Ezer örömmel - ahogy illik, nyújtja a karját, hogy a finom ujjak rákulcsolódhassanak, ha pedig ez megtörténik, egy udvarias biccentéssel búcsúzik és kivezeti a tömegből, egyenesen a sátor széléhez. A ruhatár lesz az első állomásuk, nem vitás, itt készségesen tartja a finom kabátot Cath-nek, hogy kényelmesen belebújhasson, majd maga is hanyagul felveszi a szövetet. Ugyanúgy, ahogy eddig jöttek, kezét ajánlja és pillanatokon belül már a csodaszép, havas tájban gyönyörködhetnek. A rendezvény zajai nem érnek el idáig, mivel a helyszín hangszigetelt, így nem zavarják azt a kevés lakost sem, akik Kunszenillán élnek. Noha meglepő módon fogy a népesség, a környezetet ez a kevés ember is rendben tartja, s gondot fordítanak a karácsony szellemében feldíszíteni mindent. Az égősorok varázslatos ruhába öltöztetik az örökzöldeket, míg a távolból a házak fényei pislákolnak. A szomszédban lakni itt annyit jelent, mint jó tíz perces sétákat tenni, s mivel a jótékonysági összejövetel a falu szélén található, így valóban csak homályos fénytöredékek csillannak meg itt-ott.
- Elnézést a kellemetlen közjátékért. Azt hiszem nagyon beleélték magukat ebbe az egészbe - kedvesen pillant le a lányra, ajkának sarkában egy alig észrevehető, ám határozott görbe jelenik meg, csupán szemei maradnak komolyak. Mivel még nem ismeri a másikat és csak előfeltételezései lehetnek, nem kíván sem tolakodó, sem túlzottan távolságtartó lenni. Ez ugyanis minden ismeretség rákfenéje: a határok. - Sajnos bármennyire is szép falucska, nem hiszem, hogy fel tudnánk majd lendíteni - a többes szám nem véletlen, ezzel is egy közös pontot kíván adni kettejüknek. Hiába, ha egy Payne csemete Brightmore néven szaladgál, azért illik minél hamarabb közel kerülni hozzá - így vagy úgy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Nem bocsátkozik különösebb okfejtésbe sem anyja, sem Payne szándékait illetően, bár tekintetükből egyértelműen kiolvasható, hogy az a minimum elvárás, hogy Catherine-nel jól kijöjjön. Persze a miért is érthető: ha szorosabb együttműködésre lépnek, nem árt, ha az utódok ezt majd tovább viszik. Konrádnak ezen kapocs megerősítésére egészen más tervei vannak, melyek köszönőviszonyban sincsenek a házassággal, de erről ugye senkinek nem kell tudnia. A politikus olyan, mint a gomba: tömd trágyával, tartsd sötétben. A nőkkel is valahogy így van, bár a faj egyes példányait nem kell külön megfosztani az információtól, hiszen annak birtokában sem érnek többet, mint nélküle. Mégis, e pillanatban is igyekszik elvonatkoztatni saját, szilárd meggyőződésétől, s partnerként tekinteni Catherine-re, aki pillanatokon belül bebizonyítja, mennyire nem szolgál rá minderre.
- Én eddig kerültem a hasonló szituációkat - biccent egyet, s bár arckifejezése megkönnyebbülésről árulkodik, miszerint örül, hogy a lány nem találta kínosnak az egészet, belül valójában semmit nem érez. Főleg nem aggodalmat. Teszi, amit tennie kell, ezt azonban olyan természetességgel és hihetően, hogy az embernek belesajdul a szíve, ha arra gondol, hogy mindez csak játék. Konrád szigorúan véve nem szeret, de nem is igazán tud érezni, a tanult viselkedésminták azonban rendre meggyőzőbbek, mintha valós reakciókat adna. Oly könnyű megtéveszteni az embereket, hiszékenyek és azt látják, amit láttatni akarsz, s az ő évtizedek alatt felépített álcáján hajszálrepedést találni kifejezetten nehéz. Kevés szituáció hozza zavarba, ha nem egyetlen egy sem, s nem telhet el úgy esemény, hogy az A terv bukása esetén ne készüljön B tervvel. A kicsi Catherine még fiatal és bohó, nem valószínű, hogy képes lesz megérezni a férfi kvintesszenciáját, s megnyerő stílusa mögött húzódó szörnyeteg mivoltát.
- Mikor volt valaha is bölcs dolog a kiházasítás? - felvonja fél szemöldökét és cinkosan elmosolyodik, jelezvén, hogy egy véleményen vannak. Hogy tulajdonképpen a kényszer házasságnak, mint létező intézménynek, mennyi létjogosultsága van napjainkban, tökéletesen mutatja a felső réteg bevett tradíciója. Sohasem unják meg, felmenőik hibáiból nem tanulnak, s sorra követik ugyanazokat a hibákat. Ezért kényszerül Catherine is válásra, ami az ő köreikben már majdnem olyan alantas dolog, mint az alsóbb osztállyal való keveredés.
- Akkor tervezek házasodni, amikor én jónak látom, ebbe anyámnak nincs beleszólása. A következtetés pedig jogos, ha nem szeretnél hozzám jönni, nem veszlek el. Kinőttünk már abból, hogy megmondják nekünk, mit csináljunk - zsebre vágja kezeit, s bár a lány habitusa és életkedve sziporkázó, ő maga nyugodt marad. Láthatóan mulattatja a hebrencs természet, belül azonban végtelenül irritált. Remélni meri, hogy ezen kapcsolatából megfelelő mértékben húzhat hasznot, mert nem szándékozik a szükségesnél tovább elviselni egy ilyen kiállhatatlan fruska alantas viselkedését. Szerencsére Konrádnál nem előfeltétel a másik ember kedvelése ahhoz, hogy lelkesnek, vagy épp érdeklődőnek tűnjön, így felfelé ívelő szája és megcsillanó kék írisze nem feltétlenül kelt majd gyanút Brightmore kisasszonyban. Ettől függetlenül nem kíván hozzájárulni olyan, hozzá egyáltalán nem méltó nevek felvételéhez, mint a "Nemző" jelző. Ha minden tervei szerint alakul, sohasem lesz gyereke. Mindegyik idegesítő és semmit érő, csupán eszközök arra, hogy valaki megtarthassa pozícióját és renoméját. Mégsem bízhatja egzisztenciális biztonságát egy még meg nem született, amúgy nem kívánt csecsemőre, annak minden nyűgével és nehézségével. A maga szerencséjének kovácsa, nincs szüksége egyéb zavaró tényezőkre.
- Tulajdonképpen nincs kimondva, mit akarnak - megvonja vállát, miközben egy laza karjelzés gyanánt maga elé mutat, hogy folytassák útjukat, hisz a falu nincs messze, a lány pedig kifejezte abbéli szándékát, hogy megtekintené. Konrád pedig, mint tudjuk, egy igazi lovag, odafigyel a hölgyek kérésére és igényeire, jelen esetben pedig épp érdeke is fűződik ahhoz, hogy szíve vágya teljesüljön. - Abban viszont biztos vagyok, hogy a jelenlegi férjed bánhatja, hogy nem vigyázott rád eléggé - szavai lágyak, tekintete egy pillanatra mintha gyengédséget tükrözne, s csak egy másodperccel kapja el tovább Catherine tekintetét, mint kellene, ezzel azt az érzetet keltve, hogy nem közömbös számára a másik. No nem úgy kell ezt értelmezni, hogy első látásra szerelem, pusztán annyit hivatott jelezni, hogy a lány szemrevaló és csinos, a férfi pedig nem vak. Nincs benne illetlen, s épp csak annyira félreérthető, hogy egy apró bogárkát ültessen a gyanútlan fülekbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Polgármesterként első dolga volt újragondolni a Bogolyfalvi Tanács létezését. Ez alapvetően egy olyan kör kell hogy legyen, amely a falu érdekét szolgálja, mivel azonban a tagok többsége már a környéken sem tartózkodik, így egyszerűen nem kellett mást tennie, mint eltávolítani mindenkit ezen társaságból. Sokan talán drasztikusnak neveznék a módszereit, azonban gyökerestől kívánja elpusztítani a nem odaillő elemeket. Az ő kis játszóterén kizárólag olyan emberek tevékenykedhetnek, akiket ő arra alkalmasnak tart, aki pedig kiesik e pikszisből, annak le is út, fel is út.
Így hát nem meglepő, hogy titkárnőjének sorsáról is határoznia kell. Elődje, a nagyra becsült Wittner Erik, egyáltalán nem válogatta meg azokat, akikkel együtt dolgozik, ebből kifolyólag az elégedetlenség hangjai töltötték meg a tanácstermet. Azt a tanácstermet, melyben sem tagok, sem értelmes emberek nem akadtak. Számára ez elfogadhatatlan. Ennek tükrében nézett Merkov Szkilla - vagy nevezzük inkább Éjféli Verénának? - körmére, s amit talált, sok mindent volt, csak épp biztató nem. Az auror egy igen pletykás népség, ha pedig a polgármester kér ki erkölcsi bizonyítványt, ott végképp nem hazudhatnak. Így derült fény arra, hogy a nő egészen egyszerűen szíven szúrta férjét, aki még csak rá sem támadt, tehát önvédelemnek sem nevezhető cselekedete. Noha Konrád alapvetően sem az erőszakot, sem a cél által szentesített eszközöket nem veti meg, gondolnia kell renoméjára: nem tarthat maga mellett olyan embert, aki gyilkosságot követett el. Zlatan mindent elmondott, mondhatni csiripelt, akár egy dalos madár, így pedig Konrádnak volt lehetősége szépen összeszedni mindazokat, az egyébként teljesen jogos érveket, amiket Veréna ellen fel lehet sorakoztatni. A megbeszélt időpont előtt már íróasztala mögött ül, s a rajta hagyott aktákat és anyagokat olvasgatja. Érkezett néhány füles ugyanis, kik lehetnének alkalmasak egy esetleg tanácstagi posztra, ő viszont nem fog megbízni akármilyen jöttment embert. Neki szakemberek kellenek, akik a maguk területén képesek megfelelő ötletekkel és tervekkel előállni, ezeket pedig zokszó nélkül kivitelezik is, ha arra kerül a sor.
- Fáradjon be - hangja nyugodtan cseng, nem kiabál, épp csak annyira hangos, hogy odakint is kristály tisztán érthetőek legyenek szavai. Nem kel fel székéből, helyette azonban becsukja az előtte heverő dossziét, hogy végül felkönyökölve összekulcsolt kezein támassza meg állát. Nem örül ennek a beszélgetésnek, de nem is hatja meg különösebben, inkább csak untatja a tény, hogy ilyesmire kell pazarolnia egyébként drága idejét. Ebből persze kifelé vajmi kevés látszik, sem arca, sem tekintete nem árulkodik arról, mennyire semmitmondó számára ez a találkozó. Ha Veréna beljebb lép, felkel székéből, hogy asztala mellett ellépve kézfogásnyira csökkentse a távolságot. - Kérem, foglaljon helyet - mosolya kedves, hangja pedig lágy, az unásig játszott szerep nem megerőltető számára. Empátiát mutatni valaki iránt, aki még csak a sakktábládon sincs, nem könnyű feladat, ellenben szükségszerű. Hogy is ne volna az? Még a végén szörnyetegnek tartanák.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Ha őszinte akarna lenni, nem hallgatná végig Catherine történetét. Hogy miért? Mert egyáltalán nem érdekli. Azzal, hogy megállás nélkül csacsog, töméntelen információt ad át, amire Konrádnak egyébként mi szüksége sincs. Mindenki tudja, hogy a Payne-ek kényszer házasságokat kötnek Maxwell utasítására, az pedig, hogy a lány mennyire nagylelkű, hogy a nővére helyett beleugrott egy ilyenbe... Inkább csak azt erősíti meg, hogy mártír alkat. Ez a baj az emberek többségével: lemennek kutyába, megalázkodnak, hagyják, hogy rájuk erőltessenek dolgokat. Bármikor, bárki megteheti, hogy nem foglalkozik a kapott utasításokkal, mi több sztoikus nyugalommal áll ellen azoknak. Ehhez azonban arra van szükség, hogy felismerjék saját helyzetüket: nincs rosszabb dolog a közönynél. Mert mit tehetsz valakivel, akiből sem érzelmet, sem jelentőségteljesebb reakciót nem tudsz kiváltani? Leginkább semmit. Erre előbb-utóbb a terrorban tartó fél is rájön, s tehetetlensége önutálatba fordul, egyre kevesebbszer próbálkozik, végül keres mást, akin kiélheti frusztrációját. Így maradnak a győztesek és az áldozatok.
- Nem mindenki tette volna meg a testvéréért - szemeiben mintha csodálat csillanna, vagy inkább lenyűgözöttség? Hát igen, nem árt, ha Catherine azt hiszi, a férfi számára az önfeláldozás és egyéb túlértékelt dolgok jelentenek valamit. Most még fontos, később pedig lesz mivel elhallgattatnia ha már nem lesz rá szüksége. - Az a negyvenes férfi, akinek még sohasem volt nő az életében, nem feltétlenül jó választás - hogy ezt a lány miképp értelmezi, abszolút az ő dolga. Konrád többek között arra is utal, hogy legyen bármennyire megbecsült ember, valószínűleg rengeteg gátlása és frusztrációja van, képtelen menedzselni az életét, ezáltal egy csődtömeg. Persze könnyű kifelé a jól szituált, meg nem értett úriembert mutatni, de ha közben esténként kisbabaként sírja tele a párnáját és meleg pornóra recskázik, akkor semmiképp sem lesz több vagy jobb, mint bárki más. Ha nő lenne, bizonyára messzire elkerülné az ilyen alakokat.
- Másképp nem lehet érvényesülni az életben. Ha nem akarod, hogy eltapossanak, állj a sarkadra - végre, most először az este folyamán azt mondja, amit gondol, kendőzetlenül. Mert ezt nem kell cenzúráznia, nem bánt meg vele senkit, egy örök érvényű, klisének tartott igazságot fogalmaz meg. Az más kérdés, hogy a siker kulcsa többek között ténylegesen ebben rejlik, mégsem hiszik el sokan. Csak nézzük meg Konrádot: egész megjelenésében határozottságot, magabiztosságot és férfiasságot sugároz, olyan embernek tűnik, akivel nem érdemes packázni. Nem atomfizika ez, egyszerű pszichológia, ami érthetetlenül alul értékelt.
A Denisről szóló mese már szinte megható. Ellenben Catherine rendkívül naiv, ha azt hiszi, az a srác egy jótét lélek és nem várt semmit tetteiért cserébe. Az emberek önző teremtmények, semmit sem csinálnak ok nélkül. Talán nem is vette észre, miközben a fiú kihasználta, bizonyára le is feküdtek, hiszen a lány szemében csillanó áhítat erről árulkodik. Jól csinálta, mert egy bizonyos szintig magához láncolta a lányt, aztán kidobta - talán okkal, talán ok nélkül. Cath nem tűnik ártatlannak, bizonyára voltak olyan húzásai, amik a kettejük szövetségét felbontásra kényszerítették.
- Bánod, hogy elváltok? - annyira emberi a kérdés, a tekintete pedig annyira lágy, szinte már átható, hogy nehéz nem beleveszni ebbe az örvénybe. Ha épp nem úton lennének, most bizonyára megállna, hogy teljes testével a lány felé forduljon, ezzel is jelezve, hogy minden érdeklődését, figyelmét és idegszálát leköti. Az más kérdés, hogy ez puszta színjáték, a fene se gondolná. Nos, ezért is jó a pszichológia: azok, amik egyeseknél ösztönös jelek, felhasználhatóak egy olyan ember számára, aki szándékosan kíván hatást gyakorolni.
- Nem csak házasság útján lehet javadalmazó kapcsolatokat kiépíteni - ajka szegletében egy sokat sejtető, hamis mosoly villan, de csak egy pillanatra, mintha ott sem lett volna, úgy tűnik el. Az a helyzet, hogy szórakoztatják ezek a játékok, még akkor is, ha az alany idegesítő és számára semmit nem jelent. Mint Catherine.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Nem mindenki örült különösebben annak, hogy ő lett a polgármester, azonban semmiféle választási csalásról nem beszélhetünk. Az tény, hogy az eredmény is alátámasztja a verseny szorosságát, azonban Konrádnak nincs benne a keze. Konkrétan neki nincs. Az ő keze máshová ér el, picit messzebb a falu néhány jelentéktelen lakosánál. Egyébként is nevetséges, hogy a se szó, se beszéd leköszönő polgármester ismét pályázott, majd a szavazók ismét megválasztották volna. De persze mindez már csupán történelem, senki sem tudná megmondani, miért és hogyan alakult így a történet.
Épp a hivatalban, legújabb bázisán flangál, egyik osztályt járja a másik után. Villám tempóban cserélődnek a részlegvezetők, neki csak olyan ember kell, aki képes az ő ritmusában intézni az ügyeket. Emellett feltett szándéka az intézményen belül is nem kis átszervezést végrehajtani, lévén kialakítása vetekszik a Mágiaügyi Minisztériuméval, ami egy ekkora faluban barokkos túlzásnak mondható. Teljesen logikátlan az egész felosztás, az egyszerű ember számára fontos irodákat pedig az isten háta mögé dugták, hogy lehetőleg az egész épületet végig kelljen járniuk, mire végeznek azzal, amiért jöttek. És az hagyján, hogy alig lehet bejutni, kifelé sem sokkal könnyebb az ember dolga. Ezért is nem lepődik meg rajta, mikor egy barna hajú nőt már harmadjára lát elsuhanni a folyosón, ugyanazokkal a tehetetlen, tévelygő léptekkel és tekintettel, amit már oly jól ismer. Maradjunk annyiban, hogy mindkettejüket megkíméli a további kínlódástól: ő beleszédül, ahogy nézi, az ismeretlen pedig valószínűleg teljességgel elvesztette az irány és térérzékét. Szokás szerint zsebre vágja kezeit, lassú, nyugodt léptekkel közelíti meg a tanácstalanul ácsorgót, s csak hozzá közelebb érve ébred rá, miért is voltak oly ismerősek ezek a vonások. No lám, egyesek a polgármesteri székig másztak, mások meg...
- Ne haragudjon, segíthetek? Abigél, jól emlékszem? - kedves tekintet, kedves mosoly, kedves kéznyújtás. Ez az ember egy főnyeremény is lehetne, ha nem tudnánk pontosan jól, mi rejtőzik a külseje mögött. Nem felejti el egy futó pillantás erejéig felmérni a rég nem látott barát állapotát: lesoványodott, szemei alatt karikák éktelenkednek, nyoma sincs annak a tűznek és életnek, ami annak idején átjárta egész lényét. Mi több, meg meri kockáztatni, hogy a nő totálisan összezuhant, ez viszont neki épp kapóra jön. Olvasta az újságokban azt a véletlen balesetet, mely a vőlegényét érte, de nem tulajdonított neki jelentőséget. Más nyomora nem az övé. - Bocsásson meg, Daróczy Konrád, még a sportprogramokkal kapcsolatos cikke írásakor találkoztunk - a cikk kapcsán, ami sohasem született meg. Határozottság, férfiasság, jó modor. Nem tolakszik közel, de nem is áll túl távol. Kék íriszei empatikusnak hatnak, ám ezt ne tévesszük össze a sajnálkozással! Sohasem tenné és értelmetlen is lenne. Ha azt közvetíti, mennyire nyomorult a másik, azzal nem ér el semmit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Nehéz idők nehéz döntéseket kívánnak, tartja a mondás, ez azonban nem igazán igaz Konrádra. Mi több, egyenesen nevetséges, hogy bárki elhiszi, a férfit érdekli egy olyan dolgozó sorsa, akiből nem húzhat hasznot. Egy gyilkos. Noha a kéj utáni vágya arra sarkallná, hogy a történtek ellenére becserkéssze az űzött vadat, aki épp szabadulna béklyóitól, türtőztetnie kell magát és emlékeznie arra, miért is ülhet ebben a székben. A tojásdobálók sorsa sem eldöntött még, Bogolyfalva mihaszna fattyai nyomoznak az ügyben, egyelőre nem túl sok eredménnyel. Ebből is látszik, hogy nem pusztán épületeket és posztokat, de komplett részlegeket kell újragondolnia, s nem árt, ha első helyen a rend őreit tartja majd.
- Nem rabolja, igazán, hiszen ezért is tettem szabaddá magam - szívélyes, de cseppet sem mű hatású ez a kedvesség. Tagadhatatlanul hatásos, bizalmas légkört kelt a helyiségben, melyet csak tovább kíván fokozni az ismert részletek teljes feltárásával. Veréna, noha erősnek mutatja magát, meg van törve, látszik rajta, hogy gyötri tettének következménye, s bűntudata lényegesen erősebb, mint amit képes volna vállán cipelni. Ilyenek az emberek, remélik, hogy az idő könnyebbé tesz mindent, este viszont, amikor egyedül maradnak saját magukkal, széttépi őket bűneik terhe. Milyen érdekes, nemde? A mártír szerep, a saját maguk sajnálása mennyivel erősebb a racionalitásnál, az egyszerű ténynél, hogy a gyilkosság pillanatában valójában kéjes öröm, elégedettség és nyugalom járta át testüket. Az adrenalin dübörögve száguldott ereiben, pupillái kitágultak, idegei pattanásig feszültek, majd a meleg vér elöntött mindent. Valójában minden gyilkos élvezi, akik viszont gyarló emberek, végül meggyőzik magukat, hogy tettük rossz és elítélendő. Milyen kár.
- Megrázó híreket kaptam Önnel kapcsolatban és, mielőtt bármit is döntenék, mindenképp beszélni szerettem volna az ügyről, remélem nem bánja - micsoda hatásvadász indítás! Az ártatlanság vélelme és hasonló ízléstelen maszlag, ami az embereket meghatja. S mit lát a gyanútlan áldozat? Ez az ember egy kincs, nem a pletykákra hallgat, hanem személyesen kérdez, meghallgat minden oldalt. Hát hogyne. - Igaz, hogy Ön megölt egy embert? - a szavak, akárha a bíró csapna kalapácsával az ítélőszéken, úgy sújtanak le kettejük közé, s a feszültség pillanatok alatt tapinthatóvá válik. Konrád arca egyértelműen zavart és hitetlenséget tükröz, talán némi idegességet, míg mélyen legbelül mosolyogva figyel minden apró rezdülést. Tudni akarja, mit élt át a nő, talán egy kicsit kínozni is. Ennyi szórakozás kijár neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem különösebben kedveli a lármás helyeket, azonban az egyszerű felfogású, könnyű vérű lányokat itt a legkönnyebb felszedni. Legyen bármilyen ember legbelül, bizonyos szükségletei neki is vannak, s bár választhatna már jól bejáratott ágymelegítőt, ma valami másra vágyik. Hogy pontosan mire, az talán csak akkor derülne ki, ha kiszemelné ma esti fogását. Kéjes vágyat érez, hogy egy levadászott prédát magáévá tegyen, de sajnos az emberek rémesen komplikáltak: udvarolni kell, tetszelegni, gyengédnek lenni. Noha egyik sem áll kifejezetten távol Konrádtól, ha nem szorulna rá, minden bizonnyal egyik eszközzel sem élne.
A Circle jó nevű bár, de nem túl jó, így vélhetően nem botlik majd olyan emberekbe, akikkel nem kellene ujjat húznia. De még ha meg is történne mindez, akkor sem kell különösebben tartania a következményektől. A tánctéren hatalmas a tulakodás, az emberek egymáshoz simulva tombolnak, vagy épp egyedül élvezik a party adta lehetőségeket. A férfinak is épp egy ilyen lányra van szüksége, s nem meglepő módon könnyedén kiszúrja a rikító, zöld hajú Diánát. Képtelen levenni róla tekintetét, s mint egy vad, ki prédáját cserkészi be, lassan, megfontoltan indul el felé. Vajon milyen lány lehet? Ajkát megnedvesíti, s mire bárki más útjába állhatna, a csinos alakhoz ér, hogy a zene ritmusára, nem tolakodóan, inkább csak jelzésértékűen simuljon hozzá. Kézfeje olyan gyengéden siklik végig oldalán, érintve a meztelen bőrfelületet, mintha csak selymet érintene. A fűszeres parfüm és a látatlanban is sugárzó férfiasság bármely nőnemű érdeklődését felkeltené, főleg akkor, ha ehhez nem társul komolyabb tolakodás, csak enyhe tapogatózás.
Amennyiben Diána nem húzódik el, Konrád könnyen veszi fel a zene ritmusát, és idomul a csinos testhez. Nehezére esik visszafogni magát, de nem csak a tömeg nagy, hanem a préda is éber. Amennyiben azt akarja, hogy tervei szerint alakuljon a ma este, jobb lesz óvatosan közelednie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csak sejtette, hogy a lány kezében lengetett italos pohár és az első benyomás nem fogja megtéveszteni érzékeit és tulajdonképpen nem is teszi. Diána úgy simul bele a táncba, mintha világéletükben ezt csinálták volna, s mivel bár Konrád nem kedveli az effajta időtöltést - már csak azért sem, mert undorodik bármiféle érintkezéstől, ami összefügg a testnedvek keveredésével, ide értve többek között a verejtékben fürdőzve táncolást is -, mégis elsajátította ezeket az apró trükköket, tartja a tempót. A szám végéig még egy kicsit talán kellemetlen távolságtartás is van mozdulataiban, mintha biztosra akarna menni, hogy nem tolakszik túlzottan.
Szerencsére a köszönés és vállába kapaszkodó kéz megnyugtatja afelől, hogy teljesen jól csinál minden lépést. Nem mintha mindez nem lett volna számára teljesen egyértelmű, de fontos a látszat: a látszat, hogy a nő irányít és megvan a biztonságérzete, hogy bármelyik pillanatban azt mondhatja, elég. Ez jelen pillanatban itt, a tömegben valóban így van, s csak az idő döntheti el, mikor fordul majd a kocka a férfi javára. - Hello - arcát a zöld tincsekhez simítja, hogy forró lehelete a nyakszirtet cirógassa, míg mély, búgó hangja fülbemászóan csábítsa folytatásra a lányt. Teste még közelebb kerül a másikéhoz, s érzi mellkasán csusszanni Diána hátát, kezei valamivel határozottabban érintik a fedetlen bőrfelületet. Még mindig abszolút tisztességes, nem nyúl olyan helyre, ahová nem kapott engedélyt és a személyes szférát sem sérti jobban, mint amennyire most szükséges. Neki csak annyi a célja, hogy a lány érezze, többet akar, ezt pedig egy két ügyes mozdulattal és trükkel elérheti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A mit szabad és mit nem határai könnyen elmosódnak egy idő után, példának okáért köszönhetően az alkoholnak, vagy annak a rengeteg hormonnak, ami ilyenkor lényegesen erősebbnek bizonyul a józan észnél. Konrádnak semmi más dolga nincs, mint a biológiára és az ösztönökre alapozni. Férfias, határozott, magabiztosan ringatja a lányt, miközben testük összeér. Nem húzódik el. Jó kislány.
Egy, a villódzó fények alatt alig észrevehető, tán meg sem jelenő éhes mosoly pihen arcán, miközben a következő, pörgősebb szám elindul. Körülöttük mindenki tombol, senkinek sem tűnik fel az a teljesen általános jelenet, ami kettejük közt zajlik. Egy férfi és egy nő, akik könnyed estéjüket töltik ezen a helyen, feltűnésmentesen. A férfinak épp erre van szüksége, el akar vegyülni, eggyé válni a többiekkel. De leginkább Diánával. Ujjai lassan csusszannak a bőrön a hasra, ezzel még közelebb vonva ringatózó alakjukat egymáshoz, másik keze pedig a csípő és derék vonalában nyugszik, hüvelykujja egyszer-egyszer megmozdul, apró simítást, enyhe libabőrt kéregetve. Eszében sincs eltávolodni a másiktól, ha már ilyen közel engedték, így arcát továbbra is részint a zöld hajzuhatagba fúrja, légzése egyenletes, szívverése normális. Talán ez az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti a többi hímneműtől: a végtelen higgadtság, a teljes hidegvér, amivel tervez és végrehajt.
Persze a tánc, a basszus adta löketek és a váltakozó fények közepette, főleg némi alkoholos behatás alatt, nehéz lenne észrevenni, hogy ez a fülledtté váló hangulat nem természetes vágyból fakad. Illetve hazudna, ha azt mondaná, nem vezérlik ösztönök. Nagyon is vezérlik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az ereikben ritmusra lüktet a vér, mellkasuk a basszus ütemére rázkódik meg egyre-másra, azonban kettejük közül csak a lányt ragadja el a party heve. Konrád egy ügyes, könnyed mozdulattal csúsztatja kezét a meztelen hasra, melyre szinte azonnal reagál az alatta vonagló test. Ha lehunyja a szemét, látja maga előtt a lányt, kiszolgáltatva, s az adrenalin hirtelenjében mindent eláraszt. Egyre csak vágyakozik, józan eszét mégsem veszíti el, gondosan ügyel a mértéktartásra, noha éhsége csillapíthatatlannak tűnik.
Diána feje hátra hanyatlik a férfi vállára, ezzel szabad utat engedve a kecses nyakhoz, a buli előtt magára fújt parfüm illatához. Vesz egy mélyebb levegőt, miközben felé hajol, hogy ajkával leheletnyi távolságra az érzékeny felülettől incselkedjen. Légzésének lecsapódása kínzóan cirógatja végig a puha bőrt, melyhez végül ajka tapad, hogy végre ne csak lássa, hanem meg is kóstolhassa ma esti fogását. Lágyan siklik a nyakszirten, egészen a fül tövéig, ahol egy újabb forró csókot hagy lenyomatként. Míg balja továbbra is a hason nyugszik, immáron Dia ujjai alatt, jobbja végigszánt az oldalán, hogy a csípőtől is lejjebb merészkedjen. Nem markol rá a fenékre, és nem közelít a comb belső részéhez, éppen ettől olyan várakozást keltő. Az ujjak finoman, de határozottan érintik a nadrág anyagát, hogy egy apró ízelítőt adva végül visszakússzanak oda, ahonnan indultak.
Sokkal bátrabban húzza magához, Diána hátát saját mellkasának préseli, ajkai pedig végigtapogatják a bőrt, egészen a vállig, ahonnan szinte rögtön visszakúszik a fül alatti érzékeny ponthoz. Csak idő kérdése, hogy megkapja, amit akar, s ez a tudat az, ami még a víz felszínén tartja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A vágy úgy kelthető fel a legjobban, ha várakozásra késztetjük a másikat. Nem feltétlenül kell ennek a várakozásnak türelmetlenségbe fordulnia, az eredmény mégis általában ez. A tehetetlen sóvárgás még a legnyugodtabb természetű embert is arra sarkallja, hogy kezdeményezővé váljon, s többet követeljen. Erről árulkodnak a hajába túró ujjak is, melyek egyre közelebb vonják a nyakhoz, szinte kívánva a kényeztetést.
Konrád természetesen eleget is tesz mindennek, s a lány jobban teszi, ha kiélvezi mindezt. Ezt a harmóniát csak a tény törheti meg, hogy a másik elhúzódik, a férfi mégsem tűnik idegesnek. Mintha csak tudná, hogy ez az összesimulás nélkül töltött idő nem fog sokáig tartani, s várakozásának megfelelően zöld utat kap. Éppen ezért, noha karjai engednek és szabad járást biztosítanak, talán kissé tétovák a szembefordulás tekintetében, belül tudja, hogy jó úton jár. A vékony karok átkarolják vállát, a formás comb testéhez nyomódik, ő pedig a természetesség egyszerűségével helyezi ujjait a csípőre, majd csúsztatja tovább a fenékre. Hagy egy kis időt, hogy Diána tudatosítsa magában, kivel áll szemben - tehát megnézhesse arcát és íriszeik is egy röpke pillanat erejéig találkozzanak -, ezután ugyanis feje előrebukik, hogy ajkai birtokba vehessék a lányét. Míg jobbja a feszes fenéken időzik, balja egészen a lapockákig vándorol, hogy aztán ugyanolyan lendülettel kanyarodjon fel a zöld hajzuhatagba. Gyengéden, még épp izgatóan markol bele a sűrű tincsekbe, miközben nyelvével határozottan kér bebocsátást.
Érzi, ahogy a maró éhség gyötri, de még képes és hajlandó is kontroll alatt tartani minden cselekedetét. Éppen ezért finom érintések, lágy, de szenvedélyes csókok kíséretében csábítja tovább Diánát. Sietni vágyik, de lassít saját tempóján. Innen még el is kell jutni valahová, ahol nem találnak rájuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A lány olyan, akár egy kezes bárány. Teszi, amit tennie kell akkor, amikor tennie kell. A mellkasának nyomódó mellek, legyen bármennyire is kemény legény, még belőle is kiváltanak ösztönös reakciókat, melyet sem természete, sem elkorcsosult személyisége nem nyomhatnak el. A gerincén jól eső hullámban fut végig a bizsergés, türelmetlensége pedig az elmélyített csók nyomán egyre csak nő. Talán ezért is lehetséges, hogy egy megnyerő mosolyon kívül nem ad választ Diánának, csak ujjaikat összefonja - mintha valami borzalmas romantikus komédiában egymásra találna a két főszereplő - és kivezeti a tömegből, de nem várja meg a friss levegőt.
Pár pillanattal később már Konrád Budanekeresden bérelt ingatlanjában kötnek ki, a férfi tökéletes hoppanálást hajt végre. Mivel egy korty alkoholt sem ivott, mindent józanul és tisztán lát, főleg a lányt. A helyiségben derengő fény van csupán, melyet a hold és az utcai lámpák fényei adnak, egyébiránt homályba burkolja a berendezés jó részét. Ha a lány mégis körbejáratja tekintetét - bár miért is tenné? -, akkor egy igen minimalista bútorzatot találna, használati tárgyakat csak elszórtan, személyeset jobb híján sehol. Ez a hely kifejezetten az ilyen alkalmakra lett kivéve és fenntartva. A tisztaságra láthatóan kínosan ügyelnek, ezt a három naponta érkező bejárónő biztosítja, mivel Konrád képtelen elviselni az őt körülvevő rendetlenséget, mi több, általában arra sarkallja, hogy a káosz okozóját felelősségre vonja.
Mégsem ez most a leglényegesebb, ugyanis az érkezés után nem sok időt hagy az eridonosnak körülnézni, teljes természetességgel lép oda hozzá, hogy derekánál fogva immáron sokkal határozottabban vonja magához és tapassza be a lány száját. Nem kíván beszélgetni, nem érdekli, hogy hívják vagy honnan jött. Neki ő egy bábu, egy könnyed játékszer és minden pillanatát ki akarja élvezni ennek az éjjelnek. Ujjai a fedetlen bőrre siklanak, érezhetően türelmetlenségről árulkodnak, mégsem fedezhető fel bennük az a fajta erőszakosság, amely megbújik a szándék mögött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Határozottan meglepi az apátia, mely egyértelmű jellemvonásnak hat a nő esetében. Mikor utoljára találkoztak, közel sem volt ilyen, az éles váltás pedig az emlékezetében élő képhez képest kissé váratlanul éri. Illetve, ez csak részben igaz. Az újságok heteken keresztül cikkeztek a nő párjának haláláról, melyet egyértelműen véletlennek állítottak be, azonban Konrád teljességgel biztos abban, hogy rengeteg pénz cserélt gazdát a háttérben, hogy megóvják magukat a lebukástól. Sajnos, legyen bármilyen jó nyomozó is valaki, ha olyasmibe üti a pisze orrát, amibe nem kellene, számolnia kell azzal, hogy az ügyből csak lábbal előre távozhat.
Számára természetes, hogy felelevenítse személyét és találkozásuk időpontját, az illem is ezt diktálná, no meg nem mindenki emlékezhet az összes emberre, akivel találkozik élete során. Kiváltképp akkor nem, ha újságíró az illető. A dicséretre egy kedves mosolyt villant, bár ő maga tisztában van azzal, hogy ez jár neki. Begyűjti a gratulációkat, szerényen fogadja mindet, de nincs szüksége megerősítésre ahhoz, hogy tisztába kerüljenek a dolgok: kellett neki, megszerezte. Jelenleg itt kíván berendezkedni, még annak fényében is, hogy teljességgel tudatában van ama ténynek, nem fogja sokáig melegíteni Bogolyfalva polgármesteri székét. Sokkal nagyobb és fontosabb dologra hivatott, csak szüksége van némi gyakorlatra, hogy feljebb kapaszkodhasson. - Köszönöm, igazán kedves Öntől - a nőből áradó feszültség akár hátrálásra is késztethetné, azonban tekintve, hogy saját szemével látta bolyongani Abigélt a hivatal útvesztőjében, nincs szüksége különösebb megerősítésre a feltételezését illetően, hogy mindez nem miatta van. Valóban frusztráló az egész elrendezése az épületnek, ezért is kíván mihamarabb újításokat bevezetni. Elég kellemetlen, ha az ember a saját vadászterületén is tanácstalanul keresgél.
- Való igaz, indokolatlanul labirintusszerű, de ígérem, mire legközelebb hivatalos ügyben látogat ide, ez változni fog - egy halovány görbére még futja, de nem viszi túlzásba. Túl az irónián, amelyet igen nagy rutinnal gyakorol, a nőnek maximálisan igaza van. Azt persze nem teszi hozzá, hogy a mezővárosi jogcímnél lényegesen nagyobb babérokra kíván törni a helység méretét és megítélését illetően, de mégis ki az, aki egy viszontlátásnál rögtön feltárja kártyáit?
- Természetesen, de nem tudom garantálni, hogy nem tévedünk el együtt - kínosan vakarja meg tarkóját, bár mondanom sem kell, a hivatal alaprajza szinte a fejében nyugszik. Az első napon történt malőr hatására hamar világossá vált számára, hogy ki kell ismerje magát és nem csupán az épületben, hanem a faluban is. Noha magabiztossága lényegesen nagyobb az átlagos emberekénél indokoltabb módon, nem annyira elbizakodott, hogy elhiggye, odafigyelés és precizitás nélkül is megmaradhat pozíciójában. Kezével int, hogy induljanak, majd felveszi Abigél tempóját - akár egy úriember. - Mi szél fújta ide? Bevallom, nem hittem, hogy itt fogunk találkozni - érdeklődése cseppet sem tolakodó, hangsúlyával azt sugallja, hogy erre a kérdésre semmiképp sem kötelező a válasz. Persze mennyire ártatlannak tűnik kívülről, miközben csak arra megy ki a játék, hogy feltérképezze a másik szándékait. Nem úgy tűnik, mintha szaglászna, azok a változások, amelyek végbe mentek a nőben, amúgy is erősen megkérdőjelezik az ilyen és ehhez hasonlatos megmozdulások kivitelezését. Mégis, sohasem lehet eléggé óvatos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

De még mennyire, hogy elmondták, ahogyan azt is, hogy csak részben adnak helyt a tett jogosságának. Több évnyi bántalmazást és újabb pár évnyi üldözést vehetünk alapos indoknak, azonban tekintve, hogy Károly aznap este nem ártó szándékkal érkezett, vagy ha volt is neki, ezt nem fejezte ki tettekben, nem adhatnak alapot az önvédelemre. Sem a vád, sem a védelem pontjai nem megingathatatlanok és igen hosszú időbe fog telni, hogy valamerre billenjen a mérleg nyelve. Azért is érdekes a nő helyzete, mert nem sokkal korábban egy másik feleség vetett véget férje életének, noha ott a szituáció jóval egyértelműbb volt: a bántalmazott, agyonvert Drinóczit a saját eleme védte meg, mely kikerült az irányítása alól. Hogy melyik a jobbik eset, az vitatható, a polgármester csak annyit észlel, hogy szívesen végignézte volna mindegyikük szenvedtetését – még akkor is, ha eme bűnös vágya örökké rejtve marad.
A kijelentésre, mely szomorúságán túl kissé vádlónak is hat, tekintete megremeg. Mintha csak sajnálná az imént kiejtett szavakat, mintha tisztában lenne azzal, mennyire fájhat Verénának a tény, hogy ismét előhozakodnak ezzel az üggyel. Márpedig igen sokáig fognak még hasonlóképp tenni, s az, hogy a munkáltató felelősségre vonja alkalmazottját, szem előtt tartva, hogy hivatali pozícióban a büntetlen előélet kiemelten fontos, bizonyosan megérthető.
- Nem szabadott volna, hogy ilyesmi megtörténhessen. Riasztónak tartom a lehetőségét annak, hogy valakit a házasságában akár lelkileg, akár fizikailag bántalmazzanak – a szürkés íriszekben indulat gyűl, hangja is kissé elfojtott, kívülről a nő csupán annyit lát, hogy a tény felbőszíti Konrádot. A látszat persze most is csal, ahogyan mindig. A férfi semmi perc alatt tenné meg ugyanezt, ha úgy vélné, érdekei ezt diktálják, mi több, így hozhatja ki a legtöbbet egy adott helyzetből. Nem kenyere a nyílt agresszió, hiszen annak nyoma van, kiderülte pedig az eddig elért eredményeit kockáztatná, ellenben vannak az életben olyan elkerülhetetlen dolgok, melyek következményeket vonnak maguk után. Egy engedetlen asszony, a feleselés, ha olyasmibe üti az orrát, ami nem rá tartozik… Senki sem várhatja el, hogy büntetlenül elviseljék, ahogyan azt sem, hogy másra kacsintson. Ez is nézőpont kérdése: Konrád renoméjával és pozíciójával még csak a látszatát is el kell kerülniük, hogy jövendőbeli felesége ilyesmit tegyen – sajnos bármennyire is ágál ellene, tudja, hogy egy ponton túl elkerülhetetlenné válik a családalapítás, hiszen ettől lesz valaki normális a mai világban. Miért bízna meg bárki egy politikusban, ha annak sem jelene, sem jövője nincs? A magánélet igenis számít, sokkal jobban, mint szabad lenne.
- Nézze, nem szeretném Önt lehetetlen helyzetbe juttatni – az ilyen kezdetű mondatokból süt az empátia, csak az a baj velük, hogy általában követi őket egy „de”. Most sem lesz ez másképp, mégis, valamivel hosszabb hatásszünetet hagy, hogy érezhető legyen belső, nem létező vívódása. Hisz hogy is akarhatna belerúgni egy ilyen megtört, ártatlan teremtésbe, mint amilyen Veréna is? A férfi, bár nehéz lenne külső szemlélőként megállapítani, maga a megtestesült gonoszság, s erről csak az tudna egyértelműen nyilatkozni, aki szemtől szemben állva vele megtapasztalta. – Az volna a legjobb, ha továbbra is alkalmazásban állhatna, mint titkárnőm, hiszen a munkájával maradéktalanul meg vagyok elégedve. De sajnos a szabályok kötik a kezemet. El kell bocsátanom, mivel az erkölcsi bizonyítványa ennek fényében nem makulátlan – hangjából keserűség, sajnálat hallatszik, vállai is megereszkednek, mintha a törvény nehéz súlya ülne rajtuk. Nem mintha nem állna jogában némiképp a maga képére formálni ezeket, s ne lenne pénze, hogy mindez ne okozzon gondot, mégsem teszi meg. Ahogy említettem: renomé. Nem alkalmazhat egy gyilkost, még akkor sem, ha ettől irgalmasnak hat a sok kegyetlen politikus között. Még akkor sem, ha tudja, igába hajthatná őt is. Még így sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Nem tudja nem észrevenni a rezignáltságot, mely árad a nő szavaiból. Konrádot sem mulattatja jobban a bájcsevej, mint a másikat, mégis szükségét érzi, minden ember erre vágyik, ettől normális egy hivatalnok. Udvariassági körök jobbra, udvariassági körök balra, így nem tűnik fel, mennyire ellenére van pozíciójának ezen része mások számára. Pedig, ha tudnák…
- Azért kíváncsi volnék, hányan hiányolnának. Néhányan már a megválasztásomkor a leváltásomat akarták - szórakozottan mosolyogva mondja, láthatóan nem hatja meg ez a tény. Sokan talán aggodalmaskodnának egy ilyen piszlicsáré ügy miatt, de nem úgy a férfi. Nem is akarja takargatni, mennyire hidegen hagyja a köz néhány renitens elemének tiltakozása: ha már bizonyítottan káros elem lesz, úgy helyt ad mindennek, azonban addig, míg ez be nem következik, nem ad a lázadók véleményére. Ettől még látja a cselekedetek hátterét, hisz volt egy megszokott, jól ismert, biztos közeg, amit most felváltott a bizonytalan, mivel nem csupán a polgármester személye, de a Tanács teljes egésze, ahogyan a Hivatal is csere és reform elé nézett. Mindig jobb az ismert rossz, mint az ismeretlen, tartja a mondás, s ennek igazságtartalma remekül megmutatkozott.
- Annak idején én sem hittem, hogy pont Bogolyfalva élére kerülök majd, gondolom nem lepem meg, ha azt mondom, valami nagyobb kaliberű kihívásra számítottam. No nem mintha ne lennék elégedett ezzel is – úgy véli, Abigél pontosan fogja érteni minden szavát, nem fog mögé egyebet magyarázni. Mi több lényegesen hihetőbb, hogy a nagyvárosi létforma után idegennek érzi magát a falusi közegben, annak ellenére is, hogy a küszöbön van várossá alakulásuk napja. Attól a tény még nem változik: a falu jelenleg egy porfészek.
- Bevallom, irigylem a muglik technológiáját ilyen téren. A Minisztérium egyelőre elzárkózik minden hasonló fejlesztéstől, pedig nekik aztán igazán nem kéne, hogy gondot okozzon néhány felrúnázott számítógép – nem kérdés, hogy a muglik témakörében akad néhány szava, bár tudása közel sem olyan kiterjedt, mint azoknak, akik behatóbban tanulmányozták azt. Nem is kívánja szakértő hatását kelteni, igazat viszont szívesen ad, ha az megilleti a nőt. – Örülök, hogy bővül a közösség. Ha pedig a falucska szónál tartunk, nagyon remélem, hogy már nem sokáig kell ezzel a jelzővel illessük a települést – nem titkolt szándéka a cím megváltoztatása, a kampányidőszakban is sokat beszélt erről. Sajnálatos módon ez a kampányidőszak nem kavart akkora port és nem is visszhangzott eléggé ahhoz, hogy ne gyanúsítsák meg választási csalással. Ez lenne ám a szaftos pletyka Abigél számára, talán még az újságírói kedve is visszatérne, ha másért nem, hát a híresztelő személyének felgöngyölítése érdekében. Talán csak a férfi téves elképzelése szüli a bizonyosságot, hogy a maga kedvére tudná marionett bábuként mozgatni a nőt egy nagyobb hírverés reményében. Aki egyszer újságíró volt, örökre az marad.
- Na de induljunk, emlékeim szerint az okmányiroda a folyosó végén van balra, majd még egyszer balra és végül jobbra – ez könnyed mozdulattal mutat Abigél háta mögé, de nem olyan gyermeki, kinyújtott mutatóujjas módon. Éppen csak jelzés, akárha előre engedné a csinos, vékony alakot. Ha kicsit összeszedné magát és régi fényében csillogna, még talán állást is ajánlana neki Konrád, de hát ez csak amolyan spekuláció.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem teljesen idióta, természetesen nem lehetetlen a megtévesztése, viszont igencsak nehéz. Az, hogy Mester Adrián képes kijátszani megérzéseit és éles érzékeit, nem azt jelenti, hogy bárkinek sikerülhet, éppen ezért a Berety-Zod Lia néven érkező megkeresés is kellően átlátszó volt. Az elmúlt időszak eseményei jócskán felgyorsultak: eldöntetett, hogy házasodnia kell, ráadásul nem is akárkivel, Odry Elizabettel. Ez a család nem kevéssé bonyolult, kezdve az őket jellemző művészi vénával és a kultúráért való értelmezhetetlen rajongásukkal. Azonban, fájjék bármennyire is a tény, egybekelésük jövedelmező üzletnek lett minősítve, s noha ezidáig ügyesen lavírozott a feleségjelöltnek szánt hölgyek között, ezúttal nem volt menekvés. Megérezvén a nyomást nem is tiltakozott, meglepően könnyen ment bele ebbe az érdekalapú eljegyzésbe, melynek megalapozása a holnapi napon történne meg... A feltételes mód nem véletlenül indokolt, elvégre Liza születésnapja épp a mai nap van és, hacsak nem teljesen tájékozatlan valaki, pontosan jól tudja, hogy a bejelentkező nő egy kitalált családnévvel rendelkezik, mi több, ez egy anagramma, mely felfedi valódi kilétét. Ugye senki sem gondolta, hogy nem néz majd a körmére? Komplett aktát rakott össze, melyben szerepelnek a legfontosabb tudnivalók, többek között az olyan mások által jelentőségteljesnek talált adatok, mint születésnap vagy kedvenc virág.
Konrád, elterelvén a figyelmet, tizenegy órakor egy harminchárom szálból álló rózsakosarat küldetett Liza otthonába, mely figyelmességéről és kedvességéről tesz tanúbizonyságot, ezzel egyidejűleg imponál a szülőknek. Jövendőbelijét azonban másképp kívánja lenyűgözni így, hogy tisztában van érkeztével. Nem adhat neki nagy ajándékot, így inkább csak figyelmessége jeléül rejtette el azt az apróságot, mely minden bizonnyal elnyeri majd hitvese tetszését.
A lepusztult épülethez ér nagyjából öt perccel a találkozó időpontja előtt, s rutinosan be is pillant, így felfedezheti, hogy partnere, legnagyobb bánatára, megelőzte. Nem mintha bosszús lenne, felőle már órák óta várakozhatna itt, főleg annak tudatában, hogy ő elvileg semmiről sem tud. Lezseren feltűrve ingujjait - mely nem mellesleg kiemeli szürkéskék szemeit, amik örvényként áramlanak és titokzatosan rejtegetik a szörnyű valót - lép be, hogy Lizára nézve elmosolyodhasson. Tipikusan az a szívdöglesztő, ámde komoly, határozott hatás, melyet imádnak a nők, ám ezzel sem érdemes túlzásokba esni. A férfi sem szándékozik. - Elnézését kérem, ha megvárakoztattam - azonnal közelebb lép, hogy megvárja, míg a ő nyújt kezet. Illem, meg ilyesmi. Ha azonban ez megtörténik, akkor hamiskásan elmosolyodva kulcsolja rá ujjait, majd finoman, épphogy csak szájához érinti. Kicsit műmájer, de nem nyálas, pont belefér.
- Szóval, ha jól tudom, egy patikát szeretne itt nyitni, ugye? - körbepillant a helyiségben, mintha csak mérlegelné a lehetőségeket, de valójában tudja, hogy igen nyomós érvekre lesz szükség, ha ezt komolyan gondolja. Talán a felesége lesz, de bolondot nem csinál belőle. Születésnap ide vagy oda, nem kaphat meg mindent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem biztos abban, hogy a nő rájött-e, lelepleződött, de nem is különösebben foglalkoztatja a kérdés, elvégre az irányítás az övé, csakúgy, mint mindig. Ami azt illeti, nem tartaná ördögtől valónak, hogy a falubeliek odalegyenek jövendőbelijéért, azonban semmiképp sem ildomos engedni, hogy ezt a szeretetet túlzásba vigyék. Ismeri magát, a vágyait, a jellemét - már amennyiben egy pszichopata esetében lehet ilyesmiről beszélni -, tekintetét végigfuttatja az érintetlen, puha bőrön, amin hegeket, sebeket és liluló foltokat vizualizál. Nem mer majd szólni senkinek arról, hogy Konrád miképp is bánik vele, hiszen senki sem hinné el róla, hogy valóban képes lenne kezet emelni egy nőre. Ezen túl az sem elhanyagolható tény, hogy akármikor ellehetetlenítheti az Odry családot, alááshatja nevüket és renoméjukat, ezt pedig legyen bármily agyafúrt, még a kis Lizi sem kockáztathatja meg. Lesz egy saját, külön bejáratú babája, akivel azt tesz, amit csak akar. De mindent a maga idejében, egyelőre meg kell szereznie magának, el kell altatnia a gyanút, el kell nyernie a szívét - még ha röhejes is.
- Miért gondolja, hogy a férje nem támogatná egy patika nyitását? - lássuk, mit is gondol róla. Miért tartja úgy, hogy Konrád rigorózus módon engedné elillanni a pillanatot, amikor hitvese még inkább beleszerethetne, amiért valóra váltja álmait? Talán feltételezi, hogy jóval racionálisabb, mint a férfiak nagy többsége, akik csak az asszony békéjét áhítják? Ugyan. Meglehet, hogy átlát a maszkon és sejti, hogy milyen is valójában, de ha egy patika nyitása kell ahhoz, hogy lefoglalja és elhitesse, odaadó pár, még az is elképzelhető, hogy hajlandó meghozni ezt az áldozatot. - Azt szokták mondani, minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Ön nem hisz ebben? - szórakozottan mélyeszti kezeit zsebeibe, miközben íriszei pimaszul csillannak Lizire. Teljesen emberi reakciók, akár még flörtölésnek is lehetne nevezni, ha nem ismernénk kellően jól egyébként kiszámíthatatlan természetét.
Lassú, óvatos léptekkel kerüli meg a piszkos üveget, hogy partnere mellé kerüljön, majd úgy téve, mintha körülnézne, háta mögé helyezkedjen. Ekkor jön el a pillanat, hogy előhúzva színházjegyeit, vigyázván, hogy ne érintse meg tiszteletlen, netán illetlen módon a nőt, elé nyújtsa őket. Pestseholséra érkezik a híres orosz balett társulat, akik egyetlen estén nem csak a Diótörőt, hanem a Hattyúk tavát is előadják. Minden évben egyszer van alkalom megtekinteni, akkor is szinte elérhetetlen a laikusok számára. Igen körültekintően megválogatott társaság juthat csak el rá, mint nevesebb politikusok, fontos emberek, meg persze néhány alvilági figura. Konrád már számít valakinek, így csupán annyi volt a dolga, hogy a listára felírassa jegyesét, melyet meg is tett. Egy hét múlva lesz az esemény, de bizonyos, hogy telitalálat. - Én osztom ezt a véleményt. Éppen ezért örülnék, ha a feleségem velem tartana erre az eseményre - hangjából kihallatszik az a mosoly, melybe ajkai görbülnek, s csak akkor folytatja mondandóját, ha Liza szembe fordul vele. Ideje bőven van. - Boldog születésnapot - annyira gyengédnek tűnik, annyira normálisnak! S hogy a hely el van-e átkozva? Talán sohasem tudják meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Milyen idejét múlt elgondolás is az, hogy egy nő kizárólag otthon ülhet, hímezhet és teázhat, valamint a többi asszonnyal pletykálkodhat? Nincs is károsabb dolog, mint az aranyvérű lányok népes gyülekezete, akik kibeszélik újdonsült férjeiket és velük kapcsolatos rigolyáikat ahelyett, hogy megbecsülnék, amijük van. Éppen ezért, bár Konrád maga is úgy véli, hogy feleségének feladata legfőképp és elsősorban házasságuk magaslatokba emelése, nem gondolkodik teljes elnyomásban, míg arra okot nem talál. Egy szerelmes férfi mindent megtesz, hogy boldoggá tegye kedvesét, s ebből kiindulva neki sem lesz más választása, minthogy vékony nádszálként hajoljon, s ezzel megelőzze a végső soron elkerülhetetlen törést.
- Bármelyik férfi boldog lehetne, ha a felesége a közjó érdekében kívánna tevékenykedni. Ódivatú elképzelés, hogy egy nőnek nincs más dolga, mint otthon türelmesen várni a férjét - elmosolyodik és megcsóválja fejét, abszolút emberi reakció, mint aki tán... zavarba jön, mert aranyvérű felmenői ellenére is ily modern gondolkodással rendelkezik? Vagy mert ez úgy hangzik, mint egy bók, mely egy jelenleg eljegyzett hölgynek szól? Akárhogy is, külső szemlélőként láthatóan gyarlónak tűnik, mint aki félretéve a téma kellemetlen mivoltát igyekszik felvenni a fonalat és tartani a tempót. - Ön egy igazán különleges nő - íriszei megfejthetetlenül csillognak, örvénylő kékségük magába szippantja a gyanútlan kíváncsiskodót, s épp emiatt süti le szemét. Az udvarlás, egy kisasszony felcsípése közel sem olyan egyszerű, főleg akkor, ha a másik fél okos vagy annak hiszi magát. Ügyesen kell kijátszania kártyáit, mert ha valaki a bukását jelentheti, az ő. Akármennyire is titkolni fogja majd igaz valóját, a külvilág felé mutatott álarcon átsejlik majd ezidáig rejtett lénye. Nem szívesen engedne a botrányra éhes firkászoknak, amilyen Rothstein is volt nemrég.
Vele és a fajtájával azonban bőven ráér foglalkozni, mivel épp Elizabetet kell meghódítania: könnyebb úgy irányítani valakit, ha önszántából cselekszik és nem erőszakkal kell rávenni. Nem véletlenül választotta a balettre szóló jegyet, hiszen saját érdektelenségén túlmutatóan ezzel boldoggá teheti jövendőbelijét. Születésnap, mennyire jelentéktelen, túlértékelt dolog... Csak azért tartják, hogy mindenki fontosnak érezhesse magát az év egy adott pontján, de mire fel e sok hűhó, ha helyzetük a szürke mindennapok árnyékában mit sem változik? Nem baj, érezze csak, hogy törődnek vele, ha erre vágyik.
- Úgy gondoltam, ez méltó ajándék lehet a menyasszonyom születésnapján - kedvesen mosolyogva, óvatosan nyúl a puha kézért, hogy összekulcsolva ujjaikat, felemelje azt és egy csókot leheljen rá, ismét. Ezúttal viszont nem szakítja el tekintetét a nőéről, s íriszeik egybekapcsolódása e pillanatban jóval intimebb, mintha a romos üzlet törmelékei között szeretkeznének. Hát nem csodálatos érzés, amikor egy kényszerházasság végül jóra fordul? Hát persze. - Bevallom, kissé meglepődtem, mikor megtudtam, hogy bejelentkeztél hozzám, de örültem is. Küldettem Neked rózsákat, hogy a szüleink előtt ne derüljön ki, mire készülsz... Illetve készülünk, ha fogalmazhatok így - elereszti a kezet és immáron sokkal lazább testtartással fordul körbe a helyiségben. Szóval azt akarja Liza, hogy nyíljon itt egy patika. Ha bele akarnak ebbe vágni, fel kell mérni a város lakóinak igényét, hogy érdemes-e belevágniuk a projektbe, avagy sem. Újabb plusz munka és miért? A látszatért, hogy mindenki azt higgye, normális.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Honnan tudod, hogy egy kismadár már a tenyeredből eszik? Nézz a szemébe, figyeld a mozdulatait, apró rezdüléseit, s rájössz, mikor bízik benned teljesen. Liza, ha e hasonlatot megfelelően alkalmazzuk, szemmel láthatóan odavan a férfiért, s képes volna bármire, amit az megkíván. Nem szép dolog visszaélni ezzel, de ki mondta, hogy minden esetben fair módon kell játszani? Egyeseknek bűntudatok, lelkiismeret furdalásuk lehetne, amiért érzelmek nélkül megjátsszák a csodálatot és áhítatot, de egy pszichopata számára nincs más, csak a mímelt, megjátszott valóság. Látja a racionális eseményeket, reálisan méri fel a szituációkat és tisztában van minden következménnyel, csak éppen nem érdekli Őt. E tekintetben különösen veszélyes embertípusnak számít, lévén nem érez, nem szorong és nem tanul, ellenben rendkívül elragadó és megnyerő, ami könnyedén megtéveszti az agyafúrtabb, felkészültebb embereket is.
Hagyja, hogy olyan álomba ringassa magát, mely sohasem lehet valós, elvégre nem lesz érzéki szerető, gyengéd és odaadó férj, gondoskodó családapa. Ha eljön a ideje, gyermeket fog nemzeni, biztosítja majd a tisztességes neveltetést, de a maga részéről ki van zárva, hogy ennél nagyobb energiát fektessen bele. A társadalmi elvárásoknak meg kell felelni, illetve vérvonala is értékesebb annál, mintsem veszni hagyja, de ennél több motivációt nem lát a családalapításban.
- A céltalan ajándékvásárlásnak amúgy sem vagyok híve. A legváratlanabb pillanatokban foglak meglepni, amikor nem számítasz rá, így még többször láthatom majd a mosolyodat - talán kényszerházasság, de egy férfi is lehet romantikus, nemde? Legalábbis tehet úgy. Mivel sem a szülők, sem a pórnép jelenléte nem feszélyezi kettejüket, ugyan miért is gondolná bárki, hogy nem mond igazat és színészi előadást nyújt? Ugyan kérem, ha ilyen mély benyomást tesznek az emberre, azt nem lehet mímelni... A felé nyúló kézbe fekteti arcát és egy pillanat erejéig lehunyja szemét, amitől még inkább az az érzése támad az embernek, hogy egy mély, szoros kötelék van kialakulóban, melyet az egymás iránti tisztelet és szeretet jár majd át. Konrád eközben természetesen unja magát, szokás szerint kötelező körnek tekinti ezt is, jobbára semmit sem vált ki belőle a nő, de ezt nem lenne illendő kimutatni vagy a szemébe vágni.
- Abszolút megértem - bólint egy aprót, miközben kissé elhúzódik, lévén nem volna helyes, ha ily közelségben lennének. Micsoda úriember. - Holnap, mikor hivatalosan először látjuk majd egymást, úgy kell tennünk, ahogy anyáink elvárják és apáink büszkék legyenek. Nem hiszem, hogy egy karót nyelt fajankó elnyerhette volna a szíved, vagy érzéseket ébreszthetett volna benned. Örülök, hogy végül kezdeményeztél, még ha az én dolgom is lett volna - megjegyzést tesz magára, a róla kialakult képre, a szülői elvárásokra, mindezt olyan természetes gyarlósággal, ahogy bármely ember tenné, akinek nem csupán érdekei, hanem érzései is vannak. Az újságokból ismert megnyerő polgármester, akinek a háttérben bizonytalanságai, félelmei és esendő gondolatai vannak? Annyira klisés, annyira hétköznapi, annyira normális...
- Nekem nincs ellenemre, hogy nyissunk egy patikát, ha az a város javát szolgálja. Bogolyfalva még mindig ragaszkodik a régi szokásokhoz, ha ezzel kicsit oldhatnánk a hagyományokat, két legyet üthetnénk egy csapásra - való igaz, a falufiatalító program nem véletlenül indult meg. Szeretne már megszabadulni az olyan kellemetlen tényezőkről, mint Jolika és a nyugdíjas maffia, ahogy a hivatalban nevezik őket.
Már épp folytatta volna a diskurzust a megnyitandó gyógyszertárral kapcsolatban, mikor Lizi igen váratlanul felteszi neki az egyik legjelentéktelenebb kérdést a világon. Nyilván ennek is van súlya, így nem veheti fél vállról. A nő felé fordulva zsebre teszi kezeit és gondolkodón mered ki a piszkos, épphogy átlátszó ablaküvegen, akárha ízlelgetné és fogalmazná gondolatait. - Ebben nem szeretnék nélküled dönteni. Véleményem szerint mindkettőnk szüleitől kellő távolságban kellene házat néznünk, ugyanakkor nem mehetünk kimondottan messzire. Bogolyfalva vagy annak vonzáskörzete lenne a legmegfelelőbb. Mit gondolsz? - ha rajta múlik, rávágta volna, hogy semmi köze hozzá, oda mennek, ahová ő akar, de egyértelmű, hogy jövendőbelije értékeli, ha kikérik véleményét és figyelnek rá. Ezen ne múljék, érezze fontosnak magát, csak tessék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

A kérdésre elmosolyodik és meg is csóválja fejét. Ez a nő menthetetlenül romantikus, nem is fér hozzá kétség, éppen ezért az lesz a legegyszerűbb, ha a létező legódivatúbb aranyvérű szokásokig nyúl vissza, hogy azokkal örvendeztesse meg jövendőbelijét. Már előre forgatja szemét a klisés és hatásvadász megoldások miatt, de akárcsak ez a kijelentés, úgy az összes többi "úriemberes megmozdulás" puszta szédítés. Nincs az a férfi, aki ezeket komolyan gondolná, s miért pont Konrád lenne különb?
- Akkor megegyezhetünk abban, hogy jobb, ha nem a családunk alapján szerezzük első benyomásainkat - egyetértően biccent egyet, miközben tovább vizslatja a belteret. El tudja képzelni, hogy egy ízléses cseresznyebútor legyen beépítve a falakhoz, melyeken majd a javasok rendelvénye nélkül is kapható készítmények sorakoznak majd, míg minden egyéb elrejtve a fiókokban, illetve a hátsó helyiségben lesz. Számba véve a tényt, hogy a város első asszonya minden bizonnyal kivenné majd a részét az itteni munkálatokból és a későbbiekben a patikusi feladatokból is, mindenképp fontos a pihenő rész kialakítása. Feleslegesnek tartaná, így azonban egészen más megvilágításba kell kerüljön ez az aprócska részlet.
- Bár ez a kijelentés bizonyos értelemben helytálló, nem báb leszel mellettem, hanem a város első asszonya. Sokakkal ellentétben szavad lesz és hangod. Nekem nem lesz időm a lakosok minden problémáját meghallgatni, azokat valószínűleg Te fogod közvetíteni felém. Egészen addig, míg ezek kérdésfeltevéssel és javaslattal párosulnak, mindig lesz beleszólásod - talán nem lenne szabad ilyen hűvösen fogalmaznia, válasza pont, hogy megnyugtató, elvégre senki sem azt várja, hogy némán ácsorogjon mellette a nő, még ő maga sem. S igen, az engedelmesség szükséges rossz, mely együtt jár ezen tisztséggel, de nem kell gúzsba kötve éreznie magát. Igen, ezt lehet érteni abból, amit mond. A valóság viszont sokkal ridegebb és sivárabb: nincs sem szava, sem hangja, csupán a látszat kedvéért merül fel ez az eshetőség. Talán, ha bebizonyosodik, hogy eszes és talpraesett, ez még változhat.
A mondandóra bólint egyet, mert bár lehetne kialakult véleménye, tulajdonképpen nincs. Neki az is jó, ha Bogolyfalván maradnak és az is, ha Kunszenillára költöznek, teljes mértékben hidegen hagyja Őt a kérdés. Csak annyin fog változtatni a helyválasztás, hogy mennyivel szór el több pénzt az építkezésre, mivel azonban ez az összeg semmiképp sem lesz csekély, tulajdonképpen bárhová mehetnek. - Kitűnő elképzelés. Be kell olvadnunk a falu lakói közé, mégis tudniuk kell, hogy nem vagyunk egyek velük. Barátságosnak, elérhetőnek kell lennünk, mégis meg kell tartanunk a távolságot, az elképzelésed pedig tökéletesen fedi ezt az elgondolást - némi fényezés itt-ott és Elizabet módfelett elégedett lesz saját teljesítményével. Egyébiránt egyáltalán nem bolond dolog, amit mond és meglepő módon a férfi is jórészt osztja véleményét.
- Nem. Legyen bármilyen meglepő, nem Te vagy a legfélelmetesebb ember, úgyhogy együtt kell élned a tudattal, hogy öröm lesz veled holnap is találkozni - pimasz félmosolyra húzódnak ajkai, majd órájára pillant. Nem is vette észre, hogy már fél órája itt lődörögnek, neki azonban ülése lesz a Tanáccsal és erősen késésben van. - Bocsáss meg, de rohannom kell, esetleg egy másik időpontban folytatjuk - ígéretet rejtő tekintete Lizi íriszeibe fúródik, hogyha a nő is egyetért, akkor elhagyhassák az üzlethelyiséget.