36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Sigrídur Merope Einardóttir összes RPG hozzászólása (10 darab)

Oldalak: [1] Le
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 1. 19:52 Ugrás a poszthoz



Hát, ha tetszik, ha nem, ezt meg kell tennie. Már így is túl sokáig húzta, mert félt tőle, mi lesz, ha valóban sikerül a terve és édesapja ezt megtudja. Pedig muszáj lesz, ha akarja, ha nem.
Sigríður szokás szerint hatalmas oroszlánsörény szerű, mindig kócosnak ható kibontott barna hajkoronájával suhan végig a folyosókon. Egyszerű farmer, cipő és szürke pulcsi van rajta, azon pedig talár. Mint mindig, most sem vitte túlzásba az öltözködést, a lányos sminkes csinosítgatásról nem is beszélve. De minek is tenné, hiszen még csak tizennégy éves! Igaz, hamarosan már tizenöt, nincs is az olyan messze, de kit érdekel, ha még mindig tizennégynek fogja érezni magát akkor is. És mindig. Hiszen ez a legjobb év!
Nagyot nyel, amikor megérkezik végcéljához. Megtorpan és egy pillanatig még átgondolja, hogy biztosan jó ötlet-e ez az egész. De nem hátrálhat meg így a cél előtt, nem! Muszáj, hogy megtegye most már, ha úgymond el is tökélte magát és idáig eljött.
Már szinte majdnem bekopog az ajtón, a körmét rágva, amikor meglátja a sorszámot, amit bizonyára tépni kell. Körbenéz. De hát nincs itt senki! Vagy csak nem látja? Lehet, hogy már annyi ideje várakoznak, hogy mindenki elment épp enni, inni, tanulni, amíg behívják őket? Mégsem kopoghat be csak úgy, a fene egye meg. Alsó ajkát beharapva tép így egy számot, és rápillantva nagyot sóhajt. Mindig képes a legnagyobb számokat megszerezni! Bezzeg, ha galleonról lenne szó...
Lehuppan hát az egyik székre és vár. És vár és vár. És teljességgel kezd már elbizonytalanodni közben önmagában.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 5. 21:41 Ugrás a poszthoz



Kezdett már nagyon unalmassá válni a napokban, hogy mást se csinált csak tanult. Tanult a szobájában, tanult a háza klubhelyiségében, tanult a könyvtárban. Épp itt volt az ideje, hogy a változatosság kedvéért most kimozduljon... és tanuljon valahol máshol. Ez a valahol máshol pedig végül egészen különös módon valahogy a Társalgó lett.
Kényelmes, hangulatos, ezt rögtön észreveszi, amint belép. Egészen otthonosan érzi magát... ha nem volna ez a szokatlanul nagy tömeg. El is bizonytalanodik. A hangos nevetéseket és a zsibongást hallva elgondolkodik, hogy talán sarkon kellene fordulnia, és valami nyugodtabb helyet keresnie. De ha már itt van...
Felsóhajtva indul meg az őt körülvevő tanonc sokaságban. Egyszerű tornacipő van rajta, farmer és egy szürke kapucnis pulóver, meg persze a fekete talár, vörös szegéllyel, haja pedig szokás szerint hatalmas, barna bolyhos mivoltában sörényszerűen áll a szélrózsa minden irányába vállaira omolva.
Zöld színű, vászon oldaltáskáját a kezében fogja. Látszik, hogy pattanásig tele van tömve könyvvel, pergamennel, pennával, és más hasonló egyéb dolgokkal. Nem lenne rossz megszabadulni tőle úgy, hogy lehelyezheti valahová, ahol kipakolhat... aztán majd meglátja mennyire reménytelen itt bármi is. És tulajdonképpen nem is volna túlságosan sürgető, hogy tanuljon. De majd elválik.
Elindul hát, kicsit kanyarog erre-arra, s bár észrevesz néhány helyet, ahová leülhetne, azok vagy nem túl jók a tanulás szempontjából, vagy épp arrafelé ülnek a leghangosabbak. Végül észrevesz egy szőke lányt. Valamit olvas... képregényt? Magában van látszólag és egészen szimpatikusnak tűnik. Nem lát mást, akihez leülhetne. Talán nem lesz gondja vele a lánynak, ha megkérdezi, elé toppan hát.
- Szia! - mosolyog le rá, s megvárja, amíg az rápillant, ha figyelemre méltatja.- Bocsi, hogy zavarlak... leülhetek ide? - mutat az asztal melletti szabad székre.- Ígérem többet nem foglak zargatni!
Csak az áldásra vár, és akkor máris elkezd szorgosan le és kipakolni, majd pedig lehuppan. Persze ki tudja, talán nem is kapja meg. Helyet is foglalhat a lány a barátainak, mert többnyire olyan mindenkinek van, rajta kívül.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 6. 16:42 Ugrás a poszthoz



Amint az illetékes hölgy belép a látóterébe, nyomban megállapíthatja, hogy ő, Siggi, bizony hozzá képest egészen slampos. Igaz, még nyoma sincs rajta a nőiesedésnek, ruhái egyértelműen mutatják, hogy férfiak öltöztetik már egy ideje, a haja pedig egész egyszerűen kezelhetetlen, és apja nem is engedi, hogy bármit próbáljon tenni vele, mert szerinte így szép... de a hozzá lépő hölgy, kijelenthetjük, hogy gyönyörű!
Még Siggi szemében is megcsillan a csodálat, mely következtében hirtelen nem is érti, mit szólnak hozzá. Kell néhány másodperc, mire eljut a tudatáig, s látszik is elképedt ábrázatán mindez. Azután viszont széles mosoly terül szét az arcán, s nyomban felpattan a székről, amelyen eddig ült.
- Jó napot, én Sigríður Merope Einardóttir vagyok - viszonozza a bemutatkozást és a kézrázást, ami kissé azért sutára sikeredik tőle, mert valljuk be, nem gyakran szokott kezet rázni valakivel. Igazából ez az első hivatalosnak vagy ki tudja minek mondható ügye, amit intézni fog. Fogalma sincs egyelőre még, hogy hogyan... de ha kell, hát kell. Megpróbálja a legjobbat kihozni magából.
- Köszönöm! - fogadja hálásan a beinvitálást, és már megy is bizony, megy ő... csakhogy meglássa a bent rájuk váró felfordulást.
Archivál? Ez jó kifogás lenne az én szobámra is - vigyorog magában a gondolatra. Persze nem azt jelenti, hogy nem hisz a nőnek. Egész egyszerűen csak a saját kupis szobája jutott róla eszébe. Nála sokkal nagyobb káosz szokott uralkodni néha. Pedig amikor nekilát, akkor nagyjából öt perc alatt képes a rendrakásra. De hát... annyi minden fontosabb és érdekesebb dolga van mindig, amire azt a hosszú öt percet szánhatja!
Helyet foglal, és el is hangzik a kérdés. Mosolygós arca kissé elkomorodik, és mélyen beszívja a levegőt a tüdejébe.
- Hááát...
Ki is fújja. Nem lesz egyszerű összeszednie a gondolatait. De muszáj belekezdenie.
- Elnézést kérek a zavarásért, de... azt hiszem szükségem lenne valamiféle támogatásra.
Hagyja, hadd jussanak el a szavai a másikhoz, és amíg esetleg a szép nő mérlegeli magában a dolgot, neki is van pár lélegzetvételnyi ideje összeszedni a gondolatait folytatás előtt.
- Az édesapám már négy éve egyedül nevel. Egészen nagy házunk is van, Izlandon pedig, mert onnan jöttem, nem könnyű új házakat szerezni, és nem is akarna elköltözni... szóval édesapám... jó állású és sokat dolgozik, azt mondja meg tudja oldani... de látom, hogy... nem...
Egészen elharapja a mondatot a végére, és érzékeli, mennyire egérhangja is lett, ahogyan egyre jobban eluralkodik rajta a bizonytalanság. Talán tényleg ostobaság volt ide jönnie... milyen bután hangzik mindez? Kezd szép lassan szégyenkezni, s le is süti inkább a szemeit.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 6. 20:18 Ugrás a poszthoz



- Köszi - pillant hálásan a lányra, amikor megkapja az engedélyt. Le is csüccsen az egyik szabad székre, viszonylag közel a másik lányhoz, de azért nem pont mellé, hogy ne zavarja, majd leteszi ölébe táskáját és elkezdi szépen komótosan kipakolni a könyveit, miközben elhangzik a bemutatkozás. Mosolyogva pillant a másikra.
- Én Sigríður - viszonozza, de azért nem bonyolódik hosszas csevejbe. Bár a lány azt mondta, hogy nem zavar, lehet, hogy csak illemből mondta ezt, és azért ő mégsem szeretné zaklatni. De talán tényleg nem zavarhatja annyira, ha még mindig beszél hozzá. Dana? Ezt mondta, igen, Danának hívják.
- Mi, hogy, mit? - jön is nyomban zavarba, felkapva a fejét, és azonnal elvörösödik. Milyen pasizási tanács? Hol? Miért? De hamar leesik neki a dolog szerencsére, Dana pillantásának hála, így még jobban elvörösödve és zavarba jőve pillant a hangos lányok csoportja felé.
- Oh...
Hát ezt jól benézte. Na nem baj. Megpróbálja magát valamivel kivágni, hogy ne legyen annyira ciki ez a helyzet.
- Hát... legalább valaki tudja hogyan kell... - vigyorodik el, még mindig vörösen, és megrántja a vállait. Kész. Na ennyi. Hát ez az igazság. Neki tényleg halvány lila gőze sincs a dologról, és igazából még nem is gondolkozott rajta soha. Kellenek egyáltalán szokások a pasizáshoz? Mit takar egyáltalán a pasizás? Nem úgy van az, hogy a fiú elkezd udvarolni és... és és... és valami? Van ennek valami szokása? Zavarba ejtő gondolatok, mindez talán meg még az arcára is kiül, hogy még gázabb lehessen a szitu.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 6. 21:19 Ugrás a poszthoz



Nem jelent neki különösebb problémát a hangzavar... bár, ha ez továbbra is masszívan így fog menni, lehet mégis az lesz, ki tudja. De talán sosem derül már ki, ugyanis a szőke lány, Dana arca hirtelen felderül, és olyan kérdés hangzik el, amire igazán nem számított. Azonnal el is képed látványosan.
- Hogy mi? Igen, de honn... neee!
Azonnal felnevet, amint tudatosul benne a dolog. Ne ne már! Tényleg? Mennyi volt az esélye, hogy egy izlandi lány mellé ül le? Azt sem tudta, hogy egyáltalán van még izlandi lány az iskolában, vagy egyáltalán a környéken rajta kívül. Észre sem veszi mikor vált át az anyanyelvére, de máris úgy darálja sokkal élénkebben és vidámabban a dolgokat. Látszólag szegény könyvek egy csapásra feledésbe merülnek.
- Háhá! Ez hihetetlen! Tényleg izlandi vagy te is? És pont itt találkozunk? Apum izlandi, én ott születtem, anyum meg magyar... Saját kis birtokunk van amúgy, Húsavíktól nem messze, dél-nyugatra... tulajdonképpen majdnem vele szemben... nahát! Nem hiszem el!
Most aztán nézhet mindenki, hogy mégis milyen manónyelven karattyol... vagy karattyolnak, ha Dana is elkezd így beszélni. Tényleg észre sem veszi, hogy izlandiul beszél már, de sokkal felszabadultabb lesz tőle.
- Ó, de jó! Reykjavíkban él a nagybátyám is! Bestiaszakértő, a minisztériumnál. Szoktam Raykjavíkban járni! Olyan szép város!
Csak úgy árad belőle a szó. Dana talán nem is gondolta volna, hogy elszabadítja ezzel a fenevadat. De tényleg hihetetlenül örül neki, hogy ekkora szerencséje lehet. Így már kevésbé kényelmetlen a fiúkról is beszélni. Máris úgy érzi, mintha ismerné a lányt.
- Hát... én ezt sem tudom - vigyorog. Hát ez így van, tényleg nem tudja. De a kapcsolat dologgal nyomban egyetért.
- Igen, szerintem is - mondja nagy büszkén kihúzva magát, mint egy szakértő, a tudattól, hogy végre van valamilyen véleménye a dologról, amit ki tud nyögni. Bár ez csak eddig terjedt.
- Mondjuk... milyen az, amikor egy lány kezdeményez? Nem túl ciki? Hogyan kell azt?
Tulajdonképpen ezzel el is árulja a választ Dana rejtett gondolataira, vagyis inkább megerősíti azokat, tudatlanul. Hogy valóban nagyon új a témában. Igazából talán még szerelmes se volt. Nem, egészen biztosan nem volt az. De egy tündérmeséből született, ahogyan édesanyja mesélte neki a történetüket. Talán csak azért nem volt, mert mindig valami hasonlót várt.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 6. 21:59 Ugrás a poszthoz



- Igen? Hogyhogy ide kerültél a Bagolykőre? Ilyen sok testvéred van? Ez tök jó, én egyke vagyok - lelkendezik és érdeklődik máris. Persze izlandiul, ahogyan már Dana is. Tényleg mereszthetnek rájuk innentől nagy szemeket, ha szerencséjük van, talán még a hangos lány csoport is meghallja és meglepődik, hogy kicsit csendesebbé váljanak ezáltal. Ki tudja. Viszont a kérdés, hogy mit dolgoznak a szülei, zavarba hozza egy kissé. Most ébred csak rá ugyanis, hogy jelen időben beszélt az édesanyjáról. Pedig ez elég kényes téma. Már nem csak miatta, hanem általában azért is mert mindig lelombozza vele a hangulatot, most pedig annyira megörült. Próbál valami megfelelő köztes állapotot találni a válasz boldogságszintjét illetően.
- Nekem... édesanyám gyógyító volt, de már nem él... - fog bele de próbálja máris tovább terelni a témát. Nem azért mert nem beszélne róla, ha úgy adódik beszél ő, csak tényleg nem akarja ezzel a "szegény kis félárva" dologgal elrontani a hangulatot. Bármilyen szánalmasan és önzően is hangzik. Bár édesanyja minden percben hiányzik neki... tudja, hogy azzal, ha most elszomorodik, nem hozza vissza és neki sem okozna örömet.
- Apa az Izlandi Mágiaügyi Minisztériumban dolgozik, a Mágus-Mugli Kapcsolatok Ügyosztályán, másodállásban pedig segédauror. A nagybátyám pedig bestiaszekértő, szintén a minisztériumban. A rezervátumokba jár ki trollokat meg manókat regulázni meg ilyenek - vigyorodik el. Jó is, hogy közben a pasizásra terelődik a szó.
- Gondolod, hogy csak a szája nagy? - kap is a dolgon. Végülis most arról beszélnek a saját nyelvükön, amiről csak akarnak, valószínűleg senki más nem fogja érteni rajtuk kívül. Mennyi az esélye annak, de tényleg mennyi, hogy még egy izlandi akárki van itt a szobában rajtuk kívül? Vagy akárcsak olyan, aki tud izlandiul.
- Tényleg? Akkor neked már van is... barátod? Hány éves vagy? Én még csak tizennégy... elsős Eridonos - újságolja is el büszkén, mert hát ez olyasvalami, ami tényleg büszkévé teszi. - Anyukám is ide járt, ő is Eridonos volt. Hogy nekem?
Na, ettől, izlandi nyelvi szabadság ide vagy oda, csak zavarba jön újfent, és fülig pirul.
- Ne... nem gondolkoztam rajta... - vallja be halkabban beszélve ösztönösen.- Amúgy se hinném, hogy én tetszenék bárkinek is...
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 8. 16:22 Ugrás a poszthoz



- Igen, én is hallottam, hogy jó neve van, meg hát ezért is van valszeg itt egy csomó külföldi diák is! Akkor a testvéred is itt van? Ez tök jóóó! Nehéz volt megtanulni a magyart? - érdeklődik tovább, de közben sajnos jön, ami előbb utóbb mindig elszokott jönni az elmúlt négy és fél évben. Siggi csak egy szomorkás mosollyal megrázza a fejét, jelezve, hogy "semmi baj", de ezzel már próbál is átlendülni a másik témára. Szerencsére nem nehéz, mert úgy tűnik csak úgy árad belőlük a szó!
- Hát... fogalmam sincs - vigyorog - Nem tudom... gondolkoztam azokon, ami a családomban van meg volt eddig ugye... mágus-mugli... meg bestiaszakértő... meg gyógyító... de még azt se sikerült kiderítenem melyik a kedvenc tantárgyam - von vállat derűsen. De ő is úgy véli, mint Dana, hogy tulajdonképpen még teljesen ráér.
Ő is körbenéz, és látja az értetlen arcokat. Nem tudja nem elnevetni magát rajtuk.
- Vajon mit gondolhatnak, miről beszélünk és milyen nyelven? - bukik is ki belőle a kérdés nevetve, de már rá is térnek a legfontosabb tini témára: a pasikra. Természetesen!
- Hű, te nagyon okos vagy! - kerekednek is el a szavai a lány választékos beszédét hallva. Hála az égnek! Nem csak hinfitársa, de még okos is, lány is... ebből még bármi lehet! - Nem értek ezekhez, de azt hiszem jól látod! - jegyzi meg vidáman.
- Komplikált? Miért? - kérdezi hirtelen, de ekkor rádöbben, hogy talán túl indiszkrét volt már. - Oh, bocsi, ne haragudj... semmi közöm hozzá!
Inkább felnevet azon, hogy Dana "felháborodik" amiért megkérdezte a korát. De el is árulja azután, hogy harmadéves. Nem is olyan nagy a korkülönbség köztük, pedig nagyobbat gondolt volna, olyan bölcsnek tűnik beszédpartnere.
- És milyen a Navine? Anya mesélte régebben, hogy volt egy Navinés barátnője, aki nagyon kedves és segítőkész volt mindig.
Azonban ezután már jócskán a pironkodáson van a sor.
- Oh... hát... úgy gondolod? Nem is tudom... de köszönöm... talán majd... - fixírozza elszántan a térdét. Ő és egy fiú? Olyan furcsa ötlet! Mit csinálhatnának együtt, ami kifejezetten fiú- lány dolognak számít? Jó, nem ostoba ő, tudja, hogy nem csak a kézfogásról van szó... de annyira bizarr belegondolni!
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 8. 16:41 Ugrás a poszthoz



Siggi halkan elneveti magát, amikor a szép hölgy kijelenti, hogy beletörne a bicskájába a nevének kiejtése. Ez nem először fordul már elő vele itt, sokaknál volt ez probléma, nem éri meglepetésként, és nem okoz nála mást csak még több derűt és jó kedvet. Mulatságosnak tartja, hogy sokaknak olyan nehéz. Pedig különös mód annyi de annyi közös dolgot fedezett már fel a saját nyelve és az angol, majd pedig a magyar nyelv között is.
- Hát... a nevem becenevei Siri, Sigga, Sig, Sigi, Siggi... leginkább az utóbbin szoktak hívni - vallja be mosolyogva végül. Ez talán kiejthetőbbnek hangzik már, és egyszerűbb is, szereti is. Egyébként is otthonos érzést kölcsönözne számára, ha egyszerűen csak így hívná őt egy hivatalos személy. Sokkal oldottabbnak is érezhetné magát tőle, és talán nem volna ennyire zavarban.
De a lényeget bizony folytatni kell. El is érkezik a mély levegők és nagy sóhajtozások ideje.
- Köszönöm - biccent is különösen halk hangon a kedves szavakat hallva. Szerencsére azonban úgy tűnik nem lesz hosszas sajnálkozás és szánakozó tekintet, mert tényleg a lényegre térhetnek. Ennek örül. Csak az a furcsa gombóc ne lenne megint a torkában. Bólint, hogy remek, hogy van ösztöndíj, majd újból bólint, hogy érti, és gondolta, hogy feltételek azok bizony lesznek. A jövedelem igazolásra viszont már rémült arcot vág, majd a testvér kérdésre megrázza a fejét.
- Nem, nincs... milyen jövedelem igazolás? Azt honnan kell meg hogyan? - buknak ki belőle a kérdések, még továbbra is rémülten nézve a gyönyörű nőt. Ainsley kisasszony talán nem érti, de ennek a rémületnek egészen egyszerű oka van: már előre sejti, hogy ebbe bele kell vonnia majd az apját, aki foggal körömmel ellenkezni fog majd.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 10. 14:32 Ugrás a poszthoz



Figyelmesen hallgatja a lányt, de hamar visszatérnek rá valamilyen formában.
- Siri, Sigga, Sig, Sigi, de leginkább Sigginek szoktak - vigyorog.
Ezek után érintenek még jó pár témát, például előjön a jól ismert "mi leszel, ha nagy leszel" dolog, majd jót nevet azon, hogy a saját nyelvükön kitárgyalják, miféle összeesküvésre gyanakodhat mindenki körülöttük, nem értve őket. Dana úgy tűnik nem csak okos és csinos, de vicces is, Siggi pedig nem tud nem szüntelenül szélesen vigyorogni már. Egyet is ért, valóban unalmas lenne minden, ha nem gondolkodnának másként az emberek. Bárcsak mindegyikőjük ennyire tisztában lenne vele, mint Dana, és ezért senki sem akarna a másiknak esni mindenféle ostobaság miatt. Tiszteletben tarthatna mindenki mindenkit, és úgy működhetne a világ, ahogyan kéne.
Ennek ellenére azonban Sig rögtön olyan dologra tapint, amire nem kellett volna. Mentségére legyen mondva, hogy tényleg elnézést kér. Dana pedig megint elmésen vágja ki magát belőle, és szerencsére egészen hamar le is esik neki a vicc ahhoz, hogy elnevethesse magát.
- Nem baj az! - mondja. - Ha meg kell kedveltetnem. Végül is először mindenkinek meg kell kedveltetnie magát mindenkivel, hogy lehessen belőle bár mi más - mondja ő is ki a nagy bölcsességét, ami épp kibukik belőle. El is terelődik a szó az iskolai házakra, Siggi pedig kíváncsian hallgatja, Dana miként vélekedik a saját házáról. Talán ő is így fog róla majd beszélni pár év múlva. Aztán Dana újra zavarba hozza. Fülig is pirul a pozitív tulajdonságok felsorolásának gondolatára. Viszont valami megragadja a figyelmét. "Mellettem megedződsz". Mintha Dana ezzel máris azt fejezné ki, hogy talán barátok lehetnek. Hogy máskor is fognak majd találkozni, nem csak összefutni véletlenül. Hogy lehet, hogy végre lesz valaki, akivel tényleg, igazán beszélgethet. Nem is tudja mit mondjon erre, elakad a szava. Csak kedvesen, zavartan mosolyog, csillogó szemekkel nézve a másikra. Hát akárhogyan is lesz ez végül, annyi biztos, hogy nagyon jólesett ez most neki.
Sigrídur Merope Einardóttir
INAKTÍV


Az izlandi lány
RPG hsz: 20
Összes hsz: 45
Írta: 2019. december 11. 17:07 Ugrás a poszthoz



- Hát ezek a megszokottak
- von vállat vigyorogva a lány. Tényleg különösen hangzik így más nyelvekre magában lefordítva a dolog, de még fel se tűnt neki eddig, olyan megszokott volt. A mugli iskolában is, ahová járt még azelőtt, volt másik két másik Sigríður is, ott az egyiküknek Siri, a másiknak meg Sigga volt a beceneve, ő pedig így lett Siggi. Bár már előtte is gyakran hívták így odahaza, de ekkor lett ténylegesen ez.
- Hogy mivel?
Elhangzik közben egy kérdés, egy egészen egyszerű kérdés, ami mégis meglepettséget vált ki belőle. Rég nem hallotta ez a kérdést, olyan régen, hogy már nem is tudja rá a választ. Látszik, hogy gondolkodóba is esik.
- Hát... leginkább tanulok...
Borzalmasan unalmasan hangzik ez. Pedig ő egyáltalán nem unalmas! Össze kell szednie gyorsan még pár dolgot, legyenek bármilyen egyszerűek is.
- Szoktam főzőcskézni... olvasni, zenét hallgatni, meg rajzolni, magamban énekelgetni... szeretek táncolni, de azt is csak úgy... magamban...
Egyre szánalmasabban hangzik ez így.
- Meg szeretek felfedezni, sétálni, túrázgatni, bár itt még nem voltam semerre a környéken... na és te? - kérdez inkább gyorsan vissza, mielőtt túl cikivé válna a helyzet. Amúgy is egészen biztos benne, hogy Dana fényévekkel jobb dolgokat szokott csinálni, amik sokkal érdekesebbek. De az állat téma az már sokkal jobban hangzik!
- Ó, kaptam egy hóbaglyot, amikor elkezdődött a suli! - mondja is nagy örömmel. - Snjórnak hívják. Meg a nagybátyámnak van egy németjuhásza, Prometheus. Egy kacsa? Miért pont egy kacsa? - kérdezi nevetve. Bár látszik rajta, hogy ezzel nem kinevetni akarja a másik lányt, egyszerűen csak tényleg mulattatja a gondolat, hogy egy kacsa van a dologban. Erre igazán nem számított, de hát úgy tűnik ez a nap tele van meglepetésekkel. Mint ahogyan az hamarosan újfent bebizonyosodik.
- A faluba? Velem? Tényleg?
Látszólag valóban meglepett. Nem hitte volna, hogy egy ilyen napon találkozik egy honfitársával, aki egy ilyen aranyos, szép és okos lány, és még ő maga is ajánlja fel, hogy máskor is találkozzanak. Ez hihetetlen! Nem szalaszthatja el a lehetőséget!
- Persze! Még sosem jártam lent a faluban, de már régóta szerettem volna! - lesz széles és ragyogó a mosolya.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Sigrídur Merope Einardóttir összes RPG hozzászólása (10 darab)

Oldalak: [1] Fel