36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Drinóczi Gerda Vivien összes RPG hozzászólása (36 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. szeptember 23. 14:42 Ugrás a poszthoz

Theon
a klasszik és a punk rock

Olyan rég járt Bogolyfalván, hogy már meg sem ismeri a helyet. Persze az iskolában töltött évei nem múltak el nyomtalanul, csak akkoriban a falu állt egy fő és két kis utcából, mostanra meg már társaslakások és -házak vannak, megannyi üzlet, már szinte városkának mondható. Éppen ezért úgy dönt, nem lesz rest feltérképezni a megváltozott viszonyokat, úgyhogy egyszerűen felcsapja fejére a fejhallgatóját és csatlakoztatja telefonjához. Szerencsére, bár a készülék új, megbűvöltette, így a spotify hasít rajta, mintha muszáj volna. Irdatlan hangerőn üvölt fülében az Alvin és a mókusok Rendet a fejekben című száma, ő pedig ritmusosan lépked és rázza rá a fejét. Milyen rég is volt, hogy ennyire szabadon közlekedett! Kezeit bőrdzsekijének zsebébe mélyeszti és kedélyes hangulatban rója az utcákat, néhány bolt előtt meg-megáll, sőt egy helyre még be is megy.
Ahogy halad előre, végül a Boglyas téren köt ki, ahol, bár hallani nem hallja, egy barna hajú srác hegedül. Ismerősnek tűnik, mintha már látta volna a kastélyba érkezése óta... Kicsit lassít léptein és a dal végére ér oda, fejéről könnyedén húzza le a fejhallgatót, ami így most nyakában pihen. A zene persze tovább üvölt, de ezúttal a The Grenma Nincsen minden rendben-je. Hiába, igazi punk rocker a csaj. Tisztes távolságból figyeli, ahogy az összegyűltek oszlani kezdenek, majd Theon kissé meggyötörten huppan le a szökőkút szélére. Valamit tehetne érte.
Végül lazán odasétál és nem sokkal előtte megáll, zsebéből kiszed pár galleont és ügyelve, hogy hangosan koppanjon a kalapban a többi érmén, beledobja őket. Ha eddig nem, ezzel talán sikerül magára vonnia háztársának figyelmét. - Azért annyira nem volt rossz, hogy magadba roskadj - elmosolyodik, de egyelőre nem nagyon tesz semmit. Az látható, hogy az előadás nem aratott osztatlan sikert, már a kalapban nyugvó összeg alapján, sőt, igazából méltatlanul keveset kapott. Úgy tűnik, a válság ide is elért, vagy az emberek csak fukarabbak, mint voltak.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. szeptember 23. 17:57 Ugrás a poszthoz

Theon
a klasszik és a punk rock

A kedvesség sohasem kifizetődő, ezt már meg kellett volna tanulnia. A köszönetnyilvánítás annyira nem hatja meg, de a következő mondattól a hideg végigfut a hátán. Szépségem. Pfuj. Mielőtt azonban elfintorodna, természetesen végigjátssza magában a miérteket. Nyilván le akarják venni a lábáról, úgyis van pénze, dobhatna még a kalapba. Igen, ez mondjuk a tér túl felén ácsorgó, szőke, kék szemű, kicsit butácska leányzónál tök működőképes. Ha Gerdának is annyi agysejtje lenne, minden bizonnyal nem lenne gondja ezzel a verzióval, csak sajnos neki több jutott. Megint rá kell jönnie, hogy rossz sorban ácsorgott az osztogatásnál.
- Nyűgözz le - felvonja fél szemöldökét és lazán ácsorog, várva, mi fog következni ezután. Elő a hegedű, már épp várná, hogy rittyent valami klasszikust a srác, mikor látja, hogy egy pillanatra lefagy. Pár pillanatig értetlenül pislog, majd leesik, hogy a fejhallgatójából továbbra is maximum hangerőn üvölt a zene. Hoppá. Ezek után már egyáltalán nincs kedve lehalkítani. Annyira megszokta, hogy szól valami, egyszerűen észre sem vette, hogy nem kapcsolta ki. Természetes hangok füleinek.
- Mint a kád széle - bólint és elmosolyodik, a kérdésre pedig rögtön nyitná a száját, ekkor viszont Theon óriási hibát követ el. A szépségem még elment, tegyük fel, hogy egyik fülén be, másikon ki. De az, hogy a személyes terébe tolakodik, szinte egyből kiveri Gerdánál a biztosítékot. Bevillan egy kép, ahogy Boldizsár lendíti a kezét, hogy megüsse őt. Ugyan csak pillanat töredéke az egész, a nő szemei kitágulnak és automatikusan lép el olyan gyorsasággal, ami már szinte ijesztő. - Nem - olyan határozottan csendül hangja, mely már szinte fenyegetőbe csap át. Valószínűleg háztársa könnyedén leveheti, hogy a tiltakozás mire vonatkozott, elvégre a rellonos reakciója egyértelműen válasz Theon közeledésére. - Játszhatsz, de a helyedről - szemeivel a szökőkút felé pillant, jelezve, hogy a helye ott van. Legalábbis Gerda idealista világában a srácnak semmi keresnivalója nincs a magánszférájában.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. szeptember 24. 19:28 Ugrás a poszthoz

Theon
a klasszik és a punk rock

Ahogy Theon láthatóan felfogja a kapott jeleket és hátrébb lép, hirtelen Gerda is megkönnyebbül. Bár automatikus védekezése alább hagy, vállai még mindig merevek és tekintete továbbra is gyanakvó. Akár egy űzött vad, úgy viselkedik, de látva, hogy a vadász visszahúzódik, ő is bátrabb lesz, ismét. Ugyan nem mondja ki, valahol mélyen azt gondolja: köszönöm. Bár az igazán jó kérdés, hogy mit, elvégre a srác olyan könnyen hatolt be a személyes szférájába, hogy rossz volt nézni. Ilyet egy idegennel jó esetben nem tesz az ember, elég nagy udvariatlanság.
- Halljuk - kíváncsian vonja fel fél szemöldökét, ahogy a rellonos ismét hegedűt ragad és a húrok közé csap. Kell neki egy kis idő, míg felismeri a számot, mert nagyon rég hallgatott már Green Dayt, de ahogy megérkezik a felismerés, elmosolyodik. Megvárja, hogy a refrénig érjen, utána pedig automatikusan, igazodva Theonhoz csatlakozik be. - Sometimes I give myself the creeps, sometimes my mind plays tricks on me, it all keeps adding up, I think I'm cracking up, am I just paranoid? Or am I just stoned? - bár nem énekelt be, hangja így is tisztán cseng. Nem az a vékony, angyali, de nem is egy ősmetálos screamer hangja ez. Kissé karcos, kellően erős, sok lehetőséget rejtő. Ha lenne nála zongora, komplett feldolgozást is tudnának csinálni, mert szinte érzi, ahogy ujjai a zene ritmusára és dallamára mozognak. Önkéntelenül történik mindez, észre sem veszi. Ahogy pedig a fiú hegedül tovább, ő pedig énekel, néhányan ismét köréjük gyűlnek. Ezen felbuzdulva kicsit arrébb lép, hogy egymás mellé kerüljenek, de még pár lépés távolságban, az emberek pedig könnyen bele tudják dobni aprójukat a kalapba. Egyesek mosolyogva tovább mennek, mások meg-megállnak, és vannak, akik le is cövekelnek. Amikor befejezik, akkor a kis tömeg egy gyér tapssal jutalmazza őket. Vannak, akik tovább is állnak, de akad olyan is, aki a folytatásra vár.
- Nos? - kérdőn pillant Theon felé, mert ha a srác benne van, részéről mehet tovább. Úgy tűnik, ha milliomosok nem is lesznek, annyi pénzt biztos összegyűjtenek majd, hogy a rellonos ne lógó orral térjen vissza oda, ahonnan jött.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. szeptember 25. 12:57 Ugrás a poszthoz

Dimitri
az első ellenőrzés | outfit

A Minisztérium kikötötte, hogy bizonyos időközönként egy általuk kiválasztott ember majd ránéz Gerdára és ellenőrzi, minden a legnagyobb rendben van-e vele. Illetőleg alakul-e már az a bizonyos rend, amit elvárnak tőle. Az első nagy találkozás időpontja tehát a kihallgatás és az azt követő napok óta most jött el. Nincs hozzá túl sok kedve, de nem tehet mást, minthogy szót fogad, különben könnyű szerrel altatják majd el képességét, annak viszont nem igen örülne.
A helyszínválasztás még őt is meglepi, egy Frei kávézóba hívja meg a szakember - egyelőre ugyanis nem tudja, hogy partnere milyen nemű -, ami túlzottan is kötetlennek tűnik. Hol itt a csapda? A napsütésre való tekintettel fekete napszemüvege mögé bújik és a csalóka időjárás miatt jobban felöltözik a kelleténél. Na nem mintha melege lenne, ha megsülne is olyan ruhát venne fel, ami eltakarja testének nagy részét. A találkahelyre érkezve nem nehéz kiszúrnia az egyetlen olyan embert, aki egyedül ücsörög és érdeklődve pillantgat körbe. Legnagyobb bánatára ez a személy a legkevésbé sem nő - ő még nem tudja, hogy személyesen Lois Lane-nel van dolga -, amitől azonnal összerándul a gyomra. Ezek után komolyan képesek ezt csinálni vele? Persze nem minden férfi agresszív vagy pszichopata, csak neki volt balszerencséje, igen, ez a jó hozzáállás. Így legalább hányingere nincs.
- Hello - esetlenül int Dimitrinek és kihúzza a vele szemben lévő széket. Miután leül, napszemüvegét a feje tetejére tolja, látni engedvén arcát. A szeme alatti karikák árulkodóak: nincs jól. Lehet mégis ki kéne próbálnia azokat az altató pirulákat. - Drinóczi Gerda Vivien vagyok, azt hiszem egymást keressük - táskáját ölébe húzza és feszélyezve ül, várva a kínos és kellemetlen kérdéseket. Tök jó, hogy a teraszra tudtak ülni az utolsó, kellemes őszi napokban, csak éppenséggel az zavarja a nőt, hogy a Minisztérium soha nem volt még ennyire laza. Minimum egy irodára, de inkább vallatószobára számított. Érdekes.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. szeptember 25. 13:38 Ugrás a poszthoz

Zalán
véletlen karambol | outfit

Csak egy újabb szokásos nap, mikor ellátogat a Minisztériumba. "Bocsásson meg, de azért volna még pár kérdés, vagy pár papír, vagy pár bármi." Lassan már előre köszönnek neki a Minisztériumban, ami azzal is jár, hogy sokakat ismer. A legtöbben persze nem tudják, hogy miért is látogat be ilyen sűrűn, az ügyét meglepően diszkréten kezeli mindenki, aki tud vagy tudhat róla. A legjobb, hogy legalább idebent nem hibáztatja senki, kivéve egy-két olyan embert, akiket amúgy is messzire elkerül. Valami magasabb tisztségben lévő Woody nevezetű pasas például viccesnek találta, hogy beszóljon, szívesen összeüt neki valamit. Haha. Mondjuk az az ember amúgy is úgy tűnt, mintha részeg lenne... És ilyen alakok a Minisztérium oszlopos emberei. Elég gáz.
Ma is könnyed lendülettel érkezett meg és szinte rögtön a lenti recepcióhoz lépett, hogy kedélyesen váltson pár szót az ottani Icukával. Ő már csak így Icukáz minden bigét, aki "segíthetek?" szerepben tündököl, ettől függetlenül jól kijön velük. Sokakban él a sztereotípia, hogy a rellonosok gonoszak, bunkók, bosszúállóak és kiállhatatlanok. Ő ennek egyébként teljes ellentéte, bár tény, hogy nyelve igen éles. Az ő jellemzői inkább a karizmatikusság és a határozottság, bár az utóbbi években vesztett ezekből valamennyit.
Mikor végez, el is indul tovább, még épp int a hölgynek, mikor menetirányba fordulva szó szerint nekiütközik valakinek. Automatikusan tántorodik hátra, hogy picit megtapogassa orrát, mert hát egy mellkast sikerült azért levennie vele. Szerencsére mi baja sincs, így figyelmét immáron a karambol másik felére koncentrálja, aki nem más, mint... Jéé! - Szia Zalán - meglepetten köszön rá a férfira, a közöttük lévő távolságot pedig szinte észrevétlenül növeli meg, így biztonságosan kikerülnek egymás személyes szférájából. Hihetetlen, mennyire ösztönösen cselekszik, tényleg nem fogja fel, hogy minden mozdulata automatikus védekezés. - Hát te?
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. szeptember 29. 18:17 Ugrás a poszthoz

Zalán
véletlen karambol | outfit

Az ütközés ereje csak arra elég, hogy egy pillanatra egyensúlyát veszítse, azonban ahelyett, hogy egy nagyot esne, csak megtántorodik, s Zalán már el is kapja, míg ő másik lábával megtámasztja magát. Nem meglepő módon, ahogy ismét visszanyeri az irányítást teste felett, egy elegáns mozdulattal hámozza ki magát a könnyed szorításból. Ez amolyan múltbéli ártalom, jobb szereti, ha a szükségesnél jobban és többet nem érintkezik senkivel, vagy esetleg még annyit sem. Ez a férfinak persze nem lesz meglepő, pontosan jól tudja, hogy Gerda milyen ügyben érkezhetett, mégha a mai látogatás konkrét indokára esetleg nem is derül fény a beszélgetésük során.
Ha össze akarja zavarni, akkor sikerül. Milyen válasz az, hogy pontosan? Homlokráncolva méregeti az aurortanoncot, mert sejti, hogy valami nincs rendjén, ekkor ötlik eszébe, hogy valószínűleg a kedves papa lehet az oka ennek a szűkszavúságnak. Nem sokat tud a férfi családi hátteréről, de egyszer kibukott, hogy Zalán édesapja a Minisztériumban dolgozik liftkezelőként. A nő megígérte, hogy a sírba is magával viszi a titkot, ha szükséges, így ennek megfelelően hangját lehalkítja, mikor válaszra nyílnak ajkai.
- Én csak pár papír miatt jöttem, de ti összevesztetek? - biztos abban, hogy ennyiből senki nem jön majd rá a mondat alanyára, ellenben a másik érteni fogja a célzást. Ahogy pár ember hangosan nevetve próbál elférni mellettük, arrébb lép, helyet adva nekik, majd komótosan megindul a lépcső felé, megvárva, hogy Zalán is vele tartson. Szívesen beszélget ő órákon keresztül, de közben dolga is van. - Mi történt?
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 7. 10:41 Ugrás a poszthoz

Zalán
véletlen karambol | outfit

Válasz helyett csak halványan elmosolyodik és megrázza a fejét, elvégre inkább meg kéne köszönnie, hogy nem esett ismét egy hatalmasat. Nem ügyetlen típus, mi több, a körülményekhez képest sokkal határozottabb és talpraesettebb, mint az ember elsőre gondolná, ettől függetlenül a lelki problémáknak kívül nincs jele. Az esze természetesen tudja, hogy Zalánnak eszében sincs bántani. Az érzékei viszont ösztönösen reagálnak és nemcsak vele szemben, bárkivel szemben. Ezért is kell pszichológushoz járnia, hátha a sok beszélgetés segít. Nevetséges.
- Legalább tudtok beszélgetni. Még mindig jobb, mintha kínosan hallgatnátok egymás mellett - elhúzza száját, mert végső soron egyik verzió sem túl derűs. Neki sosem voltak problémái a családjával, egyszerűen csak rosszul választott párt. Így hát az állandó veszekedésről nem sokat tud mesélni. - Tényleg, hogy van a húgod? Édesapád megengedte, hogy előkészítőbe menjen? - kicsit le van maradva az eseményekkel, mikor legutóbb futólag találkoztak, még csak a győzködés ment és a remény, hogy a kislányt be tudják nyomni a Shanes-be. Nem lehet könnyű azért az apjuknak sem, hiszen a sikerükben a saját sikertelenségét látja minduntalan - ami persze nem menti fel az alól, hogy rosszul kezeli a helyzetet. A varázserőt senki sem kéri, nem büntethetünk valakit, főleg nem egy ártatlan gyereket azért, mert a birtokában van.
- Túl lassan - szűri fogai között a szót, táskájának pántját szorítva pedig elfehérednek ujjai. - A következő papír, amit aláíratnak velem, már a halálos ítéletem lesz - megforgatja szemeit és bár viccesnek szánja mondandóját, az utóbbi időben tényleg figyelmesen olvasgatja el, amit az orra elé dugnak. Nem árt, ha az ember tudja, mibe is egyezik bele.
Az újabb lépcsőn felfelé baktatva van idejük átgondolni az életüket is. A Minisztérium rosszabb, mint egy labirintus, ráadásul Gerdát sohasem hívják kétszer ugyanarra a helyre. Néha az egyik ajtón kell bemennie, néha másikon, de az is előfordul, hogy emeletet vagy folyosót váltanak. Nem mondhatná, hogy unalmasak az itt töltött percek. - Pedig hihetetlenül izgalmas térkép nélkül caplatni ebben a csodás épületben. Gondolná az ember, hogy lehet ennél jobb programja is? - tettetett lelkesedéssel mutat körbe, mintha valóban egy élmény lenne, hogy megmásszák ezeket a fokokat. - Egyébként elmehetünk valahová. Még nem tudom, hogy lesznek óráim, meg neked gyakorlatod, de kitalálunk valamit - oldalra pillant és elmosolyodik a férfi görbéje láttán. Meglepő módon egy ideje már nem olyan ideges Zalán mellett. Nem önti ki neki a szívét és nem beszél arról, ami Boldizsárral valóban történt. Tudja, hogy bántották, tudja, hogy lelkileg megrogyott, de tiszteletben tartja, hogy a nő nem osztja meg a saját poklának minden percét. Nem könnyű ilyesmiről beszélnie. - Ha már itt tartunk, mikor leszel befejezett auror? Most kicsit félkész vagy még... - egy huncut félmosoly költözik arcára, mintha csak egy darab steak-ről beszélne. Vajon mennyire lehet Zalán átsütve? Lehet, hogy mindjárt kész.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 9. 21:39 Ugrás a poszthoz

Theon
I say a little prayer for you

Az első pillanatban nem gondolta volna, hogy becsatlakozik, amikor pedig Theon könnyedén átlépte intim szférájának határát, már azt hitte, sarkon fordul és mindent maga mögött hagy. Mégis, most itt áll háztársa mellett és érces hangján énekli a Green Day számot, amit a fiú puszta kedvességből csak neki címzett. Gerdától várt pénzt, s ha a lány személyesen ezt nem is adhatta meg, kihasználva a showbusiness dübörgő motorját meghozza a sikert Theon magánszámnak induló előadásához. Az emberek megállnak és jó kedvűen, mosolyogva hallgatják, ahogy, bár néha kiesve a ritmusból, mégis szinte teljes összhangban játsszák a dalt - ki a hegedűn, ki a hangszálain. Aztán a szám véget ér és gyér taps mellett hallani lehet a koppanó pénzérméket, amelyekkel megjutalmazzák a rögtönzött fellépést. Így azért már lényegesen jobb a helyzet, mint volt, ezt le sem tagadhatják.
Theon nagyzoló szavaira hitetlenül húzódik görbe arcára, majd megcsóválja fejét. Végül, mikor rá terelődik a szó, enyhe pír jelenik meg arcán és egy aprócskát hajol előre. A maga könnyed, kislányos szerénységével, zavarba jőve a "tömeg" figyelmétől. Boldizsár sohasem engedte volna, hogy ilyesmit csináljon, állatias féltékenységében ki tudja, mit művelt volna vele. Ettől a gondolattól hideg fut végig a hátán, azonban mindebből semmi sem látszik a külvilág számára.
- Örülök, hogy tetszik - a burkolt bókra felnevet, mert azért egy "nem rossz"-nál jobb volt ez, mindketten tudják. Bár hála Merlinnek Gerda sohasem volt egomán, teljesen jól viseli, ha nem ő van a középpontban és nem dicsérik halálba. Amúgy is képes felmérni a teljesítményét, így az is világos számára, ha minősíthetetlen dolgot produkál. Éljen az egészséges önkritika! Kár, hogy ettől az önbizalma nem tér vissza. - Ne fogd vissza magad. Viszont mehetne most egy klasszikus. Ismered az I say a little prayer for you című számot? - felvonja fél szemöldökét, bár számára nem kérdés a válasz, nincs ember, aki valamilyen formában vagy feldolgozásban ne hallotta volna már. Neki az egyik kedvenc filmje volt annak idején az Álljon meg a nászmenet, aminek egyik ikonikus dala ez volt a színészek előadásában. Még akkoriban tanulta meg és ez mindig jobb kedvre deríti. Persze azért, mert neki ez alap, még simán elképzelhető, hogy a rellonos azt se tudja majd, miről beszél. De azért hátha. Mondjuk ő nem zavartatja magát, mert ennek a számnak a dallama igen könnyen megtanulható, így, ha eddig Theon nem ismerte volna, itt a lehetőség. - The moment I wake up, before I put on my make-up, I say a little prayer for you - szinte már angyali hangon zendít rá, szemeit lehunyja és hagyja, hogy megrohamozzák az emlékek. Van belőlük sokféle és egyiket sem szégyelli. Csak dalol és hagyja a hangokat szállni a szél könnyed szárnyain.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 9. 22:24 Ugrás a poszthoz

Dimitri
az első ellenőrzés | outfit

A Minisztériumtól azt várja, ami maga a Minisztérium. Ridegséget, kimértséget, egy dohos irodát egy kancsó, már langyos vízzel, kényelmetlen székkel és egy vén, ráncos öregasszonyt, aki majd megmondja, mit érez Gerda. De az is lehet, hogy a kihallgató egy férfi, hiszen ha az ember lányát bántalmazzák a házasságában, a létező legjobb ötlet az, ha kirendelünk mellé egy hímet. Nem is érti, hogy nem neki jut ez eszébe először! Hát valószínűleg úgy, hogy mire idáig jutna, már mindegy, mivel egy férfi várakozik egyedül és, mikor kiszúrja a nőt, rögtön fel is veszi vele a szemkontaktust. Nem akarom elkeseríteni, de ebben a pillanatban kevés dolog kedves a rellonosnak, bár az üléssel tett próbálkozást bizonyára nagyra értékeli, már amennyiben van ideje ezzel foglalkozni. Esetlen minden mozdulata és igazából minden szava is - hogy lehet egy szó esetlen? -, látható, hogy zavarban van és kellemetlenül érzi magát. Nem tudja, mit kéne mondania.
A bemutatkozásra biccent és körbepillant a körülményekhez képest zsúfolt kávézó teraszán. Ez a sokaság egyszerre jó és rossz: úgy érezheti, hogy ugyanolyan normális, mint a többiek, akik csak beültek egy gyors italra, de valahol feszélyezi is, hiszen mi van, ha valaki meghallja, amit tett? Ha valaki tudni fogja, milyen ember is ő? Mielőtt elmélyedhetne az önmarcangolásban, meglepetten konstatálja, hogy a férfi egy cappuccino-t tol elé. Pislog párat, majd halványan elmosolyodik, végül pedig kiengedi az eddig benn tartott levegőt. - Köszönöm - hálásan biccent, azonban mielőtt nyúlna a bögréért, rájön, mennyire remegnek kezei. Mivel Dimitri pszichológus, előbb-utóbb úgyis észrevenné, így mély levegőt vesz és zavartan a füle mögé tűr egy tincset, csak aztán húzza közelebb a koffeinforrást.
- Persze, tökéletes. Már kicsit frusztrált a Minisztérium - abból, amit eddig látott a másikból, nem gondolná, hogy egy ilyen megjegyzéssel elásná magát előtte. Elvégre, ha annyira hivatalos akarna lenni, nem itt ülnének, tehát minden bizonnyal neki sincs ínyére, hogy állandóan odabent kell lennie. Mondjuk ez puszta tipp, Gerda nem ismeri a férfit, hiszen annak leváltásakor érkezett a Bagolykőbe, egyéb ügyletük pedig nem akadt. - Nem tudom, hogy mondanom kéne-e valamit, vagy kérdezel. Ez az első ilyen... Ellenőrzésem - zavartan fonja ujjait a bögre fülére, bár meg nem emeli, tekintetét le sem veszi Dimitriről. Ha valami meg is fordul fejében, ami nem helyénvaló - nem, semmi szexuális, az inkább, hogy valami lötty van a cappuccino-ban -, elhessegeti. Senki sem akarja bántani, senki sem fogja megütni. És senki sem intézi majd úgy, hogy pár napot a WC-n töltsön, ahogy Boldizsár tette Gerda öccsének születésnapján. Most már tudja, hogy az is a férfi volt.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 28. 12:37 Ugrás a poszthoz

Várffy-Zoller Róbert
visszavágó

Nem sejt semmit. Összeszedi az eddigi jegyzeteit az Okkultizmus órájára és könnyed léptekkel indul meg a tanterem felé, ahol eddig is tartották azt. Persze feltűnik neki, hogy azon társai, akik vele együtt vették fel az órát, szokatlanul lezserek és nem igen készülődnek sehová, de szociális szeparáltsága miatt aligha volt elképzelhető, hogy bármely diák jelezze neki, elhalasztották az órát.
Így hát kissé meglepetten lép be a terembe, a rossz érzés pedig csak fokozódik, mikor a tanári asztalnál nem Henriket pillantja meg, hanem Robit. Jó, igazából ő is tudta, hogy nem tudja majd elkerülni semmiképp ezt a találkozást és előbb-utóbb következményei lesznek az erdőben történteknek. Pedig ő csak játszott, mégis rossz cicának húzogatta a bajszát. Megacélozza magát és úgy tesz, mintha nem lenne a szituációban semmi különös, még arra is veszi a fáradtságot, hogy egyik szemöldökét felvonja, amolyan "hmm, érdekes" stílusban.
- Várffy - köszönésképp biccent és mivel nem kell tovább gondolkodnia, miért nem érkeznek társai, így behajtja az ajtót maga mögött. Úgysem bánthatja vagy okozhat maradandó sérülést neki, ettől tartania felesleges is lenne, no meg azon túl, hogy történt egy diákcsíny, senkinek semmi baja nem lett. Ettől függetlenül nem egy életbiztosítás a pálcát pörgető férfival egy helyiségben tartózkodni, így az első padra leteszi a holmiját és előveszi sajátját. Csak azért, hogyha párbajra kerülne sor, ne álljon ott, mint egy... Hát igen, tudjátok.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 28. 12:48 Ugrás a poszthoz

Anton bá'
büntetőmunka

Nem gondolta volna, hogy a Robival való összetűzése odáig fajul, hogy büntetőmunkát kapjon, ráadásul az igazgató mellett. Pedig Anton bá mekkorát nevetett volna, ha látja Várffy-t nyakig elásva! Bizonyára jól mulatott volna, bár kétség sem férhet hozzá, hogy ígyis-úgyis büntetőmunka lett volna a jutalom. Ezen a csodás őszi napon pedig mi is lehetne jobb program, mint aktát tologatni az új igazgatónál?
Így hát nem túl sok kedvvel, de még annál is kevesebb lelkesedéssel kopog, majd nyit be az ajtaján és néz szembe fogva tartójával. Igen, ő jelenleg börtönként tekint erre és, bár az évnyitón nem tűnt ijesztőnek a másik, azért hallott ezt-azt róla. Gerdának amúgy sem szíve csücske egyetlen férfi sem - persze jó kérdés, hogy akkor minek kötött bele Robiba? -, hát még akkor, ha nem a legjobb a híre.
- Jó napot. Drinóczi Gerda vagyok és büntetőmunkára jelentkezem - az ő idejükben ez még így ment. Akarta a fene csinálni, de "jelentkeztek érte", érdekes. Úgyhogy némileg feszengve ácsorog és csak azért imádkozik, hogy minél hamarabb véget érjen a nap vagy legyen Anton annyira jó fej, hogy a nő ne haljon bele az unalomba.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 28. 13:10 Ugrás a poszthoz

Dr. Meyers
az első alkalom

Ideges. Őszintén, ki ne lenne ideges? Kezeit tördelve ücsörgött már tegnap este is otthonában, azon gondolkodott, mi lesz majd ma. Soha nem találkozott még Riley-val, nem tudja, milyennek is képzelje el, egyelőre csak egy időpontja van hozzá. Azt rebesgetik, hogy nagyon kedves nő, általában. Ezt őszintén nem tudja mire vélni, elvégre tapintatosságból nyilván nem osztották meg vele, hogy Riley néha férfi. Az éjszakája még a szokásosnál is nehezebben telt, rémálmok gyötörték, amikor végre sikerült megadnia magát a fáradtságnak, ha azonban ébren volt, folyamatosan kattogott az agya. Tulajdonképpen a baleset napja óta azt próbálja felidézni, mi idézte elő a vitát, min vesztek össze? Nem emlékszik, nem fogja tudni elmondani. Egyáltalán mit fognak tőle kérdezni? Az nyilván badar elképzelés, hogy arról beszélgessenek, hogy is érzi magát, mert egyébként jól, leszámítva az apróságokat. Az olyan apróságokat, mint a kialvatlanság, az állandó készültség, a be-bevillanó emlékek, ahogy kirázza a hideg, hogy nem bírja elviselni, ha egy férfi próbál hozzá közel kerülni, ne adj isten megérinteni Őt. Ezek pedig csak a leggyakrabban előforduló dolgok.
Hajnalban végül feladta a küzdelmet és egy kávé társaságában igyekezett beletemetkezni egyik kedvenc könyvébe, teljesen sikertelenül. Még a szívének legkedvesebb lemezt is feltette, amelyen zongoraválogatás van, de mindhiába. A percek óráknak tűntek, míg eljött az ideje, hogy elinduljon a pszichológusi rendelőbe. Ahogy halad a kastély felé, mellkasát nyomni kezdi valami, mintha ülnének rajta, légzése is egyenetlenebb, egyszerűen pánikol. Végül az ajtó elé érve ráteszi a kezét a kilincsre és vár. Tíz óra van, most kellett jönnie, Riley minden bizonnyal már ott ül bent, talán azzal is tisztában van, hogy a nő épp hezitál. Nyel egyet, próbál mély levegőt venni, majd nagy nehezen kopog két halkat - hátha nem hallja meg a bent lévő -, azonban mikor szabad utat kap, végül megadja magát. Most már tényleg nincs visszaút.
- Jó napot - igyekszik határozottnak tűnni, mintha nem tartana a rá váró dolgoktól. Persze úgy beszél, mintha egy henteshez küldték volna, vagy vallatásra, mivel azonban még sohasem volt pszichológusnál, meg egyébként az utóbbi időben nem is nagyon érdeklődnek iránta vagy az érzelmei iránt... Nem tudja, mit kell várnia vagy remélnie. Nevetségesnek érzi magát, ahogy magabiztos nyúl módjára tisztes távolságban, pont a menekülési útvonal kellős közepén ácsorog. Pedig igazán nincs mitől tartania, erre pedig idővel ő is rájön majd.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 29. 15:36 Ugrás a poszthoz

Zalán
véletlen karambol | outfit

Keserédes ízt érez szájában a mondatra, mert ez bizony szomorú. Vele nem kiabáltak a szülei, tulajdonképpen soha és, bár a kamaszvillongások nem maradtak el, ilyen hidegháborús helyzet nem állt fenn. Talán ezért is van az, hogy nem tud tanácsot adni a férfinak, bármennyire is akar.
- De akkor ezek szerint sikerült, és ez a legfontosabb! - egy biztató mosolyt küld Zalán felé és minden bizonnyal megsimítaná a karját, ha nem lenne rosszul a gondolattól is. Nem tudja elképzelni, hogy valaha ismét gyengéd legyen valakivel, vagy egy férfi próbálja meg ugyanezt vele. Tudjátok, azért bármennyire szingli valaki, mindig vágyik egy társra, akihez esténként bújhat, aki cirógatja, ápolja, ha beteg... De Gerdából kiveszett ez a vágy. Azt hiszem, jó kifejezés az, hogy kiölték belőle.
- Ohóó, az kéne még nekem. Majd elzongorázom a törvényeket... - megforgatja szemeit, aztán hirtelen meg is akad. - Mondjuk ez nem egy rossz ötlet - döbbent elismeréssel bólogat saját elvetemült tervére, mert egyébként tényleg nem butaság. Nagyon sokan rongyosra hallgatnak egy-egy dalt, fejből tudják a szövegét még éveken keresztül. Ha nekiállna törvényeket megkomponálni és zongorakísérettel előadni... Jó ég! - Na hát nekem is ez a bajom, már emlékezetből menne! - felnevet, eközben pedig megcsóválja fejét. Mire megrajzolja a jelenlegi állapotot, addigra úgyis mindent átszerveznek és átrendeznek. Rémes egy hely ez.
- Ah, tényleg - Zalánnal együtt fékez le, majd áll meg, ezzel egyidejűleg pedig már mozdul is arrébb. Rengetegen vannak itt mindig, hosszú tömött sorokban várnak az ügyintézésre és papírok átadás-átvételére. Unalmas és zsúfolt hely. - Benne vagyok. Majd öhm... írok baglyot, vagy írj, aztán megszervezzük! - kissé el kellett gondolkodnia, elvégre most még a Rellonban van és a házát épp csak felújítják, de biztosan megoldja majd a levelezést. Meg hát, a véletleneknek köszönhetően akárhol összefuthatnak. Ezzel a végszóval elbúcsúzik a férfitól és megindul a célállomás felé, csak ekkor jut eszébe, ha van mobilja, számot is cserélhettek volna, vagy legalább facebookot. Évek múltán ismét aktív és lehet még értelme is volna, mert sokkal gyorsabb, mint a bagoly. Felsóhajt és legyint, már mindegy. Pár kopogás után ismét belép a pokol kapuján, hogy újabb papírhalmokat írjon alá. Remek.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 29. 15:53 Ugrás a poszthoz

Várffy-Zoller Róbert
visszavágó

Megvonja vállát, amolyan "kit érdekel" stílusban. Ő ugyan nem fogja isteníteni, mint a többi elvakult VZR fan... Már csak azért sem, mert semmi oka rá, hogy éltesse, ezzel pedig áltassa és táplálja a benne égő egoizmus tüzét. Ettől még persze voltak neki is erényei, mint például, hogy remek pálcaforgató volt. Igazából a kviddics se ment neki rosszul, eltekintve attól az apróságtól, hogy bullshit volt minden megmozdulása. Lehetett volna tehetséges, de... Na tudjátok.
- Nagyon vicces vagy - egy gúnyos mosoly kíséretében hátsó zsebébe mélyeszti pálcáját, majd a kérésre felvont szemöldökkel elindul Robi felé. Nagyon gyanús ez neki, az erdőben történtek után nem egyszerűen nem akar párbajozni, még egy baráti csevejre is meginvitálja. Persze Gerda figyelmét nem kerülte el a merengő sem, így vannak tippjei, mi fog következni. - Ugye egy kellemes dolgot szeretnél mutatni? - unott-vontatott hangon teszi fel a kérdést, miközben lassanként megérkezik a férfi mellé és tekintetével követi mozdulatait. Amikor megszólal, a nő akaratlanul is felnevet, de nem ellenkezik, hitetlenül mosolyogva megcsóválja fejét és mindenféle erőszaktól mentesen, magától nézi meg az emléket. Miközben figyeli a történéseket, eldönti, hogy megvicceli Robit. Ez az ember nem normális!
Kiemelkedik a merengőből és döbbent arcot vágva pillant hol az eszközre, hogy Várffy-ra. - Istenem... Pedig én... Én azt hittem - mintha csak zavart lenne és most döbbenne rá az igazságra, úgy lép egyet hátra, végül pedig csalódottságot mímelve lehuppan az egyik padra. Tényleg, szinte esik. Annyira jól adja elő, hogy még magát is majdnem megtéveszti. - Nem tudom, hogy gondolhattam, amit, nem kellett volna - bocsánatkérőn pillant fel az igazgató-helyettesre, majd, mintha csak eszébe jutna valami, előveszi pálcáját, hogy ő is kihúzzon egy emlékszálat. - Azt hiszem, ez lehetett az oka annak, hogy Yaristát ilyen jónak tartottam. Szégyenletes, így utólag - mintha csak valamiféle titkot akarna mutatni, a merengőbe teszi az emléket és arrébb áll, hogy Robinak legyen esélye belenézni.
Ha így tesz, láthatja, amikor Yarista egyik meccsén ül Gerda, a férfi pedig bravúros játékával lesöpri az ellenfelet, ezzel megnyerve csapatának a kupát. Miközben keresztbe font karral ácsorog, arcára félreérthetetlen mosoly költözik. Vannak, akik ügyes kezdők... És vannak, akik tehetséges profik.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. október 29. 20:33 Ugrás a poszthoz

Várffy-Zoller Róbert
visszavágó

Csak karbafont kézzel várja, hogy azt a bizonyos kupamérkőzést, vagyis annak végét megnézze. Boldizsár ragaszkodott hozzá, hogy kimenjenek, Gerda pedig természetesen nem mondhatott nemet egy ilyen kérésre, ugyebár... Úgyhogy, bár nem büszkélkedhet túl sok meccsen való jelenléttel, ez egy közülük.
- Sok mindent nem néztél volna ki belőlem - felvonja fél szemöldökét, hangja némileg provokáló. Mert ugye az erdő mélyén történtekre nem gondolt a férfi, ahogyan másra sem, például a jelenlegi emlékre. Maradjunk annyiban, hogy bár a nő szociális interakcióknak híján volt, nem veszett ki belőle minden élet és leleményesség. Hosszú idő óta először fűti valami legbelül, arra sarkallja, hogy tanítsa móresre Várffy-t, ami ismervén az elmúlt éveit, igen meglepő. Ez az egész szituáció kibillenti a megszokottból és eléri, hogy bevállalós legyen és merjen kiállni önmagáért. Ez jó, nem?
- Ne kímélj - unottan forgatja meg szemeit, mert nem lepi meg igazán ez a fejlemény. Persze ő inkább párbajra számított, semmint büntetőmunkára, esetleg a háztól való pontlevonásra, ám mielőtt tovább pöröghetne agya, Robi vázolja is, amit kitalált. Gerda ösztönösen fintorodik el, annyi szent, hogy nem fog egész tanévben titkárnőset játszani, van neki ennél sokkal jobb dolga is. Szóval rögtön indulhat a stratégia, hogy kibújjon valahogy a büntetés alól. - Kössünk alkut - hamiskás mosoly terül el arcán, mert tudja, hogy csak akkor kerülhet nyerő pozícióba, ha ügyesen játszik. Ami persze nehéz VZR ellen, de nem lehetetlen!
- Tegyük fel, hogy egy teljes napot végigdolgozok Antonnál, akár egy kis angyal. De csak egy napot. Cserébe nem hozatom nyilvánosságra a képet, amin nyakig merülsz a földben, megalázottan. Ja amúgy egész jó programok vannak arra, hogy manipuláljuk emberek hangját, szóval adott esetben elismerheted azt is hitelesen, hogy Yart jobbnak tartod magadnál - széttárja karjait, amolyan "ki tudja, mi sül ki ebből" stílusban. A hangfelvételt lehet szerkesztgetni, a kép pedig tűéles lett, úgyhogy mondjon Robi bármit, ezt nem magyarázza majd ki. Hogy zsarol-e? Még az is elképzelhető, de azért igyekszik óvatosan tenni. Noha nem fél a férfitól, pontosan jól tudja, hogy megütheti a bokáját. - Viszont a személyes megbízatás határozottan felkeltette az érdeklődésemet. Hallgatlak.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 4. 22:27 Ugrás a poszthoz

Anton bá'
büntetőmunka

A csalódottságra felvonja szemöldökét, elvégre épp elég baj az, hogy büntetőmunkára kell érkeznie, ha még el is késne, nos... Pontosan az történne, amit Anton mond. Minden sokkal rosszabb lenne annál, mint amilyen most. Pedig a papírhalmokat látva nehéz elképzelni, hogy lehetne még ennél is katasztrofálisabb a helyzet.
- Hát azt látom - arra nem is reagál, hogy alapvetően a pontosság mennyire fontos és ő ezt mennyire tartja. A mappák csapódására kissé összerezzen, nincs az ő pici lelke ahhoz szokva, hogy csak így dobálózzanak. Mégis, mire felocsúdik a döbbenetből, érkezik a következő, mikor is Anton finoman szólva sem tapintatosan az intim szférájába tolakodik. Gerda szemei elkerekednek és első ijedtében csak automatikusan hátrál, mert ugye mégis csak az igazgatójával beszél, nem közölheti vele, hogy húzzon arrébb. Bár, ami azt illeti... Nem, viccelek, egy büntetőmunka bőven elég neki, a Várffy-Zoller Róbert nevezetű koloncról a nyakában meg már nem is beszélve.
- Bármit, csak kérem lépjen ki a magánszférámból - kelletlenül szűri fogai között a szavakat, miközben igyekszik koncentrálni, hogy szívverését ismét normalizálja és a diónyi nagyságúra szűkült gyomrát lenyugtassa. Igen, abból a pirinyó szervből simán el fog indulni az epe, ha ez így megy tovább. - Őszinte leszek, teljes mértékben hidegen hagynak az iskolatársaim. Szeretném letudni a büntetőmunkát és hazamenni, ez a mára kitűzött célom - mivel Anton láthatóan nem szívbajos, így a nő sem érzi úgy, hogy sztaniolba kéne csomagolnia, amit gondol. Persze most nem volt tiszteletlen, csupán a maga tárgyilagos módján közölte a valót: szabadulni akar és, ha ehhez egész nap iratokat kell rendeznie, ám legyen. Amúgy meg, ezután a kezdés után bizonyára remek lesz az együtt töltött hosszú órák armadája, lévén épp most kapcsol cintányéros majom üzemmódba, hogy ki tudja zárni az őt körülvevő ingereket. Merlin, gyere le!
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 4. 23:09 Ugrás a poszthoz

Várffy-Zoller Róbert
visszavágó

Cseppet sem lepődik meg a férfi magabiztosságán, ajkára gúnyos mosoly ível, ahogy gondolatai szavakká formálódnak. - Hát persze, el is felejtettem, hogy a nagy Várffy-Zoller Róbert nem ért a mugli technológiához. Igazán kár - ahogy befejezi, enyhén csücsörre állnak ajkai, elvégre pusztán azért, mert Robi nem hisz valamiben, még nem jelenti azt, hogy nincs. Annyira önelégült, hogy az nem igaz, de majd megtanulja, hogy nem eszik olyan forrón azt a kását.
- Még átgondolom - szemtelenül megvonja vállát, miközben karjait keresztbe fonja maga előtt. Őt inkább a személyes megbízatás érdekli, semmint valami unalmas büntetőmunka. Pontosan jól tudja, hogy Robi ennél tud többet is nyújtani, csak elhúzza az orra előtt a mézes madzagot. - Tulajdonképpen mindig van választásom - kivételesen a hangjában sem gúny, sem szarkazmus nincs, egyszerűen az elmúlt évek szenvedése után rájött, hogy mindig van választása. Ezt persze Boldizsár mellett nem tudta, vagy csak nem hitte, de mióta szabadult a béklyótól, nem kérdőjelezi meg többé, hogy léphet-e, avagy sem. Ezt persze Robi nem értheti, de nem is kell neki.
A kérdésre elsőre csak egy homlokráncolással felel, majd bólint egyet, mintegy jelezvén, hogy összeszedi a gondolatait. Sok mindenért lehet utálni. - Igazából elviselhetetlennek tartalak. Akárhol is vagy, nem tudod megállni, hogy ne vond magadra mások figyelmét, kérkedsz, önimádó és beképzelt vagy. Nem tagadom, hogy vannak olyan dolgok, amiben megérdemelten vagy elismert, de túlontúl nagyra vagy magaddal, ami az emberek többségéből antipátiát vált ki. Nagyjából ez a helyzet velem is - meglepően nyugodtan és kedvesen beszél, mert bár tudja, hogy az iskola igazgató-helyettesével áll szemben, ha egyszer kérdez, akkor arra illik is válaszolni. Talán rosszul teszi, hogy mindezt elmondja neki, de ha egyszer így van, akkor felesleges szépítenie. Arról már lecsúszott, hogy némi mézzel-mázzal levegye a lábáról Robit, az önérzete pedig nem is engedné, hogy azt hazudja, nincs semmi oka az ellenszenvének. Hát, ennyit erről.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 8. 10:57 Ugrás a poszthoz

Dimitri
az első ellenőrzés | outfit

Próbál nem ideges lenni, elvégre nem kivégzésre, hanem beszélgetésre jött. Kár, hogy amit az agy tud, azt a lélek gyakran elfelejti, mert emlékezik és behelyettesít. Semmi probléma, mély levegőt vesz, majd még egyszer, míg kezeinek remegése kicsit alább nem hagy. Dimitri válaszára végre elmosolyodik: érdekes, ahány emberrel beszél, a Minisztérium nem a szívük csücske, minő meglepetés... Bár több dolgot nem fűz hozzá a témához, magában elgondolkodik és konstatálja, nem is bánja, hogy az önvédelemből elkövetett gyilkosság okán az erkölcsije sohasem lesz tiszta és sohasem vállalhat majd hivatali munkát. Inkább hal éhen művészként, semmint abba a nyomasztó épületbe kelljen járnia.
- És nem fogják kikérdezni, hogy mit mondok? Mármint, hallgattak már ki, biztos ezer szálon végigfut majd minden lélegzetvételem, nemhogy a szavaim... - kellemetlen tény, de az erőkorlátozó fülbevalói, a sok aláírt papír, a folytonos ellenőrzések... Nem fogják csak úgy békén hagyni Dimitrit, ha pedig kiderül, hogy nem húzott ki semmit Gerdából, talán büntetést is kaphat. Na tök jó, a női túlbonyolítás következménye, hogy egyetlen apró dologból rögtön mindenért ő a hibás, többek között a világ hamarosan bekövetkező pusztulásáért IS (plusz-mínusz ezer év).
- Hát... Áll. Mindenki kedves, de én nem igazán beszélgetek senkivel - feszengve húzza ki magát, majd megemeli a bögrét, hogy belekortyoljon. Valóban, hány emberrel is került kontaktusba azóta, hogy ott van? Nem túl sokkal. A falakon kívül persze akad ismerőse, de akikkel annak idején jóba volt, mind elfordultak tőle, vagy nem is emlékeznek a létezésére. Ilyen ez a popszakma, ha nem hagysz magad után nyomot, előbb-utóbb senki sem fogja tudni, hogy ott jártál. - Akiket ismerek korábbról, szinte mind haragszanak rám, jogosan, amiért nem adtam hírt magamról. Szóval nem igazán keresnek vagy elutasítóak. Nehéz újra beilleszkednem, mikor nem tudok közel engedni magamhoz embereket, mert kérdezni fognak, én pedig... Nem is tudom. Nem tudom, mit kéne mondanom magamról - hát igen, ha ismerkedsz emberekkel és kérdeznek, akkor mesélsz magadról. Csakhogy az elmúlt négy évéről nem egyszerűen nem tud, de nem is akar senkinek beszámolni. Ameddig a pszichológusának képtelen elmondani a történteket és elkezdeni feldolgozni ezt a nem kis traumát, addig nem várhatja el magától, hogy másoknak kiteregesse a szennyest. Persze előbb vagy utóbb minden kiderül, de jobb lenne, ha ezúttal utóbb lenne.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 11. 10:46 Ugrás a poszthoz

Anton bá'
büntetőmunka

Hogy ez az ember mekkora egy tapló! Olyan nagy az irodája, hogy bált is lehetne benne rendezni, de nem, ő Gerda magánszférájában érzi jól magát, amitől a nő gerincén végigfut a hideg, a pánik pedig kényelmetlenül nyomni kezdi mellkasát. Egyszer igazán kaphatnának női igazgatót, de komolyan, mennyivel könnyebb lenne most ez a szitu!
- Pompás - elhúzza száját, de legalább az eddig benn tartott levegő kiszakad tüdejéből, ahogy Anton végre ellép tőle. Ilyet soha, de soha többet nem akar átélni. A székre pillant, majd gyorsan, nyakát behúzva slisszol el az igazgató mellett, hogy helyet foglalhasson. - Öhm, köszönöm, ez kedves Öntől - nem börtönre számított, de azt sem hitte volna, hogy majd koszt és kvártély várja. Nem mintha éhes vagy szomjas lenne, de ettől a sok papírtól könnyen megéhezik az ember, ráadásul ha csak egy szemernyi esély is van arra, hogy ellébecolja a büntetőmunkát falatozással... Csak jó viszonyt kell kialakítania a férfival - nem úgy, mint előtte Robival.
Némán kezdi rendszerezni az első doboz tartalmát, bár be kell vallania, hatalmas káosz van benne. Pálcája segítségével legalább tisztességesen összerendezte a papírokat, hogy ne legyen minden fejjel lefelé vagy összevissza, azonban, nem akarván kihúzni a gyufát, a rendrakást már varázslat nélkül kezdi meg. A hozzá érkező kérdésre fel sem pillant a papírokból, elvégre dolgozni jött elsősorban.
- Amióta négy évvel ezelőtt összeházasodtam valakivel, majd pár hónappal ezelőtt az elememmel önvédelemből megöltem - ekkor unottan emeli meg fejét, hiszen erről Anton is tud, már amennyiben a felvételi jelentkezésnél elolvasta a nő aktáját. A Minisztérium beleegyezett, hogy folytassa tanulmányait, a korlátozó fülbevaló pedig védi nemcsak Gerdát, de a környezetét is. - Az a helyzet, hogy senkit sem érdekel, mi történt, mindenki haragszik, amiért eltűntem. Hát, szívesen cserélnék velük. Sokkal könnyebb ítélkezni, mint kérdezni - széttárja karját, figyelmét pedig ismét a papírhalomra fordítja. Bármennyire tűnjön is úgy, hogy lazán veszi az egészet, csak a vak nem láthatja rajta, hogy nagyon is kínozzák az ehhez fűződő gondolatai. Jóvá akarná tenni, de nem tudja, hogy kell, így viszont szenvedőn vergődik egy helyben. Micsoda öröm, hogy ennek pont az igazgató lesz tanúja! Touché.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 14. 22:38 Ugrás a poszthoz

Gellért
újabb váratlan találkozás | WestEnd

Nem shoppingolós fajta, mi több, tőle teljesen távol áll az órákon keresztüli ruhapróba, céltalan bolyongás a plázában vagy értelmetlen pénzszórás. Ő az az ember, aki tudja, mit akar, tudja hol keresse és azzal is tisztában van, mennyit hajlandó minderre áldozni. Úgyhogy bármennyire is fájjon a tény, miszerint a legtöbb holmiját le kell selejteznie - Boldizsár mellett olyasmi, mint a vásárlás, szóba sem jöhetett, akkor volt új holmija, ha a férje hazahozott valamit -, nem kívánság hangverseny címszó, savanyú képpel veszi nyakába a várost.
Az egy dolog, hogy átlagos, hétköznapi cuccokat kell szereznie, de sajnos nem bővelkedik alkalmi ruhadarabokban sem. Nem egy nagy szoknyarajongó, de most úgy érzi, szeretne kibontakozni és a nőiesebb oldalát is megmutatni. Nincs könnyű dolga, mert amilyen szétszórt volt reggel, elfelejtette lekenni a sebeit, így már csak abban biztos, hogy próba esetén nem mozdul ki a függöny mögül. Kedvenc üzleteit veszi sorra és természetesen a farmerekkel, bőrcuccokkal és lazább ruhákkal boldogul a legkönnyebben. Egy csinos, csónaknyakú, kötött felsőt is választ magának, méghozzá bordó színben, amikor pedig úgy érzi, hogy mind télre, mind nyárra, mind egy életre bevásárolt átlagos cuccokból, ki is fizeti őket.
Vélhetően utolsó üzletébe sétál be, az Orsay-ba - ami egyébként személyes kedvence lenne, ha business dresscode szerint kéne öltözködnie -, a szatyrait kínkeservvel tartja csak kézben. Elég nehéz ilyen sok holmival válogatni, így végül megkéri az egyik eladót, hadd pakolhassa le mindenét egy próbafülkében. Ezután felgyorsul minden, négy elegáns ruhát is kiválaszt, hogy felpróbálja őket, amikor pedig indulna, valaki megkocogtatja a vállát. Ijedtségében szinte ugrik egyet és rögtön hátrakapja a fejét, akit pedig megpillant nem más, mint...
- Gellért? - döbbent arckifejezése bizonyára mulattatja majd a férfit, egyelőre viszont csak az jár a fejében, mit kereshet egy női üzletben. Mondjuk kiszúrta Gerdát és bement, ez jogos. Vagy valakinek keresett egy aprócska ajándékot. Ez sem elképzelhetetlen. A kiválasztott darabokat magához öleli és a fülkék felé pillant, talán türelmetlennek is tűnhet egy kicsit. - Mmm, figyelj csak, volna kedved meginni valamit? Ezt a pár holmit megnézem magamon, aztán mehetnénk valahová.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 19. 09:52 Ugrás a poszthoz

Anton bá'
büntetőmunka

A csend, melyben dolgoznak, kifejezetten megnyugtatja és abba a hitbe ringatja, hogy talán nem is lesz olyan szörnyű ez a nap. Persze jó se, hiszen büntetőmunkát kell végeznie, de így van lehetősége kicsit magával lenni, gondolkodni és összegezni. Mert egyébként van mit. Amióta visszatért Bogolyfalvára, egészen megváltozott és kezd olyan lenni, mint régi önmaga. Csak az nem változik, hogy képtelen elviselni a férfiakat, ez viszont nagyon erősen jelen van életében. Eszmefuttatásából Anton zökkenti ki a kérdésével, amire készségesen válaszol, nem sejtvén, hogy a férfi mit sem tud a történtekről. A nő abban a hitben él, hogy itt még a falnak is füle van, ebből kifolyólag az is hallott már erről pletykákat, aki nem ismeri. Logikus.
A válaszra felkapja fejét, szemei elkerekednek. Hogy mi van? Még a kiegészítés sem oszlatja el meglepettségét, bár úgy hiszi, érti, hogy a férfi mire szeretne kilyukadni. - Én néha nem így gondolom - lesüti szemét és kínosan elmosolyodik, ahogy a következő kupacért nyúl. Hogy is lehetett volna helyes kioltani egy emberi életet, akár önhibáján kívül is? Hiszen túl a tényen, hogy életveszélyben volt és eleme, kikerülve irányítása alól cselekedett, mégis csak gyilkosságot követett el. Ha bűnös, bíróság elé kellett volna vinni, nem pedig Isten ítélőszéke elé állítani.
- Így is mondhatjuk. A külvilág számára megszűntem létezni, miután a férjem minden kapcsolatomat elvágta a barátaimmal és a családommal - megvonja vállát, mert bár nem könnyű erről beszélni, még mindig egyszerűbb, mint elmesélnie egy estéjüket otthon. Abban sem kedveskedés, sem köszönet nem lenne, bár tulajdonképpen visszaemlékezni arra, hogyan szeparálták el a szeretteitől... Ez sem jobb. De talán kíméletesebb a semleges tényekről beszélgeti, mint beleállni a durva részletekbe, legalábbis most így érzi. - Tulajdonképpen igazuk van, hogy nem kíváncsiak rám. Egyik pillanatról a másikra nem válaszoltam az üzeneteikre, mert nem mertem. Féltem, mi történik, ha Boldizsár rájön majd - a kezében lévő irat szamárfülét egyengeti ki, lassan morzsolgatva ujjai között. A sűrű bagolyváltások megritkultak, már nem kellett folyton válaszolnia és már nem érdeklődtek utána. Futólag néhány tollas érkezett ugyan, de az utolsó évben végleg megszűnt minden. Vagy talán csak férje semmisítette meg őket, ezt már sosem tudja meg.
Utoljára módosította:Drinóczi Gerda Vivien, 2019. december 16. 10:13
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 19. 14:16 Ugrás a poszthoz

Várszegi Gábor

Kattan az öngyújtó, a szájából kilógó cigi pedig felizzik egy pillanatra, hogy aztán lassan égjen tovább. A kifújt füst ködbe burkolja vékony alakját, ahogy a kastély felé baktat, elvégre bármennyire is maradt volna otthon, ideje tiszteletét tennie a tanóráin. Ahogy eddig is tette egyébként, de ez most mellékes. Késésben van, de nem zavartatja magát különösebben, Henrik jó fej, nem valószínű, hogy a nyakába varr egy büntetést. Várffy-tól már jobban tart, a büntetőmunka kiosztása óta ugyanis nem igen hallott felőle, márpedig várja azt a híres "személyes megbízatást".
Fel sem tűnik neki, hogy egy ifjonc elsős mekkora lendülettel húz el mellette, ugyanis épp zenelejátszóját nyomkodja - egészen pontosan a felrúnázott telefonját -, csak később, mikor felpillant a készülékből veszi észre, hogy eddig az eridonos nem volt ott. Ahh, gólyák, majd rájönnek, mi a dörgés. Hagyja, hogy az egyelőre tökéletesen látható alak távolodva egy ponttá zsugorodjon, ugyanolyan kényelmesen szívja cigarettáját. Rég gyújtott már rá, de ma szükségét érzi, mert az éjszakája megint rémesen telt. Persze az haladás, hogy múlt héten Zlatanhoz behúzódhatott egy lidércnyomást követően, majd részben kialhatta magát. Ma is ivott már két kávét, de olyan, mintha csapvizet folyatna magába, egyszerűen már nem hat. Talán érdemes volna Riley-nak beszámolni enyhe insomniájáról is, ha netán tán arra járna.
A kastély bejáratán átlépve a csarnokban találja magát, ezzel együtt beérve a friss húst. Bár Gerdának nem tiszte megmondani, hogy ki tűnik tanácstalannak és ki nem, azért hagyatkozik az első megérzésére. Ebben az óriási épületben pikk-pakk el lehet tévedni, úgyhogy kedves lesz és segít. Legalábbis ő ebben a hitben él. Szív még egyet cigijéből - kit érdekel, hogy beltérről beszélünk, nyomassuk! -, majd odalép az ismeretlenhez.
- Hello, minden oké? Tudod, merre van az arra? - szemei kissé összeszűkülnek, hangja pedig rekedtesen szól. Éljen a dohányzás és az egész napos némaság, ha egyszer meg kell szólalnia, úgy hangzik, mint egy tüdőrákos nőstény rinocérosz - és az nagyon durva.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 20. 12:03 Ugrás a poszthoz

Várszegi Gábor

Totális késésben van, igazán mindegy, hogy segít-e az újonnan érkezőnek, vagy elmegy mellette. Ez pusztán emberség, amiből ő keveset kapott az elmúlt négy évben, adni viszont annál többet próbál. Na azért véresen komolyan se veszi magát, ha nem kérnek belőle, ezer százalék, hogy tovább áll. Ez a veszély azonban nem fenyegeti, mivel az eridonos pontosan annyira elveszett, mint bárki más, aki először tette be a lábát a kastélyba.
- Akkor kitaláljuk - elmosolyodik és zsebre vágja szabad kezét, miközben a cigit ismét szájához emeli. Hallgatja Gábort, közben pedig bólint egyet és kifújja a füstöt, ismét. Sajnos viharos sebességgel fog így elfogyni, úgyhogy amíg teheti, lehet előkap egy másikat. De addig is... - Persze, a nyugati szárnyba kell majd menned, de egy darabig el tudlak kísérni - megvonja vállát, végül leejti a csikket, hogy bakancsával könnyedén taposson rá. Hihetnénk, hogy van akkora tahó, hogy ott hagyja, de ha másért nem, hát a jó benyomás kedvéért előveszi pálcáját és a kukához repteti, hogy nyoma se maradjon. Kivételesen nem érezte úgy, hogy a muglimódszerű lehajlás, felvétel, séta, kidobás, visszatérés körforgást kéne végigcsinálnia. Fejével a megfelelő irányba bök és lassú léptekkel elindul, várva, hogy a gólya is kövesse.
- Izgulsz már? - oldalra pillant egy rövid időre, aztán zsebébe nyúl a cigarettájáért, hogy még egyet elszívhasson, mielőtt belép a terembe. Sajnos semmilyen hatást nem tapasztalt eddig, de hátha most majd megtörténik a csoda. Meg sem állva gyújtja meg és rak vissza mindent oda, ahonnan elővette, csak ezután jut eszébe, hogy még be sem mutatkoztak. Na nem valószínű, hogy megjegyzik egymást, nagyjából lehetetlen, hogy összefussanak, de az illem mindenképp megköveteli ezt a gesztust. - Amúgy Gerda vagyok.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 21. 13:04 Ugrás a poszthoz

Gellért
újabb váratlan találkozás | WestEnd | próbaruha

A visszakérdezéstől zavarba jön és a kiválasztott ruhákkal egyensúlyozva kelletlenül hátratűri egy tincsét. Jól van már na, sok mindenre számított volna itt, csak ismerősre nem. Ami azt illeti, arra főleg nem. Mindenesetre gyorsan improvizál, egyébként is akart írni a férfinak, hogy beszélniük kéne, most övé a kezdeményezés felelőssége.
- Igen, ezt a... - ekkor pillant le a rá váró szatyrokra és tudatosítja, hogy a kezében újabb nagy adag van. - Óóó, igen, tudod öhm... Szóval ideje volt kicsit megújítani a ruhatáram - látszik rajta, hogy zavarban van, így nem teketóriázik sokat, hanem bemegy a próbafülkébe, hogy elhúzza maga mögött a függönyt. Természetesen Gellérttel így is tudnak beszélgetni, nem a fülét használja öltözködésre - ami nagy szerencse, mert baromi hülyén nézne ki és baromi ügyetlen lenne.
- Te semmit sem változtál - megforgatja szemeit és, bár a férfi ezt nem láthatja, biztos benne, hogy tudja. Igaz, rég volt már, hogy ők ketten szinte elválaszthatatlan barátok voltak, de talán nem veszett el minden emlék, minden közös pillanat. Márpedig annak idején Gerda annyit forgatta a szemét, hogy az már szinte büntetendő. Az a csoda, hogy nem lett izomlázas tőle. Leveti saját holmiját, hogy felpróbálhassa az egyik fehéret. Egy ideig forgatja a kezében, miközben válaszol a férfinak. - Elég, ha megmondod, hogy jól néz-e ki, mert ha nem, egyszerűen nem veszem meg - közben fordít rajta még egyet és ajkát rágva elkezdi magára húzni. Nincs könnyű dolga a cipzárral, de végül felküzdi és igyekszik eligazgatni magán. A melltartó abszolút kellemetlen viselet alá, így gyorsan ki is bújik belőle, de vissza már nem fordul a tükörhöz, hiszen tudja, hogy fog állni: bitang jól.
- Egyik sem - elhúzz a függönyt, hogy megmutassa magát. - Ellenben semmi alkalmi göncöm nincs, muszáj tartanom otthon valamit. Na? - feszengve ugyan, de lassan körbefordul, hogy egészen jól látható legyen a ruha minden vonala. Amikor a tükör felé áll veszi csak észre, hogy a melle alatt lévő vágás kilóg a ruhából. Szinte rögtön lesápad, de már nincs ideje takargatni, így próbál úgy tenni, mintha semmi szokatlan nem lenne. Hát persze, a melltartó kitakarta, csakhogy anélkül tökéletesen látszik a heg. Próbál normálisan viselkedni, bár nehezére esik. Minden rendben. Biztos nem veszi észre.
- Felpróbálom a többit is - viszonylag hamar dönt úgy, hogy leveti és miközben villámgyorsan elhúzza a függönyt, kétségbeesve dől a fülke oldalának. A fenébe, nem hitte volna, hogy ennyire látszik majd. A tükörhöz lépve kicsit elhúzza a ruhát, hogy lássa az egészet. Remegő ujjával végigsimít rajta, miközben bevillan Boldizsár eszelős tekintete. Lehunyva szemét rögtön elfordul, hogy nekilásson a cipzár lehúzásához.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. november 29. 15:11 Ugrás a poszthoz

Várszegi Gábor

A lelkesedésre automatikus mosolyra húzódik szája, hiszen pontosan tudja, milyen az első nap. Csomó új inger, a látvány, egyáltalán a tény, hogy az ember jó helyen jár. Így, bár nem egy beszédes típus, végül megadja magát és úgy dönt, talán kimerítőbben válaszol, mint egyébként tenné.
- Rellonos vagyok. Az alapképzést itt fejeztem be négy éve, most pedig visszajöttem mesterképzésre, úgyhogy elég régóta - ismét megvonja vállát, a miértekre úgysem térne ki. Ha Gábor kérdezne, minden bizonnyal ködösítene, vagy hazudna, ami ugyan nem szokása, a szükség ezúttal törvényt bontana. Eközben gondolatai a Bagolykő felé kalandoznak, vagy inkább arra, mit kéne mondania a helyről. Az a helyzet, hogy nincsenek olyan szavak, amik leírják az itt zajló dolgokat, legyen szó akár pozitívumról, akár negatívumról. - Ami a tanodát illeti, elég jó hely. Többnyire kedvesek az emberek és a tanárok is ott vannak a szeren. Néhányan persze felsőbbrendűnek hiszik magukat a származásuk, a házuk vagy anyagi helyzetük miatt, de ez ne tántorítson el semmitől - ahogy haladnak a folyosón, eszébe jut Felagund, aki bár hihetetlenül jó tanár, finoman szólva is mufurc. Ó igen, a vén prof nem egyszerűen híres vagy hírhedt, egyenesen legendás magaslatokba emelkedett. Mindenki behúzott nyakkal ül az óráján és van egy bizarr kisugárzása, amitől egyből a gatyádba csinálsz. Persze ettől még a tény tény marad: legyen bármily szigorú, remekül végzi a munkáját.
- Először találkozni a mágiával varázslatos dolog - megmosolyogja a fiú naivitását és lelkesedését. Amikor majd nem megy a bűbájtan, vagy elhasal gyógynövénytanon, már nem lesz annyira izgalmas ez az egész. - Én nem igazán tudom, milyen érzés felfedezni ezt az egészet, mivel a szüleim mágusok. Nekem tulajdonképpen ez volt a normális - azt már nem teszi hozzá, hogy egyébként elemi mágusként még furcsább dolgok történtek vele később. Most meg épp nem történnek vele, mert az erejét korlátozó fülbevaló megakadályozza a hirtelen kitöréseket, ezáltal az elemét is lecsillapítja. Már semmi sem ugyanaz.
- A hétvégén így is az igazgatónál rendezgettem iratokat. Nem jött be a helyettesének, hogy nyakig elástam, van ilyen - őszintén, ha ennyivel megúszta a Várffy ellen elkövetett kellemetlenkedést, akkor egy kis bagóért levonnak pár pontot a házától. Ahogy elnézte, úgyis már mínuszba mennek lassan, úgyhogy nem rajta fog múlni háza dicsősége. - Egy ideje már nem dohányzom, de ma úgy éreztem, rá kell gyújtanom. Kétszer - óvatos mosolyra húzódnak ajkai, ahogy végül újra beleszív a cigijébe. Messze a terem, az Eridon még inkább, úgyhogy nem kell sietnie. Mire odaérnek majd, bőven eltűnik dohányának utolsó maradéka is. A bemutatkozásra csak biccent egyet, mintegy tudomásul véve az információt. Gábor. Talán nem felejti el.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. december 16. 10:15 Ugrás a poszthoz

Anton bá'
büntetőmunka

Szép vagy nem szép, megvonja a vállát. Tényleg az itt a legnagyobb baj, hogy rémesen kettős ez a szituáció. A nő is némileg meghasonlott, mert míg egyik fele hálás és felszabadult, a másikat gúzsba köti a gyilkosság ténye. Mert bármennyire is szépítjük, akárhogy polírozzuk önvédelemmé, egy ember halálát okozta akarva-akaratlanul. Az eleme önkéntelenül, mintha csak tudatalattijának kivetülése lett volna, közbelépett és megmentette, csak éppenséggel nem úgy sült el a dolog, ahogy kellett volna.
- Nem mintha bárkinek bármi köze lenne ahhoz, hogy mit miért teszek. Különben sem beszélek erről senkinek, Ön pedig úgyis tudott róla, nem osztott, nem szorzott - végszónak tökéletes, így hát inkább az irathalmazra koncentrál és gyorsított tempóban kezd el pakolni, végül, mikor már eltűnne egy kupac, rájön, hogy a másik is ahhoz az egyhez tartozik. Ez az a pont, ahol mély levegőt vesz és elhatározza, hogy innentől varázsolni fog. Ha jobban belegondol, Anton sohasem mondta, hogy ne használhatná a pálcáját, így viszont könnyedén túllendülhet a feladat nagy részén. Épp előveszi, mikor érkezik felé a kérdés, hogy amúgy mi a stájsz.
- Rosszul, de büszkén - ennek egyébként a nem hivatalos formája a "szarul", de talán az igazgatóddal szemben nem engedsz meg magadnak ilyen hangnemet. Int a pálcájával, hogy a mellette lévő két dobozból kikerüljenek az iratok, majd ahogy látja, hogy mindegyik nagyjából ugyanazt tartalmazza, ABC rendbe rendezteti őket. Az a helyzet, hogy mivel úgysem kíváncsi arra, mi áll bennük, neki tényleg nem nagy érvágás, hogy nem látja. - Mondja csak, miért van itt ekkora kupi? Kriszpin olyan embernek tűnt, aki pedáns és mindent rendben tart maga körül. Kicsit meglep ez a káosz - körbemutat a szobán, miközben az elrendezett papírokat lassanként elhelyezi egyetlen dobozban és gondosan lezárja. Archiválás, pakolás, unalom, ez a mai napja, de ha már itt van, akkor beszélget. Hátha az új igi nem is olyan ijesztő, mint azt elsőre gondolnánk.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2019. december 24. 22:16 Ugrás a poszthoz

Drága kishúgom
karácsony előtt | meghitten | style

Négy év nagyon sok idő. A családjától szinte teljesen eltávolodott, főleg akkor, mikor bekanyarodtak a célegyenesbe: házasságuk végébe. Milán volt talán az, aki jobban viselte az űrt közöttük, ő is nyitott először Gerda felé, talán azért, mert fiúként kötelességének érezte megvédeni nővérét. Szerette is, de ha már így alakult, hogy kisebbként felnőttebbnek kell lennie, hát megtette. Babett más eset: szüleik igyekeztek minden információt elhallgatni előle, nagyjából annyit mondtak, hogy Boldizsár meghalt, Gerda pedig komoly traumát szenvedett, de idővel minden rendbe jön. Nem azt mondom, hogy a nő kérése volt mindez, de úgy érezte, inkább ő mondaná el húgának az igazságot, már ha készen áll rá.
Tulajdonképpen azon túl, hogy végre helyrehozza, ami miatta kezdett tönkremenni, elhívta Babettet teázni. Most készül arra, hogy felfedjen valamennyit abból a világból, amibe éveken keresztül benne rekedt, s megmagyarázza, hogy is jutottak idáig. Izgul, de nem fél. Tudja, hogy húgának mennyit jelent kettejük kapcsolata, ahogyan azt is, ő mennyire ragaszkodott hozzá egészen idáig és mennyire ragaszkodik most is. Másképp szereti két testvérét, másképp is viszonyul hozzájuk.
- Én biztosan zöld teát iszom - elmosolyodik, ahogy a barna leányzóra néz és eszébe jutnak a közösen átbeszélgetett éjszakák, amikor megannyi titkot osztott meg vele. Mikor megismerte Boldizsárt, akkor nagyon sokat áradozott róla, Babettel együtt találták ki, milyen lesz majd az esküvő, milyen lesz a ruha, egyáltalán mennyire csodás lesz minden. Akkor még csak gyermeteg elképzelésnek tűnt, ami mára már valósággá vált és szerte is foszlott, akár egy álom. A különbség csak annyi, hogy mindez egy lidércnyomás volt. - Én is örülök, hogy kint vagyok a vízből - ki miért hálás, ugyebár. Tény, hogy nem bővelkedik szociális programokban, de azért ki-kijár. Hamarabb kellett volna testvére tudtára adnia, hogy jobban van és képes találkozni, de nem volt hozzá elég ereje. A felé nyúló kézre esik pillantása és hagyja, elérje övét, ekkor pedig össze is kulcsolja vékony ujjaikat.
- Te is nekem. Annyi mindent kell megbeszélnünk. Ne haragudj rám, az elmúlt évek nagyon... Kuszák voltak és... Nem tudom, kérdezz. Nem tudom, hol kéne elkezdenem - tanácstalanul rázza meg fejét, miközben megszorítja Babett jobbját. Belőle merít erőt, a szeretetéből, abból az eleven csillogásból, ami íriszeiben incselkedik. Elhatározta, hogy válaszol minden kérdésre, de csak annyit mond majd, amivel nem ijeszti meg a lányt. Mert valljuk be, volt nem egy-két vérfagyasztó élménye az elmúlt időszakban.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2020. január 5. 18:40 Ugrás a poszthoz

Anton bá'
büntetőmunka

Anton reakciójára önkéntelenül elfintorodik. Ez az ember még a flegmánál is flegmább, ami alapvetően nem probléma, mert a nő is tud ám hasonlóképp viselkedni. Kár, hogy az igazgatójával nem emberkedne úgy, mint mondjuk Várffy-val, akit bármikor kiakaszt teljesen. Vagy elás nyakig az erdő mélyén. Részletkérdés.
- Óóó - nem mondanám, hogy meglepi. Az jobban fájt volna a lelkének, ha a kedvesnek és rendesnek hitt Kriszpin hagyja ezt maga után. Az viszont szinte már normális, hogy Anton nemes egyszerűséggel leszarja az itt uralkodó helyzeteket és még tetézi is. Nem azért, mert rossz lenne, egyszerűen csak tényleg nem érdekli - nem csak ez, más se nagyon. Ez az attitűd tud jó is lenni, meg rossz is. Ilyenkor például kifejezetten irritáló.
Megállás nélkül folytatja a munkát, mert tudja, ha megpihenne, sohasem látna neki ismét. Így szótlanul pakol, válogat és varázsol, mindig más sorrendben, ahogy épp kényelmes. Fogalma sincs, mióta van ott, vagy mennyi lehet jelenleg az idő, de nem is érdekli. A másodpercek számolásával sajnos a rend mértéke nem fog növekedni, ráadásul most képes elterelni gondolatait is.
- Akkor már nem sokáig maradok - biccent egyet és ugyanolyan elánnal folytatja. A percek lassan vánszorognak, neki pedig hirtelen már csak egyetlen rendezetlen doboza marad. El sem hiszi. Az eddigi őskáosz hirtelen múlt időbe kerül, mikor pedig az összes karton tetején fedő virít, hirtelen úrrá lesz rajta a végtelen fáradtság. Körbepillant, hogy megbizonyosodjon róla, tényleg ennyi volt az egész, majd barna íriszeit az igazgatóra emeli. - Kész - ha további utasítást nem kap, akkor már csak egy hangrobbanás marad utána, ahogy elviharzik. Bőven elég volt ez a kis móka Antonnal.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2020. január 21. 14:08 Ugrás a poszthoz

Drága kishúgom
karácsony előtt | meghitten | style

Különös érzés számára, hogy szinte visszaugorva az időben, ismét csak kettecskén ücsörögnek a Pillangóvarázs kényelmes puffjain. Rengeteg dologban különböznek, de akad azért olyan is, amiben hasonlítanak: nagyon tudnak szeretni és ragaszkodni, ez pedig egyértelműen feltűnhet bárkinek, ahogy az egymás kezét szorongató párost nézik. Már régen meg kellett volna tennie ezt a lépést, hogy őszintén kitárulkozik Babett előtt, de amikor az ember még önmagának sem meri beismerni, hogy minden elcsesződött és talán, de csak talán, ez nem pusztán önmaga hibája, akkor hogyan viselkedhetne nyíltan másokkal? Legyen szó rokonról vagy ismeretlenről, ezt nem befolyásolja az érintettek köre.
Szívesen reagálna, de megjelenik a pincér, húga zavara pedig átragad Gerdára is. Kínosan elmosolyodik és mintha egy halk, "ööö" szerű nyöszörgés is alattomosan kicsúszna ajkain, leszegi fejét, mielőtt azonban komolyabban beéghetne, Babett menti a helyzetet. Már amennyiben ezt a reakciót mentésnek lehet nevezni. Szerencsére a bongyor srác villám gyorsan kapcsol és a rendelés felvétele után már megy is, hogy hozhassa a teákat.
- Ez mindig is ilyen rosszul ment nekünk? - ez az a pillanat, amikor végre valahára oldódik a benne felgyűlt feszültség és egy visszafogott, ám őszinte nevetés formájában távozik. Szinte látni véli magukat kívülről, ahogy szerencsétlenül elbújnak az itallap mögé - ez pedig a nőre egyáltalán nem jellemző. Mindketten rém gyerekesek voltak, ez pedig megér egy kellemes kacagást. Annyi bizonyos, hogy sokkal többször kell majd szadiznia testvérét, nehogy még a végén beszélni is elfelejtsen, illetve nem árt, ha saját magára is odafigyel, mert pillanatok alatt eltanulja ezt a rossz szokást.
- Jobban vagyok. Nem alszom sokat, de idővel ez is változik majd - egy kedves mosoly ül ki arcára, mely nyugalmat sugároz, ám van benne nem kevés szomorúság és reménytelenség is. Különös ez a kettősség, hisz Gerda szeretné elhinni, amit mond, mégsem képes rá, de Babettet nem akarja megrémíteni. - Nagyon sok minden van, amit... Amit nem tudsz - mély levegőt vesz, ahogy belekezd és másik kezét is kinyújtja, hogy ujjai közé zárja húgáét. A gombóc alattomosan gyűlik torkában, ellehetetlenítve, hogy tüdeje megteljen oxigénnel. A közelgő pánikot úgy próbálja elhessegetni, hogy testvérébe kapaszkodik és bízik abban, hogy hangozzék el ma bármi, nem fog ezért másképp tekinteni rá. Ezt nyilván nem ígérheti meg előre, a nő pedig nem is várhatja, hogy így legyen, de reménykedik abban, hogy a kettejüket összefűző kapocs erősebb annál, mint amit a tények lerombolhatnak.
- Boldizsár bántott engem. Nagyon sokszor - megnedvesíti ajkait, tekintetét képtelen húgán tartani. Ha tovább kéne néznie az ártatlan szemeit, sohasem mondaná el, ami történt. - Aznap, mikor... - épp belekezdene, de ekkor megérkeznek a teák. Megkönnyebbülten zuhannak le a súlyok szívéről, s mintha csak feloldozást jelentene az ital, úgy fixírozza. Talán a zöld tea bátrabb lesz nála és mindent elmond. A fiú ismét távozik, miután megköszöni, ezúttal viszont érzi, hogy kell a hatásszünet.
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2020. január 23. 11:33 Ugrás a poszthoz

Drága kishúgom
karácsony előtt | meghitten | style

Hatásvadásznak tűnhet a felvezetés, miszerint mennyi mindent nem tud húga, de jobbnak véli felkészíteni a másikat, hogy ma sok, igen vérfagyasztó információt fog hallani. Belegondolva szinte hihetetlen, hogy egész idáig képesek voltak titokban tartani mindezt a lány előtt. Ez a tény egyszerre nyugtatja meg és ébreszt benne legyűrhetetlen bűntudatot, még úgy is, hogy tisztában van vele: ezzel tették a legjobbat.
A kérdésre nyel egyet, majd belekezd. Nehezen préseli ki magából a szavakat, mégis mindegyiket megkönnyebbülés kíséri. Nem tudja nem észrevenni a Babett szemében megvillanó indulatot: ezek a reakciók már jó ideje megijesztik, hisz rendszerint ő itta meg a levét e felkorbácsolt idegek által generált cselekedeteknek. Persze a tudat, hogy Babett soha nem bántaná, sokat lendít az ügyön, de mindig kellemetlenül érzi magát tőle - már csak azért is, mert soha nem várná vagy akarná, hogy bárki ily módon fejezze ki nem tetszését Boldizsárral kapcsolatban. Már csak részben meggyőződése, hogy mindez az ő hibája volt, s képes beismerni férje felelősségét a történtekben. De csak részben.
- Na de Babett! - feddőn kerekednek ki szemei, a feléjük forduló vendégek kereszttüzében ülve pedig behúzza nyakát. Nem igazán ezt akarta. Még szerencse, hogy megérkezik a srác és leteszi eléjük a teát. Nem kell felnéznie ahhoz, hogy tudja, testvére gyilkos pillantással hessegeti el a szerencsétlent, csak hogy végre hallgathassa a folytatást. A kezére simuló puha ujjak hatására szívverése meglódul, az adrenalin váratlanul lövell ereibe és muszáj mély levegőt vennie, hogy ismét képes legyen a lány íriszeibe fűzni sajátját.
- Amikor hazaért, akkor összevesztünk. Vagyis kiabált velem, megütött, de nagyon homályos minden. Azt hiszem, baseball ütő volt nála, nem tudom, nem emlékszem, nem... - tekintete egyértelműen zavarttá válik, ahogy felidézi azt a tragikus napot. A trauma, csak úgy, mint bármikor, ha eszébe jut, hatalmába keríti, pánikreakciót idézve elő. Keze megremeg, szemében a zavar, a rémület és a szégyen egyvelege kavarog, míg a pihék ösztönösen meredeznek bőrén a puha pulóver anyaga alatt. - Csak azt tudom, hogy én ott voltam a földön, reccsenéseket hallottam, minden tiszta vér volt, aztán már nem élt... - hirtelen próbál sok levegőt venni, a légszomj jó barátként köszönti ismét. - Megöltem őt. Meggyilkoltam. Én tettem - a szavak keményen feszülnek kettejük közé, miközben Gerda egyértelműen nincs jól. Fogalma sincs, mit fog gondolni Babett, az emlékek viszont túlontúl valóságosak ahhoz, hogy csak úgy figyelmen kívül hagyja. Arca sápadttá válik, légzése szakadozó, egyenetlen, mintha fulladna. Émelyítő az egész. Muszáj lehunynia szemét, hogy magába fordulva csillapítsa ösztönös reakcióját. Így legalább húga arcát nem kell látnia. - Az elemem megvédett - muszáj hozzátennie, mintha csak menteni akarná magát, mintha ez feloldozná a vállát nyomó felelősség alól. Pedig nem. Ugyanolyan bűnösnek érzi magát, ami viszont még jobban megrémíti, hogy Boldizsárral kapcsolatban és a ténnyel, hogy közvetve csak, de önnön kezével oltotta ki életét, üresség honol szívében. Akár egy kietlen pusztaság, kiszipolyozott érzésekkel. Csak egy apró, lelkiismeretnyi, bűntudatnyi szellő marad. Azért a sok gonoszságért.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Drinóczi Gerda Vivien összes RPG hozzászólása (36 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel