28. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Megjelent az Edictum legújabb száma! Love

Még akadnak nyitott pozíciók a Bogolyfalvi Tanácsban, csekkold a híreknél! Wink
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Theon Delacroix összes RPG hozzászólása (158 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 » Le
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 13. 20:12 Ugrás a poszthoz

A pióca a vállamon
- akinél még mindig idősebb vagyok -

Ahogy távolodtak otthonuktól, Theonban úgy realizálódott a tény, miszerint a magyar tömegközlekedés valami pocsék. Odahaza, Franciaországban a vonatok úgy száguldoznak, hogy arra nem jut az embernek ideje, hogy megtekintsen egy-egy várost, míg itt külhonban az olyan élőlények hosszú elnevezésére is akad idő, mint mondjuk a szarvasmarha. Amik amúgy egészen érdekes és gyönyörű állatok, s habár ezt szerette volna minden egyes alkalommal húga tudtára adni, mikor a vonat elpöfékelt egy mellett, leányt egyáltalán semmi sem tudta kizökkenteni könyve társaságából. Még széles mosolya sem, mely' annak a ténynek okán alakult ki arcán, miszerint végre nem kell több hétvégét Delacroix nagyiék macskaszagú lakásában eltöltenie, hanem végre azt kezdhet az életével, amit akar. Akár meg is főzheti Theory patkányát... Igen, arra valószínűleg felfigyelne, nem úgy mint arra, hogy valószínűleg nemsokára elérik a végállomásukat.
Néhányszor megpöcköli a lány könyvét, meghúzgálja a haját, majd elereszt egy 'Hé, itt vagyunk!'-ot, majd nekifog a csomagjai kihalászásának, ami meg kell hagyni, nem lesz egy egyszerű feladat. Pláne nem akkor, ha a fodrászkellékeid több helyet igényelnek, mint az alsógatyáid. Sikeresen el is botlik, mikor a negyedik bőröndöt rángatja ki ideiglenes helyéről, melyet Theory egy gúnyos vihogással jutalmaz, mire Theon grimaszol egyet, majd megmutatja neki ízlelőszervét.
Nagy neheze ugyan, de leverekszi magát a járműről, azonban a megpróbáltatásoknak kicsit sem szakadt még vége, mivel nagy valószínűleg estére sem fogják megtalálni az iskolát, ugyanis egyik ikernek sem olyan jók a képességei, hogy egyedül elnavigáljanak egy totális ismeretlen helyen. Persze a büszkeség bőven nagyobb annál, minthogy bevallja, nem tudja merre is kell menni.
- Mit t'om én! Mondjuk menjünk... balra! - Közli, kezével az említett irányba bökve, majd anélkül, hogy megnézné, húga jön e utána, elindul az általa helyesnek vélt úton.  
   
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 13. 22:03 Ugrás a poszthoz

A pióca a vállamon
- még szép, hisz a rokonom vagy -

- Sok sikert! - Kiáltja el magát ugyanabban a pillanatban, mikor Theory is, ahogy csomagjaival a másik véglet felé veszi az irányt. Mindig is ilyen volt; végtelenül makacs és első sorban rettentően kibírhatatlan. Egy valamit Theon pedig nagyon utál, ha nem neki van igaza ennél fogva másnál van az irányítás. Tudja nagyon jól, hogy valószínűleg rossz irányba megy, ám ha a fene fenét enne sem tenne a lány kedvére. Sőt, tisztában van vele, hogy így is, úgy is ő is el fog jönni, hogy visszavigye a jobb oldalra, hisz a szüleik leennék drága Napsugár fejét, ha szegény tehetetlen Theonkát magára hagyná egy teljesen idegen környezetben. S mintha csak a másik meghallotta volna a gondolatait, ismét felcsendül mögötte az a már jól ismert, rikácsoló hang. Theon szája mindentudó, gúnyos mosolyra húzódik, hisz végtére is, pontosan úgy alakult a helyzet, ahogyan már a vonaton is eltervezte: ő nem csinál semmit és Theory-nak kell elvégeznie a munka piszkosabbik részét. Oh, a kis hiszékeny és egoista kicsilány... Theon ellen Theory, egy-null.
- Minek? Hisz ha eltévedünk és kint kell töltenünk az éjszakát se maradunk éhen. Itt a kis szőrmókod, megsütjük azt aztán kész. Olyan lesz mint a Shrekben. Oh, várj, már most olyan, hisz otthonról idáig jött velem egy szamár - húzódik még nagyobbra mosolya, ahogy íriszeit hol a patkányra, hol a másik állatra emeli, miközben sértetten fésülgeti meg copfba fogott hajkoronáját.
Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. július 14. 13:00
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 14. 18:59 Ugrás a poszthoz

A pióca a vállamon
- csacsi a családban -

- Ez azt jelenti, hogy én megtalálom a saját elátkozott hercegnőmet, míg neked marad egy ronda sárkány - folytatja gyerekes eszmecseréjüket, megkoronázva mindazt egy laza nyelvnyújtással. Bizonyára lehetett valami abban a vízben, amit a vonaton ittak, hisz Theory teljesen önmagából kivetkőzve viselkedik. Félre ne értessék, mindig is egy kiállhatatlan fráter volt, de most valamivel az átlagosnál is borzalmasabb. Talán megveszett a patkánytól... Bizonyára, mivel az a kis féreg olyan disznóólat hagy mindenhol a lakásban, mint amelyről a lány is beszélt a közös hálórészükben. Így igaz, mikor a lány a "szobájában lévő sertéseket megszégyenítő állapotról" papolt, akkor az ő részéről is beszélt. Szóval ki is csinálja most a kupit? Theon nem szól rá semmit, csak az ajkaival némán megformázza a közös szót, majd egy újabb százwattos mosolyt villant. Sokat kell még tanulni a kicsi lánynak, hogy felülmúlhassa őt.
- Emlékszel rá, mikor nagyi házában bújócskáztunk és te beszorultál egy ládába? Igazán maradhattál volna még ott... mondjuk úgy... örökre - szisszen fel ahogy Theory fehér pókfonalakra emlékeztető loboncánál fogva próbálja ráerőltetni az akaratát. Ilyenek ezek a nők, mindig azt és akkor kell csinálni, mikor ők akarják. Áh, színtiszta felüdülés lesz végre nélküle élnie az életét, s ha több dologért nem is, azért az egyért hálát at a szüleiknek, hogy nem azonos neműek lettek, mert akkor még a hálóban sem lenne nyugta. Így viszont lesz egy egész emelete teljességben mentes bárminemű Theory nevű élőlénytől.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 15. 18:23 Ugrás a poszthoz

A pióca a vállamon
- valahol mélyen én is... talán -

Theon nem válaszol semmit húga újabb adag sértésére, inkább figyelmen kívül hagyja, hisz bőven lesz még ideje, hogy a sárga földbe tiporja drága vérét. Helyette inkább felkapja csomaghadát, s annak súlyát tekintve lassan, elcsoszog ez alkalommal a jobb oldali irányba. A leányka korábbi tettét kompenzálva ő is meghúzogatja annak az ikrekre oly' jellemző hajzuhatagát, majd hogy ezt ne tudja a másik újra megtenni, kicsit felgyorsítja lépteit. Azért mégsem hagyja teljesen magára a másik, hisz valahol a lelke mélyén szereti őt, s mégiscsak egy vérből vannak mindketten, még ha néha meg is tépnék egymást, mint ahogy azt mai tetteik is mutatták.
Még mielőtt belevetnék magukat az iskola rejtelmeibe, Theon felveti, hogy elmehetnének körülnézni egy kicsit a városban, hisz akárhogy is nézzük, jó sok évig fognak még itt élni és jó lenne tisztában lenni vele, hogy körülbelül mi hol van. Említettem már az ikrek fantasztikus tájékozódási képességét, ez nem tűnik valami fantasztikus ötletnek. Hamar el is tévednek, s találják magukat teljesen egyedül Bogolyfalva egyik ismeretlen utcáján.
Mondhatni, igazán jól kezdődik ez az iskolás élet, igaz?
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 16. 16:57 Ugrás a poszthoz

Drága húgocskám
- akinek lehetne jobb dolga is -

Csobb. Miért ilyen idióta mindenki? Csobb. Miért nem tűnnének el mindannyian? Csobb...
Hangzik a kis tavacska környéke, ahogy egy hófehérben pompázó fiúcska érzelmi krízishelyzetét a víztömeg és néhány kavics segítségével próbálja kitombolni.
Ma volt Theon első napja, és egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy ő eltervezte. Mert ugyan mi sikerülne a terv szerint? Először is itt van Theory, másodszorra pedig ezen az új helyen senki sem foglalkozik vele. Abszolúte senki. S, ha valamit ő nagyon utál, az az, ha nem lehet irányítása a helyzet felett, mert az csak egyet jelent; kiszolgáltatottságot. Ő pedig sosem lesz kiszolgáltatva ezeknek a majmoknak.
Érzelmek és gondolatok cikáznak a fejében, felkap egy újabb követ, majd egy nagy kiáltással útjának engedi, hogy az visszasüppedjen annak jogos helyére. Mi is az, hogy "jogos hely"? Ha most valaki megkérdezné tőle, hogy megtalálta e ezt, bizonyára ordítana vele, elküldené valami melegebb éghajlatra, majd elmotyogna egy halk "nem"-et. Mert pontosan így van most. Egyáltalán nem találja itt a helyét. Ezen az sem segít, hogy ezek a vele egyidős gyerekek, mind egytől egyig utálják őt. Hogy miért? Mert szerintük túl lányos Theon, nem hasonlít egyáltalán egy férfire. Az egyikük még meg is húzta a haját, mondván, hogy biztos paróka, hisz ilyen lobonca nem lehet egy normális fiúnak.
Az érzelmek végül a felszínre törnek, s sós patakocskák kezdenek csordogálni a gyermek arcán. Amint észreveszi, dacból alkarjával azonnal letörli őket, majd haragját még jobban kitombolni vágyva, odarohan egy hatalmas szikladarabhoz, s próbálja azt felvenni, hogy aztán azt is a tó mélyére küldhesse.

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 20. 19:03 Ugrás a poszthoz

Ryan
- a szerencsétlen kisfiú, aki még nem tudja, mibe is csöppent ő -

Fehér tincsek ragadnak a félmeztelen testre, ahogy Theon egy szál törölközőben végigbaktat a kastély folyosóin. Kezeiben a már jól ismert hajápolói és mindenféle fürdősói találhatók, melyből rögtön kikövetkeztetheti a szerencsés arra tévedő, hogy mi közeledik itt; fürdés. Egyszerűen ki nem állhatja ezt a globális felmelegedéssel járó meleget. Ilyenkor mindenhol úgy izzad, mintha legalább valami málhás szamár lenne és gondolom mondanom sem kell, hogy ez az időjárás egyáltalán nem tesz jót a hajának. Az egész lapos és szintén csurom víz lesz és nem a szexi, csábítós értelemben, melyet oly' sokszor szokás látni a televízióban közvetített, elcsépelt tinisorozatokban. Oh, mit meg adna érte, ha legalább olyan kockahasa lenne, mint azoknak a görög istenhez hasonlító tinihősöknek! No, nem baj, most, hogy végre elszakadt a húgától egy kicsit és azt csinálhat amit akar, majd elmegy gyúrni egyet! Igen, amint megszabadul ettől az undorító disznószagtól.
Ebben a szellemiségben és nem mellesleg céltalanul rója tovább a már említett útszakaszokat, mikor elhalad egy ajtó mellett, melynek neve azonnal megragadja fantáziáját. Akvárium. Hmm... odabenn biztos kell lennie víznek, ugye? A Rellon-körlet tusolói már annyira lejárt lemez, kell ide valami új, valami izgalmas. Gyorsan be is nyit hát a terembe, majd odabenn megdöbbenve konstatálja, hogy az elvárásaival ellentétben egyáltalán nem éri egyetlen vízcsepp sem. Vagyis gyakorlatilag körülölelik azok mindenfelől, mégsem érzi bőrén azt a már megszokott nyálkás, de mégis felfrissítő érzést. Sebaj, úgysem fürdött még soha szárazon! Mindent ki kell egyszer próbálni.
Szépen lepakolja dolgait a helyiségben található zongorára, majd vetné le a dereka köré csavart szárítkozásra alkalmas ruhadarabot, mikor fél füllel meghallja az ajtó vészjósló nyikorgását.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 24. 14:04 Ugrás a poszthoz

Drága húgocskám
- mert nálam nincs is jobb -

Fránya iskola, átkozott diákok és az ő szabad akaratuk! Bizony, a hiszti már rég nem a lányos külsőjéről szól. Oh, ugyan, ha valóban így lenne, akkor a családjának minden egyes nap át kéne élnie ugyanezt a kavalkádot, valahányszor Theory fikázza a megjelenését. Nem, a gond itt az, hogy ezeknek a gyerekeknek van sütnivalójuk, nem úgy, mint az otthoni népnek. Odahaza elég volt, ha mondott valamit és mindenki futott a kívánságait lesni, itt viszont senki nem foglalkozik vele. Ez pedig nagyon fáj neki. Mindig is a húga volt a jobb mindenben, hadd legyen most az egyszer ő is kiemelkedő valahol...
- Na, mi van? Nem volt jó az első nap, aztán most futsz a bátyusodhoz, hogy kisírhasd magad a vállán? Jól van, nem bánom! Leszek oly' kedves, hogy megosztom veled fél vállamat! - Gyorsan alkarjával letörli arcáról a könnyeket, majd ahogy az is megvan, előbújik ismét a kacérkodó, manipulatív énje. A lány szavai egyáltalán nem lepik meg, ő is nagyon jól tudja, hogy most róla szól a fáma egy pár üresfejűnek. Csinálják csak, mintha érdekelné is őt! Pfff...
- Rólam? Hmm... ez érdekes, ezek szerint nagyon jóképű lehetek, ha ennyire bomlanak utánam. Egyáltalán miért bántanád a hódolóimat? Netalán tán irigy vagy, drága húgom? - Próbálja húzni a leány idegeit, s ezzel egyetemben terelni is a témát, kisebb nagyobb sikerrel, mivel egy kósza könnycseppnek így is sikerül utat törnie a felszínre, ezzel elárulva gazdája tökéletes álarcát.

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 24. 17:14 Ugrás a poszthoz

Drága História
- de pont ezért szeretsz -


Minden oly' békés idekinn. Hallani a kis tavacskának fodrozódását, ahogy a szél meg-meg lebegteti a víz felszínét, a távolban zsizsegnek a kabócák... Az egész helyzet idilli képet fest. Egészen olyan, mint egy pár héttel ezelőtt otthon. Semmi más, csak Theory és ő. Mégis az a pár hét képes volt felforgatni úgy a helyzetet, hogy már semmi sem lesz a régi. Ez igaz rá, a családra és a drága Theory-ra is. Keserű, féloldalas mosolyra húzódik a szája ezekre a gondolatokra, s szívverése is a táj ritmusával lesz egyenletes. Egy szóval, végre lenyugodott a hisztiből.
 - Na, gyere ide nyugodtan! De ezért nekem kell adnod a vacsorán a desszerted egy részét - neveti el magát Theory szavaira, s közelebb húzza magához a lányt. Attól, hogy sokat civakodnak, egyikőjük szíve sincs kőből. Theon lehet néha nagyképű, hisztis és valószínűleg húga agyára megy, de pont ezért szeretik egymást, mert nem unalmas így a másikkal az élet. Amúgy sem tudnának elmenekülni egymás mellől, hisz az a fránya ikertelepátia így is, úgy is összehozná őket.
 - Oh, ugyan! Megszoktam már! Emlékszel apa mekkora ramazulit lecsapott ezért, meg hogy ha így folytatom, sosem találok egy rendes lányt? Ha foglalkoznék ezekkel, már rég bediliztem volna, és olyan lennék, mint most a patkányod - azzal rámutat a földön fel s alá rohangászó, szó szerint mérgezett egér módjára életre kelő szörnyetegre - Csak ne félts te engem. Hisz én vagyok a nagy és erős bátyát, nemde bár? - Tekintetét elemeli Theory-ról, majd becsukva a szemét próbálja egy kicsit tisztázni a gondolatait. A leánynak szüksége van rá, össze kell egy kicsit szednie magát. Semmi buta gondolat, gyerünk Theon, meg tudod tenni, befúj, kiszív, minden a legnagyobb rendben!
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 24. 20:36 Ugrás a poszthoz

Ryan



Kellemes délutáni üdülését az ajtó nyikorgása zavarja meg, ám Theon nem szívbajos ember, nyugodtan megfordul, hogy aztán majdhogynem egy szál semmiben álljon a fiúcska előtt. Egyetlen ruhadarab ami takarja úgy ahogy, az a derekán vészesen csüngő törölköző. Látomást partnerét egyáltalán nem zavarja furcsa megjelenése, mintha egy egyszerű teapartin lennénk, belebeg a helyszínre, majd a haja után kezd el érdeklődni. Theon arcán ettől csak nagyobb lesz a mosoly, majd egyik kezével a ruhaalkalmatosságot tartva, közelebb evickél az egyik fotelre és elegánsan helyet foglal. Egyik lábát fölteszi a kanapéra, a másikat pedig lelógatja a földre, s hanyagul hanyatt dől.
- Jah, hát így születtem. Meg akarod fogni? - Húzódnak cinkos mosolyra az ajkai, ahogy végignéz az ismeretlen, közben bal kezével haját fésülgeti. Ide-oda játszadozik az ujjai közé gabalyodó tincsekkel, melyek a víz gravitációjának köszönhetően felfelé meredeznek, szinte angyali külsőt kölcsönözve ennek a cseppet sem szent vadnak.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 25. 20:45 Ugrás a poszthoz

Drága História
- pusszantás -

Míly' érdekes, hogy életükben most az először igazán szabadok, mégis kevesebb dolgot tehetnek meg, mint valaha bármikor. Odahaza övék volt a világ, s mégsem voltak elégedettek vele, Theon részéről mindig a nagyobb, a szebb és kalandosabb élményekre vágyott, s lám, mikor övé lehetne, megfutamodik. Talán ez, amit mások felnőtté válásnak és önállósodásnak hívnak. S valljuk be, ezek elég sokkoló gondolatok egy tizennégy éves kisfiú számára.
- Aki két perccel idősebb - fejezi be a monológot pont akkor, mikor Theory is. Ebből is látszik, hogy ikrek. Mindig tudják a másik gondolatait és érzéseit, s most nagy mennyiségű szomorúság terjeng közöttük. Valami megmagyarázhatatlan érzést, melyet úgy tudnánk legjobban kifejezni, ahogy a honvágyat is szokták, bár ez a helyzet mégis más. Itt nem magának az otthonnak és annak környezetének hiányáról van szó, jóval inkább a béke az, mely' nem talált még rá itt az ikrekre. S valljuk be, már nem is fog. Igaz nyárra és minden más neves alkalomra haza fognak utazni, de ott is másként fognak már hozzájuk viszonyulni. Főleg Theonhoz. Az apjuk biztos nagyobb intenzitással akarja majd "férfiassá" tenni őt, hogy méltó legyen a névhez, s annak tovább vivéséhez. Mert egy Delacroix erős és férfias...
- Bárcsak apa is így gondolná... - húzódnak szomorú mosolyra ajka, ahogy felsejlik az előbbi gondolatsor elméjében.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 26. 17:45 Ugrás a poszthoz

Moon Jun Seo
- kérlek csak az arcomat ne -

Egy röpke pillantás, egy elkapott csukló, s Theon ajkai máris a másikén csattannak. Egyeseknek ez  talán maga a mennyország lehet, de a szerencsések közé nyilvánvalóan nem tartozik az az ártatlan fiúcska, ki most a Hóvihar fogságába  rekedt. Bizony, hősünk csak úgy a semmiből fogta magát és az első embert, aki erre a folyosó szakaszra tévedt, megcsókolta. Jogos a kérdés, hogy ezt pontosan miért is tette? Nos… erre talán még ő maga sem tudja a választ. Anno valamikor még kicsiként megfogadta, hogy szerez magának egy herceget, avagy hercegnőt, s noha a békák csókolgatása nem hozott a konyhára semmilyen eredményt, talán majd a random emberek fognak. Meg persze egy kicsit a húgával kötött fogadás is benne van a dologban. De csak egy leheletnyit.
- Hmm… - jegyezi meg elégedetten, mikor végre elválik a fiatalembertől, aki több mint valószínű, hogy most vagy sokkos, vagy esetleg rettentően dühös idegállapotban és összezavarodva állhat a helyzet magaslatán. Theont azonban cseppet sem zavarja partnere reakciója, hatalmas fennhéjázó mosolyt fakaszt arcára, majd a valaha tőle hallott legférfiasabb hangon újra megszólal:
- Esetleg még egyet?
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 26. 20:37 Ugrás a poszthoz

Moon Jun Seo


Kuncogva tűri, ahogy a másik erejét prezentálva próbálja péppé verni őt egy könyvvel. Két ütés közben még marad is valamennyi ideje arra, hogy egy röpke terepszemlét végezzen, s meg kell valni, egész szép darab ez a srác. Barna fürtökkel keretezett ázsiai vonások, bogárszerű, édesen fekete szemecskék… hmm… kimondottan szemrevaló préda. S ha a látvány még nem lenne elég, egyszerűen imádnivaló az ellenkezése. Körülbelül olyan, mint egy barna maci, akit megfosztottak a havi málna készletétől, s most durcásan elvonult, hogy búslakodjon egyet a barlangja mélyén, miközben sebeit nyalogatja. Jó, mondjuk nem medve, ahhoz ez a kölyök túl alacsony, de egy nyuszinak simán elmenne. Egy édes-béges nyulacskának, s mind jól tudjuk, mit szoktak csinálni az ilyen jószágokkal. Kiugrasztani őket abból a bizonyos bokorból.
- Álmaid fehér hajú hercege, szolgálatodra! – Hajol meg mélyen és kifejezetten dramatikusan a fiú előtt, majd lassan körbe sétálja őt, s a háta mögött megtelepedve, megveregeti annak vállát.
- Amúgy a húgommal fogadtunk, hogy nem merek csak úgy megpecsételni valakit egy csókkal. Szavahihető emberként én pedig mindig állom, amit egyszer megfogadok. Oh, Drágám! Ne vágj ilyen fájdalmas fejet, nem a világ vége ez – bár lehet neked az, fejezné be monológját, melyben már megint édes testvérére hárította a munka piszkosabb részét. No, de hát édeske ez a fiúcska, mégsem kéne azonnal elriasztani és különben is, ha van húga, vegye már hasznát. Tuti nem gondolatolvasó a kölyök és egy kis csókocskába még senki nem halt bele. Kivéve, ha ez a gyerek elsője, mert akkor gondok vannak. Hupsz.

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 28. 19:47 Ugrás a poszthoz

Fortuna nénje

Otthonról meglógott, milliomos szülök gyermekeként egész könnyű az élet. Nem kell olyan dolgok, mint a pénz aggódnod egy pillanatra se! Szeretnél valamit? Vedd meg az egész boltot, s máris a tied! Theon világ életében ebben a szellemiségben nevelkedett, s bár most limitált mennyiségű kézpénz áll rendelkezésére, őt ez cseppet sem hatja meg. Ugyan úgy költekezik, mint máskor is tette. Ittléte alatt már megpróbált elbirtokolni egy antikvitás valamint további kisebb boltokat is, persze eredménytelenül.
Most sem más a helyzet, Hófehérke tanácstalanul áll a helyzet előtt, mely' minden más embernek is feladná a leckét; az édesség kiválasztása. Korábban megpróbált beszélni a tulajjal, hogy ad x és y mennyiségű pénzt, aztán készítsenek  neki egy egész parfaitot de rögvest, de az emberek vagy nem értették a jó kis francia akcentusos magyarját vagy komplett idiótának nézték. Így hát körülbelül fél órányi eredménytelen várakozás után feladta, s leült, hogy tradicionális módon bonyolítsa le az ügyet, ahogy az átlag emberek is tennék.
A hely mint mindig, most is tömve van a falu és a kastély lakóival, ezért Theon kénytelen mással is megosztania a helyét, mikor egy elsőre teljesen ismeretlen nő az asztalánál elhelyezett másik szék tulaja után kérdez. Jó férfihoz híven tetőtől talpig megszemléli a hölgyet, s csak ekkor esik le neki, ki is az, aki előtte áll.
- Te? Itt? - Kerekednek el szemei, miközben arcából kifut minden vér. Ha az otthoniak rajta keresztül megtudják, hogy jelenleg Magyarországon tartózkodnak, lesz olyan galiba, amin még lehet ő sem nevetne. Na jó, egy kicsit igen, aztán pedig megásná a saját sírját, mert arra igazán nagy szüksége lesz.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 30. 14:41 Ugrás a poszthoz

Hófehérke és a hét könyve
| elsöprök mindent és mindenkit, huss |


Ha előbb szóltak volna, hogy a globális felmelegedés ilyenekre képes, talán megfontoltabban dobta volna ki az új Gucci táskájának csomagolását. Most komolyan, ez a meleg, valami elviselhetetlen! Nemhogy nappal, de még éjszaka sem hagyja nyugodni az embert, s ami talán a legfontosabb, aludni sem lehet tőle. Ha meg is próbálod, tuti, hogy másnap reggel úgy fogsz felébredni, mint egy ötéves, aki összepisilte magát álmában. A szagod és az állagod is olyan lesz, s nem is beszélve a sok szenvedéssel, ami az ágynemű lehúzását és az új feltevését illeti. Ráadásul ezt akkor sem tudod elkerülni, ha teljesen Isten adta formádban alszol. Theon már csak tudja, ő világéletében így aludt s teszi is a mai napig, ám Franciaországban sosem volt baja a klímával. A nagy családi házuk elég kondicionált volt ahhoz, hogy csak beledőlt az ágyába, aztán aludt másnap este hatig.
Nem bírva tovább a helyzetet, felpattan hát, hogy aztán a sötét szobájában alsónadrágja után indított kutatása kudarcba fulladjon, s így kénytelen legyen az első dolgot, mely' szeme elé kerül, felvenni. Ez esetben ez egy elnyűtt köntös lett, amelyet fájóan kihívóan sikerül felkötöznie magára. Lehet jobban járna mindenki, ha nem lenne rajta, mivel mellkasa egészen köldökéig kilátszik, s az alsó rész is néha vészesen fel-fel libben, ahogy a kastély lépcsőin lavírozik, hogy találjon magának valami esti hűsítőt. Igen, tudja, hogy a Rellonban van konyha, de az egyáltalán nem muris. Ott neki kéne mindent előkészítenie, így pedig csak besétál, s máris száz szorgos kéz áll rendelkezésére. Jó, a sétál eléggé egyszerű kifejezés Theon dráma megjelenéséhez, ahogy a normális ajtónyitás helyett konkrétan belöki azt.
- Csapos, egy limonádét, de rögvest! Mindjárt szomjan halok! - Játssza el, ahogy a szomjúságtól mindjárt a padlóra ájul, kezét a homlokához emelve. Szegény kis manók, először nem is tudják, kihez szól ez a drámakirálynő, majd némi egymásra mutogatás után, újraéled a konyha. Kis lábak szaladgálnak össze-vissza, mígnem az egyik bátor jelentkező, felszolgálja Őfelségének a kért italát, ki elégedetten rakja lábait keresztbe az egyik asztalnál, majd kisujját felemelve belekortyol a hűsítő nedűbe.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 31. 18:12 Ugrás a poszthoz

Hófehérke és a hét könyve
| én vagyok az etikett |


Elégedetten sóhajt egyet, mikor a hűs nedű utolsó cseppje is legördül torkán. Forgatja még a szájában a savanykás utóízt, alaposan megbecsüli, ahogy az lehűti egész nyelvét és szájpadlását. Mondhatni a mennyek kapujába kerül, s megszűnik számára ég és föld. Csak ő van és az a röpke hűvösség érzet, melyet az ital hagyott. Ám a pillanat múlandó, végül pedig magára marad Theory-val és az értettlen kis manókkal, kik aligha szűrtek le bármit is a szituációból.
- Oh, köszönöm Drágám! Szerinted megállná a helyét apa egyik bemutatóján is? - Pattan fel székéről, hogy aztán különféle pózokba vágja magát, melyeket azokon az emlegetett kifutókon látott gyermekként. Jól lehet nem sokszor szabadultak ki egy-egy ilyen összejövetelre a házukból, de amikor igen, az felért számára minden csodával, mely' e világon létezik. Az a sok szép modell, a szebbnél szebb ruhák, nem is beszélve a fényképezőgépek adta fényességről, mely' képes volt úgy beteríteni a nézőteret, hogy egy egész galaxisnak hatott, a millióm és egy apró kis csillogó pontjával.
- Nem hát. Majd meghaltam odalenn! Úgy ragadok mindenhol, mint valamilyen állat! Nézd csak meg! - Azzal fellép a köztük elterülő asztalra, hogy azon átszökkenve, közelebb kerülhessen húgához. Majd miután ez megvolt, leoldja felsőtestéről köntösét, hogy aztán ikre kezét végigfuttathassa cseppet sem fiús, inkább kislányos vonásain. Már megszokott az ikerek között, hogy tapicskolják egymást, hisz gyakorlatilag a másikkal nőtt testük, Theon pedig elég kíváncsi természetként előszeretettel nézte meg, milyen is lánynak lenni. Jó, nem a durva verzióját, de mondjuk, Theory lába és válla sosem maradt ki a repertoárból. Oh, azok a csodás vállak...
-Oh, jó hogy mondod! Egy parfaitot, de rögvest! - Adja ki legújabb utasítását, mire újra élet tölti meg a konyhát. Kicsinyke lábacskák és kezecskék szorgoskodnak, tejszínhab, s krém repül ide-oda, ahogy a gyümölcsökből és habból álló mennyei mannát a tányérra szervírozzák. Félve sétál hozzá oda az egyik manó, hogy aztán átadja neki a kívánt desszertet, s aggodalma nem is hiábavaló. A fehérség először egy kis darabot vesz a szájába, alaposan megforgatja azt, majd azzal a lendülettel köpi vissza, egyenesen bele a kis pohárba, melyben az édességet kapta.
- Blöööh... ennél még én is finomabbat tudok csinálni! - Fejezi ki nemtetszését elég drámaian, ahogy orcáját elemeli az étek felől, s szabad kezét szeme elé teszi, hogy még ne is lássa azt. A kis jószágoknak valószínűleg nem eshet valami jól a kritika, az egyik, ki a rendelést hozta, szomorúságában sírva fakad, és elfut a helyiség legmesszebb részére, hogy még látni se lássa a nagy és csúnya Hófehérkét. Ám nem sikeres választása, mivel drága hősünk eldönti, hogy kezébe veszi az irányítást, s el is indul a tűzhelyek irányába, hogy ez alkalommal ő legyen a konyhafőnök.  

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. július 31. 20:11 Ugrás a poszthoz

Fortuna nénje


Fortuna néni... hogyan is lehetne egyszerűen kifejezni, amit Theon érez iránta. Talán úgy, mint szín tiszta undor és megvetés. Jól lehet a nő még nem olyan öreg, hogy bárki is a "néni" titulussal lássa el őt, ám drága Hófehérkénknek bárki, aki a saját korosztályánál idősebb, már vén csoroszlyának számít. Ezt pedig ilyen nyersen csak nem közölheti egy olyan személlyel, akinek igen nagy belátása van a családi bizniszbe és ennél fogva a szülei szívéhez is, vagy elég rendesen megszívná ő és Theory is.
- Nem, az egyik ismerősömmel vagyok. A neve Nath és épp ráültél - jegyezi meg csak úgy mellékesen, ahogy a vele szemben lévő székre mutat, ahol feltehetőleg ez a "barát" megtalálható. Valószínűleg mindketten jól tudják, hogy nincs ott senki és Theon sem azért mondta, mert hisz az ilyen zagyvaságokban. Egyszerűen csak húzni akarja a másik agyát. Ha már nagyon tiszteletlen nem lehet, akkor legalább egy picit keserítse meg a nőegyed napját.
- Nyaralni jöttem. Oh, kedves Fortuna néni, nem lehetsz ennyire butuska! Szerinted miért az Isten kénköves nyiláért jönne az ember a semmi közepére? - Teszi fel a drámai kérdést egyben a nőnek és magának is. Tény és való, hogy fogalma sincs, miért pont erre az eshetőségre esett a választásuk mikor szökni támadt kedvük. Bár mondjuk az is megérne egy misét, hogy a másik hogy a francba került ide. Elnézve a leharcoltságát, tuti nem csak egy gyors kiruccanás számára ez a Bogolyfalva. Ha más nem is, az egyszer biztos, hogy elég találó nevet adtak a szülők ennek a nőegyednek.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 4. 22:22 Ugrás a poszthoz

Életem tanárnőcije


Napok óta mérgezett egérként rohangál minden gyermek a kastélyban, ez pedig csak egy dolgot jelenthet; közeledik a vizsgaidőszak. A többiekkel ellentétben Theon nem veri nagy dobra az ügyet. Tudja magáról, hogy eszes kölyök, s ha nem is tanult volna semmit sem egész ittléte alatt, akkor is összetudna hozni legalább egy átmenésre valót. Ám a plusz prémium reményében, s hogy nyaljon a tanároknak, sok szorgalmit megcsinált és gyarapította is a tárházát elég rendesen, úgyhogy a többiekkel ellentétben ő nyugodtan tengeti mindennapjait. Lehet túlságosan is nyugodtan. Mostanában nem történik semmi. A Rellonban is mindenki csak tanul, a szobatársait sem tudja elrángatni sehová, mert a tankönyveik és jegyzeteik árvízében úsznak a helyiséggel együtt. Theory-nak is megvan a saját magánélete...  Ez a nyár mégsem annyira buli, mint azt a közösségi életbe tartozók állítják.
Unottan sétál hát le a kastélyhoz tartozó egyik kedvenc szegletébe, a Fénylő Lelkek Udvarába, hogy aztán ott megmártóztathassa szemeit a gyönyörű virágok Kánaánjában. Azonban a növények s egyéb művészi gyönyörökön kívül ma más is várja odalenn. Egy magányos leányka ül az egyik padon, ölében egy csomó papírral. Theon nem sokat tétovázik a dolgon, gondolva, hogy egy újabb tanuló diák az, megközelíti áldozatát. Nem tesz semmi komolyat, csak leül a nőegyed mellé, s egyik könyökét felteszi a pad támlájára, majd megtámasztja vele fejét.
- Gondterheltnek tűnsz. Segíthetek elvonni egy kicsit a figyelmedet ezekről a csúnya irományokról? - Érdeklődik nyájasan, már-már negédesen, ahogy szabad kezével kiszabadítja a nő ujjai közül a lapokat, majd az ülőalkalmatosság mögötte lévő területére helyezi őket.
  
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 5. 18:51 Ugrás a poszthoz

Életem tanárnőcije


Valami itt nagyon nem stimmel. Meg sem figyelve reppenti át a másik oldalra a papírokat, így azokból nem eshet le neki a szituáció, azonban a nő valakire nagyon emlékezteti őt. Pocsék arcmemóriával rendelkezni, s arra hagyatkozni egy ilyen helyzetben egyáltalán nem előnyös, de most mit tudna tenni, ha ez a helyzet? A húgát sem ismerné meg, ha nem hasonlítani kilencvenkilenc egész kilenc százalékban rá. Talán látta már valahol a folyosón, az is lehet, hogy ő is egy rellonos nebuló, de megeshet esetleg, hogy egy tanárával hozta össze a sors. Ugyan, azért az elég abszurdum lenne, nem? A tanárok csak úgy nem pihengetnek lenn az udvaron random lapokat olvasgatva! Ők nyilvánvalóan nagyban élvezik az életet odafenn, s együtt csámcsognak a legújabb, diákok által szolgáltatott pletykákon. Ugye?
- A vizsgáinkat? Oh, szóval szereted a szerepjátékokat! Rendben, ha nagyon szeretnéd, lehetek a rossz kisdiák, akinek jól elláthatod a baját- harapja be alsó ajkát a mondat végeztével, ahogy elképzeli, hogy ez a csinos lány valamelyik pedagógusának öltözve dorgálja őt. Az érzéseit csak tetézi a tény, hogy a nő most még közelebb van hozzá, mint bármely fajtársa valaha is. Talán az anyukája volt legutoljára ilyen távolságban tőle, de az kicsit sem ér fel ehhez a mennyei pillanathoz. Azonban még mindig fájóan távol van tőle, így rásegítve egy kicsit a dologra, hónalja alá nyúlva húzza oly' közel a másikat, hogy arcuk csak egy pár centiméter távolságra legyen. Pajkosan felkapja hát a papírokat, s szabad kezével - mely' nem a lányt öleli -, még messzebb taszítja őket, egyenesen le a földre. Nem lesz már ezekre ma itt szükség, sokkal izgalmasabb dolgok várnak kettejükre.
Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. augusztus 6. 08:56
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 6. 09:01 Ugrás a poszthoz

Az én kis piros prefektusom


Magyarország elég... érdekes egy hely. Az biztos, hogy százszor különb azoknál az országoknál, ahol előzőleg járt, ám nem tudja megmondani, hogy jó, avagy rossz értelemben. Előzőleg már megtapasztalta a vasúthálózat gyönyöreit, amely’ egy eléggé elkeserítő sétakocsikázással ért fel, azonban első látásra a híres főváros sem kecsegtet számára semmi érdekessel. Jó igaz, hogy a nevezetességek elég látványos elemei a metropolisznak, de ezeken kívül még egy normális éttermet sem tud felmutatni. Komolyan, ez a sajtburgernek nevezet szörnyedvén valami rettenetesen rossz. A tejterméknek nem is igazi sajt, hanem műanyag íze van, és hiba mondta, hogy ő uborka nélkül kéri a szendvicset, csak a kezébe nyomták az étket, majd elküldték őt a pulttól. Nos, mi ez, ha nem felháborító?  Mondjuk legalább a kiszolgáló lány jól nézett ki. Egy csillag az ötből, csodás, micsoda egy putri.
Sebaj, legalább helye lesz, mivel előzetesen kinézett magának egy párducmintás topba bújtatott nőegyedet és a nála éktelenkedő ürességet. Kit érdekel az, hogy valószínűleg egyedül akar lenni, azért ült egyes helyre! Ennél lehetetlenebb szituációkat is megoldott már.
Magabiztosan közelíti hát meg áldozatát, s egy szó nélkül odahozza a lány elé a legközelebbi széket, mely’ a keze ügyébe akad, nem foglalkozva a ténnyel, hogy már valaki elfoglalta azt. Következő lépésben pedig jó nagyot harap burgerébe, mire elszörnyedve konstatálja, hogy bizony ebben nem csak uborka, de hagyma is van. Finnyás kisfiú módjára kezdi szétfeszegetni az étket és egyesével
kipécézni a nemkívánatos darabokat. Néha egy-egy hagyma lehet, hogy nem a legalkalmasabb helyen, a tányéron landol, hanem a leány térfelén, de ez már csak járulékos veszteség.  

Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. augusztus 6. 19:34
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 6. 12:27 Ugrás a poszthoz

Catherine Shayleen Black
| a kalandos krém hatása alatt |


Egy furcsa, feje helyén egy papírzacskóval éktelenkedő alak kempingel a folyosó egyik eléggé forgalmas szakaszán. A feminin vonású kézfejeiben tartogatott táblán valami kórságról és annak gyógymódjáról érdeklődik, ám a kampány reggel óta semmi eredménnyel sem szolgált számára. Most az egyszer lehet megtanulhatná, hogy ne akarjon mindent elcsábítani, ami él is mozog, mert bizony egy varázslókkal teli iskolában, ez lesz a vége. Bár, ha nem is mágiahasználókról lenne szó, akkor sem sülne ki az efféle cselekedeteiből semmi jó, talán egy egyszerű veréssel megúszhatta volna az ügyet. Az kevésbé fájna számára, mint az oly' nagy gonddal kezelt arcbőrének eltorzítása. A kép, mely' ébredése után eléje tárult, felért egy rémálommal is. A sok undorító kelés, amelyek az arcán, egészen a a pólója vonaláig terjedtek el rajta, régi rossz emlékek láncolatát indították el hófehér buksijában. Theonnak ugyanis nem mindig volt hamvas porcelánbőre. A kamaszkor megkezdésekor ugyanis millióm és egy undorító ragya lepte el egész testét, amelyek ellen eleinte mit sem tudott kezdeni, csak siránkozni mulandó szépségén. Egyedül édesanyja fortélyos kezei voltak az egyetlenek, melyek képesek voltak keverni számára egy speciális krémet, mely' a békából újra királyfit tudott teremteni. Nagy becseben is őrizte ezt a készítményt egészen mostanáig, amikor is egyik kalandja rosszul sült el, s a felbőszült háztársa belopódzva szobájába, kicserélte aranyat érő kincsét valami egészen más trutymóra. Hiába kérdezett a Rellonon belül bárkit is, tanács helyett csak kárörvendő hahotázásokat kapott. A barna szépséget, ki vesztét okozta, hiába kereste, eltűnt szőrén szálán, mintha átlépett volna egy másik univerzumba.
Jobb ötlet híján hát felkapta a keze ügyébe akadó első könnyű anyagot, egy papírzacskót, melyre szemet, szájat valamit egy orroz vágott, majd kiült a kastély e tájékában legforgalmasabb negyedébe, hátha akad olyan, ki képes enyhíteni nyomorán.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 6. 17:55 Ugrás a poszthoz

A kecske és az ő répája
| a kalandos krém hatása alatt |


Elég ironikus látvány lehet, ahogy a boldogságról elnevezett folyosó kellős közepén lógatja az orrát, mely' nem mellesleg szintén tarkítva van a furcsa ragyákkal. Bosszúálló típus révén, ha egyszer megtalálja ezt a Bufi gyereket – mert igen, azóta kiderítette a nevét is a nyomorultnak -, nagyon, de nagyon fogja élvezni, ahogy a halálba átkozza a férgesét. A gond csak ott kezdődik, hogy ő a bűbájok terén sosem volt valami kiemelkedő, úgyhogy maradnak a jól bevált módszerek, melyeket még anno a párizsi utcagyerekektől tanult el. Lehet, hogy pöttömek voltak, de ha haragra gerjesztették őket, azt mindenki megérezte.
Mérgelődéséből egy ordenáré hahota, majd az azt követő cipők kopogása billenti ki. A hangjából és a homályos sziluettből, melyet a ritkásan kivágott Burger Kinges zacskója alól lát, valószínűleg egy nő állhat előtte, ám Theon kicsit sincs olyan állapotban, hogy még egy hölgyet is kibírjon ma. Oké, flörtöl velük meg minden, de az igazat megvallva, egyáltalán nem ért hozzájuk. A nők túlságosan bonyolultak számára, s lehet közelebb áll ehhez a nemhez, mint a sajátjához, akkor sem tudja megérteni, mit miért mondanak és tesznek. Valószínűleg ha tudta volna, hogy annak a bigének van egy párja már, akkor nem így nyomult volna rá. Erőltette volna a dolgot akkor is, de szívélyesen megkérte volna a csávót, hogy csatlakozzon a kis kalandba. Három mégiscsak jobb, mint ketten.
- Valami Bufi megnevezés alatt futó idióta. Besurrant a lakhelyemre, aztán kicserélte az arckrémemet - panaszkodik a másiknak, direkt kihagyva a történet azon részét, hogy gyakorlatilag az egész kalamajka miatta kezdődött. Nézőpont kérdése, ki mit vesz startnak. Theonnak bizonyára a rellonos fiú lépése számít annak.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 7. 17:32 Ugrás a poszthoz

Fortuna nénje


Tématerelésként újra végigfutja a hely adta lehetőséget, ám még mindig nem talál semmi számára kecsegtetőt. Ez a parfait túl nyeszlett, a francia madeleine-nél meg úgysem tudnak finomabbat adni. Fortunának igaza van, elvégre is mi a fészkes fenék keres ő itt? Itt se gazdagság, se hajbókoló emberek, de még rendes cukrászda sem. Otthon legalább megvolt mindene amire vágyott, itt pedig az abszolút nulláról kell kezdenie az egészet. Fáradtan sóhajt egyet, ahogy a nő kérdése újra felötlik a fejében. Mi volt az az erő, mely' idehúzta őt? Vigasz keresése? Menekülés a családi problémák elől? Hiába futja át újra és újra a témát hófehér buksijában, egyedül apja kísértő emléke az, amely felsejlik arról pedig, hogy mik zajlottak odahaza, akkor sem beszélne senkinek, ha kényszerítenék.
- A Rellonba kerültünk. Igazán érdekes egy ház, de jól érezzük magunk. Vagyis én biztos, Theory már kérdéses - rázza meg gyorsan a fejét, hogy a felbukkanó rémképek visszaüljenek buksija mélyébe. Az értelmetlen siránkozás helyett inkább tünetesebben végignéz a nőn, majd elfintorodva realizálja, hogy legutóbbi találkozásuk óta elég sokat romlott a divatérzéke. Az a Fortuna, akit ő még régről ismer, az házból se tette volna ki a lábát valami divatos szerkó nélkül, ez meg... valami gyászoló öregasszonynak van öltözve. Kész katasztrófa.
- Látom elég sokat romlott a színvonal Kapitányéknál is - jegyzi meg epésen a nő előbbi kötözködésére válaszul, majd nemes egyszerűséggel átnyúl az asztalon, hogy aztán a másik térfelén helyet foglaló csészét birtokba vegye, ezután pedig jó nagyot kortyoljon a felnőttek limonádéjából. Elfintorodik, mikor a kesernyés lötty eléri ízlelőbimbóit, s abban a percben köpi is vissza oda, ahonnan jött, hogy aztán újra a nőhöz passzolja az ördögi italt.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 9. 21:58 Ugrás a poszthoz

A kecske és az ő répája
| a kalandos krém hatása alatt |


Nos igen, Theon sosem arról volt híres, hogy valaha is beismerje, ha téved. Oh, dehogy! Az egója sokkal nagyobb annál, minthogy saját maga bűnösségét is megvallja. Sőt, ha úgy tekintjük, az egész helyzet csak nézőpont kérdése. Mégis honnan a fészkes fenéből tudhatta volna, hogy annak a libának már van valakije? A csaj egyáltalán nem olyannak tűnt, mint aki túlcsorduló szerelemben égne valaki iránt, pláne, hogy még adta is alá a lovat. Oh Theon, olyan bájos vagy! Meg a fenéket! Kétségtelen, hogy nem ő értette félre a jeleket, a barnaság is jócskán benne volt a dologban. Theon pedig férfiből van, és ha valaki szépen rebegtetett szempillákkal és rázogatott popóval vonul elé, azt bizony nem hagyja szabadon futni.
- Fogalmam sincs – közli higgadtan, nehogy megremegő hangja elárulja őt. A szüleivel játszott sakk partik meghozták az eredményüket, arca – bár a másik nem láthatja – rezzenéstelen. Színpadias sóhaj hagyja el a száját, majd jobb kezét arcához kapja. A vérében van a szereplés, s most, hogy még társasága is van, biztosan nem fogja elszalasztani a lehetőséget.
- Azzal csak spicli lennék. Én magam akarom megoldani a helyzetet és hidd el, abban nem lesz köszönet – dörzsöli össze nőies kacsóit, ahogy a saját levében fortyogó Bufi a kobakjába ötlik. Nem fog ő semmi kegyetlent csinálni, az nem az ő asztala. Sokkal inkább élő pokollá fogja varázsolni a másik mindennapjait, az alapjaitól rothassza meg a gyökeret, hogy aztán az életéért könyörögjön majd. Áh, nem, egy kicsit sem bosszúálló típus a kicsike.
Fájdalmasan felszisszen, mikor a zacskó durva anyaga hozzáér a hatalmas kelésekhez. Egy-egy talán ki is fakad, ugyanis melegség önti el arcát, mikor a nő megemeli a biztonságot nyújtó leplet. Bizonyára borzalmas látványt kelthet a még a száját is beterítő ragyákkal. Szemhéjai felpuffadtak, így reggel nem is vette fel hőn szeretett kontaktlencséit. Így most a barna helyett kék íriszei segélykérőn pislognak fel a nőre, mikor az végzett a zacskó eltávolításával.
- Tádá! – Tartja fel kezeit jazz módra, mikor a fejét újra éri a friss levegő. Tudja, hogy szörnyű lehet a vizuális kép, mellyel most meglepi a másikat, így próbálja enyhíteni a szituációt egy kissé. Azonban minden elhamarkodott tettért súlyos fájdalommal fizet, melyet arcának mozgatása okoz számára.

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 11. 13:58 Ugrás a poszthoz

Kis kínai
| van kérszem, keksz? |


- Elég könnyen azzá tehetlek – jegyzi meg a fiú válaszára, miszerint egyáltalán nem hasonlít egy hölgyre sem. Szerinte a nem csak egy elhanyagolható tényező. Ő sosem gondolta, hogy babázni túl lányos, vagy a kék színt csak a fiúk hordhatják. Nem, Theon mindig is liberálisan gondolkozott az ilyenekről, még akkor is, mikor apja különféle módszerekkel próbálta beleverni csökönyös kobakjába a „tökéletes”, maszkulin férfi receptjét. Bizonyára atyja szűrőjén az előtte viaskodó fiúcska sem menne át, lágy, majdnem lányokra hajazó vonásaival és az irányából szállingózó édeskés illattal.
A negédes odor olyannyira megbódítja, hogy simán elengedi a füle mellett a másik sértéseit. Azért jó ripacs lévén felráncolja púderes nóziját, majd egy elégedett hümmögést is megejt. Nehéz eset a kicsike, az biztos, de mindig is odavolt a kihívásokért. A játék úgy látszik, a befejezés felé közeledik, mikor partnere egy intéssel adja tudtára, hogy ó bizony most helyben fogja hagyni őt, ám Theonnak még korántsem ért véget. Oh, még csak most kezdődik!
Mint macska lépked a kopott köveken egyenes a fiú után, laza lófarokba fogott haja meg-meglibben a lépések nyomán. A kis ázsiai valószínűleg mit sem sejt ottlétéről, mígnem Theon egy jól irányzott mozdulattal megmarkolja annak fenekét. Ha meg is fordul a kicsike, nem sok ideje van gondolkozni a történeteken ugyanis főhősünk újabb csókcsatába kezd.
- Hmm… egész finom ez a szájfény. Kekszes? – Kérdi közönyösen, ám szemeiben a csintalanság lángja ég. Vállalja tettei következményét,  s ha a fiú meg is akarja esetleg verni, hát büszkén engedi. Ő már eldöntötte:  ha törik, ha szakad, ő megszerzi magának a kis kínait!
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 11. 15:36 Ugrás a poszthoz

Rabszolgahajcsár
| dehogynem, csak nem arra, amire szokás... |


Hirtelen mozdulattal csap a húga előtti asztalra. Ajkára pajkos mosoly ül ki, haját pedig, mint egy jó ficsúr, úgy lebbenti meg a kihívás hallatán. Ha harc, hát legyen harc! Mégis milyen nehéz lehet összehozni egy rántottát meg egy csésze teát? Csak fog néhány tojást, beízesít egy kanna vizet, aztán máris bon appetit, készen van az ötcsillagos gourmet különlegesség. Most komolyan, ha az otthoni szakácsoknak sikerült – pedig ők sem voltak azért Gordon Ramsay-k -, akkor neki is sikerülni fog. A manókkal pedig nem lesz gond. Odahaza sem volt szüksége egyik szolgálatára sem, tökéletes elboldogul ő egyedül is.
Az izgalom adta adrenalinnal felpörögve lát neki megkeresni a szükséges eszközöket, azonban útja során sikerül fellökni néhány idegesen felpislogó szempár tulajdonosát, ám nemtörődöm módon csak átlép felettük. Valószínűleg a csöppségeknek maga a kénköve pokol nyithatta ki kapuit, mikor az átszökkenő fiúcska köntöse óvatlanul fellibbent előttük.
Tojás, víz, teafű. Mi kell még? Esetleg egy kis kurkuma, meg tej! A sikeres hozzávalógyűjtés megvolt, már csak az elkészítés maradt. Fog egy nagy tálat, majd felemeli az első tojást. Nézegeti egy darabig a természet adta csodát, majd hanyag módon beledobja az elkészítésre alkalmas tálba. Ugyanezt teszi a második, harmadik, majd a negyedik darabbal is, aztán jól nyakon önti egy liter tejjel. A csemege még nincs kész, szór bele némi fűszert is, ezután fog egy mélytányért, és beleszervírozza az elkészült mesterművet. Végtére is sok ember ropogósan szereti, hát most Theory is így fogja. A teának szánt vizet már a procedúra előtt feltette, ám sikeresen el is felejtkezett róla. Hangos sípolással és ki-kifröccsenő vízzel adja a konyhafőnök tudtára, hogy bizony már jócskán készen van. Theon oda is lép, hogy levegye, persze csupasz kézzel. Hamar realizálja tette súlyosságát, mikor a forró kanna megégeti hosszú ujjacskáit. Azonnal el is hajítja az ördögi szerkezetet és fut a csaphoz, hogy a hideg helyett a forró vizet nyissa meg. Az égési sérülés már garantált, mikor végre hűs folyadék ér a kényes területre. Francia szitokszavakat mormogva kapja fel a földről az üstöt, majd a még megmaradt löttyöt egy csészébe önti. Nagyot ránt vállán, ahogy a hatodik kanál cukor is belekerül a gépezetbe. Végül megfogja mindkét találmányát, majd büszkén Theory elé teszi őket.
- Bon appetit, Mon cheri!Jó étvágyat, Kedvesem – villant egy száz wattos mosolyt a bizonyára halálra rémült vagy éppen csak rettentően értetlen lányra.

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 12. 13:55 Ugrás a poszthoz

Fürtös kis haver


- Tudod Cicám, ez a szoknya nagyon szép… ám még szebb lenne a szobám padlóján – csatt. Egy jól megtermett pofon csattan ázsiai vonásokkal tarkított arcán, majd az elkövető meglobogtatva sűrű barna hajtömegét sarkon fordul, és el is tűnik a pult mögötti kis kabinban. Theon hallat egy tompa „Áu”-t, ahogy kezét a sebesült területre emeli. Ennek tuti nyoma fog maradni. Csodás. Lassan két órája fűzte a gesztenye szépséget, aki úgy tűnt, benne is van a dologban. Olyan információk birtokába került ezen röpke idő alatt, amiket talán Vanessa bátyja, Federiconak sem tudott soha. Mondjuk, hogy mekkora a kicsike kosármérete. Hmm… vajon ha vett volna neki egy új fehérneműt, akkor megadta volna magát a lány? A nők buknak az ilyenekre, nem?
- Milyen harcias kismacska va… – kezd bele vallomásába az ajtóban újra felbukkanó Vanessa felé, mikor a lány mögött egy hatalmas test kezd el körvonalazódni. Federico. Az árnyékot nyújtó kabinból egy jó sok zsíros kenyeret megevett fickó bukkan elő, ökölbe szorított kezein csak úgy duzzadnak az erek, mikor a magához lehúzó lányra emeli tekintetét. Az suttog valamit bátyja fülébe, amaz bólint egy nagyot, majd tetoválásokkal tarkított kezén jó nagyot roppant. Tekintetének üzenete tiszta; fuss. Theonnak több sem kell, úgy eliszkol a helyszínről, hogy csak hajának lebbenését lehet látni. A böszme vadállatnak - hogy megvédje vére becsületét -, rögtön a nyomába ered.  
Embereket félrelökve közlekedik a tömegben, azok elharsognak néhány szitokszót, ám főhősünk már nem hallhatja, rég elhaladt mellettük. Fejét idegesen kapkodja oda és vissza a megfelelő bújóhely után kutatva. Amilyen abszurd a dolog, olyannyira felcsigázza Theon elméjét. Hangos nevetés hagyja el alkait, amolyan mániákus-féle, majd kezében tartott szalmakalapjával nagyot kerül az egyik pózna körül. Ez a nap nem is lehetne jobb!
Messziről meghallja a fickó dühödt ordibálását, mire hegyi kecskéket is megszégyenítő szökkenéssel ugrik be az első elrejtőzésre alkalmas tárgy mögé; egy néhány zsák krumplihoz. Vár ott pár másodpercet, percet, talán még órát is, miközben a tartójukból kiszabadított élelmeket teniszlabdának használva dobja egyiket a másik után a vele szemközt lévő falhoz. A hangok kezdenek elcsendesülni, már csak a zsibogó piac aláfestése hallatszik, mikor úgy véle, végre kimászhat búvóhelyéről, ám a biztonság kedvéért még egyszer megbizonyosodik a dolgok felől. Nem szeretne összetalálkozni azzal az izomaggyal, szereti a fogai még az szájában, mintsem egy protkóban tartani.
- Pszt... kisöreg! Hé te! Igen te! - Bukkan ki egy perce a zsákok mögül, kezével vadul gesztikulálva a csak néhány méterre lihegő fiúcskának.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 13. 19:27 Ugrás a poszthoz

Gyógyítóbige
| a kalandos krém hatása alatt |


Néhány kompromittáló üzenet, pár elhintett pletyka és Bufi már is nem lesz olyan boldog, mint elképzelhetőleg ma reggel lehetett, mikor tudomást szerzett tettének elsöprő sikeréről. Az lehet, hogy Theon nem egy izomkolosszus, sőt a mágikus képességei sem olyan jók, mint a többi társának, ám ha valamihez igazán ért, akkor az az ármány és az intrika. Szóval lehet, hogy most a másik rellonos azt hiszi ő győzött, azonban a játszmának még koránt sincs vége, és ha törik, ha szakad, ő fog győztesen kikerülni ebből a csatából és ebben még Shayleen sem tudja megállítani. Nincs neki szüksége a nő jó tanácsára, fehérségünk egy erős és független jellem, ennél fogva elboldogul ő még a legnagyobb izomaggyal is. Az lehet, hogy néhány törött bordával, de mindenképp lezárja ezt az ügyet. Azonban előtte gyógyírt kell keríteni ezekre az undorító fekélyekre, mert ha valami, akkor a sminkes praktikái biztosan nem fognak segíteni.
Cinikusan horkant egyet, majd jól láthatóan megforgatja szemeit a hölgyemény táplálta félelemre. Az se érdekelné, ha elkapná az egész kastély, legalább ők is megismernék, mekkora tragédia ez, főleg egy olyan sármos fiatalemberrel, amilyen a mi Hófehérkénk is. Amúgy is, ha jól tudja, akkor ez a liba az iskola gyógyítója, csak neki kéne már tudnia, hogy ez a kórság fertőző e, avagy nem. Bár az is lehet, hogy még nem találkozott hasonló esettel. Az se baj, lesz ő a prémium kártya a pakliban.
- Pour l'amour de Dieu! – Csúszik ki a száján véletlen franciául az "ég szerelmére" mondat az egyértelmű kérdésre, melyet hallott – Még szép! Próbáltam kozmetikai krémekkel és púderekkel eltüntetni, de csak rosszabb lett. Valahogy ezektől a kenceficéktől befeketedik az egész – mutat rá az egyik bibircsókra, melyet most már fekete massza terít be. – Úgyhogy végső megoldásként a zacskó mellett döntöttem. Ki lehet ilyen szörny, hogy elcsúfítja eme csodálatra méltó arcot? – Fejezi be monológját dramatikus kézlendítésekkel, melyet arcjátékkal fűszerez meg. Nem sokáig ripacskodhat, mivel a kelések minden egyes mozzanatnál hatalmasat sajdulnak, olyan egészen velőig hatolóan, így száját tehetetlenül lebiggyesztve visszahuppan a földre.
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 16. 10:31 Ugrás a poszthoz

Fürtös kis haver


Oké, nem a legmegfelelőbb módot választotta, hogy felhívja valakinek a figyelmét, de azért csak nem egy szellem, hogy abszolúte figyelmen kívül hagyják. A fiúcska igaz közelebb lép hozzá, azonban még mindig a körülötte ténfergők között keresi Theon mutálatlan hangjának forrását.  Végső elkeseredésében felkap egy krumplit valamelyik zsákból, majd amilyen messzire csak bírja, elhajítja azt. Sajnos nem egy élsportoló génekkel rendelkező egyed, így a zöldség még a kis fürtösig sem meg el, hanem pár centiméter után egyenesen a földbe csapódik. Hófehérke hallat egy felbőszült morgást, megforgatja szemeit, majd tovább pisszeg a srácnak, mígnem az végre észreveszi őt.
- Pour l'amour de Dieu! – Csúszik ki a száján az „Ég szerelmére” anyanyelvén – Krumplit nem, de mást igenis árulok – simít végig fehérbe burkolt felsőtestén ügyelve arra, hogy közben szemkontaktust tartson a másikkal. Ha a lánykát nem bírta megszerezni, talán a kisfiúval több szerencséje lesz. Úgyis körülbelül egyidősek lehetnek, szóval ez még nem számít pedofíliának, igaz?
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 18. 12:34 Ugrás a poszthoz

Kis kínai


Lassan megkerüli a fiút, miközben jól alaposan végig nézi testének minden egyes apró részletét. Ravasz nevetés hagyja el fakó ajkait a másik ártatlan reakciójára, mire igaz szavakkal nem válaszol, de annál kifejezőbb dolgot tesz. Néhány lépés és máris az ázsiai személyes terében van, ám a másik megkönnyebbülésére most nem tervez semmi szórakoztatót. Azt majd meghagyja későbbre. Helyette oly’ közel hajol hozzá, hogy az fülcimpáin érezheti meleg leheletét.
- Szeretnéd, hogy megmutassam? – Ravaszul belemosolyog a mondatban, mely a fiú talán mindkét feltett kérdésére választ adhat. Ha most legilimentor lenne a kicsike, bizony kielégíthetné kíváncsiságát. Korához képest jó sok módszert tud szavának betartására.
- Ácsi, kiscica! – Kiált a rohanólépésbe kapcsoló fiúra. Nem eszik ám ilyen gyorsan a forró kását! Majd akkor elmehet, ha Theon azt mondta. Addig egy tapodtat se.  Persze a nyomulás, és kiabálás nem mindig meggyőző tényező. Ezzel tisztában van ő is, így inkább elharapja következő mondatát, s csendesen indul a fiúcska után. Lassan már átszlalomoznak az egész folyosón, elől a kis levitás, utána pedig a csábító démonként koslató Theon. Felőle játszhatnak így is, őt egy cseppet sem zavarja. Előbb vagy utóbb, de be fogja adni a kulcsot és végre megbékél a helyzetével. Azonban előtte még meg kell tennie valamit.
- Tudod mit? – Fut előre néhány métert, hogy a másik elé kerüljön - Meghívlak egy vacsorára, vagy aminek csak akarod neveznire – Azzal kitép a zsebében tartott noteszből egy lapot, s gyorsan felfirkantja az alábbit: „Rellon, ma este hat”. Végül megpördül sarkán, egyenesen bele a kis ázsiai karjaiba. Ügyesen elhelyezi a másik zsebében a cetlit, majd kezeit unottan a tarkójára kulcsolva, elindul.
- Oh, majd elfelejtettem, kis kínai! Lehet, most azt fontolgatod, hogy nem jössz el a találkára, ám ha ez elég fontos számodra – pörgeti meg ujjai között Jun anyukájának csicsás karperecét –, akkor úgy vélem nincs más választásod, mint megtisztelned jelenléteddel – azzal amilyen gyorsan megjelent, el is tűnik az útszakasz végén. Egyedül az a fullasztó pacsuli szag és utoljára dúdolt dallamának töredékei tanúskodnak arról, hogy ő valaha is itt járt.
Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. augusztus 18. 12:40
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 245
Összes hsz: 748
Írta: 2019. augusztus 18. 17:07 Ugrás a poszthoz

Vadmacska  


Theon és a zöldségek egy olyan párosítás, amely talán még az apokalipszist is elhozhatná a világra. Most komolyan, ki az az idióta, aki elnyammog egy szelet hagymát, aztán boldogan kijelent, hogy hű, ez milyen finom volt. Csak büdös lesz tőle a szád, csíp is mint a nyavalya, egyszóval abszolúte kizárt dolog, hogy ő valaha is megegye azt az izét. Ugyanez igaz az uborkára is, azzal a különbséggel, hogy igaz az nem fejt ki olyan hatást a szájpadlásra, mint előbb említett társa, ettől független ugyanúgy undorító. Meg kell szabadulnia tőlük, vagy különben nem bírja megenni az ebédjét, és ha nem eszik, nagyon, de nagyon morcos lesz. Olyankor előjön a hárpia, és azt senki sem szeretné látni. Így hát kipécézi a burgerből a nemkívánatos elemeket, majd nemes egyszerűséggel amerre éri, arra dobja. A párducleány nagyon szerencsés, hogy felvette azt az étlapot, ugyanis egy megpöckölt zöld trutyi egyenesen azt veszi célba. Pontosan a két menü közötti feliratra. Kacsing! Tíz pont a Rellonnak!
- Mifakars? – Pillant fel pár percre étkétől, hogy az undorodva és nem mellesleg flegmán reagáló lányra nézzen. El kell telnie pár pillanatnak, míg eszébe jut, honnan is jött és hogy ezért otthon mekkora pofont kapna, így nyelve egy nagyot, eltünteti szájának tartalmát. Amint végzett, megtörli száját a szalvétájával, amit egy rövidke pillantás után rögtön el is hajít.
- Legalább akkor egy dzsungelből jöttünk – jegyzi meg epésen, lábait keresztbe rakva, egyik kezével pedig az eridonos felsőjére mutatva. Már megint egy hisztis libával kellett összehoznia az égnek. Miért van az, hogy ezek mindenhol megtalálják őt? Vagy éppen ő találja meg őket? Biszexualitás ide vagy oda, a férfiak sokkal épelméjűbbek ezeknél a hárpiáknál.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Theon Delacroix összes RPG hozzászólása (158 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 » Fel