28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Szamosvári Zsombor összes RPG hozzászólása (13 darab)

Oldalak: [1] Le
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 16. 13:57 Ugrás a poszthoz

Anastasia Strakhova professzor asszony

este 20:31

Mindig is fejtörést okozott Zsombor szüleinek, hogy hogy lehet az, hogy fiuk alig éri el a 60 kg-t, és mégis annyit zabál, hogy szinte kipukkan - nem hazudok, volt már rá példa, hogy egy karácsonyi vacsora alkalmával a fiú olyan sok tölöttkáposztát kanalazott a szájába, hogy a farmerján lévő egyik gomb pukk, kiszakadt a helyéről. Szégyen, nem szégyen, Zsombi akkor is folytatta a falatozást.
Hiába evett pár órája, egyszerűen nem bírja legyőzni hasát, ami nem is feltétlenül kívánja az ételt, inkább csak megszokásból tömné még tovább. Sajnos éjjeliszekrényén kiürült elemózsiás dobozkája, így hát fel kell kerekednie.
A kánikula miatt még mindig nem zuhanyozott le. Úgy gondolta elég lesz takarodó után, addig még kétszer leizzad. Így hát egy farmer térdnadrágban és egy egyszerű fehér ujjatlanban vágott neki a kastélynak. Meglehetősen örül neki, mikor végre valahára lehámozhatja testéről a kényelmetlen, fekete talárját, és szellőzhet mindenhol.
Ahogy áthalad a klubhelyiségen biccent néhány háztársának, sőt, ha nem a hasa vezérelné, még valamelyiket magával is invitálná egy kis esti sétára, de a kaja mindennél fontosabb.
Hála égnek a Nyugati szárny földszintje nincs olyan messze a hálójától. Csupán percek kérdése érkezése a konyhába.
Az ajtót kinyitja, s a sürgő-forgó manókon már meg sem lepődik. A konyhát lassan úgy ismeri, mint a tenyért. Mióta megérkezett a kastélyba ez lett a második otthona. Egy-két kedvesebb manó hellyel kínálja, Zsombi pedig szépen megy utánuk. Már mondaná is, hogy tulajdonképpen elég egy vajas-szalámis kifli is, de a pici lények eltűnnek, s Zsombi hallgatja, ahogy nekilátnak a ötfogásos menüjének.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 16. 15:28 Ugrás a poszthoz

Lili

Egy forró, szabad hétvégén

A víz felszínén egy lebegő Zsombi található, aki kifeszített testtel próbál nem elsüllyedni. Még bordái is látszódnak, ami alapján simán arra következtethetne egy ember, hogy ennek a srácnak tuti van valami betegsége, pedig csak szimplán vékony. Hiába edz, zabál, semmi nem használ.
Apropó, miért is lubickol a kis elsős ezen a vasárnap délutánon, mikor tonnányi házi feladat vár az asztalán megírásra? A válasz roppant egyszerű: Zsombi még mindig rettenetesen lusta - ezt sosem fogja kinőni. Pedig jobb lenne, ha minél előbb nekilátna a körmölésnek, különben kevésbé kedvező dolgok fognak rá várni. Ja, és ezen kívül forróság van, no meg szabad vasárnap. Szüleivel elintéztette, hogy a szabad hétvégéken meglátogathassa a falut, így hát mióta itt él, minden egyes alkalommal él a lehetőséggel, és csatangol egyet. Felsőbb évesektől hallotta, hogy van egy remek tavacska a falu határában, a hűsítő vize pedig én ilyen rekkenő hőségben a legjobb. Viszont ahogy járkált a tavacska körül látta, hogy senki nem úszásra használja azt. Falulakók, illetve diákok kígyózó sora tartott valamerre. Zsombi meg követte őket, ugyanis egy-két tag nyakában törölközőt vélt felfedezni. Rossz helyre nem siethetnek. Nos, így akadt rá a Barlangfürdőre.
Sikeres átöltözés után már a vízben találta magát, itt lubickol percek óta. Persze néhányan furcsán néztek rá amiatt, mert társaság nélkül ilyen jól elvan, ő azonban már rég megszokta azt, hogy a közelben mindig összefut valaki ismerőssel. Ha meg nem, hát akkor barátkozik. Pár karlendítés után megállt, lábával taposta a vizet, haját megrázta, szemét megdörzsölte, s szemei ismerős arcok után cikáztak. Nos, senki olyat nem látott, akivel lebratyizhatott volna, ellentétben egy lánnyal, akik magányában - totálisan szárazon - a parton könyvet olvasgatott. Pimasz mosolyra húzódott a szája, majd pillanatokon belül már a "lány lábai előtt hevert".
 - Mit olvasol? - érdeklődött a fiú. Ugyan átfutott a fejében, hogy hopp, megragadja a lány lábát, és azonnal belehúzza a vízbe, azonban azt is tudja, hogy kétféleképpen végződhet a történet: nevetnek egyet, és másnap már barátság karkötőt vásárolnak egymásnak, vagy a lány sikítozni kezd, csapkodni (kevésbé szerencsés esetben Zsombit is jól megcsapkodja) és duzzogva faképnél hagyni  Zsombit. És ami azt illeti, Zsombi egy kis társaságra vágyik - ahogy mindig -, nem lenne szabad elijeszteni  a másikat.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 17. 22:19 Ugrás a poszthoz

Anastasia Strakhova professzor asszony

Ha a kastély nem labirintus más néven, akkor nincs rá szinonima. Zsombi az elmúlt pár hónapban, mióta itt lógatja lábát, annyiszor eltéved itt, hogy két kezén se tudná megszámolni. Viszont egyetlen útvonalat már megjegyzett: a szobájától a konyháig vezetőt. Tudta, hogy ez mindennél fontosabb lesz. Így hát bolyongás nélkül érkezett meg Marci pár percen belül a konyhába, ahol dolgos manók azonnal hellyel kínálták, illetve néhányuk már neki is látott vacsorája elkészítéséhez.
 - Jó estét, professzor asszony! - húzza ki magát Zsombi, majdnem fel is áll, de azt már enyhe túlzásnak érzi. Többször látta már a nőt a kastélyban mozogni, leginkább a tanári körül, így hát Zsombi erősen feltételezte miféle pozícióban dolgozhat a tanodában. Zsombit nem tanítja, voltaképp azt sem tudja a professzor asszony mit tanít, sőt, a nevét is csak kapisgálja. Annyit tud, hogy rettenetesen fura neve van, nem magyar. A többiek beszélték legutóbb a klubhelyiségben. Bár az sem biztos, hogy erről a professzor asszonyról volt szó. Á, a pletykák. Nehéz őket számon tartani.  
 - Természetesen - mosolygott kedvesen Zsombor, és ekkor megjelent egy manó a fiú ételével. Zsombi szemei csillogni kezdtek az izgalomtól, még most is képes elcsodálkozni, hogy a manók nem ismerik a mértéket, illetve nem veszik azt sem figyelembe, hogy vendégüknek mekkora bendője van. A kihozott tányéron volt minden: két tükörtojás, 4 virsli, mellé ketchup, paprika, paradicsom, és természetesen az elmaradhatatlan töklé. Egyből összefutott a nyál Zsombi szájában.
 - Úristen - csúszott ki a száján. - Azt hiszem én ma fogok kipukkanni - nevetett fel Zsombi.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 18. 15:43 Ugrás a poszthoz

Michonne

Minap, bájitaltanon Felagund professzor különböző bájitalokról regélt. Ez az egyetlen óra, ahol mind a 60 percet nyitott szemmel, és füllel kell végigülni, ugyanis bármikor, villámcsapás szerűen megcélozhatja a diákot egy rettenetesen fejtörő kérdés. Aztán ha a választ az illető nem tudja, csakúgy hullanak a pontok, és Eridon idén nem is áll túl jól. Zsombi pedig azt végképp nem akarja, hogy háztársai megkövezzék, vagy inkább megmérgezzék álmában. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy néha ezek az órák valóban hasznosak, nem úgy, mint a jóslástan. Ugyanis ma olyan bájitalokról volt szó, amelyeket órán fognak elkészíteni, illetve olyanokról, amelyek nem annyira ajánlatosak. A miérteket nem fejtette ki a professzor, bár Zsombi gyanítja, nem buksisimi jár egy-egy ilyen bájital elkészítése után. (Persze csak ha az illetőt elkapják.)
Ezért vágott neki egy újabb kalandnak: órán a sötétben látás elixíréről volt szó. Igazán hasznos kis lötty lehet - ezért gondolta Marci, hogy feltétlenül el kell készítenie. Azonban hiába bújta az idióta tankönyvét, ott csupán hasznavehetetlen bájitalokat talált. Úgy tudta van a kastélyban egy titkos könyvtár, gondolta ha ott nem találja meg az említett elixír receptjét, akkor sehol.
Éjszaka van. A kastély alszik, kivéve az idegesítő prefektusokat, néhány tanárt, meg a bagolyokat. És persze Zsombit. Sajnos nincs láthatatlanná tévő köpenye, neki az osonás művészetét kell alkalmazni. Szerencsére a fáklyák fényt adnak, nem kell egy lumost elmormolnia. Bizonyára ha egy világító pálcával járkálna nagyobb feltűnést keltene, de így minden okés.
Lassan, de biztosan halad a folyosókon. Folyton meg kell állnia. Kémként viselkedik: minden sarkon csak a fejét dugja ki, hogy megbizonyosodjon tiszta a levegő. Így azért eléggé nehézkes a déli szárny első szintjének a megtalálása. Azonban az idő telik, Zsombi óvatosan lépdel, és lassacskán céljához is ér. Pontosabban érne, ha a fránya festmény utat adna neki.
 - Hé - szólította meg Zsombi suttogva, de kissé erőszakosan - Psszt. Engedj be!
De a festmény csak fejét rázta, illetve dörmögő hangon közölte, hogy csak akkor engedheti be szerencsétlent, ha megmondja a nevét. Mármint a festmény nevét. Zsombi összefonta karját mellkasa előtt, s duzzogva dobogott a lábával.
 - Nem hiszem el... Mégis honnan a francból kellene tudnom?
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 18. 16:52 Ugrás a poszthoz

Michonne

Zsombi már kezdi kicsit unni, hogy nincs olyan a kastélyban, aki benne lenne egy kis mókában. Szobatársainak meg sem merte említeni, hogy mi a jár a fejében, hogy pontosan mit fog ma éjjel csinálni. Olyan kis... becsületesek, betartják a szabályokat. De hogy minek? Felesleges. Ígyis-úgyis járni fog a büntetés, tök mindegy mit csinál egy diák. Ha egy tanár vagy egy prefektus bögyében van, találni fog módot arra, hogy kikészítse szerencsétlen diákot. Hát akkor nem jobb, ha az ember magától keresi a bajt? Különben meg egy elixír elkészítése még nem világvége. Sőt! Felgundnak inkább fülig érő vigyorban kellene részesítenie Zsombit, amiért "gyakorol". Már ha ezt lehet gyakorlásnak nevezni. Aztán kitudja milyen főzetet fog végül elkészíteni, lehet feltalál valami új, innovatív löttyöt, meggazdagszik, és viszlátot mondhat a Bagolykőnek. Így kell lennie.
Lassacskán Zsombi megérkezik a titkos könyvtárhoz. Ugyan néha véletlenül rátapos szerencsétlen talárjára, ami miatt közel áll egy nagy zakózáshoz, de a végén mindig sikerül egyensúlyba billentenie gyönge testét. Talán ez a mázli a pihekönnyűséggel és a remek koordinációs képességgel?
Roppantul felhúzza magát, mikor már csak egy hajszál választja el céljától, de ez az idióta festmény az útját szegi. Még keze is ökölbe szorul, persze tudja, ha nekiállna péppé zúzni a harcost, az csak nagy bajt szülne.
Tanakodni kezd. Milyen lovagokat ismer? Egy sem jut eszébe. Sir... Milyen sirök vannak? Totálisan gondolataiba mélyed, mikor hirtelen valaki rászól. Zsombi megrezzen. Mi a franc? Automatikuson pálcájához nyúl, előrántja farzsebéből és az idegen felé irányítja.
 - Prefektus? - horkant fel. - Lumos! - s azzal megjelenik egy gyönge fényforrás. Pálcáját a lány mellkasa felé irányítja. - Nem látom a jelvényed, már ne haragudj - mondja gúnyosan. Most ez vagy beválik, megérzései nem csalnak, illetve a lány sem titkos rendőröset játszik, és szerencséjére csak egy átlagos diákkal van dolga, vagy valóban egy prefi, és akkor jöhet fizikai munka. Juhú.
 - Különben is... Ismerős vagy. Te is az Eridonba jársz, nem? - biccenti oldalra fejét Zsombi elgondolkodva. Úgy emlékszik többször is látta már ezt az arcot a klubhelyiségben, de prefektusi jelvényt egyszer sem biggyesztett a talárjára.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 19. 11:32 Ugrás a poszthoz

Michonne&Timothy

Hát hogy is fogalmazzon Zsombor... akadt már kellemesebb társaságra is. Például a legutóbbi eset Danával, a medencés lánnyal. Ő is be akarta adni, mint valami vacak gyógyszert, hogy bizony ő prefektus, s jobban jár Zsombor, ha behódol, különben bajok lesznek. Természetesen hazugság volt minden. Azóta kétszer is átgondolja azt, amit egy ismeretlen közöl vele. Így tett most is, ezzel a lánnyal, aki ugyan idősebbnek tűnt nála, stílusa is meggyőző volt (nem úgy, mint Danának), így hát kis híján pisifoltot hagyott alsónadrágján Zsombor. De nem! Ő egy erős, bátor 14 éves! Így nem viselkedhet. Kihúzta magát, és visszapofázott, ahogy általánosban tanulta. Az ember csak így érvényesítheti akaratát - ha szembeszegül, és erősebbnek próbál tűnni a másiknál.
 - Einstein szomorító? Ez nem volt szép - biggyesztette le a száját Zsombi. Hát, ilyen formában sem közölték még vele, hogy rettenetesen idióta. De meg kell hagyni, igaza volt a lánynak: ha már itt világítgatott nyomorult pálcájával, akkor illett volna leellenőriznie a piros varrást a taláron. Mindenesetre valóban kezdetett berezelni, ugyanis a lány hajthatatlan volt: továbbra is kitartott prefektussága mellett. Zsombi pedig egyre elhinni a dolgot. Bár annak örült, hogy a lány nagy kegyesen kinyitja az ajtót.
 - Okés, szóval akkor mi a jelszó? - kérdezte azt eridonost. Próbálta kijátszani, hátha hangosan kimondja, nem pedig csak az orra alatt mormolja a kódot, így Zsombi később visszatérhet és nyugalomban tud kutakodni.
 - Amúgy... - már majdnem elárulta a nevét, azonban a fogaskerekek dolgozni kezdtek. Ha nem a lány nem tudja a nevét, nem is tud neki büntetőmunkát adni. Muhahaaa. Jó, nyilván  egy prefinek másodpercekbe kerül csupán kideríteni egy diák nevét, mégis jó ötletnek találta Zsombi. - Balázs vagyok, és te? - próbálta megtudakolni a lány nevét. Közben mintha valami neszt hallott volna, lépteket, és légzést is talán? Furcsa, mert senkit nem látott maga körül. Mindegy, Zsombi továbbra is várakozópozícióban volt.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 19. 13:01 Ugrás a poszthoz

Lili

Azt ugyan nem tudta megállapítani Zsombor, hogy mennyivel lehet idősebb nála a lány, akihez épp most evickélt oda, de az mér bizonyos, hogy különösen csinos. Azon nevetett magában, hogy még egy egy csúnya lánnyal sem futott össze a kastélyban. Jó, ez így erős volt: kevésbé szép lányokkal. Természetesen a tanárikarban azért van egy-kettő, akit nem azért bámul órán, mert roppant bájos, hanem inkább a szigor miatt.
Zsombi kérdésére igen kielégítő választ kap, hevesen bólogat.
 - Én vagyok a műveletlen, de sajnos még sosem hallottam róla, de ahogy beszéltél róla, eléggé bejövős, meg vágod, a címe is olyan... Hát felkelti az érdeklődést - próbál értelmes mondatokat összerakni. Mindig ez van, ha idősebb lányokkal beszél, sőt nem is kell lánynak lennie. A lányoktól azért tart, mert fél, hogy idiótának fogják tartani, amiért olykor sután beszél, a fiúktól meg azért, mert fél, hogy kicikizik esetlenségéért. Mondjuk meglepőmódon a tanároktól kicsit sem tart: tudja, hogy ők tudják, hogy idióta, és sületlenségeket mond. Megszokhatták már. Nincs is értelme megjátszani magát.
Az üzenet hallatán Zsombi is mosolyogni kezd. Milyen kedves... Jó lenne egyszer összejönni valami írónővel, és akkor hátha neki, Zsombinak ajánlaná a könyvet.
 - Ez valóban... kedves. Az én szüleim unalmasak, az egyik lakberendező, a másik meg pálcakészítő - veti oda Zsombi bénán. Próbált valahogy a témához közel maradni, de úgy látta, mintha a lány nem ezen a Földön lenne, olyan elvarázsoltnak tűnt. Összességében már az is furcsa volt Zsombinak, hogy csak így, ilyen nyíltan kezdett beszélni a szüleiről, mármint jobbára az édesapjáról, amivel természetesen semmi baja nem volt, csupán úgy érezte, mintha a lány hangosan gondolkodna, Zsombi pedig hallgatná, mint a rádiót. Persze ez ezerszer jobb, egy elhajtás helyett.
 - Íróm nem igazán van, inkább költő. József Attila. Balatonszárszón születtem, ugye ő meg ott halt meg, és esténként anyu mindig róla mesélt, úgy, mintha az élete tényleg egy mese volna. Meg verseket olvasott, és mivel közelinek éreztem az egészet, azt hiszem őt mondanám kedvenc költőmnek - Zsombi maga is meglepődött, hogy ilyen szépen, összeszedetten tudott nyilatkozni gondolatairól. Az is igaz, hogy JA-ról bármikor szívesen beszél - bár ő az egyetlen költő, akinek valamelyest is ismeri munkásságát, és ez is csupán a szüleinek meg szülőfalujának köszönhető.
 - Nincs kedved csobbanni egyet? Tehetnénk pár kört, vagy valami - invitálta a lányt Zsombi. - Ó, bocsi, bunkó vagyok. Zsombinak hívnak, hát téged?
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 20. 11:22 Ugrás a poszthoz

Soctti barát

"Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés
Egy szabad hétvége - szombat - 10:00

Marci már jó ideje eldöntötte, hogy megajándékozza magát egy bagollyal - egyrészt, mert szükséges, másrészt pedig úgy érezte, hogy a bagoly egy varázslónak olyan, mint a pálcája. Azonban azt még nem tudta eldönteni, hogy esetleg vásároljon-e egy kiskedvencet is. Ugyanis látott már az Eridon klubhelyiségében egy-két háztársánál patkányt, macskát, de ugyanakkor puffskeineket, sőt, egy-egy crupot is. Elhamarkodott döntéseket tömkelegét hozza meg Zsombi nap, mint nap, viszont a pénzét nagyon félti, és azt is tudja, hogy egy állat nem olcsó mulatság. Annak kaja kell, ha olyanról van szó, akkor még sétálni is el kell menni, azaz máris függne valakitől Zsombi, amit nagyon nem akar. Így is elég ideig függött a szüleitől, most meg milliónyi szabálytól.
Így hát miközben ráérősen lépdelt ki a kastélyból, szépen elhessegette ezeket a gondolatokat. A Nap ugyan sütött, de nem olyan veszélyesen, mint az elmúlt pár napban. Kellemes idő volt, lágy szellő játszott a fákkal, bárányfelhők pedig egymás után sorakoztak, különböző formát öltve. Tökéletes nap volt a vásárlásra. Legalább Zsombi nem fog beleizzadni a talárjába.
Apropó öltözködés: végre sikerült a srácnak egy egészen vékony anyagú talárt beszereznie, tehát nem fog szétsülni ezeken a nyári napokon, sőt, még az izzadságát is beszívja ez a talár. Hát nem remek? Bár kicsit furcsán érezte magát a farmer térdnadrág, fehér rövid ujjú ing plusz még a talár trióban, de a talár kötelező. Zsombit pedig voltaképpen annyira nem is zavarja - ellenben egyes diáktársaival.
Mivel Bogolyfalva nem nagy település - körülbelül akkora lehet mint Szárszó -, így hát pillanatok alatt a Fő utcza forgatagában találja magát. Zsombi csak kapkodja a fejét, ide-oda tekint. Olvassa az üzletek nevét: Mosou Hangszerboltja, Völgyessy Talárszabászat, Pálcabolt a Vén Fűzfához... és bumm, "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés. Bingo, megvan! Azzal a lendülettel Zsombi lenyomta a kilincset, s belépett az épületbe, szemével pedig a baglyok után kutatott.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 20. 20:35 Ugrás a poszthoz

Scotti barát

Ha nem is lett volna az üzlet neve kiírva, Zsombi anélkül is tudta tudta volna, hogy itt bizonyára állatokat árulnak: az orrfacsaró bűz, az eledelek, és állatok szagának keveredése nem volt bizalomgerjesztő, de hát ezen nem kell ám csodálkozni. Viszont azon igen, hogy benn, üzletben meglehetősen kellemes szag uralkodott. Nem mondható rózsásnak, de ezerszer jobb volt, mint kinn. Valami bűbáj lehet az ok.
Zsombi körbenézett: szűk hely révén, igyekeznie kellett nehogy leverjen valamit, úgyhogy igyekezett lassan, óvatosan forgolódni. A plafonon lógó denevérek, lenn, a ketrecben lévő kneazle-ek, cruppok lenyűgözték Zsombit. Azonban nem akart továbbra is ott álldogálni a mindenség közepén, szerencsétlenül, így hát szeme a baglyok után kutatott. Csakhamar meg is találta őket, így hát megközelítette az említett állatokat.
Rövid ideig nézegette magában, ugyanis a következő pillanatban hallotta, amint valaki ráköszön. Oldalra fordul, és egy ismerős arcot vél felfedezni a másikban. Szája mosolyra húzódik, majd megszólal:
 - Ó, hali! Dede, csak hát nem tudom melyik éri meg jobban. Nem vagyok otthon a baglyokban, vágod - nézett a fiúra tanácstalanul. - Aha, pár hónapja érkeztem - bólogatott Zsombi.
Sokszor látta már a srácot a klubhelyiségben, meg összességében a folyosón. Zsombinak rettenetesen jó arcmemóriája van, hamar megismer mindenkit, általában a nevekkel van gondja, de hát kinek nincs? De azt száz százalékra tudja, hogy a srác prefektus. Gyakran látta a fiú jelvényét a talárján, illetve ha emlékezete nem csal, ő volt az egyik eridonos, aki eleinte segített neki kiigazodni a kastélyban.
 - Amúgy Zsombi vagyok - nyújtotta felé kezét. Lehet nem ártana jóban lenni egy prefivel, még jól jöhet egy ilyen barátság.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 20. 23:52 Ugrás a poszthoz

Scotti barát

Ki hitte volna, hogy több időt fog eltölteni a bagoly választással, nem úgy, mint mondjuk egy bűbájtan beadandóval. Általában a bűbájtan beadandóra felfirkantja a nevét, aztán kész, tulajdonképpen 1 másodperc. Az üzletben meg már vagy két perce tököl. Botrány.
Megörül, mikor egy ismerős arc lép mellé. Legalább mással is megoszthatja tanácstalanságát. Ha szépségverseny lenne, bizonyára a szalagos bagolyot, vagy a hóbaglyot választana, azonban jelen esetben nem kiállításra használná az állatot, hanem levélszállításra. Valami jó kis fiatalabb, értelmesebbre lenne szüksége.
A sráccal is közli dilemmáját, aki tulajdonképpen elküldi az eladóhoz. Természetesen halál logikus, hogy ezzel kapcsolatban az eladót kellene megkérdeznie, neki illik tudni, hogy melyik bagoly milyen, de Zsombornak semmi kedve megszólítani azt az idős, kissé furán kinéző pacákot.
 - Eh, szerintem mindjárt megszülöm a döntésem - mondja, mintha ezzel magát is meggyőzné. Addig-addig tanakodik ezen az egyszerű döntésen, hogy a végén megelégeli, megszerzi a legközelebbi baglyot, odavágja a galleonokat az eladóhoz, aztán uzsgyi.
 - Talán az - bökött a fejével az egyik macskabagolyra. - Kicsi, de aranyos. Mondjuk fogalmam sincs, hogy a nehezebb tárgyakat elbírná - kezdett hangosan kételkedni döntésében. Ah, túl sok tényezőt kell figyelembe venni. Idegesítő. - A tiéd milyen? - kérdezte Zsombi. Feltételezte, hogy Andrejnek is van. Tulajdonképpen minden egyes diákról, tanárról, iskolai dolgozóról és falulakóról ezt feltételezte. Különben hogyan üzennének?
 - És te, hogyhogy erre? Tán kiskedvencet szeretnél? - vigyorogva nézett körbe Zsombi. Van ám bőven választék. Ha tudna gondoskodni bármilyen állatról is, szívesen venne, de bőven elég lesz ez a bagoly. Majd később, úgyis rengeteg időt fog még eltölteni ebben a kastélyban, igazán ráér.
 - Amúgy figyu már... Te végzős vagy? - kérdezte Zsombi hátsószándék nélkül, természetesen.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. június 23. 22:09 Ugrás a poszthoz

Scotti barát

Sosem hitte volna, hogy egy bagolyválasztás ekkora fejtörést fog neki okozni, s lám, mégis. Pedig Zsombi nem az a fajta, aki órákon keresztül, tanakodik, töpreng azon, hogy mi legyen. Gyors döntéshozó: ez igaz akkor is, ha egy dolgozatnál karikázni kell - ő egyből megleli a helyes választ (legalábbis úgy gondolja), ruhavásárlásnál sem szokott vacillálni - rábök az egyikre, fel sem próbálja, és már viszi is. Így hát ebben a helyzetben nem is érti magát. Mit kell itt tökölni...
Ami azt illeti, Andrej sem túl hasznos, a nagy döntést nem segíti elő, így hát Zsombi addig-addig hergeli magát, míg a legközelebbi állatot kiválasztja, odabaktat az eladóhoz, s kifizeti azt.
A srác megvárta, kedves. Legalább lesz Zsombinak társasága a kastély felé visszavezető úton. Közben kapcsolt az agy, s megszülte azt a gondolatot, hogy Andrej már végzős, ami Zsombi számára igencsak jó dolgokat jelenthet - nem ártana jobban összehaverkodni vele. Azonban a srác válasza kissé lelombozza. Valószínűleg eléggé nyilvánvaló lehetett miért érdeklődik ennyire Zsombi a végzőssége iránt. Mindenesetre kínosan legyintett egyet és:
 - Ó, dehogy azért kérdeztem. Csak hogy mennyire kemény? Vágod, nem árt már most készíteni a lelkem a későbbiekre - bólogatott erősen mintha valóban ez lenne a szándéka. Nos, egyelőre úgy tűnik a fránya jegyzeteket neki kell körmölnie órán, kivéve, ha talál másik jóarc végzőst.
 - Amúgy én asszem végeztem... Nem megyünk ki? - kérdezte Zsombi, és a fiú válaszát meg sem várva, indult az ajtó felé, immáron kezében a kalitkával, amiben ott trónolt baglya.
 - És mik a terveid a VAV után? Maradsz még a suliban? - érdeklődött Zsombi. Tulajdonképpen összességében arra is kíváncsi volt, hogy egyáltalán mihez kezdhet egy varázsló, ha elvégezte az öt évet. Nem igazán figyelt az évnyitón, szóval fogalma sincs, hogy erről esett-e egyáltalán szó, illetve az sem rémlik neki, hogy a házveztőjük tett volna erről említést.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. augusztus 9. 15:43 Ugrás a poszthoz

Thomas

Zsombesz és a sportok úgy ütik egymást, mint a kő-papír-ollóban, ha egyszer mutattok ollót. Pici kora óta gyűlöli a sportokat, a mugli sulijában ráadásul egy kiállhatatlan testneveléstanárt sikerült kifognia, ami még tovább rontott a helyzeten. Néha, amikor apukája nagy nehezen rávette, hogy mozogjanak, legalább menjenek el futni, hajlandóságot mutatott rá, de jó, ha ez évente háromszor-négyszer előfordult.
Egyébként Zsombor rendkívül szerencsés, ugyanis remek géneket örökölt: totálisan mit, és mennyit eszik, képtelen hízni. Mivel izom nagyon nincs rajta, így tulajdonképpen csontból és bőrből tevődik össze a srác.
De akkor jön a kérdés, hogy mégis mi a fészkes fenéért igyekszik az Erőnlét terme felé, ha gyűlöl edzeni, haverjaival meg aztán végképp nem jár le sportolni... Nos, ami azt illeti, pont abban a korban van, amikor a legfontosabb, hogy egy srác minél kimunkáltabb külsővel rendelkezzen, hiszen lassan 15 éves lesz. Sok lány után megfordul, és ez fordítva is igaz, ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy a lányok, rendszerint az izmos fiúkat kedvelik. Vagy azokat, akiknek már szőrösödik az arca. Mivel az utóbbi kb. 20 éves koráig nem fog megvalósulni, úgy határozott a testével kell kezdenie valamit.
Ilyen undorral, lomhasággal, és nemakaromsággal még bájitaltanra sem lépked, de ahogy egyre közeledik a terem felé, minden porcikája tiltakozni kezd. Hirtelen ilyen apróságok jutnak eszébe: Jaj, hiszen mindjárt itt vannak a vizsgák, és én még sehol sem állok! Megbukok és örök szégyen leszek! Vagy: Fuu, reggel óta nem ettem, nem ittam, lemegy vércukrom és megdöglök! És még tudná sorolni a kifogásokat, amiért nem kellene itt lennie, de mégis.. Erőt vesz magán, benyit a terembe, és... Megáll. Szemeit összeszűkíti, kicsit beljebb lépdel, és azon tanakodik, hogy most mégis mi a fenét tegyen. Egy géphez sem ért, fogalma sincs hogy kell őket használni. Szemeivel súlyzó, vagy ugrálókötél után kutat, kb. csak azokat ismer.
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Programszervező, Elsős diák



RPG hsz: 23
Összes hsz: 113
Írta: 2019. augusztus 14. 18:18 Ugrás a poszthoz

Thomas

Még van lehetőség visszafordulni, senki nem tart pisztolyt a fejéhez, hogy márpedig az élete múlik azon, hogy belépjen az edzőterembe, és... Nem, Zsombi nem futamodik meg, megragadja a kilincset, és óvatos beteszi a lábát. Lerí róla, hogy az égvilágon semmi keresnivalója nincs. Ha görnyedt tartásából nem is, mimikájából bárki rájöhet, hogy egy olyan srácnak van itt dolga, akitől totálisan idegen ez a környezet. Szemöldökét összehúzta, homlokát ráncolja, feszeng laza ruhájában. Nem tudja merre menjen, hol ácsorogjon tovább, vagy inkább megragadjon valami eszközt... Távolabb egy csapat diák játszik a pályán, tőle pedig nem annyira messze egy idősebb srác végzi bemelegítő gyakorlatait, és ekkor kap csak észbe, hogy jé, hát valóban ezzel kezdeni egy sportos délutánt! A bemelegítéssel! Miközben kicsit beljebb lép, gyorsan viszonozza az idegen fiú mosolyát bátortalanul, majd mikor megleli a tökéletes helyet a bemelegítéshez, elkezdi a fejkörzést, majd a karkörzést, és a többi... Gyerekkori emlékei a testnevelés órákkal kapcsolatban kezdenek felelevenedni, ahogy a cigánykerekezés, meg bukfencek előtt megmozgatta végtagjait. Folyton azt a figyelmeztetést kapták, hogy a bemelegítés a legfontosabb része a tesiórának, olyan mint a reggeli: anélkül tilos elkezdeni a napot.
Mikor már bokájával végezte a körzéseket, szemeivel valami olyan eszköz után nézelődött, aminek tudhatta a nevét, sőt próbálta mindeközben a másik srácot figyelemmel tartani. Egyrészt a bemelegítéshez nézett ötleteket, másrészt arra volt kíváncsi, hogy ő vajon mihez kezd ezek után, s ha valamelyik gépet fogja használni, akkor legalább megtudhatja, hogy mire való.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Szamosvári Zsombor összes RPG hozzászólása (13 darab)

Oldalak: [1] Fel