Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Piros palotás viseletben vonultam be, hogy ruhástól is lássuk, mekkora terünk lesz a mozgásra. Egyben biztos voltam, nem voltam hajlandó operásan elvisítani a szegény vagyok, szegénynek születtemet. Talán így még több dráma is került bele. Vagy ötször próbáltuk el, mozgással együtt. Ez már az ötödik alkalom, hogy ezen a dalon rágódunk, pedig a duettet, a Tiszán innen, Dunán túlt is jó lenne már Jancsival letudni, hogy szép és jó legyen.
Nem is értem, hogy kerültem én képbe, amikor népdal énekes vagyok, nem színész.
- Szia, Lili! – mentem mosolyogva oda hozzá. Lelkendeztem volna, de azt ugye, egy aranyvérűnek, pláne egy Ajtay-nak nem illik.
- Te hogy bírod még? Mit meg nem adnék egy jóféle limonádéért! – adtam hangot kívánságomnak, de tudom, hogy ahhoz csak a próbák közti szünetekben lesz esélyem hozzáférni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Majd mindjárt kérek tőle némi utánpótlást. Én nem vagyok hajlandó operázva énekelni, az biztos. Népdalos képzést kaptam – ingattam a fejem finoman. – Az eddigi jelentkezőktől is majdnem halláskárosodást kaptam.
Hogy miért kell minden dalt elvisítaniuk… holott ez népdal, csak úgy, simán kell énekelni, semmi agyoncifrázás. Ez nem az előkelőség zenéje. A földművesek se visítoztak a falvakban, tanyákon.  
- Lili drágám, azt hiszem, megvan az Örzsénk, már csak a császárné kell – jött oda hozzánk a rendező a szünetben, rám mutogatva.
- Hogy én, uram? – pislogtam értetlenül.
- Igen, ön, Ajtay kisasszony. Az operai szoprán helyett magát raknám be, újításképpen, mert valahogy van egy olyan érzésem, hogy nehéz lesz ehhez nézőközönséget szerezni.
- Ezt én is sejtettem. De ha nem kell operázzak, akkor vállalom. Lili, te mit gondolsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Az – erősítette meg. Nem igazán voltam a szavak embere, és nagyon érzelmeket se mutattam. Nyilvánosan biztos nem, ott, ahol bármikor zugban leselkedhet rád egy újságíró.
- Egyelőre nem, téged tennélek be, ha elvállalnád. Ajtay kisasszonnyal, ha jól tudom, ismeritek is egymást – tette még hozzá a rendező. Na, ez érdekes egy felállás lesz. Lili mint a császárné. Láttam már pár szerepében, de így, opera-feldolgozásban még nem. – Valószínűleg gyereksereg lesz a nézőtéren inkább.
Jegyeztem meg Lilinek, immáron friss limonádéval visszatérve. Klári néni tényleg zseniális. Ez nagyon finom lett.
- És milyen együtt dolgozni vele?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szépen elbeszélgettünk, egész addig, amíg Lili el nem sütött egy infót, amit azért annyira nem akartam hallani. Egy pillanatra ki is futott a vér az arcomból. – Jesszus, ugye nem kell vele…
Tomi irdatlanul féltékeny lenne. Arról nem is beszélve, hogy jószerivel idegen számomra a srác. Hallani hallottam róla, de még sose beszéltünk. – Nálad van a forgató-könyv-példányod?
Szerettem volna meggyőződni, hogy elkerülhetem-e a féltékenységi hisztit Tomi részéről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Az egy dolog. Tomi nem biztos, hogy rajong ezért – sóhajtottam. Valahogy csak túlélem. – Plusz gyerekközönség miatt se nagyon kéne ezzel túlzásba esni.
Nem hinném, hogy a szülők is annyira repesnének egy ilyen jelenettől.
- És ha csak úgy tennénk? – vetettem fel az ötletet. – Mármint úgy fordulnánk, mintha úgy tűnne, tudod.
Eléggé feszélyezett a tény, hogy Tomin kívül más is megcsókoljon. Az egy dolog, hogy Lili szerint jól csókol, de ami neki jó, az ugye nem biztos, hogy másnak is, ergo, most nekem.
- Átnézem még, köszi – másoltam magamnak is belőle egy példányt, egy egyszerű Geminioval megoldottam ezt a problémát.
- Van kedved pár dallal megismerkedni? Most úgyis szünet van, nem tudom, mennyire ismered a népdalokat. Énekeltél már ilyet? – legalább a szünetben foglalkozzunk kellemesebb témával.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- A fene. Szóval nem úszom meg. Hacsak a rendező mást nem mond. Csak szegény Jancsit féltem ettől – vontam vállat végül. Ha ez van, akkor ez van. – Tomi meg ne tépje.
Habár, ha türelmesen megbeszélem vele, hogy ez csak egy színdarab, és nem cserélném le őt senkire, nos, talán még van esélyem „otthon”, a kastélyban megúszni egy hatalmas, cirádás káromlásokkal teletűzdelt veszekedést a részéről.
- A te párod hogy nem tépte meg anno az első színészpartnereidet? – vetettem fel a kissé zaftosabb témát, hogy Liliről is essen már némi szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ők tudják. – Jó. Most az egyszer vállalom. – De aztán tényleg jó legyen, ahogy ígérted. Ha nem, jössz nekem egy sütivel a cukrászdában.
Vetettem fel játékosan az ötletet.
- Amíg nem lesz belőle családomat érintő botrány, addig azt csinálok igazából én is, amit akarok. Hogy Tomival mi lesz, arról fogalmam sincs, de előbb-utóbb be kell valljam otthon is – és annak nem lesz jó vége, valahogy érzem. Ebből az egy aranyvérű-dologból nem engednek a szüleim.
- Pedig lehet, egy kis vérfrissítés jót tenne a családfánknak. – közben az egyik srác, Frici hívott minket, hogy van-e kedvünk römizni addig, amíg a rendező épp a jelmez-tervezőkkel egyeztet.
- Te tudsz? – fordultam Lili felé. – Én azt se tudom, eszik-e vagy isszák a römit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Remek – általában kerültem a szlenget, de eléggé nagy volt a kísértés, hogy ledobjam a kulturáltságomat, és laza fiatalos legyek. Ki beszél ilyen hülyén még manapság is, mint én?
- Drukkolj, hogy ne szedjék le nagyon a fejem. Maradjunk meg Biussal duplában – hát igen, nálunk hagyomány, hogy az ikrek mindig két keresztnevet kapnak. Dupla gyerek, dupla név.
- Remélem, nem lesz tétje. Egy garas sincs most nálam – a tárcám is az öltözőben volt elzárva jó mélyen.
- Megtanítasz? Nem akarok már az első körben kihullani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A hetem szörnyű volt. Tomi szakított velem, úgyhogy túl sok szabadidőm keletkezett. Mindet a munkába meg a tanulásba öltem, hogy ne legyen időm az érzelmeimre, pedig most legszívesebben bőgnék. Azonban ez nem ilyen egyszerű. Egy igazi Ajtay nem mutatja ki mások előtt az érzéseit, nem ad fogást magán, mert az a gyengeség jele. A magánélet az magánélet, nem teregetjük ki magunkat mások előtt, pontos határok vonatkoznak erre.
Konkrétan amiatt állt a bál nálunk, hogy nem voltam hajlandó bemutatni őt a szüleimnek, azok után, hogy az ikertestvérem, Bianka kiakadt a nemrég elkövetett akciómon. Neki ugyanis bemutattam, amikor hazajött a Herzbergből. Csodálatos egy kimenetele lett, mondhatom…
Könyörgöm, rendes srác, tanul, dolgozik ugyanúgy, mi kivetni való van abban, hogy félvér szegényem? Igazán engedhetnénk ebből a maradiságból már.
Amikor végre visszaértem az étterembe, egy merő víz voltam, eleredt az eső út közben, és elfelejtettem kérni magamra némi vízlepergetést. Na meg, esőkabátot is feltalálták most már.
- Szép estét! – köszöntem illendően.
Az remélem, nem látszik, hogy út közben elbőgtem magam egy ponton. Nem vetne rám túl jó fényt, de van az a szint, amikor az ember lányának/fiának már jogában áll besokallni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Elnézést a kis rumliért – mosolyt erőltettem az arcomra. – Inkább egy gyors szárítást, és ha lehet, leperexet. Sok rendelésünk van?
Reméltem, hogy igen. A sok rendelés sok munkát és azzal kapcsolatos gondolatot jelent.
Szerettem repülni így, de azt tudtam, hogy kviddics-játékos sose lennék. Így teljesült az egyik szívem vágya, repültem, és gondoltam a jövőmre is egyszerre.
Merlinre, idén VAV-ozok.
- Hogy van?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Köszönöm – biccentettem. Öröm hallani, amit válaszként kaptam. – Tökéletes. Minél több, annál jobb.
Az okát nem fejtegettem. Nem tartozik rá. Szerencsére, Tomit nem úgy ismerem, mint aki bejönne jelenetet rendezni. Csak akkor tartozna rá, de bítam benne, hogy az ilyesmi elkerülhető az esetemben. A munka munka, a többi meg nem tartozik ide.
- Ázottan – kezem kecsesen szám elé emelve elengedtem egy halk nevetés-félét. – Igen, az eső haza tudja kergetni az embert. Mi a cím?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Enyhén elhúztam a szám. Pont házasságról van kedvem beszélni. – Na de kérem rám csak a rendelés tartozik, a részletek már az adott családra. Tudja, privát szféra.
Emlékeztettem, hogy ennek a kitárgyalására nem én voltam a legalkalmasabb személy. Nos, nem csodálkozom, hogy alig-alig akadtak barátaim, a természetemből fakadóan igen kevés, konzervatívabb jellegű aranyvérűvel tudtam csak ismerkedni. Pedig egyáltalán nem nézek le senkit, sőt, próbálok újaknak is ott segíteni, ahol csak tudok. Képzelem, milyen nehéz lehet egy teljesen vadidegen világba belecsöppenni. Brr, bele se merek gondolni. Nem.
Jobb, ha nem adok hosszú pórázt a gondolataimnak. Tessék, már megint rajta jár az eszem. Miért olyan nehéz elfogadni a döntésem? Nem akartam kitenni ennek.
- Itt is van – felírva minden egyes időpont. Gyakorlatilag alig hagytam magamnak szabadidőt, de nem zavar. Napi hat óra alvásminimummal simán elbírok, nem okoz problémát. Nem vagy normális – mondaná a tesóm, és igaza is lenne, de most épp erre van szükségem. Figyelemterelésre. Ha lenyugszom, utána sokkal higgadtabban tudok a problémával szembe nézni, és ráveszem, hogy nyögje ki, mi baja van ezzel. Az nem megoldás, hogy akkor mindent felrúg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ó, értem a célzást – legyek extra óvatos. Jól kezdődik, és nem épp pozitív értelemben. Persze, azért hálás pillantást küldtem a főnök felé, amiért tájékoztatott előre, hogy nagyjából mire számítsak.
Az nagyon nem tetszett, hogy nem dolgozhatok, amennyit szeretnék. – Biztos nm jöhetnék többet?
Egy próbálkozást megér. Különben törhetem az agyam, hogy a maradék időmet mivel töltsem ki. Ez kellemetlen.
- Átnézhetem a rendeléseket? Szeretnék egy nevet a másik kolleginának átadni – jobb a biztonság, most nem hinném, hogy békés eszközökkel meg tudnánk oldani a dolgainkat, és addig nem beszélek vele, amíg felnőtt nő módjára nm tudok kommunikálni vele. Ez így helyes.
Csak nem gondolta komolyan, hogy akkor legyek boldog mással. Kivel tudnék még olyan boldog lenni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Bocs, tényleg nem akarom bajba keverni. Történt ez-az, és azt gondoltam, itt talán el tudom róla terelni a figyelmem. Idővel úgyis tisztábban látnék – engedtem fel, minimálisan, ami főnök-beosztott között megengedhető. Tényleg látom, hogy érdekli, mi van velünk, és az a jó benne, hogy nem csak a profit fontos neki, hanem hogy a dolgozói is rendben legyenek. Elvégre egy boldog munkaerő több bevételt jelent, mert szívesebben dolgozik. Gondolom én, nem vagyok a szakmában annyira, hogy ilyesmit ki merjek jelenteni.
-  Pálcakészítő leszek – Előre látom, mekkora ledöbbenést fog okozni az eredeti újságírói tervek után. Magazinokba emellett még mindig publikálhatok, de lássuk be, szükség van minőségi pálcakészítőkre, mindig lesz új utánpótlás a varázsvilágba, és na. Jó, a többfelé tud nézelődni az ember lánya-fia.
- Ki fognak rám akadni. Első lázadozás, vagy mi – mosolyodtam el elegánsan. Nem tagadhatom le soha az aranyvérűségem, és nem is akarom. Az ember igenis legyen büszke arra, aki, és amit elért.
És most büszkén vállaltam, hogy dolgozom, és hasznosan töltöm a szabadidőmet. Végül is, ezzel nem volt gond otthon sem. Nem repestek túlzottan, szerintük simán kérhettem volna zsebpénzt, ha erről van szó, sőt, pénzügyi leckéket is vehetnék, belefektetnének, de közöltem, hogy nem.
Mindent nem oldhatnak meg mindig helyettem, és meg kell tanulnom, mit jelent dolgozni. Erre anyám legutóbb a nyakamba borult bőgve, hogy felnőtt az ő kicsi kislánya. Mindkettő.
Hát mi ez, ha nem elismerés?
Tomi is beláthatná, hogy már nem durcázhatunk be mindenen, mint a kisgyerekek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Attól függ. Az se jó, ha mindig óvatoskodunk, különben akkor mikor élünk? – átnéztem a mára esedékes címeket. Rendben, ezt az adagot én még ma simán kiszállítom, és a napi pizza-adagomat is kikérem.
- Félretenne nekem egy szeletet kukoricásból? Nyugodtan levonhatja a fizetésemből, tudja, hogy csak úri passzióból dolgozom. Valami hobbi nekem is kell – néztem ártatlan szemekkel, pont, ahogy Billy szokott nekem könyörögni nassolnivalóért.
- Újságírás a másik, amin vacilláltam. Aztán rájöttem, hogy a kettő együtt még mindig működhet. Inkább attól féltenek, hogy túlvállalom magam. Néha hajlamos vagyok rá, hogy a rellonos makacsságommal többet ártsak magamnak – És ez igaz is. Nem mindenkinek tesz ót az ambíciók fűtötte kitartás, mert annyira beleéli magát, hogy közben elfeledkezik az alapvető szükségletekről is. Például evés. Ma majdnem sikerült.
- Nálunk igazából munka terén nincsenek elvárásaik. Tőlük azt csinálok, amit akarok, amíg azzal magamnak vagy másnak nem teszek nagyon csúnyán keresztbe. Egyedül a házasság van megszabva. – Ez pedig köztudott tény, már aki ismeri a családomat, az tudja, mi a helyzet.
- Ennek is megvan az oka. Mindenből a legjobbat a gyerekeknek – Más indokot nem láttam. Még csak nem is mondanám, hogy olyan hú, de kegyetlenek lennénk. Nem. Inkább pont, hogy el vagyunk kényeztetve. De komolyan. És akkor még szigorúnak találják apuékat. Nevetséges. Inkább megfontoltságra nevelnek, hogy ne nagyon kerüljünk megválogatatlan szavakkal címlapra.
És ez jogos. Őrizzük a jó hírünket. Plusz egy-két normális szóval életet is lehet menteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Na, lassan elindulok akkor, ne haljon éhen nekem a nép – kacsintva felálltam, most már bűbájjal felszerelten. Merlinre, már fél nyolc lesz. – Köszönöm a beszélgetést.
Ellibbentem, hogy felvegyem a szállítmányt, majd a seprűmmel és a finomságokkal egyensúlyozva elindultam az éjszakába. Nem lesz ez olyan rossz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Nem tudtam eldönteni, hogy mit is kéne erre reagálnom. Szimplán sót kértem, nem pedig mézes-madzagot. Mert hát… Zétény az Zétény, valljuk be.
- Zétény drága, jól vagy? – homlokára tettem a kezem, hogy megnézzem, nincs-e láza véletlenül. – Öt éve ide járok, valószínűleg azért, mert az egóddal voltál elfoglalva, vagy a könnyen kapható, üres fejű libákra, akik melegedni járnak suliba.
Aucs, ez erős volt, de igen, nagyjából ez az, amit kinéztem a srácból, meg ugye, itt még a falnak is füle van. Az pedig csak rossz jel lehet, ha Zétény, az a Farkas Zétény – tessék, meg a neve se áll jól –, engem megközelít.
Valentin napon, tegyük hozzá.
- Na! Ne legyél pofátlan a kicsikkel! – horkantam fel kissé mérgesen. A gólyát áttessékeltem a mellettem levő helyre, Zétényke miatt csak ne hagyja abba a táplálkozást, nem ér ennyit.
- Ajtay Brigitta Luca vagyok – forgattam a szemem. – De ha Lucának mersz hívni, véged. Ez szól neked is, „Piroska”. Nem tévesztettél asztalt? Épp egy farkas készül itt lakomázni.
Csak tippeltem, mert mintha az eridonosok között láttam volna a kis csajt. Nem voltam a legjobb hangulatomban a szakítás óta, és valószínűleg, a mosolynak szánt grimasza alapján a csajszinak se voltam épp szimpi.
- Köszi. – A sót gyorsa megkaparintva igyekeztem a reggelimre koncentrálni. Az fix, hogy ma jobb, ha nem a Nagyteremben fogyasztok italt, mielőtt még bárki megitatna velem valami borzalmat, és olyat tennék, amit még én is megbánok.
Gyanús ez a bárgyú vigyor, és a bámulás, amivel Zétény engem illet. – Mi ilyen érdekes?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

A vizsgáim java részén túlestem már, így a felszabadult időmben úgy döntöttem, nyitni fogok végre mások felé. Úgy akartam zárni az utolsó alapképzéses évem, hogy több embert ismerjek, és ne csak a jó fej, de felejthető csajszi legyek, aki nem tett semmi érdemlegeset.
Éppen ezért vállaltam újabban korrepetálást, illetve felkaroltam fiatalabbakat, akikről úgy láttam, van bennük potenciál, megéri energiát fektetni beléjük.
Magánénekórákat adtam hétvégeken, vagy csak szimplán leültem olyanok mellé beszélgetni, érdeklődni, akikkel korábban nem tettem volna.
Ma könnyed, tavaszias, szoknyás szerelést választottam, és tíz perccel a megadott találkozó időpontja előtt értem a társalgóba, szerencsére ritkán fordult elő, hogy késtem volna valahonnan.
Egy kisebb kosárkát cipeltem a kezemben: a manóktól a konyhában kértem némi szendvicset, rágcsálnivalót, és üdítőket, hogy kellemesebbé tegyem a társalgást. Egy kis nassolnivaló, ha csínján bánunk vele, hozzáadhat a hangulathoz.
Az asztalra ízlésesen tálaltam, majd a retikülömből előszedtem a napló-noteszomat. A5-ö méretű, keményfedeles, ebbe jegyeztem fel minden teendőt és határidőt, egyszóval az életem értelme, a kis szervező-tervezőm. Egyszerű, zöld színű.
- Szia! – integettem Lili felé barátságosan, amint megérkezett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Szuper érzés, amikor az adakozás mellett még én i kapok valamit, és jó tudni, hogy azt az öt galleont jó célra ajánlottam fel. Nekünk úgyis bőven volt miből gazdálkodni, elég rendes kis pénzt sikerült félretennem a diákmunkával is, emellett pedig jól érezhettem magam valaki társaságában.
Szimpla, de csinos öltözetben igyekeztem megjelenni most is.
Az épület előtt vártam meg őt, hogy együtt lépjünk be az étterembe. Ide jobb, ha az ember lánya csak kísérővel megy, úgy hallottam, viszont az ételeknek meg jó híre van.
Szép időnk volt, szerencsére nulla széllel, elég volt egy vékonyabb dzsekit felvennem, és épp ezt szerettem a tavaszban, ilyenkor elkezdhettem már elpakolni a vastag kabátokat, és lassan előszedhetem a szoknyáimat, bár azzal talán még várnék inkább májusig.
Az órámra pillantva láttam, hogy még van tíz perc a megbeszélt délutáni időpontunkig. Nagyon-nagyon ritka, ha kések, általában az is tőlem független körülmények eredményezik, kimondottan udvariatlannak tartom a késést, mert más idejét pocsékoljuk vele.
De a túlzottan korábban való érkezés sem túl jó ötlet, ahogy tapasztaltam, az meg elijeszti az embereket, és felmerül a kérdés, hogy nincs-e jobb dolga az illetőnek? Vagy ennyire ideges a találkozó miatt?
A tíz perccel előbb érkezés a legideálisabb, és most elégedett lehettem magammal, hiszen sikerült tartani, igaz, a készülődé is csak húz percet vett igénybe, meg ugye, mire leérek a faluba gyalogszerrel, az még húsz perc.
Nem is olyan vészes, negyven perc… ehhez képest van, aki órákig képes cihelődni.
- Szia! - köszöntöm, ahogy megpillantom Isaacet. Bár lehet, a Matthew lenne a megfelelőbb megszólítás? Kissé bizonytalan vagyok, de bízom benne, hogy elárulja, melyik keresztnevét részesíti előnyben. Fú, én igazi hárpiává tudnék vedleni, ha valaki Lucának merne hívni. Az szigorúan anyának van megengedve, ha mérges rám, és odahaza olyankor a teljes nevemen szólít. Ha azt mondja, Luca, akkor már tudom, hogy baj van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Te jó Merlin, kétszer meg kellett volna gondolnom, hogy lejöjjek-e ma a Nagyterembe. Itt mindenkinek elmentek otthonról?
- Oh. A híred megelőzött – még mindig nehezemre esett elhinni, hogy Zétény épp nekem szenteljen figyelmet, pláne, hogy a kis fruska jól láthatóan nem örült ennek. Csak remélem, hogy nem a főnixet szédítette előttem. A gyerek döbbenten oldalgott el, hogy kipletykálja az eseményeket a haverjaival. Na, szép. Innentől csak fohászkodhatok, hogy ne terjedjen el még ma délutánra, hogy Zétény megkörnyékezett.
Itt még a falnak is füle van.
- Azért! – A Lucáért haraptam volna, nem túl pozitív értelemben.
- Biztos minden oké? – puhatolóztam, mert erősen zavart ez a hirtelen közelsége, hogy a hajamat birizgálta, amikor az a tincs tökéletesen jó helyen volt ott. Nem tagadom, nagyon nehéz megállni, hogy ne szedjem én is a sátorfámat, és húzzak fel a szobámba a kajával együtt.
Vagy még jobb, Apnyunál védelmet keresni. Ott tuti nem merné ezt.
- Öhm… köszönöm – Jó lenne nem elvörösödni ettől. Fura ez az egész. Úgy értem, Zétény jóképű, meg minden, csak… na, nem tudom, mit kezdjek ezzel. Nem vagyok egy romantikus alkat, és egy kellemetlen szakításon, eljegyzés-felbontáson is túlestem nemrég.
- Piroska, én erre a farkasra gondoltam, itt – veregettem vállon Zétényt. – Vagy mondjam inkább úgy, hogy házisárkány?
Nem vette a lapot egyikük se, de mindegy. Gyakorolnom kell ezt még ezek szerint.
- Hé! Normális vagy?! – förmedtem rá a piroskára, aki amúgy is Piroska. Rám is jutott némileg a levesből, de elsőnek Zétény fejéről távolítottam el az edényt.
Aztán egy szalvétával álltam neki letörölgetni az arcát, ha engedi.
- Nyugi, nem fojtalak bele.
A piros csajszi még megfizet ezért. – Drága, remélem, tudod, hogy mások ebédjét tetted éppen tönkre. Ez nagyon nem volt szép viselkedés tőled, és most azonnal feltakarítod, mielőtt a házvezetődnél teszek panaszt a viselkedésedért. És bocsánatot kérsz azért, amiért a manók kemény munkáját semmibe vetted az imént. Szerintem egy heti konyhai büntetőmunka kiváló lecke lenne neked, hogy megtanuld megbecsülni, amink van. Vannak, akik ölni tudnának egy tál levesért, csak végre ehessenek rendesen.
Sose értettem ezt a pazarló hozzáállást. Nekünk otthon azt tanították, hogy ne vegyük természetesnek azt, ami az orrunk előtt van, és adjunk hálát érte, hogy nekünk ennyivel több van, és nem a kukából kell maradékok után guberálnunk.
Mert sajnos van ilyen, még a mai modernizálódó világban is. Nagyon fel tud bosszantani ez a szintű pocsékolás, és nem túlzottan érdekel, milyen indoknál fogva borította Zétényre a kaját. – Mellesleg ez nagyon gyerekes viselkedés a részedről.
Ugyan nem voltam prefektus, ám ezt mégsem hagyhattam szó nélkül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Tíz percet késett. Ez még nem nagy ügy, de azért nem árt, ha megtanulja, hogy az elegancia és a kifinomultság része, hogy pontosak vagyunk, és tiszteletben tartjuk a másik idejét. Azt hiszem, tudom is, hol kezdem Lili mentorálását a felnőtté válása útján. A felelősségre tanítom meg legelőször, és a pontossá az egyik fő eleme ennek.
- Szia! Tíz perc késés, ezzel elvettél magadtól tíz perc fejlődésre szánható időt – figyelmeztettem, nem, még csak meg se emelem a hangomat, csupán az órámra pillantottam.
- És mi ez a csörtetés? – Egek, sok dolgom lesz vele, de talán nem reménytelen eset, kikupálom én ezt a kislányt, hogy remek tagja legyen a varázstársadalomnak. Látszik, hogy nem tanították meg neki az alap etikett ismeretét, vagy ő hagyta tudatosan figyelmesen kívül.
- Húzd ki magad, fejet fel, és finoman, siklás, nem csörtetünk, mint egy haszonállat-csorda! - Magyaráztam, belelendülve az okításába.
- És mosolygunk csak, nem vigyorgunk teli szájjal, azt hagyd meg a kisgyerekeknek Már nagylány vagy, és így idegesnek is tűnhetsz kívülről – Ej-ej. Nem lesz ez így jó.
- Ma csak ismerkedni fogunk először, felmérjük, hol tartasz jelenleg, és mit szeretnél elérni. De egyet előre elmondok: több késés nem megengedett, mert annyi fekvőtámaszt fogsz teljesíteni utána, ahány percet késtél. – Ez egy remek edzőgyakorlat is, és közben meg fogja tanulni, hogy a késés nagy hiba.
Egy igazi hölgy nem tesz ilyet, vagy ha igen, akkor megpróbálja legalább öt perc alá redukálni az időtartamot, amit mulaszt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nem tagadom, izgatott voltam, s alig tudtam uralkodni magamon, hogy ez ne üljön ki az arcomra. Mattben volt valami érdekes, amire nem tudtam még kellő magyarázatot adni, hogy mi lehet az, de a stílusa elég szembetűnő jelenséggé tette őt ahhoz, hogy a sok menőgyerek helyett inkább őt válasszam. Volt egy sejtésem, hogy másképp hoppon maradt volna, az adakozás pedig jó ürügynek ígérkezett.
Szerencsére nem valami baromágra adományoztam, és reméltem, hogy tényleg a beígérteknek megfelelően használják fel az öt galleonomat.
- Hát igen, szerintem be is mehetünk akár, mielőtt elcsaklizzák előlünk a legjobb helyet – javasoltam, de azt már teljes mértékig rá bízom, mit tart legjobbnak.
Picit zavarba jöttem az engem vizslató tekintettől, de én is visszaadom ám a kölcsönbámulást. Ha neki szabad, nekem miért ne?
Kíváncsiság dolgozott bennem, hogy vajon tényleg olyan merész-e, mint amilyennek láttatja ez a bevállalós punkra hajazó stílusa.
Én megvárom, amíg rábólint, hogy mehetünk-e beljebb, illetve, hogy melyik helyet választja, hova üljünk le?
Közben a táskámat pótcselekvés gyanánt a másik vállamra raktam. Valamivel meg kéne törni a csendet, de mivel?
Gondolkozz, Brí, gondolkozz! – mantráztam magamban.
- Mi inspirált erre az adakozó megmozdulásra? – jobb nem jutott az eszembe. Igazság szerint nem gondolom, hogy bármi egyéb is lesz ebből, de ki tudja, mi hoz ez a licitrandi. Hosszú még a nap hátralevő része, és addig bármi megeshet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Két hete. Két hete valami nagyon nincs rendben velem.
A gyengélkedőre teljes rémületben és pánikban igyekeztem a gyengélkedőre. Volt ugyanis némi problémám, amit azért nem bíztam volna a véletlenre. Erősen fáradékonynak és fásultnak éreztem magam, a hangulatom össze-vissza ingadozott, és bizonyos részletek az életemből ki is maradtak.
Lehet, a vizsga okozta stresszhelyzet miatt van ez így, de jobb félni, mint megijedni. Már nem vagyok ártatlan virágszál, és számtalan ilyen váratlan bébigondos sztorit hallottam már a suliban ahhoz, hogy tudjam, ez minden, csak nem játék. Nem álltam rá készen, hogy egyedül felneveljem egy ex rajtam hagyott nyomát, és magamban fohászkodtam Merlinhez, hogy legyen itt valaki még.
- Elnézést! Még jöhetek ugye? Beleférek a műszakba? – nagy kő esett le szívemről, amikor megláttam, hogy valami gyógyító-féle még itt tartózkodott. Sose árt, ha van, kire bízza magát az ember.
A nőci valamit nagyban olvasott, csak reméltem, hogy nem ijesztettem meg, és nem valami fontos munkában zavarta meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Megkönnyebbült pillantással néztem rá, majd a cicára mosolyodtam. De aranyos.
Követtem a nőt, és szerencsére elég hamar a tárgyra tért, jól van, nem köntörfalazós virágnyelven beszélős típusnak tűnt.  – Nem kertelek, babavésztől tartok.
Nyögtem ki, a tüneteit meg gondolom, ismeri, ha már gyógyítóként mutatkozott be. Meg azért felnőtt nő is, bár a magánéleti hátterébe nem volt betekintésem, és nem is szándékoztam, nem az a dolgom. Azért jöttem, hogy kivizsgáljon, egyedül vagyok-e, vagy sem.
- Ó, elnézést, de udvariatlan vagyok. Ajtay Brigitta Luca, Rellon, ötödév. – Nem tudtam, szüksége van-e ezekre az információkra is a nevem mellé, de ki tudja, ezzel megspóroltam pár ilyen kommunikatív, felesleges kört is.
- Tudom, hogy mindenkinél másféle módon jelentkezik be a gólyahír-magazin, de azért jobb a biztonság, ugyanis már nem vagyok szende szűzike, és érti, mi lenne vele a problémám, ha túl későn derülne ki – osztottam meg vele aggodalmam, orvos, benne megbízhatok, csak tudja, mit csinál. A lábammal idegesen lógázom a vizsgálóágyon ülve, valahogy le kell vezetnem a feszültséget. Nem élném túl, ha a tanulmányaimnak most pont egy baba vetne véget, és nagyon reméltem, hogy ez csak egy sima kimerültség, és a szervezetem csupán így vezeti le az elfojtott stresszt. Ez e túl jó dolog, de még mindig jobb, mert akkor meccselhetek a családommal, meg az exemmel, hogy mi legyen.
Azt a botrányt, ami ebből keletkezne, fúúú… cifra lenne, abban biztos vagyok, főleg, hogy nálunk nem szokás csak úgy elvetetni gyerekeket.
A gyermekáldással alapból nem lenne probléma, ha rendes körülmények között zajlana, úgy, hogy munkahelyem van, stabilan, és apuka is van mellé, meg saját „fészek”, ahova érkezzen a csöppség. Nálam legalábbis ez a norma.
Húsz éves korom előtti időre nem is terveztem volna.
Szülőnek lenni komoly felelősség, és nem csak a fizikai gondoskodással jár, egy gyermeknek lelki, érzelmi szükségletei is vannak, ehhez pedig meg kell érni.
Van, aki sose érik meg rá, van, aki meg hamar, és van, aki pont érzésének megfelelően, a jó, kellő időben.
Ahogy ezen pörgött az agyam, rájöttem, hogy feleslegesen pánikolok előre, azzal nem segítek magamon. Nem is biztos, hogy valós a baba-alert van a dologban.
Talán előbb meg kéne várnom a szaki válaszát, pánikolni ráérek utána is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Nagyon jól jött, hogy diszkréten el tudtam ezt intézni, és senki más nem tartózkodott a gyengélkedőn.
- Két hete, és… igen, ezért gyanakszom rá. Nagyon remélem, hogy csak vaklárma az egész, mert a lehetséges apával már nem vagyunk együtt, családi okok miatt – mert ugye a vérmánia, bármilyen kis mértékben, de van, ahol még tartja magát.
Ciki lesz, ha mégis lenne gyerek azok után, hogy szakítottunk emiatt, nem tudom, hogy közölném vele anélkül, hogy ne akadjunk ki mindketten.
Úgy tettem, ahogy kért, a pulcsimat és a pólómat felhúztam a kellő mértékben, és hagytam, hadd tegye a dolgát. Alsó ajkamba haraptam idegességemben, s egyelőre úgy tűnt, a diagnosztikai bűbáj semmit se mutatott. Akkor meg mégis mitől produkálok hasonló tüneteket?
A dobozt és a fiolát átvettem, s bólintva jeleztem, hogy megértettem. – Ugye a mugli cucchoz találok a dobozban használati útmutatót? Sajnos az ilyesmi nálunk ismeretlen.
Nem éltünk még soha mugli orvoslási módszerekkel jószerivel, de nem is nagyon voltunk betegesek, anyánk, mivel ideje volt rá, kellőképpen törődött azzal, hogy a legjobb jusson nekünk mindenből. Az étkezés is ilyen volt, és hm, a konyhatudománya mesés. Na ja, mi legalább nem manókat dolgoztattunk, anya azt sose engedte volna apának.
Van, amit jobb, ha az ember maga végez el. A megnyugtató válasz meg is érkezik, mindkettőhöz van használati útmutató, máris nyugodtabb voltam így, nem nagyon van esélyem elrontani, bár ki tudja.
- Értem. És… tudom, hogy még ilyet előre kérdezni nem túl okos dolog, de… mitől lehet ilyesmit produkálni, ha még sincs potyautasom? Valamiért… valamiért az jár a fejemben, hogy az lenne még a szerencsésebb, egészségesebb ok – egy gyerek nem probléma, nem betegség, a terhesség állapot. Viszont ha nincs, akkor meg valószínűleg valami betegség bujkálhat bennem, és nem kéne tovább kerülni a forró kását, jó, a tisztában vagyok a lehetőségeimmel.
- Vizsgastressz is kiválthatja? – puhatolóztam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Két hetes. Két hetes csöppség fejlődött bennem, és... nem tudtam összeszedni a gondolataimat, egyből Biushoz rohantam volna, de ő visszament a Herczbergbe, ott folytatja tovább a mesterfokozatú tanulmányait. A szüleim meg még elég morcosak rám ahhoz, hogy egyelőre ne akarjak velük ilyesmit megtárgyalni. Tominak meg még nem mertem elmondani. Az egyetlen ember, akivel beszélhettem, és felmerült a neve gondolataim közt, az Lili volt, a színházban is párszor szerepeltünk együtt, amikor hangomnak való szerephez jutottam.
- Szi... Szia. Ne haragudj, ráérsz pár percre? - rám nem jellemző módon kezemet tördelve, idegesen dadogtam. Még mindig nem tértem magamhoz egészen az eredmény okozta sokkon, elvetetni meg... szó sem lehet róla. De fogalmam sincs, mihez kezdjek. Mit kéne tennem. Itt nem csak rólam van szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Le is ültem a helyre, amivel kínált, jól is jött, kicsit könnyebb lett. Úgy döntöttem, hogy mivel itt több a járás-kelés, ezért inkább más úton jeleztem, mint szóval. Kezem a hasamra tettem, és sokat sejtető pillantást küldtem felé. – Nem tudom, mit tegyek…
Ez a baba-dolog olyan hirtelen jött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Oké, itt nem működik a beszéd nélkül fejezem ki magam módszer, ez jól látszott. Értetlen tekintetéből ítélve nem esett le neki, úgyhogy nyíltan kimondtam. - Babát várok.
Ha azt fogja mondani, hogy nagyszerű, ki fogok borulni, az nem kérdéses.
Nem, nem nagyszerű, mert bár álmodtam róla, hogy legyen gyerekem, de nem így, és nem ilyen körülmények között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nem hallottál rosszul, és igen, orvosnál is voltam vele. Két hetes - nyögtem ki. El kéne mondanom Tominak, de fogalmam sem volt, hogy ezt tényleg érdemes-e megtennem, pláne, hogy már nem is voltunk együtt.  – Abban biztos vagyok, hogy megtartom. Csak abban nem, hogy a szakítás után még elmondjam-e Tominak.