|
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
Na jó, tudjátok mit? Jöhettek mellé ti is, ha már ilyen segítőkészek vagytok  Mondjuk most már este van, úgyhogy Merse, te meg hozhatod a bort 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
5 évvel ezelőtt - a Vörös - zene
A dob kemény ütemére lüktetett a mellkasa, csukott szemén keresztül is látta a relfektorok fényét, és még a fülesen keresztül is hallotta a tömeg énekét. A nyakán kidagadtak az erek, ahogyan a mikrofonon keresztül szólt a tömeghez. A dalával.
A kezében lévő gitár szinte eggyé olvadt vele, ahogyan rajta játszott. Eggyé olvadt a zenével. Kitárulkozott. Elmondott nekik mindent, mit szavakkal el lehetett. Amit egy dallammal sikerült kifejeznie. A színpadon állva kiadta magát a tömegnek. Nekik viszont erről fogalmuk sem volt. Ők csak azt hallották, amit meg akartak belőle hallani. Pont ezért volt az ő kapcsolatuk ennyire kiegyensúlyozott.
- ...just for tonight. Forget who we are, give up and ignite. - Válogathatott azok közül, akiknek a dalt éppen énekelte. A szőke, abban a rövid topban. A barna, aki teljes eksztázisban hallgatta őt a telefonja képernyőjén keresztül. Vagy az a vörös. Borbála.
- All these clothes like you still want me around, I can't give you this for nothing, help me out.
Az első sorban állt. Ezért látta. A relfektorok elvakították. Ő csak érezte a közönséget. Minden egyes alkalommal, mikor fellépett. A rajongásukat, a megértésüket. Azokat, akik tudták, miről énekel.
Befejezte az akkordot és kezével a mikrofonért nyúlt. Eldöntötte az állványt, egészen hátra, miközben ő is hátradőlt vele. Kitartotta a hangot. Nem is énekelt. Kiáltott. Tisztán és érthetően.
- Go with me through the dark, for tonight.
Kiegyenesedett. A közönséget akarta látni. A lámpák a háta mögött felvillantak és bevilágították a teret. Az emberek tömegét. Ő azonban csak egyetlen személyt látott az első sorban. Neki énekelt aznap este.
|
|
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
5 évvel ezelőtt - a Vörös - zene
Elhalványultak a fények, és a sötétség rájuk telepedett. Rá és a közönségre. Egy takaró alatt hallgatták a hangszerek utózengését, és vártak. Arra, hogy a következő pillanatban felkapcsolódjanak a relfektorok és ők egyként fejezzék be a dalt. Közösen. Mert az ő estéjük.
- Just for tonight, just for tonight, forget who we are.
Hagyta, hogy a közönsége énekelje a dalát. Az utolsó sorra tért velük vissza, hogy kitartva a hangot elbúcsúzzon tőlük. És folytassa az estét.
Mintha részeg lett volna, úgy indult le a színpadról. Levette a gitárt és az egyik technikus kezébe nyomta. Éreznie kellett volna a hűvös szelet, azt, ahogyan haja a vállára és nyakára tapadt. A hideget. De az ereiben ott lüktetett még az adrenalin és szemével csak azt az egy embert látta. Széles vigyorral indult meg felé. A csók nem érte váratlanul. Sokkal inkább az intenzitása. Olyan volt, mintha ők ketten még folytatnák a koncertet. Mintha a dal utózengése kettejükben szólt volna tovább.
Zihált, ahogyan a levegőt vette, és Bori ajkai után kapott. Keze formás fenekébe mart, úgy húzta közelebb magához. Nem érdekelte, éppen kik vannak körülötte. Hogy Ákos éppen most érhetett le a színpadról, ő pedig az aktuális nőjével... Nem. Itt nem számítottak a határok. Ez a turné a határaik átlépéséről szólt.
- Ma ketten ünneplünk - suttogta a szavakat. Kijelentésként. Nem kellett neki engedély vagy beleegyezés. Ez eldöntött tény volt már akkor, mikor ő még a színpadon állt.
Megfogta Bori kezét, és magával húzta, miközben baljával még elkapta a felé kínált sört. Valaki még szólt mögöttük, még gratuláltak a remek koncerthez. Néhol megveregették a hátát, mások pedig váltani akartak vele pár szót. De fülében még ott zengett a dal, a közönség sikolya, és ajkain még ott volt Bori csókja.
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
Myra
Rászorított a kávéspohárra a kezében, mikor meghallotta a felé közeledő zsivajt. Az apró lábak olyan sebességgel indultak ki az udvar felé a csengő után, hogy némelyik meg is taposta.
Az orrán feltolta a napszemüveget és komolyan fontolóra vette, hogy kirúgja másnap a menedzserét. Ha túlélte ezt a napot és az őrjítő fejfájást, ami két aspirin után sem akart enyhülni.
Tegnap még koncerten volt, ma meg már arra kényszerült, hogy ebben az óvodában kezdje a hetét. Szánalmas.
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
Myra
Éppen azt latolgatta, hogy mennyivel jobban megérte volna inkább leülni azt a minimális büntetést, a közérdekű munka helyett. E helyett. Ezzel a sok gyerekkel körbevéve. Már éppen indulni akart volna, mikor megálltak előtte. Egyértelműen nem az óvodás korosztályba tartozott, ami Nimród részéről egy félmosoly jelezte elégedettségét. Lehet mégis túl fogja élni ezt a napot valahogyan.
- Hello! Az igazgatóit keresem. - Feltolta szemüvegét a feje tetejére, miközben az előtte álló szépség válaszát várta.
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
Myra
- Így a legkönnyebb útbaigazítást kérni - vont vállat a kérdésre. Igazából nem foglalkozott azzal, éppen hol áll. Az zavarta, hogy az a sok kölyök éppen felé indult el kicsöngetés után.
- A menedzserem erre azt mondaná, hogy nem büntetőmunka. Hanem jóvátétel. Mivel a jövő nemzedéke a legfontosabb. - Egészen úgy adta elő a mondandót, mintha az egyik újságírót akarta volna levenni a lábáról, hogy mindenképpen a legjobb színben tüntesse majd később fel. Szerette volna, ha ezt a nőt is sikerülne lenyűgöznie. Csak éppen más módszerekkel.
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
Myra
Amíg a másik csendben figyeli, felvette ő is a pókerarcát, talán még a szemét is összeszűkítette egy kicsit. Pontosan annyira volt átlátható a szövege, hogy az még megnyerő legyen a másiknak.
- Túl sok mindent tudnék felajánlani, ami egy óvodában nem hangozhat el. - Beleivott a kezében tartott kávéjára, miközben a nőt figyelte. Szeme mosolygott, miközben a fekete lét kortyolta. - De maradjunk így egy kávénál.
|
|
|
|
|
Borbély Nimród
INAKTÍV
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
|
Myra
Felemelte szemöldökét a kijelentésre. Egyáltalán nem volt biztos abban, hogy felvilágosultabbak lennének a kölykök. Nála biztosan nem.
- Legyen - ismételte meg a mondatot, miközben elfogadta a jobbot. - Nimród. A büntetőmunkás sztárgyerek. Egyébként zene.
|
|
|
|
|
