a rejtélyes |
aktuális kinézet |
zeneAd esélyt a falunak, mert igazából nincs mit tennie, de eddig nem sok minden győzte meg. Budanekeresden kétszer annyi van ugyanazokból az üzletekből, mint itt, ráadásul - sajnos, vagy nem sajnos - kinőtt abból a korból is, amikor még kavarhatott diákokkal. Ezt úgy azóta nem nagyon csinálja, hogy anya lett.
Mondjuk úgy tíz pontból kettőt az előkészítőre ad, másik kettőt a csárdában serényen munkálkodó férfira. Emlékezteti egy régi barátjára, kicsit hasonlít, szóval amíg rá irányul a figyelme, eljátszik a gondolattal, hogy vajon másban is hasonlít-e arra a bizonyos emberre.
- Imádom, falusi asszonynak születtem - erős iróniával mondja mindezt, de arcán csak egy félmosoly jelenik meg. Valójában útközben azzal a gondolattal is eljátszott, hogy lepasszolja Dzsimbimkét valakinek, akinek jobban áll ez az unalmas élet. Ehhez azonban nem elég...rossz anya, hogy így mondjuk.
Végig követi tekintetével az idegen mozdulatait, látszik, hogy rutinosan mozog a pultban, nem most kezdte a szakmát. Megiszik egyébként bármit, de amikor elé kerül a pohár és beleszagol, elismerően bólint.
- Magadnak nem töltesz? Rád férne, ahogy látom - egyáltalán nem akar belemászni idegenek életébe, távol áll tőle, hogy érdekeljék az emberek, viszont nem hülye és tanulmányai alatt megtanulta felismerni, ha valaki strapás.
Ha tölt, ha nem, ad elég pénzt két pohár italra, majd vet egy hosszabb pillantást a férfira mielőtt hátat fordítana. Lassan, az idejét kihasználva keres egy szabad asztalt, amit be is foglal kettecskén az alkohollal.
