27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!


Kedves kavicsok,
kérünk mindenkit, hogy a gyorsabb és félreértések elkerülésére okot adó karanténból szabadulás és bekerülés, emlékezés érdekében levében vagy a témában tüntessétek fel a neveket, amennyiben több karakterről van szó. (Leírásban is szerepel.)
Navigátorok
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mitzinger Igor Bendegúz összes hozzászólása (24 darab)

Oldalak: [1] Le
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. február 8. 00:56 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


Tudom-e milyen nap van ma? Kérdezi a csaj, ahogy a kabátom felrántva elindulok kifelé a dobosommal együtt Csinosból. Elvigyorodom, majd egy fél vállrántással közlöm, hogy csütörtök. Látom szinte a csalódottságot, de ahogy voltam, úgy már nincs a helyemen semmi, mire az italával visszaér a csapostól. Remekül értek hozzá, hogy egy este alatt több helyen törjek össze valakit, mint illene. Azt hiszem most kéne kezdeni magam szarul érezni, de őszintén, még csak a nevét sem kérdeztem meg és nem is bánom. Kapott egy közös képet, pár mosolyt meg két italt. Mára elég volt a Máltai Szeretetszolgálat által is megirigyelhető szívemből. Gondolod te, fiam.
A tér felé sétálva kénytelen voltam hangos röhögésben kitörni, mikor Ivánt leszólította egy csávó van-e tüze, majd olyan finoman karolta át a vállát, mintha muszáj lenne. Ő mindig kifogja, van valami mágnese ezekre a csávókra. Szóval egy intéssel siettem előre és a Fő utcán végiglépdelve, ahogy sikeresen elhagytam a színházat majd egy-egy helyet a messziről is jól ismert helyre fordultam és be is léptem. A pulthoz sétálva könyököltem fel és kezeltem le a kiszolgálóval, hogy aztán egyből soroljam, mi is lenne az estindítónk, ha beérnek.
- Két almáspite lesz, egy hosszúlépés, két... - és megakadtam, ahogy nézelődni kezdve oldalra megláttam. Azt hiszem a szám is a mondandóm közepén maradt nyitva, éreztem, ahogy Csabi néz a pult mögül, mi van velem, én meg csak beszűkültem, vágjátok mikor minden olyan, mint egy lassított felvétel, tök homályos azon túl, amit nézel. Meggörbítette a csaj a teremet, de rendesen, mert arra eszméltem csak, hogy valaki a hátamra vágott egy isteneset. - B-szd meg... nem, a kettő az jéger lesz, és egy jeges szivárványt a lánynak - intek fejemmel oldalra még a vigyort is magamon felejtve.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. február 8. 01:00 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


Még mindig röhögve pillantottam a karórámra, majd magam mögött hagyva a haverom folytattam a már betervezettek szerinti utam. Nem különösebben ingatott meg az idő, a hétközbennek számító nap, még csak az sem, amin mindenki a piros meg rózsaszín színnel pörög. Ha jól csinálod az életed, minden napod lehet ilyen. Bár van egy pont, amikor már csak monoton tolod, ezt ismerem, és nincs ezen mit ünnepelni, csak mondom.
- Mindjárt megjelenik, jobb esetben egyedül - közöltem a közbevágó érdeklődőnek, hogy Ivánt hol is hagytam el, ha már tudtával közösen ígérkeztünk el ide, aztán nem ez szakított félbe a rendelésbe, de annyira, hogy totál kiesett vagy két perc teljesen, még ennek a fogyatékosnak is volt ideje hátba b-szni úgy rendesen, érezzem, szeretetből van. Meg ne röhögjek többet. Pedig fogok, mindketten tudjuk. - Ez itt az enyém, ezt vidd - böktem oldalra a fejemmel a félretolt italokra, az egyik jégert lehúzva pedig csak a fejem csóválva vigyorogtam magam elé, még meg nem éreztem, hogy néznek. És a hang. Túl ismerős. Ezer közül is, tudom, mert kibaszottul hazudnék, ha azt mondanám, nem pörög ezen az agyam minden alkalommal, mikor beülök próbálni, mikor állok a színpadon, mikor utána a buliban ránézek valakire.
- Remélem igen - közöltem oldalra fordulva és félig könyökölve nézve rajta végig. Nem, nem a ruhája, az alakja, vagy hasonló alapvető szarságok érdekeltek. Inkább tudatosítani akartam, hogy a belém égett képet nem csak keverem... bármivel, bárkivel. Közben egy szívószálért nyúlva beletoltam az édes cuccba és szívva egy nagyobbat ízlelgettem, mielőtt oldalra billentett fejjel biggyesztettem le az ajkam. - Elkeserítő ez a bizalmatlanság. Vagy csapda, és én leszek mindjárt beginázva? Szólj, még lemondom előtte a programom.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. február 8. 01:01 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


Ismertek már, vagy csak szerették rám hagyni a dolgokat, magamtól szaladjak a tavasznak, ha arról van szó. Képletesen is, meg egyébként, így el is vitték Ivánék a poharakat én meg lehúzva a jégert könyököltem fel, mert YOLO, minek a holnap. Egészen fel is nevettem a visszakérdésén, de csak hümmögtem egy kört.
- Kicsit mindkettő, tudhatom, ha te nem, az elég lelombozó lenne - mondtam, hogy aztán ne is tököljek sokat és a szívószálat az innivalóba tolva egy adag dinnyés-kókuszos sziruppal vodkát szívjak fel. Nem mondom, hogy szar, de azért ezt meghagyom az édesebb élményt tolóknak. A gyógynövényes tereppel még elvagyok, de inkább a füstös vonz. Meg más is, leginkább. Ezért is felejtettem a tekintetem a színes haj tulaján, és még csak nem is zavart a pörgése, de a veséjét illető vicce se.
- Ha már szervek, egy májra előbb lenne szerintem szükségem. De elvagyok - támasztottam ki a fejem a kezemmel, még egész oldalra is billentve a tenyerembe. - Ha gondolod becsukom a szemem a következő jéger előtt - jegyeztem meg totálisan ignorálva a nekem köszönőket, még a szervezőt is, aki megpróbált rákérdezni, ma is kiállunk-e, mert van felszerelés. Csak a szabad kezemmel intettem, hogy majd később beszéljünk.
- Nem akárkinek, maradjunk abban. Fanny? Franc? Frankie? Az F betűben biztos vagyok, azt minden mellre elég fixen kanyarítom - böktem felé, mintegy hintet, honnan is kéne előássa, ki vagyok én. Nem, igazából ezen kívül is remek lenne, ha egy vigyorból már tényleg vágná a fél világ, de még az országban adott, egyelőre kis lépésekben haladjunk. Igaz? Közben megjött a jégerem, amire rámutattam és ezzel a lendülettel el is kezdtem dúdolni, bár nem voltam hangos, amihez értek, az használni is szokott.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. február 19. 23:53 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


- Pontosan ezt mondtam - bólogattam is, ahogy a színes és kicsit sem kedvemre való italt visszatéve a pultra felé toltam. Nekem erre már nem volt szükségem, a magam igaza már pipa volt. Igazából szokatlanul feszengtem, legalábbis ahogy az ujjaim néha önálló életre kelve kopogtattak a pulton, vagy ahogy a hajamba túrtam nem volt egy jellegzetesen állandó mozdulatom, sőt. A nő mögött éppen megtalálta a tekintetem az egyik helyi zenészt, akinek biccentettem is, bár elég furán méregetett engem. Ennél gyorsabbnak és határozottabbnak ismernek, ha akarok valamit. De itt én sem tudtam, mit is.
- Azt jelzi, hogy tudsz élni. Lehet kicsit jobban, mint szükséges, de tudsz, és ez a lényeg - vigyorogtam rá, ahogy elmutogattam lassan Csabinak, hogy jó lenne, ha szerválna nekem még legalább két italt, mert kiszáradok, mint a kib-szott sivatag, és a tekintetemmel ezt elég hatásosan is sikerült lekommunikálni, mert percekbe került csak. - Jobb esetben nem a májad mellé, nem tenne jót neki - csúszott le a tekintetem az oldala vonalán a hastájékára, kellően elég eszem volt, hogy tudjam hol kell annak lennie, még ha ezt nem is nézték ki. - Népszerű, de az elég, sosem elég. Az még nem név, ha előre köszönnek egy országban, ha már egy egész kontinensen, az valami - voltak álmaim, meglátszik. Szerintem mindenkinek vannak, ettől még nem lettem több vagy kevesebb másnál, de a beleölt munkám már egészen más tészta. Arra büszke voltam, most viszont percek óta hadoválok, semmi épkézlábra nem jutottam, le is csúszik még egy jéger gyorsan. A csaj is, akivel közöltem, hogy ne most, és arrébb intettem. Na őt például lövésem sincs honnan kéne tudom kicsoda. Meg hol ugrált és hányszor.
- Frankie - ismételtem meg, az ajkam lassan húzódott féloldalas vigyorra. - Igor, vagy Beni, mi szimpatikusabb.
Általában előre megérdeklődöm mit könnyebb sikítani a megfelelő decibellel. Nem, nem csak a koncertjeimen, de most inkább csak meghagytam a választást, mert érdekelt. Társítottam embereket a döntés alapján dolgokhoz.
- Fel, valaki meg egy igazán formás területre kapott aláírást, még éppen azelőtt, hogy a dobosunk cipőjébe hányt - nevettem el magam, ahogy lassan kihúztam a cigarettám dobozát, majd egy házisodort szálat belőle. - Szerencse, hogy ez igaz a csinos többi részedre is, kérsz? - nyújtottam felé a dobozt, majd jelezve, hogy akkor kibattyogok a teraszra el is indultam a tüzem keresve a zsebemben. Ehhez kell egy cigi, vagy kettő.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. február 21. 18:30 Ugrás a poszthoz

Most először hallok ilyet, hogy valaminél jobbnak várják a filmet a könyvnél Shocked
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. február 21. 19:37 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


Én sem, és ha lehetek őszinte, nagy hálával tartozom érte, hogy se a belső, se  a külső tartozékaim nem rendelkeznek jó memóriával és történetmesélő készséggel. Azt mondják az orvosok egy csontot is remekül szóra tudnak bírni, az én dolgaimmal azért csak ne beszélgessen már senki. Ha megdöglöttem, legalább békében maradhassak már, pörgök és használhatnak is eleget itt, életemben. Amúgy meg kérdezzen engem... nem mondom hogy felajánlom magam a nekromancia szakosoknak, ha megdöglöttem, de kezdek ezen irányra ráfeküdni.
Nevetett én meg vele, de olyan boldogan és jólesően, véletlenül sem játszottam rá, tényleg szórakoztatott a némileg szarkazmusba csúszó megjegyzéseivel, a látásmódjával. akkor is, ha nem állok itt két perce. - Erős keddek lehetnek, én a csütörtököket jobban bírom, utána vasárnap jön általában - közöltem vigyorogva, mert ha nekünk fellépésünk volt, akkor az így ment általában, főleg ha másnapra nem volt leszervezve senki és semmi, általában maradtunk és kihasználtuk a helyek adta adottságokat. Azért egy backstageből nézni koncertet olyan bandával, akire gyerekként még csak pillogtál, hogy de jó lenne csak hallani őket élőben, most meg két pacsival egyenrangúan sétálnak melletted.... az nem mindegy.
- Csak tudom mit akarok, és teszek érte, hogy meglegyen - közöltem elég egyszerűen levezetve a képletet. Mondjuk úgy a családunkra igen jellemző volt ez a felfogás, csak még én tudtam, ha arról volt szó csomagolni valamibe, addig a bátyám takarózott érvekkel, és ott volt az apánk, aki nyers volt. Minden érv vagy csomagolás mellőzésével.
- Sh, virágszál, még a végén meg kell öljelek - emeltem csittegve a mutatóujjam az ajkaira, hogy aztán elvéve nevessek fel. Nem különösebben voltam orosz. Se a hangom, se a tetteim, sem én magam, az más, ki és minek veszi a nevem. Eleve a vezetéknevünk is inkább valami szovjetek által megirigyelhető megnevezésnek mondanám, más kérdés. Közben előkerült a cigim és bár elutasította, úgy tűnt csak azt, ezt megmosolyogva féloldalasan gyújtottam meg a saját szálam, ahogy egy gyújtót elemeltem az egyik asztalról, majd a terasz egyik székébe le is dobtam magam.
- Ne sajnáld, én szétadtam. Ilyen színátmenetet festeni sem lehet - közöltem elismerően, hogy aztán befelé tekintsek Ivánt keresve. - Bár lehet más elfogadná az elnézéskérést, de én a helyedben elengedném a dolgot. Mit csinálsz az Isten háta mögött kettővel?
Nyilván való volt a szavai hangsúlyából, a helyismeretéből és abból, én honnan is ismerem, hogy nem üdül és nem ide született. Aztán egész érdeklődve emelkedett meg a szemöldököm és a füstöt mélyről kiengedve felé tartottam a szálat. - Csak óvatosan, karcol.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. március 1. 12:33 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


Mit látok sok emberen? Szégyent. Nem szó szerint, inkább csak dobják magukról az érzést, a megbánást, az önítéletet és mindazt a sok szart, amivel realizálták, hogy eltérnek a normáltól. Sosem értettem. Engem boldoggá tett, mikor ez nem jött, mikor csak felébredtem négy várossal odébb, vigyorogtam egyet, megnéztem a fekete haj tulaját az egyik oldalamon... majd a másikra néztem és rágyújtottam. Nem különösebben voltam sosem a Mi Atyánk és társai elszórója. Nem volt miért.
- Iránymutatóak, terveknek erős lenne mondani. Ahhoz nem vagyok elég... pontos - gondolkodtam el közben, de nem találtam a jó szót hozzá. A jéger se segített a felfedezésben, de legalább pont annyira melegített belülről, amennyire éppen szükségem volt. Még intettem pár betérő ismerősnek, de alig fél szemmel, ha rájuk néztem, nem különösebben kötöttek le, egészen csőlátással hallgattam a lányt, de aztán a válaszán csak hangosan felnevettem még a pultra is csapva, nem túl erősen azért, mielőtt itt megbélyegeznek rongálással.
- Ha egyszer érdekelne mégis, csak keress meg - kacsintottam egyet, még éppen az új italom és a cigim előkotrása előtt. Nem különösebben zavartattam itt magam, ismerem a helyet, mint a tenyerem, tudom mit lehet és mit nem, meddig mehetek el és mit engedhetek meg magamnak, még ha szeretem is a határt feszegetni, ettől még bírom az ittenieket, nem szívesen vágatom magam ki a helyről. Szóval a cigivel is kivonultunk és le is dobtam magam egy székbe, hogy aztán csak rá figyeljek. Talán kicsit meredve is, mint mikor figyeled a helyet, keresed a részleteit, ismerni akarod, amit látsz. Pedig nem teljesen új, mégis az.
- Érdekes nézetei vannak a húgodnak - hamuztam a tálba kicsit kétkedően is nézve, talán a fél szemöldököm fel is szaladt. Ha világot akarsz látni elmész a kib-szott Amerikába, valami trópusi vagy extrém hideg helyre. Nem benyomorodsz Európa feketegödrébe tanulni. - Ezt még én se láttam reggelig, de - vontam meg a vállam nevetve, majd felé is nyújtottam. Én szóltam. Igazából volt egy kesernyés, talán áfonyás mellékíze, amit azt hiszem a belekerült vízipipadohány tett, ettől még egész tűrhető volt. Nem lett olyan erős, mint szokott, de megkaparta az ember torkát, ha elidőzött vele. Még kettő-három ma, és a hangom beáll a fesztiválszezon végire.
- Itt élek - néztem rá teljes döbbenettel, hogy nem látszik? - Just kiddin', de itt születtem, hazajöttem kicsit, meg stúdióztunk és akkor már ki is kell kapcsolódni. Egyébként meg tanítok, és van itt pár diákom.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 1. 13:06 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


- Nem? - kérdeztem vissza széles vigyort tartva továbbra is, ahogy már közel sem viccnek értékelve méregettem őt, leginkább a haján és a szájánál időztem el még mielőtt a szembe néztem volna újra. Kellett az a jéger, meg ki tudja még mi kéne, azért dobtam egy intést, hogy kifelé menet igényelnék legalább egy rövid kört még, de ez már futólag esett csak meg mert a cigim meg a tüzem után kotortam a nő felé lesve maradt vagy jött-e. De jött, de még hogy. Egy kicsit fel is nevettem magamban mielőtt ledobva magam a nadrágom szárán feljebb rántottam egy részt.
- Az sosem baj, ha meg a családban még rokonlélek is van, pláne - vontam vállat lazán, ahogy mélyet szívtam és természetesen megint elfelejtettem lehamuzni, így az prímán végigszánkázott a nadrágomon, majd véget ért a földön, mintha jobb dolga se lenne. Aztán felnézve rá hallgattam a hangját. Van az a pillanat, mikor ismerős, közben meg mégsem. Tudod ki, de sosem hallottad, mégis nosztalgikus hallani. Éreztem ahogy a hideg végigfut a gerincem mentén, majd széles vigyorral könyököltem az asztalra közelebb hajolva, a füstöt kettőnk közé fújva, majd ahogy az elillant végighúztam a csikket tartó kezem élét az arcán. Édes. Aztán csak visszadőltem, én is szívesen érzem magam meg minden de mondjuk úgy, van, mai nem csak az egóm tudja simogatni.
- Tanár vagyok, igen - bólintottam is a visszakérdésen, majd elbillentve a fejem néztem rá, mi ez a nagy gondolkodás. Nem nézik ki sokan, ettől még van ilyen szakmám is. Sok van, ez mondjuk tuti valami családi szarunk lesz, anyánknak is voltak, apánknak is, Bence sem fukarkodik. A nővérem egyedi eset, de azt engedjük is el.
- Meg nem mondtam volna - forgattam meg a szemeim, bár komolyan gondoltam, még ha hülyéskedve is hangzott el, majd felnevetve hátradöntöttem a fejem. Képtelenség, és mégis itt van. - Még egy kör? Addig elcsicsereghetné a Sellő, hogy a húgán kívül mit él itt. Gondolom nem takarít az egyetemen.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 1. 13:48 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ majd megmondja a Nő mikor ♦ random szoba


Sosem rossz dolog tudni, hogy mik a díjai annak, ha akarsz valamit. Én is így élek, ezért is tudtam, mi lesz, ha végre utolérem a bátyám, aki b.szik bele a nagyvilágba, mikor rólam van szó. De bizonyosan az én hibám, röhejes. Ahogy felnevetek, a cigi egészen a torkom karcolja és a füst is szétterjeng az arcom körül, de ez mit sem érdekel. A póráz a kezemben megfeszül és keresni kezdem a végén lépdelő ebet, aki befékezett egy fánál. Hasonlóan téve lassítok és állok meg, ahogy végre megcsörren az értesítéshangom. Egy címmel és egy névvel. Őt keresd. Mintha fogyatékos lennék bejutni bárhova, ahova akarok. Azt mondja, jövök egy szívességgel, már majdnem meghatódtam. Lepillantottam erre a csodára és le is guggoltam hozzá, ahogy gyorsan fejben próbáltam összerakni az ajkaimmal szorítva a cigiszálat, hogy merre tovább, végül arra jutottam, hogy Iván pont kapóra jön így rácsörögtem és a kutyát nála hagyva indultam be.
Az ispotályról sok dolgot mondanék, de a készségesség nem éppen az erényük, szóval bedobtam a vezetéknevem és megmondtam kit keresek, ezért eljutottam oda, ahova indultam. Gondoltam én, de ez a folyosó inkább nyomasztó volt és üres, mint informatív és válaszadó. Aztán az egyik Javas a hátsó, harmadik ajtóra bökött, én is így tettem a fejemmel biztosítást kérve, majd be is nyitottam rajta, lesz, ami lesz alapon.
Egyáltalán itt kéne lennem? Valószínűleg nem, de az utolsó ember, akinek joga vagy lehetősége lenne engem felelősségre vonni, nos, fogalma sincs merre járok vagy mit csinálok. Én viszont ide akartam jönni. Nem a VIP pass árát akarom behajtani.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 2. 19:54 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ majd megmondja a Nő mikor ♦ random szoba


Még éreztem a kellemesen kesernyés és mentolos utóízét a cigarettának, ahogy beléptem a helyre. A torkom megköszörülve vágtam zsebre a kezem és nem igazán törődve kérdésekkel vagy furcsálló tekintetekkel megkerestem az emberem, majd neki hála a folyosóm és szobám. Amire most szükségem volt. Nem különösebben vagyok aggodalmas vagy izgulós alkat, de talán némi ideg volt bennem, az öklömben éreztem, ahogy összeszorult a zsebemben, mikor felvont szemöldökkel néztem körbe a szobában, ahova benyitottam. Hát számítottam én dolgokra, de azt hiszem nem erre.
- Ritka szarul áll neked ez a fehér - jegyeztem meg az ágyneműre pillantva, de leginkább nehéz volt nem az arcát és a kezeit figyelni. Nem voltam egy takargatós típus, ha valami érdekelt elég nyílt figyelemmel álltam hozzá, és itt nem csak a látottakra kell gondolni, magával a nővel is így voltam. Ki érti ezt? Bence sem, de hajlandó volt segíteni, tuti kiderült, hogy rákos, vagy csak megint távol akar tudni magától valamiért. Újabb kérdéseket vet fel, de egy későbbi időpontra napolom, ahogy odarántok egy széket és leülök mellé.
- Unatkoztam és nem volt jobb dolgom - forgattam meg a szemem, hogy aztán a térdeimre könyökölve az állam alatt összefűzött tenyereimre ereszkedve figyeljem őt. - Kitalálom, megfogta a segged kísérletezés közben, aztán bumm - imitáltam is a hangot, de valahogy sejtettem, hogy közel sem erről lehet szó, mindenesetre kicsit nehézkesen nyeltem egyet tartva a mosolyom, ez az egyik védjegyem.
- Eltűnt a kedvenc rajongóm, nyilván megnéztem, miért.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 2. 20:08 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


- Kedvelem a kedves és elfogadó lányokat - erősítettem meg még kicsit játszva is az isten adta hangszíneimmel egészen halkabbra is véve a figurát, hogy végül csak kiinduljunk. Szeretem a helyet, de azért nem vagyok ekkora fasz, hogy odabent gyújtsak rá. Nem, nem akadályoznak holmi szabályok, egyszerűen szorult belém némi akarat arra, hogy kivonszoljam a seggem. Meg itt nincs hely. Nincs levegő. Le akarok ülni.
Elégedetten bólogatok magam elé az infókra. Szerettem volna mindig ilyen családot, amiben valahogy közelebb pendülök a testvéreimmel, a szüleim nem választanak kedvenceket, ahol nyíltak és nem követelnek. De azt hiszem mára már egyikre sincs szükségem, lettem az, aki.
- Milyen igaza is van. Az én öregemmel azért nem egy hamar találna közös szót, de van valami ebben - hamuztam le még billegtetve is gondolkodóan a fejem. Nem különösebben hittem, hogy ne élném a csúcséveim, vagy azt, hogy majd ötvenévesen még lenne bármi a bakancslistámon. Elég jól állok vele már most is. - Máskor...
A szó elismétlése inkább volt tőlem már ígéret, mint tőle ajánlat, ettől még valahogy más volt, mint a szokásos hülyítő szarságok, amik kiesnek rajtam és még csak utánuk sem gondolok.
- Nem veted meg az erőt magad előtt, nincs is ezzel baj - mennyi ilyen van. De komolyan, a legtöbb nő még nem próbálja ezt a fajta... kapcsolatelvet, fogalma sincs róla, mire van szüksége. Kétlem hogy a tizenötéves trógerekre a térről, akik egy koncertet se bírnak végig asztmaroham nélkül. - Ez csodás - vigyorodtam el, majd a kifelé igyekvő igen keze után nyúltam, és megkértem legyen már kedves nekem.... nekünk rendelni még inni, én meg előszedtem még egy szálat az idő közben eltűnt helyett. Tuti elszívták a galambok.
- Gyógyító? Mi lesz a specialitása, doktornő? - kérdeztem pimaszul még egészen nevetgélve is, ahogy rágyújtottam újra, majd egy tüdőbeteget megszégyenítő köhögés után fogtam fel a többit. - Ez tudat alatti megérzőképesség nálam.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 13. 20:57 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ majd megmondja a Nő mikor ♦ random szoba


- Tévedsz, nekem még ez is jól áll. Volt egy bulink, ami után pontosan 52 db üvegszilánkot szedtek ki belőlem, és egy szál ilyen cuccban mászkáltam. Még így is jöttek képért - közöltem ezer wattos vigyorra, ügyelve rá, hogy kihagyjam, honnan is bűvészkedték ki. Inkább ne menjünk bele ilyen részletekbe, így még mielőtt esély lenne erre már lendültem is tovább, na nem a széken, csak a témán. A lábam járt, kényszeres vagyok, vagy a hely teszi, vagy a cigarettám hiánya, vagy ez az egész, nem volt a legf.szább látvány, de ugye nyilván nem üdülni jött, ezt levághattam volna Bence gyorsaságából is.
- A kint ácsorgó nővérke ettől nálad is szomorúbb lett, miután nem őt hívtam be, hanem én akartam bejönni ide - biggyesztettem le az ajkaim, hogy végül a kiskutyafejet mellőzve eltúrjam a hajam a jó irányba aztán megköszörülve a torkom próbáltam kevésbé feltűnően bámulni. Persze elméleti síkon dobálóztam vele, mi is lehet a baja, de egyébként érdekelt is. Bármekkora seggfejnek gondolnak is, vannak, akik tényleg érdekelnek. Bár kicsit zavaró Bence hangsúlya ami a fülemben visszhangzik a látom pár éve elhagytad, hogy jobb így. - Beszarás, nem tudtam, hogy világmegmentővel van dolgom. És ilyen tapadós bodyd is lesz? Latex a voksom. Köpeny párti vagy vagy inkább ellenző? Külsőben lehagynád a Csodanőt, de mi is az erőd?
Talán lelkesebbre sikerültem, mint az emberiség szerint ilyen helyzetben illene, de amit ők nem tudnak, hogy belőlem ezt hozza ki az adrenalin is. Megnő a szám a szokásoshoz képest is, és a feszkósabb szituk is. Ez meg... hát, valami. Valamilyen biztos.
- Értékelnéd? Attól függ - vágtam elgondolkodó fejet és teljesen figyelmen kívül hagytam a kiemelését. A fejem megcsóválása hitetlenül volt minden, amit erre nyújthattam még vigyorogtam is rá, bár azért az, hogy saját magának se volt kellemes itt lenni magával még belőlem is kihozott egy-egy grimaszt. - Azért minden oké, kis szivárvány?
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 21. 23:09 Ugrás a poszthoz

Christiano Santos - 2019.05.21. 23:04
Én csak ilyet tudok ._. Ugyanitt keresem a szárnysegédem, a buli most kezdődik!


Helló mindenki egyébként. Luca, ne hagyd abba kérlek


Mi az hogy KERESED?
Megsértődöm.
Most.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 22. 14:36 Ugrás a poszthoz

Fiatal voltam, kellett a pénz :"D De amúgy akkor mikor pörgött az életem kicsit jobban bírtam ezt, most már inkább én vagyok a bezzeg az én időmben középkorú mentalitású harminc alatt XD Nyugger lettem, de szeretem.
Ja, én vagyok, csak hszt írok, és átléptem :"D XD

ÉN EZT AKAROM.
Márhogytényleg, utálom mennyi vizet hírből sem ismerő, nem még a többit ember száll buszra egy nap. Erre még te vagy a rossz, ha fintorogsz nénin-bácsin-gyereken.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 22. 14:53 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


A szabadelvű szülők rész nem igazán volt az asztalom, anyánk mindig támogató volt és mikor nem veszekedtek, akkor éppen ott állt mögöttünk, teljesen mindegy volt, hogy mit akarunk csinálni. Sport? Tedd. Zene? Csodálatos leszel. Nem gondolta ezt mondjuk az apám így, az ö életében és korosztályában még mindig forog a kérdés, hogy: és van rendes munkám is? Ez az életem és a munkám. A visszakérdésére eszmélek csak fel, mire elmosolyodva hagyom is annyiban. Halogatom az életet is néha, de mindig jövedelmező, mikor elérek valamiben a mosthoz.
- Mindenkinek van egy zsánere, jobb előbb megtudni, mint késve eszmélni, hogy leélted az életed valami ZS-kategóriás prüntyőke mellett - szívtam bele a cigarettámba, hogy rá nézzek, de el is nevettem magam. Valahogy nem tudtam elképzelni, ha valakit egy fesztivál, vagy koncert szét is kap, akkor sem fordul vele a világ ennyit. Nem láttam magam előtt olyanokkal, akikből most is párosával sétálnak el előttünk a Fő utcán.
- Hát? Egyik se hangzik egyszerűnek, nem mintha közöm lenne hozzájuk - tárom el a kezem. Sosem másztam olyanba, ami tudtam, hogy nem az én tudásomhoz vagy szakmámhoz mért. Ezt a f.sza kis tulajdonságot meghagytam Bencének. Ő előszeretettel b.szott ki emberekkel helyettem is. Megingattam a fejem, volt saját szálam a nyújtásra, majd vigyorogva meredtem rá. Merész. - Sokszor mondták már, hogy életösztönöm az nincs, de ezen kívül... tesztelj le, tündérke.
És milyen komolyan gondoltam ezt, még a kacsintás is ott volt pont az előtt, hogy az idillbe gyalogolt volna a kiscsaj. De mielőtt bármit tehettem volna már ki volt téve a körből én meg csak összefűztem az ujjaim magamon ahogy igyekeztem nem hangosan röhögni az asztallapot nézve. Milyen édes egy nő.
- Nincsenek hozzászokva, hogy valaki meg meri jegyezni nekik, hogy dolgozhatnának - néztem a pincércsaj után, majd elhúztam az italom magam elé.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 22. 15:04 Ugrás a poszthoz

Igen, ezt érzem. Van három tengerimalacom, macska helyett, megfelel? :"D Vagy az nem elég a tagsághoz.

Jaj múltkor annyira nyuggernek éreztem magam, rászóltam egy csávóra, hogy nagyon hangos a fülese :"D Majd a mellettem lévő néni forgatta a szemét XD
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. május 22. 15:32 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ majd megmondja a Nő mikor ♦ random szoba


De akarod, amiben szinte elég biztos vagyok mindenkinél, aki ezt valaha hallotta, de nem firtatja, én sem és mindenki nyugodt, kiegyensúlyozott életet élhet tovább. Elég bár elképzelés, amúgy meg tényleg jól néztem ki abban a cuccban! De közel sem ez kötötte le éppen a figyelmem vagy úgy minden belém szorult jó érzést. Nem volt a közeg, a tény, hogy bent kell lennie se szívderítő. Ha valamit tudok az egészségügyről, az az, hogy kb. mindennel hazareptetnek, nincs rám szükség. Ő mégis itt van.
- Rendes vagy, de nem enni jöttem - jegyeztem meg, nem mintha ezzel a lendülettel ne nyitottam volna ki és röhögtem volna fel a mennyiségen, majd kivettem egy kit kat-et. Ingyen cuccot sosem hagyunk veszni. - Maradjak még vért vesz?
Nem mintha értenék hozzá, nem mintha közöm kéne legyen, de talán akkor nem meri?! Nem tudom, nem ismerem a nőket ennyire és reméltem sosem kell hasonlót látnom. Mármint annyi mindig volt bennem, hogy se átfedésekről, se váltásokról nem csipogtam, sosem találkoztak úgy, hogy még közöm lett volna bármelyikhez. Így volt kivitelezhető a teljes életem.
- Mesélhetnél még erről a szegecses dologról - meresztettem rá telivigyorral a kiskutya szemeket, ahogy az ágya szélére könyököltem és az állam a tenyerembe ékeltem. Már majdnem úgy viselkedtem, mint tiniként, ha jött a sztorik izgalmas része. Én sem vagyok köpenyes típus, az orvosokat sem értem sokszor, egyik majd jól besz.pja, aztán leshet.
- Hulk? - kérdeztem kicsit felvonva végül a szemöldököm, gondolom okkal emelte őt ki. Van elég köpenytelen, meg nő is, akit felhozhatna. - A lehet is egy válasz - mosolyogtam rá kicsit eltűrve a haját, láttam én is mennyire nem oké semmi, de nem vagyok gondolatolvasó, meg semmi olyan, akit felvilágosítottak volna, ha kérdez odakint. Így is többet tudtam, azt se magamtól. De még van egy kotnyeles rokonom, minden megoltható, igaz?
- Atomjaira? Mármint a varázserőd nem oké? - néztem kicsit értetlenül rá, aztán csak egy nagyobb sóhajjal az ágya szélére dobtam le magam az állára fogva finoman és magam felé fordítva, ha már amúgy éppen nem volt benne nagy ereje, hogy felém nézzen és ne minden mást. - Segítenek itt, vagy csak vagy?
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. június 10. 14:07 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


- Párdon - emeltem fel a mutatóujjam, hogy nevetve nézzek körbe, és amint kiszúrtam az xs-es lógós felsőjű, magát deszkásnak aposztrofáló "fiút" a nőket szégyenítő derékszélességgel felé is böktem. Nem azt mondom, hogy tipikus, és azt sem, hogy csak ez lenne a ZS-kategória, de elég bizonyos lenne azt kijelenteni, hogy ez egy prüntyőke. A férfi jelzőtől messzi, a fiút meg nem jelenteném ki, ki tudja ő minek vallja magát. Tőlem aztán mindenki abban él, amiben akar. Volt egyszer egy csávó a koncertünkön, aki közölte, hogy ő amúgy földönkívüli. Tisztelet, bro. - Valami ilyen. Vagy olyan.
Tudtam volna még szemléltetni, de ezt egyelőre elnapoltam, semmi humorom, se időm erről beszélgetni. Ez most másról szól.
- Biztos vagyok benne, én is szeretem a munkám - vontam vállat, és még csak nem is kamuztam. Meg nem is feltétlen a zenekarra gondoltam. Azt is, de én jól megvagyok a zenével négy fal között a kölykökkel. A jövőt is el kell indítani, mielőtt még oda jutunk, ahol most sokan tartanak. - Fogós kérdés. Lenyűgöznöm kell téged vagy csak megmutatni, hogy én vagyok a helyi szuperhős?
Nem vagyok, ettől még lehetek, ezen nem múlik. Voltam már "rendőr" is meg "katona" - innen is köszi Bence, a cuccaidért -, mikor éppen ilyen irányultságú nőt akartam felszedni, de az nyilván addig tartott még az egyenruha. Nem is terveztem többre. A pincérlánykának sem tudnék többet mondani a félmosolynál és a ténynél, hogy ha így folytatja a borravalótól elköszönhet, mert fixen nem neki fizetek. Van néhány csaj, aki nagyon creep, ő inkább reménytelennek tűnt és nem is bírtam ki, hogy ne vigyorogjak a zajló eseményeken, de csak hamuzgattam csendesen.
- Útban? Nem hinném, hogy több lenne holmi buckánál egy vonalon - emeltem vissza a tekintetem rá a befelé igyekvő csajsziról. - Szavadon foglak, Hableány, vigyázz magadra - koccintottam a poharam az övéhez, hogy aztán végig is nézzek újra a nőn még ivott. Az állam vakarva nevettem hangtalanul kifelé a járókelők irányába. Olyan abszurd, már én is kételkedem, nem-e szívtam magam túl. Intettem Iván felé, hogy ha már annyira éli éppen a társalgást, rám figyeljen, aztán a zsebére böktem, mire véve a lapot kiküldte a következő körrel a listát.
- Én adok rá sanszot, csak - mert nem vagyok én lelketlen, meg számító se, ugyan. Mikor idekerült a papír is felé toltam. Vendéglista, mert úgyis most kaptuk meg mi is javításra. - Én ott leszek, a neveden múlik, te is így teszel-e.
Készségesen tollat is adtam.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. június 10. 14:27 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ majd megmondja a Nő mikor ♦ random szoba


- Azt látom, pedig eddig azt hittem én tudok csak nőket ennyire kimeríteni - tény, ami tény, nem úgy nézett ki mint aki a legjobb passzában van, és a kipihentség hiánya azt hiszem huszadrangú lehetett. Még nem tudtam mindent, de ahhoz eleget, hogy semmi nem fényes annyira, mint kellene. Bencének már az is sok volt, hogy képes voltam a lakásához menni, mert a telefont b.szott felvenni nekem. Minek azt, ugye?
- Bem tebeztem mebi - közöltem éppen letolva az arcomon a csoki felét. Még jó hogy nem enni jöttem meg éhes sem vagyok, mint úgy általában. Nem i fontos. És még a kijelentést is úgy tettem, mintha tök normális lenne, holott be kellett volna én is lássam, hogy ehhez a jogom igen kevés lenne egyedül eldönteni, de végül csak felnéztem rá a csokiból. Pláne a szerelését hallva, hazudnék, ha azt mondanám nincs előttem már bármelyik szerelésben, amit csak össze tudtam fejben legózni, és ode vinném... körre is meg koncertre. Mindegy is, jobban járunk, ha a reakciót nem követi éppen akció.
- Behajtom. És a feketét én is kedvelem, elég badass az egész. Bár én a ruha hiányát is - nevettem el magam. Nem sok beöltözős cucc élte túl egyben a kezeim alatt, ha nagyon jó lett. Nem vagyok a vigyázós fajta, de még a legkockábbak is meg szokták bocsátani. A személyes varázsom lehet ez.
- Nem tudtam, hogy másodállásban csokitolvaj vagy, de ha szólsz hoztam volna - mosolyogtam rá, mert ezt kivételesen még komolyan is gondoltam. Nem a világ vége egy csomag csokoládé. Nem is az eleje, bár ezzel több haver is vitatkozna.
- Arra, hogy maradja, Ms. Hulk - billent a fejem oldalra, már majdnem mint egy kölyökkutya, csak rám általában nem az van írva, hogy vigyél haza, hanem, hogy gyere velem haza. Más kérdés.
Nem is teljesen tudatosan talán simítottam végig a hüvelykujjammal párszor az arcbőrén, aztán kicsit meg is álltam, ahogy felém billent a feje, de nem húztam el a kezem, azt hiszem én is érzékeltem, mennyire szar lehet itt lenni egyedül és tényleg nem nézett ki nagy látogatói körrel. Nem azt mondta Bence van valami testvére? Az korrekt. - Mit? - vontam fel a szemöldököm, aztán hagytam, hogy elmozduljon én meg csak támaszkodtam az ágyon és vártam, mi is történik. Aztán ott volt, mint valami ropit, úgy fogott a vasrészre, én meg pislogás nélkül meredtem a keze helyére.
- Kezdem komolyan venni a "ne érj hozzám, mert baj lesz" női szövegeket - rendesen felszisszentem. Van, amit nem szívesen adnék ilyen kezekbe, lássuk be. Végül felültem az ágyon hozzá közelebb, aztán kicsit tétován de átkaroltam,a hogy felém dőlt. - Fel a fejjel, kis szivárvány. Meddig leszel bent, nem tudni?
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. június 10. 16:34 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ június 10, délutáni hőség ♦ Duplo, a csajszerelem


Ana éppen a hajamba tépett, amin még csak meg se rezzentem, de szüksége volt a kalapomra,a mit hamar el is tulajdonított én meg csak nevetve ingattam meg kicsit a fejem, ahogy a lábait fogtam. Mert hogy nem kéne lebomoljon itt a nyakamból bármerre. Értem én, hogy erős a barátság meg van sör, de van, ami nem képezi alku tárgyát. Mondjuk ezek a tepsi - nem sütök meg senkit, nyugi, hiába van 30 fok - épségek. Délelőtt volt pár órám, meg kaptam két pofont, de megérte, Chrisnek is dolga volt, aztán most értünk ki egy láda hideg sörrel. Egyből megcéloztam az árnyékot, ahova Duplo már nagy elánnal be is dobta magát és hempergett a fűben. Le is tettem az eddig i utazó vendégem, aki a kalapommal a fején elrohant én meg csak ledobtam magam a sör mellé nézve a megtermett játékvezetőre, mit kotlik még ivás helyett.
- Rendesen ég a pofám, és nem a naptól - kezdtem bele, ha már ilyen vigyorral jöttem, és még nem járt el a szám. - Benéztem a bátyám nőjéhez, ha már hónapok óta elfelejtett szólni, hogy össze is költöztek... na, nem csak ezt felejtette ki.
Azzal kihúztam a sörnyitót és lepattintottam az üvegek kupakjait, majd felé nyújtottam az egyiket, egyelőre nem folytatva a sztorit. Bár fesztiválszezon van, a heteim elég szellősek, így könnyű még megoldanom bármit, akarok, nincs kötelességmulasztásom sem.
- Hogy áll a dolog a lányokkal? Végleges? - kérdeztem, mert bár nem vagyok egy nagy életekbe mászós - rossz Mitzinger ablaka -, követtem a harcát a kölykökért, és drukkoltam is neki, hogy végre elhozhassa magával végleg, ne csak párnapos apunak. Megérdemli, én mondom. Igyunk is rá, koccantak az üvegek én meg elégedett voltam a napi választással az első legördülő korty után már.
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. június 12. 15:36 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ feb. 14. ♦ Szabadkikötő


Én is ezt mondtam, kicsit más szavakkal. Figyeltem, ahogy nevetve nézi az imént mutatott képződményt, és nem tudtam nem mosolyogni a reakcióján, aztán csak a hamutálra vezettem a szemeim és pár pöccintés után el is nyomtam a csikkemet, ennek is annyi, mint a csaj terveinek volt az előző helyen és a pincérének lesz itt.
- Remélem senki - mert az régen rossz lenne, azért fizetnek, mert azon kívül, hogy jó vagyok abban, amit csinálok, még élvezem is és ez látszik. Ha nem így lenne, biztos találnának mást. Egy zenekar is, egy intézmény is. Van, ami nem pótolható több tudással vagy tapasztalattal. - Mindent.
Elég egyszerű ember vagyok a magam módján, egy-egy szóban meg tudom határozni magam. Mindig, mindent, mindenhol. Nem célok, inkább vágyak voltak a vezérlőim mindig. Ez vitt és juttatott oda, ahol most is vagyok és szerintem járna a vállveregetés, amit most hagyjunk meg képletesen, ellenben a jégerrel, amit még letoltam némi köhintéssel követve, ahogy nem akartam a pincércsaj jelenetét kommentálni.
- Hogy emlékezni fogsz - remélhetőleg mindketten így leszünk, mert az én memóriámon is lenne mit csiszolni, főleg nevek terén, de azt hiszem hősiesen tudom kipótolni, mikor valami nagyon nem megy. Ez lehet az egyik szuperképességem. De ilyen gyűjtő vagyok és azért akad még több is, egy ki-mit tud nyerne rajtam, elég sokat is. - Még.
Sokan ígérték meg, hogy megfoghatatlanok és alkura képtelenek, másnap reggel az üres apartmanban ébredve újragondolták. Azt is, hogy mennyire könnyen lehet őket meggyőzni bármiről, mert bizony sokszor még csak trükk sem kell. Elég ha csak önmagad vagy, és már másnap van és túlestél a legrövidebb éjszakádon, de te azért megpróbáltad.
- Náluk ez nem ennyire nyílt, hogy legyen hova - jegeztem meg vigyorogva, hogy aztán ingassam a fejem rosszallóan. - Vertelek én már át? - nem mintha lett volna alkalom vagy lehetőség ezt kitapasztalni, de teljesen úgy kezeltem, mintha létező érv lenne. Elhúztam végül a papírt és felállva a zsebembe gyűrtem. Elővettem a tárcám és az asztal közepére a hamutartó alá toltam a cekket. - Másodikán találkozunk, Hableány - böktem a zsebemben lévő papírra, majd ahogy jöttem, úgy el is indultam a pulthoz, előbb Ivánt felkapni valami rusnya vörös karmaiból kimentve és közöltem, hogy mennék. Még intettem a Sellőnek, aztán lassan a forgatagba vesztem a dobosunkkal.


//Thx, Mermaid//
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. június 12. 17:00 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ majd megmondja a Nő mikor ♦ random szoba


Kiábrándulás? Aligha. De a grimaszt látva legalább érzékeltem, hogy annyira nem fos a helyzet, hogy ne lehessen valamerre kimozdítani. Nem lenne túl szívderítő látvány egy semmilen kedvvel rendelkező Sellő, nah? Valahogy úgy, maradjunk is ennyiben.
- Kéretlen, a szó amit keresel - tettem hozzá pofátlan vigyorral az arcomon, ettől még ha máshogy gondolná, vagy próbálná gondolni, akkor sem érdekelne. Nyilván nem jövök ide két percért, akkor sem, ha csak ennyi érdekelt volna. Arról, hogy él még egyébként máshogy is tájékozódhatok. Meg a halálrovatot is átforgathatom az újságban ha arról van szó. De nem vagyok egy újságos faszi.
- Én nem akarlak megbántani - emeltem is fel a kezeim a tenyereim felé fordítva, hogy aztán nevetve folytassam - de nem mintha a bulicuccaid alatt többet hordanál.
Az biztos, hogy a vigyorom sokan megirigyelték volna, a tekintetem pedig minden leplezett vagy illendőséget hordozást mellőzve vonult végig a lábain, hogy végül csak felnézzek megint rá. A latexet se felejtettem el, meg a tényt, hogy megígérte, nem mindent feledek könnyen, ebben kiegyezhetünk az univerzummal.
- Kártérítést reméljük nem kér és fel sem jelent testi sértésért - mert megtehetné, biztos van valami automaták lelkét védő jogszervezet is, azt is tudom, kit kéne erről megkérdezni, de ez nem fog megtörténni. Se ma, se máskor, eleve tudom, hogy a következő alkalommal ez a szívesség is mennyire fel lenne emlegetve, így inkább úgy teszek, mint aki nem vett tudomást róla, hogy Bence semmiben nem segít ingyen, ha nem akar. Nem érzi magát a családban sem Máltai Szeretetszolgálatnak.
- Tudom - azaz elhiszem, de ez sokkal jobban hangzott talán most, mert láttam, éreztem rajta, hogy nincs békében a történtekkel, és el sem várná tőle senki szerintem. Egyedül volt vele, ami szarabb, mint úgy a probléma önmagában. Aztán mire bármit mondtunk volna csak ott volt, félig a karjaim között és csak néztem le rá srégen.
- Csinálnak is valamit, vagy csak betettek, hogy majd lesz valami? - vontam fel a szemöldököm, mert már ez sem lepne meg. - Malac?!
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: 2019. június 12. 17:42 Ugrás a poszthoz


MiB ♦ június 10, délutáni hőség ♦ Duplo, a csajszerelem


Mondhatni a nőkkel is az volt a helyzet, mint a gyerekekkel. Ha megvolt a megfelelő eszközöd, addig tarthattad meg lehengerlő figyelmüket, ameddig csak akartad. Nálam ezt Duplo prímán megtestesítette a négylábú, játékos valójában. Most is éppen nagyon hősiesen viselte, ahogy Ciara nyúzta és rá is ült. Egy hős, én mondom, de édesek voltak, rájuk is mosolyogtam kicsit integetve a kalapos lánynak,a ki lassan csatlakozni készült.
- Most hogy mondod, a kezéig nem terjedt a tekintetem, de ennyire kerek világképpel is régen láttam bárkit - mutattam a kezeimmel a levegőben is ennek szemléltetését, és azt hiszem megmagyaráztam kicsit a pofon nyomát is, ami ugyan már eltűnt, de mikor összefutottunk a faluban, még látszott. Ezért mondtam, hogy később. Nem szimplán taperolásért kaptam, hanem az unokaöcsém vagy húgom megfogása utáni állapotfelmérésemért. Hát na, érdekelt igaziak-e az ikrek is. - Ezért hoztam dupla packot, azt hiszem ünnepeljük Ben bácsit - emeltem meg még egyszer a söröm, aztán bele is ittam nag vidáman pásztázva a környezetünket. Szingli anyák álma, ahogy kitelepedtünk ide, ebben egész biztos vagyok, de most éppen egyhez sem volt affinitásom, főleg mert egész más terveim voltak.
- Ez elég jól hangzik. Itt helyben van akkor gondolom - néztem rá azért kicsit kérdő hangsúlyt tartva. Nyilván meg tudná oldani máshonnan is, de kényelmes és a csajoknak is baráti. Ismerem a kisiskolát, én is dolgozom ott, nem lenne rossz dolguk.
- Az a helyzet, ha kicsit még nőnek, már te sem kellesz ezen eredményhez egy pub-ban - röhögtem, röhögünk, de tudjuk, hogy igazam van. Hogy ha rajta múlik, pont elég önállónak és harciasnak neveli őket. Hallottam én már, hogy képesek kiállni magukért, jól is teszik.
- Várják ők is már? Ellie?
Mitzinger Igor Bendegúz
Független varázsló, Előkészítős tanár



RPG hsz: 21
Összes hsz: 31
Írta: Tegnap, 20:54 Ugrás a poszthoz


MiB & Duplo ♦ június 15. ♦ Misina


Dudáltam, vagy négyszer, mire végre Duplo legalább reagált és megláttam a lakás ablakában kaparni, amin el is mosolyodtam, de láttam, hogy nem fogunk így működni, szóval kimásztam a napszemüvegem megigazítva, majd bezárva a kocsit felügettem a lépcsőkön és a gangon átvágtam a leghátsó lakásig, majd benyitva vigyorogtam körbe.
- Itt mindenki süket - mintha ez nyilvánvaló lenne, vagy az, hogy lehet nem közöltem előre, hogyan is megyünk el a nő kutyájáért. Na pajti, te vajon akarsz jönni? Izgatott egy kutya, de fogalma sins mi jön azt hiszem, de fogtam a pórázt meg a hámot, ami becsatolható az övrészhez és rátettem, hogy aztán állva várjak a nőre a napszemüveg felett kinézve.
- Mehetünk, vagy még van valami? - Nem vagyok türelmetlen alkat, de a forgalmat irányító képességet nem örököltem a szüleimtől, szomorú, mondjuk van még pár dolog, aminek utána kérdeznék miért nincs a vérvonalunkban. Mondjuk némi tisztelet egymás iránt, igaz Bence?
Még ez kiderült  a kulcsot a zárban hagytam, hogy bezárjon én meg lecammogtam egy gyors pisire a négylábúval, hogy aztán beszálljon hátra és odakapcsoljam. Ő már tudja a rendet engedelmesen mászott be és pihent el.
- Szivárvány? - bukkantam elő a hátsó ajtó mögül, majd becsukva azt vártam, hogy odajöjjön. Ja, van jogsim, semmi fenyegetés. Bár a kocsi nem az enyém, de én használom, az is valami, nem?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mitzinger Igor Bendegúz összes hozzászólása (24 darab)

Oldalak: [1] Fel