27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Erdőhegyi Merse összes hozzászólása (92 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2018. december 20. 08:14 Ugrás a poszthoz

guten morgen Rolleyes
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2018. december 20. 10:40 Ugrás a poszthoz

Légrádi-Manó Zselyke - 2018.12.20. 10:32
Mert lefagy a kezem, a lábam, az orrom és az autóm... Meg nem vicces letakarítani róla a havat és emiatt elkésni   Cry

teljes mértékben egyet kell értsek, Zselykével Undecided én sem szeretem a hót

Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2018. december 23. 13:17 Ugrás a poszthoz

sziasztok! Rolleyes remélem, hogy mindenki készülődik.

jobbulást, Thomas!
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 09:23 Ugrás a poszthoz

*Merse hívja a 911-et*

Merse: Ööö, jó napot kívánok!
Telefonos koordinátor: Miben segíthetek?
Merse: Az... az egyik barát regisztrált a Bagolykőre.
Telefonos koordinátor: Bagolykő?
Merse: Igen.
Telefonos koordinátor: Az micsoda?
Merse: Merlinre, ki vagyok magácskával segítve.

*bip-bip*

Itteni „koordinátor” segítségét kérném! Barátosné regisztrált az oldalra, de nem kapja meg valamiért a regisztrációs e-mailt. Tud nekem valaki segíteni ebben?

Ezerhála! *brofist*
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 09:29 Ugrás a poszthoz

igen, ott is megnéztük, mert nekem is ez volt anno a problem
de most nincsen ott, és nem értjük Huh
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 09:40 Ugrás a poszthoz

szuper vagy, Ariana Smiley
köszönöm szépen, dánnevád! *tenyereit imádkozásra szembe fordítja egymással, és fejet hajt*
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 13:40 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Mindennek van határa. Csupán Erdőhegyi Merse hülyeségének nincsen. Mivel fogalma nincsen róla, hogy mi a bántó, mi a szarkazmus, az irónia vagy esetlegesen a rasszizmus, ezért néha csinál olyan dolgokat, ami… you know… offenzív. Amikor még nem volt a tanoda lakója és tanulója, addig úgy képzelte el a mágusokat, ahogyan azok a mesekönyvekben meg vannak jelenítve. Színes talárok, hatalmas süvegekkel, amik szintén a szivárvány minden színében pompáznak. Így kért engedélyt a hétvégén, és lesétált Bogolyfalvára, ahol talált egy bohókás méteráru üzletet. Mindenféle anyagot vásárolt, s egy hét alatt megalkotta minden mágus rémálmát; egy olyan talárt a hozzá szerinte illő süveggel, mint amilyent te még soha a büdös életben nem volt szerencséd látni. Kezdeném a süveggel; kék, sárga és zöld színekben pompázik, selyem anyagból készül anyagok ezek, amit műgonddal készített természetesen. A talár piros alapon fehér pöttyös, és mindemellett néhány helyen kis bolytok találhatók mindkét ujján, és a talár alján is.
Ki is használja az alkalmat, hogy bemutathassa. Szombat késő délután van, körülbelül háromnegyed hat körül lehet, így elindul a kastélyban, hogy megcsillogtathassa szabó tehetségét.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 14:21 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

- Szeretem a szombatokat – mondja egy nagyot sóhajtva a fiú, miközben hosszú lábain szinte fénysebességgel szökken végig a folyosó egy csendesebb részén. Ahogyan tovább halad, azt veszi észre, hogy a korridor további része sem túlságosan zsúfolt. Ajkait összeszorítva, kissé elgondolkodva, de még inkább gyanakodva emeli egymás elé lábait, akár egy mesehős azokból a nyulas mesékből. „Pszt! Nyúlrha vadászom” mondhatná akár ezt is, miközben lassított felvétel módjára közeledik egy sarok irányába. Ahogyan odaér pálcájáért nyúl – höhö, nyúl... érted -, noha mindezt a legjátékosabban teszi.
- Megvagy, gazember – mondja hősiesen artukálálva, miközben a levegőnek szegezi a varázspálcát. Senki sehol. Megvonja vállát, majd mint aki jól végezte dolgát indul tovább kakadu szerelésében a folyosón, ahol csak cowboyosan biccent egyet-kettőt néhány festmény irányába. A legtöbbjük teljes felháborodással nézik végig a vonuló piperkőcöt, aki persze ezt dicséretként könyveli el, pedig egyáltalán nem erről van szó. A festmények mélységesen megbotránkozva sutyorognak, hogy mégis mit képzel ez a gyerek magáról, hogy mágustanodába jön kicsúfolni a mágusokat.
Aztán csitt és csatt. Merse összerezzen. Szemei kitágulnak a félelemtől, de megtanulta a horror filmekből, hogy bizony utána kell nézni az ilyen dolgoknak, így a hangzavar irányába veszi lépteit. Titokügynek módjára oson, amíg el nem éri a hang forrását.
- Aztakutyamindenit – suttogja kislányos rémültséggel.
Egy srác fekszik a földön. Rajta egy lovagi páncél. Nem ítéli el persze a látványt; mindenkinek megvan a maga fétise. Kétségbeesve nyúl pálcájáért, majd a páncél irányába emeli kocsonyamód remegő kezekkel, még nem mondd semmit, csak masszívan retteg a következő lépéstől.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 15:07 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Valljuk be férfiasan; fogalma nincsen róla, hogy milyen varázsige lenne az, amivel tudna segíteni társán. Nem kellett volna azt a szőke mosolyú, kék moso… azt a szőke hajú, kék szemű, szép mosolyú lányt bámulnia, hanem mellette figyelni sem ártott volna a bűbájtan órákon. Közeledik a kamera, és már szinte azt is láthatjuk, melyik pórusa vagy nyitva a fiúnak és melyik zárva. Szíve zakatol, akár egy vonattal is összecserélhetné az ember. Aztán gyorsan elvonja a figyelmét néhány szó, amit a szőke bozontú fiú intéz felé. Dráma királylány módjára kap mellkasához, elvégre „leműzték” a szerelését.
- Hogyha tudni szeretnéd… - majd nagyot nyel a fiú ideges tekintetét észlelve. – Öö, nem lényeges – megtöröli robosztus orrát leányos zavarában, majd egy halk torokköszörülés után újra felemeli a pálcáját. „Ha tudni szeretnéd, ez igazi selyem. És én készítettem” mondja ki magában, amitől máris jobban érzi magát egy kicsit. Ez az iskolai lét többször is felidegesítette az elmúlt pár hétben, mint amilyen ideges valaha is volt összességében 14 és fél éve alatt. Érdekes érzés ez a nem is tudom minek nevezzem.
A tea időre ismét idétlenül elvigyorodik, ahogyan látja magát és a lovagi páncélt, amint barátságosan kacagva ülnek egy farönk kisasztalnál teázni. Két kismadár száll el fölöttük, akik kis zsebkendőt visznek csőrükben, amit véletlenül a lovag felett borítanak ki, aki egy pillanat alatt megrozsdásodik. És ismét Merse idióta vigyorát láthatjuk, aki gyorsan felrázza magát, majd kimondja a varázsigét.
- Exlukhops – azonban a páncél meg sem mozdul, hiszen a varázslat csupán kisebb tárgyaknál működik. Ez a tárgy pedig bazinagy. Idegesen, levegőt kapkodva gondolkodik a lebegtető bűbájon, s mikor már mindenki feladná, eszébe jut, és magabiztosan a levegőbe mondja azt.
- Vingardium Leviosa – semmi nem történik. - Vingardium Leviosa! – mondja újra határozottabban, mire a lovagi páncél megmozdul. Nem sokáig tudja életben tartani a bűbájt. Egészen addig sikerül, amíg a srác keze ki nem szabadul, így pár centire az eddig beszorult kartól hullik a fogva tartó ócskavas a folyosó márványpadlójára.
Utoljára módosította:Erdőhegyi Merse, 2019. január 3. 15:09
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 3. 15:56 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

A fiú keze kiszabadul. Egy pillanatra eltűnik az infantilis viselkedésmód Merse részéről, és végre normális embergyerekként láthatjuk. Kifúj egy jó adag levegőt tüdőjéből, miközben fekete szemeit a másik kékjeibe fúrja. Látja rajta, hogy minimálisan hálás – vagy csak szeretné ezt látni –, azonban azt is látja emellett, hogy nem felhőtlen az öröm. Hunyorítva vizsgálja meg most már nem a földön fekvő társát. Körülbelül egyidősek lehetnek, de még nem látta a toronyban, így meglehet, hogy egy másik házat képvisel. Noha a hideg, kék tekintetből inkább arra következtet, hogy mindegy melyik ház szülötte; nincsen kedve emberek között mozogni. A köszönetnyilvánításra szélesen elmosolyodik, és sötét szemei boldogan csillogni kezdenek.
- Igazán nincs mit, cimbora – indítja el öklét a másik felé, hogy megpecsételjék ismeretségüket egy ökölpacsival, de végül megérzi, hogy elvetette a sulykot. – Ezt jobb lett volna „cimbora” nélkül, ugye? – vakarja meg bal kezével tarkóját pálcájával.
- Mit is? – kérdez vissza, majd kínos érzéssel mellkasában elmosolyodik, és végignéz saját öltözetén. Kezd valahogy összeállni, hogy ez nem a legjobb öltözet ide. A festmények, most a srác… biztosan valami nem jó rajta. Pedig ő így emlékszik a mágusokra.
- Én készítettem – motyogja egy bátortalan mosollyal. – Szeretek varrni – folytatja. – Elég varázslós, nem? – mosolyog továbbra is, de már nem azzal az erővel. Majd idővel rájön, hogy nem kell ennyire erőltetnie a beilleszkedést, mert több hátrányát szenvedi el, mint előnyét élvezné. Nagyot nyel, majd még nagyobbat sóhajt.
- Nevetséges, igaz? – fel sem néz a másikra, csak a cipőjéig.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 4. 09:04 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Ti is hallottátok? Ez a koppanás egy jó nagydarab kő volt, ami Merse szívéről zuhant a mélybe, amikor is azt látja, hogy a másik – még ha csak egy leheletnyit is – megenyhülni látszik. A cimbora szót megpróbálja majd kerülni a közeljövőben. Túlságosan közvetlen és túlságosan próbálkozik. Be kell illeszkedni valamilyen úton-módon a varázstársadalomba. Mivel ezidáig valóban csupán könyvekből és mozifilmekből, mesékből tudta, hogy varázsló és boszorkány létezik. A következő pár percben hallottak miatt szépen, lassan leemeli fejéről a süveget, és azt szorongatva néz fancsali képet vágva a másikra, aki meg-megmosolyogja őt. Nincsen ezzel baj, de azért egy kicsit kellemetlen.
- Te – kezd bele és keresi a megfelelő szót. – Aranyvérű vagy?
Szúrja érdeklődő fekete tekintetét a másik szemeibe. Még gyakorolja ezeket a kifejezéseket, de azt tudja, hogy aranyvérű varázslók nagyon büszkék a származásukra, a félvérek normálisak, és a mugli születésűek kissé elhagyatottak. Legalábbis eddig ezt tapasztalta. Sőt, azt is hallotta, hogy az egyik évfolyamtársát sárvérűnek hívta egy rellonos nagylány, mire társa sírva elszaladt. Ezt nem teljesen érti azóta sem.
- Én is – bólogat serényen a kérdésre. Úgy néz ki, hogy ebből a szempontból is sorstársak. -  Merse vagyok – nyújtja jobb kezét a másik felé, s másik kezében sután lóbálja a süveget. – Nem egyszerű beilleszkedni – teszi még hozzá. – Azt hiszem, hogy nem is a legjobb a technikám – ezt már halványan mosolyogva mondja.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 4. 12:57 Ugrás a poszthoz

nyeh Sad
mindenesetre küldtünk a fő oldalról üzenetet a névvel és e-mail címmel, de még azóta sem kaptunk semmilyen nemű levelet

írjak inkább itt direktben valakinek?
ki a kompetens?
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 4. 13:11 Ugrás a poszthoz

Ariana, te vagy a biztos információs központ az életemben Rolleyes
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 4. 14:26 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Az egzisztenciális kérdések viharában elveszni látszik a két fiatal fiú. Érdekes, hogy egy közös pillanat mennyire össze tud hozni két teljesen külön személyiséget. Ezen is kicsit elmélázva tekint belső szemével a jövőbe, ami még mindig nagyon homályos számára. Lehet belőle igazi mágus vagy megmarad ez a kis mezei hülye gyerek, aki semmihez nem ért igazán? Nem tudhatjuk, hogy miből lesz a cserebogár, ugye. Gondolatmenetét csupán a másik rövid mágiatörténet előadása zavarja meg. Vagyis nem zavarja, csak visszahopponálja a valóságba. Érted? Hopponálja. Ez azért elég varázslós hasonlat volt, nem? Tehát, hozzáértést játszva hümmög egyet-kettőt a sztorin, majd hosszú mutatóujját vastag ajkai elé emeli.
- Ami azt illeti – kezd bele. – Elég varázslatos volt – mosolyog azon, hogy mennyire szép idők voltak azok a bizonyos otthon töltött gyermekévek. – De szó, mi szó – folytatja komolyabban. – Nem nagyon találkoztam varázslókkal és boszorkányokkal, csak mesekönyvekben – vonja meg vállát kissé elszontyolodva.
Örökbefogadott gyermekként nem tudja, hogy honnan is származhat, de még soha nem gondolt bele komolyabban, hogy talán vérszerinti szüleivel máguscsaládként funkcionálnának.
- Nagyon örülök, Karl – mondja kissé elharapva az „r” betűt. A magyar név ezután apró meglepettséget varázsol Merse arcára. – A Karcsit gondolom nem bírnád – jelenti ki alig érezhetően kérdéssé formálva, hátha mégis opció ez a becenév. – Mondjuk, a Karl elég macsó – mondja, majd szerényen mosolyogni kezd, miközben még mindig a süveget markolássza.
- Alul művelt vagyok még ezekben a témákban – gondol a varázsvilágra. – De azért kösz a biztatást – szorítja össze ajkait.
Hirtelen megszólal egy festmény, és Merse két lábon kihord vagy három szívinfarktust. Ehhez még hozzá kell szoknia. Nagyot nyel, és zakatoló szívéhez kapva fordul vissza Karl irányába.
- Hát, először felsétálok a toronyba, és leveszem magamról ezt – mutat színpadiasan végig testén, amit még mindig a máguskosztüm fed. – Aztán elmegyek kajálni, mert már kezdek farkas éhes lenni – osztja meg ezen gondolatát is a szőke sráccal. Újabb nagyobb sóhaj hagyja el ajkait, aztán felteszi a kérdést.
- Van kedved velem tartani? – tekint a kék szemekbe érdeklődve.
Utoljára módosította:Erdőhegyi Merse, 2019. január 4. 14:27
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 7. 06:44 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

A nevek valóban nagyon fontosak. Mármint lehet, hogy mégsem annyira, de Merse mindenesetre nagyon meghatározó dolognak tartja. Ebben az esetben az érdekesség az, hogy a becézett formát sok olyan ember nem tudja elfogadni, akik túlzottan zárkózottak és szabálykövetők. Látszik Karcsin is, hogy eléggé elvan a saját kis világában, de a becézett forma elfogadása megcsillantott egy újabb fénysugarat friss ismeretségükben.
- Akkor Karcsi – motyogja inkább csak magának.
A festmények egyre jobban kezdik a károgást, sőt mivel most jobb dolguk nincsen, ezért más festményekről is átkúsznak a felbujtó portré mellé, és egyszerre kezdik el „osztani” a két fiatal srácot. Erről Merse megpróbál tudomást semmi venni, így ártatlanul a képek lakóira tekint, majd visszaemeli tekintetét a szőke fiúra, miközben fekete sörényét csóválja.
- Nem, Eridon – mondja mutáló, el-elcsúszó hangján. – Én sem tudom, hogy mások klubhelyisége merre lehet – teszi hozzá vállat vonva. – Csak annyit, hogy a rellonosok valahol az alagsorban vannak elzárva – enged meg végül egy mosolyt.
Tökéletes tervnek tűnik a Karcsié. Ezért Merse hevesen, egyetértően bólogatni kezd. Már túltette magát az öltözetén, noha eszébe nyilal a tudat, hogy a többiekkel még találkozhat útközben, és igencsak szeretné elkerülni azt a gusztustalan stílusú rellonos fiút, akivel éppen a napokban sikerült összerúgnia a port. Nem, Merse nem rosszalkodott. Inkább a másik fiú próbálta húzogatni a bajszát, de még idegesebb lett, amikor nem tudta kihorni az eridonost a sodrából. Mindenesetre, megjegyezte magának egy időre.
- Hát, köbö tíz perc, mire a toronyba érek, aztán a ruha csere – húzza el ajkait. – Aztán visszaséta a nagyterembe – vezeti le a másiknak. – Szóval, legyen inkább fél óra? – formálja végül kérdéssé, miközben hallja, hogy egy nagyobb diákcsapat indul el a folyosó elején. Jó lenne valahogyan megúszni, hogy találkozni kelljen velük, így feszülten várja Karcsi válaszát, s meg-megfordul a hangzavar irányába.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 10. 08:30 Ugrás a poszthoz

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Érzi, ahogyan izzadtsága izgatottan csúszik végig lefelé halántékától egészen állkapcsáig. Onnan nem tudjuk, hogy a ruhán vagy a márványpadlón végzi, de az biztos, hogy nem a melegtől történt mindez. Egyre közelebbről jönnek a hangok, s miután Karcsi is megfordul, hogy elintézze a dolgát a találkozásig fenn maradt fél órában, Merse fiam is úgy dönt, hogy meglépi a meglépni valót. Mélyet sóhajt, majd úgy dönt, hogy vámpír – már amit ő képzel el a vámpírról – módjára arca elé kapja köpenyét, és arcát takarva, szinte lábát húzva oson el az érkező diákok mellett. Hallani, hogy nem nagyon értik, hogy mi történik mellettük, sokan értetlenkedve horkannak fel, de Merse csak a túlélésért küzdve szalad végig a folyosón. Hamarosan egy kanyarban megpihen, és a falnak szorítja hátát. Szíve hevesen ver, majd’ kiugrik horpadt mellkasából.
- Ez meleg volt… - suttogja maga elé, miközben egy felette lévő festmény hangjára kapja fel a fejét. „Nekem mondod?” kérdi a festményen szereplő férfi, aki egy üstben fürdőcskézik, ahol bizonyára nem önszántából hesszel, elvégre mellette egy faun szerű alak, vasvillával nyomja vissza a forróvízbe folyamatosan.
Merse szemei szokásos meglepettséggel kidüllednek, majd inkább tovább száguld, hogy átöltözhessen, és végre megvacsorázhasson. És mi a legjobb? Egy új ismerőssel teszi majd mindezt.
- Szeretem a szombatokat – motyogja menetközben mosolyogva.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 10. 08:51 Ugrás a poszthoz

Kopinczky Karcsi, mein neuer Freund     °˖✧◝(⁰▿⁰)◜✧˖°

Óriási változást vehetünk észre Merse öltözködésén. Persze, csak az veheti észre, aki az imént találkozott vele a toronyba vezető úton. Szerencsére nem sok ember retinájába éghetett bele a látvány. Elöljáróban annyit kell tudnia mindenkinek, hogy Merse nagyon be szeretne illeszkedni a varázstársadalomba, de eddig inkább kevesebb sikerrel járt mint többel. Színes, papagájra emlékeztető varázslósüveget, talárt és köpenyt varrt magának, ami kiderült, hogy közel sem tükrözi a valódi mágus stílust. Így felsétált az Eridonba, hogy levesse gondosan és szeretettel szőtt gúnyáját, és normál ember módjára kapta magára gönceit. Most egy barna bőrcipőben, fekete kordnadrágban, szürke ingben jelenik meg. Az ing a nadrágba van tűrve, aminek ott maradását egy barna hózentróger biztosítja. Fejébe egy férfi svájcisapkát húzott, hogy teljes legyen az outfit. Hatalmas két kézfejét zsebében pihenteti, miközben akkurátus léptekkel lép be a nagyterembe. Látszik, hogy valóban vacsoraidő van, hiszen tömve az étkező. Ez Mersének meg sem kottyan, de szemöldökét ráncolva gondolkodik el azon, hogy vajon vacsorapartnerének is meg fog-e felelni ez a hely. Mivel tart attól, hogy Karcsi csupán a küszöbig fog bejönni, ezért egy, az ajtóhoz közeli asztalhoz ül le várakozni. Még nem tudja, hogy berángatja-e vagy alkalmazkodókészségéhez nyúl, és elmennek egy másik helyre. De az biztos, hogy nem fogja hagyni, hogy szó nélkül tovább álljon.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 13. 15:37 Ugrás a poszthoz

sziasztok népek =)
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 16. 07:59 Ugrás a poszthoz

Kopinczky Karcsi, mein neuer Freund     °˖✧◝(⁰▿⁰)◜✧˖°

Nadrágjának zsebébe nyúl, és elővesz egy rézpénzt. Nagyot sóhajt, miközben pörgetni kezdi az asztal sarka környékén. Rendületlen, bár inkább bambán nézi, ahogyan az érme táncot jár a már igencsak meggyötört tölgyfa felületen. Mielőtt teljesen elmerülne benne egy ismerős hang rázza fel ebből az állapotból. A köszönés után egy puffanással néhány könyv is az asztalon landol. Megérkezett Karcsi. Merse halvány mosollyal biccent üdvözlésképpen, majd a másik első mondatára hevesen bólogatni kezd.
- Négy testvérem van – kezd bele fejet csóválva, még mindig mosolyogva. Igaz, hogy nem vérszerinti testvérek, hanem nevelőszülei csemetéi, de Merse is a gyermekünk, még akkor is, ha a vér nem játszik szerepet a történetben. – Ezért nekem nem para – vonja meg végül csapzott vállait, majd a könyvekre sandít. Nem tudja még azokat megvizsgálni, mert Karcsi nyelve – bizonyára a tömeg zavarától – megered, és újabb hozzászólások röppennek ki szájából. A „házimanó” szóra ijedten tágul ki pupillája, s olyanná válik tekintete, mintha csak a feketeség létezne lélektükreiben.
- Házimanó? – szép varázstudatlan kérdés, Merse. Congrats!Az meg mi? – teszi fel a számára ártatlan kérdést, miközben az asztal, vele szemben lévő pontjára mutat, ezzel jelezve Karcsinak, hogy foglaljon helyet. Habár, a manók létezése sok mindent megmagyarázna; valamelyik nap apró alak árnyékát látta a folyosón, furcsa, sipító hangot is hallatott a lény, majd eltűnt a konyhába vezető úton. Az Erdőhegyi fiú meg volt győződve róla, hogy hallucinált.
- Ó, kösz – enged meg még egy mosolyt, és néz végig magán. – Múlt héten lettem készen az inggel – vizsgálja még mindig saját öltözetét. – Bár, elcsesztem a gombok távolságát alul – jegyzi meg inkább csak úgy magának, aztán vállat vonva társára néz.
- És mi jót olvasol? – bök fejével a könyvek irányába.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 18. 08:46 Ugrás a poszthoz

Kopinczky Karcsi, mein neuer Freund     °˖✧◝(⁰▿⁰)◜✧˖°

Testvérein elgondolkodva mered az egyik salátás tálra, miközben ajkait elhúzva idézi fel a nevekhez tartozó arcokat, kékes szemeket és szőke hajkoronákat. Érdekes, igaz? Hogyha az ember Mersére néz, akkor nem egy ilyen családot képzel el neki. Ez benne a legszebb.
- Aham – hümmög a testvérek létszámára vonatkozó kérdésre, s még mindig látszik a halvány mosoly sötét ajkain. Még nem érzi, hogy részletesen be kéne számolnia a családi helyzetről, ezért nem kezd bele a sztoriba, de van egy olyan érzése, hogy érdekesmód jól meg fogják tudni értetni egymást Karcsival. Pontosan azért, mert ennyire különböznek, és mindkettőjüknek érdeke, hogy ápolja a kapcsolatot a másikkal. Merse egy jól funkcionáló agyat szeretne madárijesztő módjára, hogy többet tudjon a varázsvilágról, a fiatal Kopinczky fiú pedig szívet szeretne kérni Óztól. Teljesen jó kis csapat lesz ez, mondom nektek.
- Kíváncsi lennék, hogyan néznek ki – nyúl végül az egyik zöldséges tálhoz, és egy blasírozott répát kezd el majszolni, azzal mutat szemöldökét felvonva Karcsira. – Szóval, ezek a… házimanók… itt vannak a kastélyban? – kissé ijesztően hat a tudat, hogy aprócska lényeg mászkálnak fel s alá, sőt még az ételeket is ők készítik. – Gordon Ramsay ezt nem hagyná – nevet fel végül, de gyorsan eljut agyáig, hogy Karcsinak valószínűleg fogalma nincsen róla, hogy ki is az a Gordon Ramsay, így csak mosolyogva legyint egyet.
- Igen, mindet – húzza ki magát büszkén. – Szeretem.
Nem kifejezetten a pénzről van itt szó. Egyszerűen ez volt az, ami megfogta őt. Valaki énekes, dalszerző, bájitaltan-guru, etc. Merse a divat világában szeret elveszni. Olyannyira, hogy néha más nem is érti, hogy miért születhettek meg bizonyos darabjai.
- Irigyellek a tudni akarásod miatt – jegyzi meg vállat vonva, s újabbat harapva a répából. – A bájitaltan marha nehéznek tűnik – teszi még hozzá, miközben szeme megakad a varázslélektan könyvön. Kérdezne, látszik is rajta, hogy a könyvhöz kapcsolódna kérdése, de jobbnak érzi, hogyha nem üti bele az orrát.
Habár, az is meglehet, hogy csak érdekli a pszichológia.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 21. 14:00 Ugrás a poszthoz

Depisen Embarrassed ez a hétfő alattomosabb, mint szokott lenni.

Sziasztok, btw *moah*
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 21. 14:26 Ugrás a poszthoz

Mérey Nárcisz Mara - 2019.01.21. 14:06
Nekem jött ma egy kamion... utálom a hétfőket


  Shocked Shocked Shocked

jól vagy, Nárci? mi történt?

Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 21. 14:56 Ugrás a poszthoz

hála az Égnek Smiley
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 22. 07:52 Ugrás a poszthoz

Kopinczky Karcsi, mein neuer Freund     °˖✧◝(⁰▿⁰)◜✧˖°

A testvérkérdés valóban bonyolult, és nem szeretné emberi kapcsolatokkal untatni a kevésbé szociális Karcsit – habár meg kell hagyni, hogy olykor-olykor szépen meg tud nyilvánulni, még ha láthatóan nem is esik jól neki. Eljutnak majd erre a szintre biztosan. Addig is, érdemes rákérdezni mindenre, ami érdekel, mert a másik nem ziher, hogy magától el fogja mondani ezeket, a számára már normálissá vált dolgokat. Közben természetesen újabb téma a manók holléte, de egyelőre ezt egyikük sem tudja megmondani. Valójában Merse azt sem tudta eddig, hogy léteznek. Nem is tudja hová tenni őket.
- Szóval, ők ilyen… szolgaféleségek? – reppen magasba szemöldöke.
Nem teljesen ért egyet a szolgatartással. Biztosan indiai gyökerei miatt, habár nem ismer onnan rokont egyelőre. És nem is túl valószínű, hogy valaha is fog. Magyarország és India nem testvérország, az egyszer biztos. A varrásra felcsillannak fekete szemei, és az utolsó falatot kapja be a répából, miközben megértően bólogat.
- Nem a legférfiasabb hobbi, azt tudom – mosolyog még mindig, miközben mégis büszkén kihúzza magát, majd az asztallapra könyököl, állát a tenyerébe helyezi, és úgy nézi tovább a kínálatot. – Nem is az számít érdekesnek, hogy te nem varrsz – mosolya szüntelen az arcán. – Hanem az, hogy én viszont igen – nevet fel végül, és lop egy újabb adag zöldséget a zöldségestálról. Közben serényen bólogat a tanulás és gyakorlás fejezetre Karcsi beszédében. El is könyveli magában, hogy párszor a szőke fiú segítségét fogja majd kérni, mert neki még nem nagyon megy az alapok elsajátítása. A stréberség nem a jó szó szerintem Karcsi esetében; inkább szolgalmas. A stréber a másikat eltaposva próbál érvényesülni, míg a Kopinczky fiú most ajánlotta fel a segítségét. Jobb ember ő, mint gondolná magáról. Vajon ki hitette el a rosszat vele? Kalandozik el egy pillanatra, majd visszaemeli sötét szemeit társára.
- Nem hiszem, hogy sokban különbözne nálunk a kaja – mondja félig teli szájjal, s vállat von. Nem is veszi már fel, hogy ennyire meg vannak különböztetve mint muglik. Elvégre ő is rácsodálkozik minden alkalommal a varázsvilágra. – Mondjuk – nyeli le a falatot. – Én vegetáriánus vagyok, szóval pölö olyat – mutat a csirkére. – Nem eszek. De a húgom biztosan lecsapna rá. Jó beles a csaj – mosolyog, és most egy zellert vesz magához. Beleharap.
- Mi lesz még a mai program? Tanulás, gondolom.
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 23. 08:57 Ugrás a poszthoz

Thomas
a stégnél | egy vasárnap délelőtt

Általában nem a szabadban történnek Merse életében a legszerencsésebb dolgok, azonban ma reggel úgy ébredt, hogy mégis jó lenne mozogni egyet Bogolyfalva környékén. Többször megfordult már az is a fejében, hogy egy hétvégét lenn maradni az egyik szállóban, és este bolyongani a faluban, de még túl fiatal ehhez. Tizennégy és fél évesen örüljön, hogy napközben lelátogathat a faluba egyedül. A (nevelő)szülők nagyon féltik őt mindentől. Talán még jobban, mint a biológiai gyermekeiket. Nem tudni, hogy miért van, de így van, ezt kell szeretni, ahogy mondani szokás. És Merse szereti is, mert csipázza, hogy anyuci és apuci édes kisfia lehet még egy darabig. Talán később, a nagybetűs tini korban majd megváltozik ez, és inkább a sötétség hercegévé válik, már nem annyira bírja a mutert és a fatert. Szüleivel gondolatiban érkezik meg a bogolyfalvai stéghez, ahol jelenleg csupán néhány fiú piszkálja egymást hangosan nevetgélve. Merse barátságosan mosolyogva sétál el mellettük, majd a Rellon jelvények láttán inkább ijedten kidülledt szemekkel szedi tovább hosszú lábait, amíg el nem éri a stég szélét. Fekete kordbársonynadrágot és szürke pufidzsekit visel. A nadrág épphogy eltakarja bokáját, de látszik alatta a fehér zokni, majd egy feketeszín magasabb talpú sportcipőben fejeződik be az öltözet. Balgamód nem hozott sálat és sapkát, de egyelőre nem érzi a hideget. Inkább csak áll a stég szélén, és nézi a megfagyott víztükröt. Fekete szemeiben látni, hogy valahol máshol jár gondolatban.
Utoljára módosította:Erdőhegyi Merse, 2019. január 23. 08:59
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 28. 14:24 Ugrás a poszthoz

apum kisebb koromban mindig a Radio Ga Gat nyomatta otthon, nekem az egy olyan feelinggel párosul, amit talán még az I want it all tud überelni Love

aaay-ooh btw mindenki Rolleyes
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 30. 11:27 Ugrás a poszthoz

*besétál az OFF-ba... ahogy' illik*

Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 30. 13:02 Ugrás a poszthoz

Egervári Léda - 2019.01.30. 11:44
*próbálja utánozni Merse vonulós mozdulatait* Jól csinálom?



Ügyes vagy, Prücsök jól csinálod Kiss

köszönöm az elismerést, my Queen *fejet hajt*

Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 30. 14:12 Ugrás a poszthoz

Thomas
a stégnél | egy vasárnap délelőtt

Eléggé cidri van ám idekünn. Valóban nem volt jó ötlet ez a bokavillantás; céda. Ahogyan ácsorog a stég szélén, régi filmek cikáznak keresztül elméjén, amin hangosan fel is nevet egy pillanatra. Ő a hölgy az út mentén, aki bokát villant, hogy fuvarhoz jusson. A nevetés mosollyá változik lassan, végül nagy sóhajjá alakul, és ezen a sóhajon keresztül távozik a kedves kis gondolat a levegőbe, egy leheletfelhőbe csomagolva. A rellonosok hangos, egymás közötti csipkelődése hozza vissza ismét ebbe a világba, majd néhány nyikorgás valaki lábai alatt. Merse kíváncsi jellem, szereti tudni, hogy mi történik körülötte, így megfordul, és egy vele közel egyidős fiút lát maga előtt. Ismerős neki. Az is lehet, hogy csak hasonlít valakire. Lekönyököl a nem túl biztonságosnak tűnő korlátra, és nézelődni kezd. Jó kis délutáni elfoglaltság, és így jó helyzetbe kerül ahhoz, hogy Merse jobban meg tudja őt vizsgálni. Csuda karakteres arc, nyakát sárga-fekete sál takarja. Navinés. Nyilvánvaló. Késztetést érez, hogy közelebb lépjen hozzá, de még nem mer. Beszélgetni, ismerkedni akar. Őt az emberek mozgatják, itt pedig még igen keveset ismer, ezért kellenek köré szövetségesek. Kicsit feljebb húzza hát a zipzárját, mintha nyakkendőjét igazítaná, majd tesz egy lépést a másik felé.
- Helló! – szólítja meg végül egy kedves mosoly kíséretében. Olyan világot élünk, amikor ez szinte ijesztőnek számít néhány ember számára. Így érdekes helyzetekbe tudja keverni magát, sokszor hitték már ilyenkor - például -, hogy „rányomul” valakire. 14 éves. Még nem nagyon „nyomul” ő senkire. Bár, meg kell hagyni, hogy helyes, finom vonásai vannak a Navinésnek.
- Ismerhetlek valahonnan?
Erdőhegyi Merse
Diák Eridon (H), Másodikos diák


they call me Mister Fahrenheit®
RPG hsz: 45
Összes hsz: 159
Írta: 2019. január 30. 14:43 Ugrás a poszthoz

Kopinczky Karcsi, mein neuer Freund

Szinte fel sem fogta az imént, hogy valódi szolgaságról beszélnek. Innen az értetlenség. Számára már csak azért is furcsa, mert 2019-et írván régóta nem találkozott a szolgasággal mint olyannal. Na, jó... csupán akkor, amikor otthon édesanyja túl sok házimunkát csináltat vele, akkor szereti, hogyha úgy hívják, hogy Konszuéla. Nem túl PC, bocsi. És ilyenkor viccelődik is azzal, hogy ez talán Indiában divat, de itt, Magyarországon már nem az. Valamiért mindig felhozza valószínű hova tartozását, pedig valójában fogalma sincsen arról, hogy hogyan kerülhetett Magyarországra, és hol van az a két ember, akiknek gyümölcseként ő most ezen a világon lehet.
- Jól van na – húzza össze játékosan szemöldökét, amikor látja Karcsi arckifejezését; a dühöt értetlensége miatt. – Nekem fura ez a szolgaság dolog – vonja meg végül csapzott vállát, majd folytatja a táplálkozást. Ismét el kell mondanom, hogy jól kiegészítik egymást a fiatalok. Merse nem sértődős fajta és tisztában van a képességeivel/képtelenségeivel. Alapvetően konfliktus kerülő – vagy csak nem veszi észre, hogy abba csöppent –, így nem kell tőle túl sok drámát várni. Leveszi sapkáját, az asztalra teszi, majd fekete tincsei közé túr, és serényen bólogatni kezd.
- Ja – válaszol az étkezési szokásait illetően, és egy újabbat harap a kezében lévő zöldségbe. – De semmilyen állati eredetű cuccot nem csípek – mutat az egyik, nem messze lévő tejesköcsögre. Állat szaguk van, nem jó. Élőlények nedvei, élőlények húsa. Pfej. Ez valahogy nem fér bele az ő értékrendjébe. Ahogyan a manók tartása sem, de neki ebbe nincsen beleszólása. És nem is tudja a varázstani hátteret, ezért nem is feszegeti tovább azt a témát sem.
- Vallásos? – kérdez vissza, majd amikor eljut az agyáig a kérdés alapja, színpadiasan felnevet. – Neem – csóválja fejét. – Nem, dehogy – legyint mellé még egyet, és bekapja az utolsó falatokat. – Nem gyakorlom azt, amire gondolhatsz. Magyarországon nőttem fel szőke és fehér bőrű anyuka és apuka mellett – osztja meg az igen bizalmas információt Karcsival, elvégre senki orrára nem kötötte még eddig családi hátterét. A továbbiakban érdeklődően csillogó szemekkel hallgatja a mai nap terveit, majd egy zeller szárért nyúl, amikor egy dobozt lát maga előtt. Nem is nagyon figyelt arra, hogy Karcsi mondott. Sorry, my friend. A zöldség kiesik kezéből, és ijedten tekint a fiúra. Most mi is történik? Sok minden fut át az agyán, de végül cetlit lát a dobozban, édességekkel.
- Azt a mindenit – mondja megilletődötten. – Nem láttam még ilyet – csóválja fejét. – De nagyon szívesen, simán – reméljük, hogy étcsokoládé vagy alacsony tej tartalmú édesség. – Szerinted veszélyes?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Erdőhegyi Merse összes hozzászólása (92 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel