28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bremzay A. Eugén összes RPG hozzászólása (25 darab)

Oldalak: [1] Le
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. március 26. 22:12 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France,>>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. március 26. 22:53 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...
Utoljára módosította:Bremzay A. Eugén, 2019. március 26. 22:53
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. március 26. 23:43 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...

Hallottam a halk kommentet, de nem voltam hajlandó rá reagálni. Nekem nem mondanak emberek csak úgy nemet, ez nem így működik. Így hát odébb és toltam a zsokét, aki amúgy elég jó játékos volt. De nem eléggé, az arcáról ne is beszéljünk. Jó, mikor a kifinomult közönséget célzod, akik pontosan tudják, ki ő. De mi most átlag Jánosról beszélünk, aki a összes  pénzét idióta oddokra rakja fel, amit aztán én a zsebembe csúsztathatok.
- Ebben kivételesen van valami - közöltem, a vállam fölött hátranézve, de még az én arcomon is látszott a megrökönyödés. Az esetek nagy részében nem adok igazat másoknak. De ugye, egy szivárványsörényű, fiatal, sikeres sportoló igenis jót tenne a sportágnak is, meg a cégemnek is.
- Szép. De nem túl sok meglepő, a szorzók nem azoknak dolgoztak, akik rátok fogadtak - vontam meg a vállamat nemtörődöm módon, miközben az öngyújtóm után kajtattam a zsebemben. Nem sok sikerrel, így le is mondtam a dohányzásról legalább a következő tíz percre, míg megint eszembe nem jut majd.
A kezem nyújtottam a kantárért, miután levette róla, hogy azt fel is akasszam a kis kampóra az ajtó mellett, ha hagyta, mielőtt még végigmértem volna az állatot alaposabban. Nem volt rajta semmilyen vészes sérülésnek nyoma, a lábai is jól álltak.
- Látszik, hogy apád nem fektetett eleget a térdére. Pimasz vagy - vontam fel az egyik szemöldököm elég magasra, de a hangomban nem volt nyoma a sértettségnek, sokkal inkább csak értetlenség. A szám sarka talán kicsit meg is rándult felfelé, de csak egy pillanatra. - Boksznak hívják és nem, nem emiatt jöttem. Rád férne egy nevelés. De, nem, üzleti ügyben jöttem, ha úgy vesszük. Plusz pénz. Érdekelne?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. március 27. 00:33 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...

Éppen elég ronda arcot láttam, a lovassportok nem igazán voltak jó hatással az esztétikára. Az én arcom is durván elrendezte anno egyszer Jeri, de nekem rendbe kellett rakatni, mert nem élhetek a sajtó előtt olyan arccal, amit szétfejelt egy ló. Az orrom rendesen darabjaiban volt.
- Van, amihez a jóisten is kevés. Legyen szó bármelyikről is - néztem rá, kissé kétkedve, majd ismét a férfi után. Nem voltam nagy vallási fanatikus, sőt, mondhatjuk, hogy inkább a természetben hittem, mint bármi más hasonló, egyház alkotta szarságban.
- Mint például az ütős baleset a második set végén? Tudom - a kezem a kabátom zsebébe süllyesztettem, majd kiemeltem onnan a rollniba feltekert galleonokat. Flancos kis kutyák ezek, mennyivel egyszerűbb lett volna, ha nem aranyban, hanem rendes valutában fizetnek... de ugye az nem elég arisztokratikus. Undorító.
Inkább visszasüllyesztettem a zsebembe a kisebb vagyont, majd átvettem tőle a kantárat, hogy felakasszam a helyére. Nekem közelebb volt és nem is kellett utána attól tartani, hogy a ló beleakad, vagy neki kerülgetni engem. Előzékeny is tudok ám lenni, csak nem szeretek, az már egy teljesen más kérdéskör.
- Ezen még lehet segíteni - feleltem rezzenéstelen hangon, miközben figyeltem, ahogyan összerakja a dolgait gyorsan. Ő sem szerette ezt a közeget különösebben, ha az észrevételeim helytállóak. - És fizet is érte? Vagy ilyen dúsgazdag, eltartó szülő vagy?
Elég meglepettnek tűnt, mint aki nem számított rá, hogy én valaha munka ügyben fogok vele beszélni, pedig ebben nem volt semmilyen meglepő  fordulat.
- Csinos nő vagy és sikeres sportoló. Nekem fogadóirodám van, aminek nem árt a szponzorált reklámarc. Egy meg egy? - néztem rá értetlenül, hogy ez nem agysebészet, rakja már össze!
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. március 27. 01:15 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Így is mondhatjuk. De ha a bíró ugye elfogult... - vontam meg a vállamat ártatlanul, mint akinek semmi köze nincsen ehhez az egészhez, természetesen nem csináltam semmit. Nem jártam ott és beszéltem a bíróval, mégis miről beszéltek?
A pillantása a galleon-kötegre futott, majd vissza rám, azt hiszem, nem tudta értelmezni a szituációt. Nem ugrottam ki a bőrömből, pedig azt hiszem, hogy ez legalább egy heti fizetés volt Grünwaldnak. Legyen inkább kettő. Legalább nem kell a bankba mennem miatta, csak átváltani hazafelé.
- Az erőszak kifizetődő, ne hidd el, ha azt állítják, nem - közöltem elmélyítve egy kicsit a hangomat, mielőtt még visszacsúsztattam a galleonokat a zsebembe. Rendesen súlya volt, én értettem, hogy a gazdag varázslók miért nem mászkálnak vagyonokkal a zsebükben. Ez nem praktikus.
- Csak nem...? - kérdeztem vissza kapásból, de nem hiszem, hogy én voltam az embere, akit erre a célra keresett. Természetesen nem vántam a kapcsolatát a lóval, nekünk is hasonló volt Jerichoval, ha nem számítjuk, hogy ő egy herélt volt. - Nem, nekem ez normális, én is voltam már adakozó szülő pár lónál.  
Attól tartok, a nő matematikai és számmisztikai készségei hagynak maguk után kívánnivalót, de ugye ki vagyok én, hogy ebbe belekössek? Inkább csak összepréseltem az ajkaimat pár pillanatra.
- A lap alján. Semmi feltételszabás vagy egyéb kérdés? Ez könnyebben ment, mint hittem volna. - Meglepődtem. Nem is kicsit.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. április 2. 21:07 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Magam is tudtam, hogy mik a leggyakrabban elkövetett szabálytalanságok, mit érdemes megkockáztatni és mi az, ami abszolút tabu, pedig sosem űztem a sportot magam, aktív résztvevőként. Vicces is lett volna, nem szerettem csapattal dolgozni, talán ezért is választottam a eventinget. Ott csak én voltam és a ló, mindenféle más, külső tényező nélkül.
- Hát ez elég szomorú. Pedig szeretek első lenni - jegyeztem meg rezzenéstelen arccal és hát, így is volt. Mert valamiben az elsőnek lenni mindenképpen nagy élmény, emlékezetes, akár szarul teljesítesz, akár nem. - Persze, hogy tudom. Lovam is van, versenyzem is, mégis hová gondolsz?
Nem mintha ezt az új környezetemben hangoztatnám, de voltak jó eredményeim, nem is kevés, ki is volt rakva a trófeaszobába egy külön polcon pár szalag, meg serleg, Elég sok kék is.
- Jobb, isten mentsen, hogy bármit is a bal oldalon írj alá! - még keresztet is vetettem, mert ugye a bal oldallal csak a gond van, mondjon aki és amit akar. - Tudom milyen, mikor versenyre kell menni, én is ebben élek, van, ami nem vár.
A kezem a lova felé nyújtottam, hagytam, hogy a puha orr a tenyeremhez érhessen, megszaglászhassa azt.
- Igen? Hol adtad el?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. május 14. 00:36 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...

- Talán legközelebb.
Nem hiszek a talánban vagy a legközelebben, amit ma megtehetsz, ha holnapra halasztod, lecsúszol a feledés gödrébe és onnét bizony kínkeserves visszamászni. Nekem nincs időm efféle elfoglaltságokra, egy birodalmat kell egyben tartanom, az pedig nem csettintésre történik, pláne nem, ha a királya félkegyelmű, vak és jóhiszemű.
A karomba kapaszkodott, majd irányba fordított, az arcomon egy pillanatra meg is tört az érzéketlenség, kisanyám, engem nem tapogatnak úton-útfélen.
- Egy dolog egy lovat birtokolni és más a magadénak mondani. Pökhendi f.sz. - Az én lovamra nem tette senki a kezét, mióta megvan és aktívan versenyzünk, legfeljebb Olivér, meg a lányok a lovardában. Számomra az, hogy más gondozza nem volt opció, őt én ganajoztam, etettem, csutakoltam és idomítottam. Ha nyitva maradt a bokszajtó sem kellett tőle tartanom, hogy elszökik, legutóbb is csak az ajtómig jutott. Nem is akarom tudni.
- Nem tudom, inzultálni vagy bókolni próbáltál-e - fürkésztem az arcát pár pillanatig, de aztán csak összefontam a karjaim a mellkasomon, úgy figyeltem, akkor ténylegesen aláír-e.
Aztán a figyelmem valahogy a bestiára terelődött, aki lassan a tenyeremhez nyomta az orrát, én pedig végigsimítottam a pofáján párszor, a szemébe nézve végig.
- Kellemetlen. Nem lennék a férjed helyében - közöltem, elszakítva a tekintetem a ló hatalmas barnáitól, az ujjaimmal elsöpörve pár kósza tincset az üstökéből. - Az ördöggel? Azt mondják, magaddal beszélgetni nem szerencsés. De tettem olyan ígéreteket és elhamarkodott döntéseket, amikre nem vagyok büszke. Ha ez érdekelt.
Figyeltem őt még pár pillanatig, vártam, mi ül ki a vonásaira, iszony, kíváncsiság, félelem... mindet ismertem már.
- Jó a dinamikátok. Ne pazarold el.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. május 29. 23:20 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...

Mostanság viszonylag sokat jártam Pesten, ilyen meg olyan üzleti ügyekben. Mondjuk az utóbbi napokat leginkább külföldön töltöttem, mert Kölntől nem messze voltak Military napok és ugye, ami halaszthatatlan, az halaszthatatlan. De mikor megkaptam Eleonore üzenetét, természetesen pozitív visszajelzést kapott, holott két és fél napja nem aludtam. Nem színtiszta mazochizmusból, de valakinek haza kellett vezetni is a lószállítót és a verseny utolsó napja előtt mindig sok a stressz.
De most itt voltam, felöltözve, egy nagy bögre kávéval, meg egy könyvvel az egyik asztalnál, mikor megjelent a Nő.
- Helló -  emeltem rá a tekintetem, majd bebiggyesztettem a könyvjelzőt a kötetbe és be is csuktam azt.
- Nem zavartál - közöltem rezzenéstelen arccal, holott nem volt igaz, lett volna jobb dolgom is - aludni -, de gondolom fontos volt az ügy. Különben nem keresett volna meg. - Semmi különleges vagy fontos, hajnalban értem haza Németországból. És feléd?
Elé is toltam az itallapot, mert gondolom nem csak azért jött, hogy a társaságomat élvezze.
- Nem szeretem körbejárni a szart, miért is vagyunk itt, Ellie?


Utoljára módosította:Bremzay A. Eugén, 2019. május 29. 23:26
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. június 5. 19:04 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Versenyem volt, szerintem említettem is. Tudod, a szokásos, szezon van - vontam egyet a vállamon, nem volt ebben semmi átlagtól eltérő. Pár hetente, havonta még nekem is akadt valami, a kis vörösről, meg a színesről nem is beszélve, bőven akadt mire készülniük.
A kaszinó más lapra tartozott, az üzlet volt, amit nem szerettem másba keverni, de Ellie szép nő volt. Férfi vagyok, szemem is van, nem volt nehéz észrevenni.
- Lehet, hogy majd kinézek oda valamikor én is. De azért vannak fontosabb dolgok is. - Said nobody, never, ha volt egy kis üzleti érzéke és egy nagyobb befektetéséről volt éppen szó. De szerintem biztosan vissza fogja majd hozni az árát.
Az itallapon elég hamar sikerült megtalálnia, hogy mit akar inni, ez pedig kicsit könnyített a lelkiismeretemen, ha máson nem is. Kedveltem a nő társaságát, szót tudtunk érteni egymással, még ha nem is igazán volt hasonló a stílusunk.
- Ha ezt tudom előre, lehet, hogy előtte kivikszolom magam kicsit - jegyeztem meg szórakozottan, mert hát, tényleg voltam már jobb állapotban is, de siettem. Nem kellett volna ennyire, így is sikerült korábban befutni a kelleténél. - Terhes? Nocsak. Mik nincsenek... Gratulálok.
Felvontam a szemöldökömet kicsit, meglepett az információ, nem igazán voltam képben vele, hogy gyereken projektezik. Pláne azzal a nyakigláb szerencsétlen szarral.
- Az apja tudja már?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. július 3. 19:20 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Nem vagy vele egyedül, akad még ilyen ismerősöm. Igazából annyira nem volt lényeges - ráztam meg a fejemet, rezzenéstelen arccal. Nem körülöttem forog a világ, nem kell mindenkinek megjegyezni, hogy mikor és merre járok. Persze, tud praktikus lenni, de nem létszükséglet. Kedveltem a nőt, a magam módján, még ha ez nem is tűnt fel neki.
- Bíztam benne, az én kezem eléggé tele van... Szeretnéd, hogy átnézzem? - feleltem, miközben becsúsztattam a könyvjelzőt a helyére, majd becsuktam a kötetet és félretoltam az útól. Annyira nem volt most fontos, jobb szerettem a figyelmemet egy irányba tudni. Tudtam tapintatlan és kifejezetten egoista f.sz lenni, de ez nem az a nap.
- Ilyet is ritkán hall az ember - vontam fel elegánsan az egyik szemöldökömet, aztán összefűztem az ujjaimat a bögre körül. Megint ki voltak hűlve az ujjaim, egyszerűen semmi nem javítja meg, amit a lovaglás egyszer szétkapott.
- Nem? Hozzávetőleges elképzelés sincs? - érdeklődtem, felpillantva rá az asztallapról, majd hátradőltem kicsit, a tekintetemet rajta tartva. Nem mondanám, hogy meglep a dolog. Egy ilyen kisfiú mellől én is eljártam volna másfelé, boldogságot keresni. - Szép elgondolás, tiszteletre méltó. Azért, ha bármiben segítségre van szükséged...
Nem zártam le a mondatom, nem tudom, mi lett volna a helyes megfogalmazása a dolgoknak, így a szemüvegem letéve csak megdörgöltem az orrnyergemet kicsit és vontam egyet a vállamon.
- Tudod már, mit iszol? - Amennyiben a válasz pozitív volt, le is intettem az első felszolgálót és kértem neki egyet, mielőtt elmerengve bámultam volna kicsit át a válla fölött.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. július 5. 21:15 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...

Ellie furcsán állt ehhez az egészhez. Nem vártam el tőle, hogy megértse vagy érdekelje az életem bármely szegmense, de közben mégis sikerült neki. Vagy legalábbis nagyon látványosan próbálkozott, a lovardán kívüliek közül kevesen voltak így.
- Tényleg nem ennyiből áll, de akkor sem hinném, hogy ez létfontosságú infó - zártam le ennyivel a dolgot. Sok ismerősöm  nem foglalkozott vele, hogy mikor és miért tűnök el, csak természetesnek vették, hogy ez hozzám tartozik.
- Ha mégsem sikerül, tudod, hol találsz. -  Nem ajánlat volt, megállapítás. Közös üzlet volt, értettem a dolgomat, amit még nem, ahhoz volt elég ismeretségem, hogy megoldjam más módon.
A nevetésre kicsit felszaladt a szemöldököm, nem értettem hirtelen, mi volt ebben olyan vicces. Ha a pasija azon a listán van, akkor az a gyerek megérdemel egy pár imát, hátha tényleg mástól van. És ezt egész nyugodtan állítom csupán azok alapján, amiket eddig hallottam.
- Gondolom majd úgyis kiderül, ha érdekel a dolog - vontam egyet a vállamon, kicsit hátra is dőlve a széken, ismét a kávémba kortyolva.
- A véleményemre? Arról, hogy gyermeket vársz? És ez engem azért érint, mert..? - kérdeztem, a kékjeim a nőre szegezve. Sokan mondták, hogy a legnagyobb jóindulattal is nyugtalanító tud lenni, ahogy bámulok. Szerintem csak annak, akinek rossz a lelkiismerete.
Utoljára módosította:Bremzay A. Eugén, 2019. július 6. 01:27
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. július 14. 22:46 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Azt hiszem, hogy ez az, amire egyesek már a bizarr jelzővel reagálnának. Nem azért, mert Eleonore ne lenne jó nő, kifejezetten az, kedveltem is, mert mindemellé okos is volt. De azért az a határ, mikor a bagoly rezzenéstelenül talál meg sötétben is, csukott szemmel, mégis túl van egy szinten.
- Lassan azt hiszem, egyszerűbb és kevésbé ijesztő lenne, ha szereznék egy mobiltelefont. - Nem mintha értenék hozzá. Persze, Bonnie folyton nyomogatta, képeket készített vele, meg nyavalygott, hogy Olivér nem ért hozzá és megint az asztallapot látja, de ettől nem lettem sokkal okosabb. A dolgok technikai része nem az én asztalom volt.
- Nem tudom eldönteni, hogy ez inkább imponáló, vagy neked szomorú. - Annyi biztos, hogy kellemetlen. Ahogy a tekintetét kapkodja ide-oda, biztos voltam benne, hogy ő sem különösebben van oda ezért a felállásért, de az élet most épp ezeket a lapokat osztotta. A legtöbb, amit tehet, hogy azokból a kártyákból épít várat, amik épp a kezében vannak. Vagy jól blöfföl. A legjobban. - Ha nem így lenne, most nem lennék itt.
Odéb is toltam a kötetet magam elől, a tekintetemet a nőre függesztve tartósan, majd egy apróbb sóhajt elnyomva dőltem hátra. A kezeim összefűztem a mellkasom előtt, hogy ne nyúljak az övé után az asztallap felett.
- Csak azért, mert egy hisztis p.csa, aki férfinak hiszi magát, nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, még nem áll meg a világ, Ellie. Csak rá kell jönnöd, merre tovább - ráztam meg a fejem végül, kifejezéstelen arccal. Erre már magától is rá kellett jönnie. - Mit csinálsz két hét múlva, szombaton?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. augusztus 30. 18:55 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Játékmicsodák? - A hangom kissé talán magasabbra emelkedett, a szemöldökeimmel egyetemben, ahogy hátradőlve összefontam a karjaimat a mellkasom előtt. Nem hiányzott, hogy egy zsebben hordható ketyerén üzengessenek nekem, az egyetlen dolog, amire a telefont használom, az az, amire feltalálták. Telefonálok. Nyomógombos, meg minden.
- Kicsit - doboltam az ujjaimmal az asztallapon. Nem arról vagyok híres, hogy udvarias vagy kedves lennék az emberek nagy részével. - Akkor azt hiszem, időt spórolok neked. Vagy valami ilyesmi. Szerintem egyszerűbb így.
Azt hiszem, hogy pont ezért nem kézenfekvő Ellienek, hogy ha kell, itt vagyok, mert kicsit máshogy kezelem az érzelmeim és a magánéletem, mint az emberek nagy része. Többször is beszélhetnék róluk, de nem teszem, nem vallom azt, hogy előrébb vinne az életben.
- Azt vártad el, ami elvárható egy hímnemű egyedtől minimális túlélési-ösztönnel - fújtam ki a levegőt hangosabban, mint feltétlenül szükséges lett volna, meg is forgatva a szemeimet.
A nő visszakérdezett, hogy én mit is csinálok, mire lesepergettem a zakóm válláról pár szöszt.
- Versenyem lesz Erfurtban, arra gondoltam, eljöhetnél... persze, nem kötelező, csak egy ajánlat - még a torkom is megköszörültem, a szemüvegem megigazítva és az asztallapot fixírozva.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 3. 00:14 Ugrás a poszthoz

Wallace
Termékbemutató | France >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Ez nem egyedi sajátosság, nagyon sok helyen így van, a cégvezetésekben is sokszor ezt látni, mikor valaki nem száll ki időben. Én ezért nem dolgozom már a tőzsdén. - Nagyképűen hangzik, de én pontosan tudtam, hogy meddig szabad elmennem. A felépülésem után visszaszállhattam volna a ringbe, megint feltehettem volna a fél életemet arra, hogy egy rakás papír értéke épp hogy alakul, de tudtam, hogy nem lenne helyes döntés.
- Talán egy kicsit mindkettőt - tártam szét a karjaim tanácstalanul, majd visszaengedtem magam mellé, nem akartam semmilyen hirtelen mozdulatot tenni, mert az megrémítheti a lovat és oda az egész eddigi mellette töltött idő, semmibe lehet mennie, mert nyugtalan és ingerült lesz. És még egyesek szerint az állatok nem éreznek!
- Hát erről még köthetünk üzletet - állapítottam meg diplomatikusan, zsebre is vágva az egyik kezemet, de a tekintetemet nem szakítottam el a lóétól, túlságosan is lekötött az a lopott pillanat, ami most épp a miénk volt, ahogy végighúztam a tenyeremet a puha szőrén.
- A lovak nagy része okosabb és önzetlenebb az embereknél, csak ki kell ismerd, meg kell hogy szokd a stílusát. Együtt kell dolgozni. Az ilyenek sokra viszik. Ezért hoztam a papírokat is - szusszantam fel végül, majd a zsebórámra pillantottam. - Kérdés, hozzáfűznivaló? Lassan mennem kell.
Még csak negyven perce kéne, hogy a céges tárgyaláson üljek.
Utoljára módosította:Bremzay A. Eugén, 2019. szeptember 3. 00:14
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 12. 00:22 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Pacukció >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Gypsy nehéz éjszakán van túl, így igazából én is. Nem igazán aludtam, kint ültem mellette a boxban, bekentem a lábát a nagyanyám receptje alapján kevert balzsammal és hagytam, hogy a fejét az ölembe téve aludjon. Talán az ijedelem nagyobb volt a baj, legalábbis, ebben reménykedtem, ahogy a  kezem a ló pofájára siklott és pár, másoknak nem érthető szót suttogtam neki.
Aztán eljött a hajnal, Admiral magától felállt, én pedig vettem a fáradtságot, hogy hasonlóan téve elinduljak a dolgomra, felöltözni. Előtte Grünwald lelkére kötöttem, hogy le ne vegye a szemét a lovamról, minden más várhat.
Talán ezért voltam kicsit szigorúbb Hattievel, mint muszáj lett volna, de nem tettem szóvá a lovam esetét, csak rágyújtottam egy cigarettára.
- Is-is. Egy új ló nem ártana, főleg verseny-célokra, de amúgy szeretem az atmoszférát. A fiatal tehetségeket. A jó whiskyt - Talán ennyiben tudnám összegezi egy jó aukció ismérveit. Általában hoztam magammal mást is, több szem többet lát alapon, aki figyelte a lovak mozgását, temperamentumát. Ma csak Wallacet hoztam. - Mi történt a ruhatáraddal?
Kissé ki is ült a kérdő hangsúly a vonásaimra is. Körbepillantva mértem fel a terepet.
- Milyen lovak is lesznek?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 12. 18:57 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Pacukció >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Is-is. Mármint, befektetés miatt mindenképpen kellene most már egy telivér, de azt nem most akarom venni és nem innét, megvan rá a magam helye - vontam fel  a szemöldökömet kissé, majd mélyet szívtam a cigarettámból, mert kellett az a pillanatnyi hatásszünet. Az idő, míg végiggondolod a pillanatot, közvetlenül az előtt, hogy lassan kifújnád a levegőt és lehiggadnál végleg és teljesen. - Nem szeretnéd.
Nő. Túl nő ehhez, arról nem is beszélve, hogy nem iszik. Bonnie más véglet volt egy időben, előle csak elpakoltam az italokat, hogy neked ennyi elég volt, többet nem kapsz. Hattie magától legalább nem kezdett el inni.
- Nincs baj, csak furcsa téged ilyenben látni - böktem felé az állammal, főleg a ruhára, mert hát ezen kívül minden rendben volt vele. Ellenben szerinte én nem voltam - Wallace, én az idő nagy részében Bremzay vagyok. Csinálom a dolgom, hogy a családomnak ne kelljen. Eugén... vidámabb, de az üzleti világban nem él túl.
Ezt tapasztalatból tudtam, ott voltam ennek az egész szarnak a közepében, mikor összeomlottam idegileg, azt pedig még egyszer nem szerettem volna átélni. Sem a magánéletem, sem a karrierem nem alkalmas erre.
- Az arabok szeszélyesek... De szépek, csak a temperamentummal kell bírni. A nóniusz még sajátnak... hát - megvakargattam a tarkómat, majd szívtam egy mélyebbet a cigiből, mielőtt felnéztem Hattiere, de csak pár pillanatra. - Nem, nem vagyok jól. De nem ez a lényeg. A lovak miatt jöttünk.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 12. 20:06 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Pacukció >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Sajátot vállalni nagy felelősség, amit érdemes... átgondolni - ízlelgettem a szót pár pillanatig, mielőtt kimondtam volna. Mert az érzelmi kötődést jelent, ami nem minden esetben pozitív. Főleg nem olyanban, ahol nem ártana objektívnak és függetlennek lenni. Admirallal már vagy hét éve együtt dolgoztunk, múltam volt vele, az a kibaszott ló az életem. Nem tudna kevésbé érdekelni az üzlet jelen pillanatban.
- Ezt úgy mondod, mintha baj lenne azzal, ahogy kinézel - állapítottam meg, lassan kifújva a füstöt. Nem értem a nőket, néha még a legszebbeknek is megfordul az az abszurd gondolat a fejében, hogy "Ronda vagyok". Mi a faszom probléma van az agyukkal?
- Fura mi? Nem értem a problémádat - közöltem halálos nyugalommal, még csak rá sem nézve, mert így könnyebb volt. Edlerrel is ez volt anno a gond, hogy olyan rohadtul kotnyeles volt és egy idő után akarva-akaratlanul, de nem akartam neki többet hazudni. Most kezdem magam kissé hasonlóan érezni és még egy kicsit sem vagyok rá büszke, vagy nyugtat meg. Nem.
- Az oktatólovak jók, de abból is csak az idősebbek, a fiatalabbakat bele kell szoktatni, arra nincs időnk. - Többesszámban, nekem nem kell, hogy Bonnie hónapokig futtasson egy lovat, meg dolgozzon vele, mire képes megállapítani, hogy hajlamos lesz-e majd iskolalónak. A visszakérdést ignorálom, csak elnyomom a cigarettám maradványait, majd a szemem megforgatva torpantam meg, nagyot sóhajtva.
- Nem vagyok beteg... Nem tudok róla, hogy lenne betegségem - korrigáltam magam, mert egyik nem zárja ki a másikat, helyette inkább megfeszítettem az állkapcsom pár pillanatra, mielőtt ellazítottam volna. - Nehéz éjszakám volt. Ez minden. Mehetünk, vagy mindenképp megvárjuk, míg a családod jön ki érted?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 12. 20:48 Ugrás a poszthoz

Halty
Termékbemutató | Sopron, Frei Café >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


A legtöbb interjúra élből azt mondom, hogy nem, ki van zárva és lehetőleg most azonnal felejtsenek el engem. Nem feltétlenül azért, mert misztifikálni akartam a Bremzay nevet, pedig sokan erre fogták, még csak nem is azért, mert annyira elfoglalt lennék, egyszerűen nem tudom tolerálni a fasz embereket az idióta kérdésekkel.
Így egy kicsit afféle üdítő változatosság volt, mikor nem mint magánszemélyt kerestek fel, vagy üzletembert, vagy lovast, egyszerűen a kaszinó kapcsán. Így kivételesen nem mondtam nemet.
Korán érkeztem. Soha nem szoktam késni, mert minél többet késik az ember, annál kevésbé hiteles és annál tovább kell maradnia, ehhez pedig még minimális kedvem sem volt. Így a megbeszélt kávézó kerthelyiségébe ültem le, viszonylag napos délutánunk volt. De ha nem lett volna, akkor is itt ülnénk, mert feltétlenül el kellett szívjak egy cigarettát. El is foglaltam a helyemet a lefoglalt asztalnál, majd a kezeim az ölemben összefűzve vártam, hogy ideérjen a firkász nő. Nagyon remélem, hogy nem csak az időmet vesztegeti.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 12. 21:52 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Pacukció >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...

 
Felelet helyett csak bólintottam. Egyszerű képlet, ha nem első látásra szerelem és kapcsolat a lóval, megvenni is teljesen fölösleges. Inkább csak hallgatásba burkolóztam, míg Wallace nagy magyarázkodása kezdett. Összefontam a kezeim a mellkasom előtt.
- Nem, nincs. Ha akarsz? Úgy tűnik, most eléggé akartál - biccentettem oldalra a fejem pár pillanatra, de aztán csak visszahoztam egyenesbe, minden további kommentár nélkül. Miért akarsz, Wallace? Már, engem, nem felöltözni, az elég egyértelmű.
- Az egy hét sok, ott még nem tartok - intettem le, de kriminális éjszakám volt és ha nincs javulás, a következőek is azok lesznek. Gypsy az életem központi figurája volt, nem akartam, hogy valaha akár egy szőre szála is meggörbüljön és mégis itt voltunk.
- Sok embernek egy centet nem adnék, nem hogy a pénzem jelentős részét! Ugyan... - horkantam fel, mert egy lónál sokmindent figyelembe kellett venni, mielőtt pénzt adsz ki rá, közben meg ismertem olyat, aki úgy vett már meg mént, hogy meg sem nézte a családfáját, a jármódját, a fogait. Ez nem így működik, sem tenyészetnél, sem sportlovaknál.
- Nem is kell mindent megmagyaráznom, azt hiszem - tártam szét a karjaim tanácstalanul, majd visszaejtettem magam mellé őket, miközben újabb szál után nyúltam. Túlságosan is magas volt a pulzusom és szétvetett az ideg, nem hiányzott ez most. - Ugye tudják, hogy nem kell szárnyam legyen ahhoz, hogy meglovagoljanak?
Még a szemöldököm is felcsúszott magasra, rezzenéstelen arccal, de igyekeztem minél kevesebb zajt csapni, nem szerettem az extra közönséget, pláne, ha az ilyen családi dolog volt.
Rántottam egyet a vállamon, majd meggyújtottam a cigarettámat, miközben ránéztem.
- Attól, hogy nem jövök el, Admiral nem kezdi el terhelni a lábát, viszont a szavam is hitelét veszti, és a kibaszott aukcióra sem jutok el, ez nem ilyen egyszerű, Harriet - daráltam le viszonylag gyorsan, aztán csak a homlokom masszírozva vettem mély levegőt.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 13. 01:13 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Pacukció >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Általában? Mi okoz álmatlan éjszakákat? - érdeklődtem egyszerűen, minden különösebb kommentár nélkül. Nem szoktam személyes infókban kotorászni, de. De. Vannak olyan emberek, akikkel kivételt teszek. Nem sok, szerintem egy kezemen meg tudnám számolni, hogy kiktől kérdezek a kötelezőn túl. Pechjére, Wallace ebben a kis számban benne van.
- Ebben jobban igazad van, mint hinnéd - világítottam rá a problémára, hogy hiába fiatal, attól még erre most nagyon ráérzett, én is sokszor így viszonyulok az emberekhez, pedig tudom, hogy nem így kellene. Ez nem változtat a tényen, hogy így tettem és fogom is tenni valószínűleg, míg koporsóba nem raknak, ami azért belátható távon belül fog történni.
- Tudom - korrigáltam magamat, mielőtt még bárki azt hiszi, hogy nem vagyok elég határozott férfi, mert de. Nincsenek gondjaim a döntésekkel, csak van, amit egyszerűbb így tálalni. A tekintetem kereste, én meg a legjobb tudásom szerint igyekeztem elkerülni azt, egy darabig kifejezetten sikeresen.
- Valóban? Tapasztalt nő vagy - mértem végig, ahogy egyre közelebb lépdelt hozzám, talán egy pillanatra meg is volt a késztetés, hogy kihátráljak, de végül nem tettem meg. A szabad kezemmel a halántékom masszíroztam, mikor a nő az arcomra tette a kezét, nekem meg kiült az értetlenség a vonásaimra. Kicsit talán le is szegtem az állam, az arcába bámulva, aztán felszusszantam. - Reggel még minden rendben volt, aztán tegnapelőtt estére, mikor behoztuk a karámból, sántított. Tegnap reggelre nem terhelte és ez nem igen látszik javulni. Félek, Hattie.
Könnyebben volt kint a számon a vallomás, mint azt szerettem volna, le is dobtam a félig elszívott szálat, a kezem az övére téve, a tekintetét keresve. Miért vagy még itt?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 22. 16:01 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Pacukció >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Van abban valami, amit mond. Már, nem a sok baromságban, amit összehord, azon elég hamar átlátok, elég egyértelmű, hogy ezekből melyik zavarja komolyan. Nem az afrikai éhezés. Az még engem sem érdekel, pedig szoktam jótékonyságra fordítani összegeket. De az, hogy szinte bármi okozhat álmatlan éjszakákat, látok realitást.
Fogalmam sincs, hogy jutott eddig a társalgás. Persze, amúgy is volt egy stílusom, egyesekkel nagyon bántó, másokkal túl törődő, vagy éppen csak pofátlan, legalábbis a visszajelzések ezt mutatják. Hattievel sem terveztem eljutni megint arra a pontra, hogy fel kell világoljam, ugyanolyan jól bírom a lovaglást, mint Kearney, ha nem jobban. És itt vagyunk mégis.
- És mégsem hozol sosem, hiába tökéletes. Szégyen - néztem rá sokatmondón, de nem gondoltam komolyan. Nem férnék bele az öltönybe, az mégis kinek lett van jó? Mindenkinek egyszerűbb, ha fel tudom venni ezt a szart és nem eszek inzulin bombákat. Kívül egy friss negyvenest idézek, a tüdőm meg egy laza hatvanas szénbányászat.
Így harmincöt alatt ez nagy szó.
Aztán csak kint volt, az egész, hiába nem akartam róla beszélni, valahogy kiprovokálta, én meg csak a kezére fogtam, talán nem is annyira óvatosan, mint terveztem eredetileg. Bassza meg.
Mély levegőket véve döntöttem a fejem Hattie vállának, talán kicsit görcsösebben is tartva magam, mint amúgy szoktam. A kezét elengedve a derekára fogtam, közelebb húzva. Elhajolva végül ismét a szemébe néztem, mielőtt a szabad kezem a tarkójára csúszott volna, hogy határozottan tartva megcsókoljam. Nem voltam büszke rá, kétségbeesetten és akaratosan simult a szám az övéhez, mielőtt levegő után kapva elhajoltam volna.
- Versenylovak, igen. Jó ötlet - meredtem a földre pár pillanatig, mielőtt elengedtem volna. Mit művelek?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 22. 19:56 Ugrás a poszthoz

Halty
Termékbemutató | Sopron, Frei Café >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Gyűlölöm, mikor megváratnak. Azt is, mikor valaki késik, így elég gyakran néztem az órámra, annak ellenére is, hogy tudtam, hogy én érkeztem korán. Sokkal szívesebben lettem volna valahol máshol, mégis, néha nem árt, ha az ember elvállal egy-egy interjút. Legyen bármennyire is megterhelő az elképzelés.
A pincért egy könnyed intéssel zavartam el, ennek még nincs itt az ideje. Pár pillanatig meredtem a nőre, anélkül, hogy realizáltam volna, hogy ő nem csak merő véletlenségből tévedt pont ehhez az asztalhoz. Szent szar.
Enyhén felcsúszott a szemöldököm, nem pont erre számítottam. Elég hamar vissza is rendeztem a vonásaimat, majd a torkom megköszörülve vettem át a cigarettám a bal kezembe és felemelkedtem kissé. Ülve csak hülyegyerekek fognak kezet.
- Bremzay Eugén - viszonoztam a kézfogást, határozottan, de még talán nem fájdalmasan. Nem hinném, hogy csak azért mert valaki nő, úgy kéne kezelni, mintha porcelán lenne.
- Csak tessék - intettem aztán az asztal másik fele felé, kicsit talán derűsebben is, de semmi esetre sem mosolyogva. Az üzlet nem az, ahol az ember csak úgy riheg-röhög.
Bólintottam a kijelentésre, végül is így történt, nem állítom, hogy szívesen, mert egyáltalán nem szívesen történt. Ez inkább afféle kényszer, nem a nővel van gond, magával a média tényével.
- Nos, valakinek ezt is kell. Miről is szeretne pontosan beszélni, Zaina? Ugye hívhatom így? - kicsit meg is köszörültem a torkom, mélyet szívva a cigarettámból. Felé is toltam higgadt mozdulattal az itallapot. Én már tudtam, mit akarok kérni, íyg szükségem nem volt rá.
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. szeptember 22. 20:49 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Aukciló >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Meglátjuk még - bólintottam, de nem különösebben fogott meg ez az egész tojáshab kérdés. Nem vagyok nagy sütemény-függő, sőt, édeset is ritkán eszem. Meg úgy, ha őszinték akarunk lenni, amúgy sem estem túlzásokba a táplálkozással, legyen szó bárminemű szilárd étellel. - Nem mindegy.
Már az, hogy még, vagy már, egyik sem feltétlen kedvező. Nekem sokszor mindkettő egyszerre, túl sok és túl kevés az életem ahhoz, hogy tudjak aludni, mostanság megint egyre többször, ez pedig az őrületbe kerget. Tényleg, nem bírom ezt az egészet.
Nem akartam ráborítani az egészet, de ha nem is akartam bevallani - sem magamnak, sem neki -, kellett, hogy most itt legyen mellettem. Szóval szinte gondolkodás nélkül csúszott a kezem az övére, majd onnét a derekára, ahogy a homlokom a vállának döntöttem. Abban a pillanatban az sem érdekelt, hogy ki lát meg, egyszerűen csak érezni akartam, hogy minden rendben lesz. Túl nagy kérés?
Nem is gondoltam át az egészet, csak megtörtént az a csók, talán ha vissza tudnék lépni pár másodpercet az időben, nem teszem meg. Vagy. Aztán a nő utánam hajolt kissé, én meg a tarkójáról elhúzva a kezem végigsimítottam az ajkán.
- Nem - ráztam meg a fejem csendesen, zsebre vágva a kezeimet. Azt hiszem lélekben nem is voltam itt, bármennyire szerettem volna csak felérni a hírnévhez és leszarom seggfejként venni pár lovat. Nem kellett volna itt lennem.
A kijelentésére viszont csak megingattam a fejemet, még odahajolva nyomtam egy csókot a szájára, mielőtt a hang irányába fordultam volna. Ismertem már, kivételesen nem is olyan emberről volt szó, akitől ódzkodtam volna, így megfordulva erőltettem magamra valamivel derűsebb ábrázatot. Fájdalmas volt.
- Móni! - talán kicsit még el is mosolyodtam, széttárt karokkal, mielőtt sután megöleltem volna a nőt. Nem egy versenyen volt már ott, az esetek nagy részében rám fogadott, mindig az elsők közt gratulált. - Vagy ezer éve, eh?
Inkább újabb cigaretta után nyúltam, Hattie felé pillantva. Mi is olyan kínos?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. október 2. 21:11 Ugrás a poszthoz

Halty
Termékbemutató | Sopron, Frei Café >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Elég könnyedén ledobta magát, én meg csak figyeltem a nőt, ahogy kényelmesen helyezkedik. Nem teljesen értettem, mire fel a nagy igazgatódás, meg az elkényelmeskedés. Kissé szokatlan volt, hogy azt kérte tegezzem, a szakmabeliek általában nem akartak ennyire közvetlenek lenni. Hát... jó.
- Persze, nem látom akadályát - intettem le, majd mélyet szívtam a cigarettámból, mielőtt még lehamuztam volna a kis fém tálcán. Ezért szerettem a kerthelyiségeket, meg azért, mert olyan sok lehetőség volt rá, hogy felkelhess és elsétálj magyarázat nélkül.
- Igen, ezt mintha említette volna. Ha nem így lenne, most nem ülnénk itt - közöltem higgadtan, talán nem is túl hangosan, de teljesen őszinte voltam. Elegem volt az olyan firkászokból, akik az én magánéletemen akartak csámcsogni. Mintha bármi közük lett volna hozzá! Figyeltem, ahogy visszacsukta az itallapot, majd hátradőltem, elkényelmesedve kicsit, de a tartásom továbbra is megmaradt.
- A félreértések elkerülése végett: a kaszinó nem az én fejemből pattant ki, mint ötlet. Engem már konkrét tervekkel keresett meg Ms Santos, mint befektetőt. Természetesen azért, mert tudja, hogy elég komoly kapcsolatom van a szerencsejátékkal. Szeretem a jó befektetéseket- még bólintottam is, miközben elnyomtam a cigarettámat. Közben megjött a pincérnő, én pedig rendeltem magamnak egy feketeteát. - Erre a válaszra számított?
Bremzay A. Eugén
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Lovardatulaj
RPG hsz: 55
Összes hsz: 65
Írta: 2019. október 20. 14:03 Ugrás a poszthoz

Hattie
Termékbemutató | Aukciló >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


- Soha, semmire, azt hittem, ez már feltűnt - néztem rá rezzenéstelen arccal. Tudtam, hogy nincsen igazam, mert igenis tudtam normális és lelkes is lenne. Teljesen más kérdéskör, hogy nem akartam. Most főleg nem, amikor semmi keresnivalóm nem volt itt, Admiral mellett kellett volna lennem.
Nem tudom, hogy kötöttem ki annyira közel hozzá, csak azt, hogy nem akartam, hogy elengedjen. Kicsit úgy tűnt, minden szar és mindegy, hogy én most mit fogok tenni, az nem változtat majd azon a helyzeten, amiben én most vagyok. Arthur azt mondta, kell a lónak a pihenés, nem vagyok a hasznára azzal, ha ott állok a boksz ajtóban egész nap, menjek csak a dolgomra. Attól még csak fizikailag voltam itt, lelkileg... Hát.
- Azt hittem ez egyértelmű, Harriet - ingattam meg a fejemet felsóhajtva, majd az ismerős üdvözlésére siettem. Mert hát, nem két napja találkoztunk először, az a minimum, hogy ma sem viselkedek úgy, mint egy idióta.
- Helyetted is, de nekem jól áll - nevettem el magamat, majd elengedtem, mert hát, azért mégsem kéne nagy jelenetet rendezni. Aztán kicsit levert a víz asszem, mikor Hattie közölte hogy "anyu".
- Nocsak... Valahogy ezt egyikőtök sem említette. Kearney jól van, otthon - rántottam egyet a vállamon. Annyira nem nagy cucc ez, gondolom.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bremzay A. Eugén összes RPG hozzászólása (25 darab)

Oldalak: [1] Fel