29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Frank Martina Luna összes RPG hozzászólása (45 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 12:54 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1 | nyitott lány vagyok, de a játékom nem

Már két napja sikerült beköltözni, a hétvégén dolgoztam is a Pubban, mint felszolgáló. Hogy itt mennyi fiatal kap inni anélkül, hogy személyit kellene bemutatniuk! Eszem megáll.
Ma reggel viszont már mennem kellett dolgozni, így reggel egy rakás nyöszörgés és gyűlölködés után kimásztam az ágyból és rávettem magamat, hogy bemenjek az új munkahelyemre dolgozni. A táskámba mindent beletuszkoltam, ami kellhet az irodában, aztán belibbentem oda, még a hajamon is dobva egyet. Egy nem-túlságosan-készséges nő ült a recepciós pultban, majd hebegve közölte, hogy tisztelettel tájékoztat, hogy nincs titkárnő felvétel és keressek máshol munkát.
- Tisztelettel kinyalhatja a seggem, kedves... - kerestem a pillantásommal a névjegye után, de aztán csak felszegtem az állam és csücsörítettem egy pár pillanatig. - Na, idefigyeljen. Ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy nekem próbált keresztbe tenni, aranyom, mert még egy ilyen és feldugom a pálcáját oda, ahová nem süt a nap. Az irodámat akarom, pénteken kaptam a levelet, hogy ma jöjjek be. Frank.
Épp csak el nem sírta magát, én pedig nagy szusszanással vettem el tőle a kulcsot, majd indultam is, hogy kipakoljak. Aztán csak megálltam az ajtóban, mert hajlamos vagyok rá, hogy hagyjam a figyelmemet elterelődni. Most is éppen így történt, mert el is felejtették említeni, hogy ilyen jó seggű alkalmazottak vannak itt. Még egy elismerő hümmögést is megengedtem magamnak, mielőtt belöktem volna az irodám ajtaját.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 13:05
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
nyitott lány vagyok, de a játékom nem.
Írta: 2018. október 8. 13:07
Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

Nem mondhatnám, hogy túl jó volt az első benyomásom a helyről mert mégis ki akar ilyen retardáltakkal együtt dolgozni nap, mint nap, akik azt hiszik, hogy ki akarod túrni őket? Szóval rövid úton összevesztünk ezzel a kiöregedett falusi madame-al, és az irodám kulcsával kopogtam végig a folyosón, hogy minél távolabb kerüljek tőle.
Aztán a látvány kicsit el is térített az eredeti célomtól, miszerint azonnal bepakolok az új helyemre, de aztán rövid úton eszméltem, hogy nem kéne ennyire nézegetni és levágtam mázsás táskát az asztalra.
- Nem én? - nevettem el magam, miközben kipakoltam három dossziét és egy határidőnaplót sorosan egymás mellé az asztalra, majd apró szusszanással el is igazítottam, véletlen se álljanak ferdén. Hallottam a trampli sarkak kopogását, majd az asztalra támaszkodtam kicsit, előre hajolva.
Előbb éreztem a pillantást magamon, mint hogy a hangot meghallottam volna, de aztán hátrapillantottam a vállam fölött, mielőtt megfordultam volna.
- Nocsak. Deja vu - állapítottam meg pókerarccal, mielőtt még kissé az asztalnak dőltem volna. - Az attól függ, hogy most épp a helyet minősíted le, vagy a tudásom.
Kicsit oldalra is biccentettem a fejemet, figyelve őt. Nem csak hátulról volt mutatós darab, de azt nem igazán értettem, mit keres itt.
- A nagy Ő-t. De nem tudom, hogy most mit fogok csinálni a munkaidő további 7 óra 51 percében.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
nyitott lány vagyok, de a játékom nem.
Írta: 2018. október 8. 13:18
Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

A tekintetünk egy pillanatra összetalálkozott, majd inkább be is vonultam az irodába, mert nekem ténylegesen dolgoznom kéne. Vagy legalábbis úgy tennem, mintha dolgoznék, ahelyett, hogy egy mentálisan instabil titkárnőnél kockáztatom a testi épségemet.
- A szádból vettem ki a szót - közöltem pimasz vigyorral, még a kezem is nyújtva a levegőből, majd összezártam az ujjaim és úgy húztam vissza magamhoz, miközben feltoltam magam az asztal szélére. - Túl elegáns vagy túl sok? Nem kaptam dresscodeot.
Végigmért, én meg mást már biztosan orrba vágtam volna ezért, mert új munkatársat nem stírölünk ilyen pillantással. De nem tettem, mert rendes vagyok és már látott jóval többet is.
- Nem kérdezte senki, nem hiszem, hogy a képesítésemre voltak kíváncsiak - csücsörítettem, a körmeim piszkálgatva pár pillanatig, elgondolkozva, mintha egyértelmű lenne. Ahogy az asztal szélére ültem a szoknya még inkább feljebb csúszott, ami amúgy is csak a combom közepéig ért, de nem különösebben zavartattam magam miatta.
- Nem tudom, a tiédből mennyi van még, tekintve, hogy legutóbb még mintha valami háborús övezetet említettél volna. Nem gondoltam, hogy erre a nőre gondolsz - vágtam savanyú arcot a dologhoz, mert azt hiszem, egy hasonlótól én is elég hamar háborúban érezném magamat. A stílusa undoríító volt, a ruhái slamposak, az arca pedig egyenesen zavaró. Ellenben egyesekkel.
- Hivatalosan asszimilálódom a minisztériumi munkához, aztán visszatérhetek a boszorkány- és varázslómegfigyelési feladatkörömhöz. A kérdés inkább te mit csinálsz itt? A neved is más, 007-es? - vonogattam a szemöldököm élcelődve.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
nyitott lány vagyok, de a játékom nem.
Írta: 2018. október 8. 14:38
Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

A mutatóujjam egy pillanatra az ajkamra csúszott, doboltam is kettőt-hármat rajta, mielőtt még visszanéztem volna rá.
- Is-is? - kérdeztem vissza szórakozottan vigyorogva, azt hiszem, ennyit igazán megengedhetek magamnak, ha már egyszer itt vagyok. Bár nem vagyok teljesen tisztában vele, hogy meddig lehet elmenni munkatársak ügyében és honnantól számít zaklatásnak, vagy csesznek le, hogy amúgy nem kéne a munkatársakkal az ilyet.
- Jól esne? Lehet róla szó, ha attól jobban érzed magad - fülig érő vigyor telepedett ki az arcomra, de persze, nem akartam megütni. Nem, mintha gondom lett volna vele, ha attól jobb a közérzete... isten lássa lelkem, hallottam már bizarr dolgokat. - Úrinők teli szájjal nem beszélnek.
Elég jól állt neki ez a póz, el is nézegettem volna még egy darabig, de helyette csak felültem az asztalom szélére. Közben ő becsukta az ajtót, nekem meg akaratlanul is megint deja vum volt. De legalább a rémes titkárnő nem leselkedett az ajtókeret mögül.
- Csak nem hajtottad túl magad? - érdeklődtem, a szemöldökömet felvonva, eltűrve egy kósza tincsemet az arcomból, meg kicsit megigazítottam a csajokat is a felső alatt.
- Nem úgy nézel ki, mint aki a sztahanovista kitüntetésre vár - jegyeztem meg végigmérve, mert ahogy itt ácsorgott az irodámban, tagadhatatlanul vonzóan, nem láttam rajta egy szemernyi munkakedvet sem. Kicsit oldalra biccentettem a fejemet, rajta tartva a tekintetemet, az ajkamba harapva. - Dolgozom. Luna. Nem hasonlít a Charityre, de szeretem. Ismerkedni jöttél?
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
nyitott lány vagyok, de a játékom nem.
Írta: 2018. október 8. 15:03
Ugrás a poszthoz

Mr Hottie


Nem vágyott külön pofonra, pedig van aki azt állítja, isteni a jobbhorgom. Persze, vétek lett volna azt a csini pofiját elrondítani, szerintem éppen ezért a börtönben sem bántotta volna őt senki.
- Hát, ahogy érzed - mosolyogtam el szélesen, vonva is egyet a vállamon. - Illik is, különben még a végén megsértesz. Nem akarod tudni, milyen vagyok dühösen.
Az emberek nagy része nem akarta tudni és mégis sikerült már egy párszor úgy felhúzniuk, hogy szinte magamon kívül voltam. Pont mint aznap, mikor felmondtam a minisztériumban, majd az előző helyemen is. Kellett is pár hét, mire lenyugodtam teljesen és már nem kaptam agyérgörcsöt minden f.szitól, aki szembejött velem az utcán. Lassan becsukta az ajtót, majd beljebb tessékelte magát és láttam az arcán, hogy szemlélődik. Én is ugyanígy szoktam belépni mások irodájába.
- Olyasmi? - kérdeztem felvont szemöldökkel, nem pont úgy nézett ki, mint akit annyira könnyű lenne túlhajtani. Volt is ebben egy kis tapasztalatom, annyira nem volt egyszerű lemeríteni.
- Pont ez? Fura vágyaid vannak egy ideje. Ebben nem tudok segíteni - tartam szét a kezeim egy pár pillanatra, meglehetősen tanácstalanul. Nem mintha rám tartozott volna, mit is akar, vagy mit nem.
Láttam a kis kerülőt, amit tett, bár nem tudom, mi értelme volt, nem volt semmi látnivaló az irodámban, ahogy azt is, hogy ez a póz egyáltalán nem kényelmes.
- Hát még ha láttatok volna a botox és a push-up melltartók előtt. Pfuuu, az a banya! - kaptam a fejemhez, meresztve a szemeimet, majd az ajkamhoz érintettem a mutatóujjam. - Forró kávét öntöttem a felettesem ölébe és az aktáira. Tesztelik flúgos vagyok-e még. Be fog állni a hátad.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 15:03
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 15:13 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

- Én is, amíg csak lehet - nevettem el magam kicsit, mert nagyon magamon kívül tudtam lenni, mikor dühös vagyok, az pedig sokminden, de nem szép látvány. Olyankor utólag volt, hogy magam is meglepődtem, mennyi _kedves_ dolgot állítottak a cselekedeteimről.
Nem látszott boldognak a ténytől, hogy itt kell lennie, de nem igen tudott érdekelni, ez mindenkinek a személyes nyomora, ha valami nem tetszik, fel lehet mondani, ahogy én is megtettem. Más kérdés, hogy ő jobb esetben nem lesz soha vetkőzős táncos.
- Nem vagy egyszerű eset, hm? - kérdeztem vissza, miközben a kávémba kortyoltam, elővéve a termoszomat a táskámból. Rendes, finom, friss, forró kávé volt, egy leheletnyi vaníliával és fahéjjal. Olyan igazi, kényeztető ízvilága volt.
A feltételezés, hogy prűd lennék már magától nevetésre késztetett, sok mindent mondták már rám, de ezt még nem. Nem hiszem, hogy bárki ezt gondolta volna rólam, mióta betöltöttem a 14-et.
- Én? Ezt miből gondoltad? - kérdeztem szórakozottan, végigmérve, majd feljebb toltam a szemüveget az orrnyergén, ha már egyszer rajta volt és karnyújtásnyi távolságba került. Nem tudtam eldönteni, hogy mert irritált, hogy lecsúszott, vagy azért, mert rajtam volt a kényszer, hogy hozzáérjek. Talán is-is. - Kamuszemcsi vagy dioptriás?
Kicsit talán tettem magam, mert hát, sosem értek hozzám tűvel plasztikai műtétek kapcsán és sosem volt push-up melltartóm sem, így is meggyűlt néha a bajom azzal, hogy a helyén maradjon, aminek kell, nem akartam még pluszban megpárnázni felfelé! A nézése, meg a kiöltött nyelve láttán sokatmondó pillanást vetettem rá, de aztán csak nevetve vontam egyet a vállamon.
- Öreg vagy már te is, nem emlékezhetsz mindenre jól.
A kérdés a kis balesetemet illetően olyan rossz előérzetet ültetett el a lelkemben, mintha csak tudott volna valami többet is, de nem akarta volna az orromra kötni. Mesélte vajon valaki neki?
- Asztalostól - szűkszavú válasz volt, de őszinte, nem takargatom a hibáimat és bár az állásom ment rá, nem bántam meg azt a hirtelen felindulást. Helyette csak kissé hátrébb csúsztam az asztallapon, letéve a csukott termoszt, és a könyökömre támaszkodva félig elfeküdtem. - Majd szólj nekem is, ha találtál egy jót, engem is igazán átmozgathatna.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
nyitott lány vagyok, de a játékom nem.
Írta: 2018. október 8. 15:17
Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

A barna szempár a termoszomra tévedt, én meg kis szende, de azét büszke mosollyal pillogtam hevesen, a plafonra függesztve a tekintetem, hogy igen, ez vagyok én. Ügyes, okos és még szexi is. Nem mindennapi kombó. Az epikus szerénységemet már szóba sem hozva. Párját ritkítja.
- Kérsz belőle? - kérdeztem felvont szemöldökkel, felé tartva kicsit a fémpoharat, mert nem vagyok nagyon irigy és azt hiszem, történt már ennél kevésbé higiénikus testnedvcsere is a részünkről. - Hogyan? Rövid szoknyákkal és jó kávéval? Ez nem az én dolgom lenne.
Mert ugye egy jó titkárnőnek ezt mind hoznia kéne csettintésre, erre itt mit kapnak a férfiak motivációnak? Mártit. Ennél nagyobb pofon a munkaadók részéről már csak az lenne, ha nem járna cafetéria az álláshoz. Közben a kezem közelebb csúszott kicsit, nem tudom, csak a fizikai kontakt miatt, vagy tényleg zavart-e a tény, hogy lecsúszott a szemüvege.
- A látáskárosodás illik hozzád - nevettem fel kicsit, még az orrom is grimaszba ráncolva, de aztán csak visszahúztam a kezemet, mielőtt még felnyom munkahelyi zaklatás címén.
- Azt mondod? Hát, biztosan neked van igazad - gondolkoztam el kicsit, lepillantva a dekoltázsomra, mielőtt még ráfogtam volna egy pillanatra, majd olyan 'not bad' grimaszt vágva bólintottam párat. Nem rossz.
Nem volt velem egyszerű az élet, de nem is állítottam soha senkinek, hogy tökéletes lennék. Sőt, legtöbbször rávilágítottam a vendégeimnek is, hogy én vagyok a legjobb hiba, amit valaha elkövethetnek. Akár többször is. De persze, ez nem volt igaz aznap, akkor csak sok volt minden és elegem lett abból, hogy nem értik a "fogd be és ne emlegesd" jelentését.
- Nem csodálom - nevettem fel halkan. - Igen? Furcsa egy időpont a munkakezdéshez. Mennyire jó?
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 15:26 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

- Biztos? Pedig jó - vontam meg a vállamat, mielőtt ismét beleittam volna, de csak pár pillanatra, nem erőltetem én túl ezt a kávé dolgot. Kinek jó az? Magamnak vettem és nem neki, ha nem így lenne, még érteném, hogy erőltetem, de így nem igazán. - De csak majdnem.
Ezt ki is kellett emelnem, mert nem vagyok egy jótékony alkat, nem Charity a második nevem, a legnagylelkűbb, amit valaha tettem emberekért, az volt, hogy nem hívtam az őrt, mikor a "no touch" szabály ellenére valaki a seggemre markolt. És ennyivel le is tudtam.
- Hol jársz te fejben, kedves? - kérdeztem felvont szemöldökkel, mert nagyon is látszott rajta, hogy nem itt, hanem valami jóval kellemesebb helyen. És ezt mondjuk meg is értettem, én is szívesebben lettem volna Hawaiin, mint itt, de ez nem volt opció.
- Nem tudom, csak szexi, baj? A nők buknak az okos pasikra - világosítottam fel, ha ez még nem lett volna a számára teljesen egyértelmű. Akkor majd ez után, én nem fogok kevésbé sztereotípikusan hozzáállni ehhez, a nők nagy része iszonyú szuka és tényleg az tetszik nekik a szemüvegben, hogy a pasi okosabbnak tűnik tőle.
- Nagyon kis rendes vagy - vigyorodtam el, mert általában nem arra szoktak fogadni a pasik, hogy valakinek igazi a dekoltázsa, mikor éppen nagyobb volt a mellbősége. Nem akarok köcsög lenni, de általában igazuk is van, hogy nem bízzák el magukat, a szilikon rulz.
- Nem ígérhetek semmit, lehet, hogy pár hét és valamit elcseszel, én meg elkattanok és hulk lesz belőlem - nevettem fel, de nem tudtam elszakítani a pillantásomat az arcától. Hogy lehet valaki ennyire helyes? Fair ez egyáltalán? Nem hinném! - Hm, és nem kéne ehhez egyeztetni vele? Vagy vannak ilyen VIP jogok, mint bejelentés nélkül érkezni?
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
nyitott lány vagyok, de a játékom nem.
Írta: 2018. október 8. 15:30
Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

- Hawaiion - közöltem, majd a nyelvemmel kicsit kitoltam oldalt a pofim, hogy igen, én ellennék ott. De persze, lennék ötleteim, hogy mit is csinálna most szívesen inkább. Nekem is lettek volna elképzeléseim, hogy mit csinálhatnék most inkább a meló helyett.
Aztán ő megállapította, hogy bizony, tudja, hogy jól áll neki, ezek után k.rva élet, hogy én nem fogom arról győzködni, hogy mi illik hozzá és mi nem. Nem stílustanácsadó vagyok, csak egy nő, aki párszor alá rakta magát. Vagy fölé, attól függ éppen milyen napja volt.
- Tény, nem igen kell bárkinek rossz szava legyen rád - állapítottam meg, mert ha olyan kedvében volt, nagyon értett hozzá, hogyan kell adni. Azt hiszem, mintha vigyázott volna arra, hova is ér a kezével, pedig Isten lássa lelkemet, nem voltam az a fajta, aki szexuális zaklatásért perel a munkahelyén, mert megfogták a melleit. Jó dudáim vannak, mit várunk, emberek?
Közben kitértünk egy kicsit arra is, hogy az előző körben kirúgtak, mert lobbanékony voltam, de szerintem ő nem volt éppen veszélyben, szerintem nem tudott volna olyat csinálni, amivel irdatlanul felhúz.
- Elég szomorú, most kinek a seggét fogom stírölni a folyosón? Szégyellhetnéd magad - húztam el kicsit a szám, mielőtt rántottam volna egyet a vállamon, de olyan kis nőiesen csak. Van mikor belefér a majd szétesek vonogatás is, de ez nem az a nap.
Az ajánlatra felvontam a szemöldökömet, majd odébb toltam a lezárt kávésbögrém, mielőtt még _véletlenül_ felborítom.
- Mennyire különlegeseknek? - kérdeztem elmélyítve kicsit a hangom, mielőtt feljebb emelkedve még az ingébe markoltam volna a mellkasán, hogy közelebb húzzam, jóformán az arcát súrolta a leheletem. Kissé feljebb húztam a térdem, így a combom a csípőjét érintette, mielőtt szédítően közel hajoltam volna az ajkaihoz. - Én nem szoktam gondolkozni az ilyenen.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 15:35 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

A kijelentésre elégedetten mosolyogtam és bólintottam. Sosem jártam Hawaiion, sőt, ha őszinte akarok lenni, nem is igazán utaztam életem során, így egy kicsit olyan valószerűtlennek tűnt nekem az összes létező szigetország, meg a szédítően kék tengereik.
Lehet, hogy sokan nem igazán azzal voltak elfoglalva, egy pasi mennyire okos, mert előbb merült fel bennük, hogy milyen vastag a tárcája, vagy a f.rka, de attól én még értékeltem ezt a kis pluszt.
- Igen, ezt mintha már említetted volna - jegyeztem meg kislányos elégedettséggel, mert bizony, nem az első alkalom, hogy ezt hallom tőle, és azt hiszem, hogy nem is ok nélkül küldték ide az Isten háta mögé dolgozni sem. Az osztályán lévő nők tuti gyászolják, én legalábbis megrabolva éreztem volna magam.
- Nem kötelező, legfeljebb majd keresek mást. Ha megteszed, azért tedd, mert akarod, ne azért, mert én azt akartam - néztem rá szinte már-már kiábrándult fejjel, összepréselve az ajkaimat, de aztán valahogy csak fölém hajolt, én pedig az ingébe markolva rántottam közelebb, hogy velem ne szórakozzon. Az egyik kezemmel még mindig az ingét szorongattam, holott tudtam, hogy el kéne engedni és mondjuk kipakolni helyette.
- Szarom az etikettre. Csókolj meg, de úgy, hogy érezzem! - nevettem fel egy pillanatra, mielőtt még elengedtem volna a felsőjét, a tenyeremet a mellkasára simítva, majd lassan az oldalára csúsztattam.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 15:52 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1


- Csak párszor - ismételtem utána, bár nem hittem, hogy ez igaz lenne. Mert tényleg említette, de szerintem többször, mint az szükséges lett volna. De persze én nem fogok neki szentbeszédet tartani, hozzám nem azért járt, hogy kioktassam, csak hogy szórakoztassam a legjobb tehetségem szerint.
- Mire nem? - kérdeztem vissza gyorsabban is, mint az szükséges lett volna, de attól még igaz volt. Persze, szerettem mikor az embereket a puszta létemmel tudtam motiválni erre, vagy arra, jobban ismertem az érzést, mikor a fehérneműd és a bőröd közé csúszik a bankjegy és szerettem is. A munkám része volt és nagyon jól is kerestem vele, köszönöm. De most éppen nem ezt a mesterséget fejlesztettem tökélyre.
Azt hiszem, hogy talán próbált meggyőzni róla, hogy amit csinálok az helytelen és nem kéne, de ezen gondolkozhatott volna akkor, mikor fölém hajolt, miközben az asztalomon tespedtem.
Túl kevés, túl későn.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 15:53
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 16:05 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

- Eddig nekem nem is volt - rántottam egyet a vállamon, vigyorogva. Nem igazán lehetett rá soha, semmilyen panaszom, úgy bánt velem, mint egy úriember. Aki hevesen szereti és egy ideje már magányos is. De attól még úriember. Most viszont nem igazán ezt éreztem rajta, ahogyan fölém magasodott, kicsit talán provokáltam is, mert én húztam közelebb... de mentségemre szóljon, hogy kellett az a csók. Jobban, mint gondolnák. A keze a tarkómra csúszott, ahogy egészen közel húzott. Talán még egy pár másodperccel tovább is húzta a csókot, mint ahogyan én tettem volna, de kellemesen bizsergető érzés volt a határozott érintése. Hangosan kaptam levegő után.
- Oh, most mégis kéne, csak azért, hogy ne bízd el magad túlságosan - kuncogtam fel, aztán belülről az ajkamra haraptam, ahogy a keze lassan végigsiklott a hátamon, egészen a seggemig. Ott jó. - Ez téged zavar? Az iménti hang alapján mintha nem bánnád...
Mert ezt már hallottam egy párszor és a tekintetébe is biztosan belepirultam volna, ha nem lettem volna ennyire... tapasztalt.

Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 16:32 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

- Ne nézz így, nem vagyok jövendőmondó - tartottam fel a kezeim megadóan, de csak egy pillanatra, mert azért én nem esek túlzásokba, nem vagyok egy túlzottan teátrális alkat. Ha engem felidegesítettek, jóval egyszerűbb formát találtam rá, hogy bemutassam a feszültségem.
Most azonban nem a stressztől feszültek be az izmaim, egész egyszerűen csak adta magát a helyzet és kénytelen voltam őt közelebb húzni, ahogy fölém hajolt. Akartam, kellett, szükségem volt arra a csókra, ahogy az ingébe markolva húztam közelebb.

Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 16:47 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

Vannak pasik, akiknek nem áll jól, ha mosolyognak, mert idiótán néznek ki tőle és csak letörölném az arcukról, mikor meglátom. Mert ne legyél már retardált, gyerek, nézzél már ki úgy, mint egy valódi férfi. Légyszíves. Tedd meg nekem ezt a szívességet, hogy húzol a fejedbe egy mekis zacskót. Köszi, édes vagy.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 16:52
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 16:52 Ugrás a poszthoz

Tökikém Love
yoursis

Többször is az órámra néztem, mert engem korábban engedtek el és hét után jelenésem volt, de előtte nem ártott volna valami kaja. Ki hitte volna, hogy már az első estémen meló után a pizzázóban fogok várakozni, egy dobozra várva? Szóval bejöttem rendelni, miután rá kellett jönnöm, hogy kié is a hely, aztán utána hazasiettem, hogy lezuhanyozzak és átöltöztem, hogy azért valahogy ki is nézzek, a szoknyám meglehetősen megviselt állapotában volt. Még a hajam is megmostam, szóval úgy éreztem most magam, mint aki egy álomból lépett ki, bizony. Bár tény, hogy a ruháim kicsit túl sokat takartak a megszokotthoz képest, de épp jó volt így is.
Végre kiadták nekem a dobozt, én pedig elbűvölő mosollyal megköszöntem, miközben felnyitottam. Ekkor hervadt le a mosoly az arcomról és a kis tinifiú felé fordítottam a dobozt a szív alakú pizzával.
- Ez úgy néz ki, mint ami diétás? Mondtam, hogy szénhidrátmentes tésztából kérem. De igen, mondtam - komorodtak el a vonásaim egyre jobban, ahogy pislogás nélkül meredtem a srácra. Nem, nem történt ilyen, a kaja tökéletes volt, pont olyan, amit kértem. Extra feltéttel, szív alakban. De beszélnem kellett az öcsipókkal és a kissrác nem volt túl készséges. - Nem érdekel. Beszélni akarok a főnököddel, méghozzá most, ha nem akarod, hogy rátok hívjam az ANTSZ-t!
A srác tök megszeppenve remegett meg egy pillanatra, miközben hátrasietett a konyhába, én pedig visszacsuktam a dobozt, elégedetten elmosolyodva, amint becsukódott az ajtó mögötte.
- Mit nézel így? Te sosem hajtottál még ingyen cuccra? - kérdeztem flegmán, de a kiscsaj valami olyasmit mondott hogy "ciki", mire teljesen felé fordultam és nem kicsit fölé magasodtam. Szerintem összeszarta magát. - Tüncike, a saját dolgoddal foglalkozz. Az olyan lányokat nyelem le keresztben, reggelire, mint te.
Aztán a kissrác visszatért hátulról és intett, hogy kövessem, én pedig a magassarkúim ütemes koppanásától kísérve sétáltam hátra.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 16:53
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 16:56 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

- Én is így gondolom - bólintottam széles vigyorral, mivel soha nem volt egy pillanatig sem panaszom rá.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 17:00 Ugrás a poszthoz

Tökikém Love
yoursis

Ritkán szoktam ennyire durván kamuzni, de most szemrebbenés nélkül megtettem, miután a srác azt mondta, hogy a főnökével nem lehet csak úgy beszélni. Komolyan, mintha maga az angol királynő lenne az öcsikém, akinek éppen nincsen fogadási-ideje. De most kicsit kivillantottam a fogam fehérjét a megszeppent tinédzserre, aki hirtelen már sokkal készségesebbnek mutatkozott azt illetően, hogy találkozhatok-e a helyi főnökkel.
Még fújtattam egyet a kiscsajra, majd a strasszos topogóimat szedve bekopogtam a folyosón a sráccal.
Az öcsém háttal állt, fel sem pillantott, elfoglaltnak tűnt, ami furán idegen tőle. De nagyon jól állt neki, egy kicsit el is kellett mosolyodnom, mert úgy nézett ki, egyben van az élete és boldog.
- Kisasszony! Hát ilyet sem mostanság hallottam - nevettem fel kicsit, de aztán megpaskolgattam a srác arcát, összecsücsörítve az ajkaimat. - Jaj, nyuszkó, édes vagy, kösz a kaját, nagyon királyul néz ki. Bocs a kis félreértésért.
Aztán intettem neki, hogy húzzon el, de erre csak aztán volt hajlandó, hogy Ari is engedélyt adott neki. Én meg ledobtam a kajámat a szekrényre, mielőtt még széttártam volna a karjaimat széles vigyorral és két lépéssel ott is teremtem, majd szorosan átöleltem. Majdnem egy szemmagasságban voltunk, csak hat centivel volt magasabb nálam, de szélességre bőven vert rám. Jó kiállású fiú volt.
- Mi van tökikém, nem örülsz nekem? - nevettem el magamat, nyomva két hatalmas puszit az arcára. Nagyon hiányzott már nekem, nem is tudtam volna tagadni. - Hát milyen elegáns vagy!
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 17:01
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 8. 17:27 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

Sok dologgal megvádoltak már életem során. Hogy nem vagyok normális, hogy jeges szívű, kegyetlen liba vagyok; hogy a borravalóm talán nem véletlenül magasabb, mint a többi lánynak. De azzal, hogy a memóriám ne lenne elég pontos és mindenre kiterjedő, az nem tartozott ezek közé. Kivételesen jól emlékeztem a részletekre, főleg, ha érdemes volt. Mint a mosoly íve az emberek arcán, az érintése, vagy a szeme pontos árnyalata.
Az ördög a részletekben rejlik.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 8. 17:27
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 10. 20:34 Ugrás a poszthoz

Nesztor
#Luna

A hivatalból egyből a pizzázóba siettem át, azt hiszem, hogy kicsit sűrűre sikerült terveznem a napomat. Mégsem éreztem úgy, hogy fáradt vagyok, mikor kisétáltam a műszakom lezártával az ajtón. Nagy csókot nyomtam az öcsikém homlokára, majd átöltöztem civilbe és hátra sem pillantottam. Ez mindig így volt, csak kiléptem ajtókon és még csak a szemem sem rebbent, ahogy távoztam.
De valahogy nem húzott a szívem haza, így arra lettem figyelmes, hogy a lábam teljesen más irányba vitt.  Végigjártam a Fő utczát, néhány kirakaton végighúzva az ujjbegyeim, majd széles vigyorral letöröltem a rajtuk maradt porréteget.
Talán direkt volt, talán nem, de végül a tavacska partján sikerült kikötni. Nem sűrűn jártam ide, nem is voltam itt hosszú ideje, de voltak helyek, ahová mégis visszahúzott a szívem kicsit. Ez is egy ilyen volt. Szóval a kezeim zsebre vágva sétáltam a parton. Ki kellett élvezni, hogy még nem fagysz halálra, amint kiteszed az ajtón a lábad naplemente után. Az is egy olyan pont volt, ami egyre csak közelebb csúszott a délutánhoz.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 11. 13:22 Ugrás a poszthoz

Nesztor

Azt hiszem, kicsit talán túlságosan el is merülök a természet nyújtotta szépségekben, mert szinte fel sem tűnt, mikor elhaladtam a mellettem sétáló mellett. Megszokott már a számomra, hogy néha csak kizárom a külvilágot és meg sem próbálok tudomást venni róluk, az utóbbi években ez nagyon jól jött, mert a munkám végére néha már csak nem akartam társaságot.
Aztán berobban a képbe a kutya, mint egy bomba, letarol a lábamról és hanyatt vágódok, olyan erővel, hogy a levegő egy pillanatra a mellkasomban ragad. Meddőn kapok az oxigén után, miközben a kutya heves örömmel üdvözöl, mintha régi bajtársam lenne. Mikor végre felenged a rekeszizmom, és egy nagy sóhajjal kiengedem a levegőt, eltolom a fejét óvatosan, de határozottan.
- Na, haver, óvatosan! - mosolyodom el kicsit, felülve lassan és megmozgatva a vállaim, hogy a maradék levegőt is kiengedhessem. A gazdája is megérkezik közben és nem igazán úgy veszem észre, hogy képes lenne az állat megfékezésére. A kezét is nyújtja, hogy felsegítsen, de csak rá vetem a pillantásomat, majd talpra emelkedem és leporolom magamat, anélkül, hogy elfogadnám a segítséget. Ez amolyan reflex, önálló nő vagyok, nem szükséges a külső behatás, hogy megálljak a lábamon.
- Örvendek, vagy valahogy így. Luna - biccentek apróbbat, miközben alaposabban is végigmérem az előttem álló férfit, amennyire a fényviszonyok ezt lehetővé teszik a számomra. A beállásából ítélve, hogy a válla megfeszült, kínosan érzi magát, de ugyanakkor kíváncsi tekintettel méreget. Kissé felvonom a szemöldökömet.
- Nem tudom, mik a lehetőségek?
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 11. 16:14
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 19. 03:20 Ugrás a poszthoz

Nesztor

- Nem igazán, kevesen tudják a nevemet, és ha mégis, általában mással voltak elfoglalva. - Nem kifejezetten a kifinomult a legjobb jelző a társaságokra, amelyekben az esetek nagy többségében mozgok. Vagy ha mégis, akkor másra kaptam bókot, a nevem huszadrangú volt. - Nos, minden nap tanul valami újat az ember.
Kiropogtatom a hátamat és hagyom, hogy az ajkaim szélére azért kiüljön egy egészen apró mosoly. Mert hát, soha, senki nem szokott ennyire erősen pedálozni azért, hogy egy kicsit jobbá tegye az estémet.
- Azok bizony.
Még meg is erősítem, hogy igen, erre gondoltam, az a minimum, hogy kicsit kárpótol, miután a kutyája képes volt és rám vetette magát. Hízelgő ez a fajta érdeklődés, de csak akkor, amikor éppen nem lihegnek a nyakamba. Bár néha tehetek kivételeket.
- Igazából lehet, hogy elfogadnám a vacsorát, de egy pizzáért most lelkesebb lennék, mint a görögért. Csak eszembe jut és belekordul a gyomrom - nevetek fel, hangosan, miközben kicsit még az orromat is ráncolom. Ettől eltekintve ez nem vicc. Már volt benne gyakorlatom, hogyan is passzoljam le az ilyen lakásra invitálós szövegeket. Valahogy soha nem rajongtam az ilyen elhamarkodott meghívásokért. Szomorú. A keze a kutya fejére simul, majd megvakargatja, valószínűleg stresszt csillapít, mire az ajkamba haraptam kicsit belülről.
- Persze, ez csak egy lehetőség. De olyan, amihez pozitívan állok.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 21. 22:17 Ugrás a poszthoz

Nesztor

Nem vagyok barátságos és azt hiszem, ez nem is feltétlenül a helyzet teszi. Ha annyira édes egy nő lennék, nem álltam volna aurornak és pláne nem azon a területen, amire szakosodtam. Szóval a szemem sem rebben, ahogy a kutyás férfira nézek.
- Nem, a Félszemű jó, ott tudom, hogy mit érdemes rendelni - vonom meg a vállamat lazán. Ott dolgozom, ha én nem tudom, hogy mit kéne enni, akkor azt hiszem, hogy leginkább senki. Jó, esetleg Ari meg a szakácsfiú még nálam is jobban tudják, de nem sokkal. A tekintetem a kutyára siklik, majd vissza a férfira. Annyira végül is nem lehet katasztrofális ez az este. - Nem, nincsen bajom az állatokkal, ameddig nem próbálnak meg agyonnyomni.
Nekem soha nem volt saját kutyám vagy cicám, csak egyszer egy aranyhalam, amit aztán anyám megivott. Nem akarom tudni, hogy sikerült neki, de valami nagyon intelligens estéje lehetett, ebben a mai napig biztos vagyok.
- Akkor mehetünk? - biccentem oldalra a fejemet, miközben a szőke tincseim egy oldalra omlanak. Már félhomály van, elég nehezen látnék itt, nem is szívesen maradtam volna túl sokáig. - És mi járatban volt éppen erre?
A karjaim magam köré fonva próbálok meg beszélgetni, ha már egyszer társaságom akadt előre láthatóan egész este.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. november 17. 21:09 Ugrás a poszthoz

Tökikém

A szakácsfiú elég bizonytalannak tűnik, mintha nem akarná elhinni, hogy nekem jogomban áll kettesben maradni az étterem tulajával. Na, nem mintha akkora veszélyt jelentenék rá, ha én nem vagyok, valószínűleg meg sem érte volna a felnőttkort.
- Túlzás, hogy tudom, de sejtem - vágom zsebre a kezeim, kissé előre tolva a csípőm, miközben hátrébb dőltem a felsőtestemmel, mint aki így egy lépés távolságból nem látja elég jól. Pedig sok dolgot mondhatunk el rólam, de hogy ne lennék jó megfigyelő, azt nem.
Látom rajta, hogy zavart, de szeretném, ha ez elmúlna. Ha csak simán olyanok lehetnénk, mint egy normális testvárpár és nem kellene folyamatosan azon rágódni, hogy melyikünk tipor a másik lelkébe és éppen aktuálisan mivel.
- Megvolt az első munkanapom. Itt fogok dolgozni a hivatalban. Azt mondták, hogy meglátják, megbízható vagyok-e újra. Talán visszakapom a régi állásom - vonok egyet a vállamon. Ő az első, akinek elmeséltem. Nem igen volt olyan, akinek eddig ezt elmondhattam volna és kicsit hiányzott is, hogy megint mindent megbeszélhessünk. Olyan volt, mintha kicsúszott volna a kezeim közül.
Leülök inkább a székre, ami úgy tűnt, a legstrapabíróbb a helyiség szedett-vedett dolgai közül.
- Helyes, az egyik ismerősömhöz megyek, nem szeretnék üres kézzel beállítani. - Még fel is horkanok kicsit, mintha abszurd is lenne az elképzelés. Más részről csak tudom, hogy Bence hajlamos olyasmikről elfelejtkezni, mint emberi szükségletek. - Sok pénzed ölted bele a helybe?
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. november 20. 22:10 Ugrás a poszthoz

Tökikém

- Még szerencse, hogy nem akarok tetszeni neked - horkanok fel, mert az utolsó ember a földön, akinek imponálni akarok, éppen előttem áll. Más kérdés, ha tudná, hogy éppen váltásruha van a táskámban, hogy átöltözzek, mielőtt Bencéhez megyek, most ki lenne akadva. Márpedig át fogok, mert tetszeni szeretnék neki.
- Eddig is eléltem, szóval valahogy nem tudok rajta stresszelni, öcsipók. - Azt kéne mondanom, hogy sajnálom, de a tény, hogy cseszeget, nem igazán arra késztet, hogy megalázkodjak előtte. Volt, amikor tényleg nem voltam büszke magamra, de most nem érzem, hogy lenne miért szégyenkeznem.
- Csak bemutatkoztunk, nem tudok nyilatkozni.
Nem volt unszimpatikus, de nem azt mondom, hogy most azonnal a legjobb barátomnak akarom őt tudni. Nem szeretem keverni az üzletet és a magánéletet, ha nem muszáj, bár voltak évek, mikor ebben nem volt választásom. Bence is így jött az életembe, legalább valami minimális élvezeti értéket cseppentett bele.
- De még milyen! Ma találkoztunk munkában és rá kellett jönnöm, hogy milyen rég nem is láttam -  vonom meg a vállam megint, holott van egy olyan érzésem, hogy ez is fel fogja húzni, de én vagyok az idősebb, azt csinálok, ahol, akivel, amihez kedvem van.
Valahogy sejtettem, hogy ennyi pénzét ölte bele és nem is lepődöm meg, ahogy elhangzik. Nem tolom az orra alá, hogy ha nem megyek el táncolni és nem találkozom Bencével, akkor most nem lehetne meg ez a helye, sőt, még mindig lent lennénk mindketten a pöcegödör alján.
- Ha kell egy kis plusz, szólj- nézek rá rezzenéstelen arccal. Komolyan gondolom, elég sok pénzem volt még elrakva a bankba, szóval nem lenne gondom vele.
Hagyom, hogy megöleljem, a fejem a vállának döntve kicsit, miközben lazán átölelem, hiányzik kicsit a régi idő, mikor még rendesen megvoltunk.
- Én is szeretlek, Töki - veregetem meg a vállát kicsit.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2019. január 18. 18:19 Ugrás a poszthoz

Mr Hottie
Workday nr 1

Jobban állt ez neki. A tény, hogy vidám, meg az, hogy hol van és éppen mit is csinál. Majdnem annyira jól, mint az a szemüveg, amit egy óvatos mozdulattal veszek le az arcáról és teszek biztonságos helyre, behajtva a szárait.
Erre nem lesz szüksége.
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2019. május 16. 23:24
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2019. április 17. 16:30 Ugrás a poszthoz

Wifey
#lunatica | ápr. 16 hajnal

Már lassan felkel a nap, ha másból nem is, abból látszik, hogy a szobát a mécseseken túl, amit meggyújtottam - hát jó az illata -, már a napfény is kezdi ellepni. Nem túl sokat aludtam, nem is tudtam, most is csak ülök itt, a lábaim Cassie ölében, miközben a szőlőlébe kortyolok, majd ismét az órámra pillantok.
- Nekem mondhat, aki, amit akar, szerintem a Titanic egy szar volt. Az a nő nem normális, hogy nem tudott odébb mászni? - mutogatok pár pillanatig, aztán inkább le is intem magunkat, majd leteszem a már kiürült poharamat. Szeretnék enni, valami nagyon töményet és édeset, de nincsen kéznél semmi olyan, a hűtőig pedig lusta vagyok kimenni.
- Asszony. Asszony. Az islert már megettem? Nem vagyok benne biztos - gondolkozom el pár pillanatra, mert valami édeset betoltam éjfél felé, de aztán meg mégsem, én nem tudom, már mi folyik.
Inkább csak a tévére pillantok, ami le van némítva, úgy megy a Magic Mike főmenüje, de már legalább három és fél órája.
- Rá ellett jönnöm, hogy az ex-vőlegényem egy barom volt... mármint, eddig is tudtam, de most be is ismertem... milyen fura, nem? - kérdezem, felvonva a szemöldököm, majd inkább a vállának billentem a fejem. - Mikor kéne ezt a szart megcsinálni?
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2019. április 17. 21:38
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2019. április 17. 22:45 Ugrás a poszthoz

Wifey
#lunatica | ápr. 16 hajnal

Az az üveg bor kifejezetten hívogató, de ugye van, amit nem szabad, elméleti szinten sem. Így csak összekoccitottam a poharamat Cassie-ével, majd szépen átöntöttem az italomat az övébe.
Ennek pedig már több órája, azóta csak vagyunk, mint a befőtt, én teljesen jól elvagyok, ha azt nem vesszük, hogy a Titanic szerintem egy szar. Mert oké, hogy kapribogyó még kis kutyaképű benne, de ettől nem lesz kevésbé irritáló. De persze, nem vitatom el, szép nyaklánc, meg minden.
- Attól még, hogy klasszikus, nem feltétlenül jó - helyesbítek, mert van film, ami más szerint klasszikus, szerintem meg csak szimplán régi és szar. Nem értünk a filmekhez, azt hiszem.
- Lehet, hogy ráültem... - ismerem el, majd kiemelem a félig a fenekem alá ékelődött sütis kartont. Van még benne kettő isler, meg egy kicsik kilapult brownie is. Elégedetten horkanok fel, vissza is csukva a fedelet.
- Ebben bizony igazad van - mutatok rá, közben bólogatok is, mert alighanem az egyenruha tette. Szerettem. Nem voltam szerelmes, nem tettem volna érte tűzbe a kezemet. De jó volt őt hazavárni, ragaszkodtam is hozzá, aztán... nem jött. Kellemetlen.
- Az jó lenne, nagyon is, majd guggolhatsz mellettem, míg pisilek. Milyen romantikus. Arie akarta, hogy csináljam nála. Nem csináltam. Most akkor jössz? - tudom, hogy viccelt, de kicsit cukkolom.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2019. április 20. 04:19 Ugrás a poszthoz

Wifey
#lunatica | ápr. 16 hajnal

Még jó, hogy nem áll neki védeni a Titanicot, mert lehet, hogy helyben robbannék fel, mégis miről beszél. De nem teszem meg, mert inkább csak az ölembe ejtem a szabad kezem, a másik még mindig görcsösen szorongatja a rá bízott szőlőlevet. Ez már vagy a harmadik pohár, kékszőlő, mert a fehér a gyengék menedéke.
- Jó, tényleg ráültem, de nagyon finom! Ha akarod, az egyiket neked adom... - jámborodom meg végül egy kicsit, felé tartva a dobozt, majd kiveszem az egyik csokis tetejűt és lassan az arcocskámba applikálom, nagyokat nyammogva rajta, kb épp csak nem egészben tolom be. Akkora lesz a seggem, mint Németország, de talán még úgyis jól fogok kinézni. Talán.
Magamon is érzem, hogy igazat adtam neki, valami tuti nem az igazi, de csak megforgatom a szememet és vonok egyet a vállamon, mielőtt még újabbat harapnék a sütimből, lassan el is tüntetve ezzel a föld színéről. Rövid és finom pályafutást tudhat a magáénak, béke morzsáira.
- Szeretnék enni, persze. A pizza jól hangzik, de kérd extra bazsalikommal és dupla sajttal. Vastag tésztával, túltolt feltéttel. Mindegy milyet. Oh te jó ég, éhenhalok - porolom az ujjaimról a maradék morzsákat, a kezem az abnormálisan korgó gyomromra csúsztatom. Aztán csak felveszem a kis tesztjeim és elindulok a mosdó felé, Cassiet magammal vontatva, ha akarja, ha nem. - Te jó ég. Mit fogok csinálni, ha negatív, Cass? Már úgy rákészültem.
Inkább felszusszanva feltépázom a dobozkákat, majd kétségbeesetten bámulok magam elé legalább egy percig. De már tényleg nagyon kell, szóval?
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2019. május 8. 20:13 Ugrás a poszthoz

Wifey
#lunatica | ápr. 16 hajnal

- Amúgy se akartam adni, csak szeretlek - közlöm mogorván, de aztán egyre szélesedik a mosolyom, ahogyan a kezemben nyugvó kekszre pillantok, majd lenyalom az ujjaimról a rájuk olvadt csokit. Istenien finom, talán kicsit még fel is nyögök, azon a módon, amit sokszor félreértenek.
A szerepek talán kicsit felcserélődtek, most ő iszik és én zabálok annyit, mint egy mamut, de szerintem továbbra is jobbra húzna minket a legtöbb pasi a Tinderen.
- Aha, csapasd, szerintem el fog fogyni. Rendelj hozzá profiterolt is, az övék jó szokott lenni. Meg jöhet egy tiramisu is. Nah, legyen inkább nutellás calzone. Uh igen, az, extra eperrel - veszem elő a tárcám a kanapé mellé hajított táskából és a mellei közé biggyesztek egy tízezrest. Még el is visítom magam, majd odébb teszem a sütisdobozt.
Aztán megyek ki a mosdóba, magammal húzva a nőt, aki egyedül túl sokat iszik, kicsit sajnálom is most ezért, de nincs mit tenni. Egy shot tequila se fér most bele.
- Ja, majd ráfogom, hogy bánatomban lett akkor a seggem, mint fél Florida. Bencének nem hiszem, hogy bejönne - grimaszolok, bár ha nem tetszik neki valami, akkor ott az ajtó. Lehet menni. Csak jöjjön is vissza. Vagy vigyen magával. - Meglátjuk. Mármint... Ismersz. Nem vagyok valami szerencsés, mikor családról, meg szerelmi életről van szó.
Aztán inkább csak belevágtam a dolgokba, mi bonyolultabb, mint az ember gondolná, pláne mikor eléggé nagyon kell pisilni.
- Ki gondolta úgy, hogy ez így jó lesz? És most még várni is kell? Édes f.szom.
Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2019. augusztus 19. 01:19 Ugrás a poszthoz

Bognácska
#nemszalonképesen. | aug 17, este

Azt hiszem, hogy kettőnk közül én stresszelek a dolgokon kevésbé. Lement a nap, sötét is van, meg nagyon meleg, én csak fekszem az ágyon és próbálok nem úgy izzadni, mint egy ló. Azért simogatom kicsit a pocakomat, mert a konstans hátfájás és a kívánósság ellenére nagyon várom már ezt a kis törpét. A dokik szerint már lassan illene megjönni, de egyelőre semmi furát nem érzek. Már azon kívül, hogy Bence folyamatosan bámul. Nem csak néz, hanem van, hogy arra kelek éjszaka, hogy néz.  Úgy, mintha mindjárt belehalnék abba, hogy vettem egy mélyebb levegőt.
Most végre nyugalom van, csak élvezem a csendet, a kezem a pocakon nyugtatva, mikor megrezdül a telefon, én meg a nem-várandós-Lunát is megszégyenítő sebességgel ülök fel, kapom le a szekrényről és nyomok a fogadásra, miközben már fel is kelek az ágyból.
Moderált gyorsasággal ki is kocogok a nappaliba, becsukva magam után az ajtót.
- Ne haragudj, itt vagyok. Minden rendben? - kérdezem viszonylag csendesen a nőtől a vonal másik végén. Nem értem, miért hívhatott fel ilyenkor, Bogna nem az a telefonálgatós alkat.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Frank Martina Luna összes RPG hozzászólása (45 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel