27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!


Kedves kavicsok,
kérünk mindenkit, hogy a gyorsabb és félreértések elkerülésére okot adó karanténból szabadulás és bekerülés, emlékezés érdekében levében vagy a témában tüntessétek fel a neveket, amennyiben több karakterről van szó. (Leírásban is szerepel.)
Navigátorok
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Zippzhar Mária Stella összes RPG hozzászólása (74 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 2. 14:27 Ugrás a poszthoz

David Clark

Ellazulva üldögéltem az udvaron egy hatalmas tölgy alatt. A hosszú iskolahét okozta fáradtságot pihentem ki éppen, kezemben egy hatalmas gyógynövény-lexikonnal. Egy-két arra tévedő embertől (nem voltak túl sokan, inkább a medencénél láttam nagy tömeget) kaptam is pár furcsálló pillantást, de ők nem is tudhatták, hogy a lexikon mögött egy egyszerű regény lapul, és azt olvasom ilyen jókedvűen. Bár nem tagadom, érdekesek a gyógynövények (nem véletlenül kölcsönöztem ki a könyvet, még szándékaim vannak vele), de még az én tudásvágyam is kikapcsol egy ilyen szép szombati délelőttön.

Olvasásomból egy hang ragadott ki, hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, annyira nem számítottam rá, hogy bárki megközelítene itt.
- Szia, én David vagyok, nem gond ha leülök ide melléd pihengetni egy kicsit?

Meglepettségemben egy pillanatig haboztam, de úgy tűnt ez őt nem zavarja, úgy döntött csak lehuppan mellém, és bemutatkozik.
-Én levitába járok, első évfolyamos vagyok, de úgy elfáradt a szemem a tanulásba, gondoltam egy kicsit lejövök és pihenek, sétálgatok, de annyira meleg van, hogy az kibírhatatlan. A rengeteg eső után, nagyon furcsa ez a hirtelen 30 fok számomra. Tudod én amúgy is Angliában nevelkedtem, így még nagyon is szoknom kell, itt ezt a meleg időjárást. Még jó hogy észrevettem ezt a szép nagy lombos fát, hogy le tudjak terülni egy kicsit

Nem szakítottam félbe, hallottam a hangján milyen jó kedvvel mesél mindenféléről, ami eszébe jut. Nagyon kellemes hangja volt, kezdtem egyre inkább örülni, hogy mellém csapódott. Egyik pillanatban, amikor éppen levegőt vett, gyorsan közbeszúrtam én is egy gyors bemutatkozást.

- Szia David, Mária vagyok. Talán kicsit megkésve mondom, de eddig nem igazán volt rá lehetőségem – igyekszem kedvesen szurkálódni, megbántani nem akarom, csak kicsit bajban vagyok a szavakkal - de örülnék ha csatlakoznál hozzám.

Halkan nevettem, és szerintem neki is lejött, hogy nem bántásból mondom.

- Én itt nőttem fel, Magyarországon, úgyhogy ezt még elviselem. De kíváncsi leszek az arcodra, amikor beköszönt a 47 fok. Valószínűleg ugyan olyan szenvedő lesz, mint az enyém is. – igyekeztem megütni egy kedves, kicsit viccelődő hangnemet – Ilyenkor adok hálát annak, hogy egy ilyen nagy kőépület, mint a suli, sokáig hűvös marad. Meg aztán, kint a fák alatt elviselhető. – kicsit kínosnak éreztem az időjárásról beszélgetni tovább (~tudja, hogy itt elviselhetőbb, azért jött ide, miért ismételtem meg, jesszus?~), ezért kicsit zavarba jőve témát váltottam  – Szerintem láttalak már órákon… Legalábbis úgy rémlik, mintha elég sok óránk lenne együtt.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:56
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 2. 20:48 Ugrás a poszthoz

David Clark és Angelica Black Wing

Még éppen csak felajánlottam Davidnek, hogy szívesen keresek vele valamilyen bűbájt, ami lehűt majd a melegebb napokon, amikor vidám köszönést hallottunk. Egy nagyjából velünk egyidős lány sietett felénk széles mosollyal az arcán, kezében egy fürdőruhával.

Miután David bemutatkozott, és Angelica leült mellénk a fűbe, mosolyogva én is elmondtam magamról pár szót.

- Szia, én Mária vagyok, szintén elsős levitás. – Megeresztettem Angelica felé egy barátságos mosolyt, és elkezdtem elpakolni a gyógynövénylexikont és a regényt a táskámba. – Jól megtaláltuk egymást. Mindannyian elsősök vagyunk, levitások, és itt kötöttünk ma ki, ebben a kertben.  Micsoda véletlenek!

David megemlítette a gyógynövénytant, és igen, már kezdett derengeni, hogy ott láttam már többször is. Úgy rémlik, hogy az is ő volt aki…

- Te voltál az, aki meghajolt a kalaplengető gomba előtt ugye? Annyira kedves gesztus volt tőled! Végülis megértem, ha már ő is hajolgat, néha-néha viszonozhatjuk a kedves üdvözlését. Tényleg tetszett! – mosolyogtam felé elismerően.

Közben feltűnt, hogy ezzel a felkiáltással a szavába vágtam, így gyorsan bocsánatot kértem, majd kérdőn néztem én is Angelica felé. Közben, hogy elfoglaljam magam, a korábban csak hanyagul ledobott kék taláromat összehajtottam, majd a már becipzározott táskám tetejére raktam.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:55
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 6. 19:56 Ugrás a poszthoz

Angelica Black Wing és David Clark

Visszamosolyogtam Davidre, örültem, hogy beigazolódott, hogy tényleg ő volt az. Kínos lett volna, ha mégis összekevertem volna valakivel.

-Nem az én könyvem Angelica, az tuti! Túlságosan vigyázok rájuk ahhoz, hogy el tudjam hagyni őket! - nevettem fel, majd bizonytalanság lett úrrá rajtam - De azért megnézem, biztos ami tuti... - miközben beszéltem, kinyitottam a táskámat, és elkezdtem keresgélni a benne lévő könyvek, és füzetek között - Minden tankönyvemet magammal hordom, hogy bármikor tudjak olvasni, ha kedvem szottyan rá, úgyhogy itt kell lennie vala... Igen, itt is van! Megtaláltam! De azért köszi Angelica! Ha szeretnéd később segíthetek megkeresni a gazdáját!  - megkönnyebbülten mosolyogtam, hogy nem vagyok olyan szétszórt, hogy egy tankönyvemet elhagyjam, majd szépen visszacipzároztam a táskámat, és félre raktam.

Valahol azt olvastam, hogy bizalmatlanságot árul el, ha beszélgetés közben magam és mások közé pakolom a dolgaimat. Amikor ez átfutott a gondolataimon, kicsit arrébb toltam a táskámat, így most már az nem Angelica, és köztem, hanem mögöttem volt.

- Én is csak az alap kötelezőket vettem fel egyenlőre, de majd meglátom hogyan sikerülnek a vizsgáim, és a szerint változtatok jövőre. Kicsit aggódom a dolgozatok miatt, remélem nem lesznek túl nehezek...

- Én szeretek kirándulni, nyaranta rendszeresen megyek egy mugli táborba, még az előző iskolámban ismertem meg valakit aki mesélt róla. Általában egyhetes, sokat túrázunk, de mellette vannak mindenféle vicces programok, fürdés, éjszakai túra, különböző játékok... - a kedvenc részeim mindig a játékok, és ezt talán láthatják is rajtam, hiszen rendesen fellelkesültem, ahogy meséltem. - És természetesen mivel muglikkal megyek, folyton vigyáznom kell, de hát páran azt sem vették észre amikor véletlenül (mikor még kisebb voltam) színváltóssá változtattam egy százszorszépet. Kicsit megijedtem, mert visszacsinálni már nem tudtam, de senkinek nem tűnt fel végül semmi.

- Jó volna, ha itt is szerveznének egy-két kirándulást év közben. Biztosan vannak érdekes helyek, ahova mondjuk egy mugli túravezetővel nem is tudnánk eljutni. Szívesen jelentkeznék, ha lenne ilyen.

David kérdésére (hogy melyik a kedvenc tantárgyam) egyből a gyógynövénytan ugrott be, nem is kellett sokáig gondolkodnom. Elmerültem a gondolataimban ahogy felidéztem magamban a szebbnél szebb és érdekesnél érdekesebb növényeket, amiket a lexikonban láttam. Ki is ment a fejemből, hogy válaszoljak, elmerengve, a képzeletemben gyönyörködtem a pipacsnarancs-csíkoscsalán hajtásainak gyönyörű színében.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:55
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 13. 20:33 Ugrás a poszthoz

David és Angelica

- Jövő héten körbe kellene kicsit kérdezősködni, hogy tényleg akadna-e rá jelentkező, - javasoltam a szervezett kirándulások ötletére - és ha esetleg összegyűlne egy kisebb csapat akkor kereshetnénk vele egy tanárt, vagy prefektust. De szerintem nem kéne leszűkíteni levitásokra, biztos más házakban is vannak akiket érdekelne.

- Hát félni, még nem félek... Aggódni is csak most aggódom, mire eljutunk a vizsgákig, addigra valószínűleg megtanulom az anyagokat... Legalábbis... Remélem...

Az előző iskolámban rendszeresen tanultam, mindig jól felkészültem a dolgozatokra, és szeretném ezt a jó szokásomat itt is megtartani. Eddig a sok újdonság kicsit hátráltatott, nagyon sok mindent olvasok a könyvtárból is, úgyhogy kicsit el vagyok havazva, de ha beleszokom az ittlétbe, biztos könnyebben haladok majd a tanulnivalókkal. Apropó, könyvtári könyvek... Még ki akartam venni egy csillagképelemzésről szóló kötetet, hogy legyen mit olvasnom, ha végzek a gyógynövénylexikonnal. Annyi minden lehet ebben a könyvtárban amit máshol nem tudném elovasni, és ez olyan kíváncsivá tesz! Tudom, hogy most egy kicsit csapongok a témák (gyógynövénytan, asztrológia) között, de hát csak így érhetem el, hogy találjak valamit ami igazán tényleg komolyan a szenvedélyem lesz majd! Viszont most hogy így elszaladt a mai nap, lehet ráérak majd holnap menni a könyvtárba...

David kérdésére megkordult a gyomrom. Hiába, régen volt az a reggeli. Gyorsan megköszörültem a torkom, és éreztem ahogy a hajam takarásában a füleim elvörösödnek (meg talán az arcom is?! Jujj, ugye nem?!). Elkezdtem babrálni a szoknyám szegélyével, miközben válaszoltam.
- De, most hogy mondod, éhes vagyok. Kihagytam az ebédet, mert nagyon belemerültem a könyvembe, úgyhogy most már tényleg ideje lesz majd egyek valamit. - nevettem el magam a saját szétszórtságomra visszaemlékezve. - Szerintetek ideje bemennünk? Hány óra lehet?

Ahogy körülnéztem, láttam, hogy egyre hosszabb árnyékot vetnek a fák, és rózsaszínesedik az ég alja (Holnap nagy szél lesz). A felmelegedett rét még ontotta magából a meleget, de itt az árnyékban kezdett kicsit hűvös lenni. Gyors oldalpillantást vetettem a taláromra, méregettem, hogy vajon lehűlt-e már annyira az idő, hogy jól esne felvenni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:55
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 27. 19:05 Ugrás a poszthoz

Leila

Oda sem figyelve bóklászom a kastélyban, elmerengve a gondolataimban. Bátor dolog a részemről, hiszen tudom, hogy ilyen későn tilos itt lennem, de érzem, hogy valami húz előre. Hiányoznak az otthoniak, a bátyám, a szüleim, még az a piszok kis Fodri kutya is, aki mindig ellopja a bal papucsaimat. Úgy éreztem, szükségem van egy kis levegőre, otthon is, ha bántott valami, mindig a kertbe ültem ki. Megnyugtat a megszokottság.

Merengésemben észre sem veszem, hogy a kastély egy olyan részére jutottam, ahol még azelőtt nem jártam. Átlépek egy boltíven, és eláll a lélegzetem az elém táruló látványtól. A holdfény játszik a szökőkút vizén, és az apró estikék illatukkal bódítanak el. A szép udvarba belefeledkezve sétálok előre a kút felé, majd odaérve rámosolygok a vízen úszó tükörképemre. A honvágyamat mintha elfújták volna, és megkönnyebbülve nézek körül a kertben.

Megpillantok egy lányt, aki lapokat tart az ölében, és mintha festene valamit. Jesszus, mi van, ha egy prefektus?- suhan át a gondolataimon, és gyorsan És túl zajosan... belevetem magam az egyik közeli kis bokorba. Kezemmel megszorítom fehér hálóingem alját, és lapulok, reménykedem, hogy nem vett észre, teljesen meggyőzöm magam, hogy egy prefektussal van dolgom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 27. 19:55 Ugrás a poszthoz

Leila

Erre jön, erre jön, erre jön, Merlinre, meghallott, na most mi lesz... Hallom a lépéseit, túl hangos voltam, jaj ne, ó, ne...
- Öhm... - Ez a kérdés nem hangzott úgy, mintha éppen le akarna szidni... Lehet mégsem prefektus? - Hali, izé... Virágot szedek? - dadogtam kérdő hangsúllyal, ezáltal olyan hiteltelen lett a mondatom, hogy még én magam se hittem el. - Najó, igazából csak sétáltam és megláttalak, de ugye te nem vagy prefektus?! - hadartam tovább. Remélem, hogy megértette a lényeget, azaz hogy tudni szeretném nem büntet-e meg amiért itt talált.

Jobban megnézve nem tűnik idősebbnek nálam, sőt talán fiatalabb is egy picit. Fekete haján szépen táncolnak a fények, és a kezét jobban megnézve látom, hogy valami maszat van rajta.
- Mit csináltál a kezeddel? - terelem el gyorsan a témát, szememet összehúzva.

Csillapodva dobogó szívemre téve a kezeimet felállok, és alaposabban szemügyre veszem a velem szemben lévőt, ezúttal már nyugodtabban.
- Mária vagyok, elsős levitás. Mit csinálsz ilyenkor idekint? - És ugye biztos nem vagy prefektus? Kérdezném de moderálom magamat.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 27. 20:19 Ugrás a poszthoz

Leila

Amikor kimondja, hogy nem prefektus, teljesen megnyugszom, és óriási vigyorral az arcomon nézek rá. Mosolyom még szélesebb, mikor kiderül, hogy festék ragadt az ujjaira.

- Ó, így már értem. - nevetek rá - Csak képzeld magad a helyembe, megijedsz, elbújsz, és egy lány valami sötét maszattól csöpögő ujjakkal, najó, tudom, hogy nem csöpögött, de a képzeletem csodákra képes, szóval hogy egy ilyen lány sétál feléd, miközben hátulról megvilágítja a telihold... - itt játékosan összeborzongok - Hát, el kell ismerned, hatásos egy belépő!

A bemutatkozást hallgatva kikászálódom a bokorból, és megindulok a kút felé, ha jól láttam arrafelé festegetett eredetileg is, úgyhogy remélem követni fog. Elmosolyodok a tevékenységét hallva, és rájövök, hogy ez hiányzott nekem még nagyon: A zene.
Hirtelen rádöbbenek, hogy a válaszomra vár, és gyorsan meg is adom.
- Kijöttem levegőzni egy kicsit. Tudod, otthon sokat sétáltam este az udvarunkon, és ez itt egy kicsit hiányzik. Szomorkás hangulatom volt, lehet ezért is tűnt még baljósabbnak az előbbi jelenet. - mosolyodom el, majd, hogy biztosan ne vegye magára, megnyugtatom - Ne haragudj, hogy megijedtem tőled! Így már egyáltalán nem vagy ijesztő!
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 27. 22:38 Ugrás a poszthoz

Leila

Amikor Leila rájátszik az ijesztőségre, úgy érzem, megtört a jég közöttünk. Még mindig mosolyogva érünk oda ahol festegetett.
-Megmutatod min ügyködtél? - kérdezem tőle. Amilyen aranyos arcot vágott az előbb, biztosan valami aranyos kis napsütötte mezőt, vagy esetleg az esti Udvart festette meg.

- Ha tudnék szépen festeni, tuti lefesteném ezt az udvart... - sóhajtottam, ahogy körbepörögve beittam a gyönyörű kert látványát. Hiába, gyengém az esti táj... Majd gunyorosan folytattam - De tőlem maximum egy kis pacsmagolás telik ki, nem vagyok egy művész alkat. A hangszerekhez jobban értek. De anya azt mondta, mindig nagyon vicces kitalálni mit akartam festeni! - nevetem el magam.

- Képzd, egyszer festettem lábbal. Egy haaatalmas nagy vászonra álltam rá, és forogtam körbe-körbe. Még a bátyámmal csináltuk, amikor kicsik voltunk.

Az emlék hatására ismét elfog a honvágy, nem tudom meg fogom-e tudni állni, hogy elsírjam magam.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 27. 23:50 Ugrás a poszthoz

Leila

Elkerekednek a szemeim ahogy a festményt bámulom. Hát ez nem napsütötte rét!-fut át a fejemen a gondolat.

Elmesélem neki a kis történetet, mialatt bámulom a festményt, majd halványan elmosolyodok a válaszán.

Alaposan ledöbbentem.
Másrészről a festmény gyönyörű. A szó szoros értelmében elképesztő. Olyan érzések vannak benne amik önkéntelenül is egy könnycseppet indítanak meg az arcomon. Végül a honvágy nem is játszik szerepet benne, ezek az új érzések teljesen elnyomják azt.

Az idézet... Kis korom óta beszélek angolul, így nem jelent gondot elolvasni a feliratot. Milyen igaz... Ez a barátság is könnyekkel kezdődik. Lehajtott fejem miatt arcomba hullik a hajam, könnyeim halkan potyognak a szandálba bújtatott lábfejemre. Meghatódom a festménytől, bár nem vagyok biztos benne, hogy értem a mögötte rejlő történetet.

- Ez gyönyörű... - mondom ki hangosan is, kicsit rekedtes, halk hangon. Remélem attól még hallotta. Fejemet felemelem, úgy döntök, nem szégyellem előtte könnyeimet. Szemeimet határozottan az övéire szegezem, hogy lássa, őszintén így gondolom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 28. 05:28 Ugrás a poszthoz

Leila

Leila nem mond semmit, csak néz rám, megértéssel a szemében.
-Mi vitt rá, hogy megfesd ezt? Már ha nem vagyok túl indiszkrét... - érdekes lánynak tűnik, és nem szeretném, ha megszakadna a beszélgetés.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. június 30. 17:49 Ugrás a poszthoz

Leila

-Ezt átérzem, nekem is van, hogy csak úgy leülök zenélni, és csak úgy megszületik egy-egy dallam. - mondom a válaszára mosolyogva.

Ezután egy nagyot ásítok, miközben megdörgölöm a szememet. Lehet jó volna bemenni, ha eddig nem kaptak el, remélem ezután sem fognak, de nem kéne kockáztatni... Ahogy egy hűvös szellő végigsimít, megdörgölöm a karom, és kicsit megreszketek.

-Én szerintem lassan visszamegyek. - mondom a lánynak - Jót fog tenni az alvás a holnapi nap előtt. - mosolygok rá. - Te? - nézek rá kérdőn.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. július 7. 17:15 Ugrás a poszthoz

Leila

Szavairól eszembe jut, hogy mit mondott pár éve a nagymamám. Kint voltunk a kertben, egy fullasztó nyári délutánon, én a jégkrémemet nyalogatva elfeküdtem Mama ölében. Ő éppen az első koncertjéről mesélt, hiszen tudta, hogy imádom őt hallgatni. "Mind tapsolni kezdtek, hallottam, ahogy Nagyapád fütyülni kezd, és hirtelen megértettem, amit mindig is mondott nekem..." Idéztem fel magamban Mama szavait, majd hangosan kimondva fejeztem be őket:
- Minden művet ketten keltenek életre, aki előadja, és aki meghallgatja. Ezt mondta mindig a Mamám, amikor a koncertjeiről beszélt. Szóval ha tudsz hallgatni, akkor elmondhatod, hogy fontos részed a zene. - finoman vállat vonok, és összekulcsolom a kezeimet a hátam mögött.
Megilletődöttségemben, remélem nem hangzott túl furán amit mondtam, előre hátra hintáztatom magam a talpaimon.

- Hát akkor... Szerintem induljunk meg a szobáink felé. Nem tudom ti hol laktok, de azt hiszem én arról jöttem. - szavaimat kísérve bizonytalanul mutatok az egyik folyósóra. -Vigyázz magadra, és remélem sikeresen elkerülöd a prefektusokat! Jó éjt Leila!- Köszöntem neki, majd közelebb léptem, és lassan ölelére tártam a karjaimat, hogy el tudjon húzódni ha nem szeretné. De úgy éreztem, nekem most jól esne egy jóéjt-ölelés.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:52
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. július 10. 15:10 Ugrás a poszthoz



Egy csillagképekről szóló könyvet olvasgatva sétálok a folyósókon, oda sem figyelve, hogy merre megyek. Néha utánam kiáltanak, hogy nézzek előre amikor sétálok, de hát én tulajdonképpen előre nézek, lévén a könyvem is ott van, nem a hátam mögött... Az utolsó pillanatban úgyis mindig el tudom kerülni, hogy nekimenjek valakinek.

Csakhogy nem is én lennék, ha el nem vágódnék legalább egyszer. Egyszer csak kicsúszik a könyvjelzőm, mire lehajolok, hogy felvegyem. Ekkor elkezd kicsúszni a kezemből a könyv is, mire utánakapok, természetesen azzal a kezemmel amivel addig tartottam (véletlenül sem a másikkal, ami szabad volt, áh, dehogy), így előrebukok, a könyv pedig koppan a padlón. Szinte rögtön utána én meg puffanok a padlón.

Megigazítom az egyenruhámat, zavartan megdörzsölöm az orromat. Kék szegélyes talárom, amit eddig a kezemben cipeltem, alattam terül el, a könyvem pedig tőlem jobbra, egy ajtó felé csúszik.
Minek az ajtaja vajon?- gondolkodom magamban, majd lassan felállok, és leporolom magam, szemeimet az ajtón tartva.
- Bemegyek!- határozom el, és benyitok a kék vízzel teli terembe, ahol a látványtól eltátom a számat.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:51
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. július 15. 20:29 Ugrás a poszthoz

Robbanás a toronyban - Gyengélkedő

Hallom a tűz pattogását, és érzem a bőrömön a lángok melegét. Fülemben szinte felismerhetetlen zajok kergetőznek egymással, és én megfeszülve rándulok meg minden alkalommal, amikor mégis kiveszem, hogy egyik-másik mit akar jelenteni. Mobiliarbus Megremegnek a kezeim... Nem tudok felállni! Összeszorul a torkom... Lányok jól vagytok? Ijedten rántom meg a fejem, keresném a hang forrását, de elvesztem a nyomát a  hangzavarban...Ne hozd rám így a frászt! Erre a hangfoszlányra különösen erősen belémmar a bűntudat, levegő után kapok, és már szinte érzem, ahogy újabb adag füstöt szívok be, de...

De most nem érzem a szúrós szagot, helyette enyhén gyógyszerszagú, tiszta levegő áramlik be az orromon. Ekkor valaki sikít, és ez más, mint az eddigiek, sokkal valóságosabb, sokkal közelebb van. Belémmar a rémület, fogalmam sincs hova kerültem. Szinte hideg van, most hogy nem érzem a korábban égető lángokat. Hirtelen kipattannak a szemeim, s mint akibe rugót húztak, felülök, és körbeforgatom a fejem. Sötét van, és érzem ahogy folyamatosan szédülök, remegek. Fény villan fel az egyik oldalamról, de hogy melyikről, az összekuszálódik a fejemben. Lökdösődést hallok egészen közelről, és ajtónyikorgást. Nem maradok ébren addig amíg rájöhetnék kitől származnak a zajok. Sikítani próbálok, de nem jön ki hang a torkomon, és visszaszédülök a korábbi puhaságba.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:49
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. július 16. 22:11 Ugrás a poszthoz



Először csak a kezemet dugom be az ajtón. Élvezem ahogy a kellemesen langyos víz körbefogja a csuklómat, majd számat beharapva a jobb lábfejemet is átcsúsztatom a küszöb felett. Csodálkozva bámulok a lábamra, ugyanis érzem, hogy nem ázott át a cipőm, harisnyám. Érdeklődve kihúzom a kezem, és megszemlélem, de egy vízcseppet sem látok rajtuk.

Nagy levegőt veszek, és összeszorított szemmel belenyomom az arcomat a szobányi tengerbe. Kíváncsian előbb a bal, majd a jobb szememet kinyitom, és elvigyorodva tapasztalom, hogy látok, és levegőt is kapok. Ez szuper! Gondolom izgatottan, és teljes testemmel belemerülök a vízbe. Vidáman perdülök egyet magam körül, mikor velem szemben belép egy lány, és mintha észre se venne elkezd tempózni.

Ekkor támad egy ötletem. Kievickélek a folyósóra, teljesen szárazon, majd a táskámat, a taláromat és az elejtett könyvemet egy kupacba húzom az ajtó mellé. Ekkor felgyűröm az ingem ujját a könyökömig, majd egy nagy vigyorral nekifutotok a teremnek.
-Oldalas bomba!- kiáltom, ahogy egy ugrással becsapódok a vízbe. A lendület viszont tovább sodor mint vártam volna, és egyenesen nekiütközöm a korábbi lánynak.
-Bocsi! - szólalok meg, de csak tompa elmosódott valamit hallok, úgyhogy csalódottan veszem tudomásul, hogy itt sem fogom tudni kipróbálni, milyen víz alatt énekelni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:51
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. július 23. 00:24 Ugrás a poszthoz

∆ Levitás kaland ∆
Gyógyulgatás  - A tornyos gikszer utáni hajnal


Egy virágcsokorral a kezemben vágtatok egy elefánt méretű csivava hátán el a nyári naplementébe. Templetonnak hívják, és ahogy a kis tappancsai ledobbannak a földre, virágok nőnek utána, amikből szárnyas kígyók bújnak elő, majd fúrják magukat a földbe. Egy teljesen normális estének ígérkezik, így a kis táskaméretű Templetonnal leülök a tábortűzhöz, és nyárson sült neoncsöveket lógatok egy vödör vízbe. Én mindig mondtam, hogy a csivaváknak érdekes ízlésük van. Ahogy megsimogatom a kis fekete bolyhos bundáját, apró csillagok hullanak ki belőle, és csilingelve felszállnak az égbe, jó magasra, olyan magasra, hogy már nem is látszanak, egyedül mi tudjuk, hogy ott vannak. Hűvös este van, didergek a télikabátomban, így örülök amikor a nap első sugarai átmelegítenek. Templeton, a fekete százlábú mellé kucorodom, és elnyom az álom.

Noha nem vagyok egy korán kelő típus, most a nap első sugarai megmocorogtatják a szemhéjjaimat, és nagyokat pislogva nézek körül. A barátságos napfény halványan narancssárgásra festi a falakat. Vagy eleve narancssárgák lennének? Nem tudom. Ahogy körbenézek, megerősödik a gyanúm, miszerint a gyengélkedőre kerültem. Jobb oldalamon a fal van, az ágyam lábánál az ajtó. Bevillan egy kép, ahogy a sötétben alakok fodrozódnak a nyitott ajtó résében, de egy rövid borzongás kíséretében elhessegetem azt. Bal oldalamon ágyak sorakoznak, rajtuk kisebb-nagyobb gombócba kucorodott diákok.

Felülök az ágyban, átkarolom a térdeimet, és ekkor jövök rá, hogy remegek. Biztonságban vagy! Most már nincs semmi baj! - mondogatom magamnak, ahogy egy-két apró könnycsepp is elhagyja az arcom. Kezemen, térdemen kötések vannak, a jobb térdemen lévő kicsit át is vérzett. Érzem ahogy sajog mindenem, húzódik az arcomon, hátamon a bőr. Az éjjeliszekrényen találok egy vizes kancsót, és egy szájával lefordított poharat, úgyhogy óvatosan töltök magamnak, majd apró kortyokban megiszom. Remegő kezem miatt félrenyelek, és halkan köhögni kezdek, miközben igyekszem a kézfejemmel tompítani a hangot. Nem szeretnék senkit felkelteni.

Sóhajtva fekszem vissza, és az ütemesen emelkedő-süllyedő takarókupacok láttán kicsit talán el is mosolyodom. A közvetlen mellettem fekvő alakban Fannit vélem felismerni, de nem látom, hogy ébren van-e vagy sem. Elképesztően hálás vagyok ennek a lánynak, így számon is kicsúszik egy suttogásnál alig hangosabb szó.
- Köszönöm!
El fogom neki mondani még párszor, ha biztos vagyok benne hogy hallja is, de most egyszerűen kikívánkozott belőlem. Csendben visszatérek a többi sebesült bámulásához.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:48
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. július 28. 16:36 Ugrás a poszthoz

Levitás kaland
A tornyos baki utáni reggel


Mocorgást látok a terem másik végében, amikor egy lány felkászálódik, majd kinyitja az ablakot. A hátamon fekve nézek rá, csak a fejem fordul felé, és közben halványan mosolygok. Az állott levegő, és a fekvők szuszogása álmosítóan hat rám, ezért örülök amikor egy gyenge kis fuvallat az arcomat éri. Ekkor felismerem a lányban azt, akitől akkor váltunk el, amikor Lily után siettünk. Ezek szerint ő is jól van. - fut át rajtam a megkönyebbülés.
Visszamosolygok, és integetek neki, majd én is eltátogok egy Jó reggelt!-et.

Felülök az ágyban, oldalra kicsúsztatom a lábaimat. Gyors pillantást vetek a bekötözött lábaimra, majd a talpaimat a hűvös padlóhoz nyomom, és a kellemes érzéstől jólesően felsóhajtok. Ekkor egy izgatott kiáltás hallatszik a hátam mögül, mire összerezzenek. A hang irányába rántom a fejem, mire egy aprót roppan a nyakam a hirtelen mozdulattól. Egy szellemlányt látok meg belibegni, vidám mosollyal az arcán. Eltelik pár pillanat mire felismerem.

Lecsüccsen az ágyamra, és vidáman mosolyog, miközben a környező ágyakon mocorogni kezdenek a többiek is.
- Egyre jobban. - válaszolok, miközben az arcomra átragad a Kishölgy mosolya. - Én még nem láttam erre jönni senkit, de még csak most ébredtem fel.

- Nekem nincs ötletem, hogy mivel szeretnék majd foglalkozni. - motyogok magamban, nem tudom hallották-e egyáltalán. A gondolataimat megpróbálom elterelni ebbe az irányba, de a toronyban történtek továbbra is ott motoszkálnak a fejemben. Még mindig érzem a rémületet, és meg-megborzongok, ahogy a hajamból áradó füstszag megcsapja az orromat, de nem hagyom magamnak, hogy megint elgyengüljek. Nagy levegőt veszek, és mosolyra húzódik a szám, miközben elhessegetem magamtól az emlékeket, és csak arra koncentrálok, hogy jelenleg minden rendben van. Tudtommal. Nem tudom mi történt, és miért, és azt sem, hogy mióta nem voltam magamnál.
- Milyen nap van ma? Úgy értem... Mióta vagyunk itt? És tudjátok már, hogy mi történt? Maradt... Maradt esetleg bent valaki? - kérdezem nagyot nyelve, remélve, hogy valamelyiküktől választ kapok, és megtudok valamit.

Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. július 28. 16:48
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. augusztus 16. 17:30 Ugrás a poszthoz



Aha, igen, persze! Bólogatok mosolyogva, mintha érteném amit mondanak (nem). A lány nem tűnik morcnak amiért nekimentem, szóval egyelőre biztosan nem kell menekülésen gondolkodnom. A srác egy percig para volt a pálcával, de elrakta, úgyhogy a beépített vészhelyzetdetektorom unalmasan ásítozik a "Minden nyugis" zónában.

Koncentráljunk a problémákra. Nem értem amit mondanak. Pontosabban, nem hallom. Hát ide se jönnék traccspartira. Lehet kicsit para lehetek ahogy random elvigyorodom a gondolataimtól, úgyhogy gyorsan utánafűzök egy semmitmondó üres babamosolyt is. Akárha érteném amit mondtak. Gondolom köszöntek. Az egész logikus lenne...

-Sziasztok! - tátogtam egy köszönést. Ekkor megkísértett egy gondolat, és próbaképp... - Mit szóltok az új szárnyaimhoz? Szép zöldek nem? Amikor a sárgarépa lemerült a kaleidoszkópba a nyúl felhozta! - halvány mosollyal az arcomon bombázom őket a hülyeségeimmel, kíváncsi vagyok, hogy tényleg nem hallják-e amit mondok. Na, ha ezután is faarccal néznek rám, akkor nem hallották.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:51
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. szeptember 1. 13:34 Ugrás a poszthoz

Ange & Moony

A meleg délutánon a látogatók jó része kerüli a gyengélkedőt, így hármunkon kívül más nem is tartózkodik a helyiségben. Nem most először jöttem el Angéhoz, reménykedve, hátha felébred, és a mellettem ülő fiúval már egészen összeismerkedtünk - ő majdnem mindig itt volt amikor én is. Azt mondta, régebbről ismerik egymást. Engem pár hónap ismerettség után megvisel a látvány, ahogy Ange itt fekszik az ágyban, nem tudom elképzelni, hogy akkor Junnak milyen lehet itt lenni.

Csendesen vitatjuk meg éppen a bűbájtan beadandó egyik kérdését, amikor mocorgásra leszek figyelmes. Az ágyra pillantva látom, ahogy Ange magához tér, majd megismer minket, és elkerekedő szemekkel kiáltja Moon nevét. Biztosan nagyon hiányzott már neki! - gondolom magamban, és boldog mosoly terül el az arcomon. - Jó reggelt! - nevetek a lányra, így a nap közepén. - Minden oké? - érdeklődöm, majd végigsimítok a kezén. - Bár, ha felébredtél biztos minden oké. - Válaszolom meg saját kérdésemet.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:48
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. szeptember 3. 13:11 Ugrás a poszthoz

Ange & Moon

Összehúzott szemekkel figyelem Angelicát, aggaszt, hogy belezavarodott a saját mondatába. Bárki másnál elsiklanék e felett, de ő mindig összeszedetten beszélt eddig is, ez pedig akár jelentheti azt is, hogy mégsincs olyan jól, mint mutatja. Remélem csak túlaggódom a dolgot, elvégre még csak most ébredt fel.
Moon hozza a formáját, én meg csak pislogok, nem igazán tudok még lépést tartani a párbeszédükkel. Csokilány, csokiánia, csoki, cukrászda, csoki, csokibéka... Ah, jobban belegondolva ezek jó részét már hallottam Moontól az elmúlt napokban. Igazából folyamatosan hallom mióta találkoztunk. Úgy... Naponta ezerszer...

Rábólintok a cukrászda ötletére, de aztán Angéra ránézve eszembe jut egy kis apróság, ami késleltetheti indulásunkat.
- Ange... Nem akarnál előtte mosakodni egyet, meg átöltözni? - ezekre a torony béli baleset óta nem volt lehetősége, úgyhogy bár biztosan gondoskodtak róla amíg bent feküdt, én a helyében nem akartam volna pizsamában nekivágni az útnak.  - Azután rögtön mehetünk! - tettem hozzá egy mosoly kíséretében.

- De ha úgy érzed, hogy elfáradtál szólj azonnal, nem kéne túlerőltetned magad, még csak most ébredtél fel! - hiába, az aggodalmamat nem tudom magam mögött hagyni, még ha rettenetesen boldog is vagyok, hogy újra jól érzi magát.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:48
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 16. 20:25 Ugrás a poszthoz

Dina

Szombat délután szinte üres a könyvtár, mély, megnyugtató némaságát csak mi törjük meg halk beszédünkkel. Egy hosszúkás asztal végébe telepedtünk le, pont az ablak alá, a köztünk kinyitott Gyógynövénytan tankönyvön és füzeteinken játszanak a napsugarak. Ültömben a jegyzeteimet bogarászom át, miközben egy hajtincsemmel a nyakamat birizgálom. Másik kezemben egy tollal bökdösöm végig a füzetemet, miközben pipálgatom ahogy végigmegyek az egyes pontokon.
•Kérdezd meg, mit nem ért! ✓
•Menj végig a begyűjtésen, és ellenőrizd, hogy megértette-e! ✓
•Menj végig a tároláson, és kérdezz vissza, hogy minden világos-e! ✓
•Vedd át vele a felhasználási módokat!
•Kérdezd meg mindent megértett-e!
•Növények!

Idegesen írtam össze ezt a listát tegnap este, hogy most ne kelljen azon agyaljak, mit hagyok ki.

Iszom egy kortyot az üvegemből, majd magunk közé teszem az asztalra, félig rácsavarva a kupakot, és folytatom. - A következő akkor amit át kéne néznünk, azok a felhasználási módok. Meg tudod nekem mondani mi a különbség az oldat és a tinktúra között? - kezdem egyből egy kérdéssel, amire természetesen nem baj, ha nem tudja a választ, hiszen azért vagyunk itt, hogy minden világos legyen. Egyszerűen így könnyebbnek érzem bevezetni az új részt, és egyben ki is derül számomra ha tudja és akkor azt nem kezdem el magyarázni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:38
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 17. 17:58 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

Futva vágok át a folyosókon, és még épp megfogom az ajtót mielőtt teljesen becsukódna az előttem haladók után. - Jó napot! - köszönök halkan, majd szaporán emelkedő mellkassal foglalok helyet az első üres fotelban, és igyekszem csillapítani a zihálásomat. Amióta prefektusként külön lakom évfolyamtársaimtól, nem először fordul elő, hogy futnom kell az órákra. Most is teljes nyugalomban hevertem el az ágyon Lysandert simogatva, amikor a faliórára tekintve hitetlenül realizáltam, hogy nekem bizony már el kellett volna indulnom. Felkaptam a táskámat, amibe szerencsére már be volt készítve ami asztrológiára kell, és végül egy perccel órakezdés előtt, éppenhogy csak, de beestem.

Pár méllyebb lélegzet után körbenézek, és amikor meglátom Angét, átcuccolok mellé. Helyet foglalok a kényelmes fotelban, rámosolygok, mand várok, hogy a professzor belekezdjen a mondandójába.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:42
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 17. 18:22 Ugrás a poszthoz

Dina

Szavait hallgatva elmosolyodom, mert eszembe jut, hányszor kaptam már rajta, ahogy végigszundította az órákat. Enyhén félredöntött fejjel nézek rá, és eldöntöm, hogy ezt a választ bizony ő fogja kimondani, én pedig mindent meg fogok próbálni, hogy rávezessem a megoldásra. Ahogy lapozgat a könyvben, adok neki egy kis segítséget.
- Abban ugye egyet érthetünk talán, hogy mindkét esetben a gyógynövényekből kivonjuk a hatóanyagot különböző oldószerek segítségével. A különbséget a két oldószer jelenti, ezeket biztos ismered - nézek rá bíztatóan, és gondolatban sugárzom felé az "alkohol" és "víz" szavakat.

Úgy döntök nem teszem szóvá, hogy az asztalon kettőnk között ott vannak a jegyzeteim, pont kinyitva a kérdéses anyagnál. Bár simán leolvashatná a választ (már ha eszébe jutott persze, de ezt nem tudhatom), mégis inkább gondolkozik, és mivel ezt nem szeretném megváltoztatni, feltűnés nélkül elhúzom a füzetemet, és becsúsztatom a lexikon alá. Had gondolkodjon. Én hiszek benne, hogy rá fog jönni.

Kérdésére kicsit elpirul a fülem hegye, és úgy válaszolok.
- Egyáltalán nincs szivacsból. Mármint, csak a magam nevében beszélhetek, de én például ha jól teljesítek valamiből, az azért van, mert érdekel, és szívesen ásom bele magam a témába - vonok vállat szerényen, és újra az üvegem után nyúlok, hogy igyak pár kortyot.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:38
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 18. 15:29 Ugrás a poszthoz

Dina

A válaszán csak pislogok, először nem értem hogy került a képbe olaj. A levezetést hallgatva végül csak elmosolyodom, hiába próbálom visszafogni magam. - Majdnem. - Úgy döntök, először kihangsúlyozom azt amit jól mondott. - Az valóban igaz, hogy az egyik fajta vízzel készül. Melyik ez? Az oldat, - az oldat szót erősen megnyomom - vagy a tinktúra? - itt pedig enyhén megrázom a fejem. - Gondold végig, melyik a legáltalánosabb? - fűzök hozzá még egy kis segítséget, amiből reményeim szerint már ki fogja tudni következtetni.

A problémásabb rész ez után következik. Kicsit megpiszkálom a fülemet, ahogy próbálok rájönni, hogyan tereljem le a vakvágányról, át egy használható gondolatmenetre. Az sem igaz azonban, hogy az ötlete teljesen légből kapott lenne, gondolom illóolajokra, és különféle növényi olajokra is asszociált amikor gondolkodott a válaszon. - Valóban vannak olajos növényi kivonatok, - ismerem el - ám ezeket más módszerekkel nyerik ki. Például a magolajokat sajtolással. Ezeknek viszint nincs közük a tinktúrákhoz. Várj. -  Körbepillantok a könyvtárban, és átsétálok pár polccal odébb, a "Természettudományok muglik szerint" szekcióhoz.

A nyáron találkoztam néhány barátommal a régi sulimból, és nagyon panaszkodtak az új kémiatanárukra. Amikor az egyik dolgozat igazságtalan kérdéseiről beszéltek, említettek valami elegyedési szabályt anyagok között. Mivel érdekesnek tűnt, az első héten kutattam kicsit a dolog után itt, és most azt a könyvet keresem, ami az "Általános Kémia" címet viseli. Rábukkanva visszabaktatok Dinához, menet közben kikeresve a minket érdeklő részt.

- Tessék! - nyújtom felé a könyvet kinyitva, majd rábökök egy bekezdésre, ahol a jód oldódásáról írnak. - Itt le van írva pár oldódási szabály. A növény vízoldékony vegyületeit nem tudnánk kioldani olajjal. Mi az ami még jó lehet, mert a vízhez hasonlóan viselkedik? - a válasz ott van a könyvben, hiszen az alkohol is fel van sorolva oldószerként.

A hajával kapcsolatos kérdésre elnevetem magam. - Na látod, erre viszont tökéletesek az egyes növényi eredetű olajok önmagukban is. Próbálkozz az argánolajjal. Ha jól emlékszem a Leányálomban láttam a múltkor, hogy van.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:38
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 21. 15:33 Ugrás a poszthoz

Mei


Vidáman mosolyogva támasztom a falat a pálya szélén, ahogy Meire várok.  A két lábam között a földre van támasztva a seprű alja, és a kezeim között ritmusra jobbra balra döntögetem, ahogy magamban az "I believe I can fly"-t dúdolgatom. Először nem voltam biztos benne, hogy ezzel nem bántom-e meg a seprűmet, de már a második refrénnél tartva határozottan úgy érzem, ő is élvezi. A napsugarak melegítik a bőrömet, és már-már melegem kezd lenni a vastag ruhákban amiket magamra aggattam.

Amikor Mei kilép a pályára, izgatottan szorul össze a gyomrom. Abban az egy pillanatban átsuhannak rajtam különböző képek; ahogy hat arctalan, de egyértelműen eltökélt emberrel összeölelkezve vágunk neki egy meccsnek; ahogy feszülten figyelek rá, hova kéne reppenjek; és végül ahogy egymás nyakába ugrálva örvendünk a győzelemnek egy nehéz meccs után. Gyorsan legörgetek egy hajgumit a csuklómról, és szorosan összefogom a tincseimet, ezzel visszarántva magam a valóságba.

A felszólítására pár pillanatos fáziskéséssel reagálva végigsimítok a nyélen, majd megmarkolom és szépen, finoman én is a levegőbe emelkedek. Nem sietem el a dolgokat, mert tudom, hogy a seprűm nem szereti, ha elbízom magam. A nyári szünetben otthon is rendszeresen gyakoroltam, így nem jöttem ki a gyakorlatból. Erős eltökéltséggel, határozottan ülöm meg a seprűt, és örömmel bólogatok a lány szavaira.
- Ne bánj velem kesztyűs kézzel! - vigyorgok válaszul, hiszen pontosan tudom, hogy játék közben az ellenfél se azért lesz, hogy megkönnyítse a dolgomat. Szorosan mellérepülök, és feszületen figyelem, hogy minél gyorsabban tudjam követni, ha elindul.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:40
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 23. 15:32 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

Érdeklődve figyelem, ahogy a velem szemben ülő fiú felel. Igyekszem felé tátogni a megoldásokat, de szegény annyira ideges, hogy szinte végig a földet bámulja maga előtt. Szomorúan figyelem ahogy végül megsemmisülve visszahuppan a fotelbe. Amikor a professzor felénk sétál, rendezgetni kezdem az ölemben a tavalyi füzetemet, kerülöm a szemkontaktust, hiszen hiába tudom az anyagot, ilyen kérdések mellett egytalán nem vagyok biztos benne, hogy értékelhetően meg tudnék szólalni. Mint kiderül, nincs okom az aggodalomra, sőt, a játék szónál felkapom a fejem, és csillogó szemekkel nézek körbe, párt keresve.

Ange szinte rögtön lecsap Moonra, így izgatottan állok fel és sétálok el Dinához. - Szia Dina! Van már párod, vagy leszel velem? - kérdem vidáman, fejemet félrebiccentve. - Én szerintem... - kezdek hangosan töprengésbe, majd csak magamban folytatom a gondolatsort. Túl egyszerű lenne ha a saját jegyemet választanám, itt a lehetőség, hogy kipróbáljak egy szerepet! Ezzel a Nyilas kilőve. A Skorpió említése megszólaltat egy kis harangot a fejemben. Teljesen fellelkesít a gondolat, hogy megpróbáljak eljátszani egy teljesen más karaktert, és eldöntöm, hogy a titokzatosságára fogok első sorban rájátszani. - Skorpió leszek! - vigyorodom el, és újra a lányra pillantok. - Na mit szólsz, tudnál mihez kezdeni egy édes-aranyos kis Skorpióval? - jelentőségteljesen forgatom meg a szemeimet az "édes-aranyos" résznél, hogy érezze, nem tervezem megkönnyíteni a dolgát. Talán már bele is helyezkedtem a szerepbe? Na ha nem is, majd most. - motyogok a nemlétező bajuszom alatt, és kíváncsian várom a következő instrukciókat.  
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:43
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 23. 16:49 Ugrás a poszthoz

Mei

Elkapom a pillanatot amikor Mei kilő, és mögéigazodok, nagyjából három, három és fél méterrel lemaradva. Jólesően kicsit megrázom a fejem, hogy érezzem ahogy a menetszél hátrasöpri a copfomat. Buzgón, vidáman, és talán egy kis bizonyítási vággyal megerősítve magam zuhanok a lány után, megbízva benne (akármit is készül éppen csinál... Hé, nem zavar, hogy túl közel van a föld? Hé!). Látom, hogy meddig kéne zuhannom, de önkéntelenül is kicsivel előbb rántom felfelé a seprűm nyelét, nagyjából egy méterrel a föld felett, és onnan ereszkedek tovább Mei szintjére. Az arcomon már nem látszik vigyor, helyette csak a teljes koncentráció. Zavar, hogy nem tudtam pontosan leutánozni a feladatot, de már nem tudok vele mit csinálni, így igyekszem az előttem repülő lányra figyelni, halvány bosszúságomat félretéve.

Még nincs a seprűm teljesen vízszintben, amikor el kell kezdjem az éles kanyarokat. Ez visszacsempész egy halvány mosolyt az arcomra, hiszen ezt a feladatot rendben végre tudom hajtani, amilyen kicsi vagyok, könnyedén fordulok amerre a lány vezet. A bal kanyar utáni emelkedés meglep, de még épp időben kapom felfelé a seprű orrát, így nem csúszom be Mei alá. Kicsit közelebb megyek, így nagyjából két méterre csökken köztünk a távolság, majd kipirult arccal intek neki, hogy minden rendben, amikor elkapom a  pillantását.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:40
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 23. 20:48 Ugrás a poszthoz

Mei

Korai volt a fellélegzés, ahogy összeszedem a gondolataimat, Mei újra nekiindul előttem. Mivel azt hittem, meg fogunk állni, ez váratlanul ér, így mire észbekapok már három-négy méterrel is előttem száguld, nálam 10-20 centivel magasabban. Amennyire csak tudok, rásimulok a seprű nyelére, és így igyekszem közelebb kerülni hozzá - de épp csak a távolságot sikerül tartani. Annyira az alakjára koncentrálok rá, hogy alig veszem észre a ponyvát, és élesen fel kell rántanom a seprűm, hogy ne ütközzek bele, ezzel viszont megint nő a lemaradásom. Ennek köszönhetően viszont jobban tudok reagálni az irányváltoztatásaira is, amire szükségem is van, hiszen a lebukásaimon van még mit csiszolni. Ugyanaz az ösztön, ami az előbb is felrántatta velem a seprűt, most is így tesz, így bő fél méterrel suhanok el a padsor felett. Látom ahogy Mei vészesen közel kerül, és bár azt nem, pontosan hogyan, de valahogy durvábban vált irányt, mint az normális lenne. Ez le is lassítja, így én a seprűre simulva újra felveszem a két-három méteres távolságot.

Látom, ahogy a föld felé kanyarodik, de most nem hagyom megtéveszteni magam, változatlan sebességgel zúgok el mellette amikor ő megáll... Azazhogy, tessék? Fékezek le meglepődve, majd amikor meglátom, hogy egy helyben lebeg, visszafordulok, és megállok vele szemben. Persze, amikor számítok arra, hogy még nincs vége, akkor van vége. Tipikus. Fél kézzel megdörgölöm az orrom hegyét, ami máris kipirosodott, és boldogan mosolyogva fogadom a dícséretét. - Köszönöm! Mondjuk azt szerintem nem láttad, de a hirtelen ereszkedéssel vannak... Problémáim néha. - Nem akarok elhallgatni előle semmit, ha egyszer nem tudtam megcsinálni, ne legyen abban a hitben, hogy tökéletesen végrehajtottam a feladatokat.

- Őszintén szólva fogalmam sincs, - vonok vállat - attól függ milyen pozícióra keresnek majd embert. Szívesen lennék terelő, de nem tudom az én alkatommal mennyire lennék hasznos a csapat számára. A hajtáson is gondolkoztam, mert ott meg jól jöhet, hogy kicsi vagyok és viszonylag fürge, de majd lesz valahogy. Az a fontos, hogy játsszak, az már majdnem hogy mindegy milyen poszton. Jó, mondjuk fogó nem lennék. - Helyesbítek nevetve, és a hideg is kiráz a gondolatra, hogy 150 pontnyi apró aranygömböc elkapása múljon rajtam.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:40
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 23. 23:49 Ugrás a poszthoz

Mei

Mosolyogva vállat vonok, hiszen számomra természetes, hogy ha segíteni próbál, ne titkoljam el előle a gyengeségeimet. Azon igyekszünk épp javítani nemde? Lebegés közben enyhén jobbra-balra hintázok a seprűn - csípőből -, így amíg beszélgetünk, kicsit újra megkeresem az egyensúlyomat a karcsú nyélen. Felcsillan a szemem, amikor Mei alkalmasnak ítél a terelősdire.
- Én igazából csak azt nem szeretem, hogy ők vannak a figyelem középpontjában, és nagyon nagy felelősség van a vállukon. Mert persze, lehet nyerni akkor is, ha az ellenfél kapja el a cikeszt, de ez nagyon nagyon nehéz. Én nem tudom, hogy el bírnám-e viselni azt amit ez a teher jelent. Terelőként annyival könyebb, hogy nem csak egy van belőlem, jobban megoszlik a figyelem. Így inkább érzem magamnak csapatjátékosnak. - Fejtegetésemet gyorsan lezárom, nem akarom túlragozni, ezzel ő is tisztában van.

Elkapom a felém hajított ütőt, bár nem ott ahol kéne, úgyhogy szerencsétlenkedek vele egy sort, mire végre a markolatánál simul a kezembe. Izgatottan, de mégis erősen gyanakvő szemmel tartom rajta a szemem a gurkón, ahogy balra és felfelé elkanyarodva leírok egy kis félkörívet, ezzel tíz, tizenkét méterre eltávolodva a ládától. Jobb kezemben az ütőt szorítva egy kézzel kapaszkodva lebegek egy helyben, amíg Mei bele nem üt a labdába. Egészen pontosan ütötte felém, de kicsit balrább helyezkedem, hogy jobb kezemre essen a gurkó. Az utolsó pillanatig fogom bal kezemmel a seprűt, majd hirtelen elengedve teljes erőből ütök bele a felém igyekvő labdába. A seprűvel együtt hátratántorodok egy-másfél métert, miközben már bal kezemmel újra megtalálva a nyelet igyekszem megakadályozni, hogy jobbra kipörögjek. Amint újra viszonylag stabilan érzem magam, elindulok arrafelé amerre a gurkót ütöttem. Nem lett valami erős, az ütő tetejével találtam el, így ívesen fölfelé száll, át a láda felett, arrafelé amerről korábban jöttünk, a piros zászlókhoz. Nagyon gyorsan a pálya fölé ér, ezért is indulok meg, hogy közelebb legyek, mire Meinek sikerül utolérnie.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:39
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2583
Írta: 2018. október 25. 12:10 Ugrás a poszthoz

Mei

Nagyjából a pálya közepénél tartok, amikor a gurkó új pályára terelődik Mei által. Izgatottan süvítek el balra, erősen felfelé, miközben fejben lejátszok egy ütési lehetőséget, és kissé idegesen észlelem, hogy nem a jó oldalamra fog érkezni a labda, szó sem lehet tehát arról, hogy egy kézzel megpróbáljam visszaütni. Nagyjából 20-25 méter magaságban átpasszolom az ütőt a bal kezembe, és irányt változtatva, tompább szögben próbálom keresztezni a gurkó útját. Utolsó pillanatban bukok le egy-másfél métert, és ezt az extra lendületet is felhasználva, két kézzel erősen megmarkolva az ütőt, fogaimat összeszorítva passzolom vissza a labdát.

Szerencsére. Ha nem tartanék a föld felé, az ütés biztosan lelökött volna a seprűmről. Így is megingok, de mivel nem egy helyben próbálok lebegni, hanem haladok, a gravitáció segít a megmaradni a nyélen. Bő tíz métert zuhanok, miközben szorosan rácsavarodok a seprűre, egyszer át is fordulva a tengelyem körül. Éles szögben, rohamos sebességgel közelítek a talajhoz, így mire sikerül felhúznom magam vízszintesbe, már csak 5-6 méterre vagyok a földtől. Hevesen dobogó szívvel fordulok Mei felé, és magam mellett leengedve kirázom a görcsös szorítástól zsibbadó kezeimet. Egyiket a másik után. Kihasználom azt a kevés időt, amíg a másik lányon van a sor, hogy kicsit rendbe szedjem magam, és fejben felkészüljek a következő ütésre. Bedobott a kemény vízbe, és egyfelől örülök, hogy még javarészt meg tudtam ugrani a feladatokat amiket adott, másrészről viszont aggodalmasan húzom össze a szemeimet, ahogy azon gondolkodom, mi jöhet még ezután.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:39
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Zippzhar Mária Stella összes RPG hozzászólása (74 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel