27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!


Kedves kavicsok,
kérünk mindenkit, hogy a gyorsabb és félreértések elkerülésére okot adó karanténból szabadulás és bekerülés, emlékezés érdekében levében vagy a témában tüntessétek fel a neveket, amennyiben több karakterről van szó. (Leírásban is szerepel.)
Navigátorok
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Nérel Danka összes hozzászólása (79 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. június 5. 16:45 Ugrás a poszthoz

Lora Fontaine
Anyáék azzal kezdték kioktatásomat a Bagolykő előtt, hogy tanuljak jól, viselkedjek illemtudóan és barátkozzak sokat. Nem mintha ezt nagyon mondogatni kellett volna, hiszen mindháromra törkedtem, amennyira csak képes voltam. A barátkozás mégsem olyan könnyű, mint azt az ember először gondolná. Főleg ha az ember annyira idegesítően pozitív, mint én. Lora mégis látott bennem valamit, úgyhogy megbeszéltük, hogy elfutunk a fojtogató hőség elől. Természetesen hogy indulhatna egy ilyen nap? Az ébresztőt beállítottam előző este, jóval a megbeszélt időpont előtt, hogy még a reggeli jógára is legyen időm. Az ébresztőóra csörgött, én pedig már bántam az előző esti sokáig fennmaradást. Kikapcsoltam a folytonos csörgést és morcosan fordultam a másik oldalamra, aztán eszembe jutott Lora és, hogy nekem ma programom van, úgyhogy még mindig csukott szemmel lerúgtam magamról a takarót. Felkeltem és nekiálltam a reggeli gyakorlatoknak. Lassan csináltam, miközben figyeltem arra, hogy egyik elgémberedett tagomat se húzzam meg, ahogy azt néha sikerül megtennem, mikor sietek. Közben ezernyi gondolat forgott a fejemben. Amint végeztem a kötelező mozgással, elvégeztem az olyan reggeli teendőimet, mint fogmosás, fésülködés és gyors hidegzuhany, hogy mindenképpen felkeljek. A szekrényem előtt állva döbbentem rá, hogy nincs ott a fürdőruhám, ahol általában, de még volt időm a megbeszélt találkozóig, így nem siettem el a dolgot, csupán elkezdtem kipakolni a szekrényem tartalmát. Közben találtam egy papucsot meg egy vászontáskát, amit azért hoztam, hogyha itt vásárolni megyek, ne kelljen azzal az átlátszó zacskóval szennyeznem a környezetem. Mindkettő kapóra jött jelenleg, így a táskába pakoltam a papucsot, a törölközőt és a hajcsatot, ha végül úgy döntök, hogy kontyba teszem a hajam. Az egész szekrény átnézése után sem találtam a fürdőruhát, így rácsörögtem anyura, hátha otthon maradt. Az öcsém vette fel a telefont és hangjára minden addigi csekély idegességem elszállt. Megkérdeztem, nem látta-e a sárga fürdőruhám, mire azt válaszolta, hogy pont tegnap találták meg a téli ruhák kiválogatása közben. Csodás. Az egyetlen ötlet, ami eszembe jutott, hogy vennem kéne egy újat. Amilyen gyorsan csak tudtam, felöltöztem, magamhoz kaptam a táskám és lerohantam a márványlépcsőn. A faluig futottam és csak remélni tudtam, hogy Lora is késik egy kicsit. A táskámban kutakodtam, hátha tudok írni neki egy szedett-vedett SMS-t, így rohanás közben, miszerint késni fogok, de mindent megmagyarázok majd, de a sietség következtében, a toronyban hagytam a telefonom. Danka, Danka, ha sietsz, csak elhagyod a fejed! Csendült a fejemben anya hangja, de már nem akartam visszaszaladni és nagyon reménykedtem, hogy Lora megvár és nem megy el. Berontottam az első ruhaüzletbe, amit megláttam és érdeklődtem fürdőruha iránt. A hölgy mosolygott és azt mondta, hogy nemrég érkezett egy szállítmány, de ha annyira kell, akkor felbontja a dobozt, mire én csak hevesen bólogattam, közben pedig lihegve próbáltam lenyugtatni a légzésem. Az eladó egy fehér színű, zöld levelekkel tarkított fürdőruhát rántott elő és mielőtt kivehette volna az újabbat, hogy megmutassa, hogy néz ki, elé toltam a pénzt, megnéztem a méretet és rohantam is a Barlangfürdőbe. Végigfutottam a következő utcákon és hasonló hirtelenséggel váltottam jegyet. Mikor beértem, a szívem lassabban kezdett dobogni és az idegességem is eltűnt, hiszen Lora ott állt, Aladárral. Ledobtam a cuccaimat és mielőtt bevetettem volna magam egy öltözőbe, a lányra mosolyogtam:
- Bocsánatot kérek. Elmagyarázom. - néztem rá és elmeséltem az egész reggelemet.
Utoljára módosította:Nérel Danka, 2018. december 14. 17:32
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. június 5. 17:54 Ugrás a poszthoz

        Lora Fontaine
Az öltözőben magamra kaptam a fürdőruhámat és boldogan konstatáltam, hogy olyannyira új volt, hogy semmilyen címke vagy egyéb zavaró dolog sem került még bele. Lora szörnyen megértően fogadta az egész történetet, aminek felettébb örültem, de nagyon boldog voltam, mikor megláttam Aladárt, a kiskutyáját. Reméltem, hogy elhozza őt is, mert rajongok az ebekért. Miután átöltöztem a medencék felé vettem az irányt. Ugyan eddig is gyakran jártam a faluban, de legfőképp tartalékélelmiszerért, mert egy vegetáriánusnak meglehetősen nehéz konyhai ételeken élni, tapasztalatból mondom. Tehát Bogolyfalva már első látásra nagyon bejött, de nem igazán merészkedtem beljebb a boltokon kívül bárhová, a Barlangfürdőben pedig még nem is jártam.
Talán ezért is csillogott a szemem, mikor beléptem a medencék világába. Gyönyörű volt és abszolút felülmúlta a képzeletemet. Sokan futottak a meleg elől ezekbe a csodálatosan gyöngyöző vizekbe, mégis annyi volt belőlük, hogy nem érződött a tömeg zsúfolódása. Egyből berohantam az egyikbe, mert meglehetősen lefáradtam az őrült hajszában egy bizonyos fürdőruha után. A langyos víz simogatása sokkal jobban esett, mint vártam és élveztem a kellemes szabadságot a hőség elől, amit nagyon régóta várok.
- Loraaaaaa - kiáltottam a lány után, de hangomat elnyelte a gyerkezsivaj. Mikor megjelent rámosolyogtam.
- Ez sokkal jobb ötlet volt, mint gondoltam.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. augusztus 17. 15:24 Ugrás a poszthoz

Az öcsémet
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. augusztus 22. 18:08 Ugrás a poszthoz

Lora

-Köszönöm szépen! - mosolyogtam rá. - Imádom a fürdőruhád színét!
Mikor kisebb volt imádtam úszni, mindig engem parancsoltak ki utoljára a medencéből. Amikor pedig a Balatonra vagy tengerhez mentünk, alig bírtam kijönni. Egyszer Görögorszgban előbb felkeltem, mint a többiek, így lementem fürdeni. Persze, baj lett belőle meg minden, de nem bántam meg. Aztán az évek múlásával, ez a fajta vízimádat lassan összement. Mármint most is szeretek úszni, ám ahogy idősebb lettem, elkezdtem más tevékenységek iránt is érdeklődni (meg balettozni is elkezdtem, ami majdnem mindentől elvette az időt). Úgyhogy ez a kalandnak olyan gyerekkor fílingje volt, hogy nem csak a vízben, de a nosztalgiában is úszkáltam. El sem tudtam volna képzelni, hogy ennél jobban töltsek el egy nyári napot. Áldottam Lora ötletét, egyszerűen minden olyan jó volt. Muszáj lesz felhívnom ezek után Oliékat és kikényszeríteni belőlük, hogy menjenek el pancsolni egyet gondoltam, hiszen az otthoni családomnak tudtommal nem volt túl sok programja. Hiába, mindig én szerveztem mindent, így nélkülem kicsit bezárkóztak. Úsztam pár kört, majd Lorához fordultam:
- Mondd, hogy nem csak én élvezem ezt az egészet ennyire. Remélem, te nem unod halálra magad velem. Nem vagy éhes? - kérdeztem, mert bármennyire is jó volt ez a hely, reggeli hiányában kissé megéheztem. Na, meg nem akartam, hogy szegény lánynak miattam kelljen óráknak tűnő perceket tölteni egy olyan helyen, amit nem is élvez.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. augusztus 24. 17:58 Ugrás a poszthoz

Lora Love
- Igen, tényleg – válaszoltam, hiszen igaz is volt. Közben megláttam Lora kissé aggódó tekintetét, amivel Aladárt kémlelte. Már a nyelvemen volt a kérdés, de aztán eszembe jutott a sok ember, aki ki nem állhatta a kíváncsiságom, így inkább csak becsuktam a szám és nem mondtam semmit. Viselkedj jól, Danka! Kinga szavai elérték a hatását, minden élethelyzetben eszembe jutottak, de nem volt vele bajom, hiszen így legalább „anyukám” mindig velem volt. Aztán hirtelen Lora kibökte. Elmondta, hogy mitől fél. Jó, nem volt túl nagy vallomás és nem is olyan hétpecsétes titkot mondott ki, amiért az FBI most vadászna ránk vagy valami ilyesmi. Én pedig nem voltam hozzászokva félelmekhez. A titok egyfajta hatalom. Már nem emlékszem, ki nyilatkozta ezt, de kétségtelenül igaza volt. Akkor van egyfajta hatalmam?
- Ha valami rosszul sülne el, én segítek neked a kiskutya nevelésben – vágtam rá. Persze egyikünk sem szeretett volna apró ebeket terelgetni a kastély falain belül, akármennyire is édes feladat lett volna.
- Szerintem előzzük meg a bajt! – mondtam és kimásztam a medencéből. A vízből kilépve kellemes borzongás futott át a testemen, amit a fürdő hidegebb levegője váratlanul ért.
- Mit kívánsz? – kérdeztem a lánytól, miközben a kutyája után indultam. Talán neki könnyebb feladat lesz ételt választania, mint nekem. A magyar street food még nem igazán vette fel a vegetáriánus ételeket is az étlapra, de sebaj. Gyümölcs elvileg van a táskámban és az is lehet, hogy én is találok errefelé valamit.

Utoljára módosította:Nérel Danka, 2018. október 26. 16:13
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 6. 17:03 Ugrás a poszthoz

Kutyás-macskás néni is jelen  Wink
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 9. 18:13 Ugrás a poszthoz

Nekem a L'ecsó, a Toy Storyk és az Aranyhaj voltak a kedvenceim.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 13. 18:23 Ugrás a poszthoz

Nekem nincs karmom. Nem akarok senkit bántani  Smiley
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 14. 15:54 Ugrás a poszthoz

Igaz, igaz.  Cheesy
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 17. 19:43 Ugrás a poszthoz

Nekem viszont még van vérem és nem szeretném, ha a szunyijaid elvinnék. Mondjuk nem is zavarna, ha nem viszketne annyira (mert mindig kivakarom, pedig kiskoromban világosan elmondták, hogy nem szabad).
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 18. 14:20 Ugrás a poszthoz

Inkább ne verje senki a macskát. Azok legalább édesek és nem (feltétlenül) akarják meginni a véremet. Ők csak élő kaparófáknak nézik az embereket, az mégis jobb, mint a hűtő...
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 19. 17:31 Ugrás a poszthoz

Én semmiből sem buktam meg  Cheesy *büszke magára*
Aki meg mégis, annak részvétem és ne szomorkodjon, ő is ügyi volt.  Love
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 19. 20:18 Ugrás a poszthoz

Szurkolok, hogy megtaláld a tökéletes megoldást  Cheesy
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 20. 19:16 Ugrás a poszthoz

Teljesen felesleges és indokolatlan klisé helye: szeretet nélkül egyikünk sem élne. Kielégítem az ilyesfajta vágyaitokat. (A közhelységétől eltekintve igaz.)
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 22. 15:40 Ugrás a poszthoz

Thomas
Amíg otthon laktam, gyakran jártam a hotelbe Kingához és Arnoldhoz és általában vittem magammal az öcsémet is. Ha tárgyalásuk volt, az asszisztensük szobájában üldögéltünk és beszélgettünk. Rózsa néni mindig tartott az asztalában cukrot, amit rendszerint nekünk adott és mosolyogva nézte, ahogy elpusztítjuk az egészet. Otthon nem túl gyakran ehettünk ilyesféléket, Kinga nagyon ügyelt a fogaink egészségére, én pedig megszoktam így és nem is igazán vágytam cukorkára. A szünetet a Bagolykőben töltöttem, hiszen Kingáék dolgoztak, Olivér tanult és bármennyire is hiányoztak, nekem itt is tökéletes. A szünet végéhez közeledve realizáltam, hogy minden vizsgámat sikeresen elvégeztem, Kinga pedig azt mondta, hogy ez esetben ne felejtsem el megünnepelni. Természetesen kiment a fejemből, hiszen nem is én lennék, ha mindent egyszerre észben tudnék tartani.
Felkelés után, rápillantok az éjjeliasztalomra és a családi képre ragasztott post-iten akad meg szemem. Ünneplés virít rajta nagy betűkkel. Fogalmam sincs, hová mehetnék, így csak elkészülök és elindulok a faluba. Céltalanul bolyongok, mikor megpillantok egy kirakatot. Óriási cukorkák néznek vissza rám, én pedig hirtelen egyre elhatalmasodó késztetést érzek magamban arra, hogy bemenjek oda és elvesszek a sorok között. Irányt váltok és az édesség birodalom felé indulok. Belököm az ajtót és mélyen magamba szívom az illatot. Széles mosolyra húzom a szám, azt hiszem, megtaláltam a helyet, ahova ma teljességgel bevetem magam.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 22. 21:38 Ugrás a poszthoz

Táncolni mindenki tud. Mellesleg annyiféle tánctípus van, hogy még válogathatsz is.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 22. 21:43 Ugrás a poszthoz

Ha jól csinálod, akár lehet is. Megalkotjátok az áramütés táncmozdulatot.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 23. 10:10 Ugrás a poszthoz

Thomas
Úgy járkálok a sorok között, mint aki épp egy másik dimenzióba lépett be.  Megannyi édesség között, azt sem tudom, merre nézzek, így lelassítom a tempómat, hiszen sehova sem sietek. Szerintem már csak megszokásból gyalogolok olyan gyorsan, mindig elfelejtek vagy otthon hagyok valamit, amire pedig visszaérek, kifutok az időből. Ebből eredendően néha le kell állítanom magam és csak élvezni a jelent. Pár vásárló megy el mellettem, nekem pedig rá kell eszmélnem, hogy nem hoztam magammal kosarat, ami nem lenne hátrány. Immáron a kosárral a karomon veszem be az illatos sorokat, amikor egy ismerős arc bukkan fel.
– Szióka – húzom a számat széles mosolyra.
– Az már biztos. Annyira színes és hangulatos. Ha egyszer ide behoznám az öcsémet, akkor soha nem keverednénk ki – mondom mosolyogva. Olivér sokkal édesszájúbb, mint én valaha voltam. Veszek neki is és elküldöm valahogy jut eszembe a briliáns ötlet, de eszembe jut Kinga, aki (hozzátenném jogosan) nem szereti, ha túl sok édességet eszünk. Ki kell találnom valamit, de az ötletet most kicsit pihentetem. A következő két kérdését Thomas olyan szoros egymásutánban teszi fel, hogy esélyem sincs a kettő között válaszolni, de nem zavar. Valószínűleg csak nem akart megbántani a második esetben sem.
– Elsődleges céllal vásárolni jöttem, de már a hangulatért megéri bejönni ide – mosolyodom el.
– És te? – kérdezem tőle, mert tényleg érdekel.
– Azt hittem, szünetben nem lehet találkozni veled, itt Bogolyfalván. – mondom és csak remélni tudom, hogy nem voltam túl tolakodó.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 24. 16:13 Ugrás a poszthoz

Thomas
Amikor Thomas elkezdi megpakolni a kosarát, realizálom, hogy nekem is szorgoskodnom kéne. Fordulok egyet szép lassan, hogy lássam, milyen jóságokat találok errefelé. Az összes polc tele van olyan dolgokkal, amiket szívesen megkóstolnék, de nem szeretnék túl sokat vásárolni, hiszen csak ünneplés céljából érkeztem ide, nem azért, hogy jóllakjak. A kosárba rakok valamiféle rózsaszín cukrot, ami meglehetősen hívogatóan ül a helyén. Aztán gyorsan leveszek ugyanabból kék színűt is, Olivér biztosan értékeli, hogy rá is gondolok. Még a végén az öcsém fogja örömét lelni a sikereimben. Nem mintha most nem tenné, Kinga szerint az egész vizsgaidőszak alatt az első kérdése az volt, hogy hogyan állok jelenleg, de valahogy mindig megnyugtatta magát, hogy a nővére a legokosabb. Ezzel nem értek egyet, de boldogan fürdőzöm ebben a hatalmas megbecsülésben az öcsém részéről. A sor végén megpillantok egy óriási nyalókát, hasonlót ahhoz, amit egyszer otthon, egy vásárban kaptam. Sokáig őrizgettem azt, mint valami ereklyét és azóta is olyat keresek, így egyből hármat is a kosaramba süllyesztek. Úgy látszik, ez a bolt a gyerekkori álmok abszolút lelőhelye.
Elmosolyodok, amikor a fiú elmondja, kissé elveszett a nagyvárosban. Nincs egyedül vele. Aztán szélesebbre húzom a mosolyom, amint meghallom az egyértelmű utalást.
– Az ismerősök mindenképp döntő érv a falu mellett – mondom neki vidáman, miközben a vászontáskámat feljebb húzom a vállamon. Ő közben jókedvűen a szájába dob egy cukorkát, majd elkerekedett szemmel fordul felém.
– Szerintem megbocsájtják neked, ha csak a fizetésnél mondod el. Én meg majd tanúskodom, hogy tényleg véletlen volt – mosolygok rá, hiszen a helyzet kissé különösnek ígérkezik. Tovább válogatok, amikor elindul egy dal, amit mostanában non-stop hallgatok, erre kelek és erre fekszem. Természetesen nem állhatom meg, így elkezdek halkan dúdolgatni, ami engem is meghazudtoló gyorsasággal csap át halk éneklésbe és szolid táncba.  
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 25. 15:37 Ugrás a poszthoz

Thomas
– Eredetileg haza is akartam menni, de Arnoldék dolgoznak, Olivér tanul, Budapest pedig egyedül túl nagy. – magyarázom a fiúnak. Nem túl érdekes történet, de inkább mondom az unalmas igazat, mint az érdekes hazugságot. Azt hiszem ezt is Arnoldtól tanultam, ő sosem hazudik. Újabb kék édességet veszek le a polcról, de eszembe jut, hogy most elsősorban magam miatt vagyok itt és bármennyire imádom az öcsém, nem helyezhetek mindig másokat előtérbe, hiszen akkor nem lesz időm magamra.
– Ugyan, nincs mit. Apropó, finom volt az a cukor? – nézek Thomasra. Gondolom nem volt rossz, hiszen ilyesmit nem is igazán lehet elrontani, de még nem hallottam elemzést édességről, így megkérdezem, hátha ő jártas benne. Aztán nekiállok énekelni, majd realizálom, hogy a saját hangom mellett egy másik is hallható a bolt falai között. Ketten mégis jobb énekelgetni egy édességboltban, mint egyedül.
– Köszi, hogy nem néztél teljesen őrültnek! – mondom neki mosolyogva a dal végeztével, bár azt is megköszönhetném, hogy segítségével a többi vásárló sem nézett annak.
– A ballett miatt általában komolyzenét hallgatok, így talán nem lesz több ilyen akcióm – kacsintok rá.
Te milyen zenét szoktál hallgatni? Vagy nem vagy túl nagy zenés? – kérdezem és gyorsan kiegészítem a második mondattal is, hiszen nem mindenki olyan muzikális, mint én, ami egyáltalán nem rossz dolog. Közben visszatérek a félbehagyott munkához és újabb kincsek vagy gyerekkori álmok után kutakodok a színes cukorkatengerben.  

Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 25. 20:35 Ugrás a poszthoz

Akkor nem csak én.  Embarrassed
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 26. 17:56 Ugrás a poszthoz

Thomas
– De, nagyon más. Sokkal kevesebb ember van, kisebb a forgás és nyugisabb az élet. Az egész elcsendesedik, mintha egy az idő megállna egy kis időre. Ennek is megvannak az előnyei és számomra lenyűgöző, hogy ennyire ismeretlen oldaláról látom a kastélyt
– mesélem neki. Talán az ódon épület másnak nem akkora élmény, de  én a budapesti hangzavarhoz és pörgéshez szoktam hozzá, így furcsa egy kicsit csöndben is lenni.
– Akkor én is veszek – döntöm el a fiú elemzését hallva a cukorról, így a kosaramba teszek párat. A kosaram tartalmára nézek: rózsaszín és kék cukor, három óriási nyalóka és az előbb belehelyezett trópusi cukor. A nyalókák közül egyet gondosan visszateszek a helyére, még biztosan lesz lehetőségem visszajönni és nem kell feltétlenül az egész boltot most felvásárolni.
– Igen, már vagy nyolc éve. Egyszer Kingáék hotelében megszállt egy balerina, nekem pedig megtetszett az életmódja, a maga gyönyörű eleganciája, így megkérdeztem, hogy táncolhatnék-e én is, Arnoldék pedig belementek. Azóta sem hagytam abba, úgyhogy azt hiszem ez a sors akarata volt – mondom neki. Ez az egész kissé csodaszerű, mintha így lett volna megírva, néha nekem is meglepő, hogy mennyiféleképpen alakulhatott volna és akkor valószínűleg ma kicsit máshogy élnék.
- Értem, kedvenc műfajt én sem tudnék kiválasztani, ilyen szempontból abszolút mindenevő vagyok. Mármint a komolyzene olyan előkelő, a rock pezsdítő, a pop érzelemdús a jazz pedig nagyon hangulatos.   – sorolom, a műfajokat, amiket leggyakrabban hallgatok. Thomas kosarába pillantok, majd ránézek és mosolyogva kérdezem:
– Mehetünk fizetni vagy szeretnél még valamit szerezni?
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. szeptember 30. 10:26 Ugrás a poszthoz

Thomas

– Igen, szükséges. Általában az edzőterembe járok, de vannak alkalmak, amikor csak nyújtok, átmozgatom magam, olyankor elég egy szoba. Az erősítő edzések egyértelműen az edzőteremben vannak, futni viszont kint szeretek, sokkal hangulatosabb és a levegő is jobb – így belegondolva, rengeteg helyen megfordulok edzés céljából. Csoda, hogy van időm minden másra. Újra a dobozra pillantok és fejben összeadom az árakat. Még mindig furcsa, hogy én intézem az ügyes-bajos pénzügyeimet, pedig ebben még az öcsém is jobb nálam. Én inkább a fejetlenség mintapéldájaként mutatnám be magam. Tulajdonképpen az abszolút átverhető fogyasztóként leveszem, ami tetszik és másodszor megnézem az árát, valószínűleg egy iskola melletti cukorkaboltban nem a lehúzásra mentek rá, de ha mégis, akkor én biztosan bedőlök neki. Azért ez a helyzet korántsem áll fenn jelenleg, hiszen épphogy elkezdtem megpakolni a kosárkát és a tartalmának egy részét is a testvéremnek ajánlom fel.
– Rendben – – mosolygok a fiúra és megindulok a kassza felé. Még mindig a boltokon és a tudatlanságomon kattognak az agykerekeim, de mindezt abszolút elfelejtem, mikor Thomas megszólal mellettem.
– Tényleg? És tudod már milyen ágát vagy még gondolkozol? – próbálom a kíváncsiságommal leplezni a tényt, miszerint semmit sem tudok a harcművészetekről. Mármint tudom, hogy mindegyikhez sok-sok türelem kell, kicsit talán olyan, mint a balett.
– Remélem élvezni fogod! – mondom neki mosolyogva, mert tényleg így érzek. Ezek a sportok korántsem egyszerűek, de elég kitartással legyőzhetők az akadályok, utánuk pedig már csak a sport élvezete vár.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. október 3. 14:37 Ugrás a poszthoz

Thomas

A fiú éberen hallgat, én pedig a visszajelzés hatására csak egyre inkább belelendülök az edzéseim részletezésébe. A balettból legtöbben annyit látnak, hogy táncolunk egy színpadon, kecsesen hajlunk, mozgunk, de a rengeteg befektetett energiát nagyon kevesen képesek meglátni. Az egész fellépés csak a végterméke sok és sokféle munkának. Talán az erősítő edzések a legmegterhelőbbek. Olyankor olyan izmokat is meg kell mozgatni, amikre nincs feltétlenül szükséged tánc közben, már ha akad ilyen. Egy-egy mozdulatot pedig kitartóan kell gyakorolni, tökéletesíteni és lassan elsajátítani.
– Szerintem bele fog menni. Vagyis én biztosan örülnék az ő helyében – válaszolok, bár nem vagyok a bácsikája helyében és a helyzetet sem ismerem, így pedig elég nehéz véleményt formálni. Thomas motiváltan felel és bizakodom, hogy tényleg belevághat a harcművészetbe. A fiú illedelmesen előre enged, mikor realizálom, hogy a nemrég még előttünk kígyózó sor eltűnt és a kasszás éppen felénk néz. Szerencsére a hatalmas cukormennyiség a mögöttünk állókat is édesebbé varázsolja, így senki nem méltatlankodik a pillanatnyi elkalandozásom miatt.
– Szép napot! – mosolygok a pult másik felén állóra. A vállamra dobott táskámból előhalászom a pénztárcám és kifizetem az árukat. A kék cukornál még szélesebbre húzom a szám, hiszen eszembe jut az öcsém, aki még abszolút nem sejti, hogy nemsokára ajándékot kap tőlem. Részemről inkább adok, mint kapok, mert az egész folyamat örömmel tölt el. Gondolkozni, a másik minek örülne, kitalálni, megvenni vagy megcsinálni s a végén, a legjobb rész, átadni. Látni az arcokat egyszerűen felemelő érzés. Közben kicsit arrébb lépek, hogy Thomas is odaférjen és megállok azzal, a céllal, hogy megvárom a fiút.
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. október 13. 13:48 Ugrás a poszthoz

Moon Jun Seo
Sokféle edzésem van egy héten: erősítő, nyújtó, futós és persze a valódi balett is a listán szerepelnek. Ezek közül a legfárasztóbb az erősítő, a legfájdalmasabb a valódi balett, a legnyugalmasabb a nyújtó és a legegyszerűbben teljesíthető a futás. Amíg jó idő van, kihasználom és annyit futok, amennyit tudok. A többi fajtát esőben, hóban, de még fagyban is lehet csinálni, de a szabad levegőn csak meghatározott időpontokban lehet futkosni. Eredetileg estére terveztem egy jó hosszú kocogást, de a tervemet könnyűszerrel áthúzta egy másik, fontosabb program. Nem szeretek úgy edzeni, hogy utáni még emberek közé kelljen mennem, mert a zuhanyzás és hajmosás ellenére is úgy érzem magam, mint egy papírpénz, amit véletlenül a mosógépben forgó farmerben hagytak, mégis bűntudatom lett volna, ha ezt elhalasztom, így délután felöltöztem és nekiindultam Bogolyfalvának. A fő utcán csak gyorsan sétáltam, nem állt szándékomban senkit sem zavarni vagy netán fellökni, de hamar elértem eredeti úticélomat, a falu határát. A koncepció szerint két kört szerettem volna futni arrafelé, majd pihenni egy kicsit, még két kört lenyomni és visszamenni elkészülni az estére. Épp a tó mellett készültem elrobogni, amikor beszélgetést és nevetést hallottam, aztán vizuális élmény is társult hozzá; megláttam ez egyik évfolyamtársamat, egy kisebb lánykával, gondoltam, hogy a húga lehet az. Az órámra néztem és konstatáltam, hogy előbb indultam, mint terveztem, így bőven volt még időm a futásra. Odáig szaladtam, majd mellettük lelassítottam és végleg megálltam.
- Sziasztok!  – mosolyogtam rájuk, amikor pedig észrevettem, hogy a lány egy szendvicset majszol hozzátettem. – Jó étvágyat!
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. október 26. 19:34 Ugrás a poszthoz

Lora

- Hidd el, remekül nézel ki – bólogattam hevesen. A lányt az első pillanattól kezdve szépnek tartottam, a fürdőruhájának színe pedig egyszerűen nagyszerű volt. Feltételezem, sokaknak akad problémája a testalkatukkal, de szerintem mindenki akkor a legszebb, amikor jól érzi magát a saját bőrében, így törekszem erre én is. Úgy tűnik, Aladár szerint a kutyahölgy is csodás teremtés, de mikor felvetettem a kiskutyák ötletét, Lora furcsán nézett rám.
- Te tudod – feleltem, ugyan én még nem neveltem sem kis, sem nagy ebet, így nincs is tapasztalatom benne, de azt mondják, könnyen bele lehet tanulni és szívesen csinálnám, de nem akarok a lányra olyat erőltetni, amit nem akar. Nem lenne udvarias, de még csak humánus sem, így csak elraktároztam az agyam egyik fiókjában, hogy magamnak kéne szereznem egy állatot, meg előtte beszélnem kéne az otthoniakkal meg a szobatársaimmal és meg kéne vennem rengeteg dolgot, de biztos vagyok benne, hogy mindezt örömmel csinálnám, ha a végén egy szőrös társat tudhatnék magam mellett. Nagyon sok előnye lenne egy kisállatnak, például sosem lennék magányos, feltétel nélkül szeretne és akár Alcsihoz hasonlóan, elkísérhetne a programjaimra is. Amint kiléptem a medencéből, felkaptam a törölközőm és gyorsan áttöröltem a testem, majd lehelyeztem az eredeti helyére, hiszen én nem éreztem szükségét a tárgynak. A helységben meleg pára szállt fel, mégis a víz után hideg érzettel kellett szembenéznünk. Ha jól emlékeztem, egy lépcső volt arra hivatott, hogy felvigyen minket a büféhez.
- Sós és édes is jöhet. Amikor kisebb voltam, mindig főtt kukoricát ettünk a Balatonon a családommal, az most olyan nosztalgikus lenne, de nincs semmi, amire kifejezetten fenném a fogam – mondtam a lánynak. Persze, az édesből majdnem mindent ehetek, a sós már kérdésesebb.
– Igen, vegetáriánus vagyok és velem csak jól jár. Ha valaki elfelejtkezik arról, hogy nem eszem húst, megkaphatja az összeset – mosolyodtam el. Tényleg kell egy kutya.
Utoljára módosította:Nérel Danka, 2018. október 26. 19:35
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. november 11. 11:00 Ugrás a poszthoz

Engem csak egy macska az ablakpárkányból, ami elsőre furán hangozhat, de reggel, kómásan kilesni a függöny mögül és két szempárral találkozni az elején ijesztő. Aztán megszokod, és ha az egyik reggel nincs ott, hisztérikusan kezded el keresni.
Utoljára módosította:Nérel Danka, 2018. november 11. 11:15
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. november 17. 12:03 Ugrás a poszthoz

Jun Seo
Mosolyogva néztem rájuk, miközben kissé furán kapkodtam a levegőt, valószínűleg megint elfelejtettem figyelni a helyes légzésre. Szuper, biztosan szúrni fog az oldalam, és egy örökkévalóság lesz, amíg elmúlik. Jó lenne, ha valaki néha a fejemhez vágná az apró dolgokat, amiket elfelejtek, hiszen  a nagyobbak mindig benne maradnak a fejemben, de a kicsik simán kiperegnek az agyam szitájának apró rései között. Otthon, Kinga mindig emlékeztetett ezekre, neki bezzeg egy szivacs volt az agya. Persze, most is kiment a fejemből valami, a légzésgyakorlaton kívül. Az egy dolog, hogy az arcmemóriám ijesztő, ám előfordulhat, hogy más nem jegyez meg minden kastélybeli arcot. Valószínűleg Jun Seo is ezek közé tartozott, így újra érdekes szituációba kevertem magam, és mást is.
- Jaj, bocsáss meg! Dankának hívnak, és évfolyamtársak vagyunk, azt hiszem. Legalábbis elemi mágiára együtt járunk – feleltem, és nagyon reméltem, hogy a fiú nem fogja közölni velem, hogy igazából neki nincs is ilyen órája. Határozottan emlékeztem rá, hogy elemi mágián láttam az arcát, de természetesen én is tévedhetek, és abban az esetben még inkább fura helyzetbe sodorhatom magam. A beszéd helyett, elővettem az üvegem, és mohón ittam belőle. Tulajdonképpen annyira nem is voltam szomjas, sokkal inkább nem akartam többet beszélni. Aztán locsoltam egy keveset a kezemre is, és az arcomra kentem azt, hogy legalább egy kicsit felfrissüljek. Felnéztem rájuk, majd széles mosolyra húztam a szám. Akkor is kerekítek ebből a beszélgetésből valami vállalhatót.
- És ti hogyhogy erre sétáltok?
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. november 25. 14:48 Ugrás a poszthoz

Mindenki olyan csendes lett, gondoltam beintegetek, hátha valaki felkel. Pont így
Nérel Danka
Diák Navine (H), Uralkodó Unikornisok csapatkapitány, Uralkodó Unikornisok csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Harmadikos diák


Do small things with great love
RPG hsz: 78
Összes hsz: 239
Írta: 2018. december 15. 15:54 Ugrás a poszthoz

Jun Seo
Elengedtem a fülem mellett a kijelentést, miszerint neki nincs is olyan órája.
- Jaj, az de jó! – lelkendeztem, miközben a kislányra pillantok. – És várod már az előkészítőt?
- Nekem is van egy öcsém. Ő tíz éves, csak először mugliiskolában kezdte, a szülők meg tanítgatják a varázslást, ahogyan anno nekem is.  Meg amúgy is, mellém nem küldenék tartósan. Már az nagy engedmény, hogyha a következő vizsgáim jól sikerülnek, akkor eljöhet egy hétre – ha a Bagolykőben maradok mestertanoncként is, akkor még elvileg fogunk együtt járni az iskolába. Csodálatos lenne, ha az öcsém az előkészítőbe járna. Rengeteget lehetnénk együtt, és nem csak az esti hívásaink tartanák bennem a lelket, hanem a jelenléte is. Azért bevallom, a szülők érvelésével is egyet tudok érteni, hiszen nagy valószínűséggel egyikünk se járna be többet órára és teljesen elragadna mindkettőnket a hév, miszerint a másik ilyen elérhető közelségben van. Hirtelen ötlettől vezérelve, előkaptam a telefonom és bekapcsoltam, majd a testvérpár elé nyomtam a zárolt képernyőm.
- Ezek mi voltunk, még kiskorunkban – mutattam meg nekik, aztán újra elraktam a készüléket.
- Futok. Muszáj. Nemsokára vége lesz a futószezonnak, úgyhogy most ki kell használni – tártam szét a karom mosolyogva. Sosem bírtam egyhelyben maradni. Úgy látszik, ez máig kitart. Talán ezért vállalok magamra annyi mindent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum - Nérel Danka összes hozzászólása (79 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel