Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Kinek lenne kedve ebben a szép, tavaszias időben a kastély pincehelyiségeinek egyikében tespedni, de most komolyan? Végre semmilyen mágia nem szükséges a megfelelő szabadtéri edzés-körülmények megteremtéséhez és legfőképp azt, hogy most nem kell instrukciókat kiabálnia, szabályokat magyaráznia, mozdulatokat prezentálnia és úgy egészében, fiatalokat pátyolgatnia – csak saját igényeire figyel és maximálisan ki is használja a lehetőséget, hogy jól kimerítse szervezetét. Szereti ezt az érzést, a fáradt zsibbadást egy kiadós izommunkát követően és az utána lévő forró, tagjait ellazító zuhanyt. Amit nagyon hiányol a hivatásos közegből, nos, az nem más, mint az állandó sportmasszőr. Ugyanakkor, ha még mindig aktívan játszana, nem tehetné meg egy párórás kardio után, hogy kapásból tönkre is teszi a belefektetett energiát a faluból várossá avanzsált település cukrászdájában válogatva a finomságok közt. Mert épp pontosan ez történik. Természetesen átöltözött, nem riogatja a népet izzadtan és büdösen – talán egyesek legnagyobb bánatára egyébként.
Zsebre süllyesztett kezekkel ácsorog a pult előtt és kedélyesen cseveg az aktuálisan soron lévő alkalmazottal; Damyan mindig előzékeny és mivel a legtöbben amúgy is felismerik, ha nem is sportolóként, de a Bagolykőben betöltött pozíciói miatt, fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatot ápoljon a lehető legtöbb emberrel. Még ha csak felszínesen is teszik ezt. És mivel volt szerencséje rengeteg különféle személyiséggel találkozni és cseverészni, elég jó érzéke van ahhoz, hogy meddig kívánt az egyébként őszintén érdeklődő jelenléte, és mikortól válik fárasztóvá.
Épp egy süteményről fejti ki, hogy a rellon vezetőség több tagjánál is lehengerlő győzelmet aratott és mennyire imádták – mert hát az ingyen kóstolókért is meg kell ám küzdeni –, amikor váratlanul beléfojtják a szót. Nem látta közeledni a merénylőt, hisz jócskán kiesik látóköréből a térdmagasságban intézett támadás, úgyhogy meglepetten pislog le az aprócska jövevényre és önkéntelenül elmosolyodik azonnal.
- Hát szervusz – kedvesen köszönti a kisfiút, finoman és nem túl tolakodón simít meg néhány puha babahajszálat. - Merre hagytad anyut vagy aput? – Igazából nem is gondolja, hogy a gyermek különösebben elkószált volna, pláne nem egy cukrászdában, egészen biztos benne, hogy valamelyik szülő a nyomában lohol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Ha valamiről kiemelten hírhedt a Bagolykő Mágustanoda, az a kastély falain belül fénysebességgel száguldó pletykaáradat, hiszen itt egy csorba téglának is füle van. Egy másik ismertetőjegy lehet, hogy ingerszegénynek éppenséggel nem nevezhető a környezet, bármi megeshet, a huzamosabb ideje itt lakók már szemrebbenés nélkül lépnek túl a jelentéktelen abszurditásokon. Komolyabb baklövéseket még évek múltán is felemlegetnek, bár igazságtartalmuk jócskán megkérdőjelezhető, minél több kézen, (szájon, fülön), generáción megy keresztül az információ. Egy ilyen szaftos fogás pedig, miszerint két kicsike kábítószerek arzenálját teszteli épp a félreeső szakaszon, aminél feltűnőbb helyet tulajdonképp csak akkor választhattak volna, ha a nagyteremben csapják ki az étkezőasztalra a felhozatalt, egy csekkolást mindenképpen megér.
Oh, és persze a nívós oktatói gárda. Nem feledkezhetünk meg az iskolánk reputációját végtelen magaslatokba emelő tanárokról sem! Nehogy már csak kétes dolgokat emeljünk ki, hát a végén még az jönne le, pocsék BK-snak lenni.
 - Abszolút igazad van, beszélek ezzel kapcsolatban Odettel később. – Bólint rá rövidre zárva a témát, hiszen pillanatokon belül oda is érnek a tett színére, illetőleg tényleg a navinés Angyalka az expert a témában, és Zinával is közvetlenebb kapcsolatot ápol.  
Eszébe sem jut biztonsági lépéseket tennie, ahogy kollégájának – mégis meddig jutna két, náluk jócskán alulképzettebb varázslócsemete, ha menekülőre fognák?
Öltönynadrágja zsebébe mélyesztett kezekkel, kedélyes mosollyal lép a két nyakon csípett jómadár elé, és pár pillantásnyi méricskélést követően a levegőbe szimatol és tagadhatatlan szakértelemmel húzza fintorra ajkait. Gondterhelten sóhajt.
 - A mai fiatalok miért ilyen átgondolatlanul balgák, ha szabályszegésről van szó? – a kérdés természetesen költői csupán. A bolgár férfi szabadelvűsége senkinek sem ismeretlen, így feltételezhetően Rudolfot sem lepi meg a nyitány, a józsaru és rossz zsaru szerepkörök leosztása is teljesen egyértelmű. – Azt kérem szépen – lustán mutat a tekert cigarettára, és nyújtja érte a kezét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Nem ismeretlen számára a jelen szituáció, a Rellon ház fejeként tapasztalhatott már cifrábbat is; ha a sorra elhangzó mondatok és/vagy a vele szemben tanúsított tiszteletlenség után csak pár ezüstérme landolna minden alkalommal erszényében, egész szép kis backup vagyont tudna felhalmozni. Szórakozott mosolya egy pillanatra sem rezdül, a fiú kérdésére jókedvű, kurta nevetést hallat és leplezetlenül emeli tekintetét Rudolfra, hogy lecsekkolja tetőtől talpig. Kacsint.
 - Oh, Farkasházy házvezető kolléga úr nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy élettársának tudhassa szerény jómagamat – sajnos. Még? Nem rak túlzó nyomatékot a tisztjüket fémjelző szavakra, de leheletnyit hangsúlyozza. Igazából amikor csak teheti, prefektusaira bízza azt a felemelő feladatot, hogy elkószált és rosszban sántikáló diáktársaik után kajtassanak, de két újonc, pont a Banya orra előtt? Ígéretesnek indult, egyelőre kellőképp jól is szórakozik. – Igazán mutatós kis semmi ez, amit még véletlenül sem csináltatok – bólogat, és mikor egyik gyerek sem kapkod azért, hogy átadják a kért cigit, pálcáját segítségül hívva megszerzi. Közelebbről is megszagolja, hogy még markánsabb grimaszba torzuljon arca, még egy halk, undorodó hangeffekttel is megerősíti nemtetszését. Legalább fogyasztanának valami minőségi cuccot!
 - Büntetőmunkát javaslok – kezd bele, továbbra is némiképp a fiatalok feje fölött átbeszélve a tanerőnek címezve. – Nem hinném, hogy pár kósza pont elvesztése kellő hatást érne el. Mondjuk fényesre sikálhatnátok a Banya portréját a következő… - töprengve felnéz a festményre, mintha nem tudná már jó előre, mennyire lője be. – Két hétben. Mágia nélkül. – Vázolja elképzelései alapjait, persze még jócskán tudná tovább csűrni, hagy teret az eridonos kollégának, hátha túlszárnyalja a kreativitását. Amúgy meg láthatóan világukat nem tudják épp a kölykök, minek túráztassa túl magát?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Már-már lenyűgözve figyeli a kibontakozó jelenetet, Rudolf sajnálkozására pedig vet a férfi felé egy vigyort – ó, ha tudná, miről maradt le! Szokás dobálózni azzal, hogy soha ne mondd, hogy soha, és ha fiatalabb kollégája egy nap mégis meggondolná magát, tárt karokkal fogadná kicsiny… khm, háztartása újabb tagját. De abból a korból már jócskán kiöregedett, hogy győzködni próbáljon bárkit bármiről.
És igaz ez a fiatalokra is.
 - Feltétlenül kiegészítem, meglehetősen találó! – És tényleg, már attól eltekintve, hogy néminemű zavar van a fogalom terén, ugyanakkor manapság már egyre lazább a gender téma, és a bolgártól távol álljon, hogy magára vegye, ha szépséges női teremtményekhez hasonlítják. Bár ha a mitológiai vonalon maradunk, talán inkább a szatír szerepe illene rá tökéletesen, véletlenül sem száll vitába.
A minőség kérdésköréhez nem fűz semmit, számára bőven elég a tudat, hogy van némi múltja és tapasztalata a legkülönfélébb tudatmódosító szerekkel. Ízlések és pofonok.
 - Bízom benne, hogy az irónia érzékelését csak a fogyasztott szerek tompítják – ártatlan megjegyzés a két ifjonc értetlenkedésére a tisztogatás kapcsán. Persze lehetséges, hogy kizárólag számára szórakoztató részlet, hogy a rongáláshoz hasonlatos feladatot osszon ki, őszintén, a legkevésbé sem érdekli. Felőle a két hetet is végigkacarászhatják ezen szorgoskodás közben. – Tegyük tisztába a dolgokat – saját rendkívüli humorérzékén ezúttal fel is kuncog, aztán egy-egy némítóbűbájt szórva a huligánjaikra hívja fel magára a figyelmet; beszélhetnek, csak hallani nem fogja senki. Bizony, itt az idő elhordani a csúnya-rossz tanerőket a búsba! – Elég súlyos kihágáson értünk titeket, és tulajdonképp nektek áll feljebb. Kicsit készségesebb hozzáállás esetén az sem kizárt, hogy beültem volna mellétek egy slukkra és adok egy rapid ismertetőt a hogyan kerüld el a vezetőséget kisokosból. Eszem ágában sincs illemtan órát tartani vagy lobbizni az alapvető tiszteletért; nem érdekel mit gondoltok rólam. Azonban ez egy iskola, az anarchia elkerülése érdekében meg akad néhány szabály, amik megértéséhez és ügyes kijátszásához nem szükségeltetik kétezer IQ. – Full chillben magyaráz, egy kicsit talán még lassabban is, mint indokolt lenne, de hát be van tépve mindkét gyerek, na! Bár lehet, egyszerűbb fogalmazásmódot igényelne a helyzet. Már mindegy. – Fogkefékkel fogtok sikálni, és ha bármelyik portré által panasz érkezik rátok, átmehetünk a trófeaterembe, Várffy-Zoller igazgatóhelyettes úr bizonyára örömmel venné, ha a neve minden díján kifogástalanul csillogna. – Ismét int pálcájával, ezzel a pár pillanatig tartó biztosítéka, hogy mondandóját közbevágás és heherészés nélkül befejezhesse, leszáll a delikvensekről, folytatódhat a bomlás. Számol azzal, hogy talán át se ért az üzenet, de hát most... ez van.