Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Az előző éjszakai érkezés miatt kicsit még kótyagosnak érzi magát a kapu bejáratánál ásítozó lány. Egyelőre nincsenek ismerősök. Testvére az egyedüli biztos pont, azonban ő még órán van, és tegnap este sem tudtak találkozni. Takarodó után sikerült megérkeznie Lilirózának, így nem csoda, hogy nem tudott összefutni ikernővérével. Hosszú történet, hogy a fiatalabb iker miért csak most, egy hónappal később érkezett meg a kastélyba, de talán egyszer kiváncsi lesz rá valaki, és elmeséli. A kapuban ácsorog, miközben egy szőke hajú lány szalad el mellette, aki még köszön is neki. Ez nem vörös hajú nővére, ezért nem nagyon tudja hova tenni őt. Először megfordul a fejében, hogy érte küldték, de a szőkeség tovább szalad, így gyorsan elfelejti az ötletet. De az illem, az illem, szóval a lány után köszön.
- Szia - hallatja vékony hangját. - Ne haragudj, tudnál segíteni egy kicsit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Arcberendezése egy pillanat alatt megváltozik. A nyúzott segélykérésből hamar nyúzott értetlenség ül ki Lili arcára. Onnan az értetlenség, hogy egy perc sem telt el a szőke lány köszönése óta, és most mégis bosszantó várakozással tekint rá.
- Csak annyit kérdeztem, hogy tudsz-e segíteni - ismétli meg kimérten.  Marad az értetlenségben, azonban ez nem egy olyan jellegű érzés, amit arcán hagyhat. Így visszavált a normálisra, és bólint egyet a siető lánynak.
- Tudnál, de az Istenért sem szeretnélek feltartani - mutat körkörös mozdulattal iskolatársa karba tett kezére. Nem is érti, hogy akkor miért kellett ráköszönni. De el is űzi gyorsan ezt a gondolatot, hiszen ha nem, akkor nem. Ő aztán biztosan nem erőlteti magát senki fia, lányára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Nem volt jó az éjjel, annyi szent. Soha sem tudott aludni ilyen villámlások mellett, és az esti idő nem volt kegyes hozzá. Csak úgy ontotta a villámokat, amik dörgéssel párosultak természetesen, hogy senki ne tudjon nyugodtan aludni a kastélyban. Az állatok megkergültek. Az emberek pedig karikás szemekkel kóvályognak még mindig a lassan megtelő folyosókon. Liliróza sem nagyon figyel fel, csupán lehajtott fejjel közlekedik a korridorokon. Gyomra teljesen üres. Nem volt ideje éjszaka táplálékhoz jutni, illetve a fejfájása is elvette azt a maradék étvágyát is. Ezért is van az, hogy alvás helyett az étkezést választja. Talárján hanyag módon tartja kezében, és egy szemtelenül nagyot ásít a nagyterem bejáratánál. Ami köhögéssel végződik, és azzal, hogy végre felemeli a fejét. Értetlenül néz néhány arra sétáló diákra, majd megpillant egy hasonló meglepetten álló szőkés hajú lányt.
- Hellóka - köhög. - Meg tudod mondani, hogy mi folyik itt? - köhög tovább. - Tuti, hogy kigyulladt valami - köhög még egyet, majd fancsali képpel bámul hol a lányra, hol a nagyterem ajtajára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A lány, akire ráköszönt nagyon kedvesen fordul felé, mintha ismernék egymást valahonnan. Aztán gyorsan ki is derül, hogy mi történik itt, kérem szépen. Lili elmosolyodik. Ez egy olyan mosoly, amin látszik, hogy nagyon jól esik neki ez a felismerés. Vagyis, félreismerés, de borzasztóan kellemes érzés. Előfordult már, hogy félhomályban összekeverték őket, de ez csupán a szeplők, a szemek és a száj miatt van. Ez a három olyan rész arcukon, ami szinte ugyanolyan.
- Nem bírom a füstöt - krákog még egyet, majd felrázza magát, és inkább kezét nyújtja az ismerős ismeretlen irányába. - Petheő-Gönczy Liliróza vagyok. Bíboranna az ikernővérem - hogyha egyáltalán rá gondolt. De nagyon furcsa lenne, ha nem így lenne. Más Bíborral miért keverné össze akárki is?
- Te a háztársa vagy netán? - keresi a jelvényt a lány ruházatán.
Liliróza letekint a bal kezére, amiben talárja lóg, azon pedig ott díszeleg a Levita ház címere. Nagyon büszke rá, hogy ebbe a házba került. Amikor elkezdett tudakolózni az iskoláról, ez a ház volt számára a legszimpatikusabb. És az, hogy az égiek is így akarták... egyszerűen csodálatos.
Zöldeskék szemeit érdeklődően fúrja beszélgetőtársa tekintetébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Az igazság a következő; Lili és Bíbor sosem látták egymásban ezt a hatalmas hasonlóságot, pedig tényleg össze lehet őket keverni. A tekintet és a mozdulatok is ugyanazok, azonban az alapvető különbség az, hogy Liliróza nem annyira mosolygós. Sokkal komolyabb és összeszedettebb, mint az idősebb iker. Illetve, a barna sörény az, ami még máshogyan sikerült. Mehetnénk még nagyobb mélységekbe is, de most nem ez a legfontosabb. Majd minden kiderül idővel, ahogyan a Petheő-Gönczy lányok befejezik a mugli életmódot, és teljes lesz az asszimiláció. Hiába nem az a tejbetök fajta, most mégis ártatlanul megmosolyogja Lora meglepettségét. És az a legjobb, hogy így már tudja is, hogy ki ez a lány.
- Á - bólogat a bemutatkozásra. - Tesóm mesélt már rólad - visszagondol a kapott információkra, majd ajkait összeszorítja, és fájdalmas képet vágva felteszi a kérdést. - Jobban vagy már? Tudod... azóta - utal a Navine házban történtekre. Testvére mesélte, hogy volt egy kisebb kaland, de úgy néz ki, hogy strapabíró a csaj, és kutya baja sincsen. Aztán hallani kezdi, hogy egyre nagyobb a felháborodás a teremben. Lora felpattan egy székre, és beszédbe kezd.
„Szimpatikus ez a csaj”, gondolja magában bólogatva, és csatlakozik hozzá.
- Csak meg tud csinálni mindenki egy tükörtojást vagy egy rántottát - néz a többi diákra, majd rákacsint Lorára. Talán mégsem lesz annyira rossz ez a mai nap, mint ahogyan azt gondolta egy pár perccel ezelőtt.
- Hol tudjuk mindezt megcsinálni? - fordul Lora felé és suttogja neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Úgy néz ki, hogy mindketten értetlenül állnak a helyzet előtt. Liliróza azért nem érti a helyzetet, mert a szőke lány köszönt neki, aztán mégis ő az, aki türelmetlenkedik. Összeszűkíti zöldes szemeit, majd megvonja a vállait egy összeszorított ajkú mosoly kíséretében. Saját magát sem érti, hogy mire fel ez a durca, de most ez így alakult, és a másik leány sem a legkedvesebb diák a környéken. Különösebben nem tud mit kezdeni a helyzettel, így belenyugszik, hogy ebből nem lesz barátkozás. Barátkozás. A gondolat egy kicsit szíven találja, és magába száll, hogy talán nem kellene azonnal bekapcsolni a védekező mechanizmust. És még azon is elkezd agyalni, hogy most ő-e a hibás vagy a másik. Ezt egy arcába levegőt tartva, hörcsög szerű fejjel csóválja meg a vöröses barna buksiját.
- Csak annyi érdekelt volna, hogy merre a Navine - mondja halkan, kicsit elkeseredetten.
Nagyon meg szerette volna ma keresni a nővérét, mert eddig úgy érezte, hogy esetlenül mozgolódik a kastélyban. És Bíboranna nélkül úgy érzi magát, mint aki nem egész. Sőt, darabjaira tud esni, hogyha nem látja sokáig ikrét. Igaz, hogy ezt nem mutatja ki az irányába, hiszen ő az érzelemmentesebb testvér, de biztosan tudja Annus is, hogy azért szereti őt a húga.
- Szia Szöszi - int a távozó lány irányába, majd tovább ácsorog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Egyik ismerkedés sem megy olyan egyszerűen. Főképpen nem egy ilyen helyen, ahol minden egyes pillanatban változnak a dolgok. Még szerencse, hogy a kaméleon életmód nem annyira áll távol Lilitől. Egészen jól alkalmazkodik, csak a neveletlenséget, a felesleges fecsegést és a hangzavart nem bírja elviselni. Ott kikapcsol az alkalmazkodókészség, és van, hogy kissé el is borul az agya. És ha már itt tartunk, lehet, hogy a konyháig sem kell elmenni, hanem egyenesen Lora forró fejecskéjén fogják elkészíteni a tojásokat, hiszen annyira felforrt az idegességtől. Nem csoda, ezt az elkényeztetett bagázst... Arra, hogy jól van a lány és a testvére mini-hős lett, csupán hevesen bólogat, mint az a bizonyos bólogató kutyus az autók szélvédője mögött. Örül, hogy minden rendben van a baleset óta, mert Bíbor úgy adta le a drótot, hogy minden vér és minden fájdalom és kín. Ahhoz képest tényleg nagyon jó bőrben van Lora.
- Nagyobb felkelés van kialakulóban - jegyzi meg tátott szájjal.
Ennyire nem tudnak viselkedni az emberek kölykei, ez azért már vérlázító. Tiszteletlenség. Egyébként is, az étellel játszani és dobálózni mérhetetlenül paraszt dolog. - Szerintem mi pályázzunk át a konyhába - veti fel, majd egy tojás eltalálja a talárját. Mély levegőt vesz, majd szikrázó szemekkel néz a tettesre, aki egy szintén elsős, virgonc Eridonos lehet. Leszáll a székről, majd odalép hozzá.
- Tudod már a tisztító bűbájt? - kérdezi fintorogva. - Mert akkor most megmutattad, hogy mennyire menő gyerek vagy... Varázsolni is tudsz esetleg? - erre a piros ház diákja már egy kicsit megszeppenve ugyan, de elmormolja a suvickus bűbájt, mire Lili csak biccent egyet. - Nagyon ügyes fiú vagy - motyogja, majd visszasétál Lora mellé.
- Konyha? - ezzel azt szeretné kérdezni, hogy menjenek-e. Éhes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Ez csak természetes, hogy Lili is a többiekkel battyog a konyha irányába. Tetszik neki ez a nap. Hiába a kialvatlanság, izgalmas, hogy végre nem az van, hogy felkel, megreggelizik, töm egy-két sütit a zsebébe, aztán irány a tanulás. Hamarabb kelt - mivel nem is aludt igazán -, így a többi korán kelő diákkal tud sütni valami reggelifélét. Mosolyogva konstatálja, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, pedig azt sem tudja még mindig, hogyan megy ez a varázslósdi. Lora úgy magasodik a többiek fölé, mint egy igazi kellemes megjelenésű diktátor. Ha létezne ilyen, akkor biztos ő lenne az, akinek szobrot állítanak, s azt le sem döntik soha. Erős jellem. Ez kifejezetten izgatja Lili fantáziáját.
- Pálcát? Ez... - háborodik fel, de nem fejezi be a mondatot, mivel Lora a tekintetével belefojtja a szót a pálcáért kiáltó diáktársukba. Erre Liliróza csupán elégedetten biccent, és karba tett kézzel ácsorog tovább, miközben figyeli a többi új kis manót. Olajat melegíteni sem tudnak, a hagyma már kettő gyereket is megsiratott, s arról már ne is beszéljünk, hogy egy kenyeret nem tudnak megpirítani.
- Engedj oda - mondja egyik háztársának, akinek vet egy pillantást a jelvényére, majd ő maga a vállára dobja talárját, és folytatja a hagyma feldarabolását. Nem mondhatom, hogy ő nem könnyezik, de nincsen egy szava sem. Néha szipog egyet-kettőt. De neki a hagyma alapkövetelmény a rántotta alá. Aztán hangosan felnevet, amikor megint szerencsétlenkedik az egyik korabeli lány.
- Nem kérdéses, hogy egyszer kövér gyerekeink lesznek - kacag fel, ahogyan Lorára tekint. Eléggé tehetséges kis szakácsoknak bizonyulnak. Ez nem sok mindenkiről mondható el a konyhában. - Hogyan tovább? Hagyma jöhet neked is? - törli le a könnyeit, miközben újdonsült barátjára emeli tekintetét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Hangosan felnevet a gyerekekről szóló csevejtől. Még ők maguk is gyerekek, de mégis ilyen dolog fordul meg a fejükben, ami a mai világban egy szuper dolog. Mindenki csak kutyát akar harminc évesen, hiszen fél a felelősségvállalástól. Inkább csak összeköltözik a választottal, elvégre csakugyan „Minek esküvő? Nem kell, az csak egy papír”. Furcsán gondolkodnak az emberek, de ezt talán majd máskor feszegetjük, most nem ezért vannak a leányok a konyhában. A diákcsapat egy része igen komolyan összeszedte magát, azonban néhányan még bénáznak. Azok így járnak. Igazából, a nagyobb rész tudja csinálni a kiadott feladatot, aki meg nem... hát, az nem erre hivatott. Ilyen is van.
- Tisztában vagyok a dologgal - hahotázik még egyet, majd odaadja a tál hagymát Lorának. Közben nyúl is egy serpenyőért, aminek az aljára olívaolajat csepegtet, majd amikor látja, hogy melegszik az alávaló, rádobálja a hagymát. Egy jó konyhás néni mozdulattal kever rajta, leütögeti a szélén a fakanálon maradt hagymát, és újra Lorára emeli zöldeskék szemeit.
- De jó, hogy nem a nővéremmel főzök - kuncog újfent. Meglepő, ennyit nem szokott. Ha Fontaine nem tudná, hogy miért is ez, akkor Lili tovább kezdi magyarázni. - Nem eszik tojást a lelkem. Sem húst. Nem iszik tejet. Olyan, mint egy vörös nyuszi - informálja a Navinés lányt. Imádja Annát, de ez a szélsőséges étrend teljesen kikészíti a húgot.
- Még egy kis tojás... és készen vagyunk - mondja, inkább csak úgy, magának, és rá is üt néhány csirketojást. Éppen akkor tekint fel Lorára, amikor a kötényét porolja. Végignézi a mozdulatot és a társaira is vet egy pillantást.
- Milyen órád lesz ma délelőtt? - kérdi, bízva abban, hogy lesz közös.