Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Színház az egész világ, ahogy azt a világhírű angol író mondta, és különös, ironikus módon Glenn Grim éppen az iskolai színjátszókör próbatermében, a hátsó sorok egyikének szélén leülve talál nyugalmat a mondás igazsága elől.
Ugyanis csak most került ide, néhány órája érkezett meg, és a számos elintéznivaló után, az egész napos "színház" és rohangálás után nyugalomra vágyott. A Levita házig még el sem jutott, csak a csomagjait küldette fel a házimanókkal, és egyelőre nem is akarta még felfedezni magának a kékek otthonát, és leendő szobáját. Ami valójában még meg sem volt, hiszen az egy újabb elintéznivaló lesz még, amihez már nem maradt túl sok kedve mára. Ezért aztán megmenekítve cókmókjából aktuális olvasmányát, a Monte Cristo grófját, elindult, hogy valami nyugis helyen olvasgasson egy kicsit.
A próbaterem ajtaja nyitva van, másként nem is itt próbálna kedvtelésének hódolni. Egy ruhaanyag lóg ki rajta, a belső kilincsre van akasztva, vélhetően emiatt tudja Glenn fejét bedugva megállapítani, hogy bár valakik voltak itt előtte, és szétdobálták kissé a fellépésekre szánt öltözékeket, jelenleg egy teremtett (vagy idézett) lélek sincs itt.
Megteszi - gondolja, és szélesre tárva az ajtót lép beljebb, majd találja meg a helyét. Az előtte lévő szék támláján bokáit összekulcsolva kényelmesedik el, majd merül bele olvasmányába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Sor sort követ, és Glenn épp csak felpillant könyvéből először, mikor kiszúrja szeme sarkából a mozgást. Egy lány, magas, ruhájából ítélve éppenséggel sokkal ideillőbb, mint ő, szürke zakójában, fekete nadrágjában, és a nélkülözhetetlen Rolling Stones pólójában. Valószínűleg próbálni jött, szűri le következtetését Grim, de már a következő sornál tart. Be is igazolódik sejtése, a lány ugyanis őt észre sem véve máris a színpadon van, és táncol. Glenn nem tudva mit kezdeni a helyzettel, bele is mélyed a bebörtönzött férfi történetébe. Elmerül benne, kizárva a külvilágot.
De a köszönésre aztán már megáll az aktuális mondat végén, és mosolyra húzva arcát néz a lányra.
   - Hello!
Nem is mond többet, csak mosolyát még fent tartva biccent a lánynak, és reméli, hogy nem zavarja őt a jelenlétével - igaz, utólag talán feleslegesen. Nem mintha nagyon bánná, ha le kéne lépnie, új ő még itt, neki kell alkalmazkodnia.
Le is veszi lábait a széktámláról, és mutatóujját használva ideiglenes könyvjelzőül, összecsukja a kötetet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Láthatólag nem tűnik bosszúsnak a táncoslány, amiért valaki végigülte előadását, vagy annak egy részét, arcán inkább érdeklődés tükröződik, jött megnézni, kit sodort ide a véletlen.
Akárhogy is, bemutatkozik, legalábbis a köszönést követő szót Glenn a nevének véli, hasonlít a Natalie vagy Natalia nevekhez, és logikus is ezzel folytatni egy udvarias társalgást. Ő maga fel is pattan, és kezet nyújt.
   - Glenn. - Ám a folytatást hallva értetlenség ül meg tekintetében.
Természetesen megvan az esélye, hogy egy nemzetközi, számtalan ország boszorkányát és varázslóját felvonultató iskolában összeakad olyannal, akivel egy nyüves szót, annyit sem tud váltani. Most talán pont ez történt. Mikor néhány hete eldöntötte, hogy ide költözik, beszeztett néhány magyar nyelvkönyvet, és aztán egészen jól is haladt az alapokkal. Legalábbis mostanáig úgy hitte, de most rá kell eszmélnie, hogy bár sejti, milyen szavakat hallott, fogalma sincs, mire vonatkozhat a kérdés.
   - Sorry.. én nem ért te nyelv. English?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Ugyan ő maga különösebben nem jön zavarba a helyzettől, azt mindenesetre furcsállja, hogy társasága - melyre azt gondolta, nem számíthat majd itt - nem próbál nyomban elslisszanni innen, bocsánatkérő tekintettel faképnél hagyni őt, miután kiderül, hogy nem, vagy csak nehézkesen fogják egymást megérteni.
A "nagyon kevés" éppen nagyon kevés is ahhoz, hogy elinduljanak, már hogy a beszélgetés folyamán, pláne, hogy a lány következő szavait is angolul kísérli meg értelmezni a srác. Meglepetten felvonja szemöldökét, és csak azért nem jut eszébe hogy talán ő lehetne az, aki gyors véget vet a helyzetnek, mert komolyan elgondolkodik azon, hogy miért beszél neki Natalie drogokról.
   - Meth..? - szalad ki a száján.
Becsületére legyen mondva, elég hamar kapcsol, hogy talán félreértette a másikat, ugyanis az "ésspanyol" egészen úgy hangzik, mintha azt mondaná español, ami pedig tudja ő mi: egy másik nyelv, amit épp úgy nem beszél, mint a magyart. Sőt, inkábbb még annyira se, az ország nyelvén legalább még ennyit tud felelni minderre:
   - Én nem tudni Spanish. - Majd, az ajtó felé mutogatva, majd magára folytatja: - Zavar? Én.. can leave.
Még ujjaival is elmutogatja, amint kisiet a teremből. Végül is, nagy ez a kastély, biztosan találna még egy-két hasonlóan eldugott helyet, és tényleg nem akar zavarni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem fogják megérteni egymást, a lány következő szavai sem juttatják Glennt közelebb a megoldáshoz. Ám nem adja fel, ízlelgeti kicsit a furcsa kifejezéseket, hátha ki tudja találni, mit jelentenek.
Egyedül addig jut el, hogy vizsgára, valami tesztre készülhet itt Natalie, vagy arra utal, hogy a ruháját próbálja? Már csak ezért is érzi, hogy talán zavar, azonban a táncoslány azzal kezdte, hogy "non". Ő pedig fejrázás nélkül is arra a következtetésre jutna, hogy ez egy nem.
   - Well, it's nice. Szép - pillant le a lány öltözetére, hátha örül neki, ha megerősíti, jól választott.
Most már igazán nem akarná tovább feltartani, megkeresi a földre esett könyvjelzőjét, és beszúrja kötele lapjai közé. Körbepillant gyorsan, mindent rendben hagy-e maga után, közben pedig erősen figyel Natalie szavaira. Nem ért belőlük sokat.
    - Te tanít magyar? - Tulajdonképpen nem jönne rosszul, hiszen ezúttal hosszabb távra tervezi a maradást, de nem hiszi, hogy olyantól könnyen megtanulhatná a nyelvet, akivel nem értik meg egymást. Ráadásul az is különös, hogy valaki ilyen közvetlen vele. Hiszen épp csak megismerték egymást. Illetve még azt se igazán, ugye. Azt pedig, hogy cserébe a lány az ő angolul tudására vágyik, nem jön át: ki is ül Glenn arcára a miért kifejezés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Az ifjú Grim viszonylag hamar rájött, hogy ha magányra vágyik, az egyetlen elbújhely, ami szóba jöhet, a mellékhelyiség, azon belül is az egyik árnyékszék, mert mindenhol máshol szinte biztosan belebotlik valamelyik háztársába, tanárába. Sőt, tulajdonképpen az illemhelyen sem lehetett tökéletes nyugta az embernek, hiszen a kastély szellemei nem fordítottak különösebb figyelmet arra, hogy a falakon át közlekedéseik során elkerüljék ezeket a diszkréciót megkívánó helyeket.
Így hát aztán ittlétének harmadik hetére már nem is próbálta elkerülni az embereket, sőt, egyenesen kereste a nagyobb diákcsoportosulásokat, mert így nagyobb valószínűséggel kerülte el, hogy éppen őt szólítsák meg. Nem mintha emberkerülő, és nevetséges mértékben magának való lett volna, csak próbált a nagy egészbe beilleni, mintha mindig is itt lett volna, és ezért szükségtelen faggatni arról, hogy ki is ő, és honnét jött.
Egy új szerzeményét, a Retorika és logika című könyvet olvassa éppen, ahogy leül nem messzi tőle egy lány. Először épp csak egy pillantással nyugtázza érkezését, amiben semmi különös nincsen, hiszen sokan járnak ide társalogni (ha már egyszer társalgó), tanulni, vagy ahogy ő is teszi, olvasni. Azonban csakhamar feltűnik neki, hogy friss szomszédja egyiket sem teszi az említettek közül, hanem várakozik valakire. Sajnálatosan hiába, mert bár a kissé száraz olvasmány mellett nem repül úgy az idő, Glenn észleli, hogy jó pár perc eltelt, mióta a hölgy leült.
Kissé kényelmetlenül megköszörüli torkát, és mutatóujját a lapok közé szúrva összehajtja a könyvet.
   - Ne haragudj a zavarásért - szólal meg anyanyelvén, remélve, hogy a másik is beszéli az angolt -, de nem tudta elkerüli a figyelmem, hogy egymagadban időzöl. Ha gondolod, szórakoztatlak társaságommal, míg megérkezik a késő társaságod.
Persze nem szeretne a lány terhére lenni, ha volna nála másik könyv, azt is szívesen felajánlaná, hogy forgassa, amíg egyedül van.
   - A várakozás szörnyen unalmas tud lenni, tudom - teszi még hozzá egy lapos mosoly keretében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Úriembernek nevelték, ezért ajánlkozott fel, és noha éppen azon volt, hogy elvegyüljön, könyvét olvasva tengesse estéjét, nem bánta, hogy tart egy kis szünetet benne.
A nála valószínűleg fiatalabb lány pedig, ahogy azt remélte, örül a társaságának, és be is mutatkozik.
   - Örülök a találkozásnak. Én Glenn vagyok - hajt kissé mélyen fejet, szándékosan nem térve ki a családnévre. De mivel a lány sem tette, egyáltalán nem feltűnő.
Mielőtt még megtudakolhatná, kire vagy mire vár itt Rachel, ő nyomban megkérdezi a kézenfekvőt. Grim a könyvre sandít, majd a lány felé tartja.
   - Rhetoric and Logic - mondja is ki a címét, majd előhalássza viharvert könyvjelzőjét (mely egy darab papírfecni, valami jegyzettel rajta, amit már lehetetlenség kibetűzni), beletűzi az eddig ujjával megjelelölt oldalhoz, majd maga mellé teszi a fotelre a kötetet. - Nem különösképp izgalmas olvasmány, egy régi tanárom ajánlotta. Ha rájöttem, miért, majd elmondom.
Fintorgó kis mosolyt ereszt, majd egy picit közelebb húzódik Rachel-höz, hogy ne kelljen hangosan beszélniük.
   - Ha szabad tudakolnom, ki volt az a galád, aki felültetett? Bár egész biztos vagyok benne, hogy nem állt szándékában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Azt ugyan nem tudja eldönteni, hogy Rachelt valóban érdekli-e, hogy milyen mögöttes, érdekes tartalom lakozik olvasmánya mögött, de mosolya meggyőző, szóval nem nagyon firtatja magában a dolgot. Elraktározza agyában, hogy ha majd rájön, és úgy adódik, tényleg elmesélje felfedezését a lánynak.
A hiábavaló várakozás hátterét hallgatva bólogat párat.
   - Biztosan jó oka van rá, hogy nincs itt, és hogy nem tudott jelezni - mondja pozitivitást sugározva. Nyilván nem tudhatja valójában, hiszen nem hogy az ismeretlen barátnőt, de még Rachelt sem ismeri, honnan tudhatná akkor, hogy milyen természet? Talán notórius késő, vagy mindig mindenről megfeledkezik, esetleg nem tartja olyan sokra barátnőjét, mint az őt, de ugyan ki bocsátkozna ilyen feltételezésekbe? Komoly rosszindulat szükségeltetik ehhez, Glennben pedig nem sok ilyesmi található.
   - Na és mi volt a terv? Csak csacsogni egész este, vagy a társalgó csupán a kiindulópont egy nagyobb kaland számára? - vonja fel szemöldökét mandulavágású tekintete felett, és somolyog "bajsza" alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Glenn megrázza fejét, nem, ő bizony nem járt még az akvárimban.
   - Még csak nem is tudtam, hogy van itt ilyesmi - vallja be megrántva kissé vállait.
Ami azt illeti, nem nagyon volt még érkezése igazán körbenézni. Ha akadt némi szabadideje, amit nem a tanulmányainak behozatalával, vagy épp munkakereséssel töltött, akkor egy ehhez hasonló helyen olvasott.
   - Mikor van itt takarodó..? - néz körbe aztán, egy faliórát, vagy más, az időben tájékozódásra alkalmas valamit keresve tekintetével. Aztán kissé félszegen megvakarássza tarkóját, mert rájön, hogy ismét sikerült tájékozatlanságáról tanúbizonyságot tennie. Rachel teljesen bolondnak nézheti mostanra, hogy még a házirenddel sem foglalkozott. De hát be kell vallani, nem tűnik még most sem igazán lényegesnek. Ha takarodó van, az mindössze annyit jelent, hogy van egy idő, ami után úgy kell tovább folytatnia, amit elkezdett, hogy észrevenné őt egy tanár vagy prefektus.
Kicsit úgy tetszik, mintha a lány kissé elkalandozna, arcára tompa szomorúság ül ki egy pillanatra, de mire Glenn kapcsol, Rachel meglepi őt egy kérdéssel.
Rápillant könyvére, mintha csak most venné észre, hogy nála van.
   - Nem volt konkrét tervem, de magamhoz ragadtam ezt, szóval.. úgy tűnik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Ugyan nem tudja Glenn elképzelni, mi lehet olyan elképesztő egy akváriumban, de a lány lelkesedését látva elraktározza tudatában, hogy majd felkeresse alkalomadtán ezt a helyet. Egész pontosan azt, hogy ha véletlenül belebotlana, akkor majd megnézze.
Aztán árnyalatnyit feljebb kúszik szemöldöke.
   - Én keveset alszom - feleli a kérdésre. - De ezek szerint a klubhelyiségben kéne folytatnom a könyvem.
Csak nemrég érkezett, úgyhogy jobban belegondolva egyelőre szeretné nem kihúzni a gyufát a prefektusoknál azzal, hogy tilosban jár. Rachel láthatólag nem annyira izgatja magát ezen, de ő valószínűleg már tudja, hogyan jusson a hálókörletébe gyorsan és feltűnésmentesen, ha muszáj. Glenn azonban még nem ismeri az iskolát.
Arra, hogy Rachel szerint kinek érdemes a társaságát keresni, és kinek nem, nem felel, nem szeretné, ha kéretlen tippeket kapna az ügyben, így inkább az előbbi gondolatmenethez fűz kérdést:
   - Te melyik házba tartozol? - Mivel nem óráról érkeztek épp, a házaik színével díszített egyenruha nincs rajtuk.
Rachel láthatóan sokat tapasztalt, legalábbis az emberekkel. Sokakat megismert, és jó párukban csalódhatott. Glenn nem pontosan tudja, mit felelhetne erre, ő maga csendesebb típus, megfigyelő, aki kevés barátságot köt, de azokban nem is csalódik.
Honvágy. Egy fogalom, amit Glenn nem ismer, mégis érti Rachelt, amikor felhozza családját.
   - Messze laknak? - kérdezi, feltételezve, hogy bizonyára így van. A lány sem magyar, ki tudja, mi szél hozta Európa szívébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Ismét sikerült eltévednie. Tudja, már biztos is benne Glenn, ahogy a lépcsőket koptatja felfelé kapaszkodva. De ha már rossz toronyba tévedt a Levita klubhelyisége helyett, legalább megnézi, mi van itt, hátha később még jól jön a tudás. Még az akváriumot sem találta meg, pedig mindennap, az órák után más irányba indult el felfedezőútra.
Van itt minden: Csillagvizsgáló, ahonnan az éjszakai eget nézheti (de most, nappal valahogy nem kimondottan vonzó), bagolyház, ahonnan levelet küldhetne, ha volna kinek, és persze több zárt ajtó is, köztük az házvezető-helyettes szobáját rejtő is. Utóbbiban persze nem volt dolga, reméli ez egyelőre így is marad. Tapasztalatai alapján ritka dolog, hogy egy tanárt a saját szobájában felkeresni kellemes élmény lenne.
Végül is talál egy ajtót, ami semmi ilyet nem ígér látszólag, és még zárva sincs. A környezet pedig több, mint kellemes: megnyugtató színek és fények, és a legtöbb közösségi helyre jellemző nyüzsgés sem kíséri. Csupán egyvalaki van odabent. Egy különös, fehér hajú srác.
Glenn beljebb lép, és finoman beteszi maga mögött az ajtót.
   - Bocsánat, remélem nem zavarok - szólal meg.
Közben jobban is szemügyre veszi a másikat, és jellegzetes külsejéről végül fel is ismeri évfolyamtársát. Manó az, vagy ahogy Glenn tudja mondani "Men-oh".
   - Csak nem selfie-t készítesz? - kérdi érdeklődve, és nem állja meg, hogy ne okoskodjon egy keveset. - Tudtad, hogy nem épp mai találmány? Valamikor az 1830-as években készített egy Robert Cornelius nevű fazon magáról képet, bár az 1970-es évekig nem lett túlzottan elterjedt dolog, tekintve, hogy kevesek engedhették meg maguknak, hogy fényképezőgépük legyen.
Miközben magyaráz, beljebb sétál, körbekémlel. Tetszik neki a hely, olvasáshoz is épp megfelelő, de akár arra is, hogy az embert na zargassák, miközben épp magáról készít képeket. Glenn meg is torpan, és Manó felé fordul, mert bár megkérdezte, hogy nem zavar-e, a választ nem igazán várta meg, és még ha a másik azt is mondta, hogy nem zavar, megeshet, hogy csak udvariasságból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Viszonylag hamar megnéz magának mindent Glenn, sosem tölt sok időt ilyesmivel, gyorsan elraktározza tudata, mi merre, hány méter, és még kicsodálkoznia magát is van ideje. A talány, az érdekesség rövid úton lekorlátozódik évfolyamtársára, aki épp művészkedik valamit.
Felé lépdel Glenn, szavain tűnődik.
   - Azt hiszem, hallottam róla - mondja, de nem biztos a dolgában, és inkább az foglalkoztatja, Manó mi a manót csinál. Van nála festék, egy része már az arcán is ráadásul.
   - Nem, dehogy, még fényképezőgépem sincs - rázza meg fejét. Azt nem teszi hozzá, ami átfut a fején, hogy tuképp csak néhány ruhája van, és könyve. Egy zsáknyi holmi mindössze.
Nem akarja zavarba hozni a másikat azzal, hogy túl hosszasan tanulmányozza őt, és kellékeit, ezért úgy tesz, mintha még nézelődne a szobában, miközben letelepszik egy közeli ülőalkalmatosságra.
   - Egy ideig egy fotószalon mellett laktam, még Németországban - meséli magyarázatképpen. - Akadt pár elunt könyv ott, amire rátehettem a kezem.
Visszafordulva Manó felé azt veszi észre, hogy a srác nagyon nézi őt, egész pontosan arcát tanulmányozza. Glenn szemöldöke kissé ráncba szalad, és megdörzsöli bőrét az álla fölött.
   - Van valami az arcomon?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Kicsit meghökken Glenn, mikor Manó afelől érdeklődik, nem-e az esős szigetországból jött, mert ezek szerint valóban keringenek őróla pletykák. Ilyen ez, ha csendben megpróbál valaki háttérben maradni: épp ellenkezőleg sül el a dolog, és felhívja magára a figyelmet. Persze nem akárkik figyelmét. De a navinését láthatólag igen.
Egy pillanatra bele is zavarodik a válaszba.
    - Nem. Vagyis de, eredetileg. Ott születtem, és éltem sokáig, de az utóbbi években nem jártam otthon.
Nem akar tartózkodónak tűnni, vagy neadjisten bunkónak, mégse mond erről többet, és reméli, Manó nem is firtatja tovább. A srác úgy tűnik zavarba is jön előbbi kérdésétől, úgyhogy Glenn lazán egymásra teszi lábait, és tenyerén megtámaszkodva hátradől kissé, és tovább nézelődik, hogy oldja a kínosnak tűnő helyzetet. Így a másik kedvére nézegetheti tovább, vagy elrejtheti zavarát, ha még van neki. Glenn egyiket se bánta.
Ráadásul érdekelte is évfolyamtársa ténykedése, kíváncsi lett a képeire.
   - A sötét hajam miatt szinte bármilyen szín jól mutat rajtam. Legalábbis egyszer ezt mondták nekem.
Visszafordítja érdeklődését Manó felé, és leplezetlenül megnézi magának a srác mázolmányát az arcán.
   - Jó, lehet, hogy ez nem mutatna. Maradjunk a kéknél.
Egyszerű kíváncsiság kavarog fel benne, nem lát semmi kivetnivalót az ilyen művészetben, noha saját magától biztos nem jutna eszébe. Most azonban készséggel fordítja úgy arcát, hogy kipingálhassák.