29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Huszthy Attila összes hozzászólása (90 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 10:47 Ugrás a poszthoz

Boldog reggelt! Smiley *beköszönt ide is* Smiley
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 11:37 Ugrás a poszthoz

Remélem az lesz és, hogy lesz belőle több is itt.
Köszönöm. Smiley
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 12:22 Ugrás a poszthoz

Nincs itt semmilyen bácsi.  Rolleyes
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 12:51 Ugrás a poszthoz

Bebácsizódtam?   Cheesy
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 12:57 Ugrás a poszthoz

A tények alapján úgy fest a dolog. XD
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 15:03 Ugrás a poszthoz

Nem fáj az. XD
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 15:11 Ugrás a poszthoz

Szia. Cheesy
Így már jobb. XD
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 15:18 Ugrás a poszthoz

Általában sötét vagy mire gondoltál?
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 15:25 Ugrás a poszthoz

Az a fránya Hold keresztülhúzta a számításaimat. XD

A nap végén majd beszámolok róla. Cheesy
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. március 23. 15:28
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 23. 18:13 Ugrás a poszthoz

Artemisia Rubya


Szerda van, délután és esőre áll az idő. Az órák még nem kezdődtek el, így hősünk rengeteg szabadidejét igyekszik értelmesen eltölteni. Nem szereti az üresjáratokat, sem a lustálkodást, bár néha jól tud esni az is, mint tavasszal a gyenge eső a vetésnek. A gyakorlótanár eddigi ténykedését összegezve, több időt töltött a kastélyon kívül, mint annak falai között, de jobban érdekli a külvilág egyelőre legalábbis. Később már úgyse nagyon lesz ideje a környéken bóklászni, így most kihasználja üres óráit.
Mivel egy szál kicsike bőrönddel érkezett, egy-két dolgot be akar szerezni még az iskolai roham előtt. Nem nagy igényű, a kolostor nem öt csillagos szálloda, megszokta, hogy ne tegye magasra a szükségleteit. Szappan, törölköző helyett amúgy is megteszi a egy tisztító bűbáj, elvégre mágus vagy mi a szösz. Meg-megáll egy-egy asztal kínálatánál, de sokat csak egynél időzik, mégpedig ahol a jóslással kapcsolatos eszközök, kellékek találhatóak. Nem, nem akar semmi ilyesmit venni, ezek a dolgok csak elvi szinten érdeklik, bár lehet, hogy be kell majd szerezniük pár szemléltető alkalmatosságot, de ehhez Aurórának előbb pénzt kell kerítenie a gazdasági igazgatótól, úgyhogy most csak terepszemlét tart. Könnyen lehet, hogy nincs is a férfinél pénz, amilyen lezser, simán eljön vásárolni mágusforintok nélkül, pedig a szép mosolyáért itt nem kap semmit. Elfáradva a nézelődésben, leül az egyik pad, egyik üres helyére. Nagy a tömeg, nyüzsög a nép, az ülőhelyek is elfogytak, viszont az eső lába is igencsak lóg, könnyen lehet, hogy egy hideg zápor majd szétkergeti a sokadalmat. Egyelőre még nincs veszély, élvezi a pihenést, lehunyt szemmel.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 12:43 Ugrás a poszthoz

Artemisia Rubya


Lassan nyomja el az álom, ott helyben a padon, de csak látszatra alszik, igazából relaxál, de messze jár a fizikai valóságtól, ez tény. Indiában járnak a gondolatai, érzi már szinte a szájában a szúdzsí ká halvá ízét. Közelít az ajkaihoz ez a mennyei édesség, de épp amikor beleharapna, visszarángatják a véres valóságba. Felkiált a fájdalomtól, és a homlokához kap. Egyből magához tér a lövedék hatására, de nincs tisztában vele, hogy mi találta el. Körülnézve a lábai előtt nem messze valami fura barnás dolgot lát meg. Még egy kicsit mozgásban, ahogy odáig gurult, így feltételezhetően megvan a bűnös. Gyorsan felkapja - öt másodperces szabály - megfújogatja kicsit aztán miután beazonosította datolya néven, jóízűen befalja. Vigyorogva néz távolabb a két ledermedt alakra, meg az előttük, mögöttük tornyosodó datolyakupacra és saját belátása szerint, össze is rakja a történetet. Hozzájuk lép, mielőtt megszólal. Szavait az árushoz intézi.
- Tartsa pórázon a gyümölcseit, ha ennyire veszélyesek! Egyébként finom puha volt, az íze kicsit már veszített az eredeti minőségéből, de határozottan állítom, hogy remek. - Ezután magára hagyja a valószínűleg elképedt boltost és a hölgyhöz fordul e szavakkal:
- Szép napot Hölgyem! Vigyázzon a bestiákkal, épp kilőtte a harmadikszemem az egyik. Segíthetek? - ajánlja fel készségesen a szolgálatait és ha az ismeretlen idegen nem ellenkezik nagyon, elveszi tőle a megpakolt kosarat. Válogat pár pillanatig a datolyák között, aztán egy fél tucatot a nő kosarában tesz.
- Ez a fájdalomdíjam, fogadja el! - A kosarat visszaadja és elegánsan távozna is, ha nem történik semmi, hogy ezt megakadályozza. Furcsállhatjuk a viselkedését, de őt már csak így kell elfogadni!
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 19:31 Ugrás a poszthoz

Kukuuucccs Cheesy
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 19:42 Ugrás a poszthoz

Csak simán láthatatlan. Cheesy
Nem szoktál bújócskázni?
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 19:45 Ugrás a poszthoz

Hol vagyok szerinted?
 Hogy lehet abból kinőni? Cheesy
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 19:50 Ugrás a poszthoz

Nem jósolok. -:)  Az butaság.

Érzéki csalódás Szíra
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 19:55 Ugrás a poszthoz

Ja, bocs, nem tudtam. Cheesy Új vagyok még.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 20:06 Ugrás a poszthoz

Ha magázol Szira maradsz. Most jobb? Tongue
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 24. 20:17 Ugrás a poszthoz

Te dolgod ez már. Cheesy
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 25. 18:31 Ugrás a poszthoz

Főznek, sütnek a hölgyek? Szép estét! Smiley
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 26. 16:10 Ugrás a poszthoz

Artemisia Rubya


Nem mindennap találja hókon az embert egy datolya, így Attila kipipálhatja ezt a felejthető élményt. Csak az a gond ezzel, hogy a vágyott sütemény nem érhette el ajkait, viszont kemény figyelmeztetésnek könyvelheti el, mivel ennyire aljas célokra akarta használni a meditatív állapotot. Nem erre tanította indiai mestere, csak hát elragadta az éhség, meg a vágy. A befalt gyümölcs nem elégítette ki az étvágyát, ám valamennyire csillapította a vágyat ahhoz, hogy féken tudja tartani. A tréfásan leteremtett árus csodálkozó arckifejezése sem gyújtja be benne a felismerés fényét, csak mikor a hölgy szabadkozni kezd, akkor áll helyre benne az eddig téves elképzelése a valóságról. Ebből le is szűri a tanulságot: nem biztos, hogy tévedhetetlen, hiába képzeli magát annak. Mélyet sóhajt, míg helyreteszi magában a felismerést, a kosárból meg a datolyákat.
- Ebben az esetben nem illeti meg Önt a fájdalomdíj, de ugyanakkor meg sem érdemli ezeket az osztályon aluli datolyákat, ami még ugrálni sem tudnak. Szerintem találunk máshol sokkal nívósabbakat. - Az árus a soron következő elképedésbe esik egyik percről a másikra. Ez nem az ő napja. Elképzelhető, hogy ezek után összepakolja a cuccait és szanatóriumba vonul. Attila viszont a piac gyümölcsös standjait veszi sorra, hogy megtalálja a megfelelő datolyákat a nőnek.
- Remekül hangzik a kombináció, de amíg találunk egy sütödét, útközben keresünk másik datolyát. Mit szól hozzá? - Halad a sorok között, szemét meregetve az igazi finomság után, de úgy tűnik, hogy nincs máshol datolya, viszont füge van bőven, jobbnál jobbak. Meg is áll az egyik kupac előtt és megszólítja az eladót, miszerint mérjen le egy tucatot a legnagyobbakból.
- Szerintem át kéne terveznie a datolyát fügére. Higgye el, hogy jobban jár ezekkel - mutat a zacskóban lapuló méretes példányokra.
- Igazán ízletesek. Megkóstolja? Előétel...-
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. március 26. 17:01
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. március 31. 11:10 Ugrás a poszthoz

Évnyitózáródás
nyugodtan lehet csatlakozni, ha úgy érzed, akár csak egy hsz erejéig...

Kevesen vannak olyanok, akik szeretik az afféle kényszerű, de kellemetlen és unalmas programokat, mint az értekezlet vagy évnyitó és egyéb társai, de Attila kifejezetten kedveli őket. Nem önsanyargató aszkéta, nem ebben leli örömét, hanem az emberek megfigyelésében. Jót kuncog az unott arcokon, az el-elbóbiskoló, aztán felriadó álmodozókon, a minden alkalmat a rosszalkodásra kihasználó fiatal egyedeket. Utóbbi őt nem zavarja, sőt drukkol nekik, nehogy valaki rajta kapja őket, bár ebben az esetben is talál rajta élvezkedni valót. Igaziból még nem tanított egy percet sem, ez az első tanári posztja, ezért is lett gyakorlótanár, hogy gyakoroljon, mert az kevés van neki. Mint ennyire szokatlan helyzet, évnyitón is most van először, nem is igazán tudja, mi az illem itt. A talárról hallott már, ám nem tarja magára nézve kötelezőnek, mert nem is tanár, nem is diák, így ki tud siklani az utált ruhadarab viselése alól. Legalábbis ő ebben a hitben él egyelőre. A nyitóbeszéd is megvolt már, mire megérkezik és egy rejtettebb zugban csendesen meghúzódik. Itt feltűnés mentesen adhatja át magát mások szemlélésének, indiszkrét vigyorát kezével takarja. Szépen rálát a tanári asztalra is, meg a diákokéra is valamint a harapható feszültség is feltűnik neki, aminek okát egyelőre nem tudja. Persze ha olvasná a hirdetőtáblát vagy a kastélyban többet is időzne az alvásnál, akkor lenne infója róla, mi tépkedi tanár, diák idegeit. Látja a felügyelőket is, de mivel nem ismer nagyrészt senkit, így őket is az egyéb kollégák kategóriába sorolja be.
Kinéz magának egy különösen unatkozó munkatársat, azon pihenteti tekintetét, hátha történik valami vicces, amivel feldobhatja majd a napját.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. április 8. 22:13 Ugrás a poszthoz

Artemisia Rubya


Ő is megkóstol egy fügét is, amit legalább annyira szeret, mint a datolyát. Egyébként is az egzotikus gyümölcsök és ételek közelebb állnak a szája ízéhez, mint az európai koszt, bár láthatóan azzal is jól elvan. Addig-addig kóstolgat, míg el nem fogy az összes édes termés. Nem is baj, hisz a hölgy kifejtette, hogy nem passzol a menüjéhez.
- Ó, szerintem a füge bármihez passzol. Kóstolta már fokhagymás, citromos páccal sütve? - Ilyen kompozíció ugyan hivatalosan nem létezik, ám ő képes ilyen kreációkra. A különleges ételek, meg az, hogy olyan dolgokat csinál folyamatosan, ami nem megszokott, számára újdonság, életben tartja gyermeki lelkületét és fokozza a kreativitást, a képzeletet, amire egy jósnak hatalmas szüksége van. Ahogy lassan sétálgatnak, el is érkeznek ahhoz a bizonyos, emlegetett büféhez, ahol beszélgető társa egy nagy adag hagymával spékeli meg  az uzsonnáját. A férfi egy darabig csak nézi, a mellette heverő bundáskenyér is érintetlen még, ki tudja mi a szándéka vele.
- Látom ma már nem akar csókolózni, bár van akinek bejön vagy nem zavarja, mégis szerintem egyedül fogja elkölteni azt a lakomát, amihez most bevásárolt. - neveti el magát végül. A kenyeret elcsomagolja szűkebb napokra, ő már jól lakott a fügékkel, ettől függetlenül illedelmesen megvárja, míg a nő eszik. Teáját kortyolgatja. Zöldteát ugyan itt nem tartanak, de ez is megteszi. Valami snassz gyümölcstea, ami talán soha nem látott gyümölcsöt, de a célnak megfelel, hogy az édes után oltsa kicsit a szomját. Cukor nincs benne, mert akkor csak szomjasabb lenne tőle. Jól esik a forró ital, hiszen feltámadt a szél, az eső is cseperegni kezd. Szerencsére védett helyen állnak.
- Menza koszt? Hallottam már ezt a kifejezést, de még soha nem kóstoltam. Finom lehet, ha ennyire imádja. Mégis miben rejlik a különlegessége? - Persze, Indiában nem ismert a menza, de azért nem annyira analfabéta, hogy ne tudná mit jelent, de arra már nem terjed ki a tudása, hogy gyakorlati tapasztalata is lenne róla. Képes rá, hogy meghívassa magát a hölgyhöz egy menza kosztra, csak hogy kielégítse a kíváncsiságát.
- Egyébként még be sem mutatkoztam. Huszthy Attila vagyok. Túlságosan lefoglaltak a datolyái. Itt tanítok a kastélyban Jóslástant, egyelőre gyakorlótanárként. Nem a jóslást kell gyakorolnom, hanem a tanítást - magyarázza a posztját, miközben kezet nyújt. Szerinte nem olyan fontos, hogy az embert hogy hívják, végül is egész élete során egy rakat nevet ráaggatnak mindenkire. Hogy éppen most mit, semmi jelentősége nincs.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. április 25. 14:48 Ugrás a poszthoz

Nekem Yar nem tetszik, :3 de a viccei igen.  Grin
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 13. 21:32 Ugrás a poszthoz

Artemisia Rubya

Elismerően bólogat hallva az ínycsiklandó íz kompozíciót, bár nem ehhez szokott a szájpadlása. Mivel egyedül él, már elég rég óta, főzni is meg kellett tanulnia, és még senki nem panaszkodott az ételeire, még bele sem halt senki, azért az egyszerűbb ízek sem riasztják, mint a bundáskenyér teával vagy akár egy zsíros deszka hagymával. Hagyja beszélni a hölgyet, akinek csak a keresztnevét tudja, ha minden igaz, de már ott tartanak, hogy recepteket cserélnek, megismerte az ízlését, már ami a datolyákat illeti és viszi a terheit, amiért kinéz neki egy ingyen uzsonna. Jó a koszt a kifőzdében, partnerének mégis egy ponton torkán akad a falat. Pár hosszú pillanatig eltart, míg rendbe szedi a vonásait, de aztán frappáns válasszal áll elő. Attilának tetszik a hölgyemény stílusa, briliáns mosollyal hallgatja végig a nőt, ám mikor szóra nyitja száját, érdekes válaszra ragadtatja magát.
- Azt mondta Artemisia? Mégis melyik családból? A fűszer, a perzsa királynő, a barokk festőnő, vagy simán egy Istennő? - Kedvtelve néz végig a nőn, persze semmi szemmel falás, csak visszafogott, udvarias kíváncsiság csillog a szemeiben. Az érdeklődés mögött azonban cinkos mosoly is bujkál, láthatóan tetszik neki a játék, amit a másik kezdett el. Ő persze csak ártatlan elszenvedője a női praktikáknak, mondhatni áldozat, de nem tartja kellemetlennek a helyzetét.
- Hálás vagyok, hogy nem nyíllal kezdett lövöldözni rám. Ilyen esetben mi a dolga az áldozatnak? Nem voltam még hasonló helyzetben, segíthetne! - Figyelmesen hallgatja a nő válaszát, ha van, de ajkáról nem hervad le a kihívó mosoly. Mindketten tudják, hogy ez az egész csak játék, de amellett már érdekli is, hogy kivel áll szemben, ki ez a nő, akivel ilyen fura módon hozta össze a sorsa. Az újabb kihívó kérdésre még reagál, mielőtt ő is feltenne egyet a hölgynek.
- Azt éreztem, hogy ha nem ülök le arra a padra, akkor éhen maradok. A jövő mindig a döntéseink függvénye és csak a legvégén derül ki, hogy pozitív mérleggel zárul-e vagy negatívval. Ön mivel foglalkozik, ha nem vagyok nagyon tolakodó? Bár a csókos témánál már elrontottam. - Nevetgél saját magán, aztán kitartja kezét a fedél alól, hogy megnézze, esik-e még.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 14. 15:16 Ugrás a poszthoz

Maegor


Sok lehetőség megfordul a fejében, de nehezen dönt. Végül is csak nem ülhetnek be kedélyesen a Teázóba vagy nem kaphatnak be egy fincsi sütit, még csak datolyát sem kereshetnek közösen a Piacon, mert nagy feltűnés lenne belőle. Attila mondjuk élvezné, de vendége sértésnek vehetné, hogy kiteszi ilyesminek. Voltaképp fogalma sincs róla, hogy mihez vonzódna meghívottja, mert még soha nem találkozott kentaurral. Ismerni sem ismert egyet sem, de mióta él, nem látott még kávézni ilyen lényt, úgyhogy ez is kiesett, mint helyszín. Eszébe jutott még a Vajner lovasudvar, ám ezt sürgősen elvetette. Azzal tisztában volt, hogy nagyon érzékenyek, így végül az ingájáért nyúl, hogy attól kérjen segítséget. Nem ez a kedvenc jóseszköze, de a célnak most ez felel meg a legjobban. Így még mielőtt baglyot reptetett volna a találkozó helyszínével, leült  a szobájában, hogy kiingázza a megfelelőt. Rajzol egy kört, benne a lehetséges irányokkal, az ingát fölé tartja és amelyikre majd az mutat, oda hívja megbeszélésre Maegort. Szeret titkolózni, így egy percig sem kell azon csodálkozni, hogy a témát nem említi majd, csak hogy fontos és hasznos is egyben. Láncra fűzött kristálya a Vadőrlak felé leng ki. Ezután egy kényesen udvarias levélben kedvesen invitálja sötétedés a előtti órára a Kentaurt. Felmerül ugyan benne, hogy talán a nevezettnek nincs órája, aztán megnyugszik. Hiszen, aki a csillagok titkának nagy tudója, annak nem jelenthet problémát. A levelet végül mégis átfogalmazza ekként:
Tisztelt Maegor úr! Ma, Napnyugtakor várom tisztelettel a Vadőrlak szomszédságában. Ha esetleg nem lenne megfelelő a helyszín, kérem értesítsen!
A megszólításon még töri a fejét kissé, aztán úgy ítéli meg, nem tud jobbat. Elmorfondírozik azon is, hogy tud-e Maegor olvasni, de lesz, ami lesz alapon elküldi a levelet a bagollyal. Nyolc óra körül el is indul, mivel nem kap semmi hírt, hogy célba ért-e az üzenet vagy sem, de lehet, hogy igen. Lassú sétában teszi meg az utat odáig, megáll a háztól kicsit távolabb, meregetve a szemét, hogy ha kell, észrevegyen egy suhanó árnyat, vagy egy várakozó valakit, valahol.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 14. 20:36 Ugrás a poszthoz

Maegor


Nagyon izgatott lett, mikor hírét vette, az iskola környékére érkezett ritka lénynek. Ha jól emlékszik, talán ebédkor vagy a vacsora alkalmával az igazgató suttogott erről a helyettesével. Tulajdonképpen még abban sem volt biztos, hogy valóban igaz, jól hallotta, de nem hagyhatta ki a lehetőséget. A két diri csak nem terjeszt butaságokat. Persze izgalmában arra nem gondolt, hogy azt is megkérdezze az ingától. Most már mindegy, a találkozás nem csak ennyi kétséges dolgot foglalt magában. Ha nem jön senki, akkor csak két lehetőség van, vagy nem igaz a pletyka, vagy a lény nem tud olvasni. Ha viszont itt lesz, akkor egyéb bonyodalom is akadhat. Hogy fognak beszélgetni? Milyen hangnemet kell megütnie? Nem lesz-e félreérthető, amit mondd? Hogyan szólítsa? Nem ijed-e meg tőle. Akkor tudatosul benne, hogy a levelet nem is írta alá. Az is lehet, hogy nincs jelentősége, hiszen úgysem ismeri őt névről. Amíg várakozás közben mindent végig gondol, egyre bizonytalanabb magában. Erősen pásztázza a horizontot a lebukó Nap gyenge fényében, de egyelőre senki. Látni nem lát, de hall. Apró neszek, ágak recsegése jut el a füléhez, messziről és tompán. Az erdő azon részét a ház takarja, ezért kicsit odébb húzódik, hogy kilásson mögüle. Megdobban a szíve, mikor meglátja a kentaur erdőből kilépő, félénk alakját. Attila lóimádó, de igazán nem ért a nyelvükön, viszont roppantul tiszteli a bölcsesség lényeit. Értelmesebbnek tartja őket az embereknél. Ők is tudnak gondolkodni, csak kicsit másként, de ettől még értelmesek. A különbség a két faj, az ember és a ló között csak annyi, hogy mások. Levegőt venni is elfelejt, miközben határozottan, de lassan elindul Maegor felé. Azon drukkol, hogy csak el ne szaladjon, mielőtt meggyőzné arról, hogy szándékai tiszták és egyenesek. Tisztes távolban megáll, hogy a másik ne érezze fenyegetve magát, nem néz a szemébe, mert az a támadás jele, legalábbis az állatok többségénél az. Ügyel arra, hogy testtartásával se fejezzen ki agressziót, majd megszólal. Nem ereszti ki a hangját, jó lehet a hallása és a hirtelen, erős zajok megriaszthatják.
- Maegor vagy? Én írtam a levelet, köszönöm, hogy eljöttél. Barátként állok itt. - Szakadozva jönnek belőle a szavak, elvégre gondosan figyel minden szótagra, hanglejtésre, szóra. Nincs tapasztalata a kommunikáció ezen formájával. Lehet, hogy túlontúl óvatos, de az elővigyázatosság sosem árt.
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. május 14. 20:44
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 14. 21:34 Ugrás a poszthoz

Maegor


Azt hitte, könnyebb lesz ez az egész és kezdetben nagyszerű ötletnek tűnt, igaz nem gondolkodott sokáig, mint általában semmin. Viszont a jóslásról volt szó, és annyit még ő is tudott a kentaurokról, hogy abban kiemelkedően jók. Azt viszont nem tudhatta, hogy ez az egyed hozza-e az átlagot vagy náluk is vannak gyengébb képességűek úgy, mint az embereknél. Most, hogy tulajdonképpen egy kezdő tanárként végül egyedül visz nyolc évfolyamot...ez is elég kihívás lenne...ám ő rátesz még egy lapáttal...tanoncokat fogad, akikre jobban kell figyelni, többet kell foglalkozni, lehetőségeket kell adni, feladatokat, erőpróbákat, gyakorlási lehetőséget. Még elképzelni sem tudja, hogy ez mennyi pluszt igényel, nem csak tőle, de a tanítványoktól is. Minden csak utólag fog kiderülni. Mennyire működik az elképzelése, meg mennyire nem. Van benne kicsi feszültség ezért. Az is egy új, szokatlan helyzet, meg ez is. Ebben a pillanatban meglehetősen idiótának érzi magát, ahogy beszél ezzel az idegennel, akiről nem derült ki, hogy lehet-e vele beszélgetni. Mindegy. Ha már kifőzte, meg is kell ennie és jó jel, hogy a kentaur nem fut el, sőt emberi nyelven válaszol. Mondatai némileg kuszák, de érthetőek, így Attila is megnyugszik, hogy legalábbis ebből a szempontból legalább nem rúgott öngólt. A neheze azonban csak most jön.
- Ne haragudj, ha esetleg más dolgod lett volna, én meg idehívtalak, de szerettem volna beszélni veled egy fontos dologról. - Nem biztos benne, hogy a szavai megfelelőek, de már kimondta, visszaszívni nem lehet. A furcsa helyzet, amiket ő általában élvezni, sőt előidézni szokott, most feszélyezi. Nem akar rosszat mondani, pont ezért sokkal nagyobb az esély rá, hogy valamit el fog szúrni. Vesz pár mély lélegzetet, megkísérli lenyugtatni nyugtalan elméjét, elvégre nem a Világ vége jött el. Nincs semmi gond, csak lazán, mint szokta. Mintha egy kollégával beszélgetne - győzködi magát, míg végre használ a nyugtatás.
- Én sem bántalak, te sem fogsz, tudom. Nincs nálam semmilyen fegyver, amivel árthatnék. Attila a nevem. - A vezeték nevét feleslegesnek tartotta volna elmondani, de ezen is vacillált pár pillanatig, aztán úgy döntött, nincs jelentősége annak.
- Jóslástant tanítok az iskolában, ott hallottam, hogy ideköltöztél. Segítséget kérni jöttem. -
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 16. 15:00 Ugrás a poszthoz

Maegor


Ahogy beszél a tanár, figyeli Maegor reakcióit. Nehéz a helyzete, mert hozzászokott az embereknél a szituáció adta visszajelzésekhez, meg persze a megérzései vezérelték, de most nem érez semmit az erdő párás, nedves illatán, a hűvösödő levegőn, a haját borzoló enyhe szellőn kívül. Üres, mint egy kiszáradt babhüvely, de ennek az ürességnek most nincs termékenyítő ereje. Mintha a kentaurt védfal venné körül, sem az érzései, sem a tiszta gondolatai nem adnak támpontot. Az embereket nagyon sok felesleges, másoktól átvett gondolat és viselkedési minta szennyezi, de ennél a lénynél ezek nincsenek jelen és megzavarja Attilát. Zavarja, hogy csak az van, amit lát, nincs mögötte semmi egyéb, kacifántos rafináció. Sokszor azért is viselkedik furcsán, hogy a másikat kizökkentse ebből a mesterkélt állapotból, mert olyankor elveszíti a követett minta fonalát, elkezd önmaga lenni, de itt ez szükségtelen. Ha sok minden ködös is, erre az egyre bizton ráérez. Valamint azok az apróbb jelek, amik mégis árulkodnak, nem hátsó szándékkal telt játszmák. Szépen, lassan esik le a tantusz a tanárnál, ahogy megismeri Maegor világát, és rájön arra, egyszerűbben kell megfogalmaznia mondandóját, ha azt akarja, beszélgetőtársa megértse.
- Tanító vagyok, de azt nem tudom, amit te, és a néped tud. - A Nap már jócskán lebukott a horizont mögé, így a fák sötétebbek lettek, a Kentaur alakja is félelmetesebb és misztikusabb is egyben. Az egész helyzet, ahogy ott állnak ketten, két külön világ egyedei, Attila számára különleges élmény, az meg pláne, ahogy a másik a tanító szóra reagál. Amint feléje mozdul, a férfi ösztönösen húzódna hátrébb, de tudatosan megállítja a mozdulatot. Nem moccan, mert tudja, hogy ez nem megfélemlítés, hanem egy nagyfokú bizalom jele. Ha hátrálna, azt fejezné ki, hogy fél, vagyis bizalmatlan, de erről szó nincs. Így folytatja, nyugodt hangon.
- Vannak...olyanok, akik...képesek meglátni a jövőt...de még nem elég jók. Én arra tanítom őket, hogy biztosak...hogy magabiztosak legyenek....hogy higgyenek a tudásukban. - Keresi a szavakat arra, ami nem önthető szavakba, de valahogy mégis meg kell kisérelnie, hacsak nem próbálkozik azzal, hogy meghagyja a lehetőséget a kentaurnak, hogy a lelkéből olvasson. Már annyira közel állnak egymáshoz, hogy hallja a lélegzetét is, a rezgései is átjönnek, ennek oda-vissza kell működnie. Járnak sebesen a gondolatai, míg le nem csendesíti őket és rezgéseit harmóniába hozza.
- Te is tanító vagy. Tanítsd arra őket, amit csak Te tudsz, a csillagok erejére! - Felnéz a ragyogó égitestek halmazára a sötétülő égbolton, remélve, hogyha a szavai nem is, a minden más egyéb metakommunikáció, hűen fogja tükrözni, mit szeretne. Tiszták és igazak a szándékai és ezt a Kentaur bizonyára érzékeli. Mit is kér ettől a lénytől? Hogy hozza le a tanoncainak a csillagokat! bagatell semmiség, bár ha valaki képes rá, akkor Maegor és a népe igen. Kérdés, hogy nyitott-e rá. Utóbbi már talán kétséges.
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. május 16. 23:19
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 23. 12:58 Ugrás a poszthoz

Tárkony Kisasszony


- Önnek hatalmas szerencséje van az életben. Szerencse, mert jó családba született. Először is látszik az uralkodói vérvonal, másodszor hálás lehet, hogy a szülei szerették a tárkonyt. - Mielőtt folytatná a szómenést, ami ihletett pillanataiban elkapja, lányosan végigsimít a haján, csavargat egy tincset, és lányos mozdulatokba rendezi alakját. Jól játszik, de kész ripacs. Azt minden esetre jól érzékelteti, hogy nőként próbál gesztikulálni. Azt sem bánja, ha a fél piac rajta mulat, az neki csak külön öröm.
- Én is jó családba születtem. Képzeljen el engem Gingerként! ... Vagyis inkább ne, lidérces álmai lennének! - Ebből nem nehéz kitalálni, hogy a gyömbérről van szó, a szülők kedvence, természetesen Attila után, szabadon. Figyeli az elfogyasztott tea mennyiségét, amit beszélgetőtársa ledönt a torkán, és milyen meglepő, de kitalálja mi állhat a háttérben. Erre rájátszik még a reszkető kéz, a kékülő száj, az automatikus összehúzódás...persze, hűvös van. Nem kell hozzá különösebb jós tehetség, hogy levágja, ha itt maradnak, hamarosan a jeges macik oltalmában fognak piknikezni. A nőben is hasonló gondolatok foganhattak meg, ez kiderül a következő mondatából. Attila nem kívánja, hogy megfagyjon, sőt amit tud meg is tesz ez ellen, de azért nem átall egy kicsit még odaszúrni, nem bántóan, hanem viccesen.
- Értem én, bűnhődnöm kell, amiért nem hagytam vásárolni. - Megint nevetésbe fordul mondanivalója, remélve, hogy partnere is követi a vidámságban.
- Az eső elállt, ha pedig Gemmológiát tanít, biztosan tisztában van a csakrákkal. Van egy jó gyakorlat hideg ellen. Pörgesse meg a hármas csakráját a kettes helyett, attól is felmelegszik. - Újabb nevetésre ragadtatja magát, aztán kilép a fedél alól, hátranéz várakozón, kész-e a hölgy követni őt. Kezében a kosár alapanyaggal, biztosan jó nehéz.
- Elfogadom az ajánlatot, ha nem tart otthon íjat és nyilakat, és csak elméleti lesz az oktatás - mondja komolyan, de láthatatlanul a szája szegletében ott bujkál az a bizonyos mosoly, ami lehet biztatás is, meg az ellenkezője is. Megindul, ha mindketten készek az indulásra, de a lábával együtt a szája is beindul, jártatja azt is.
- Nem furcsa véletlen, hogy bár kollégák vagyunk, mégsem az iskolában, hanem a piacon futunk egymásba? Véletlen-e, hogy Ön Gemmológiát oktat, míg én Jóslást, és végezetül, hogy a két tárgy is találkozott a piacon, nem csak mi? -
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. május 23. 12:59
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. június 23. 20:26 Ugrás a poszthoz

Álmosvölgyi Asztrid Szira


Attila tanár úr, vagy más néven "a Huszthy" feldagadt ábrázattal üldögél a stég közelében. A dagadáshoz ugyan nincs köze a helyszínnek, fogorvosnál volt, amit enyhén szólva is utál, ám el kellett mennie mégis. Ha nem a foga húzta ide, akkor vajon mi szél fújta erre? Tudjuk, hogy szereti, ha kiegyenlítődnek a dolgai, s mivel az elmúlt napokban nem volt ideje unatkozni, így úgy gondolta, hogy most eljött a pillanat erre. Igyekszik elmélyülni a tömény unalom, ólmos, lehúzó, mocsaras dágványában és megy is neki. Bambán bámulja a vizet, kezében egy jókora befőttes üveggel, amiben valami élénk lila lötty vergődik a légzése ritmusára. Az unalom nem csaphat át meditációba, jól tudja, mert az már nem unalom. Gondosan figyel erre, miközben a semmi sem érdekel érzését gyakorolja. Nem koncentrál semmire, csak az egykedvűség érzésére, azon van, hogy nehogy az öröm kicsiny szikrája, belopakodjon az életterébe, de ugyanígy a szomorúságot is kizárja. Hogy mi a lila lötty? Az egyelőre titok, de ne ringassuk magunkat abba a tévképzetbe, hogy társnak hozta ki magával. Az unalom része a magány és Attila ezt is át akarja érezni alaposan. Hétköznap nagyon nincs erre kapacitása a harminc gyerek között, főleg az előkészítőben, ahol osztályfőnök, vagy a kollégák locsogását hallgatva. Egyik fülén be a másikon ki, sokszor fel sem fogja, miről folyik a diskurzus, de azért az akkor sem igazi magány, a szó nemes értelmében. Foga lüktetése időnként eltéríti a feladatától, ám gyorsan visszarendezi gondolatait. Idő múltával, tekintetét elemeli a habokról, hogy egy más, semmitmondó témát keressen, mikor megakad a szeme egy szerevaló nőneműn. Oda az unalom, itt már azt sem lehet? Rajta felejti barnáit a kerekded idomokon. Ez is bambulás, de merőben más jellegű, mint az iménti. Egy idő után már nem csak a tekintetét vonzza a látvány, hanem a testét is, lábai maga alá húzódnak, kiegyenesednek, dereka is járás pozícióba helyeződik és az agya kiadja a parancsot az indulásra. Nem tiltakozik ellene egy cseppet sem, mert onnan, ahol ült, nem teljes a panoráma.
- Segíthetek? - ajánlja fel szolgálatait, a lány meg értsen alatta, amit akar.
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. június 23. 20:26
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Huszthy Attila összes hozzászólása (90 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel